Pannon Egyetem Nyelvtudományi Doktori Iskola Szaknyelvi Kommunikáció Alprogram Doktori (PhD) értekezés Ziskáné Kiczenko Katalin A regionális gazdaságtan terminológiája (vizsgálat angol, francia, magyar és olasz nyelvű korpusz alapján) Témavezető: Ablonczyné dr. habil. Mihályka Lívia, tanszékvezető egyetemi docens Veszprém 2011. 1
Pápai Vilma emlékének Köszönetnyilvánítás Köszönöm Ablonczyné dr. habil Mihályka Líviának céltudatos témavezetői munkáját. Hálával tartozom hasznos tanácsaiért, amelyeket 2005 tavasza óta töretlenül sugárzott felém, legyen szó akár kutatási, akár oktatási, vagy akár magánéleti témákról. Külön köszönettel tartozom dr. Veres Ferenc intézet igazgató és dr. Szladek Emese egyetemi adjunktus előopponenseknek részletes, építő kritikájukért és megjegyzéseikért. Köszönöm az értekezés műhelyvitáján résztvevő bizottság tagjainak, hogy hozzáértő megjegyzéseikkel hozzájárultak a doktori értekezés végső formába öntéséhez. Köszönöm a Széchenyi István Egyetemen dolgozó kollégáimnak véleményüket, közös eszmecseréinket, szócsatáinkat, különösen a Nemzetközi Kommunikáció Tanszék, illetve a Nemzetközi és Elméleti Gazdaságtan Tanszék munkatársainak. Végül köszönetet mondok mindazoknak a családtagoknak és barátoknak, akik mellettem álltak. Többek között Gábornak, férjemnek, Klaudiának és Bálintnak, gyermekeimnek, anyunak és apunak a türelmet, a biztatást és az időt. Hegyesi és Óvári Papának, Kiczenko Juditnak, és Timaffy Laci bácsinak a példaértékű életpályájukért mondok köszönetet, hiszen méltán vehettem őket követendőnek. Ziskáné Kiczenko Katalin 2
A REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN TERMINOLÓGIÁJA (vizsgálat angol, francia, magyar és olasz nyelvű korpusz alapján) Értekezés doktori (PhD) fokozat elnyerése érdekében írta: Ziskáné Kiczenko Katalin Készült a Pannon Egyetem Nyelvtudományi Doktori Iskolája, Szaknyelvi kommunikáció: társadalom, politika, gazdaság, kultúra alprogramja keretében Témavezető: Ablonczyné dr. habil. Mihályka Lívia tanszékvezető egyetemi docens Elfogadásra javaslom (igen/nem).. (aláírás) A jelölt a doktori szigorlaton. %-ot ért el. Az értekezést bírálóként elfogadásra javaslom: Bíráló neve: (igen/nem) Bíráló neve: (igen/nem).. (aláírás).. (aláírás) A jelölt az értekezés nyilvános vitáján. %-ot ért el. Veszprém/Keszthely,.. a Bíráló Bizottság elnöke A doktori (PhD) oklevél minősítése:... az EDHT elnöke 3
Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK... 4 TÁBLÁZATJEGYZÉK... 7 MAGYAR NYELVŰ KIVONAT... 9 ANGOL NYELVŰ KIVONAT... 10 FRANCIA NYELVŰ KIVONAT... 11 A DISSZERTÁCIÓBAN HASZNÁLT RÖVIDÍTÉSEK... 12 1. A KUTATÁS KÖRÜLMÉNYEI... 13 1. 1. AZ ÉRTEKEZÉS CÉLJA... 13 1. 2. A TÉMA AKTUALITÁSA... 16 1. 3. A VIZSGÁLAT TÁRGYA... 23 1. 4. A VIZSGÁLAT KORPUSZA... 25 1. 5. HIPOTÉZISEK ÉS VIZSGÁLATI SZEMPONTOK... 27 1. 6. A KUTATÁS MÓDSZERE... 28 1. 7. A DOLGOZAT FELÉPÍTÉSE... 30 2. KOMMUNIKÁCIÓ ELMÉLETI BEVEZETÉS... 32 2. 1. A KOMMUNIKÁCIÓ INTERAKCIÓVAL KAPCSOLATOS ÖSSZETEVŐI... 32 2. 1. 1. Körülmények, díszletek (S - Setting, Scene)... 32 2. 1. 2. Résztvevők (P Participants)... 32 2. 1. 3. Célok, célkitűzések (E Ends)... 33 2. 2. A KOMMUNIKÁCIÓ ÜZENETTEL KAPCSOLATOS TÉNYEZŐI... 33 2. 2. 1. Cselekvéssor, a cselekvés sorrendje (A Act sequence)... 33 2. 2. 2. Hangnem, üzenetkulcs (K Key)... 34 2. 2. 3. Közvetítők, eszközhasználat (I Instrumentalities)... 34 2. 2. 4. Interakciós és interpretációs normák (N Norms)... 34 2. 2. 5. Zsáner, műfaj (G Genre)... 35 2. 3. A SZAKNYELVI PERFORMANCIA TIPOLÓGIÁJA... 35 3. TERMINOLÓGIAI ÁTTEKINTÉS... 37 3. 0. BEVEZETÉS... 37 3. 1. TERMINUS... 38 3. 2. TERMINOLÓGIA... 41 3. 2. 1. Szókészlet vs. szókincs... 43 3. 2. 2. Veszély vagy esély?... 46 3. 2. 3. Az innováció, innoválás szavaink jelentése... 48 3. 2. 4. Az újítás szavunk jelentése... 50 3. 2. 5. Magyar nyelvű szövegrészlet vizsgálata... 51 3. 2. 6. Angol nyelvű szövegrészlet vizsgálata... 54 3. 2. 7. Az idegen szavak használata... 54 3. 2. 8. Jövevényszavak átültetése... 56 4
3. 2. 9. Párhuzamosan előforduló kifejezések... 57 3. 2. 10. Idegen szavak... 59 3. 2. 11. Terminológiai kutatások... 63 3. 3. A TERMINOLÓGIAI MUNKÁBAN HASZNÁLT DOKUMENTUMTÍPUSOK... 63 3. 3. 1. A szövegek katalógusrendszere... 65 3. 3. 2. A terminológiai munkában használt összefoglalások típusai... 66 3. 4. A REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN LEGGYAKORIBB ÉS LEGFONTOSABB TERMINUSAINAK EKVIVALENCIA TÁBLÁZATA... 73 4. SZAKNYELVEK... 75 4.0 BEVEZETÉS... 75 4.1. SZAKNYELVEK A KÖZGAZDASÁGTAN TERÜLETÉRŐL... 75 4. 2. A MEGÉRTÉS KORLÁTJA. SZAKNYELV VS. KÖZNYELV... 83 5. KORPUSZNYELVÉSZETI KUTATÁSOK... 89 5.0. BEVEZETÉS... 89 5.1. A KORPUSZ FOGALMA... 89 5.2. A KORPUSZ TERVEZÉSE... 91 5.3. MAGYAR NYELVŰ KORPUSZOK... 93 6. A REGIONÁLIS GAZDASÁGTANBAN HASZNÁLT TERMINUSOK ÉS TERMINOLÓGIA ELEMZÉSE... 100 6. 1. A MAGYAR NYELVŰ SZAKSZÖVEG JELLEMZÉSE... 100 6. 2. AZ ANGOL NYELVŰ SZAKSZÖVEG JELLEMZÉSE... 108 6. 3. A FRANCIA NYELVŰ SZAKSZÖVEG JELLEMZÉSE... 111 6. 4. OLASZ KIFEJEZÉSEK JELENLÉTE A KORPUSZBAN... 118 6. 5. ANGOL KIFEJEZÉSEK JELENLÉTE A KORPUSZBAN... 119 6. 5. MOZAIKSZAVAK ELŐFORDULÁSA... 120 7. KONKLÚZIÓ... 125 7. 1. A KUTATÁS EREDMÉNYE, HASZNA A TÁRSADALOM SZÁMÁRA, ÚJ ÉS ÚJSZERŰ MEGÁLLAPÍTÁSOK... 125 7. 2. A HIPOTÉZISEK IGAZOLÁSA... 125 7. 3. A KUTATÁS ÚJ TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEI (TÉZISPONTOK)... 127 7. 4. A KUTATÁS TOVÁBBI LEHETŐSÉGEI... 127 BIBLIOGRÁFIA... 129 FORRÁSOK... 156 FÜGGELÉK... 158 FÜGGELÉK 1 JRS ÉS REGI BEMUTATÁSA... 159 FÜGGELÉK 2 PUGET SOUND REGIONAL COUNCIL... 160 FÜGGELÉK 3 NON-VERBÁLIS JELEK A REGIONÁLIS GAZDASÁGTANBAN... 165 FÜGGELÉK 4 A NÉGY SZAKKÖNYV TERMINOLÓGIAI ADATBÁZISHOZ SZÜKSÉGES KATALÓGUSA CABRÉ (1998 : 199-219) ALAPJÁN... 166 FÜGGELÉK 5 RÉSZLET A NÉGY SZAKKÖNYV ALAPJÁN KÉSZÍTETT ADATBÁZISBÓL... 170 a, Francia nyelvű lemmák és szószerkezeteik (kivonat)... 170 b, Angol nyelvű lemmák és szószerkezeteik előfordulásuk alapján (kivonat)... 182 c, Magyar nyelvű lemmák, szószerkezetek és szóösszetételek (kivonat)... 186 Szóösszetételek, összetett szavak... 186 További jövevényszavak és idegen szavak LR-ből... 187 5
d, Olasz nyelvű lemmák és szövegkörnyezetük (kivonat)... 188 FÜGGELÉK 6 A HAGYOMÁNYOS ÉRTELEMBEN VESZÉLYEZTETETT NYELVEK... 191 FÜGGELÉK 7 A REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN NYELVHASZNÁLATI SZÍNTEREI ÉS AZOK KAPCSOLÓDÁSI PONTJAI... 192 FÜGGELÉK 8 AZ INTERNETES KERESŐFELÜLETEK KÉPERNYŐ NÉZETE NAGYOBB FELBONTÁSBAN... 193 6
Táblázatjegyzék 1. táblázat A gazdasági performancia tipológiája... 36 2. táblázat Francia és olasz példák a regionális gazdaságtanban... 43 3. táblázat Az idegen szó és a jövevényszó jellemzői... 47 4. táblázat Az "innováció, innoválás" szavunk szócikke az Idegen szavak és kifejezések szótárában... 48 5. táblázat Az "innováció" szócikkei az Akadémiai Kiadó internetes szótáraiban... 49 6. táblázat A Magyar szókincstárban megtalálható azonos szótövű szavak... 53 7. táblázat A vizsgált négy idegen nyelvben a regionális közgazdaságtanban párhuzamosan megtalálható szavak... 57 8. táblázat A párhuzamosan megtalálható szavak előfordulásai a regionális gazdaságtan témájában, magyar nyelven (derivátumok, szóösszetételek, jelzős szerkezetek)... 58 9. táblázat Az írott korpuszelemek összegzése MUCCHIELLI (1974) első csoportjának megfelelően... 67 10. táblázat LENGYEL RECHNITZER (2004) Regionális gazdaságtan című könyvének ismertető összefoglalója (46 szó)... 68 11. táblázat POLESE SHEARMUR (2005) Economie urbaine et régionale. Introduction à la géographie économique című könyvének ismertető összefoglalója (54 szó)... 69 12. táblázat CAPELLO (2004) Economia regionale. Localizzazione, crescita regionale e sviluppo locale című könyvének ismertető összefoglalója (49 szó)... 69 13. táblázat ARMSTRONG TAYLOR (2000) Regional Economics and Policy című könyvének ismertető összefoglalója (szó)... 70 14. táblázat Párhuzamosan előforduló szakkifejezések... 73 15. táblázat Katonai kifejezések megjelenése a gazdasági szaknyelvben... 80 16. táblázat Az MTK szövegeinek műfajai... 95 17. táblázat Az MNSZ-ben megtalálható stílusok és nyelvváltozatok... 97 18. táblázat A köznyelvben és más tudományterületen is megtalálható szavak... 112 19. táblázat Kivonat az olasz szószerkezetek közül hét szóval... 118 20. táblázat Angol és francia szószerkezetek jelenléte a szakkönyvekben... 119 7
21. táblázat Az alapkorpuszból egyéni kivonatolással gyűjtött betűszók, amelyek csak a regionális tudomány szaknyelvében fordulnak elő... 121 22. táblázat Az alapkorpuszból egyéni kivonatolással gyűjtött betűszók, melyek más tudományágakban is megtalálhatóak... 123 23. táblázat PSRC működése során használt mozaikszavak... 160 24. táblázat LR katalóguscédulájának lehetséges formája egy terminológiai adatbázisban (CABRÉ 1998: 206-207)... 166 25. táblázat PS katalóguscédulájának lehetséges formája egy terminológiai adatbázisban (CABRÉ 1998: 206-207)... 167 26. táblázat AT katalóguscédulájának lehetséges formája egy terminológiai adatbázisban (CABRÉ 1998: 206-207)... 168 27. táblázat RC katalóguscédulájának lehetséges formája egy terminológiai adatbázisban (CABRÉ 1998: 206-207)... 169 8
Magyar nyelvű kivonat A regionális gazdaságtan terminológiája (vizsgálat angol, francia, magyar, és olasz nyelvű korpusz alapján) Az értekezés a regionális gazdaságtan nyelvhasználatának vizsgálatát tűzte ki célul, terminológiai jellemzőinek feltárásával. A disszertáns az alkalmazott nyelvészeti kutatásokhoz kíván hozzájárulni. Az értekezés céljául a négy vizsgált nyelv közötti különbségek feltárását tűzte ki, szűkítve a vizsgált autentikus szövegek körét a regionális gazdaságtan területére. A kutatás tárgyát angol, francia, magyar, és olasz nyelven, anyanyelvi szerzők tollából származó könyvek képezik. A szerző röviden áttekinti a terminus, a terminológia fogalmának meghatározásait, kitér az idegen szó, jövevényszó, anyanyelvi megfelelő közötti választás dilemmájára, és elemzi a korpuszt képező szakkönyvek kommunikatív funkcióját Hymes modellje alapján. A szaknyelv rövid fogalmi áttekintése során összeveti a köznyelv és a szaknyelv közötti különbségeket. A korpusznyelvészeti kutatások bemutatásával megfelelő alapot ad a vizsgálandó szövegtár összeállításához és későbbi elemzéséhez. A korpuszelemek kivonatolásával azonosítja a témára jellemző szószerkezeteket, idegen szavakat és mozaikszavakat. A doktori értekezés gyakorlati részében az autentikus szövegekből származó szószerkezeteket elemzi. A négy vizsgált nyelven összeállított glosszárium közvetlen gyakorlati felhasználást tesz lehetővé. 9
Angol nyelvű kivonat The Terminology of Regional Economics (analysis based on English, French, Hungarian and Italian corpus) The dissertation aims to analyse the terminology of regional economics by exploring its terminological characteristics. The dissertator intends to contribute to research in applied linguistics. The target of the dissertation is to identify the main differences between the four examined languages, narrowing the researched corpus s topic to regional economics. The subject of the research work includes books written by native speakers in English, French, Hungarian, and in Italian respectively. The author reviews a selection of definitions relating to term and terminology, touches upon the dilemma about using alienisms and/or loanwords instead of native equivalents, and describes the communicative fucntion of the specialist textbooks using Hymes model. While reviewing shortly some definitions of languages for special purposes, differences between standard language and LSP, and peculiarities of terminological inexactitude will be analysed. We will identify the revealing constructions, compounds and acronyms through individual digests of the different corpus elements. The LSP examples in the topic of regional economics deriving from authentic texts and the glossary compiled in four languages make practical usage possible. 10
Francia nyelvű kivonat La terminologie de l économie régionale ( analyse basée sur corpus en anglais, français, hongrois et italien ) La dissertation envisage d analyser l usage de l économie régionale par l identification de ses caractéristiques terminologiques. L auteur de la dissertation voudrait contribuer au domaine de la linguistique appliquée en identifiant de nouvelles observations. L ambition de la dissertation est de pouvoir identifier les différences entre les quatre langues examinées concernant les textes authentiques de l économie régionale. Le sujet de la recherche intègre des titres spécialisés sur l économie régionale en anglais, en français, en hongrois et en italien. L auteur récapitule quelques définitions de la terminologie en bref, fait une digression sur le dilemme d utiliser des mots étrangers, des mots d emprunt, équivalents de langue maternelle, et analyse les fonctions communicatives des textes authentiques sur la base du modèle S P E A K I- N-G. Elle confronte le language quotidien et le français de la spécialisation en tant que décrire les notions de celle-ci. L auteur fait des extraits des éléments de corpus pour reconnaître les constructions de mots, les mots composés et les sigles. Le mise en oeuvre des exemples en quatre langues et des expressions de provenance des textes authentiques est assurée. 11
A disszertációban használt rövidítések AT EN FR HUN ITA LR PS RC Armstrong Harvey Taylor Jim 2006. Regional Economics and Policy. Blackwell Publishing, Malden angol francia magyar olasz Lengyel Imre Rechnitzer János 2004. Regionális gazdaságtan. Studia Regionum. Dialóg Campus Tankönyvek. Területi és tepelülési kutatások 26. Dialóg Campus Kiadó, Budapest - Pécs Polèse, Mario Shearmur, Richard 2005. Economie urbaine et régionale. Introduction à la géographie économique. Deuxième édition. Ed. Economica, Paris Roberta Capello Economia Regionale című könyve 12
1. A kutatás körülményei 1. 1. Az értekezés célja Every school of thought is like a man who has talked to himself for a hundred years and is delighted with his own mind, however stupid it may be. J.W. Goethe, 1817, Principles of Natural Science Az értekezés célul tűzi ki a regionális gazdaságtan nyelvének vizsgálatát terminológiai, és nyelvhasználati szempontból, négy élő nyelv (angol, francia, magyar, olasz) viszonylatában. A kutatás öt évvel ezelőtti tervezésekor a vizsgálat eredeti tárgya a regionális politika terminológiájának vizsgálata volt, azonban másfél két évvel a munkálatok megkezdése után nyilvánvalóvá vált, hogy az érintett téma túl tág, egy doktori kutatás keretein belül időbeli és terjedelmi korlátai lennének. Ezért döntöttem úgy, hogy a regionális tudomány részét képező regionális gazdaságtan nyelvhasználata lesz a kutatás végleges tárgya. A vizsgálat célja (1) összegyűjteni a tudományágra jellemző szóhasználatot, (2) azonosítani az egyéb tudományágakban is használt terminusok esetleges jelentésmódosulásait, (3) megállapítani a nyelvek közötti befolyásoltságot, illetve (4) összehasonlítani az egyes nyelveken íródott könyvek érintett témaköreit. A téma újdonságértéke abban rejlik, hogy a regionális tudományt, azon belül a regionális gazdaságtant nem elemezték még sem Magyarországon, sem külföldön nyelvészeti megközelítésből. A regionális gazdaságtan története eltérő hosszúságú a vizsgált nyelvek esetében, ezért diakrón vizsgálatot nem vállalunk. A regionális gazdaságtan nyelvének mai állapotát szinkrón vizsgálattal, négy szakköny szakszókincsének elemzésével szándékozunk bemutatni, az akkor fennálló állapot egyidejűségében (KUGLER - TOLCSVAI NAGY 2000 : 230). Armstrong és Taylor Regional Economics című műve 2006-os kiadás; Polèse és Shearmur Économie urbaine et régionale című könyve 13
2005-ös kiadás; Lengyel Imre és Rechnitzer János Regionális gazdaságtanja és Roberta Capello Economia regionale című írása 2004-ben jelent meg, így a vizsgálat a XXI. század első évtizedének közepére jellemző nyelvhasználatot rögzíti. CRYSTAL (2003a : 470) szerint egy speciális nyelvhasználat jellemzése esetén nem hagyhatnánk ki annak a fogalomrendszernek a tárgyalását sem, amelyből ezek a szaknyelvek kifejlődtek. Éppen ezért az értekezésben röviden bemutatom a regionális gazdaságtan tárgyát. A terminológiai vizsgálat célja azonosítani a regionális gazdaságtanban előforduló szakkifejezéseket, illetve azok besorolási lehetőségeit. KURTÁN szerint egy szaknyelv szakszókincse három pillérre bontható: (KURTÁN 2003 : 155). 1. általános köznyelvi szint 2. közös szakszókincs és 3. specifikus szakszókincs. Célom továbbá, hogy csoportosítsam a szakkifejezéseket szófaji besorolással, illetve a szintagmák egymáshoz való viszonya alapján, elemezzem a ritka, de esetenként előforduló szóösszetételeket, szószerkezeteket és a legjellemzőbb szócsaládokat összegyűjtsem. A szakszókészlet mindig az egyénre jellemző szóhasználat (KURTÁN 2003 : 153), míg a szakszókincs a teljes szakmai tudást felöleli. Így egy írott és egy beszélt forrás összevetése alapján meghatározható a két csoport egymáshoz való viszonya. A fentiekből következően a vizsgálat alapjának a szakszöveget értjük, amelyet jelen esetben szakember leendő vagy már gyakorló szakembernek szán, írott formában. A szakszövegek vizsgálata folyamán bebizonyosodhat, hogy a regionális gazdaságtannak külön szaknyelve van, esetleg a közgazdaságtan szaknyelvével egyenértékű, kismértékben különböző szaknyelv. Többek között arra mutatunk rá, hogy melyek azok a szakterületek, amelyek ismerete nélkül a regionális gazdaságtan nem művelhető, mélyíthető el, érthető meg. A szakirodalom nem mutat egységes képet a szaknyelv fogalmát illetően, továbbá a definíció-alkotás is nehézségekbe ütközik. Számos definíció egyoldalú megközelítésen alapszik, vagy éppen azt határozza meg, mi nem szaknyelv. Az 14
egyoldalú megközelítések általánosításokkal, illetve csupán egy-két aspektus rögzítésével megelégszenek. Azonban úgy is lehetséges egy fajta besorolást elvégezni, hogy csoportnyelvként, alnyelvként, funkcionális stílusként, nyelvváltozatként, regiszterként vagy éppen korlátozott nyelvként tekintjük a szaknyelvet. (KURTÁN 2003 : 37-39) Az egyik alapvető különbség a szemléletekben, hogy a szaknyelv miben különbözik a köznyelvtől: csupán szókincsükben térnek el egymástól, vagy szintaktikai, stílusbeli különbségek is vannak. (vö. DÁNIEL 1982, BEAUGRANDE 1989, GRÉTSY 1988, PUSZTAI 1982, SAGER, DUNGWIRTH és MCDONALD 1980) Mivel az utóbbi néhány évtizedben a szaknyelv számos kutatás tárgyát képezte, nem kívánok teljes körű áttekintést nyújtani a témában, csupán megkísérlem bizonyítani, hogy a regionális gazdaságtannak különálló szaknyelve van, amely köznyelvi elemekből, néhány más tudományterület szókincséből, és a saját szókincsből áll. Az elemzés során a különböző nyelvhasználati színterekre is kitérek, hiszen ezek befolyásolják a közlő fogalmazásmódját, téma- és terminus-választását, illetve a kifejtés mélységét. A doktori értekezés céljai közé tartozik, hogy (1) azonosítsam a tudományterület szakszavait, azok kapcsolódási formáit, előfordulásukat, illetve (2) megtaláljam a vizsgált nyelvek közötti ekvivalenseket; (3) hosszú távú célként a regionális gazdaságtan magyar értelmező kéziszótárának, illetve a címszavak idegen nyelvi megfelelőinek összegyűjtését határoztam meg; (4) ennek első lépése az utóbbi öt év kutatómunkája, a korábbi nyelvészeti tanulmányok kibővítése, és (5) az eddig elért eredmények összefoglalása jelen dolgozatban, mert a fogalmak tisztázását megkönnyítő értelmező kéziszótár nem állt és ma sem áll rendelkezésre. A kutatás szükségességének felmérésére készítettem egy közvélemény-kutatást, amelyet a 2009-es MANYE kongresszuson ismertettem. A kérdőíves felmérés során 15
rögzített válaszokban egyértelmű igény fogalmazódott meg a magyar értelmező kéziszótár és a szakszótár elkészítésére. (ZISKÁNÉ 2009) A forrásként használt magyar nyelvű könyv két szerzője a századforduló környékén elkezdte listába rendezni a szakma magyar-német kifejezéseit, azonban a munka háttérbe szorult azóta. Megvalósíthatónak tartjuk a két munkafolyamat egybefonását, a majdani szótár kibővítése céljából. A doktori értekezés az alkalmazott nyelvészeti kutatásokhoz, a szaknyelvek lingvisztikájához kíván hozzájárulni. 1. 2. A téma aktualitása The region has its own essence which can be grasped in full only by tools, hypotheses, models and data processing techniques specifically designed for regional analysis. Walter Isard (1992 : 90) Mivel a regionális gazdaságtan fiatal tudománynak számít, alapgondolatainak bemutatására van szükség, hogy a témaválasztás megfelelő indokoltságot nyerjen. Az utóbbi néhány évben tartott konferencia előadásokon számos alkalommal kétkedő kérdések hangzottak el a regionális tudomány létezését illetően, holott önálló tudománynak tekinthető az, amelynek saját témájában folyóirata, konferenciája van. A regionális tudomány az alábbi területekkel áll szoros kapcsolatban: közgazdaságtudomány, földrajztudomány, szociológia tudomány, politika- és államtudományok, illetve településtudomány. A regionális/területi tudományok közé soroljuk az alábbiakat: (1) a regionális gazdaságtan, és a gazdaságföldrajz, amelyek a gazdaság térbeliségét vizsgálják, (2) a településszociológia, a társadalomföldrajz, amely a társadalom és a társadalmi folyamatok térbeliségét vizsgálják, (3) a regionális demográfia, amely a népesedési folyamatokat vizsgálja, 16
(4) a politikai földrajz, ami a politikai folyamatokat elemzi, (5) a területi statisztika és kartográfia, amelyek a regionális folyamatokra vonatkozó információ-szolgáltatást és feldolgozást biztosítják. 1. ábra: A regionális tudomány főbb alkotóelemei Forrás: Lengyel Rechnitzer 2004 : 21 A fentiekben közös vonás, hogy megközelítésmódjukban, szemléletükben elsődleges szerepet tulajdonítanak a térnek, illetve a térbeliségnek. Rechnitzer János (1996) létezőként kezeli a hazai regionális tudományt. Abból indult ki, hogy az intézményesített formát óhajtó új tudományterületek egy adott idő eltelte után kikényszerítik az elszakadást, és a saját elméleti és módszertani bázis kialakításával együtt autonóm intézményi rendszereket hoznak létre. Rechnitzer úgy véli, hogy a regionális tudomány kutatási módszertanának alapjai társadalomtudományi eredetűek, de a térbeli összefüggések kiemelt szemléleti szerepe miatt "számos természettudományi közelítést, törvényszerűséget, analógiát, sőt szemléletmódot is használ vizsgálati szempontjai között. A sokoldalú közelítési módok mellett további jellemzője a regionális tudománynak, hogy a térben zajló társadalmi, gazdasági folyamatokat megpróbálja komplexen kezelni, keresve azok földrajzi meghatározóin túl a közgazdasági, szociológiai, politikai, történeti, 17
de műszaki, urbanisztikai, környezeti elemeit is, s ezek együtteséből következtet a jelenségek és a folyamatok alakulására, azok változására, törvényszerűségeikre. (MÉSZÁROS 2006 : 21) A regionális tudományon belül jelen vizsgálat a regionális gazdaságtan területét tekinti forrásnak. Igaz, hogy Magyarországon még alig négy évtizedes múltra tekint vissza (MTA honlapja 2010), mindezek ellenére külföldön már évszázados hagyományokkal is rendelkezik. MÉSZÁROS (2006 : 15) szerint a regionális tudományról a vita Magyarországon az 1990-es években élénkült fel. A hazai szakemberek magas színvonalú munkát végeztek, amit az is bizonyít, hogy az MTA Regionális Tudományos Bizottsága 1988 óta létezik és a regionális tudomány megjelenik a felsőoktatásban is: 1 Az MTA négy kutatóintézetet működtet Magyarországon a témával összefüggésben: 2 1. táblázat Az MTA RKK intézetei és osztályai MTA Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézet Közép- és Észak-magyarországi Tudományos Intézet Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet Dunántúli Tudományos Intézet Pécs Békéscsabai Osztály Debreceni Osztály Kecskeméti Osztály Budapesti Osztály, Térségfejlesztési Kutatások Osztálya Budapest VI. kerület Győri Osztály Közép-dunántúli Osztály, Székesfehérvár 1 Széchenyi István Egyetem: http://rkt.sze.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=6&itemid=166&limit=1&li mitstart=1szie Letöltés: 2010-07-08 12:45 Corvinus Egyetem: http://portal.unicorvinus.hu/index.php?id=22720&tankod=2gf26nbv02b Letöltés: 2010-07-08 12:45 BGF: web.kvif.bgf.hu/upload/training/doc/20100210160801a_regbsc.doc Letöltés: 2010-07-08 12:45 SZIE-GTK Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet http://www.rgvi.gtk.szie.hu/fooldal Letöltés: 2010-07-08 12:45 Miskolci Egyetem: http://www.unimiskolc.hu/vrgi/20031002zzz20031231/reggazd20062007terfejl.pdf Letöltés: 2010-07-08 12:45 2 http://www.rkk.hu/hu/szervezet/alapito_okirat.html Letöltés: 2010-02-15 09:21 18
Forrás: saját szerkesztés az MTA RKK honlapja alapján A témában az alábbi folyóiratok jelennek meg Magyarországon: (1) Tér és társadalom (TÉT) 3, (2) Statisztika, (3) Falu Város régió, és (4) Comitatus. Az MTA RKK idegen nyelvű publikációt is kiad Discussion Papers címmel. 4 A magyar nyelvű publikációk (könyvsorozatok, önálló kötetek) és az idegen nyelvű kiadványok hosszú sora bizonyítja az eredményes munkásságot. 5 Az MTA IX. Gazdaság- és Jogtudományok Osztályának 20 bizottsága között találhatjuk a Regionális Tudományos Bizottságot is. A magyar helyzet felvázolása után áttérek a regionális tudomány, azon belül is a regionális gazdaságtan külföldi tudományos életben betöltött szerepére. Az európai egység gondolatában gyökerezik az országhatárokat, nemzetállamokat átívelő, régiókban való gondolkodás. A gondolat először politikai síkon jelent meg, azonban a gazdasági élet színtereit is elérte idővel. A Harvard University Press már 1937-ben jelentetett meg Location Theory and the Shoe and Leather Industries címmel könyvet E. M. HOOVER tollából, amelynek témája, a telephely elmélet (location theory) a mai regionális gazdaságtan egyik kiindulópontja. A múlt század közepéig számtalan neves kutató gyarapította a téma ismeretanyagát, csupán a legmeghatározóbb szerzőket és műveiket említem meg az amerikai szakirodalomból a múlt század első feléből (NORTH 1955 : 243-258, DEAN, William H. 1938, HOOVER, E. M. 1948, ISARD, Walter 1942, National Resource Planning Board 1943, OHLIN, Bertil 1935) 3 http://www.rkk.hu/hu/kiadvanyok/ter_es_tarsadalom.html Letöltés: 2010-07-08 15:45 4 A 2009 és a 2010-es számok elérhetőek: http://www.dti.rkk.hu/kiadv/discussion.html Letöltés: 2010-07-08 14:53 5 http://www.rkk.hu/hu/kiadvanyok/magyar_nyelvu_kiadvanyok.html és http://www.rkk.hu/hu/kiadvanyok/idegen_nyelvu_kiadvanyok.html Letöltés: 2010-07-09 19:43 19
ELIOT-HURST (1972) a Washingtoni Egyetem kutatója a telephely elméletek négy klasszikus elméletét az alábbi szerzőknek tulajdonítja 67 : THÜNEN, J.H. von 1826, LAUNHARDT, W. 1872, WEBER, Alfred 1909, PREDOEHL, Andreas 1925, PALANDER, Tord. 1935, CHRISTALLER, Walter 1933, LÖSCH, August 1954. KIM (1995 : 881-908) a The Quarterly Journal of Economics hasábjain pontosan meghatározza, hogy 1860-tól számítjuk igazából a regionális fejlődés és regionális gazdasági növekedés kialakulását. Művében az alábbi szerzőkre utal, mint regionális tudósokra (regional scientists): NORTH 1955., PERLOFF DUNN LAMPARD MUTH 1960, OHLIN 1933, WEBER 1929, LÖSCH 1954, és KRUGMAN 1991. A mai komputerizált világban elengedhetetlen a virtuális megjelenés. A West Virginia Egyetemen működik a Regionális Kutató Intézet (Regional Research Institute), amelynek honlapján keresztül elérhető HOOVER és GIARRATANI An Introduction to Regional Economics című könyve. 8 A regionális tudomány öt vezető (LENGYEL RECHNITZER 2004 : 45-46) folyóirata: (1) Journal of Regional Science, (2) Regional Science and Urban Economics, (3) Papers of Regional Science, (4) Annals of Regional Science és (5) International Regional Science Review. Egy tudományterület létét és sikerét az is befolyásolja, hogy milyen szervezetei vannak. Az Európai Regionális Tudományi Társaság (European Regional Science Association, ERSA) 9 és a Nemzetközi Regionális Tudományi Társaság (Regional Science Association International, RSAI) munkáján kívül az Európai Unió Regionális Fejlesztési Bizottsága (Committe on Regional Development, REGI 10 ) is fontos 6 A felsorolásban nem kizárólag amerikai szerzők szerepelnek. 7 http://faculty.washington.edu/krumme/450/traditions.html#classic Letöltés: 2010-05-22 11:47 8 http://www.rri.wvu.edu/webbook/giarratani/contents.htm Letöltés: 2010-06-25 12:45 9 http://www.ersa.org/ Letöltés: 2010-07-10 12:45 10 http://www.europarl.europa.eu/activities/committees/homecom.do?language=en&body=re GI Letöltés: 2006-09-10 13:45 20
szerepet tölt be a regionális tudományon belül. 11 szervezetek: További említésre méltó (1) North American Regional Science Council (NARSC ) 12, (2) Pacific Regional Science Organisation (PRSCO ) 13 és (3) Magyar Regionális Tudományi Társaság (MRTT ) 14, amelynek szervezésében találkozott legutóbb a (4) Regionális Tanulmányok Társasága (Regional Studies Association) évi rendes nemzetközi konferenciáján Pécsett, 2010. május 24-26-án. 15 Armand COLIN Revue d'économie régionale et urbaine. Grandes questions urbaines et régionales címmel évente öt kiadványt jelentet meg 1978-as indulása óta. Célja a regionális tudomány (la science régionale) területén keletkező ismeretek közvetítése. A mai városgazdaságtan és regionális gazdaságtan nagy kérdéseivel foglalkozik, illetve publikálja a térgazdaságtan (l économie spatiale) elméleti hátterét, modelljeit és alkalmazott módszereit. Az alábbi frankofón kutatási témákat részesíti előnyben: (1) a városgazdaságtan és városrendezés térbeli elemzése (l analyse spatiale de l économie urbaine et de l aménagement), (2) a regionális növekedés (la croissance régionale), (3) a környezettudomány (l environnement), (4) területi és kormánypolitika (politiques publiques territoriales et de la gouvernance). Az elméleti vitákban és a gazdasági élet problémájának témájában nemzetközi porondon is képviselteti magát. 16 A fentiekkel megegyezően az olasz nyelvű szakirodalom is meglehetősen tekintélyes, többek között: LUTZ 1958, CAMAGNI, R. 1982, 1992, 1999, PRETO, G. 1979, CAPELLO, R. 1988, 1994, 1999, 2001, 2002, 2004, CAMAGNI, R - CAPELLO, R. 2002. 11 http://www.regionalscience.org/ Letöltés: 2010-07-10 14:26 12 http://www.narsc.org/newsite/ Letöltés: 2010-07-10 17:36 13 http://prsco.agbi.tsukuba.ac.jp/ Letöltés: 2010-07-04 13:55 14 http://www.mrtt.hu/alapszabaly.pdf Letöltés: 2010-07-03 12:40 15 http://www.mrtt.hu/ Letöltés: 2010-07-04 10:34 16 http://www.armand-colin.com/revue/15/ ISSN : 0180-7307 Letöltés: 2010-07-02 12:55 és http://faculty.washington.edu/krumme/450/traditions.html#classic Letöltés: 2010-07-27 04:13 21
Annak ellenére, hogy külföldön hosszú ideje kutatják a témát, mindig meg tud újulni, rendszeresen hoz új vetületet, ezért diakrón nyelvi vizsgálatnak is alá lehetne vetni egy hosszabb távú kutatás keretein belül. A szóban forgó tudományág nyelvészeti szempontból történő vizsgálata eddig még nem történt meg, ezért aktualitása és hiánypótló jellege egyértelmű. Elméleti feltérképezése mellett a vizsgálat gyakorlati haszna óriási lehetne: leendő regionalisták, gyakorló szakemberek, tolmácsok, fordítók egységes terminológiát használnának, referenciaként tekintve a disszertáció eredményeit felhasználó magyar értelmező, és magyar angol francia olasz nyelvű kéziszótárt, amelyet esetlegesen kiegészíthetnénk a már említett Lengyel- Rechnitzer páros által gyűjtött német-magyar megfelelőkkel. A téma aktualitását TÓTFALUSI (2005) véleményével kívánom alátámasztani, aki hangsúlyozza, hogy a magyar nyelvet védeni kell. Fontos, hogy a nyelv mai állapotát leképezzük, rögzítsük, majd ezek alapján rövid távon elkészüljön a magyar nyelvű értelmező szakszótár, és hosszú távon az említett három vagy négy európai hivatalos idegen nyelv kéziszótára. A glosszárium szerkesztése közben törekszem arra, hogy a regionalista szakember kollégákkal együttműködve a kutatás eredményeit az egyetemi oktatásba szervesen beépítsük. A szakterület fontosságát és aktualitását kihangsúlyozza a két évvel ezelőtti közgazdasági Nobel-díj nyertese, illetve munkássága, amivel kiérdemelte a díjat. 17 Paul Krugman a gazdasági tevékenységek térbeli elhelyezkedésének vizsgálatáért, illetve a kereskedelmi ügyletek elemzéséért részesült az elismerésben. 18 17 http://nobelprize.org/nobel_prizes/economics/laureates/2008/krugman-lecture.html Letöltés: 2008-12-12 20:12 18 http://nobelprize.org/nobel_prizes/economics/laureates/2008/ Letöltés: 2008-12-12 19:50 22
1. 3. A vizsgálat tárgya Egy nyelvet nem lehet néhány ének eléneklésével vagy egy szónak bélyegre nyomtatásával megmenteni. Még csak a hivatalos státus megszerzése által sem, vagy azzal, hogy az iskolában tanítják. Egyedül csak a használat menti meg (bármilyen tökéletlen legyen is az), az élet minden területére való bevezetése és használata, minden lehetőség megragadása, amíg természetessé nem válik, amíg már nem mesterkélt vagy hamis. Egyszóval küzdelmes és nehéz időszakot jelent. A nyelv helyreállításának nincsen egyszerű útja. Ellis és Mac A Ghobhainn 19 Az utóbbi évtizedben világossá vált, hogy a szaknyelvi kutatás talán elérte végső határát. Vagy új irányokat kell követnie, vagy interdiszciplináris porondra kell emelkednie. További adalékanyag, hogy rengeteg szakirodalom áll rendelkezésre a témában (vö: BAKÓ - PUSZTAY 2009, CRYSTAL 2003a, 2003b, DALBY 2002, GÁL 2009, KRAUSS 1992, PUSZTAY 2007, SZOTÁK 2004, ZISKÁNÉ 2006c) a magyar nyelv veszélyeztetettségéről. Továbbá az is indokolja a vizsgálatot, hogy az 1990-es évek elejétől fellendült Magyarországon a regionális tudomány szakmai szempontból, de nyelvészeti gondozása nem történt meg ezidáig. A magyar nyelv titkainak feltérképezése és megőrzése, a technológia és a tudomány előrehaladtának következményeként születő új jelenségek, fogalmak, tárgyak magyar megfelelőinek megalkotása fontos feladat. Különlegesnek és követendőnek tartom Sir John Bowring 1830-ból származó gondolatsorát. A magyar nyelv eredete nagyon messzire megy vissza. Rendkívül különleges módon fejlődött, és struktúrája visszanyúlik arra az időre, mikor még a jelenleg Európában beszélt nyelvek nem léteztek. Egy olyan nyelv, mely szilárdan és határozottan fejlesztette magát, matematikai logikával, harmonikus összeilleszkedéssel, ruganyos és erős hangzatokkal. Az angol ember büszke lehet anyanyelvére, mely az emberiség történetére és múltjára utal. Az eredetén meglátszik az a különböző nemzetektől származó réteg, 19 GÁL 2009 23
melynek összességéből kialakult. Ezzel szemben a magyar nyelv egy tömör kődarab, melyen a viharok a legcsekélyebb karcolást sem hagyták. Nem olyan, mint egy naptár, mely a korral régibb, a legdicsőségesebb monumentje egy nemzeti egyeduralomnak és szellemi függetlenségnek. Amit a tudósok nem tudnak megoldani, elhanyagolják, úgy a nyelvkutatásban, mint a régészetben. az egyiptomi templomok mennyezete mely egyetlen szikladarabból készült megmagyarázhatatlan. Senki sem tudja, honnan származik, melyik helységből hozták ezt a furcsa, bámulatos masszát. Hogyan szállították és emelték fel a templom tetejére. A magyar nyelv eredete ennél sokkal csodálatosabb fenomén. Aki megoldja, isteni titkot fog analizálni, és a titok első tézise: kezdetben vala az Ige és az Ige Istennél vala és az Ige maga vala az Isten. (BŐSZE 2009 : 37) A vizsgálat tárgya a regionális gazdaságtan című egyetemi kurzus oktatása során is használt szakkönyvek terminológiai és nyelvhasználati elemzése, egy angol, egy francia, egy magyar, és egy olasz nyelvű autentikus könyv szövegein keresztül (ZISKÁNÉ 2006d). Egyetértek azzal a gondolattal, hogy bármelyik szaknyelvről legyen is szó, csak akkor érdemes vizsgálat alá vetni, ha a beszélőközösség és a beszédhelyzet alapján végezzük azt el (ABLONCZYNÉ 2006). A szaknyelvi egységek, illetve szintagmák vizsgálatára azért is szükség van, hogy egy bizonyos fokú sztenderdizálás alakulhasson ki a szakmai kommunikáció eredményességének érdekében; másrészt ne vesszen el az egyéni nyelvi jelleg az új jelenségekre vonatkozó terminusképzés során (vö. DRÓTH 2004). 24
1. 4. A vizsgálat korpusza...nincs és nem lehet 'teljes' szótár. A szótár csak kagyló, ezzel csak meregetünk a nyelv tengeréből. A nyelv azonban a tenger, a tenger. Kosztolányi Dezső: Kagyló és tenger Jelen dolgozat vizsgálatának tárgyát írott nyelvi szövegek képezik. Az írott nyelv forrásaként szolgáló könyveket több szempont alapján választottam ki: (1) Az angol nyelvű korpusz szükséges, hiszen az angol nyelv van ma a legnagyobb hatással a többi nyelvre (ABLONCZYNÉ 2006, ZISKÁNÉ 2006d), illetve az angol nyelv lett korunk közvetítő nyelve (vö. ABLONCZYNÉ 2006 : 17-18, SZÉPE 1997, HIDASI 2003). (2) A francia nyelvű forrás szükséges, hiszen a régiókban való gondolkodás bölcsője Franciaország. (3) A magyar nyelv, mert az anyanyelvem. (4) Az olasz nyelvű forrás elemzése valószínűleg kategorizálni fogja az olasz nyelvet az angolból átvett jövevényszó, idegenszó használat területén. (5) A választás előfeltételezte, hogy a célközönség azonos vagy közel azonos legyen, vagyis jelen esetben szakemberek, leendő regionalisták, közgazdász egyetemi hallgatók. (6) A lehetőségek szerint azonos kiadási év, hogy a nyelvek állapotát egyazon időből tudjuk statikusan összevetni, szinkrón vizsgálat elvégzése érdekében. Az írott nyelvi forma elemzése biztosítja azt a lehetőséget, hogy a választékos, többször átgondolt, etalonként szolgáló nyelvezetet leképezzük. Így tetten érhetjük a szakszókincs általános jellemzőit. A korpusz kommunikáció-elméleti besorolása miatt, a kontextus tényezőinek és a kommunikatív funkció szemléltetésére (DÓSA 2010 : 18, SIMIGNÉ 2006) HYMES 25
(1974) vizsgálati szempontjai alapján is bemutatjuk az írott nyelvi korpuszt. HYMES S-P-E-A-K-I-N-G névre keresztelt modelljét a Foundations in Sociolinguistics: An Ethnographic Approach című művében mutatta be. Érdekes tény, hogy megelőzendő angol nyelv iránti elfogultságának vádját, HYMES azt írta 1974-es könyvében, hogy akár franciául is elnevezhette volna modelljét, a következő képpen: P-A-R-L-A-N-T vagyis participants, actes, raison (result), locale, agents (instrumentalities), normes, ton (key), types (genres). A modell kiválóan jellemzi a beszédfolyamat összetevőit. (SIMIGNÉ 2006 : 15-19) A vizsgálat keretét 16 nyelvhasználati összetevő képezi kulturális kontextusba helyezve, amelyet nyolcra csökkentett. (BRINKER 2001 : 1154) HYMES kategóriái segítségével egymástól teljesen különböző diskurzusokat is lehet elemezni. (LEE 2007 : 9) 26
1. 5. Hipotézisek és vizsgálati szempontok. Az értekezés megkísérli igazolni vagy cáfolni az alábbi hipotéziseket: H1 / a, A regionális gazdaságtan más néven a térgazdaságtan (spatial economics 20, économie spatiale 21, economia spaziale 22 ) mint önálló tudomány szaknyelvvel rendelkezik, mely besorolható a különálló szaknyelv kategóriába. Feltételezem, hogy a helyes szakmai nyelvhasználathoz több szakma ismeretére és összetett tárgyi tudásra van szükség. H1 / b, Az anyanyelvi beszélő attól függően képes bekapcsolódni egy a témakörben zajló beszélgetésbe vagy tud értelmezni egy szakszöveget, hogy milyen nyelvhasználati szinten vannak a kommunikáció soán használt szakszavak. H2: A szóban forgó tudományterület nyelve az angol mint lingua franca és ezáltal a francia, olasz és magyar nyelvben is sok angol szakkifejezést használnak változatlan formában. A francia, és az olasz nyelvhasználat kevésbé befogadó, mint a magyar, ezért mintául szolgálhatna a magyar nyelvhasználóknak is. H3: A különböző földrajzi, politikai és gazdasági berendezkedés miatt a terminológiai rendszerek nyelvenként eltérnek. A hipotézisek igazolásához az alábbi elméleti és gyakorlati tudáselemek, illetve szempontok figyelembe vételére van szükség: 1. terminológia 2. a szóképzés jellemzői az adott nyelvre 20 http://www.spatialeconomics.ac.uk/ Letöltés: 2010-07-12 13:40 21 http://www.spatialist.fr/index.php/economie-spatiale-rubriques-165 Letöltés: 2010-07-12 17:33 22 http://www.tdf.it/2006/2/bignami_ita.htm Letöltés: 2010-07-12 15:42 27
3. a szakmai nyelvhasználat különböző színtereinek azonosítása, kísérlet a besorolásukra. 1. 6. A kutatás módszere A kutatáshoz többféle módszert alkalmaztam, amelyek kiegészítették egymást. Az elméleti háttér megalapozása a doktori tanulmányok megkezdése előtti időre nyúlik vissza. A megfelelő kutatási módszer kiválasztása érdekében több módszertani könyvet tanulmányoztam (KLAUDY 1997, 2007, FÓRIS 2008, ECO 1991, BABBIE 2003, DEZSŐ 1985). Mivel hiszek abban, hogy minőségi munkát csak az objektivitás, a pontosság és a megismételhetőség szem előtt tartásával lehet végezni, ezért tartottam magam ezekhez a kutatás kezdetétől a végéig. A vizsgálat elején az elméleti kutatási eljárást választottam, amely FÓRIS (2008 : 48) szerint objektumokra, jelenségekre, folyamatokra stb. vonatkozóan rendelkezésre álló, korábban megismert adatok, törvényszerűségek logikai feldolgozásával tár fel újabb átfogó ismereteket. A hazai és nemzetközi szakirodalmat elsősorban hagyományos könyvtári (Széchenyi Egyetem Egyetemi Könyvtár, Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár, Országos Széchényi Könyvtár, Biblioteca Országos Idegennyelvű Könyvtár, Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, Országgyűlési Könyvtár) kutatással végeztem el. Később internetes kereséssel egészítettem ki a rendelkezésre álló irodalmat. A kutatás során a nyelv szinkrón változásait, vagyis a nyelv állapotát egy adott időben és helyen elemeztem. Fontos megemlíteni, hogy a vizsgált szakkönyvek kiadási éve 2000 és 2005 közé esik. Könyvek esetén a kiadással kapcsolatos tevékenységek időigénye miatt a nyelvezet mindig egy kicsit korábbi képet őriz meg, tehát kijelenthetjük, hogy az ezredforduló regionális gazdaságtan szakszókincsét elemeztem. Az empirikus kutatás során különböző tapasztalati módszerekkel összegyűjtött adatokból vonnak le következtetéseket, amelyek alapján lehetséges kimondani a tudományos eredmények megállapításait (FÓRIS 2008 : 49). FÓRIS (2008 : 50) a Magyar értelmező kéziszótár kísérlet címszavának 2. jelentése alapján megállapítja, hogy az valaminek a megvalósítására, elvégzésére, létrehozására irányuló 28
próbálkozás Mivel kutatásom célja a regionális gazdaságtan magyar értelmező szótárának szerkesztése, tevékenységem megfelel a kísérleti módszer meghatározásának. Kvantitatív kutatást végeztem a kiválasztott szövegtáron (FÓRIS 2008 : 54-55), hiszen a kiválasztott lemmák, azok toldalékolt alakjainak, szószerkezeteinek előfordulását vizsgáltam. A regionális gazdaságtan terminológiájának elemzésekor a terminológia elméleti és gyakorlati eredményeinek alkalmazására törekedtem. Áttekintettem HYMES írott nyelvre vonatkozó kommunikáció elméleti modelljét, meghatároztam a teminus, a terminológia fogalmát hazai és nemzetközi szakirodalom alapján, majd a szaknyelvek értemezését követően áttekintettem a korpusz fogalmát és a korpusznyelvészet viszonylag rövid történelmét. A regionális gazdaságtan szakszövegeket először kézi módszerrel kivonatoltam, majd digitalizáltam. Táblázatkezelő program segítségével rendszereztem az adatokat. Fontos hangsúlyozni, hogy a kutatásban primer adatokkal dolgoztam, vagyis a vizsgálandó egységeket a forrásul szolgáló szakkönyvekből gyűjtöttem saját szakmai kompetenciám alapján. 2005 tavasza óta rendszeresen részt veszek szakmai (alkalmazott nyelvészet, közgazdaságtan, regionalizmus) konferenciákon előadóként, és hallgatóként is, nem titkoltan tudásanyag (új eredmények, vélemények, korpuszelemek) gyűjtésének céljával. A számítástechnika fejlődésével és a kutatások minél szélesebb körben való ismertetése végett használtam a ma már megbízható internetes adatbázisokat. Mindezeket jól kiegészítette a Pannon Egyetem Nyelvtudományi Doktori Iskolájának kurzusain megszerzett tudás. A primer kutatás kategóriájába sorolandó a regionális gazdaságtan magyar értelmező kéziszótára és a két-, többnyelvű szótár szükségességét értékelő kérdőíves kutatás. A megkérdezettek győri közgazdász egyetemi hallgatók (MA, BA) és oktatók voltak. A gyakorlati részben nyelvenként elemzem a források szakkifejezéseit, szószerkezeteit, az angol idegen szavakat és jövevényszavakat, illetve mozaikszavakat. 29
A nyelvészet több területe (mint például: lexikológia, morfológia) foglalkozik a szavak tanulmányozásával, jelen disszertáció azonban csak a fent említett szinteken végzett kutatásokat veszi alapul. 1. 7. A dolgozat felépítése A dolgozat fejezeteit tartalomjegyzék, táblázatok jegyzéke, valamint magyar, angol és francia nyelvű kivonat előzi meg. Az első fejezetben megfogalmazom az értekezés célját, tárgyát, a kutatás módszerét és indokolom a téma aktualitását. Az értekezés második fejezetében HYMES modellje alapján jellemzem a kommunikáció interakcióval kapcsolatos összetevőit, valamint a kommunikáció üzenettel kapcsolatos tényezőit az írott nyelvre vonatkozóan. Az értekezés harmadik, Terminológiai áttekintés című fejezetében a szakirodalom alapján összegyűjtöttem a terminus és a terminológia fogalmára vonatkozó meghatározásokat. A különböző vizsgálati eredményeket szándékoltan nem történeti megközelítésből, hanem szubjektív választás alapján vetettem össze. Összevetem a szókészlet és a szókincs terminusokat, majd az innováció szavunk segítségével szemléltetem, hogy az idegen szóból jövevényszóvá alakult lexéma helyettesítése teljes ekvivalenssel szinte lehetetlen. A dolgozat negyedik fejezetében röviden áttekintem a szaknyelvek fogalmát, megközelítéseit, illetve a meghatározásának ürügyén felmerülő - a kutatók eltérő hangsúlyozásából fakadó - nehézségeket. Mivel a szaknyelvek kutatása hatalmas szakirodalmat ölel fel itthon és külföldön is, nem kívántam a szaknyelvkutatás teljes spektrumát felölelni. A dolgozat ötödik fejezete a korpusznyelvészet eredményeit dolgozza fel és ebben részletesen bemutatjuk a vizsgálat korpuszát, vagyis a négy autentikus nyelven, anyanyelvi szerzők tollából származó, négy éves intervallumon belül megjelent könyvet. 30
A doktori értekezés hatodik, egyben befejező fejezetében a regionális gazdaságtan tárgyú korpusz elemzésére kerül sor a feldolgozott szakirodalom alapján: (1) néhány tipikus terminológiai jelenség vizsgálata, (2) szaknyelvi jellemzők azonosítása, igazolása vagy cáfolása, (3) a korpuszelemekből szakmai kompetencia és szubjektív nyelvi intuíció alapján kivonatolt kifejezések csoportosítása, illetve (4) a szakterületen használt idegen szavak, jövevényszavak és mozaikszavak bemutatása. A konklúzióban kitérek a hipotézisek igazolására, cáfolására, a dolgozat nóvumaira, végül a jövőbeli lehetséges kutatási, illetve gyakorlati alkalmazási lehetőségekre. Az értekezést a bibliográfia, a források és a függelékek zárják. A függelékek sorrendben a következők: (1) A Journal of Regional Science (JRS) folyóirat és a REGI bemutatása. (2) A Puget Sound Regional Council területén használatos rövidítések, mozaikszavak listája, a nyelvi ökonomizmus szemléltetésére; a regionális tudomány szakszavainak megjelölésével, (3) Non-verbális jelek ábrák, térképek feldolgozásakor. (4) A négy szakkönyv terminológiai adatbázishoz szükséges katalógusa CABRÉ (1998 : 199-219) alapján. (5) Részlet a négy szakkönyv alapján készített adatbázisból. (6) A hagyományos értelemben vett veszélyeztetett nyelvek. (7) A regionális gazdaságtan nyelvhasználati színterei és azok kapcsolódási pontjai. (8) Az internetes keresőfelületek képernyő nézete nagyobb felbontásban. 31
2. Kommunikáció elméleti bevezetés 2. 1. A KOMMUNIKÁCIÓ INTERAKCIÓVAL KAPCSOLATOS ÖSSZETEVŐI A második fejezetben elemzem a négy szakkönyvet tartalmazó korpusz írott nyelvi szövegeit Hymes kommunikációs modellje alapján. 2. 1. 1. Körülmények, díszletek (S - Setting, Scene) WARDAUGH (2002 : 221) szerint ezt a pontot az interakció keretének kell értelmezni. Mind a négy könyv oktatásban is használatos, illetve gyakorló szakembereknek is ajánlják. Mivel egyetemi tankönyv is, a tanulási folyamatban öt helyszínen használják őket: (1) egyetemi előadásokon, (2) otthon, a hallottak átismétlésére, (3) könyvtárban, az ismeretanyag elmélyítésére, (4) digitális formában megeshet, hogy a számítógép előtt ülve, és (5) a vizsgára, zárthelyi dolgozatra való felkészülés, vagyis a bevésés során. A már gyakorló szakemberek munkájuk során, illetve ismereteik felfrissítése céljából otthon, könyvtárban, munkahelyükön használják a könyveket. A témában, illetve a korpuszként azokat felhasználó kutatók munkahelyükön, könyvtárban, esetlegesen otthon használják az írásokat. Egyirányú kommunikációról van szó. 2. 1. 2. Résztvevők (P Participants) 32
Az üzenet feladói a szerzők, akik valamilyen céllal megírják a könyveket, az üzenet vevői, a diskurzus címzettjei pedig az olvasók, pontosabban ebben a kategóriában, témában hallgatók, kutatók, szakemberek. HYMES megemlít olyan vevőt is, aki nem valódi címzettje a kommunikációs helyzetnek, ebben az esetben azonban, nem mondhatunk erre példát. Egy könyvet az vesz a kezébe, aki keresi. A kommunikációs folyamat nem tartalmi alkotói, azonban nélkülük nem teljesülhetne a szerzők kommunikációs szándéka, tehát fontos résztvevői a folyamatnak a kiadók, és a könyvforgalmazók is. 2. 1. 3. Célok, célkitűzések (E Ends) Az interakció azon céljait jelenti, amelyeket általánosságban magába foglal, illetve azokat a személyes célokat, melyeket egy adott helyzetben akarnak elérni a feladók. A könyvek esetében a definíció-alkotás, a tudományág modelljeinek leírása, magyarázata, példák szemléltetése, illetve történeti síkon a modellek összehasonlítása a cél. Amennyiben az egyetemi előadáson használják a könyvet, illetve a benne található ismeretanyagot, akkor egyszerűsítések, összefoglalások, logikai kapcsolatok feltárása a célkitűzés. Ezeken kívül az előadó arról is adhat útmutatást, hogyan értelmezzük a táblázatokat, ábrákat. A téma egyébként meghatározza a szókincs és a szintaktikai szerkezetek kiválasztását. (SIMIGNÉ 2006 : 17) 2. 2. A kommunikáció üzenettel kapcsolatos tényezői 2. 2. 1. Cselekvéssor, a cselekvés sorrendje (A Act sequence) Az események sorrendjének és formájának jelölésére szolgál. A sorrend meghatározásakor valószínűleg logikai tényezőket helyeznek előtérbe a szerzők. 33
Ugyanakkor az is előfordulhat, hogy az egyszerűtől a bonyolultig építik fel az ismeretanyagot. Más szerzők kronológiai sorrendet választhatnak, hogy így mutassák be a különböző elméleti síkok, modellek egymásra épülését. 2. 2. 2. Hangnem, üzenetkulcs (K Key) Az interakció hangnemére utal ez a pont. Fontos megjegyezni, hogy az a mód, ahogyan mondunk valamit, nem külön választható attól, amit mondunk. Ebből az következik, hogy ahogy mondunk valamit, az befolyásolja a beszédaktus tartalmi részét. A tartalom pedig a témát mutatja, annak fontos vagy éppen csak említésre méltó voltát. Mivel itt írott kommunikációról van szó, a nyomdaipar eszközeivel lehet a fenti különbségeket jelezni. LR keretbe helyezi a kiegészítő, de érdekes információkat, amelyek valószínűleg elősegítik a szárazabb, elméleti tartalom megjegyzését is, illetve kicsit kizökkentik az olvasót a monoton helyzetből. ezzel is elősegítve a további munkát. Fontos arra ügyelni, hogy a hangnem és az üzenet tartalma összhangban legyen egymással. 2. 2. 3. Közvetítők, eszközhasználat (I Instrumentalities) Az eszközhasználat alatt a kommunikációs csatorna kiválasztását értjük elsősorban. Jelen esetben ez az írott forma. Másodsorban a kiválasztott nyelvváltozatot, dialektust, regisztert vagy kódot. Itt a regionális gazdaságtan és az arra hatással lévő tudományágak regiszterét választották a szerzők a könyvek törzsszövegében. Az esettanulmányokban jobban közelítenek a köznyelvi stílushoz. 2. 2. 4. Interakciós és interpretációs normák (N Norms) 34