KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS A Nemzeti Környezet-egészsgügyi Akcióprogram kialakításában és az alprogramok végrehajtásában számos tárca, hatóság, kormányzati és nem kormányzati szerv munkatársa vett részt. A Szervezõ Bizottság nevében szeretnénk megköszönni az Egészségügyi Minisztérium és a Környezetvédelmi Minisztérium volt és jelenlegi vezetõinek és munkatársainak a folyamatos szakmai segítséget és az anyagi támogatást. Köszönettel tartozunk az ÁNTSZ országos intézetei, a megyei és városi intézetek minden munkatársának, klinikus kollégáinknak, védõnõknek, asszisztenseknek, akik a három év során önzetlen odaadással végezték a feladatokat. Köszönet illeti az oktatásügyben, az önkormányzatoknál és a nem kormányzati szerveknél tevékenykedõ kollégákat, akik támogatták és segítették a NEKAP megvalósulását.
TARTALOMJEGYZÉK 1. Összefoglalás...4 2. Bevezetés...11 3. Az ország lakosságának egészségi állapota...13 4. Levegôminôség...40 4.1. A kültéri levegôminôség mérésének új megközelítése...40 4.2. Parlagfû elleni küzdelem...54 5. Vízminôséggel kapcsolatos vizsgálatok...63 5.1. Az ivóvíz minôségével kapcsolatos országos jellegû vizsgálatok...63 5.2. Felszíni (rekreációs) vizek minôsége...68 5.3. A kórozási melléktermék szerves halogén (AOX) tartalom és genotoxikus aktivitás értékelése hálózati vizekben, különös tekintettel a Balatonból történô ivóvíznyerés biztonsága szempontjából...79 5.4. Az ivóvíz jódtartalmával kapcsolatos környezet-egészségügyi felmérés...82 5.5. Az ivóvíz fluoridtartalmával kapcsolatos környezet-egészségügyi felmérés...90 6. A talajszennyezettség és a hulladékkezelés környezet-egészségügyi problémái...109 6.1. Talajminôség, talajszennyezettség...109 6.2. Hulladékkezelés...114 7. Munkahelyi környezet, munkaegészségügy...120 7.1. Foglalkozási daganatok epidemiológiája, prevenciója...120 7.2. Meghatározott foglalkozási csoportok vagy iparágak dolgozóinak expozíció-mérésére alkalmas passzív (diffúziós) mintavevô létrehozása...123 7.3. Számítógépes információs bázis kialakítása a munkahelyi környezettel összefüggô munkavédelmi problémák felderítésére, elemzésére, a problémák megoldását célzó javaslatok megtételére...127 8. A kémiai biztonság egyes kérdései...129 8.1. Perzisztens szerves klórvegyületek környezet-egészségügyi kockázata...129 8.2. A dohányzás és a genetikai eredetû fogékonysági tényezôk mint rizikófaktorok szerepe a tüdôrákban...132 9. Sugárbiztonság...137 10. Élelmiszerbiztonság...141 11. Lakóterek környezeti hatásai, különös tekintettel a levegôminôségre...154 12. A közlekedési zaj országos felmérése, monitorozása...164 13. Környezet-egészségügyi információs rendszer...169 14. Önkormányzatok, nem kormányzati szervek szerepe...179 15. A környezet-egészségügy oktatása, nevelés...182 16. A titkárság mûködése...187 Az egyes témakörökben megjelent közlemények és elhangzott elôadások...189 3
Összefoglalás 1. 1. Összefoglalás a Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogram keretében végzett munkákról 1997 1999 A Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogram (NEKAP) az 1994-ben megtartott 2. Miniszteriális Konferencia (Helsinki, 1994) ajánlása alapján, az Országos Népegészségügyi Bizottság (ONB) Környezet-egészségügyi Szakmai Bizottsága (titkár dr. Pintér Alán) égisze alatt készült. Kidolgozásában elsôsorban az egészségügyi és környezetvédelmi tárca munkatársai játszottak vezetô szerepet, az egyes témákat különbözô tárcák szakembereibôl álló munkacsoportok együttmûködésével alakították ki. A Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP) keretében, de önálló programként fogadta el a kormány 1996-ban és a hagyta jóvá a parlament 1997-ben. A NEKAP célja: A lakosság egészségi állapotának javítása, az egészséget támogató környezet kialakításának elôsegítése. A legfontosabb környezet-egészségügyi problémák áttekintése, rangsorolása és a megoldási lehetôségek országos, regionális és lokális szinteken történô áttekintése. Az egészség megôrzését biztosító környezet kialakítása érdekében konkrét akciók, finanszírozható projektumok kidolgozása. A program tervezésében, majd kivitelezésében az egészségügyi és a környezetvédelmi tárcák szoros együttmûködésének fejlesztése, más tárcák aktív részvételének biztosítása. Helyi környezet-egészségügyi kezdeményezések felkarolása és támogatása. Az egészséges életmód és életkörülmények kialakítására irányuló tevékenységek támogatása. Nemzetközi együttmûködések fejlesztése. A program végrehajtásához stratégiai szempontok A környezet és az egészségi állapot közötti összefüggések szisztematikus vizsgálata. A legfontosabb környezet-egészségügyi problémák rangsorolása. Az egészségi állapot és a környezet kölcsönhatását alátámasztó adatok, adatbázisok kialakítása és értékelése, a szükséges informatikai háttér biztosítása. Javaslatok kidolgozása a megoldásokra, illetve a megoldásokban való részvétel. A környezet-egészségügy területén a hatékonyabb oktatás, nevelés megszervezése, a tudatformálás és tájékoztatás segítése. A meglévô és kialakítandó programok harmonizálása, pl. különbözô kormányprogramok, a Nemzeti Környezetvédelmi Program, a Fenntartható Fejlôdés Bizottság Programja stb. A társadalom támogatásának megszerzése, széleskörû kormányzati és nem kormányzati összefogás megteremtése. A környezeti ártalmak és egészségkárosodások megelôzését szolgáló, az állampolgárok önálló döntését segítô környezet-egészségügyi információk átadása, publikálása. A tevékenységek egy része a már korábban megkezdett vizsgálatokra épült, kapcsolódott a Nemzeti Környezetvédelmi Program feladataihoz, részben olyan feladatokat kívánt megoldani, amelyekre korábban nem volt lehetôség. 1997 99 között 10 fôtémában kezdôdtek vizsgálatok, illetve tevékenységek. A vizsgálatok és kutatások azon témákat ölelték fel, amelyek ma a környezet-egészségügy legfontosabb területeit jelentik. Ezek között a levegôminôség, az ivóvíz, a talajszennyezettség, környezet-egészségügyi informatika, az oktatás, a kutatás, nemzetközi tevékenységek szerepeltek kiemelten. 4
1. Összefoglalás A rendelkezésre bocsátott költségvetési keretek: 1997: 100 millió forint (NM). 1998: 80 millió forint (EüM) + 5 millió forint pályázati keret (KKA). 1999: 100 millió forint (EüM). A program költségvetési összegei mellett jelentôs hozzáadott értéket jelent a munkatársak önzetlen, munkaidôn túli hozzájárulása, a Johan Béla Országos Közegészségügyi Intézet és jogutód intézeteinek, valamint más együtmûködô intézeteknek a segítsége és hozzájárulása. Az egyes, fontosabb témák keretében végzett munkát és eredményeket röviden az alábbiakban foglaljuk össze. Levegôminôség A kültéri levegôminôség mérésének új megközelítése Tatabánya térségében a kibocsátások értékelésével, a területi szennyezések mérésének komplex módszereivel s terjedési modellek alkalmazásával értékelték a levegô minôségét. Bevezették a passzív monitorok alkalmazását, elsôsorban a benzol/toluol és xilol mérésére. Kidolgozták azt a módszert, amely a kibocsátások ismeretére, a szennyezések terjedésére és a validált elôrejelzésre támaszkodva pontosabb becslésre ad lehetôséget és alkalmas lehet más városokban történô felhasználásra is. A mérési rendszer megfelel az Európai Unióban elvárt méréseknek és számításoknak. Jelenleg Budapest fôvárosban folyik hasonló modell vizsgálat, amelyben a Országos Környezetegészségügyi Intézet, az ÁNTSZ Fôvárosi Intézete és más intézmények vesznek részt. A levegôminôség mérôrendszerének felújítása érdekében 12 analitikai módszereken alapuló mintavevô vásárlására került sor. A mûszerek validálása megtörtént s a mûszerek alkalmasnak bizonyultak az elavult mintavevôk kiváltására. Parlagfû elleni küzdelem Az allergiás megbetegedések gyakorisága világszerte emelkedik. Ennek számos oka van, de Magyarországon az igen erôs allergenitású parlagfû elterjedése súlyos problémákat okoz. A NEKAP keretében összehangolt felvilágosító munka kezdôdött meg. Brosúrák, felvilágosító anyagok, videofilmek készültek, amelyet tervszerûen terjesztettek az iskolákban. Az ÁNTSZ munkatársai tanfolyamokon, felvilágosító elôadásokon mutatták be az allergia elleni védelem lehetôségeit. Szoros együttmûködés alakult ki egyes önkormányzatokkal, elsôsorban a Fôvárosi Önkormányzattal a parlagfû irtás módozataival kapcsolatban. Meg kell azonban jegyezni, hogy igazi áttörést csak kormányzati szinten hozott döntésekkel lehetne elérni. Az illetékes tárcák (környezetvédelmi, földmûvelési, belügyi, munkaügyi, egészségügyi) magas szintû határozat alapján kellene, hogy hatékonyan dolgozzanak. Vízminôséggel kapcsolatos vizsgálatok Az ivóvíz minôségével kapcsolatos országos jellegû vizsgálatok Elvégezték az ország ivóvizeinek arzén-, jód- és fluorid tartalmának felmérését. Országos térképet szerkesztettek ezen összetevôk mennyiségi és minôségi paramétereirôl s ezek alapján javaslatokat dolgoztak ki egyrészrôl az arzén csökkentésének módozataira, másrészrôl a szükséges jód illetve fluorid bevitel lehetôségeire. Az arzénnal kapcsolatos vizsgálatok az Európai Unióhoz való csatlakozás tárgyalásain is nagy hangsúlyt kaptak. Ugyancsak országos vizsgálatokat végeztek az ivóvizek bór és szelén tartalma tekintetében. 5
Összefoglalás 1. Egyedi vízellátók minôsége A vezetékes víz árának drasztikus emelkedése miatt egyre többen használják az ásott, vagy fúrt kutakat, amelyeket esetleg hosszú évek óta nem használtak. Hogy ezen kutak vize milyen minôségû és milyen egészségkárosító hatással bírhat, több megyében végeztek feltáró kérdôíves megkeresést és reprezentatív vízminôségi vizsgálatokat. Az elôzetes eredmények alapján a lakosság egy jelentôs része használja saját kútját, ezeknek több, mint ötven százalékában kifogásolt a vízminôség. Magas a szerves anyag tartalom, a víz nitrát tartalma s ezek egészségkárosító kockázatát értékelték. A vizsgálatok felhívják a figyelmet arra, hogy a piacgazdaság több területen hátrányosan érinti a lakosság egészségi állapotát. Természetes fürdôk vízminôsége A korábban kialakított rendszert fejlesztették tovább a természetes fürdôk (folyók, tavak, tározók) vízminôségének vizsgálatára és az adatok közzétételére. Értékelték a természetes fürdôk mikrobiológiai szennyezettségét, analizálták a cyanobaktérium törzsek elôfordulását és toxin termelését. Ez a betegségek megelôzése mellett idegenforgalmi szempontból is fontos tevékenység kiterjedt az ország valamennyi jelentôs fürdôire. Kiemelten vizsgálták a Balaton és a Velencei-tó vízminôségét. Megállapították, hogy folyóink vize fürdésre általában alkalmatlan. Megnyugtató azonban a Balaton és a Velencei-tó vizének mikrobiológiai jellegû minôsége. Az eredményeket a NEKAP Honlapján mindenki számára hozzáférhetôvé tették. Jódellátás és a golyva-gyakoriság vizsgálata Az Országos Közegészségügyi Intézet és jogutódja évtizedek óta foglalkozik a lakosság jódellátásának kérdéseivel, a golyva-gyakoriság és a korai idegrendszeri károsodások detektálásával. Annak ellenére, hogy a jód-golyva kérdések eredetileg nem szerepeltek a NEKAP feladatai között, folytatták a korábban megkezdett vizsgálatokat, nevezetesen a gyermekek jód-bevitelének és a golyva-gyakoriságnak a felmérését. Ennek eredményeként elkészült a csaknem teljes jódtérkép, valamint az ország gyermek populációjának golyva-gyakoriság felmérése. Ismert, hogy a jód-bevitel jelentôsen befolyásolja egyéb megbetegedések kialakulását is (érrendszeri betegségek, infarktus, stb.), így további vizsgálatok szükségesek a jódellátás és a morbiditás közötti összefüggés vizsgálatára. A térinformatikai elemzések vetették fel annak lehetôségét, hogy a jód-bevitel és az alkoholos eredetû betegségek (májkárosodás, szájüreg-, ajakrákok, stb.) gyakorisága között összefüggés lehet ennek statisztikai elemzése folyamatban van. Az ivóvíz fluorid tartalma és a fogszuvasodás kérdése A fogszuvasodás megelôzésében más tényezôk mellett az optimális fluorid-bevitel meghatározó, amelynek forrása jobbára az ivóvíz. A magyarországi ivóvizek szisztematikus felmérésére csaknem két évtizede került sor a NEKAP keretében most újra vizsgálták a települések ivóvizeinek fluorid tartalmát. Megállapították, hogy a lakosság 99,95%-a a szükségesnél kevesebb fluoridot fogyaszt az ivóvízzel. Az országos fluoridtérkép lehetôvé tette azon települések azonosítását, ahol az ivóvíz megfelelô, vagy éppenséggel magasabb fluoridot tartalmaz. Ennek fontossága a fluorid pótlás rendszerének megválasztásában keresendô. Kialakították azt a vizsgálati rendszert, amely lehetôvé teszi a fluorid-bevitel és ürítés közötti öszszefüggéssel kapcsolatos, gyakorlatban is használható információk gyûjtését. A fluorid ürítéssel párhuzamosan reprezentatív vizsgálatokat végeztek a gyermekek fogászati állapotának felmérésére. Az összefüggések egyértelmûen mutatták, hogy a megfelelô fluorid-bevitel jelentôsen befolyásolja a fogak állapotát. Vizsgálataik alapján megfogalmazták a javaslatot, hogy a szisztémás fluorid-pótlásra megfelelô módszer lenne az asztali só fluoridálása. Ennek érdekében országos program megindítása szükséges. 6
1. Összefoglalás Egyéb, a program keretében végzett vizsgálatok, fejlesztések Vízbázisok növényvédô szer szennyezettségének vizsgálatát más intézményekkel közösen végezték. Eredményeik hozzájárultak az ország vízkészlete minôségének jobb megismeréséhez. Újabb diagnosztikai módszerek bevezetését kezdték el, nevezetesen a Cryptosporidium, Giardia környezet-egészségügyi értékelését rutin diagnosztikai célból. A vízminôség és az egészségi állapot megôrzésének nemzetközi jogi hátterének megalapozása A NEKAP keretében, az OKK-OKI munkatársai közremûködésével nemzetközi tárgyalássorozaton dolgozták ki a Víz és Egészség Jegyzôkönyvet, amelyet a 3. Miniszteri Konferencián, Londonban, 1999-ben 36 ország írt alá s amely nemzetközi jogi hátteret biztosít a víz eredetû megbetegedések megelôzésére, kontrolljára és visszaszorítására. Hulladékok és a talaj szennyezettségének környezet-egészségügyi problémái, a talajszennyezô források felmérése A Kármentesítési Programhoz kapcsolódva, de önálló munka keretében az ÁNTSZ munkatársai segítségével 8 megyében mérték fel a legkülönbözôbb szennyezô forrásokat (hulladék lerakók, szennyvíziszap lerakók, veszélyes hulladék lerakók, dögkutak, stb.). A mennyiségi és minôségi adatokat tartalmazó adatbázisok alapján kijelölhetôk a kockázati helyek, azonosíthatók a leginkább veszélyeztetett régiók s rangsorolhatók a kármentesítésre javasolt területek. A térinformatikai feldolgozás és az adatbázis struktúrája a Kármentesítési Program adatbázisával harmonizál. Munkahelyi környezet, munkaegészségügy A téma keretében foglalkoztak az azbeszt-exponált munkások és a feltételezetten környezeti azbeszt-exponált egyének daganatos megbetegedéseinek elôfordulásával. Megállapították, hogy szemben a munkahelyi expozícióval a környezeti azbeszt expozíció nem jelent lényeges kockázatot a tüdôdaganatok szempontjából. Módszertani fejlesztéseket végeztek a passzív doziméterek kifejlesztésére, ami a munkahelyi expozíció pontosabb mérését teszi lehetôvé. A kémiai biztonság egyes kérdései A téma csak az 1999. évben került indításra. Két témával foglalkoztak: a környezetszennyezô, poliklórozott vegyületek környezeti és egészségi hatásaival, valamint a rákkeltô expozíciónak kitett egyének genetikai polimorfizmusával. Összeállították a hazai sajnos nagyon hiányos regisztert a fô kibocsátásokról és a becsült emisszióról. Modell számításokat végeztek ezen vegyületek terjedésérôl és a várható expozíciós kockázatról. A gén-környezet interakció, az egyes expozíciókra fogékony egyedek azonosítása a jövô kihívása. A téma keretében a környezeti dohányfüst-expozícióra fokozottan fogékony egyedek azonosítását kezdték meg. Foglakoznak a májgyulladást okozó vírusok és az alkohol fogyasztás közös kockázati tényezôinek, az esetleges fogékonyság genetikai hátterének molekuláris analízisével. Közlekedésbiztonság A témában lényegében érdemleges munka nem indult meg. Nem sikerült cselekvési programok szintjén jó együttmûködést kialakítani az illetékes intézményekkel, tárcákkal. 7
Összefoglalás 1. Sugárbiztonság A téma keretében vizsgálták a lakosság természetes forrásokból eredô sugárterhelését, az ivóvíz radioaktivitását, továbbá genotoxikológiai módszerek alkalmazását kis dózisú sugárterhelés nyomon követésére. A hazai népesség természetes forrásokból eredô sugárterhelésének meghatározása céljából a kutatási tevékenység az alábbi sugárzási paraméterek mérésére irányult: a másodlagos kozmikus sugárzás dózisteljesítménye a földfelszínen és különbözô tengerszint feletti magasságban, a földkérgi sugárzás dózisteljesítménye lakóépületekben és szabad helyszíneken, a radon aktivitás koncentráció óvodai és iskolai épületekben, valamint ivó- és fürdôvizekben. A hazai ivóvizek nem tartoznak a kimagaslóan nagy radon aktivitással rendelkezô vizek közé, a vizsgált ivóvizek 222 Rn, 226 Ra és U tartalma az eddigi rendelkezésre álló eredmények szerint átlagosnak mondható. A mért aktivitás-koncentráció értékek sehol sem haladták meg a jelenleg érvényben lévô hazai szabványban megadott határértékeket és a WHO által javasolt vonatkoztatási értéket. Élelmiszerbiztonság A téma keretében szennyezett talajú területeken élô lakosok környezet-egészségügyi vizsgálatára, kockázatbecslésére került sor, amelynek szerves része volt a táplálék szennyezôinek széleskörû vizsgálata. Sajószentpéter és Szerencs lakosságának komplex vizsgálata alapján megállapították, hogy a táplálékból származó szennyezôk kisebb szerepet játszanak az egészségi állapot alakulásában, mint az életmódbeli faktorok. Az anyatej PCB tartalmának vizsgálata kiderítette, hogy az ipari településen magasabb az anyák PCB-exponáltsága. Egyedülálló morbiditási surveillance-t végeztek a két város háziorvosainak közremûködésével, ami a leggyakoribb környezeti betegségek prevalenciájának értékelését tette lehetôvé. Környezeti zaj A környezetbôl származó zaj a környezet-egészségügy kiemelt fontosságú területe, ahol meghatározó a közlekedés. A NEKAP keretében lehetôség nyílt mûszeres fejlesztésre, amelynek eredményeként kiterjesztett mérési programot valósítottak meg Budapesten és 7 megyében. Eredményeik alátámasztják az eddigi feltételezéseket és ismereteket, hogy mind a nappali, mind az éjszakai zajszint meghaladja az egészségügyi határértékeket. Vizsgálataik szorosan kapcsolódnak a Környezetvédelmi Minisztérium és háttérintézményei munkáihoz s a közösen kialakított adatbázis lehetôvé teszi a leginkább érintett területeken a zaj elleni védekezést. Lakóterek környezeti hatásai, elsôsorban a levegôminôség tekintetében Az OKK-OKI vezetésével, de az ÁNTSZ 8 megyei és több városi intézetének közremûködésével, valamint az iskolai védônôk és a pedagógusok hathatós segítségével megvalósított kétéves vizsgálatsorozat során összesen 9 város 3339 általános iskolás gyermekének egészségi állapotát és lakáskörülményeit mérték fel, közel 600 lakásban végeztek méréseket a belsôtéri levegô minôségének megállapítására és 1536 gyermeknél végeztek részletes fizikális, laboratóriumi és légzésfunkciós vizsgálatokat azzal a céllal, hogy felderítsék a bentlakók egészségi állapotára potenciális veszélyt jelentô lakókörnyezeti tényezôket. Megállapították, hogy a lakások nitrogén-dioxid szennyezettsége fôként a konyhai és a szobai gázkészülékek használatával áll összefüggésben, a formaldehid koncentráció pedig a faforgácslemez bútorok és a gázszilikát építôanyag jelenlétével mutatott összefüggést, míg a benzol koncentráció a dohányzó családok gyermekszobáiban volt a legmagasabb. 8
1. Összefoglalás A krónikus légzôszervi tünetek és az allergia gyakoriságában a szobánkénti 2 fônél nagyobb zsúfoltság, a penész, a faforgácslemez bútorok, a dohányfüst és a forgalmas útvonal közelsége volt a legfontosabb lakókörnyezeti kockázati tényezô. Ezek közül néhány tényezô gyakorisága és ezáltal veszélye is csökkenthetô lenne a lakosság szélesebbkörû felvilágosításával. Ezért a NEKAP keretében folytatandó munka hangsúlyát részben az érintett szakemberek megfelelô tájékoztatására, másrészt a lakossági felvilágosítás hatékonyságának fokozására javasolják helyezni. Környezet-egészségügyi információs rendszer Az Országos Környezet-egészségügyi Intézetben kialakították a megfelelô infrastruktúrát (nagyteljesítményû számítógép, adatbázis kezelô és térinformatikai programok), megteremtették az egészségügyi adatbázist (halálozási adatok 1986 1997, kórházi betegforgalom adatai), folytatták a környezeti adatbázisok kiegészítését (levegô, ivóvíz, talajszennyezô források, stb.). Elkészítették és kiadták a Magyarországi legfontosabb halálozások területi megoszlását bemutató dokumentumot, s ugyancsak kiadásra elôkészítették a fontosabb daganatos halálozások térinformatikai elemzését. A halálozási adatok mellett elemzik a kórházi betegforgalomi adatokat. Megalapozták a megyei szintû halálozási adatbázisokat, s elôsegítették a térinformatikai feldolgozások infrastrukturális lehetôségeit három megyében. Az adatok egy része elérhetô a NEKAP Honlapon (http://www.joboki.hu/nekap). Önkormányzatok, nem kormányzati szervek szerepe A környezet védelmérôl szóló törvény elôírja az önkormányzatok részére, hogy környezetvédelmi programot kell összeállítaniuk. Ugyanakkor ennek lényeges eleme az emberi egészség. Annak érdekében, hogy a települési önkormányzatok mind a környezet, mind az egészség szempontjait magában foglaló, jó tervet tudjanak kidolgozni, Útmutatót állítottak össze. 1999-ben a tervezetet szakmai vitára bocsátották, majd 2000-ben elkészült a végleges változat, amelyet eljuttattak minden önkormányzatnak és érintett szervezetnek. Környezet-egészségügy oktatása, nevelés A program kezdete óta egyértelmû volt, hogy az oktatás, a nevelés különbözô szervezett vagy más formában igen fontos. Annak érdekében, hogy egy megyében egységes, harmonizált oktatási programot lehessen kidolgozni, Gyôr-Moson-Sopron megyében mintaprogramot kezdtek el a már meglévô és kifejlesztés alatt álló oktatási-nevelési formák összeállítására, a kiemelkedô programok terjesztésére és a minôség biztosítására. A programban a Megyei Pedagógiai Intézet, a Pedagógiai Fôiskola mellett az önkormányzat, az ÁNTSZ, a nem kormányzati szervek s az Egészséges Városért mozgalom tagjai vettek részt. Titkárság mûködése A Titkárság az Országos Környezet-egészségügyi Intézet keretében, a korábbi Országos Népegészségügyi Bizottság Szakmai Albizottságaként mûködött. Tevékenységeit az alábbiakban lehet összefoglalni: A NEKAP alprogramjainak szervezése, ellenôrzése, folyamatos nyomon követése. Kiadványok, dokumentumok szerkesztése. Hazai rendezvények szervezése, a programok terjesztése és széles körben való propagálása. A NEKAP Honlap kezelése, felújítása, naprakész rendezése. Lakossági felvilágosítás. Nemzetközi tevékenység szervezése a NEKAP keretében a "Visegrádi országok" együttmûködésének titkársági funkcióinak ellátása. A Harmadik Miniszteriális konferencia (London, 1999. június 16 18.) döntéseinek programszerû szervezése. 9
Összefoglalás 1. Dokumentumok fordítása, kiadása és egyéb ismeretterjesztô tevékenység. A NEKAP beszámolóinak összeállítása. A NEKAP keretében végzett tevékenységek eddigi tapasztalatai A Beszámolónak nem feladata a munka értékelése erre késôbb kerül sor. Mégis, a szervezôk szempontjából néhány szubjektív észrevétel megtétele talán indokolt. Az eredmények között az alábbiakat említenénk meg: Az egészségügyi tárca kiemelten foglalkozott a környezet-egészségügyi problémákkal s fokozott jelentôséget tulajdonított e területnek, ugyanakkor több tárca együttmûködését sikerült elérni környezet-egészségügyi témákban. Az átfogó, programszerû megközelítés lehetôvé tette olyan témák kidolgozását, amelyekre eddig nem volt lehetôség (az ivóvíz minôségének országos jellegû felmérése, a talajszennyezô források szisztematikus vizsgálata és értékelése). Jó együttmûködés alakult ki az egészségügyi és a környezetvédelmi tárca, a résztvevô intézmények, kollégák között. A program nemzetközileg is ismertté, talán elismertté vált, ami a magyar környezet-egészségügyi szakembereknek s az eredményeknek is elismerés. Eredményeiket tudományos konferenciákon, népszerûsítô elôadásokon és egyéb fórumokon publikálták. Megindították a NEKAP Honlapot, amelyen a NEKAP anyaga és friss hírek olvashatók. Hiányosságok Nem sikerült széles lakossági részvételt biztosítani a program még mindig kissé elszigetelt. A környezetvédelmi tárcával való együttmûködés nem elég intenzív annak ellenére, hogy a NEKAP közös program, a környezetvédelmi tárca nem vett részt olyan mértékben, mint ahogy az szükséges lenne. A nem kormányzati szervekkel való kapcsolat sok kívánnivalót hagy maga után nincs elég érdeklôdés a környezet és az emberi egészség iránt. A finanszírozás elmaradt az eredeti a kormány és a parlament által elfogadott költségvetéstôl. A szervezés hatékonysága, a programok idôbeli végrehajtása nem volt optimális. A NEKAP kialakításában és szervezésében a NEKAP Intézô Bizottsága meghatározó szerepet játszott. Az egyes témák kidolgozását szakmai csoportok végezték, amelyek vezetôi, tagjai az évek során változtak, de a csoportok tagjai változatlan lelkesedéssel és odaadással végezték a munkát. Lehetetlen felsorolni mindazokat, akik részt vettek a munkában, ezért itt szeretnénk megköszönni minden munkatársunknak az önzetlen, áldozatos munkát. 10
Bevezetés 2. 2. Bevezetés A Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogram (NEKAP) összeállítása 1996-ban kezdôdött el. Elôzménye, hogy a Második Környezet és Egészség Miniszteriális konferencián (Helsinki, 1994) az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) európai régiója országainak környezetvédelmi és egészségügyi miniszterei javasolták, hogy minden ország készítsen nemzeti környezetegészségügyi programot. E döntés értelmében kezdôdött el a magyar folyamat is. Az Országos Népegészségügyi Bizottság (ONB) Környezet-egészségügyi Szakmai Bizottsága vezetésével munkacsoportok alakultak, amelyek áttekintették a hazai helyzetet, megfogalmazták a legfontosabb tennivalókat sürgôsségi sorrendben, rámutattak lehetséges együttmûködési formákra. A Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogram és Megvalósítási Tervét a Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP) részeként, de önálló programként fogadta el a kormány és hagyta jóvá az Országgyûlés [83/1997. (IX. 26.) OGY]. A Program 6 éves periódusra készült s jelenleg a félidôben, három év után szükséges áttekinteni az eredményeket, hiányosságokat. A NEKAP célkitûzései: A lakosság egészségi állapotának javítása, az egészséget támogató környezet kialakításának elôsegítése; A legfontosabb környezet-egészségügyi problémák áttekintése, rangsorolása és a megoldási lehetôségek országos, regionális és lokális szinteken történô áttekintése; Az egészség megôrzését biztosító környezet kialakítása érdekében konkrét akciók, finanszírozható projektumok kidolgozása; A program tervezésében, majd kivitelezésében az egészségügyi és a környezetvédelmi tárcák szoros együttmûködésének fejlesztése, más tárcák aktív részvételének biztosítása; Helyi környezet-egészségügyi kezdeményezések felkarolása és támogatása; Az egészséges életmód és életkörülmények kialakítására irányuló tevékenységek támogatása; A program megvalósításához szükséges szakma-politikai eszközök kialakítása és biztosítása; Nemzetközi együttmûködések fejlesztése. A program megfogalmazásakor is nyilvánvaló vált, hogy a nemzeti országos program csak más programokkal való harmonizációban, összhangban valósulhat meg. A Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogram akkor éri el a célját, ha regionális és helyi programok kialakításához segítséget tud adni, illetve ilyen programokhoz mintául szolgálhat. Ezért nagyon fontos célnak tekintjük, hogy a népjóléti és a környezetvédelmi tárcákhoz tartozó illetékes szervek, elsôsorban az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat intézetei amennyiben még nincs saját programjuk kialakításához felhasználják. A program végrehajtásához szükséges stratégiai szempontok az alábbiak szerint kerültek megfogalmazásra: Az egészségi állapot és a környezet kölcsönhatását alátámasztó adatok, adatbázisok kialakítása és értékelése, a szükséges informatikai háttér biztosítása; A társadalom támogatásának megszerzése, széleskörû kormányzati és nem kormányzati összefogás megteremtése; Prioritások felállítása, társadalmi/gazdasági megalapozottságának biztosítása; A környezet-egészségügyi igazgatás hatékonyságának fejlesztése, elôsegítése; A környezet-egészségügy területén a hatékonyabb oktatás, nevelés megszervezése, a tudatformálás és tájékoztatás segítése; A meglévô és kialakítandó programok harmonizálása, pl. különbözô kormányprogramok, a Nemzeti Környezetvédelmi Program, a Fenntartható Fejlôdés Bizottság Programja, stb.; 11
2. Bevezetés A környezeti ártalmak és egészségkárosodások megelôzését szolgáló, az állampolgárok önálló döntését segítô környezet-egészségügyi információk átadása, publikálása. A programot az Országos Népegészségügyi Bizottság Környezet-egészségügyi Szakmai Bizottsága szervezte az egészségügyi és környezetvédelmi tárcák közös programjaként. A Szervezô Bizottságban az egészségügyi és környezetvédelmi tárca részérôl négy-négy kolléga vett részt, társelnökei a két tárca államtitkárai voltak. A titkárságot az Országos Környezet-egészségügyi Intézet munkatársai adták, vezetôje dr. Pintér Alán volt. 13 szakmai csoport alakult, amelyek meghatározták az alprogramok feladatait. E munkában 8 tárca csaknem 60 kollégája vett részt. A kitûzött célok figyelembevételével, de szûkebb területen folytak a tevékenységek. Ennek oka részben a megfelelô anyagi lehetôség hiánya, a szervezés hiányosságai, és egyéb technikai problémák. Ennek ellenére számos területen születtek a célkitûzéseknek megfelelô, kiemelkedô eredmények. Az egyes alprogramok végrehajtásában jórészt az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) munkatársai (országos intézetek, az ÁNTSZ megyei és városi intézetei) végeztek kiemelkedô munkát. Ugyancsak nagy segítséget nyújtottak a környezetvédelmi, a vízügyi, az oktatási, földmûvelésügyi, a belügyi tárcák munkatársai és a nem kormányzati szervek képviselôi. Több megyében, városban sikerült együttmûködést kialakítani az önkormányzatokkal, különösen az egészségügyi osztályok munkatársaival. Összességében több száz kolléga vett részt a NEKAP programjaiban. A Beszámolóban nem törekedhettünk teljességre inkább csak a legfontosabb eredményeket emeltük ki. Az egyes fejezetek természetüknél fogva eltérôek az elvégzett munka, az eredmények interpretálása, a jövô feladatainak meghatározása más és más megfogalmazást igényelt az egyes témákban. A részletes eredmények különbözô publikációkban, tanulmányokban, javaslatokban fogalmazódtak meg ezek eredménye csak a késôbbiekben lesz lemérhetô. 12
Az ország lakosságának egészségi állapota 3. 3. Az ország lakosságának egészségi állapota Magyarország lakosságának egészségi állapota katasztrofális. A demográfiai paraméterek rendkívül kedvezôtlenek; a lakosság száma folyamatosan csökken (1. ábra) s ha ez a tendencia folytatódik, a lakosságszám hamarosan 10 millió alá csökken. Ennek hátterében egyrészt a csökkenô születésszám áll (2. ábra), amely egyébként Európa-szerte általánosan megfigyelhetô, másrészrôl a magas halandóság, ami eltérôen a fejlett európai országoktól Magyarországon kiugró. Az ezer lakosra vonatkoztatott halálozások száma az utóbbi években valamelyest csökkent, azonban 1998-ban ismét emelkedett (3. ábra). A lakosság fogyása így is nyilvánvaló, ahogy az a 4. ábrán látható. A csecsemôhalandóság csak nagyon lassú ütemben csökken még mindig 10 ezrelék körül van (5. ábra). Mindezek alapján a születéskor várható élettartam is az Európai átlagnál messze alacsonyabb férfiaknál 66,2 év, míg nôknél 75,3 év (6. ábra). Az európai összehasonlítás egyértelmûen mutatja, hogy mind a férfiaknál, mind a nôknél (7. és 8. ábrák) Magyarországon jelentôs a deficit, csaknem eléri a tíz évet. A vezetô halálokok százalékos arányát, megoszlását mutatja a 9. ábra. A megoszlás lényegében az európai országokban tapasztaltakhoz hasonló: a keringési betegségek, daganatok, erôszakos halálozások, emésztôszervi valamint a légzôszervi betegségek a vezetô halálokok. Az összhalálozás tekintetében csökkenés tapasztalható Európa-szerte, így hazánkban is, azonban a halálozások száma jelentôsen meghaladja az európai átlagot mind a férfiak, mind a nôk esetében (10. és 11. ábrák). Országon belül is jelentôs eltérés figyelhetô meg a Dél-Dunántúlon, az Alföldön, Észak és Észak-kelet Magyarországi területeken a standardizált halálozási hányados (SHH) 1986-1997 között a teljes populációra számítva szignifikánsan magasabb, mint az országos átlag (12., 13. ábra). A rosszindulatú daganatok miatti összhalálozás Magyarországon az európai országokhoz viszonyítva magasabb és ellentétben a legtöbb európai országgal férfiaknál emelkedik (14. ábra), míg nôknél stagnál (15. ábra). Országon belül csaknem minden megyében található olyan régió, ahol szignifikáns többlethalálozás figyelhetô meg az országos átlaghoz képest (16., 17. ábra). A légcsô, hörgô és tüdô rosszindulatú daganata miatti halálozás szemben az európai országokkal férfiaknál és nôknél egyaránt növekszik (18. és 19. ábrák). Magyarországon a férfiaknál Heves megye déli részét, a Jász-Nagykun-Szolnok megyét magában foglaló régióban szignifikánsan magas tüdôrák-halálozás figyelhetô meg (20., 21. ábra). Ennek a jelentôs halmozódásnak az okát további vizsgálatokkal kell tisztázni. Az ischémiás szívbetegségek miatti halálozás Európa-szerte csökken mind férfiaknál, mind nôknél (22. és 23. ábrák). Magyarországon ez a csökkenés igen csekély, a nôknél viszont kis emelkedés is megfigyelhetô. A heveny szívizomelhalás standardizált halálozási hányadosait vizsgálva Magyarországon 1986-1997 között, Közép és Dél-kelet Magyarországon találhatók kedvezôtlen régiók, ahol szignifikáns mértékben magasabb a halálozás az országos átlagnál (24. és 25. ábrák) mind a férfiak, mind a nôk esetében. Az agyér betegségek miatti halálozás meghaladja az európai országokét, tendenciájában mind férfiaknál, mind nôknél stagnál illetve kismértékben csökken (26., 27. ábra). Az országon belül csaknem az egész Dunántúl, Észak-Magyarország és Kelet-Magyarország jellemezhetô kedvezôtlennek, mind férfiaknál, mind nôknél (28., 29. ábra). 13
3. Az ország lakosságának egészségi állapota Az emésztôszervi betegségek okozta halálozás igen magas Magyarországon 4-5-ször magasabb, mint némely európai országban (30., 31. ábra). Ezek háttérében jelentôs szerepet játszik az alkohol. Az alkoholos májbetegségek miatti halálozás Magyarországon az egyik legfontosabb betegség, gyakorisága igen magas és egyre nô. Az országon belül érdekes megoszlás figyelhetô meg, amíg a tradicionális bortermô vidékeken a várt magas arányok találhatók, addig Nyugat-Magyarországon és Dél-kelet Magyarországon szignifikánsan alacsony az elôfordulás (32., 33. ábra). Tekintettel arra, hogy aligha képzelhetô el, hogy ezeken a területeken jelentôsen kisebb lenne az alkoholfogyasztás, más okokat kell keresni, különösen a dél-alföldi régióban. A légzôrendszer betegségei miatt bekövetkezett halálozás közel áll az európai átlaghoz és tendenciájában is hasonlóan csökkenô (34., 35. ábra). Az idült alsó légúti megbetegedések okozta halálozás területi megoszlását nézve Dél-nyugat Dunántúlon, az Alföld egy részén, Nógrád megye csaknem teljes területén és az észak-keleti régiókban található kedvezôtlen halmozódás. Az erôszakos események (vízbefulladás, motorosjármû-baleset, öngyilkosság, stb.) miatti halálozás ugyancsak az Európában tapasztaltakhoz hasonlóan alakul (36., 37. ábra). A motorosjármû-balesetek miatti halálozás tendenciája a 90-es évek elején tapasztalt emelkedés után szintén csökkenô tendenciájú (38., 39. ábra). A fenti, az ország területén megfigyelhetô halandóságbeli különbségeket a NEKAP keretében kialakított környezet-egészségügyi információs rendszer segítségével értékelték. Ennek keretében a halálozási adatok részletes feldolgozásra került sor, statisztikai és téranalitikai módszereket alkalmazva. Az eredményeket folyamatosan publikálják. A környezeti tényezôkkel összefüggô betegségek nehezen azonosíthatók, mivel számos tényezô együttes hatásának eredményeként alakulnak ki. Az egyes fejezeteknél utalunk azon betegségekre, amelyek elsôsorban környezeti hatásokkal magyarázhatók, vagy a környezetszennyezés meghatározó. Az alábbiakban a levegôszennyezéssel leginkább összefüggô betegségeket tárgyaljuk röviden. A levegôszennyezéssel legnagyobb valószínûséggel a légúti betegségek hozhatók összefüggésbe. A légúti betegségek elôfordulásának értékelése A pulmonológiai intézmények 1999. évi epidemiológiai és mûködési adatai, Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet, Budapest, 2000. c. kiadvány adatai alapján történt. Összes nem TBC-s tüdôbetegségek Az összes nem TBC-s tüdôbetegségek morbiditásának alakulását mutatja be a 40. ábra. Az ábra szerint megállapítható, hogy a nem TBC-s tüdôbetegségek esetén a nyilvántartott betegek aránya a 90-es évek eleje óta folyamatosan nô, 1999-ben elérte a 3500 esetet 100 000 fôre számolva. Megyénként jelentôs különbségek figyelhetôk meg, legnagyobb az incidencia 1999-ben Tolna és Zala megyében, amelynek okai között az orvoshoz fordulási, az új esetek felkutatási különbségei mellett a levegôminôség különbsége is szerepet játszhat. Krónikus obstruktív bronchitis Az obstruktív krónikus bronchitis diagnózissal nyilvántartott betegek aránya 1990-tôl folyamatosan nô 300/100 000-rôl 450/100 000 fôre (41. ábra). Az incidencia hasonlóan nôtt 30/100 000-rôl 49/100 000-re. A obstruktív bronchitis prevalenciája a Dunántúl megyéi közül Baranya, Tolna és Zala megyében, valamint Borsod-Abaúj-Zemplén és Jász-Nagykun-Szolnok megyében a legmagasabb. Asthma bronchiale Az asthma bronchiale morbiditás incidenciája 1990-hez képest 1999-re megháromszorozódott: 65/100 000-rôl 165/100 000-re nôtt. Az összes asthma bronchialés betegek száma hasonlóan emelkedett az elmúlt évtizedben (42. ábra). Az új asztmás esetek 64%-a allergiás eredetû, ami felhívja a figyelmet arra, hogy fokozottabban kellene törekedni minden szinten a külsô- és belsôtéri allergének visszaszorítására. A megyénkénti elemzés szerint úgy tûnik, hogy az asztma a dunántúli megyékben, elsô- 14
Az ország lakosságának egészségi állapota 3. sorban Somogy és Zala megyében, valamint Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében jelent problémát (43. ábra). Rhinitis allergica A rhinitis allergica a legdinamikusabban növekvô betegségcsoport. Az elmúlt 9 év alatt a regisztrált betegszám megtízszerezôdött, az évenkénti növekedés üteme is igen magas (44. ábra). Primer hörgôrák A primer hörgôrák incidencia 1997-ig nôtt, az utóbbi 2 évben igen enyhe csökkenés tapasztalható a férfiak körében (45. ábra). Meg kell említeni, hogy az utóbbi két évben észlelt csökkenés a férfiak körében fordult elô, nôknél továbbra is nô az incidencia. Megyénként vizsgálva az 1999. évi incidencia értékeket, a legmagasabb Nógrád, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén és Jász-Nagykun-Szolnok megyében. Ez a halmozódás a hörgô és tüdôrák miatti halálozás területi halmozódásának megfelelô képet ad. A primer hörgôrákos betegek száma 35 év felett kezd növekedni, az idôsebb korcsoportokban egyre gyakoribbá válik, leggyakoribb a 65-69 évesek körében (204,2/100 000 fô). A Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogram 1997-ben indult meg. Az elmúlt három év változásait tekintve a környezet és egészség területén lényeges javulásról nem beszélhetünk. A halálozási adatok tekintetében nem is várható ilyen rövid idô alatt lényeges változás, a betegségek gyakoriságának változásai jobban tükrözik a környezet változásait. A morbiditási adatok elérhetôsége, nyomon követése és feldolgozása igen nehézkes. A háziorvosok által nyilvántartott adatok részben nehezen érhetôk el, részben az adatok a környezet-egészségügyi helyzetelemzésre alkalmatlanok. A kórházi betegforgalmi adatok szintén más céllal kerülnek tárolásra és feldolgozásra és a felhasználás lehetôsége limitált. Ennek ellenére széleskörû kezdeményezések indultak el annak érdekében, hogy az információs rendszerbe a környezet és egészség szempontjából fontos megbetegedési adatok bekerüljenek feldolgozásra alkalmas formában. 15
3. Az ország lakosságának egészségi állapota ÁBRÁK 16
Az ország lakosságának egészségi állapota 3. 3/1. ábra A lakosságszám változása Magyarországon 10 350 000 10 300 000 10 250 000 10 200 000 10 150 000 10 100 000 10 050 000 10 000 000 9 950 000 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 Forrás: Statisztikai Évkönyv, Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 1994 1999 3/2. ábra Élveszületések száma 1000 lakosra vonatkoztatva 12 11.5 11 10.5 10 9.5 9 8.5 1993 1994 1995 1996 1997 1998 Forrás: Statisztikai Évkönyv, Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 1994 1999 17
3. Az ország lakosságának egészségi állapota 3/3. ábra Halálozások száma 1000 lakosra vonatkoztatva 14,8 14,6 14,4 14,2 14 13,8 13,6 13,4 13,2 1993 1994 1995 1996 1997 1998 Forrás: Statisztikai Évkönyv, Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 1994 1999 3/4. ábra A lakosságszám természetes fogyása 1000 lakosra vonatkoztatva 0 1993 1994 1995 1996 1997 1998-0,5-1 -1,5-2 -2,5-3 -3,5-4 -4,5-5 Forrás: Statisztikai Évkönyv, Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 1994 1999 18
Az ország lakosságának egészségi állapota 3. 3/5. ábra Csecsemôhalandóság (1000 élveszülöttre jutó 1 év alatti elhunytak száma) 14 12 10 8 6 4 2 0 1993 1994 1995 1996 1997 1998 Forrás: Statisztikai Évkönyv, Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 1994 1999 3/6. ábra Születéskor várható átlagos élettartam 76 74 72 70 68 66 férfiak nôk 64 62 60 58 1993 1994 1995 1996 1997 1998 Forrás: Statisztikai Évkönyv, Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 1994 1999 19
3. Az ország lakosságának egészségi állapota 3/7. ábra Születéskor várható átlagos élettartam Magyarország és néhány európai ország férfi lakossága körében 76 74 72 70 68 66 64 Ausztria Finnország Magyarország Lengyelország Spanyolország EURÓPA 62 60 58 1970 1974 1978 1982 1986 1990 1994 1998 Forrás: Health For All Database, WHO-Europe, Denmark, 2000 3/8. ábra Születéskor várható átlagos élettartam Magyarország és néhány európai ország nôi lakossága körében 84 82 80 78 76 74 72 Ausztria Finnország Magyarország Lengyelország Spanyolország EURÓPA 70 68 66 1970 1974 1978 1982 1986 1990 1994 1998 Forrás: Health For All Database, WHO-Europe, Denmark, 2000 20
Az ország lakosságának egészségi állapota 3. 3/9. ábra Halálozások megoszlása a gyakoribb halálokok szerint, 1998. 10% 5% 2% 4% 11% 18% A légcsô, a hörgô és a tüdô rosszindulatú daganata Akut myokardiális infarktus Egyéb ischaemiás szívbetegség Agyérbetegségek Májbetegségek Hörghurut, tüdôtágulat, asztma 25% 25% Motorosjármû-balesetek Szándékos önártalom Halálozások megoszlása a gyakoribb halálokok szerint, férfiak, 1998. 13% 6% 3% 6% 14% 18% A légcsô, a hörgô és a tüdô rosszindulatú daganata Akut myokardiális infarktus Egyéb ischaemiás szívbetegség Agyérbetegségek Májbetegségek Hörghurut, tüdôtágulat, asztma 20% 20% Motorosjármû-balesetek Szándékos önártalom Halálozások megoszlása a gyakoribb halálokok szerint, nôk, 1998. 6% 5% 1% 2% 6% 17% A légcsô, a hörgô és a tüdô rosszindulatú daganata Akut myokardiális infarktus Egyéb ischaemiás szívbetegség Agyérbetegségek Májbetegségek Hörghurut, tüdôtágulat, asztma 32% 31% Motorosjármû-balesetek Szándékos önártalom Forrás: Statisztikai Évkönyv, Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 1999 21
3. Az ország lakosságának egészségi állapota 3/10. ábra Összhalálozás Magyarország és néhány európai ország férfi lakossága körében, 0 64 éves korcsoport Standardizált halálozás 100 000 fôre 900 800 700 600 500 400 300 200 100 Ausztria Finnország Magyarország Lengyelország Spanyolország EURÓPA 0 1970 1974 1978 1982 1986 1990 1994 1998 Forrás: Health For All Database, WHO-Europe, Denmark, 2000 3/11. ábra Összhalálozás Magyarország és néhány európai ország nôi lakossága körében, 0 64 éves korcsoport Standardizált halálozás 100 000 fôre 400 350 300 250 200 150 100 50 Ausztria Finnország Magyarország Lengyelország Spanyolország EURÓPA 0 1970 1974 1978 1982 1986 1990 1994 1998 Forrás: Health For All Database, WHO-Europe, Denmark, 2000 22
Az ország lakosságának egészségi állapota 3. 3/12. ábra Az összhalálozás területi eloszlása, 1986 1997 férfiak SHH kategóriák magas, p 0,05 magas, p > 0,05 átlagos alacsony, p > 0,05, vagy nincs eset alacsony, p 0,05 Forrás: Fontosabb betegségek miatti halandóság területi eloszlása Magyarországon 1986 1997, Budapest, 2000 3/13. ábra Az összhalálozás területi eloszlása, 1986 1997 nôk SHH kategóriák magas, p 0,05 magas, p > 0,05 átlagos alacsony, p > 0,05, vagy nincs eset alacsony, p 0,05 Forrás: Fontosabb betegségek miatti halandóság területi eloszlása Magyarországon 1986 1997, Budapest, 2000 23
3. Az ország lakosságának egészségi állapota 3/14. ábra Rosszindulatú daganatok miatti halálozás Magyarország és néhány európai ország férfi lakossága körében, 0 64 éves korcsoport 250 Standardizált halálozás 100 000 fôre 200 150 100 50 Ausztria Finnország Magyarország Lengyelország Spanyolország EURÓPA 0 1970 1974 1978 1982 1986 1990 1994 1998 Forrás: Health For All Database, WHO-Europe, Denmark, 2000 3/15. ábra Rosszindulatú daganatok miatti halálozás Magyarország és néhány európai ország nôi lakossága körében, 0 64 éves korcsoport 120 Standardizált halálozás 100 000 fôre 100 80 60 40 20 Ausztria Finnország Magyarország Lengyelország Spanyolország EURÓPA 0 1970 1974 1978 1982 1986 1990 1994 1998 Forrás: Health For All Database, WHO-Europe, Denmark, 2000 24
Az ország lakosságának egészségi állapota 3. 3/16. ábra Rosszindulatú daganatok miatti halálozás területi eloszlása, 1986 1997 férfiak SHH kategóriák magas, p 0,05 magas, p > 0,05 átlagos alacsony, p > 0,05, vagy nincs eset alacsony, p 0,05 Forrás: Fontosabb betegségek miatti halandóság területi eloszlása Magyarországon 1986 1997, Budapest, 2000 3/17. ábra Rosszindulatú daganatok miatti halálozás területi eloszlása, 1986 1997 nôk SHH kategóriák magas, p 0,05 magas, p > 0,05 átlagos alacsony, p > 0,05, vagy nincs eset alacsony, p 0,05 Forrás: Fontosabb betegségek miatti halandóság területi eloszlása Magyarországon 1986 1997, Budapest, 2000 25
3. Az ország lakosságának egészségi állapota 3/18. ábra A légcsô, a hörgôk és a tüdô rosszindulatú daganata miatti halálozás Magyarország és néhány európai ország férfi lakossága körében, 0 64 éves korcsoport 80 Standardizált halálozás 100 000 fôre 70 60 50 40 30 20 10 Ausztria Finnország Magyarország Lengyelország Spanyolország EURÓPA 0 1970 1974 1978 1982 1986 1990 1994 1998 Forrás: Health For All Database, WHO-Europe, Denmark, 2000 3/19. ábra A légcsô, a hörgôk és a tüdô rosszindulatú daganata miatti halálozás Magyarország és néhány európai ország nôi lakossága körében, 0 64 éves korcsoport Standardizált halálozás 100 000 fôre 80 70 60 50 40 30 20 10 Ausztria Finnország Magyarország Lengyelország Spanyolország EURÓPA 0 1970 1974 1978 1982 1986 1990 1994 1998 Forrás: Health For All Database, WHO-Europe, Denmark, 2000 26
Az ország lakosságának egészségi állapota 3. 3/20. ábra A hörgôk és a tüdô rosszindulatú daganata miatti halálozás területi eloszlása, 1986 1997 férfiak SHH kategóriák magas, p 0,05 magas, p > 0,05 átlagos alacsony, p > 0,05, vagy nincs eset alacsony, p 0,05 Forrás: Fontosabb betegségek miatti halandóság területi eloszlása Magyarországon 1986 1997, Budapest, 2000 3/21. ábra A hörgôk és a tüdô rosszindulatú daganata miatti halálozás területi eloszlása, 1986 1997 nôk SHH kategóriák magas, p 0,05 magas, p > 0,05 átlagos alacsony, p > 0,05, vagy nincs eset alacsony, p 0,05 Forrás: Fontosabb betegségek miatti halandóság területi eloszlása Magyarországon 1986 1997, Budapest, 2000 27
3. Az ország lakosságának egészségi állapota 3/22. ábra Ischaemiás szívbetegségek miatti halálozás Magyarország és néhány európai ország férfi lakossága körében, 0 64 éves korcsoport 250 Standardizált halálozás 100 000 fôre 200 150 100 50 Ausztria Finnország Magyarország Lengyelország Spanyolország EURÓPA 0 1970 1974 1978 1982 1986 1990 1994 1998 Forrás: Health For All Database, WHO-Europe, Denmark, 2000 3/23. ábra Ischaemiás szívbetegségek miatti halálozás Magyarország és néhány európai ország nôi lakossága körében, 0 64 éves korcsoport Standardizált halálozás 100 000 fôre 45 40 35 30 25 20 15 10 5 Ausztria Finnország Magyarország Lengyelország Spanyolország EURÓPA 0 1970 1974 1978 1982 1986 1990 1994 1998 Forrás: Health For All Database, WHO-Europe, Denmark, 2000 28
Az ország lakosságának egészségi állapota 3. 3/24. ábra Heveny szívizomelhalás miatti halálozás területi eloszlása, 1986 1997 férfiak SHH kategóriák magas, p 0,05 magas, p > 0,05 átlagos alacsony, p > 0,05, vagy nincs eset alacsony, p 0,05 Forrás: Fontosabb betegségek miatti halandóság területi eloszlása Magyarországon 1986 1997, Budapest, 2000 3/25. ábra Heveny szívizomelhalás miatti halálozás területi eloszlása, 1986 1997 nôk SHH kategóriák magas, p 0,05 magas, p > 0,05 átlagos alacsony, p > 0,05, vagy nincs eset alacsony, p 0,05 Forrás: Fontosabb betegségek miatti halandóság területi eloszlása Magyarországon 1986 1997, Budapest, 2000 29
3. Az ország lakosságának egészségi állapota 3/26. ábra Agyér betegségek miatti halálozás Magyarország és néhány európai ország férfi lakossága körében, 0 64 éves korcsoport 80 Standardizált halálozás 100 000 fôre 70 60 50 40 30 20 10 Ausztria Finnország Magyarország Lengyelország Spanyolország EURÓPA 0 1970 1974 1978 1982 1986 1990 1994 1998 Forrás: Health For All Database, WHO-Europe, Denmark, 2000 3/27. ábra Agyér betegségek miatti halálozás Magyarország és néhány európai ország nôi lakossága körében, 0 64 éves korcsoport 40 Standardizált halálozás 100 000 fôre 35 30 25 20 15 10 5 Ausztria Finnország Magyarország Lengyelország Spanyolország EURÓPA 0 1970 1974 1978 1982 1986 1990 1994 1998 Forrás: Health For All Database, WHO-Europe, Denmark, 2000 30
Az ország lakosságának egészségi állapota 3. 3/28. ábra Agyér betegségek miatti halálozás területi eloszlása, 1986 1997 férfiak SHH kategóriák magas, p 0,05 magas, p > 0,05 átlagos alacsony, p > 0,05, vagy nincs eset alacsony, p 0,05 Forrás: Fontosabb betegségek miatti halandóság területi eloszlása Magyarországon 1986 1997, Budapest, 2000 3/29. ábra Agyér betegségek miatti halálozás területi eloszlása, 1986 1997 nôk SHH kategóriák magas, p 0,05 magas, p > 0,05 átlagos alacsony, p > 0,05, vagy nincs eset alacsony, p 0,05 Forrás: Fontosabb betegségek miatti halandóság területi eloszlása Magyarországon 1986 1997, Budapest, 2000 31