Nyugat magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar 2013/2014-es tanév II. félév Gazdasági jog c. előadás hallgatói anyaga Szerződések joga Készítette: Dr. Alpár Erzsébet LL.M (München) Informatikai és Gazdasági Intézet NymE Technológia Transzfer Iroda Iparjogvédelmi szakértő A Gazdasági jog c előadási anyag kizárólag a tárgyat felvett hallgatók számára készült szerzői jogilag védett szellemi alkotásnak minősülő szerzői mű. Az előadási anyag bármilyen formában és módon történő felhasználása (pl. másolás, sokszorosítás, terjesztés) nem megengedett. A szerződésekre vonatkozó általános szabályok Jogszabály: 2013. évi V. évi törvény a Polgári Törvénykönyvről A. A szerződéskötés 1. A szerződési ajánlat Az egyik fél ajánlatot tesz, a másik fél pedig elfogadja. A szerzödéskötésre irányuló akarat háromféle alakban tehető: - szóban (jelenlévők között, telefonon) - írásban (levél, e-mail, távirat) - ráutaló magatartással (pénz bedobása az automatába) Ajánlati kötöttség: az ajánlattevő az ajánlat megtétele után bizonyos ideig állni köteles az ajánlatát. Célszerű a szerzödés ben meghatározni az ajánlati kötöttség időtartamát. Ha nem rendezik a felek a következő szabályok érvényesülnek: - jelenlévőnek tett ajánlat esetében az ajánlati kötöttség megszűnik, ha az az ajánlatot nyomban el nem fogadja - távollévőnek tett ajánlat esetében az ajánlati kötöttség annak az időnek az elteltével szűnik meg, amelyen belül az ajánlattevő a válasz
megérkezését rendes körülmények között várhatta. ( ajánlott levél esetén a feladástól számított 5 munkanapon belül kell a levelet a címzettje megérkezettnek tekinteni). Ajánlati kötöttség Elkésett Visszavonás Ajánlatot Ajánlattól Ajánlat elfogadás az ajánlattal elutsították eltérő időben egyidőben tartalmú érkezik érkezik válasz ajánlat és érkezik elfogadás egybehangzó nem jön létre nem jön létre nem jön létre új ajánlatnak Szerződés szerződés szerződés szerződés minősül létrejön az ajánlattevőt értesíteni kell 2. A szerződés alakja Szerződés lehet: szóban, írásban ráutaló magatartással kötni. Vannak azonban olyan esetek, mikor a törvény a szerződés érvényességéhez különös alakot kíván: egyszerű írásba foglalás: a szerződés írásba foglalása és a felek aláírják minősített okiratba foglalás:az írásba foglaláson és aláíráson túl tanukkal hitelesítik. közokiratba foglalás:közjegyző, bíróság, más állami hatóság által hitelesített alakban kiállított okirat.
3. Képviselet Szerződést megkötni nemcsak személyesen lehet, hanem más személy, azaz képviselő útján is. A képviselő cselekménye által a képviselt válik jogosítottá és kötelezetté. A képviselet alapulhat: egyoldalú címzett jogügyleten (meghatalmazás) jogügyleti képviselet törvényen, vagy hatósági rendelkezésen törvényes képviselet (pl. szülő, gyám) jogi személy alapszabályán szervezeti képviselet Álképviselet = ha a képviselő képviseleti jogkörét túllépve, vagy képviseleti jogkör hiányában jár el. Az álképviselő által kötött szerződés érvénytelen. B) A szerződés érvénytelensége 1. Az érvénytelenség fogalma Vannak olyan szerződések, amelyektől az állam megtagadja az elismerést, vagyis az ilyen szerződésekhez nem kapcsolódik joghatás. Érvénytelen a szerződés, ha a törvényben meghatározott valamely oknál fogva nem alkalmas célzott joghatás előidézésére. Érvénytelenség esetén a szerződéskötés előtti állapotot kell visszaállítani 2. Semmisségi és megtámadhatósági okok Azokat az okokat, amelyek érvénytelenségre vezetnek, érvénytelenségi okoknak nevezzük. Az érvénytelenségi okok lehetnek: a szerződési akaratban (akarathiba) a szerződési nyilatkozatban (nyilatkozati hiba) a célzott joghatásban (jogi hatás hibája)
C.A szerződés tárgya, tartalma A szerződés tárgya a szolgáltatás. A szolgáltatás az a magatartás, amelyet a jogosult a kötelezettől követelhet, ill. amelyet a kötelezett a szerződés alapján tanusítani köteles. A szerződés közvetett tárgyát, a dolgokat különféle kritériumok alapján csoportosíthatjuk: a. Főszolgáltatások és mellékszolgáltatások b. Tevőleges és nem tevőleges c. Egyszeri, tartós, időszakonként visszatérő d. Személyhez kötött és forgalmi jellegű szolgáltatások e. Egyedi, tartós, zártfajú és vagylagos szolgáltatások Egyedi a szolgáltatás, ha a tárgyat konkrétan megjelölték. Ilyenkor a szolgáltatás mással nem helyettesíthető. Ha ez a dolog elpusztul, a szerződéses kapcsolat meghiúsul. Fajlagos a szolgáltatás, ha azt fajta és mennyiség szerint határozták meg. (pl. 5 tonna búza) Zártfajú a szolgáltatás, ha a szolgáltatás meghatározása a fajtán belül valamiféle korlátozást, vagy szűkítést tartalmaz pl. minőségi vagy földrajzi megkötéssel ( pl. bánáti búza, tatai szén, maga termelte szőlő) f. Visszterhes és ingyenes szolgáltatások Visszterhes a szolgáltatás, ha a szolgáltatással szemben egy másik vele egyenértékű szolgáltatás áll. A Ptk. ezt tekinti főszabálynak. (ingyenes szolgáltatásnál a szolgáltatással szemben nem áll ellenszolgáltatás pl. ajándékozás)
D. A szerződés teljesítése A szerződéseket tartalmuknak megfelelően, a megszabott helyen és időben, a megállapított mennyiség, minőség és választék szerint kell teljesíteni. A teljesítés megtörténtének igazolására szolgál a nyugta, melyben a jogosult írásbeli nyilatkozattal ismeri el a teljesítést. A jogosult köteles meggyőződni arról, hogy a teljesítés megfelelő volt. Az ellenőrzés a szolgáltatás minőségi és mennyiségi megvizsgálását jelenti az adott szakmai szokások szerint. E. A szerződés megszegése Szerződésszegés minden olyan magatartás, körülmény, állapot, amely a szerződésbe ütközik, vagy egyébként sérti valamelyik fél szerződéssel kapcsolatos jogait. Objektív = a szerződésszegés egyik fél felróható magatartására sem vezethető vissza A szerződésszegés lehet: Szubjektív = a szerződésszegés valamelyik vagy mindkét fél felróható magatartására vezethető vissza.
A szerződésszegésnek számos fajtája van, a leggyakoribb esetek a következők: kötelezetti késedelem - a teljesítési határidő eltelt és a kötelezett nem teljesített jogosulti késedelem - a jogosult a szerződésszerűen felajánlott teljesítést nem fogadja el - elmulasztja azokat az intézkedéseket, nyilatkozatokat, amelyek a kötelezett szerződésszerű teljesítéséhez szükségesek. - a teljesítés megtörténtéről nem állít ki nyugtát. hibás teljesítés pl. - minőségi hibás teljesítés - mennyiségi hibás teljesítés - a használati utasításra vonatkozó kötelezettség elmulasztása F. A szerződés megerősítése A jogosult kétféle, a kötelezettben rejlő veszéllyel számolhat. Egyrész azzal, hogy a kötelezett nem lesz hajlandó teljesíteni. Másrészt azzal, hogy nem lesz képes teljesíteni. Az első esetben a jogosult szerződési pozícióját kell megerősíteni. Ezt nevezzük a szerződés megerősítésének. A szerződés megerősítését szolgálja pl.: a foglaló és a kötbér
A második esetben pedig előre gondoskodni kell a teljesítés fedezetének biztosításáról. Ezt nevezzük a szerződés biztosításának. A szerződés, azaz a fedezet biztosítását pedig a zálogjog és a kezesség alapozhatja meg. A szerződés megerősítése 1. Foglaló A szerződés megkötésekor, a kötelezettségvállalás jeléül foglaló adható. A foglaló lehet pénz, vagy valamilyen dolog is. A foglalóként átadott pénz, vagy dolog e minőségének a szerződésből feltétlenül ki kell tűnni. (Az előleget be kell tudni a vételárba, a foglalónak azonban speciális a jogi sorsa.) A foglaló jelentősége abban van, hogy védelmet nyújt a szerződés meghiusulása esetére, nevezetesen: a) ha a szerződés meghiusulása annak a félnek róható fel, aki a foglalót adta, akkor a foglalót elveszti. b) Ha viszont annak róható fel a meghiusulás, aki a foglalót kapta, akkor a foglaló összegének kétszeresét (mint minimum kártérítés) köteles visszafizetni. c) Ha ameghiusulás mindkét félnek vagy egyiknek sem róható fel, akkor a foglaló visszajár. 2. Kötbér A kötbér a szerződés nem, vagy nem szerződésszerű teljesítésének esetére kikötött pénzösszeg. A kötbér elhatárolása a foglalótól:
2. a kötbért nem a szerződés megkötésekor, hanem a szerződés megszegése után adják, 3. nemcsak a meghiusulás, hanem a szerződésszegés (késedelmes teljesítés, nem a szerződésnek megfelelően teljesít) más esetei is sújthatók kötbérfizetési kötelezettséggel, 4. a kötbér csak akkor jár, ha a kötelezettnek a szerződésszegés felróható. A kötbérfizetési kötelezettség alól tehát a kötelezett vétlenség bizonyításával mentesül. 5. írásba kell foglalni. Biztosítékadás A jogosultnak érdekében állhat, hogy biztosítékot követeljen arra az esetre, ha fedezet hiányában nem jut hozzá követeléséhez. A biztosítékadásnak két nagy csoportja ismeretes: a dologi és a személyi biztosítékadás. A dologi biztosítékadás ismét két csoportra bontható: zálogjogra és óvadékra. A személyi biztosítékadás nem más, mint a kezesség. 1. Dologi biztosítékadás - Zálogjog A zálogjog annyit jelent, hogy a jogosult a követelésének biztosítására szolgáló zálogtárgyból kielégítést kereshet, ha a kötelezett nem teljesít. A zálogjognak két fontos jellemzője van: - Járulékos, azaz főkötelezettséget tételez fel,
terjedelme általában a főkötelezettség terjedelméhez igazodik, osztja a főkötelezettség jogi sorsát (annak megszűnése esetén magától megszűnik), a követelés engedményezésekor a zálogjogosultság is átszáll az új jogosultra. - Abszolút hatályú (mindenkivel szemben hatályos). Ez annyit jelent, hogy a zálogtárgyból való kielégítést mindenki köteles tűrni, pl. az is, akinek a zálogtárgy az elzálogosítást követően került a tulajdonába. Ez az oka annak, hogy a zálogtárgyat felismerhetővé kell tenni, s ez kétféleképpen tehető meg: a zálogtárgyat a zálogjogosult birtokába adják (kézizálogjog), általában ingó dolgok a zálogtárgyat megjelölik( jelzálogjog) Ingatlanok csak jelzálogban lehetnek. A kézizálogjog az elzálogosított dolog átadásával jön létre. A zálogjogosultat megilleti a birtoklás joga és a birtokvédelem. A dolgot azonban csak akkor használhatja, ha erre őt a szerződés feljogosítja. A zálogjogosultat a rendelkezési jog nem illeti meg. Köteles a zálogtárgyat megőrizni, karbantartani, az ezzel járó költségek azonban a kötelezettet terhelik. A zálogtárgyból való kielégítés bírósági határozat alapján, végrehajtás útján történik. Jelzálogról akkor beszélünk, ha a zálogjogosultat nem illeti mega zálogtárgy birtoklásának a joga. A jelzálog a szerződés írásba foglalásával jön létre és ingatlan esetén további feltétel az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzés.
2. Személyi biztosítékadás Kezesség A kezesség a szerződés teljesítésének személyi biztosítéka. A kezes arra vállal kötelezettséget, ha a kötelezett nem teljesít, maga fog helyette a jogosultnak teljesíteni. G. A szerződés megszűnése Nem minden szerződés tölti be rendeltetését, s az ilyen szerződést meg kell szüntetni. A jogosult kielégítése nélküli megszüntetésnek két csoportja van: a felek akaratából és egyéb okból való megszüntetés, megszűnés. 1. A szerződés megszűnése a felek akaratából - A szerződés megszűnése a felek (kétoldalú) nyilatkozatával Megszüntető szerződés = A felek a szerződést a jövőre nézve szüntetik meg (ex nunc hatálya). A szerződés megszűnéséig teljesített szolgáltatás ellenértékét ki kell fizetni. Felbontó szerződés = A felek a szerződést annak megkötési időpontjára visszamenőleges hatállyal szüntetik meg (ex tunc hatály). Ez annyit jelent, hogy vissza kell állítani az eredeti állapotot, azaz olyan helyzetet kell teremteni, mintha a felek a szerződést meg sem kötötték volna. Vannak olyan szerződések, ahol fogalmilag kizárt az eredeti állapot helyreállítása, a
teljesített szolgáltatásokat nem lehet visszaadni. Ilyen esetekben a felek csak megszüntető szerződéssel szüntethetik meg az alapszerződést. - A szerződés megszüntetése egyoldalú nyilatkozattal A szerződésnek egyoldalú nyilatkozattal való megszüntetése azt jelenti, hogy valamelyik fél jognyilatkozatával a szerződést felmondja, vagy attól eláll. Felmondás A rendkívüli felmondás a szerződésnek azonnali, felmondási idő közbeiktatása nélküli megszűntetése. A szerződés a felmondás időpontjában, azonnali hatállyal szűnik meg. A rendes felmondás ezzel ellentétben azt jelenti, hogy a jövőre nézve szüntetik meg, a felmondási idő elteltével. 2. Elállás Valamelyik szerződő fél visszaható hatállyal szünteti meg a szerződést. Ez a szerződés megszüntetésének a legsúlyosabb módja, így elállásra csak a törvényben meghatározott esetekben kerülhet sor. A felek egyébként az elállás jogát a szerződésben kiköthetik, de az elállás jogának elismerése fejében gyakran ellenértéket kell fizetni. Ez az un. bánatpénz.
2. A szerződés megszűnése egyéb okból A szerződést megszünteti: - confusio (ha a kötelezett és a jogosult személye ugyanaz lesz. (pl. öröklés vagy jogi személyek fuzionálása esetén, akkor a szerződés megszűnik) - az egyik fél halála (ez csak akkor szünteti meg a szerződést, ha nincs jogutód., vagy ha a szerződés személyes szolgáltatáson alapul (pl. műszaki alkotás készítése).
A gazdasági élet tipikus szerződésfajtái A gazdálkodó szervezetek közötti kapcsolatok a szolgáltatás jellege alapján a következő csoportokba sorolhatók Tulajdonátruházási un. adásvételi típusú szerződés - Adásvételi szerződés - Csereszerződés - A szállítási szerződés - A közüzemi szerződés - Mezőgazdasági termékértékesítési szerződés Tevékenységkifejtő un. vállalkozási - A vállalkozási szerződés - A fuvarozási szerződés Ügyviteli típusú szerződések - A megbízási szerződés - A bizományi szerződés - A letéti szerződés Használati jellegű un.bérleti típusú szerződés - A bérleti szerződés - A haszonbérleti szerződés - A haszonkölcsön - A lízing (leasing) szerződés - Franchise-megállapodás Helytállási un. készenléti típusú szerződés - Pénzszolgáltatási szerződés (hitelszerződés) - Pénzkezelési szerződés - Biztosítási szerződés
Tulajdonátruházási, un. adásvételi típusú szerződés Cél: a tulajdonosváltozás Adásvétel (Ptk.6:215. -6:227. ) 1.Fogalma: Adásvételi szerződés alapján az eladó a dolog tulajdonjogának átruházására, a vevő a vételár megfizetésére és a dolgo átvételére köteles. 2.A szerződés alanyai: Eladó és a vevő 3. A szerződés tárgya: minden olyan dolog, amely nincs kivonva a forgalomból (Ha a szerződés tárgya ingatlan, az adásvételi szerződést írásba kell foglalni). 4. Felek jogai és kötelezettségei ELADÓ Tulajdonátruházás + a dolog birtokba adása Dolog átvétele + vételár megfizetése VEVŐ Eladó Az eladó köteles a dolog tulajdonjogát a vevőre átruházni és a dolgot a vevő birtokába bocsátani Az eladó köteles a vevőt a dolog lényeges tulajdonságairól és a dolgokkal kapcsolatos fontos követelményekről és a dolgokkal kapcsolatos terhekről tájékoztatni, valamint az ezekre vonatkozó okiratokat átadni. Az eladó viseli az átadással és az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett állapot rendezésével kapcsolatos költségeket Vevő A vevő köteles a vételárat megfizetni és a dolgot átvenni Ha harmadik személynek az adásvétel tárgyára olyan joga van, amely a vevő tulajdonszerzését akadályozza, a vevő elállhat a szerződéstől, és kártérítést követelhet előtte azonban köteles az eladót megfelelő határidő kitűzésével felhívni a tulajdonszerzés akadályainak elhárítására. A vevőt terhelik a szerződéskötési költségek, a tulajdonátruházási illeték, továbbá az átvétel és a tulajdonosváltozás ingatlannyilvántartásba való bejegyzésének költségei
A vállalkozás (Ptk 6:238. -401. ) 1. Fogalma: Vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó tevékenységgel elérhető eredmény (továbbiakban: mű) megvalósítására, a megrendelő annak átvételére és a vállalkozói díj megfizetésére köteles. 2. A szerződés alanyai: Megrendelő vállalkozó 3. A szerződés tárgya: eredmény, mű létrehozása 4. A felek jogai és kötelezettségei Megrendelő Meghatározott dolog elkészítése Szolgáltatás átvétele+ vállalkozói díj fizetés Vállalkozó Megrendelő A díj a vállalkozás teljesítésekor esedékes. Vállalkozó A tevékenység végézésnek feltételeit a vállalkozó úgy köteles megszervezni, hogy biztosítsa a tevékenység biztonságos, szakszerű, gazdaságos és határidőre történő befejezésété. Ha a mű előállításához valamilyen anyag szükséges, azt a vállalkozó köteles beszerezni. A vállalkozó a munkát saját költségén végzi el. A vállalkozót a díj biztosítáásra zálogjog illeti meg a megrendelőnek azokon a vagyontárgyain, amelyek a válllalkozási szerződés következtében birtokába kerültek. A vállalkozó alvállalkozó igénybevételére jogosult. A jogosan igénybe vett alvállalkozóért úgy felel, mintha a munkát saját maga végezte volna. Az
Ha a megrendelő a figyelmeztetés ellenére utasítását fenntartja, a vállalkozó a szerződéstől elállhat, vagy a feladatot a megrendelő utasítása szerint a megrendelő kockázatára elvállalhatja. A vállalkozó köteles a munkát elvégezni. Ha a tevékenységet a megrendelő által kijelölt munkaterületen kell végezni, a megrendelő köteles azt a tevékenység végzésére alkalmas állapotban a vállalkozó rendelkezésére bocsátani. Ha ugyanazon a munkaterületen egyidejűleg vagy egymást követően több vállalkozó tevékenykedik, munka gazdaságos és összehangolt elvégzésének feltételeit a megrendelő köteles megteremteni. A megrendelő a munkát és a felhasználásra kerülő anyagot bármikor ellenőrizheti. A megrendelő a szerződéstől a szerződés teljesítésének megkezdése előtt bármikor elálhat, ezt követően a teljesítésig a szerződést felmondhatja. A megrendelő elállása vagy felmondása esetén köteles a vállalkozónak a díj arányos részét megfizetni és a szerződés alvállakozó jogosulatlan igénybevétele esetén pedig felelős minden olyan kárért, amely anélkül nem következett volna be. A vállalkozó a megrendelő utasítása szerint köteles eljárni. Ha a megrendelő célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítást ad, a vállakozó köteles őt erre figyelmeztetnia vállalkozó köteles a megrendelő utasítását megtagadni, ha annak égrehajtása jogszabály vagy hatósági határozat megsértéséhez vezetne, vagy veszéleztetné mások személyét vagy vagyonát. A vállalkozó a tevékenység megkezdését mindaddig megtagadhatja, amíg a munkaterület a tevékenység végzésére nem alkalmas. A vállalkozók kötelesek a munkavégzést összehangolni. A vállalkozó nem mentesül a szerződésszegés jogkövetkezményei alól amiatt, hogy a megrendelő a vállalkozó tevékenységét nem vagy nem megfelelően ellenőrizte.
megszűnésével okozott kárt megtéríteni. A vállalkozó a művet átadás-átvételi eljárás keretében köteles átadni, amelynek során a felek elvégzik az adott üzletágban szokásos azon vizsgálatokat, amelyek a teljesítés szerződésszerűségének megállapításához szükségesek. A megbízás (Ptk. 6:272. -6:278. ) 1.Fogalma: Megbízási szerződés alapján a megbízott a megbízó által rábízott feladat ellátására, a megbízó a megbízási díj megfizetésére köteles. 2. A szerződés alanyai: megbízó megbízott 3. A szerződés tárgya: a szerződésben meghatározott ügy ellátása a megbízó utasítása szerint és érdekének megfelelően. 4. A felek jogai és kötelezettségei megbízó A rábízott ügy ellátása Díjfizetés + indokolt költségek megtérítése megbízott
Megbízó A megbízó köteles a megbízási díjat kifizetni. A díj a szerződés megszűnésekor esedékes. Ha a megbízó a figyelmeztetés ellenére utasítását fenntartja, a megbízott a szerződéstől elállhat, illetve a szerződést felmondhatja, vagy a feladatot a megbízó utasítása szerint, a megbízó kockázatára elláthatja. A megbízó köteles megtéríteni az utasítás teljesítésével kapcsolatban felmerült költségeket. Megbízott Köteles a megbízást a megbízó utasítása szerint és érdekének megfelelően teljesíteni. A megbízott megbízási díjra akkor is jogosult, ha eljárása nem vezett eredményre, kivéve, ha az eredmény részben vagy egészben azért maradt el, mert a megbízott felróhatóan járt el. A megbízott a megbízás ellátásával rendszerint együtt járók költségek előlegezésére köteles. A megbízottat a megbízási díj és a költségek biztosítására zálogjog illeti meg a megbízónak azokon a vagyontárgyain, amelyek a megbízás következtében kerültek birtokába. A megbízott a megbízó utasításától akkor térhet el, ha ezt a megbízó érdeke feltétlenül megköveteli, és a megbízó előzetes értesítésére már nincs mód. Ilyen esetben a megbízót késedelem nélkül értesíteni kell. Ha a megbízó célszerűtlen, vagy szakszerűtlen utasítást ad, a megbízott köteles őt erre figyelmeztetni. Meg kell tagadni az utasítás teljesítésété, ha annak végrahjtása jogszabály vagy hatósági határozat megsérétésére vezetne, vagy veszélyeztetné mások személyét vagy vagyonát. A megbízott köteles a megbízót tevékenységéről és a feladat
ellátásáról kívánságára, szükség esetétele vált szükségessé, vagy ha a felmerült új körülmények az utsítások módosításátá teszik indokolttá. A megbízott köteles a megbízót a megbízás teljesítéséről késedelem nélkül értesíteni. 5. A megbízás megszűnése A megbízás megszűnik: a megbízás teljesítésével a megbízás teljesítése nélkül, ha - valamelyik fél a szerződést felmondja - bármelyik fél meghal, vagy cselekvőképtelenné válik - a megbízás tárgytalanná válik
A bérlet (Ptk.6:331. -6:341. ) 1.Fogalma: Bérleti szerződés alapján a bérbeadó meghatározott dolgo időleges használatának átengedésére, a bérlő a dolog átvételére és a bérleti díj fizetésére köteles. 2. A szerződés alanyai: bérbeadó - bérlő 3. A szerződés tárgya: minden forgalomképes dolog 4. A felek jogai és kötelezettségei bérbeadó A szerződés tárgyát használatba adja Bérlő Időszakonként előre bért fizet + dolog visszaadása Bérbeadó A bérbeadó köteles a dolgot időlegesen a bérlő használatába adni. A bérbeadó - ellenőrizheti a használatot, - követelheti a rendeltetésellenes vagy szerződésellenes használat megszűntetését, - az ilyen használatból eredő kárának e megtérítését.. A bérleti díj vagy a bérlőt terhelő költségek és terhek megfizetésének elmulasztása esetén a bérbeadó jogosult a szerződést felmondani, ha a bérlőt megfelelő határidő kitűzésével és a következményekre való figyelmeztetéssel a fizetésre felszólította, és a bérlő e határidő elteltéig sem fizetett. Bérlő A bérlő a dolgot rendeltetésének és a szerződésnek megfelelően használhatja. Felelős minden olyan kárért, amely a rendeltetésellenes vagy szerződésellenes használat következménye A bérlő köteles bért időszakonként előre megfizetni.
A bérbeadó szavatol azért, hogy a bérelt dolog a bérlet egész időtartama alatt szerződésszerű használatra alkalmas, és megfelel a szerződés előírásainak. A bérbeadó szavatol azért, hogy harmadik személynek nincs a bérelt dolgora vonatkozóan olyan joga, amely a bérlőt a használatban korlátozza vagy megakadályozza. A dologgal kapcsolatos nagyobb kiadásokat és a közterheket a bérbeadó viseli. Erre a szavatosságra a hibás teljesítés miatti szavatosság szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a bérlőt az elállás helyett a felmondás joga illeti meg, kicserélést pedig nem követelhet. Erre a kötelezettségre a jogszavatosság szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a bérlő elállás helyett a szerződést felmondhatja. A dolog fenntartásával járó kisebb kiadásokat a bérlő viseli.. A bérelt dolgot a bérlő a bérbeadó hozzájárulásával jogosult albérletbe vagy harmadik sezmély használatába adni. Ha a bérlő a dolgot a bérbeadó hozzájárulásával adta albérletbe vagy más használatába, az albérlő és a használó magatartásásért gy felel, mintha a dolgot maga használta volna. Ha a bérlő a dolgot a bérbeadó hozzájárulása nélkül adja albérletbe vagy engedi át másnak használatra, azokért a károkért is felel, amelyek enélkül nem következtek volna be. A bérlet megszűnése után a bérlő köteles a dolgot a bérbeadónak visszaadni; a bérbeadóval szemben fennálló, a bérleti jogviszonyból keletkezett követeléseinek kiegyenlítéséig azonban a dolgot annak használata nélkül visszatarthatja.
5. A bérlet megszűnése A bérlet megszűnik: a szerződésben meghatározott idő elteltével a határozatlan időre kötött bérletet 15 napra fel lehet mondani A dolog elpusztul