PROCEEDINGS of t h e XV. ANNUAL CONGRESS of Hunganán Sáentific, Lz"l erary and Artútz"c Assodalion Papers presented by Hungarian Scientists, Writers and Artists in the Western World Edz"ted by Dr. jános Nádas and Dr. Ferenc Somogyi Árpád Publishing Company Cleveland, Ohio 1976
A XV.,, MAGYAR TALALKOZO,, KRONIKAJA Szerkesz tette: DR. NÁDASJÁNOS és DR. SOMOGYI FERENC ÁRPÁD KÖNYVKIADÓ VÁLLALAT CLEVELAND, OHIO 1976
Mz"nd eny"ogol f enntart unk! A kózlem ények - e lőadások és hozzászólósok - tartalmáért sz e rzőz"kfe le lős e k. Copyright 1976 by Nádas Gyula dr. Árpád Könyvkiadó Vállalata 1425 Grace Avenue, Cleveland, Ohio 44107 Printe:d by C l:.ssic Printing Curp.. 9527 M3dbun AH:., C k\l.: l ;~ n d. Ohiu 441 0 2 4
A XV. MAGYAR TALÁLKOZÓ KRÓNIKÁJA BARANCHI TAMÁSKA ENDRE BEN ICZKY ÁDÁMNÉ FÓT. DR. BÉKYZOLTÁN DR. BOGNÁR KÁLMÁN FT. BOLVÁRY PÁ L S.O.P. DR. BOTÁR OLIVÉR DR. CHÁSZÁR EDE CLEMENTIS-ZÁHONY BOTOND DR. CZIKANN-ZICHY MÓRIC EWENDTNÉ PETRES JUDITH FLÓRJÁN TIBOR FT. DR. GÁBRIEL ASZTRIK vitéz GÁLOCSY ZSIGMOND DR. GREFF JÁNOS GY IMESY KÁSÁS ERNÓ vitéz HAMVAS JÓZSEF HARASZTI ENDRE HOMONNA Y ELEMÉR FT. JASCHKÓ BALÁZS, S.j. DR. KONTZZOLTÁN KOSSÁNYI JÓZSEF DR. KOSZTOLNYIK ZOLTÁN DR. LÓTE PÁL DR. LUDÁNYIANDRÁSNÉ NT. DR. LUDWIG A. ARTÚR DR. MOLNÁR ZSIGMOND DR. NÁDAS JÁNOS DR. NÁVORIKORNÉL NOEL PÉTER PÁSZTOR LÁSZLÓ SÁNDOR ANDRÁS SIRCHICH LÁSZLÓ DR. SOMOGYI FERENC DR. SZÁZ ZOL T ÁN DR. SZENTMIKLÓSY ÉLES GÉZA SZÉPLAKI JÓZSEF T. DOMBRÁDY DÓRA DR. TUBAISTVÁN VARESKA ANDREA VARGASÁNDOR DR. V ÁRDY BÉLA DR. VIETÓRISZ JÓZSEF DR. WASS ALBERT ZOLCSÁK ISTVÁN előadásai, valamint az elhangzott és írásban beküldött hozzászólások alapján 5
T ARTALOM Eliíszó................................................................ 7 l. Kiállítás é s irodalmi est...................................... 9 ') l klsinki (~S ami utána következik.......................... 20 :3. A :VIagya ro rszágtól e lszakított országrészek magyar iskola é s kultún iszonyai.................................... 41..J. Az iskolai magyar nye lvoktatás és a magyar nyelv használata...................................................... 75 5. Könyvtártudományi konferencia.............. 112 6. DísZ\ acsora és bál............. 120 7. Az Árpád Akadémia X. közgyűlése... 136 H. Az Árpád Akadémia orvostudományi osztályának évi rendes ülése............. 253 9. A m é rnök-találkozó e l őadása i............. 254 l O. A I I I. Magya r Kongresszuson ülésező szervezetek beszámolói......................... 267 Életrajzi adatok, névsorok........................... 309 Névmutató................................. 329 Tartalommutató................... 333 6
ELŐSZÓ Ezt a kötet et, amely a X V. Magyar Találkozó "króniká"-ját és az Árpád Akadémia X. évkönyvét foglalja magában, az olvasó nem ok nélkül veheti kezébefokozottabb érdeklődéssel, a kettős kerek évfarduzón túlmenően mégis bzzonyára meglepz majd, hogy tartalma térben és z"dőben sokkal nagyobb méreteket ölel fel, mz"nt arnekkorára számított. Térbelüeg a kötet kétségtelenül érdekes tartalma a nagyszabású kalzfornzáz "bz"centennz"ális" magyar képzőművészetz kz"állítás öntudatunkat joggal fokozó emlékútól a Trzánonban elszakított évezredes magyar országrészek sorskérdésez"n keresztül az egész vüágon szétszóródott szabad magyarság mz"nden kis zugázg eljutott. ldőbelüeg a kötet tartalmának szerzőz a helsz.nkz" nyilatkozat körül gomolygó újfelhők árnyékában a magyarság torténelmz küldetésének évezredes európai ösvényeitjárták be, hogy a jövő számára új útakat keressenek, mert hiszen a végvárz" vitézek hősi elhatározottságával teljes tudatában voltak annak, hogy semmz"ről sem mondhatnak le, amz egyszer akár a magyar Felvz.déken, vagy Kárpáta(J"án, akár Erdélyben, délen, vagy nyugaton magyar volt. A kötetből az is kitűnik, hogy semmi sem lehetetlen, csak a vz"lágító fáklyát kell magasra emelnz, a helyes utat kell megtalálni és fajtánk tehetségél kell kzáknázni. A tudás fegyverével hivatásunk emben és magyar feladatainak megoldására is nyugodtan vállalkozhatunk, mert ahogy a magyarak a múltban mindenütt ott voltak, ahol az embenségnek szalgálatot kellett -sokszor a legnagyobb áldozatok árán ú- tennz"ük, ma ú a legveszélyeztetettebb őrhelyeken vz"rrasztanak. Amz"kor a vzlágnak még mindig vezető hatalmát jelentő, bár nehézségekkel küszködő Amerikaz Egyesült Államokfennállásának 200. évfordulóját ünneplz"k mz magyarak az akadémzái eszme magyar megvalósulásár-ak 150. évfordulójára gon- 7
dalunk s az emberiség legönzetlenebb szabadsághőse, II. Rákóczi Ferenc születésének 300. évfordulójára emlékezünk, a világot jelenleg fenyegető világnézeti válság közepette pedig nemzeti nagy létünk hős-temetőjének, amohácsi vésznek 450., valamint a világtörténelem legelszántabb és legvégzetesebb szabadságharcának 20. évfordulójára hivatkozhatunk. Őseink művészete évezredek távlatába visz bennünket viszsza, a bizánci korona adományozásának évfordulója, a XI. századbeli német kapcsolatok történelmi emléke s a nemzetiségi elv korszerű alkalmazásának alkalmazásának igénye a magyar helytállás egyetemes emberijelentőségél hangsúlyozza. Történészeink, orvosaink és mérnökeink, íróink és költőink, művészeink teljesítményei rátermettségüket és alkalmazkodóképességüket igazolják. Mz.ndezen túl azonban ennek a kötetnek rendkívül változatos tartalma a maga térben és z dőben súnte korlátlan méretúvel a szabad szellemz Magyarország népz és nemzeú hagyományok talajából sarjadt osztatlan lelki egységet is megcáfolhatatlanul bzzonyítja. Gondos elolvasása, végzgtanulmányozása után bátran kérdezhetjük Szent István hitével és a Szentírás szavaz val: Ha Isten velünk, kz lehet ellenünk.? Zrínyz Mz.klós, a költő meggyőződésével büszkén mondhatjuk: egy nemzetnél sem vagyunk alábbvalók. Ezért Mindszenty József bíborossal együtt a kötet útján minden szétszórtságban élő magyarnak csak azt üzenjük: "Találjunk egymásra... és fogjunk össze!" Mert egyz.künk semfelejtheti el soha, hogy Mécs László szerz.nt: "Négy vz'lágtá)'felé szenvedés-ugarba Vetettük ömlő könnyeink vetését. Tél idején kezdünk tavaszi dalba, Mert aratás kell: élnz akarunk!' (Somogyi Ferenc) 8
_j I. A TIZENÖTÖDIK MAGYAR TALÁLKOZÓ ELSŐ NAPJA 1975. november 28. l. KIÁLLÍTÁS ÉS IRODALMI EST A XV. Magyar Találkozó (III. Magyar Kongresszus) 1975. november 28-án, pénteken délután 4 órakor Ohio állam Cleveland városában, a Plaza (Statler) szálló emeleti nagy disztermének előcsarnokában rendezett könyv- és képzőművészetz" kiállítás megnyitásával kezdődött. A kiállítás több részre tagozódott. A magyar könyvek, zeneművek és hanglemezek bemutatásáról dr. Nádas Gyula "Árpád" Könyvkiadó Vállalata gondoskodott. A képző- és iparművészeti kiállítást az Árpád Akadémia képzőművészeti osztálya és a Magyar Képzőművészek Világszövetsége élén Gyimesy Kásás Ernő elnök és Mór józsef alelnök rendezte. * * * A könyvkiállítást Kossányi józsef költő, az Árpád Akadémia irodalmi főosztályának rendes tagja nyitotta meg. A jelenlévők üdvözlése után a szabad földön virágzó magyar irodalom és könyvkiadás jelentőségét hangsúlyozta, a szerzők és kiadók különös hivatását emelte ki, majd azokat a költőket és írókat mutatta be, akik szép számban személyesen is megjelentek a kiállítás és a könyvvásár megnyitásán. Kossányz j ó zs ef: ÉLNIAKARUNK Négy világtáj felé szenvedés-ugarba Vetettük ömlő könnyez"nk vetését. Tél idején kezdünk tavaszz" dalba, M ert aratás kell, élnz" akarunk. 9
A két világháború között írta Mécs László, a Felvidék nagy költője, költői pályám elindítója, ezeket a ma is időszerű sorokat. Most is tél felé megyünk, egyéni és nemzeti életünk téli zuzmarában jár, mégis - ha végignézünk a Magyar Társaság által minden évben megrendezett könyv- és képkiállítás hatalmas anyagán, önkéntelenül Mécs László elóbb idézett verssorait mormolja ajkunk: Tél idején kezdünk tavaszi dalba, Mert aratás kell, élni akarunk. Illyés Gyula ötágú síphoz hasonlította a szétszaggatott magyarság szellemi és művészi életének szomorú sorsát, de ez a szomorú sors is megváltó erejű lehet, ha a sípok tisztán, erősen zengik a magyar élet megtartó erejét, ha a magyar megmaradás törhetetlen akaratáról beszélnek. Sorsváltó időkben, nagy nemzeti tragédiák idején a magyar író, a magyar szellem embere mindig az első sorban harcolt a magyar megmaradásért. Ezt az évet az emigrációs magyarság a magyar könyv évének mondta. Mint a Gárdonyi Géza magyar iskola tanítója, szerényen azt javaslom, hogy a magyar írók és a magyar könyv évének meghirdetéséhez adjuk hozzá a magyar iskolák fenntartásának gondját is, nyilvánítsuk ezt az évet a magyar iskolák évének, mert elveszítjük a magyar jövőt, a ma?yar könyv, a m~gyar újság olvasóját, a magyar rádió hallgató Ját, ha az utánunk jövő nemzedék elfelejti anyanyelvét. * * * _ A képző- és iparművészeti kiállítást Gyimesy Kásás Ernő, az Arpád Akadémia képzőművészeti osztályának és a Magyar Képzőművészek Világszövetségének elnöke nyitotta meg, aki a vendégek és a jelenlévő kiállító művészek üdvözlése után a kiállítás fontosságára és a külföldön élő magyar művészek magyarságszolgálatának küldetésszerű voltára hívta fel a figyelmet. Gyimesi Kásás Ernő: ÁLDOZAT V AGY SZOLGÁLA T? Mindnyájan élünk valamiért és tartozunk valahová. Együvé tartozásunk meghatározója a Magyar Találkozó is, amelynek keretében most ez a kiállítás megnyílik. Ezért nemcsak azokat 10
- kell itt üdvözölnünk, akik valóban jelen vannak, hanem azokat is, akik csak lélekben vannak itt, de ugyanúgy éreznek, mint mi és üzenetükkel - úgy kell mondanom - erősítik és fokozzák kiáltásunkal Ne kérdezzük, hogy az az út, amelyet megtettünk, a beküldött védnöki díj, a könyv és festmény ára vagy az újság előfizetési díja áldozat-e vagy szolgálat. Így is, úgy is: erői Köszönet érte mindenkinek, a jövő kiérdemelt köszönete. Mostanság - őszülő halántékkal - sokat tanulmányozam a történelmet. Mindinkább arra jövök rá, hogy a szabály a következő: legyőzötteket el lehet tiporni, lehet győzni kétszeres vagy többszörös erővel, de az eredményt, a hódítást tartósan megőrizni nem lehet. Ez a török-tatár pusztítások, az abesszíniai, a búr, az 1812-es és a többi háború tanulsága. A mi nemzedékünk a világot járó magyarak nemzedéke. Ú tievelünket megtisztelgi vámtiszt és portás és mi, akik- mint mondtam - tartozunk valahová: visszük a fáklyát. Ki-ki a magáét! Az Egyesült Államok fennállásának 200. évfordulója (a "Bicentennial" ) alkalmából művészeinkről is el kell mancianunk egyet-mást. Múvészeink A Külföldi Magyar Művészek Világszövetsége - adatokkal, nevekkel, címekkel és munkáik jegyzékével archivurnában - 600 művészünket tartja nyilván. Önként adódott a feladat, hogy - a maga eszközeivel - hangot adjon magáról és mintegy 5000 alkotásáról. Mint a Szövetség elnöke, egy évvel ezelőtt indítottam meg a mozgalmat a méltó bemutatkozás - kiállítás - megrendezése érdekében. Pénztárunkban mind- össze 23 dollár volt. Éjszakákon át számoltam, hogyan lesz ebből legalább 5000 dollár. Társadalmunk javát, teherbírását a közadakozásra felkérő levelek és borítékok özöne árasztja el, ezért az nem sok kilátással kecsegtetett. Eszembe jutott afrikai útam, amelynek során 4 kiállítást rendeztem a magaméból a "pay later" alkalmazásával. Majdhogynem ráfizettem a 4 hónapos útra, de később az Afrikában festett 28 képből alig maradt mutatóba. Ekkor jutott eszembe csekélyke nyugdíjam, ami egy esztendőn kereszll
tül, ha rászánom, fedezet lehet. Már csak az asszony e ngedélye kellett. Az asszonyé, feleségünké, aki örök segitségünk, ha bajban vagyunk. Mi tagadás, erőre kaptam, mert azt mondta: csináld, de aztán ne számíts senkire. Más biztatást nem is kaptam sehonnan. Anyagi segitséget nem is kértem senkitől. Ne kérj, n e várj! H ittem, hogy a magyar természetrajzhoz tartozik ez is. Kiment hát 600 levél, a bejelentés, amely lapjaink jóvoltából terjedt s amelynek alapján a művészek részéről megindult az önkéntes jelentkezés: én is részt akarok venni. A legjelentősebb lépés az volt, hogy a kaliforniai múzeum ajánlatát elfogadtam, mert az váratlanul fel biztatott; arra szólított fel ugyanis bennünket, hogy ne csak ké peinket, szabrainkat mutassuk be, hanem a magyar nemzet ezeréves történelmi múltját, gazdag népművészetét is; millió magyar országépitő részvételével az Egyesült Államok történelmében, hőseinket, egyházművészetünk darabjait, stb.: az amerikaiaknak. A múzeum azonban azt is közölte, hogy anyagiakkal nem járulhat hozzá a kiállitás és a vele kapcsolatos hangverseny költségeihez, belépődíjat szedni pedig szabályai szerint nem szabad! A kaliforniai kiállítás 5000 négyzetláb helyet kaptunk. És megcsillantották magyarságunk bemutatásának lehetőségét. Nem volt már visszaút. Ecsetre, vésőre kaptak a művészek. Megelevenedett Szent István, Kovács ezredes, Haraszthy Ágoston, Pulitzer józsef, Kodály Zoltán; életnagyságú babákan Kalocsa, Mezőkövesd. Csücskös bögrétől bokályig (egyfülű, karcsú mázas korsóig) sok minden egybegyűlt, hogy életnagyságú székelykapun át - 12 ezer darab angyalos-címeres meghívó kiküldése után - 1000 ember vonuljon be megnézni 120 magyar művész munkáját. Vendégeinket 4000 szendvics, 400 palack Haraszthy-bor, 10 láda pezsgő várta. Azt hittük, a következő hétköznapok során 15-20 látogató lézeng majd a termekben. Teremőr, rendőr számlálta a nézőket kattogtatával Egyetlen nap sem volt 400- nál kevesebb látogató s hat hét alatt számuk összesen 28. OOO lett. A záróünnep hangversenyén az ajtókat nem tudták lezárni: 1500 hallgató vett azon részt. 12
A kiállítók A művészek - néhány lelkes támogató mellett - erejükön felül tettek ki magukért. Adósságaink sem kiegyenlíthetetlenek. Ez volt a legszebb és legsikeresebb magyar kiállításunk, amely - azt hiszem - m egism ételhetetlen. Belőle most csak szemelvényeket tudtunk hozni, mert csődbe ment a Railway Express (a műteremtől, háztól házig szállítás), Kanadában postás-sztrájk van s jövő évi terveink V\i ashingtonban, Phil a delphiában, stb. megoldatlanok. Egyik képem, a "Concord Bridge" már szerepelt clevelandi kiállításunkon. Ez a Bostonhoz közel eső hídnál 1775. április 19-én vívott első győzelmes ütközetet ábrázolja. Itt nyitotta meg Ford elnök a bicentenniális évet ezen a napon 1975-ben. Meg akartuk előzni a lengyel, román, cseh, litván stb. nemzetiségeket kiállításunkkal, bemutatásainkkal, hogy elsőnek mutassunk példát az etnik csoportok között. A szorgoskodás, szervezés megértésre talált. 1975 elejétől kezdve felhívásunkra példaadóan kezdték mintázni, festeni a nemzeti kiállítás történelmi sorozatát éppen az Árpád Akadémia művészei : Hellebranth Berta és Elena, Ferencz Béla, Kézdi Kovács Elemér, Gyimesy Kásás Ernő, Tallós Móric, Tóth István, Baranchi Tamáska Endre, Kur Csaba, Csóka István professzor. Soraikat kiegészítette: Egeghy Péter, Bényey Zoltán, Tallós Kitty, Silberhorn Tibor, Bene Mózes, Jankay Tibor professzor, Lovassy Balogh Ferenc, Chanky Margit, Daday Ferenc, Ferencz Irma, Ladányi István, Dubovay Márton, Matzenauer Hugó, Fodor Levente, Juhász Miklós, Birkás Bálint, Kátay Mihály, Nemesszeghy Matild, Ágyik Lajos, Szőts Vilmos, Asbóth Oszkár, dr. Bíró Béla, Bánátffy János, B. Tarlós Katalin, Berényi Meiser Piroska, Nemesszeghy Jenő, Márkusfalvi Barabás Márton, Bőszin Endre, Csurgói Máthé Lajos, Dobay Zsuzsa, Dohanos István, Ferenczy B. Zoltán, Kemény László, id. Kiss Ferenc, Koe-Krompecher P. László dr., Király Jenő, Mór József, Németh Nándor, Ős Nagy István, Pilényi Oszkár, Paulini Livia, SoósJózsef, Glatter Zoltán, Makk Imre, Makk Éva, Póta József, Teleki Vámossy Árpád, Juszkó Béla, Török Endre, Nagy György Károly, Deli István, Mészáros Maya, Kozmon György, Minnich D. Ernő, 13
tül, ha rászánom, fedezet lehet. Már csak az asszony engedélye kellett. Az asszonyé, feleségünké, aki örök segítségünk, ha bajban vagyunk. Mi tagadás, erőre kaptam, mert azt mondta: csináld, de aztán ne számíts senkire. Más biztatást nem is kaptam sehonnan. Anyagi segitséget nem is kértem senkitől. Ne kérj, ne várj! Hittem, hogy a magyar természetrajzhoz tartozik ez is. Kiment hát 600 levél, a bejelentés, amely lapjaink jóvoltából terjedt s amelynek alapján a múvészek részéről megindult az önkéntes jelentkezés: én is részt akarok venni. A legjelentősebb lépés az volt, hogy a kaliforniai múzeum ajánlatát elfogadtam, mert az váratlanul felbiztatott; arra szólított fel ugyanis bennünket, hogy ne csak képeinket, szabrainkat mutassuk be, hanem a magyar nemzet ezeréves történelmi múltját, gazdag népmúvészetét is; millió magyar országépítő részvételével az Egyesült Államok történelmében, hőseinket, egyházmúvészetünk darabjait, stb. : az amerikaiaknak. A múzeum azonban azt is közölte, hogy anyagiakkal nem járulhat hozzá a kiállítás és a vele kapcsolatos hangverseny költségeihez, belépődíjat szedni pedig szabályai szerint nem szabad! A kaliforniai kiállítás 5000 négyzetláb helyet kaptunk. És megcsillantották magyarságunk bemutatásának lehetőségél Nem volt már visszaút. Ecsetre, vésőre kaptak a múvészek. Megelevenedett Szent István, Kovács ezredes, Haraszthy Ágoston, Pulitzer József, Kodály Zoltán; életnagyságú babákan Kalocsa, Mezőkövesd. Csücskös bögrétől bokályig (egyfülú, karcsú mázas korsóig) sok minden egybegyűlt, hogy életnagyságú székelykapun át - 12 ezer darab angyalos-címeres meghívó kiküldése után - 1000 ember vonuljon be megnézni 120 magyar múvész munkáját. Vendégeinket 4000 szendvics, 400 palack Haraszthy-bor, 10 láda pezsgő várta. Azt hittük, a következő hétköznapok során 15-20 látogató lézeng majd a termekben. Teremőr, rendőr számlálta a nézőket kattogtatával Egyetlen nap sem volt 400- nál kevesebb látogató s hat hét alatt számuk összesen 28.000 lett... A záróünnep hangversenyén az ajtókat nem tudták lezárni: 1500 hallgató vett azon részt. 12
A kiállítók A művészek - néhány lelkes támogató mellett - erejükön felül tettek ki magukért. Adósságaink sem kiegyenlíthetetlenek. Ez volt a legszebb és legsikeresebb magyar kiállításunk, amely - azt hiszem - megismételhetetlen. Belőle most csak szemelvényeket tudtunk hozni, mert csődbe ment a Railway Express (a műteremtől, háztól házig szállítás), Kanadában postás-sztrájk van s jövő évi terveink W ashingtonban, Philadelphiában, stb. megoldatlanok. Egyik képem, a "Concord Bridge" már szerepelt clevelandi kiállításunkon. Ez a Bostonhoz közel eső hídnál 1775. április 19-én vívott első győzelmes ütközetet ábrázolja. Itt nyitotta meg Ford elnök a bicentenniális évet ezen a napon 1975-ben. Meg akartuk előzni a lengyel, román, cseh, litván stb. nemzetiségeket kiállításunkkal, bemutatásainkkal, hogy elsőnek mutassunk példát az etnik csoportok között. A szorgoskodás, szervezés megértésre talált. 1975 elejétól kezdve felhívásunkra példaadóan kezdték mintázni, festeni a nemzeti kiállítás történelmi sorozatát éppen az Árpád Akadémia művészei: Hellebranth Berta és Elena, Ferencz Béla, Kézdi Kovács Elemér, Gyimesy Kásás Ernő, Tallós Móric, Tóth István, Baranchi Tamáska Endre, Kur Csaba, Csóka István professzor. Soraikat kiegészítette: Egeghy Péter, Bényey Zoltán, Tallós Kitty, Silberhorn Tibor, Bene Mózes. Jankay Tibor professzor, Lovassy Balogh Ferenc, Chanky Margit, Daday Ferenc, Ferencz Irma, Ladányi István, Dubovay Márton, Matzenauer Hugó, Fodor Levente, Juhász Miklós, Birkás Bálint, Kátay Mihály, Nemesszeghy Matild, Ágyik Lajos, Szóts Vilmos, Asbóth Oszkár, dr. Bíró Béla, Bánátffy János, B. Tarlós Katalin, Berényi Meiser Piroska, Nemesszeghy Jenő, Márkusfalvi Barabás Márton, Bószin Endre, Csurgói Máthé Lajos, Dobay Zsuzsa, Dohanos István, Ferenczy B. Zoltán, Kemény László, id. Kiss Ferenc, Koe-Krompecher P. László dr., Király Jenő, Mór József, Németh Nándor, Ős Nagy István, Pilényi Oszkár, Paulini Livia, SoósJózsef, Glatter :Z:oltán, Makk Imre, Makk Éva, Póta József, Teleki Vámossy Arpád, Juszkó Béla, Török Endre, Nagy György Károly, Deli István, Mészáros Maya, Kozmon György, Minnich D. Ernő, 13
Polónyi Elemér, Salgó Endre, Toldy józsef, Szé les józsef, Széles Magda, Krump Éva, Varga Nándor Lajos, Koszorús Gabriella, Lendvay Imre, Magnanijolán, Horváth Lenke, Pereszlényi Lúcia, Révay Gyula, Honti V. Irén. A névsor további kiegészítésre szorul, mert egyes kiállítók a kiállítás megnyitása előtt csak pár órával jelentkeztek, s így a 38 oldalas jubileumi albumban, katalógusunkban sem szerepelnek. A felsoroltak művei a kaliforniai, New York-i vagy clevelandi kiállítások során kerültek bemutatásra. Sem az Árpád Akadémia ké pzőművészeti osztályának, sem a Külföldi Magyar Képzőművészek Világszövetségé nek elnökeként nem vállaihatom azt a feladatot, hogy az említett művészeket rangsoroljam, közösségi és nemzeti igyekezetüket névsorba szedjem. Az elcsatolt területek művészeivel való érintkezésünk egyes ismert (trianoni, helsinki) vonatkozásokban csaknem kizárólag papíron létezhető kapocs, bár vannak olyanok is soraikban, akik a meghívást, jószándékú felhívást "elvi okokból" nem fogadták el. Elszíneződtek, megingott bennük a nemzet közösségéhez való tartozás tudata. Neveiket nem tüntetjük fel, de számon tartjuk őket. Közösségeink munkája emberi gyarlóságunknak sincs híján, de eredményeink - az Árpád Akadémia és a Magyar Találkozó egyre emelkedő célkitűzéseivel mindennél beszédesebbek. "Arte et marte dimicandum" - mondja a latin. Fegyverrel és művészettel párosult szellemiekkel kell megvivnunk nemzetünk jövőjének harcát. A fegyver ma a szellem és a hit. A tömör latint szabad országban - szabad fordításban - így ültetjük át magyarra. A biblia egyik sora ennél is tömörebb: "Az Isten - szeretet." Ahol ez_ a kettő nem párosul a hittel, ott nincs diadal. Nekünk, magyar művészeknek a hit adott erőt az áldozat vállalására is, meg a szaigálat teljesítésére is. A lényeg, hogy a fáklyát vigyük tovább! * * * A kiállított könyvek szerzói közül B éky-halász Iván dr., Ewen~tné Petrés Judith, Flórián Tibor, Kossányz Józse.!, Ft. Kótaz Zoltán dr., Nehéz Ferenc, S. Koósa Antal, Somogyi 14
Ferenc dr., Széplaki józsef, Szilassy Sándor dr., Várdy Béla dr., Várdyné Huszár Ágnes dr. és Wass Albert gróf; az emigrációs magyar sajtó és rádió többi munkatársa közül Beniczky Ádámné, Kossányz Mz"klós és felesége, Lendvay józsef, dr. Ludányz András és felesége, Magyary Csilla, Molnár Zszgmond dr., Szabadkaz Sándor, dr. Szakáts Istvánné és T. Dombrády Dóra; a zene-, képző- és iparművészek közül pedig Brosné Karz"kás Cecíha, Buzáné Orrnay Ildz"kó, Gyz mesy Kásás Ernő, dr. Koe Krompecher László, Már józsef, Radnay Rudolf, Széles józsef ésfelesége, Tallós Mórz"c, Tallós Kz"tty és Vudyjózsefvoltjelen. * * * A kiállítások megnyitását követően este 7 órakor irodalmi és művészest kezdődött, amelyen a XV. Magyar Találkozó résztvevőin kívül Cleveland és környéke magyarságának legjobbjai jelentek meg. Az ünnepi megnyitót Somogyz Ferenc dr., az Árpád Akadémia főtitkára mondta. Somogyz Ferenc: IGAZUNKÉRT A clevelandi Magyar Találkozók állandó titkárságának nevében és megbízásából kedves mindnyájukat, a magyar egyházak, egyesületek és más szervezetek igen tisztelt vezetőit és kiküldöttjeit, a szabad szellemz Magyarország mcssze tájakról érkezett követeit, a magyar műveltség áldott hordozóit, népi és nemzc:ti hagyományaink hűséges őrzőit, a magyar Ige és a magyar Irás lelkes apostolait és buzgó híveit, valamennyiüket egyszeruen, mint magyarokat, csupán két szóval, magyar szeretettel köszöntöm. Isten kegyelméből és magyarságunk idegenben is törhetetlen akaratából, népi és nemzeti hagyományainkhoz való rendületlen ragaszkodásból tizenötödször gyűltünk ma össze, hogy az amerikai hála-ünnepe után külön is köszönetet mondjunk a Gondviselésnek szabadságunkért, emlékeket idézzünk régi dicsőségről, vagy ha kell, behegecit sebeket szaggassunk fel tetemrehívásunkon és fürkésző tekintettel nézzünk a boldogabb jövő hitének hajnala felé. 15
Idézzük 450 év távolából a rákosi és a hatvani országgyűlés öntudatos szellemét, 400 év távolából Báthori István erdélyi fejedelem lengyel királlyá történt megválasztásának felemelő történeti eseményét, 150 év távolából Vörösmarty Mihály "Za lán futásá" -nak felzendülését s ajkán a szemrehányó kúdés elha_ngzását: "Régi dicsőségünk, hol késel az éji homályban?" Es idézzük ugyancsak 150 év távolából Széchenyi István grófpéldátlan példáját, a magyar nyelv intézményes ápolására hivatott akadémia céljára tett önkéntes felajánlását, aztán - igen szerényen és nagyon halkan - 15 év távolából az első Magyar Találkozó váratlan sikerét, végül - még szerényebben és még halkabban - l O év távolából a szabadföldön élő ma gyar tudósok, írók és művészek Árpád Akadémiájának meg alakulását. Tetemrehívásunkon a mohácsi vészre kell gondolnunk, amelynek jövőre lesz 450. évfordulója; Erdélyért aggódunk; Trianon átkát nyögjük; a párizsi béke bilincseit rázzuk és a helsinki határozatok reménytelenségein tépelődünk. Tekintetünk mégis töretlen hz"ttel a jövő lehetőségeinek út ját kémleli. A magyar szellem szabad földön született kimagas ló értékü alkotásait keressük, hagyományaink megőrzésén, nyelvünk fenntartásán és ápolásán fáradozunk, legszentebb meggyőződésünket védjük, amely - Zrínyi szavaival - azt vallja, hogy "egy nemzetnél sem vagyunk alábbvalók"; igazun kért, a magyar igazság érvényesítéséért körömszakadtáig rendületlenül harcolunk. Ezért gyűltünk ma tizenötödször is össze. A XV. Magyar Találkozó s egyben a III. Magyar Kongresszus üléseit Isten nevében megnyitom és átadom a szót irodalmi és művészestünk músorvezetőjének, aki régi, közkedvelt barátunk és munkatársunk, Molnár Zsignwnd dr., az ismert közíró és rádiószerkesztő, az Árpád Akadémia irodalmi főosztályának rendes tagja. Molnár Zsigmond dr.: * * * VÉGVÁRI VITÉZEKKÉNT Ha valaha még egy szebb és boldogabb magyar életben megírják egyszer országvesztésünknek és népünk legnagyobb emigrációjának keservekben, inségekben és ármányokban bő- 16
velkedő, szomorú történetét, ha az eljövendő késő századokban lesz még igaz és hű magyar krónikás, ha lesz még új Tinódi Lantos Sebestyén, aki egy értünk való requiemben, vagy egy bennünket siratá, keserű énekben elmondja, hogy a XX. század második felében, a nyugati végek nagy magyar Rodostójában, a láthatatlan szellemi és erkölcsi Magyarország kicsinyke őrtornyaiban kik álltak vigyázókként a vártán, kik voltak a száműzetésbe került magyar nemzeti szellem és kultúra őriző Pásztorai: akkor e történelem lapjain kiemelkedő helyet kell kapniuk majd a clevelandi Magyar Találkozók, Magyar Kongresszusok évről évre megismétlődő napjainak. Otthon ma minden látszat-enyhülés ellenére is idegen megszállás, szolgaság és elnyomatás van. A helsinki sötét cinkosok nem.h~llották meg a nyugati végek hazát vesztett magyarjainak JaJkiáltását és cinikusan szentesítették a Budavár ősi torn~aira immáron 30 évvel ezelőtt felkúszott vörös rongyok kevely lobogását. A Vér és vas e vad korszakában otthon ma nincsen szabad magyar szó, nincsen szabad írás; csak irányított sajtó, még a gyermekmesékben is csak pártérdekeket szolgáló szálarn van és csak a rendszer szolgaian sunyi dicsérete folyik. b_ Otthon ma nincsenek Magyar Szolzseniciek, nincsenek töb- ~ a házsongárdi temetőben porladó Reményik Sándorok; nincs többé magyar wellsi énekes és nincsen lángsírba menő magyar wellsi bárd. _ Országok és szelek útjára került a nemzet megannyi hű fia e~ elszórt, kicsiny pásztortüzeknél melengeti magát. E pásztor ~uze~nél és vesztett szabadságunk siratófalánál, mint a cleve _andl Magyar Találkózókon és Magyar Kongresszusokon, ott allanak a lerontott jeruzsálem elűzött pásztorai; ott állanak a magyar írók, tudósok és művészek, a nemzeti érzésű magyar P~Pok, a kis magyar iskolák áldozatos lelkű tanítói és a cserkeszvezetők, a magyar könyvtárosok, az orvosok és a modern technológia kitünő mérnök-szakemberei és végezetül - iszonyú küzdelmet vívó végvári vitézekként - ott állnak a magyar nemzeti emigrációs sajtó munkásai, a magyar újságírók, a magyar lap- és könyvkiadók, a rádiósok, akik vigyázván vigyázzák a széledő nyájat és szívük minden melegével élesztgetik a már hunyófélben lévő tüzeket és a hamvadó parazsat. 17
Ma ismét emigrac10s magyarságszolgálatunk kiemelkedő kultúreseményén, a III. Magyar Kongresszust b eveze tő irodalmi és művészesten vagyunk jelen, ame lyne k műsor á n a közreműködők tudásuk legjavát hozzák és adják. Eze n a szelíd őszi estén, amikor a fák lombjai már mind lehullatták elsárgult leveleiket, azt kérem, fogadják őket szere tette L * * * S. Koósa Antal (Detroit, MI) költő, az Árpád Akadémia irodalmi főosztályának rendes tagja és az Árpád-é rem tulajdonosa "Cserepek" címmel megjelent legújabb kötet é ből művészi átéléssel szavalt szemelvényeket- Kitünő verseivel és nagyszerű előadásával megérdemelt sikert aratott- - B. Karikás Cecilia (Washington, D.C. ) énekmúvésznő, az Arpád Akadémia múvészeti főosztályának rendes tagja, Kacsóh Pongrác ''János vit éz"-éből adott elő - Karády István zongoramúvész kiséretével - több énekszámot, amely mind általános, nagy tetszést aratott. _ Nehéz Ferenc (Los Angeles, CA) író, az Árpád Akadémia Irodalmi főosztályának rendes tagja, "Dunárólfúj a szél" című novellájának felolvasásával váltott ki osztatlan elismerést a hallgatóságból. Bárány Istvánné énekmúvésznő - Pintér Bárány Erzsébet ~ongoramúvésznő kíséretével - Bizet " Carmen" címú operá Jából a Habanera-áriát és Verdi "Trubadur"-jából az Azucena-áriát énekelte kiváló múvészettel és nagy hatással. F'_lórián Tibor (New Milford, CT) költő, az Árpád Akadém~a Irodalmi főosztályának elnöke és az arany Árpád-érem tul~jd_onosa "Keserű gyökéren" címmel megjelent legújabb köteteboi előadott költeményeivel hódította meg a közönségel Mack Wayne, a WDOK-FM clevelandi rádió zenei igazgat~ja - Kórady István zongoraművész és a szerző, valamint Kiss -f.a;os ~arna~ kíséretével Egyed Miklós dr. (New London, OH) B. aracsonyz sóhaf', "Szabadságharcos induló" és "Happy zr~hday, America (The Bicentennial Song)" címú szerzeményea ~dta elő olyan sikerrel, hogy az elragadtatott közönség per~ekig felállva ünnepelte. Egyed Miklós dr., a dalok szerzője, ~z Arpád Ak_adémia orvostudományi osztályának rendes tagja es az arany Arpád-érem tulajdonosa. 18
A nyugat-clevelandi cserkészcsapatok regős-csoportjának tagjai - Temesváry Magda és András betanításában - a mikepircsei csárdást, valamint a kapuvári verbunkost és csárdást mutatták be. Táncmúvészeti felkészültségüknek méltó jutalmaként a lelkes közönség megismételtette számaikat. Befejezésül Kórady István zongoramúvész Bartók Béla "Allegro barbaro" címú darabját játszotta el, amelyet a hallgatóság tapsviharral jutalmazott. A músoron szereplő hölgyeknek a rendezőség nagyon szép rózsacsokrokat nyújtott át. A músorvezetés nagy körültekintést igénylő feladatát-szellemes összekötő szövegekkel - Molnár Zsigmond dr. elismerésre méltó szakavatottsággal végezte. Az est hangulatos ismerkedő cocktail party-val végződött. 19