Magyarország LifeWatch Nemzeti Terve Munkaváltozat 5.0 Török Katalin, Biró Marianna, Horváth Ferenc, Kertész Miklós, Fodor Lívia, Botta-Dukát Zoltán MTA Ökológiai Kutatóközpont, Ökológiai és Botanikai Intézet Vácrátót 2012
Előszó Az élő rendszerek tanulmányozása ma már nem csak a terepen és laboratóriumokban történik, hanem az internet virtuális infokommunikációs terében is. A társtudományok és a társadalom bevonása is alapvetően fontos annak érdekében, hogy életmódunk és tevékenységeink hatását hosszú távon becsüljük és környezetünk fenntartható használatának körülményeit meghatározzuk. A LifeWatch, mint kiépítés alatt álló európai elektronikus tudásbázis és technológiai fejlesztés az élenjáró európai inter- és transzdiszciplináris kutatások motorjává válhat a közeljövőben. Felismerve, hogy az élővilág sokszínűségnek megőrzése nem pusztán a természetvédelem célja, hanem a társadalom életfenntartó rendszereinek alapja is, a Vidékfejlesztési Minisztérium felkarolta és támogatta a nemzeti LifeWatch terv kidolgozását. Ezzel beléptünk azon kevés államok sorába, melyek már meghatározták a fejlesztés fő irányait és elkészítették a tervet a LifeWatch kutatási infrastruktúra kiépítésére. Hazánk számára fontos kérdés, hogy csatlakozhasson az Európai Tudományos Kutatási Térség kiépítésének folyamatához. Ezért az MTA Ökológiai Kutatóközpontja (korábban MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézet) 2008 óta intenzíven részt vesz a LifeWatch Magyarország előkészítésében és a kiépítés munkájában is szerepet vállal. 2011 folyamán több rendezvény megszervezésével és a NEKIFUT Biodiverzitás Stratégiai Kutatási Infrastruktúrák munkájának összehangolásával felmértük a hazai igényeket és lehetőségeket. Létrehoztuk a LifeWatch Magyarország tervező csoportot és elkészítettük a LifeWatch Nemzeti Terv első változatát. A tervet bemutattuk a Vidékfejlesztési Minisztérium és a Nemzetgazdasági Minisztérium képviselői számára. A széles körű egyeztetés és szakmai vita után, sok szakember közös erőfeszítésének eredményét tartja kezében az olvasó, amely a legjelentősebb biodiverzitás-kutató és monitorozó intézményeink érdekeit és jövőképét egyeztetve született meg, s így méltán nevezhetjük hazánk LifeWatch Nemzeti Tervének. Közös érdekünk, hogy a tervet meg is valósítsuk, amihez további erőfeszítésekre és hatékony együttműködésre lesz szükségünk. Aktív támogatásukat előre is köszönjük! A szerzők 1
Tartalomjegyzék 1 A LifeWatch Európa...3 1.1 Veszélyeztetett élővilág kutatási kihívások...3 1.2 Az élővilág megfigyelése...5 1.3 Egy új infrastruktúra szükségessége...6 1.4 Mi a LifeWatch?...7 1.5 Hogyan működik a LifeWatch?...8 1.5.1 A LifeWatch szerkezete...8 1.5.2 A LifeWatch szolgáltatásai és elektronikus infrastruktúrája...9 1.5.3 A LifeWatch kiépítésének folyamata...11 1.6 Mibe kerül az európai LifeWatch?...14 2 A magyarországi LifeWatch...15 2.1 Magyarország biodiverzitása...15 2.2 A biodiverzitás megfigyelése és felmérése Magyarországon...17 2.3 Egy új infrastuktúra szükségessége A LifeWatch Magyarország...19 2.4 Kinek hasznos a LifeWatch Magyarország?...20 2.4.1 A hazai tudományos közösség...20 2.4.2 Adatszolgáltatók...21 2.4.3 Hazai döntéshozók...21 2.4.4 Közhaszon...21 2.5 A LifeWatch Magyarország és szervezeti felépítése...21 2.5.1 A kutatói hálózatok...23 2.5.2 A LifeWatch Magyarország Programiroda...23 2.5.3 A LifeWatch Magyarország Konzorciumi Tanács...23 2.5.4 A LifeWatch Magyarország Tanácsadó Testület...23 2.5.5 Hazai szolgáltató központok...23 2.6 A LifeWatch Szolgáltató Központ...23 2.7 A LifeWatch Élőhely- és Ökoszisztéma-kutatási Tematikus Központ...24 2.7.1 A Központ szükségessége...24 2.7.2 A Központ létrehozásának indítékai...24 2.8 A LifeWatch Magyarország beindításának terve...26 2.8.1 1. feladat: A LifeWatch Magyarország szervezetének és működésének kialakítása...27 2.8.2 2. feladat: A NEKIFUT biodiverzitás kutatási infrastruktúra hálózatok kulcsfontosságú elemeinek megerősítése és fejlesztése...27 2.8.3 3. Feladat: A LifeWatch Magyarország Szolgáltató Központ kialakítása és működtetése...27 2.8.4 4. feladat: A regionális Élőhely- és ökoszisztéma-kutatási Tematikus Központ kialakítása, fejlesztése és üzemeltetése...28 2.8.5 5. feladat: Fenyegető ökológiai-társadalmi problémák feltárását, előrejelzését és megoldását szolgáló stratégiai kutatások kidolgozása és eredményeinek bemutatása...28 2.9 Mellékletek...28 2
1 A LifeWatch Európa 1.1 Veszélyeztetett élővilág kutatási kihívások Napjaink sokasodó társadalmi-gazdasági és környezeti problémái egy globális fenntarthatósági válság tünetei, melynek egyik legveszélyesebb megnyilvánulása Földünk élő ökológiai rendszerének egyre gyorsabb mértékű állapotromlása és pusztulása. Évmilliárdok alatt felhalmozott ökológiai "tőke" válik semmivé - földtörténeti léptékben - pillanatok alatt. A biodiverzitás csökkenésének és az ökoszisztémák pusztulásának fő oka a természeti tőke fenntarthatatlan használata. Az élővilág elszegényedése együtt jár az ökoszisztéma funkciók és szolgáltatások csökkenésével (pl. a beporzó élőlények számának nagymértékű csökkenése, a felszínalatti vizek szennyeződése, a CO2 körforgalom megváltozása), ami megnehezíti az emberi életminőség fenntartását. E szolgáltatások hozzájárulása az emberi jóléthez a reálgazdasággal összemérhető nagyságrendű. Az élővilág sokféleségének és az ökoszisztémák működésének megóvása tehát közérdek és egyben stratégiai kérdés is. A különböző fenntarthatósági kihívások közül mind nemzetközileg, mind hazánkban a biodiverzitás pusztulása a legégetőbb válságjelenség (1. ábra). A helyzet súlyosságára utal, hogy ennek megállítása a legnagyobb nemzetközi egyezmény (Biológiai Sokféleség Egyezmény 1 ) és az ENSZ egyik kiemelt prioritásává vált (IPBES 2 ). Korunk legnagyobb kihívása az ember és a természeti környezet közötti kapcsolat helyreállítása, és ezzel az ökoszisztéma szolgáltatások hosszú távú megőrzése. Az emberiség által okozott környezeti problémák jelentős része már túllépte azt a "biztonsági zónát" (zöld tartomány az ábrán), amelyen túl az egész társadalmi-gazdasági rendszer stabilitását és fennmaradását veszélyezteti (Rockström et al. 2009 alapján). Ilyenek a klímaváltozás, a nitrogén körforgalom és a biodiverzitás csökkenése. Megalapozott számítások szerint a sok jelentős kockázati tényező közül ez utóbbi haladta meg leginkább a biztonságos értéket, így jelenleg ez jelenti a legközvetlenebb veszélyt 3. 1. ábra. Az emberiség biztonságos túlélési zónája. A LifeWatch Kutatási Infrastruktúra alapvető támogatást biztosíthat a folyamat megfékezését és visszafordítását célzó kutatásokhoz A probléma súlyosságára mutatott rá az ENSZ Millenniumi Ökoszisztéma Becslése is. A fajkihalás sebessége jelenleg ezerszerese a természetes szintnek, és az emlősök, a madarak és a kétéltűek 10-30%-a kihalással veszélyeztetett (MEA 4 ). Ezek a veszteségek irreverzibilisek és veszélyeztetik azokat a fenntartó rendszereket, 1 CBD, Convention on Biological Diversity, http://www.cbd.int; 1995. évi LXXXI. tv. a Biológiai Sokféleség Egyezmény kihírdetéséről 2 IPBES, Intergovenmental Science-Policy Platform on Biodiversity and Ecosystem Services, http://ipbes.net 3 Rockström et al. 2009: A safe operating space for humanity. Nature 461/24: 272-275. 4 MEA, Millenium Ecosystem Assessment, 2005. Ecosystems and human well-being. Synthesis report http://www.maweb.org/documents/document.356.aspx.pdf 3
melyek az emberi életminőség alapját képezik (fenntartó ökoszisztéma szolgáltatások, pl. a klímaszabályozás, talajképződés) 5. A biodiverzitás-krízis kezelése csak jelentős kutatási erőfeszítések eredményeinek felhasználásával lehetséges. A szociális, gazdasági és ökológiai kérdések megoldása inter- és transz-diszciplináris megközelítést igényel, így a biodiverzitás kutatásnak be kell épülnie más diszciplínákba, mint pl. a klímaváltozás-, az oktatás-, vagy az élelmiszerbiztonság kutatása. Az utóbbi évtized kutatásai már eddig is jelentős áttörést hoztak mind elméleti mind módszertani szempontból. Az ökoszisztéma szolgáltatás koncepciója segített a társadalom- és természettudományok együttműködésében, és a legmodernebb molekuláris, genetikai és modellezési eszközök pedig hozzájárultak új alapkutatási irányok fejlődéséhez. Mindezekre építhet a kutatás dinamikus, innovatív fejlesztése, ami elengedhetetlen feltétele a fent vázolt feladatok hatékony támogatásának. Az európai biodiverzitás és ökoszisztéma szolgáltatások kutatási stratégiája (EPBRS 2010 6 ) felvázolja az öt legfontosabb döntéstámogató kutatási prioritást, valamint három csoportba rendezi az integrált kutatási területeket (2. ábra). Mindezt csak a kutatások európai szintű összehangolásával, az Európai Kutatási Térség (European Research Area) fejlesztésével érhetjük el. A BioDivERsA 7 az ERA-Net projektek 8, a Kiválósági Hálózatok 9 és az integrált kutatási programok már eddig is sokat tettek a nemzeti biodiverzitás kutatási erőfeszítések európai összehangolása érdekében. A további fejlesztések lényeges elemei a monitorozó és megfigyelő rendszerek továbbfejlesztése és folyamatos működtetése, az adatokhoz való hozzáférés megvalósítása, valamint az adatok cseréjét és feldolgozását biztosító virtuális intézetek kialakítása. A LifeWatch kutatási infrastruktúra ezt az igényt fogja kielégíteni az elektronikus adathozzáférés és modellezés terén. 2. ábra. Az integrált biodiverzitás és ökoszisztéma kutatások fő területei (EPBRS 2010 10 ) 5 Török Katalin 2011: A LifeWatch biodiverzitás-kutatási infrastruktúra-hálózat hazai kiépítésének lehetőségei. Magyar Tudomány 2011/10: 1199-1207. http://www.matud.iif.hu/2011/10/07.htm 6 EPBRS 2010, European Biodiversity Research Strategy 2010-2020, www.epbrs.org 7 BioDivERsA, http://www.biodiversa.org/ 8 ERA-Net, http://cordis.europa.eu/coordination/era-net.htm, http://www.ist.hu/6kp/era/ 9 Networks of Excellence, http://cordis.europa.eu/fp6/instr_noe.htm 10 EPBRS 2010, European Biodiversity Research Strategy 2010-2020, www.epbrs.org 4
1.2 Az élővilág megfigyelése A biológiai sokféleség megfigyelésének és monitorozásának fontosságára nemzetközi szinten először a 1992-ben aláírt Biológiai Sokféleség Egyezmény 7. cikkelye hívta fel a figyelmet (CBD 11 ). Ebben a tagországok vállalták, hogy mintavétellel és más technikákkal megfigyelik a biodiverzitás állapotát, különös tekintettel azokra az elemekre, melyek azonnali védelmi beavatkozást igényelnek, vagy fenntartható használatuk lehetősége biztosítandó. Azóta számos egyéb egyezmény, irányelv, nemzeti vagy európai szintű kezdeményezés hangsúlyozta a monitorozás fontosságát. Több projekt keretében tettek kísérletet a megfigyelések, adatgyűjtések, adatfeldolgozási módszerek és modellek egységesítésére (pl. BioAssess 12, ALARM 13,ALTER-Net 14, EDIT 15, MarBEF 16, EnvEurope 17 EBONE 18 ). Az élőhelyeket és fajokat érő, emberi tevékenységre visszavezethető hatások, mint a tájhasználat, a klímaváltozás, a biológiai invázió, az élőhely-fragmentáció, a szennyezés és a túlhasználat továbbra is jelentős nyomást gyakorolnak a biodiverzitásra (Maes, Paracchini, Zulian 2011 19 ). A biodiverzitás nemzetközi éve az erőfeszítések ellenére nem érte el célját, az élővilág pusztulását nem sikerült lassítani (CBD 2010 20 ). Felismerve a fokozott erőfeszítések szükségességét, az Európai Tanács 2011. júniusában jóváhagyta a biodiverzitás megőrzésének hosszú távú programját (EC 2011 21 ). Az EU Biodiverzitás Startégiájának fő célkitűzése 2020-ig megállítani a biodiverzitás csökkenését és az ökoszisztémák pusztulását, valamint a lehetőségekhez mérten helyreállítani a degradált élőhelyeket. Mindezt nemcsak a természet védelmével és restaurációjával kívánják elérni, hanem a biodiverzitás érdekeinek ágazati politikákba való integrálásával, nevezetesen a közlekedés, az energiatermelés, a mezőgazdaság, az erdészet és a halászat közvetlen és közvetett hatásainak csökkentésével is (EEA State and outlook, 2010 22 ) Az Európai Unión belüli országok egyezményei az élőlények sokféleségének megőrzését, és az általuk biztosított ökoszisztéma szolgáltatások hosszú távú fenntartását célozzák. Aláírásuk során a kormányzatok jelentésbeli kötelezettséget vállalnak az egyezmények betartásáról. Ezek sokszor csak a meghozott intézkedésekről szóló beszámolókat jelentenek, de számos esetben komoly biotikai adatgyűjtés is szükséges az EU központ kérdőíveinek kitöltéséhez. Az adatgyűjtések egyrészt a védett vagy veszélyeztetett fajok állapotát monitorozó évenkénti vagy periódusonkénti jelentéseket szolgálják (pl. élőhelyvédelmi irányelv, berni egyezmény 23, bonni egyezmény 24, lásd 1. sz. melléklet) vagy az élőhelyek állapotával kapcsolatos adatokat kívánnak meg (pl. élőhelyvédelmi irányelv 25, víz keretirányelv 26, madárvédelmi irányelv 27, ramsari egyezmény 28 ), sokszor az ott élő növény- vagy állatközösségek állapotának vizsgálatán keresztül. A LifeWatch hálózat az adatok koncentrálásával és a feldolgozásukhoz, értelmezésükhöz vagy vizualizálásukhoz szükséges infrastruktúrával célszerűen segíti majd a kormányzatokat jelentési kötelezettségeik teljesítésében. 11 CBD, Convention on Biological Diversity, http://www.cbd.int 12 http://www.nbu.ac.uk/bioassess 13 http://www.alarmproject.net/alarm/ 14 http://www.alter-net.info 15 http:// http://www.e-taxonomy.eu/ 16 http://www.marbef.org 17 http://www.enveurope.eu 18 http://www.ebone.wur.nl/uk 19 Maes, J., Paracchini, M. L., Zulian, G. 2011: A European assessment of the provision of ecosystem services. Towards an atlas of ecosystem services. JRC Scientific and Technical Reports, 2011. 20 CBD, Convention on Biological Diversity, http://www.cbd.int/2010/welcome/ 21 EC, 2011. Our life insurance, our natural capital: an EU biodiversity strategy to 2020. COM (2011) 244. 22 EEA, European Environmental Agency, 2010: The European Environment. State and outlook, 2010. Synthesis. 23 Convention on the Conservation of European Wildlife and Natural Habitats, http://www.kvvm.gov.hu/index.php?pid=1&sid=1&hid=1553 24 http://www.kvvm.hu/index.php?pid=1&sid=1&hid=1554 25 Habitats Directive, http://ec.europa.eu/environment/nature/legislation/habitatsdirective/index_en.htm 26 Water Framework Directive, http:// http://ec.europa.eu/environment/water/water-framework/index_en.html 27 Bird Directive, http://ec.europa.eu/environment/nature/legislation/birdsdirective/index_en.htm 28 Ramsar Convention, http://www.ramsar.org/cda/en/ramsar-home 5
Más egyezmények (pl. INSPIRE 29 I. függelék 9. téma, CBD 30, SEIS 31 ) a védett területekre vonatkozó adatokat gyűjtik egységes rendszerbe, és teszik elérhetővé mindenki számára. Az INSPIRE irányelv III. függelék 17-19. témái a biológiai sokféleség dokumentálását célozzák. Számos további kezdeményezés van, amely megpróbálja kommunikálni a biodiverzitást és annak változását más szakterületek felé. Ezért több program is foglalkozott biodiverzitás-indikátorok kidolgozásával (pl. SEBI 32, MÉTA 33 ), amelyek számszerűsítéséhez sokszor szintén részletes biotikai adatokra van szükség. 1.3 Egy új infrastruktúra szükségessége Tudáshiányok A legújabb becslések szerint a Földön élő fajok száma megközelítőleg 8.7 millió. Míg korábban a fajszám-becslések még nagyságrendjükben is nagyban különböztek, a jelenlegi kutatások szerint ez a különbség évről-évre csökken, és az eredmények egyre pontosabbá válnak 34. A fajoknak azonban még csak töredék részét ismerjük, és különösen az olyan csoportok feltártsága nagyon alacsony, mint pl. a mikroorganizmusok vagy az ízeltlábúak, melyek napjainkban egyre nagyobb fontosságot kapnak a beporzás, az egészségmegőrzés, a biotechnológia vagy a talaj ásványi anyag körforgása szempontjából is. Az elmúlt 250 év taxonómiai kutatásai ellenére például a Föld ízeltlábúinak 70%-a még nem került leírásra 35. Bár igen sok fajról léteznek aktuális és archív elterjedési adatok, ezek legtöbbször csak kisebb adatbázisokként vannak tárolva és még a digitálisan tárolt adatok összegzése sem egyszerű feladat. Emiatt csak igen kevés faj egyedszámára és elterjedésére vonatkozóan rendelkezünk valódi hosszú távú változás-adatokkal (elsősorban madár- és lepkefajok monitorozásai 36 ). A biodiverzitás-csökkenés mérsékléséhez megválaszolandó legfontosabb kérdések közé tartozik továbbá az is, hogyan lehetne az ökoszisztéma szolgáltatásokat kvantifikálni és megvédeni. Az ökoszisztéma szolgáltatások értékének összegét évente 50 milliárd Euróra becsülik. Az ökoszisztémák pusztulásának ezen kívül gazdasági hatásai is vannak, amit eddig figyelmen kívül hagytak. Számítások szerint a 2050-ig így felhalmozott jóléti veszteség akár elérheti a GDP 7%-át is (EC 2009 37 ). A növekvő adatmennyiség kezelése A GBIF nemzetközi adatgyűjtő rendszer 2007-ben nyilvántartott 80 millió faj-előfordulási adata az elmúlt négy évben több mint 300 millióra növekedett 38. Európában mintegy 500 rendszeres használatban lévő biodiverzitás-adatbázist tartanak számon, mely a legkülönbözőbb adatbázisokat foglalja magában - a nagy, központi adatsoroktól és monitorozóhelyektől kezdve egészen az egy-egy kutató által felépített, specialista gyűjteményekig 39. Ezek az adatbázisok azonban nincsenek egymással összekötve, egységes rendszerbe foglalva, a kutatói közösségnek pedig legtöbbször még az adatbázisok létezéséről, vagy azok leíró adatairól (meta-adat) sincs tudomása. Az adatsorokban igen sok esetben időbeli és térbeli hiányosságok is vannak, ami nagymértékben gátolja felhasználásukat a regionális- vagy kontinens-léptékű elemzésekben. Az ökoszisztéma-szolgáltatások közelmúltban elkészült első európai szintű becslése leginkább távérzékelésen alapuló gyűjtött vagy becsült adatokra épül (Maes, Paracchini, Zulian 2011 40 ). Távérzékeléssel azonban csak kevés ökoszisztéma-szolgáltatás követhető nyomon, és a fajok és élőhelyek elterjedésének is csak töredék része monitorozható. Ezért a jövőben a biodiverzitás adatok egységes módszertan szerinti terepi gyűjtése is 29 Infrastructure for Spacial Information in Europe, http://inspire.jrc.ec.europa.eu/ 30 Convention of Biological Diversity, http://www.cbd.int/ 31 Shared Environmental Information System, http://ec.europa.eu/environment/seis/ 32 SEBI, http://biodiversity.europa.eu/topics/sebi-indicators 33 MÉTA, Magyarország Élőhelytéképi Adatbázisa, Természeti Tőke Index, www.novenyzetiterkep.hu/magyar/eredmenyek/node/153 34 http://www.sciencedaily.com/releases/2003/05/030526103731.htm 35 http://www.sciencedaily.com/releases/2003/05/030526103731.htm 36 http://www.euring.org/ 37 EC, 2009, Mainstreaming sustainable development into EU policies. COM(2009) 400. 38 GBIF, www.gbif.org 39 http://www.eea.europa.eu/hu/themes/biodiversitas 40 Maes, J., Paracchini, M. L., Zulian, G. 2011: A European assessment of the provision of ecosystem services. Towards an atlas of ecosystem services. Joint Research Center, Scientific and Technical Reports, 2011. 6
kiemelkedő szerepet kell, hogy kapjon (MEA 2005 41 ). Az összegyűjtött adatok hatékony felhasználásához egy európai szinten is összehangolt, egységes adatkezelési és feldolgozási rendszer, ún. kutatási infrastruktúra kialakítására lesz szükség. A tudomány és a döntéshozatal együttműködése A globális klíma- és biodiverzitás-változás problémái egyre inkább azt az igényt támasztják a tudományos közösség felé, hogy becsléseikkel, elemzéseikkel és predikcióikkal operatívan támogassák a döntéshozók munkáját. Ehhez szükség lesz olyan regionális léptékű kutatásokra, melyek segítségével becsülni vagy modellezni lehet az élőhelyek és az ökoszisztéma-szolgáltatások fennmaradását veszélyeztető tényezőket, esetleg kialakíthatóak lesznek olyan optimális élőhelykezelési előírások vagy támogatási rendszerek, melyek a természetmegőrzés szempontjából a leginkább megfelelőek. Várhatóan szükség lesz olyan komplex elemzések eredményeire is, melyek felhasználásával kezelni lehet az emberiség okozta környezeti változások hatásait és következményeit. Az ilyen típusú elemzések viszont olyan infrastruktúrát igényelnek, amely képes lesz nagy mennyiségű multidiszciplináris adat, becslés és predikciós modell integrált használatára. Mindezek megoldására a LifeWatch kutatási infrastruktúra olyan új módszertani megközelítéseket kínál, melyekkel mind a lokális, mind a regionális, mind pedig a kontinens léptékű problémák kutatása egyaránt javulhat. Ebben a döntéshozók közvetlenül együtt, egy platformon dolgozhatnak majd a kutatókkal a problémák megoldásán, segítve ezzel a tudomány és a döntéshozatal aktív, a társadalmi igényeket is egyaránt figyelembe vevő kapcsolódását. 1.4 Mi a LifeWatch? A biodiverzitás és az ökoszisztémák fenyegetettsége folyamatosan növekszik, a fajok és élőhelyek válasza a klímaváltozásra egyenlőre még nem jósolható. A biodiverzitás és az ökoszisztéma szolgáltatások fenntartása érdekében pedig a jövőben egyre nagyobb szükség lesz a társadalom és a gazdaság által is hasznosítható alap- és alkalmazott kutatásokra, valamint innovatív megoldásokra is. A LifeWatch segít abban a folyamatban, hogy feltárjuk, leírjuk környezetünk állapotát, múltbeli, jelenlegi, valamint jövőbeli trendjeit és változásait, és ezáltal jobban megértsük az élővilág összetett működését 42. A LifeWatch egy elektronikus kutatási infrastruktúra, melynek célja, hogy a felhalmozott tudásra alapozva kutatási kapcsolatokat építsen ki, és virtuális környezetet szolgáltasson az elemzésekhez és modellezésekhez. Ez az európai szintű tudás-infrastruktúra összekapcsolja majd a gyűjtemények, a különböző adatbázisok, a monitorozó rendszerek biodiverzitás adatait az on-line elemző és modellező eszközökkel és az egyes kutatási kérdések köré szerveződő virtuális laboratóriumokkal. Innovatív felépítésével és a módszertani megközelítések széles skálájával támogatja az adatok felhasználását, különböző algoritmusokat és megfelelő számítógépes kapacitást nyújt az összetett elemzésekhez, és mindezek által hozzájárul a klímaváltozás és a biodiverzitáscsökkenés hatásainak mérsékléséhez is. A már meglévő adatok felhasználásának megkönnyítésére a LifeWatch új szolgáltatások és eszközök egész sorát fogja alkalmazni. Segíti a kutatókat az adatok gyűjtésében, megosztásában és elemzésében, valamint modellek készítésében és a döntéshozókkal való kommunikációban. A LifeWatch támogatni fogja a különböző - kutatási projekt, oktatási feladat vagy speciális társadalmi igény kielégítése köré szerveződő - kutatócsoportokat, ösztönzi az ötletek és vélemények cseréjét, az innovációt és a tanulást. A LifeWatch és a GBIF egymást kiegészítő, nemzetközi bio-informatikai rendszerek lesznek (2010-től hivatalosan is együttműködő 43 felek). A GBIF a biotikai adatgyűjtés és adatmegosztás protokollját valamint standardjait szolgáltatja, miközben a LifeWatch - a GBIF 10 éves tapasztalatára és fejlesztéseire építkezve magasszintű felhasználói környezetet alakít majd ki. Ki hasznosíhatja majd a LifeWatch-ot? - Az élőhelyek és a hozzájuk kapcsolódó ökoszisztéma szolgáltatások védelme, restaurációja és fenntartása a közeljövőben egyre nagyobb szerepet kap majd. Eközben a környezeti problémák kezelésének hatékony gyakorlati megvalósítása érdekében a tudományos kutatások témáinak egyre 41 MEA, Millennium Ecosystem Assessment, Synthesis report Synthesis report, http://www.maweb.org/documents/document.356.aspx.pdf and Intergovernmental Science-Policy Platform on Biodiversity and Ecosystem Services, Ecosystems and human well-being. 42 LifeWatch, e-science and technology infrastucture, http://www.lifewatch.eu 43 Memorandum of Cooperation, 2010 June, http://lifewatch.eu/images/stories/pdfs/moc_gbif-lifewatch.pdf 7
inkább fókuszálniuk kell a döntéshozói szinten felmerülő kérdésekre is. Ezt a folyamatot nagyban segíteni fogja a kiépülő elektronikus kutatási infrastruktúra, amely éppen az ökoszisztémák megértése és ésszerű kezelése szempontjából kiemelkedő fontosságú lesz a helyi és a globális szintű döntéshozatal számára is. A kutatóintézetek, a felsőfokú oktatás, a tudományos szervezetek és alapítványok, valamint egyesületek, szakmai civil szervezetek és magánintézmények egész sora részesül majd a kiépített elektronikus infrastruktúra előnyeiből. A LifeWatch hozzájárul majd a társadalom gazdasági és jóléti rendszereinek biztosításához is, többek között olyan témákkal mint pl. a környezeti becslések és monitorozás, természetmegőrzés és kezelések, tájtervezés, területrendezés, mezőgazdaság, kereskedelem, egészség és biztonság, természetes árucikkek, gyógykészítmények, biotechnológia. A LifeWatch támogatni fogja a bizonyosságalapú döntéshozatalt. Ezáltal a kutatás és a monitorozás is közelebb kerül majd ahhoz, hogy megfelelően szolgálhassa a globális, nemzetközi és a nemzeti kormányzás céljait, feladatait és a biodiverzitás védelme érdekében végzett tevékenységet. 1.5 Hogyan működik a LifeWatch? 1.5.1 A LifeWatch szerkezete A LifeWatch központi és lokális, de egymással együttműködő szervezeti egységekből, hálózatosan épül majd fel (3. ábra). Ezek legtöbbje nemzeti szinten fog működni, de lesznek tematikus központok is, melyek nagyobb földrajzi egységeket is lefedhetnek 44. Az ilyen nemzeti és tematikus szolgáltató központokon keresztül a LifeWatch felhasználók egymással és az elektronikus infrastruktúrákat működtető informatikus szakemberekkel is kapcsolatba léphetnek majd. Az egész Európa területére kiterjedő megosztott rendszer a terepi kutatóállomások, monitorozó állomások, gyűjtemények, adatbázisok, kutatóintézetek és a fent említett szolgáltató központok széles skáláját kapcsolja össze. Az elmúlt két évtizedben a biodiverzitás-kutatás számos infrastruktúrális részét már kifejlesztették. A közeljövő további technológiai fejlesztései megnyitják a lehetőséget a már meglévő komponensek összekapcsolására és egy jól működő, teljes kutatási infrastruktúra megalkotására. 3. ábra. A LifeWatch szerkezete: A különböző lokalitásokban szerveződő működési egységeket egy központ kapcsolja össze. Ez általános szolgáltatásokat végez, miközben a kutatási infrastruktúrák a kihelyezett szolgáltató egységekből és nemzeti központokból érhetők majd el. A hivatalos szervezet irányítását a tagországok küldötteiből álló Közgyűlés vezeti majd. A szolgáltató központok - A Föld bármely pontjáról világhálón elérhető szolgáltató központok lesznek a felhasználók és az adatszolgáltatók közötti kapcsolat fő színterei. A nemzeti szolgáltató központok jelentik a kutatási infrastruktúrák területi megosztását, miközben a regionális egységek tematikus célokat vállalnak fel. A szolgáltató központokban a tudományos felhasználók hasznos segítséget kaphatnak mindennapi munkájukhoz. Kapcsolatot tarthatnak kollegáikkal, más szakértőkkel, használhatják a különböző szolgáltatásokat, formális kutató-csoportokat vagy más közcélú hálózatokat alkothatnak, és virtuális laboratóriumokat alakíthatnak ki. 44 bizonyos esetekben akár egész Európára kiterjedően 8
A nemzeti szolgáltató központok Az egyes résztvevő országok felhasználóinak céljait a nemzeti szintű kihelyezett központok szolgálják. A nemzeti szolgáltató központoknak a felhasználó-támogatásra kell összpontosítaniuk. Tipikus szolgáltatásaik lesznek a segítségnyújtás (help desk), a nagyközönség tájékoztatása, a kommunikáció, a nemzeti, regionális vagy európai szintű pályázati lehetőségek támogatása. Minden központ önmaga dönthet arról, hogy a felhasználók kéréseit és igényeit figyelembevéve milyen további szolgáltatásokat végez. A nemzeti szolgáltató központok működési nyelve az egyes országok nemzeti nyelve lesz. A regionális szolgáltató egységek A különböző témákhoz (pl. biológiai invázió, tengeri ökoszisztémák, édesvizek, élőhelyek vagy ökoszisztéma szolgáltatások) kapcsolódó kutatások kiszolgálására létrehozott központok nagyobb régiókat fognak ellátni, és több ország vagy akár az összes tagállam adott témájú kutatásaihoz szerveződő egységekké válhatnak. Ezek a nemzetközi tematikus központok angol nyelven működnek majd. 1.5.2 A LifeWatch szolgáltatásai és elektronikus infrastruktúrája A LifeWatch a biodiverzitás és az ökoszisztéma kutatás támogatására az info-kommunikációs technológia (ICT 45 ) infrastruktúra szolgáltatásainak és technikai lehetőségeinek széles skáláját fogja kiépíteni. A projektorientált felépítés és az ICT infrastruktúra alkalmas lesz arra, hogy segítségével a kutatók ún. virtuális laboratóriumokat hozzanak létre, melyek az alapkutatások színtereivé válhatnak és a döntéshozók stratégiai fontosságú biodiverzitás-kérdéseire is választ adhatnak majd. A front office szolgáltatások Az a pont, ahol a felhasználók kapcsolatba léphetnek a LifeWatch hálózattal. A front office szolgáltatás magába foglalja a tájékoztatást, szakértői konzultációt, helpdesk-et, multi-media segítséget és a pályázási lehetőségek megismerését. A felhasználói kapu Bár a központok és szolgáltatásaik kihelyezettek és megosztottak (fizikailag és szervezetileg is), a felhasználói kapu egységes hozzáférést, egyszerű bejelentkezési és azonosítási mechanizmust 46 biztosít. Ezen keresztül a felhasználók igényeiknek megfelelően férnek hozzá a különböző szolgáltatásokhoz. Lesznek portálok az alap- és alkalmazott kutatók, a döntéshozók, az civil szakmai szervezetek, valamint az ipari és a lakossági felhasználók számára is. A portálon keresztül a felhasználók képesek lesznek válogatni az adatok között, és kapcsolatba tudnak majd lépni az adatok gazdáival is. A portál technikai szolgáltatásokat nyújt az adatok kereséséhez és hozzáféréshez. Segíti a kutatókat a lekérdezések és a feladatok megfogalmazásában, a szintetizáló és modellező eszközök felhasználásában és az adatelemzésben. A LifeWatch portálon belül különböző nemzeti és tematikus szolgáltató központok egész Európára kiterjedő hálózata biztosítja majd azokat a szolgáltatásokat, melyek lehetővé teszik az infrastruktúra megfelelő használatát, a munkacsoportok és együttműködő hálózatok kialakítását, valamint a képzéseken és ösztöndíjas programokon való részvételt. A virtuális laboratóriumok Egy virtuális laboratórium a szakemberek adott feladat megoldására létrehozott ideiglenes közössége vagy hálózata, és közös munkájukat támogató informatikai környezet együttese (4. ábra). A LifeWatch kutatási infrastruktúra a tematikus virtuális laboratóriumok által rendkívül hatékony, új típusú, internet-alapú környezetet biztosít majd a magasan kvalifikált tudományos kutatócsoportok számára. 45 ICT, Information and Communication Technology 46 Data & Modelling Tool Structures, Conceptual Design for a LifeWatch Workbench Portal, D5a. 9
4. ábra. A virtuális laboratóriumon belül számos, egymástól távoli adatbázis és adatforrás is elemezhetővé válik az összekapcsolt számítógépek ideiglenes hálózatán keresztül A virtuális laboratóriumokat úgy hozzák létre a különböző biodiverzitás-kutatási témákban, hogy azokhoz felhasználható legyen az összekapcsolt számítógépek hálózatának kapacitása, valamint az e-infrastuktúra módszerei és eszköztára is (5. ábra). 5. ábra. A LifeWatch működésének rétegei (készült a LifeWatch Master Plan 47 alapján 48 ) A Felhasználói Réteg szolgáltatja a megjelenítési környezetet a feladatok és eszközök végrehajtásához. Az Összeillesztési Réteg támogatja az egy-egy feladathoz felhasznált szolgáltatások válogatását és kombinálását. Az Infrastruktúrális Réteg mechanizmusokat biztosít a különböző helyeken megosztott felhasználói környezet különböző adminisztratív egységei közötti forrásmegosztásokhoz. A Forrás Réteg tartalmazza a források széles skáláját, mint pl. a gyűjteményeket, szenzorokat, megfigyelőhálózatokat, a modellező szoftvereket és a számítógépes kapacitást. Képzések A képzés és oktatás alapvető célja lesz a LifeWatch-nak, mely egyaránt biztosítani fog on-line kurzusanyagokat és off-line tanulási és képzési lehetőségeket az általa lefedett tudományágakról és a működtetett információs-technikai rendszerekről is. Egyedülálló tárháza lesz az on-line képzési anyagoknak, feladatoknak, mintapéldáknak és demonstrációs videóknak. Ez szélesítheti majd az ökológiai kérdések társadalmi megértését és a környezet védelmének érdekében tett nagyobb beavatkozások lakossági támogatását is kiépítheti. Gazdagíthatja az oktatást és szerepet vállalhat a kutatóképzésben is. 47 http://www.lifewatch.eu/index.php?option=com_content&view=article&id=69&itemid=18 48 Török Katalin 2011: A LifeWatch biodiverzitás-kutatási infrastruktúra-hálózat hazai kiépítésének lehetőségei. Magyar Tudomány 2011/10: 1199-1207. http://www.matud.iif.hu/2011/10/07.htm 10
1.5.3 A LifeWatch kiépítésének folyamata A LifeWatch előkészítő szakasza - A LifeWatch kutatási infrastruktúra kialakítását egy 7. Keretprogram projekt készítette elő 49, mely 2008. február 1-én indult és 2011. január végén zárult le (előkészítő szakasz, preparatory phase). Ebben több ország, köztük Magyarország is, megkezdte a rendszer kiépítését (6. ábra). 6. ábra. A LifeWatch folyamat szakaszai és szervezeti egységei 50 Az előkészítő fázis azzal a céllal kapcsolta össze az érdeklődő európai uniós tagállamokat és a társult országokat, hogy megalkossák a LifeWatch európai kutatási hálózat tervét és előkészítsék a LifeWatch kiépítésére irányuló együttműködés feltételeit. Az előkészítő fázis résztvevő országai alkották a Policy & Science Board tagjait, melyben több, mint 18 érdeklődő partnerország és nyolc együttműködő tudományos hálózat (EDIT, ALTER-Net, BioCase stb.) képviselői foglaltak helyet (7. ábra). 7. ábra. A LifeWatch előkészítő fázisában együttműködő tudományos hálózatok logói 49 http://www.lifewatch.eu/ 50 Forrás: http://www.lifewatch.eu/ 11
A LifeWatch indítási szakasza Az előkészítő és a kiépítési szakasz közötti időszak az ún. indítási, vagy Start-up szakasz, amely már pénzügyi kötelezettséget jelentő együttműködési megállapodás (Memorandum of Understanding, 4. sz. melléklet) aláírásával indult el. Az aláíró öt ország, Hollandia, Spanyolország, Olaszország, Magyarország és Románia pénzügyi szerepet vállalt a Start-up szakaszban, amelynek során ezek az országok rendszeres találkozókon alakítják ki a LifeWatch kiépítésének jogi és szakmai alapjait. A három, jelentős támogatást nyújtó ország (Start-up team: Hollandia, Spanyolország, Olaszország) 2011. év folyamán megkezdte a LifeWatch Kutatási Infrastruktúra közös irányítási, szervezési és infrastruktúra kiépítési feladatainak ellátását és egy ún. Start-up tervet dolgozott ki. Ebben a szakaszban a három ország felelősségi és tevékenységi köre a következőképpen alakul: Spanyolország: a LifeWatch európai székhelyének létrehozása és az információ-technológiai központ irányítása (Statutory seat and ICT Core technology). Hollandia: a virtuális és fejlesztési laboratóriumok irányítása (Virtual labs and Innovation Labs). Később, a konstrukciós fázisban Hollandia lesz majd a felelős a virtuális laboratóriumok kifejlesztéséért, és erre a célra megalakítja a LifeWatch kutatási és innovációs központot (LifeWatch Research and Innovation Center). Ennek előkészítése kezdődik meg a Start-up fázisban. Olaszország: az adatszolgáltató központ szervezése és a szolgáltató egységek összehangolása (E-Biodiversity Research Institute). Olaszország elsődleges feladata a tudományos közösség hálózattá formálása, és egy olyan szolgáltató központ létrehozása mely a szolgáltatások fejlesztéséért és a felhasználók támogatásáért felelős. A LifeWatch megvalósítási szakasza Európa felismerte, hogy egyre több környezeti és globális ökológiai kihívás előtt áll, amelyeket a tagállamok már nem képesek önmagukban megoldani. A LifeWatch hatékony bevezetése is csak nemzetközi együttműködés útján lehetséges. Az infrastruktúra mérete - a költségek, a funkciók és a felhasználói közösségek igényeit is tekintve - széles körű együttműködést kíván meg. A Kutatási Infrastruktúrák Európai Stratégiai Fóruma (ESFRI 51 ) a LifeWatch-ot olyan fontos európai infrastruktúrának találta, amely számíthat a tagállamok támogatására. Az Európai Kutatási Infrastruktúrák létrehozásának egyik legfontosabb akadálya az Európai szintű jogszabályi és kormányzati keretprogram hiánya volt. Ennek érdekében az Európai Bizottság az ESFRI-vel közösen egy új szerződési struktúrát alakított ki és léptetett érvénybe a 2009-es év folyamán ( ERIC - European Research Infrastructure Consortium). A LifeWatch központi vezetését a belépő államok által alapított konzorcium (LW ERIC 52 ) Közgyűlése végzi. A belépő országok bevonása a LifeWatch folyamatba az ERIC Konzorciumi szerződés aláírásával valósul meg (8. ábra). A LifeWatch ERIC konzorcium határozza meg a feladatokat és kötelezettségeket és a LifeWatch központok kétoldalú egyezményeken keresztül kapcsolódnak a központhoz. Ezek alakítják majd ki a működési területeket is. Ahhoz, hogy a LifeWatch folyamat megvalósítási szakasza megkezdődhessen, legalább három ország elkötelezettsége szükséges. Ebben a fázisban kerül kialakításra a LifeWatch teljes szervezeti felépítése. 51 www.ec.europa.eu/research/esfri 52 LW ERIC, LifeWatch European Research Infrastructure Consortium http://ec.europa.eu/research/infrastructures/index_en.cfm?pg=eric 12
8. ábra. A LifeWatch ERIC tervezett felépítése és irányítása. A LifeWatch ERIC Közgyűlés alapítja majd meg a LifeWatch szervezetét és ez alakítja ki szervezeti felépítését is (személyzet és alkalmazottak). Az ábra a LifeWatch Master Plan 53 alapján készült. A LifeWatch tervezett felépítésében a tagországok közgyűlése irányítja a működést, a központi adminisztráció tartja a kapcsolatot a laboratóriumokkal, adatközpontokkal és szolgáltató egységekkel. A központ irányítja a tervezést, kiépítést és a menedzselést a kiépítési fázisban, 2011. és 2016. között. Ez egyben a központi szolgáltató egység is, mely képzési programokkal, technikai útmutatásokkal, pénzügyi források felkutatásával és a többi szolgáltató egységhez való kapcsolódás biztosításával támogatja a részt vevő intézményeket, kutatókat. A kutatómunka a kiszolgáló központokban és a megosztott szolgáltatóegységekben történik. A LifeWatch kiépítése bonyolult program, a teljes működés biztosításához öt év szükséges. A kiépítés koncepciójának évente való értékelése, valamint a kialakított új elemek nyilvánossá tétele biztosítja a rendszer megfelelő szakmai támogatását, a fejlesztési irány ellenőrzését. 54 Magyarország eddigi szerepvállalása - Magyarország képviseletében az MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete (jelenleg MTA Ökológiai Kutatóközpont) 2008-tól partnerként vett részt az FP7. Keretprogram LifeWatch projektjében, aminek hatására hazai kezdeményezések sora indult meg. 2008. decemberében magyar LifeWatch konzorcium alakult a Nemzeti LifeWatch Hálózat kialakításának támogatása néven, három intézmény 55 támogatásával (2. sz. melléklet). A konzorcium szándékaiban és céljaiban megelőzte a 2009-2010. év folyamán kialakult NEKIFUT Stratégiai biodiverzitás kutatási infrastruktúra hálózatokat. Hazánk képviselői már a LifeWatch folyamat előkészítő szakaszában részt vettek a projekt nemzetközi konferenciáin és 2009 februárjában Budapesten vezetőségi ülést szerveztek a nemzeti képviselők (Policy és Science Board) számára. 2009. júliusában a Kiskunsági Hosszú távú Ökológiai Kutatóállomás (KISKUN LTER site) projektje LifeWatch minősítést (LW-Label) kapott. Még ugyanebben az évben megkezdődött a nemzetközi LTER hálózat adathozzáférési módszertanának kidolgozása az ALTERNET és a LifeWatch együttműködésében, melyben az MTA ÖBKI vezető szerepet játszott. 2010 májusától Magyarország részt vesz a LifeWatch programhoz és a hosszú távú kutatóhálózathoz (LTER) kötődő EnvEurope és Expeer FP7-es projektekben, és később a BioVel 56 projektben is. Az előkészítő szakasz során a LifeWatch folyamatban való magyar részvételt a megfelelő dokumentum (Memorandum of Intent, 3. sz. melléklet) aláírásával biztosítottuk (9. ábra). A Memorandum of Intent aláírásától 53 http://www.lifewatch.eu/index.php?option=com_content&view=article&id=69&itemid=18 54 Török Katalin 2011: A LifeWatch biodiverzitás-kutatási infrastruktúra-hálózat hazai kiépítésének lehetőségei. Magyar Tudomány 2011/10: 1199-1207. http://www.matud.iif.hu/2011/10/07.htm 55 MTA ÖBKI, MTM, KvVM, lásd 2. sz. melléklet 56 BioVel, http://www.biovel.eu/ 13
kezdve (2009. december) Magyarország képviselője részt vehet a LifeWatch az előkészítő bizottság (Stakeholders Board) munkájában. Az előkészítő szakasz lezárásaként, 2011. január 19-én Amszterdamban együttműködési megállapodás (Memorandum of Understanding, 4. sz. melléklet) aláírásával és szerény pénzügyi hozzájárulás vállalásával Magyarország is csatlakozott a LifeWatch kiépítésének kezdeti szakaszához (Start-up szakasz). Ezzel az MTA ÖBKI két nemzetközi LifeWatch ülés megszervezését, a magyarországi LifeWatch Nemzeti Terv elkészítését és a hazai LifeWatch hálózat kialakításának megkezdését vállalta el. A jelenleg tartó indítási szakasz egyeztető tárgyalásain Magyarország képviselője is részt vehet és véleményt nyilváníthat a megkötendő szerződés szövegével kapcsolatban. Tekintettel arra, hogy egy év nem volt elegendő idő az indítási szakasz céljainak maradéktalan teljesítéséhez, a megállapodást a konzorciumi partnerek szándéka szerint meghosszabbítják. A tervezett menetrend szerint a 2012. év elején megállapodnak az ERIC szerződés szövegében és erről egy szándéknyilatkozatot tesznek. Ezt követően kerül sor a szerződés szövegének benyújtására az Európai Bizottsághoz. Amennyiben a Bizottság a szerződés-tervezetet jóváhagyja, tavasszal megtörténhet az ERIC szerződés aláírása. Ekkor dől el, hogy mely országok fogják a LifeWatch kiépítést megkezdeni. Magyarországnak még van esélye a csatlakozásra. Az elkötelezettség kinyilvánítása mellett nyilatkozni lehet, hogy az első befizetést a tagországok mikorra tudják vállalni. 9. ábra. Magyarország eddigi szerepvállalása a LifeWatch előkészítő és Start-up szakaszában 1.6 Mibe kerül az európai LifeWatch? A LifeWatch európai kutatási infrastruktúra kiépítése a tervek szerint hat évig tart és becslések szerint 253 millió euróba kerül, ami évente 42 millió eurós költséget jelent. Ez részben készpénz, részben természetbeni hozzájárulást jelent a résztvevő tagországok részéről. A kiépítést követően az éves üzemeltetés várhatóan kevesebb, kb. kétharmada lesz. A költséget a résztvevő országok GDP arányosan biztosítják, úgy, hogy a legkisebb GDP-vel rendelkező országok mint amilyen Magyarország egy minimális, 5 évre szólóan 2,5 Millió eurós belépési díjjal járulnak hozzá a kiépítés költségeihez. Minden országnak az első öt évre kell kötelezettséget vállalnia a LifeWatch ERIC aláírásával. Amennyiben a kiépítésre a nagyobb országok közül csak kevés vállalkozik, akkor a kiépítés elhúzódhat. A kiépítésben való részvételhez szükséges hozzájárulás két fő részből tevődik össze: 15% készpénz befizetés szolgálja a közös infrastruktúra kiépítést és a központi koordináló intézmények költségeihez való hozzájárulást, míg a maradék 85% a nemzeti LifeWatch kutatási infrastruktúra, illetve a közös funkciók támogatását szolgálja, mely lehet pénzbeli vagy természetbeni hozzájárulás is. Ugyanakkor kötött azon tevékenységek köre, melyek a LifeWatch keretében elismerhetők (ezek a pénzügyi tervben megnevezésre kerültek, lásd 9. sz. melléklet). A kiépítés előkészítését szolgáló LifeWatch 7. Keretprogram projekt befejezése (2011. január) után kezdődött indítási (Start-up) szakaszban öt állam (Hollandia, Olaszország, Spanyolország, Magyarország és Románia) pénzügyi hozzájárulásának segítségével számos stratégiai döntés született meg és a kiépítés megkezdése, a LifeWatch ERIC előkészítése folytatódhatott. A nyugat-európai résztvevők részéről a fél-fél millió euró, illetve részünkről egy szerényebb hozzájárulás (5 M Ft) a kiépítési szakasz költségeinek elismert részét képezi. 14
2 2.1 A magyarországi LifeWatch Magyarország biodiverzitása A Pannon biogeográfiai régió - Magyarország teljes területe a Pannon biogeográfiai régió területére esik (10. ábra). A régió területének 2/3-át lefedi országunk területe. A magyar flóra európai léptekben nézve is igen gazdag, több mint 2200 virágos növényből áll, természetes vagy természetközeli élőhelyeinek területét pedig mintegy 1,8 millió hektárra becsüljük. Medencehelyzetéből kifolyólag Magyarország flórájának viszonylag nagy része, mintegy 2%-a bennszülött faj. A reliktum fajok száma is kiemelkedő. Hazánkban jelentős számban találhatók bennszülött növénytársulások is, melyek igen nagy szerepet játszanak a pannon, a kárpáti-pannon és a pontus-pannon endemizmusok fenntartásában. Mintegy tíz társulás sorolható ide, így a dolomit sziklagyepek, dolomit tölgyesek, szikes és homoki gyepek stb. Az endemikus növénytársulások nagy jelentőségű vegetációtörténeti és természeti értékek, és rendkívüli fontosságúak a védett, ritka és endemikus növény és állatfajok megőrzésében. 10. ábra. A Pannonikum a Kárpátmedence belső területeit öleli fel (sötét narancssárga). Ide tartozik Magyarország teljes területe és a szomszédos országok határmenti területei (a térképek forrásai http://enfo.agt.bme.hu/drupal/node /10086, http://www.eea.europa.eu/publications/re port_2002_0524_154909) Magyarország jelentősége az európai biodiverzitás fenntartásában - Mivel a Pannon biogeográfiai régió élőhelyeinek, állat- és növényfajainak elsősorban Magyarország ad otthont az Európai Unión belül57, így ezek megőrzése nagymértékben hazánkon múlik. Magyarország jelentős szerepét az is jelzi, hogy a közösségi jelentőségű élőhelytípusok közül 46 (például a pannon lejtősztyeppek és sziklafüves lejtők, a szikesek, illetve a pannon löszgyepek és homoki gyepek), a növényfajok közül 36, a madárfajok közül 91, az egyéb állatfajok közül pedig 105 fordul elő az országban, köztük olyan kiemelt jelentőségű bennszülött fajok, mint a magyar kökörcsin, a pilisi len vagy a rákosi vipera. Ez európai viszonylatban is igen jelentős, hiszen hazánkban, az EU területének mintegy 3%-án, az élőhelyvédelmi irányelv fajainak és élőhelyeinek 23%-a található meg (1. táblázat) A tipikus 57 A flóratartomány két irányban túlterjed az ország határain: egyrészt Szerbia és Románia határvidékén, a Duna és a Tisza mentén több mint száz kilométernyit nyúlik az országhatártól dél felé, másrészt észak-északnyugat felé a Bécsi medencén át egészen Dél-Csehországig ér. 15
pannon élőhelyek, állat- és növényfajok, valamint egyéb természeti kincseink megőrzését Magyarország többek között a természetvédelmi területek és a Natura 2000 hálózat segítségével biztosítja 58. 1. táblázat. Közösségi jelentőségű élőhelytípusok, növény és állatfajok mennyiségének összehasonlítása az Európai Unió és Magyarország területén belül Száma az EU területén belül 59 Száma Magyarországon Százalékos megoszlás az EU-hoz képest (%) közösségi jelentőségű élőhelytípusok 235 46 19.5 közösségi jelentőségű növényfajok 464 36 7.76 közösségi jelentőségű madárfajok 193 91 47.1 egyéb közösségi jelentőségű állatfajok 312 105 33.6 összes közösségi jelentőségű élőhely és faj 1204 278 23 Az élőhelyek természetessége és veszélyeztetettsége Magyarországon - Magyarországnak már csak 0,6%-át fedi természetesnek tekinthető növényzet, további 5,6%-án természetközeli és 11%-án leromlott a vegetáció állapota 60. Az ország növényzet-alapú természeti tőke indexe kicsivel kevesebb, mint 10%, ami azt mutatja, hogy a természetes növényzeti örökség, és ezzel az ehhez kötődő ökoszisztéma szolgáltatások kb. 90%-át már elveszítettük (Czúcz et. al. 2008, 11. ábra) 61. 11. ábra. Magyar-ország természeti tőkéje a MÉTA program felmérése (2002-2007) alapján (Czúcz és mtsai 2008) A Pannon biogeográfiai régióra vonatkozóan 2007-ben elkészült Bizottsági jelentés alapján is országunk biodiverzitása jelentős veszélyben van. A közösségi jelentőségű élőhelyek 89 %-a, a közösségi jelentőségű fajok 75%-a hazánkban nincs kedvező természetvédelmi állapotban. A helyzet javítására a jövőben társadalmi összefogás szükséges. 58 Védettségi szintek hazánk területén a Nemzeti Parkok, a Tájvédelmi körzetek, a védett vagy fokozottan védett természeti területek (helyi vagy országos jelentőségű védettség), az erdőrezervátumok, valamint a nemzetközi jelentőségű védett területek (Natura 2000, UNESCO MAB bioszféra rezervátumok). Magyarország területének jelenleg mintegy 10%-a áll természetvédelmi oltalom és közel 21%-a Natura 2000 védettség alatt. 59 http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=a0400275.kor 60 http://www.novenyzetiterkep.hu/magyar/node/54 61 Czúcz B., Molnár Zs., Horváth F., Botta-Dukát (2008): The natural capital index of Hungary Acta Botanica Hungarica 50 (Suppl.): 161-177. http://www.novenyzetiterkep.hu/magyar/publikaciok/node/245 16
A globalizáció, a klímaváltozás és a fenntarthatóság szempontjából átgondolatlan gazdasági fejlesztések következtében a természetes vegetáció veszélyeztetettsége folyamatosan nő. A még fellelhető természetes vegetációt talán leginkább fenyegető tényező a tájidegen, ún. özönnövények terjedése, melyet a túltartott nagyvadállomány, a lecsapolás, a helytelen vagy már fel is hagyott kaszálás és legeltetés, valamint az elcserjésedés káros hatása követ. Magyarország legveszélyeztetettebb élőhelyei a homoki- és lösz-erdőssztyepp tölgyesek, melyek európai előfordulása kizárólag itt, a pannonikumban található meg. A MÉTA térképezés eredményei szintén felelősségünkre hívják fel a figyelmet, mivel olyan, jellegzetesen pannon élőhelyeink vannak rossz állapotban, amelyek hazánktól nyugatra ritkák vagy már egyáltalán nem fordulnak elő 62. 2.2 A biodiverzitás megfigyelése és felmérése Magyarországon Az élővilág kutatása, előfordulási adatbázisok. Magyarországon a flóra és fauna kutatása több évszázados hagyományokra nyúlik vissza. A természettudományi múzeumok és botanikus kertek hálózata jelentős gyűjteményekkel járul hozzá a világ és Magyarország biodiverzitásának dokumentálásához. Legnagyobb gyűjteményekkel az 1802-ben alapított Magyar Természettudományi Múzeum rendelkezik. Az összes példányszám 10 millió felett van, amelynek jelentős része Kárpáti - Pannon eredetű. Informatikai szempontból a gyűjtemények nagyobb része még adatbázisban nem elérhető, miközben vannak már teljesen digitalizáltak is. A nemzeti park igazgatóságok nagy mennyiségű, aktuális előfordulási adattal rendelkeznek, elsősorban a védett fajokra vonatkozóan. A védett területek nagy részéről pedig részletes élőhely-térképek készültek. Ezek informatikai feldolgozottsága közepes mértékű, az adatok azonban belső felhasználásúak. Jelentős mennyiségű florisztikai adatot gyűjtött össze és kezel a Magyar Flóratérképezési Program és Adatbázis (NyME, a 2002-ben elindított felmérés befejezése és az adatfeldolgozás folyamatban van, internetes adatszolgáltatás nincsen), valamint a Farkas Sándor által vezetett adatgyűjtés: a Védett, veszélyeztetett növényfajok pontszerű adatainak adatbázisa (VVFPA), és további regionális vagy specifikus gyűjtemények. Növénytársulások, élőlény-közösségek adatsorait kezeli a CoenoDAT Adatbázis, a Duna Fitoplankton és Zooplankton adatbázis (MTA ÖK). A biodiverzitás monitorozása, informatikai rendszerek és internetes szolgáltatások. A LifeWatch szempontjából a monitorozó programok tekinthetők a legértékesebbeknek. Ilyenek az Erdészeti Fénycsapda Hálózat 63 (ERTI, 1961-től működő országos hálózat), ahol az adatok értékelése és feldolgozása erdővédelmi célokat szolgál. Az MMM Mindennapi Madaraink Monitoringja és az RTM Ritka és Telepesen fészkelő madarak Monitoringja (MME Monitoring Központ 64 ), a Madárgyűrűzési és Vonuláskutatási program (MME, 1908 óta több, mint 4 millió adatrekord), az MBTA Multitaxon biodiverzitás és térinformatikai adatbázis 65 (MTA ATK NÖVI), az OVA Országos Vadgazdálkodási Adattár 66 (SZIE, 1996-tól), a Magyar Vízivad Monitoring 67 (NyME), vagy a Víz Keret Irányelv során több helyen is használt ECOSURV adatbázis. A hosszú távú ökológiai kutatási programok közül a KISKUN LTER 68, és az Erdőrezervátum Program Faállomány-dinamikai és erdő-ökológiai megfigyelő-hálózata (ERDŐ+h+á+l+ó 69 ) képes biodiverzitás vonatkozású adatsorokat szolgáltatni. Magyarországon gazdag módszertani tudás halmozódott fel a komplex biodiverzitás adatok országos gyűjtésére és elemzésére vonatkozóan. Ezt a szakértői tudást továbbfejlesztve hozták létre a Nemzeti Biodiverzitás- 62 Bölöni J., Molnár Zs., Horváth F. & Illyés E. (2008) Naturalness-based habitat quality of the Hungarian (semi- )natural habitats. Acta Botanica Hungarica 50(Suppl.), pp. 149-159. http://www.novenyzetiterkep.hu/en/english/publications/node/479 63 http://erti.hu/erdeszeti-fenycsapda-halozat.html 64 http://www.mme-monitoring.hu/info.php 65 http://www.nki.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=235&itemid=132&lang=hu 66 http://www.vvt.gau.hu/ 67 http://vadgazdalkodas.emk.nyme.hu/kutatas_vizivadmonitoring.htm 68 http://www.lter.hu/kiskun/kiskun.html 69 https://regiszter.nekifut.hu/ki/788 17
monitorozó Rendszert (NBmR 70 ), amelynek legsikeresebb monitorozó programjai: a nagygombák, az európai jelentőségű mohafajok és jellemző mohaközösségek, a védett és veszélyeztetett növényfajok, a növénytársulások, az ürge, az északi pocok, a bagolyköpetekből meghatározható kisemlős közösségek, a denevér közösségek, a kétéltűek és hüllők, a halak, az egyenesszárnyúak, a nagylepkék és a vízi makroszkópikus gerinctelenek monitorozása. Az NBmR számos korábbi adatsort is beépített hálózatába, mint pl. a fénycsapda hálózat nagylepkegyűjtéseit. Kutatóink a Pannon biogeográfiai régió élőhelyismeretében, a vegetációtérképezés, illetve az élőhely-térképezés módszertanának fejlesztésében is élen járnak. Az 1990-es években kidolgozott, majd továbbfejlesztett monitorozó és élőhely-térképezési protokoll a terepmunkát távérzékeléssel és térinformatikával integrálja 71. Magyarország természetközeli és kultúrtájainak monitorozó élőhely-térképezése az NBmR keretén belül megvalósuló egyik legeredményesebb program ( Magyarország élőhelyeinek táji szintű megfigyelése ), amely 5x5 km-es mintaterületeken, 125 tájrészletben, összesen az ország 3,4%-án végez visszatérő felmérést (12. ábra). Az 1998-ban elindított program már második ciklusánál, az újratérképezésnél tart. Az ország majd 20%-át kitevő Natura 2000 területek megkezdett felmérése és a védett területek térképezése is ugyanezzel a módszertannal folyik. 12. ábra. Az NBmR Monitorozás kvadrátjai és készültségi fokuk 2012-ben. A kijelölt 124 db 5x5 km-es kvadrát 89%-ában történt élőhely-térképezés (sárga színnel), melynek 20%-ában a monitorozást már megismételték (piros színnel). (forrás: VM, Természetmegőrzési Főosztály, 2012) Az NBmR programot, a Természetvédelmi Információs Rendszert 72 (TIR), valamint az önkéntes adatközlőket mozgósító Vadonleső programot az állami természetvédelem hozta létre és működteti. A TIR megteremtette a regionális természetvédelmi adatbázisok és adatsorok integrálásához szükséges informatikai alapokat, azonban a Biotikai modul üzembe helyezéséhez még további fejlesztések, intenzív adatfeltöltés szükséges. Az ország aktuális élőhelyeinek táji léptékű raszteres felmérését a MÉTA Magyarországi Élőhelyek Térképi Adatbázisa Program 73 valósította meg. A MÉTA adatbázist az MTA ÖK Ökológiai és Botanikai Intézete gondozza és fejleszti (13. ábra). A magyar biodiverzitás kutatási infrastruktúra kiépítése. Hazánkban az aktuális kutatási infrastruktúrák áttekintését a Nemzeti Kutatási Infrastruktúra Felmérés és Útiterv (NEKIFUT 74 ) projekt végezte el, amely foglalkozott a nemzetközi rendszerekhez való csatlakozás kérdéseivel is. A NEKIFUT, mint az ESFRI 75 Road Map magyarországi programja támogatja a LifeWatch ESFRI kezdeményezést. 2009-ben megalakult a LifeWatch HU 70 http://www.nbmr.hu, http://www.termeszetvedelem.hu/index.php?pg=menu_594 71 Takács G., Molnár Zs. (szerk.)(2009): Élőhely-térképezés. Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer IX. MTA ÖBKI - KvVM, Vácrátót - Budapest, 77 pp. http://novenyzetiterkep.hu/-?q=magyar/publikaciok/node/369 72 http://geo.kvvm.hu/tir/ 73 http://www.novenyzetiterkep.hu 74 http://nekifut.hu/ 75 European Strategic Forum on Research Infrastructure, http://ec.europa.eu/research/infrastructures/index_en.cfm?pg=esfri 18
Kutatási Infrastruktúrát megalapozó LifeWatch Magyarország Konzorcium, aminek három tagja van: a Vidékfejlesztési Minisztérium, az MTA Ökológiai Kutatóközpont (MTA ÖK) és a Magyar Természettudományi Múzeum. A Konzorcium munkáját az MTA ÖK Ökológiai és Botanikai Intézete vezeti. 13. ábra. A MÉTA Adatbázisban található élőhelyek 35 hektáros hatszögek szintjén jeleníthetők meg. Részlet a MÉTA Adatbázisból (www.novenyzetiterkep.hu) Hazánk, a biodiverzitás látványos csökkenése ellenére is még mindig igen gazdag élővilággal bír, változatos adatsorokkal, és jól kidolgozott monitorozó rendszerekkel rendelkezik. Azonban meg kell állapítanunk, hogy az adatgyűjtés és monitorozás akadozik, szervezete és finanszírozása nem elégíti ki az európai követelményeknek megfelelő igényeket. A legtöbb adatbázis fejlesztése elsősorban személyes elkötelezettségtől függ, ennek következtében csak személyes vagy helyi igényeket szolgál ki. Alig van adatbázis, amely nagyobb információs rendszerekhez képes integrálódni és amely alkalmas a nemzetközi szabványoknak megfelelő adatcserére. Adatbázisaink korszerű internetes adatszolgáltatásokat nem nyújtanak. Nagy még a szakadék a meglévő adatvagyon és a LifeWatch tudás és adat-alapú szakértői szolgáltatásai között. Ennek áthidalása, a meglévő ismeretek hatékony mozgósítása a LifeWatch HU program előtt álló egyik legfontosabb fejlesztési feladatnak ígérkezik. 2.3 Egy új infrastuktúra szükségessége A LifeWatch Magyarország Hogyan tudjuk fenntartani a biodiverzitást Magyarországon? - A biodiverzitást legnagyobb mértékben a tájhasználat változása befolyásolja 76. Hazánkban jelenleg a leggyakoribb tájhasználat-változások a felhagyás, az erdősítés idegenhonos fafajokkal és az ismételt művelésbe vonás. Ezek eredménye a biodiverzitás nagymértékű csökkenése, amelynek következében a szárazföldi és vízi ökoszisztémák sérülékenyebbé válnak a klímaváltozással szemben, pl. tájidegen fajokkal fertőződnek meg és a rendszeres bolygatás miatt nem képesek ellenállni ezek terjedésének. A klímaváltozás őshonos fajokra gyakorolt hatásainak csökkentésében figyelembe 76 Sala, O. E. (2000): Science 287: 1770-1760. 19