Egységes szerkezetbe foglalt területi kohéziós útmutató

NEMZETI FEJLESZTÉSI ÉS GAZDASÁGI MINISZTÉRIUM TERÜLETFEJLESZTÉSI ÉS ÉPÍTÉSÜGYI SZAKÁLLAMTITKÁRSÁG Egységes szerkezetbe foglalt területi kohéziós útmutató Budapest, 2009. május Készült a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (NFGM) Területfejlesztési és Építésügyi Szakállamtitkárságának megbízásából és támogatásával. Szakmai témafelelős (NFGM): Szakmai témafelelős (VÁTI): Szerzők (NFGM és VÁTI): Botka Mónika, közreműködött: Hajek Dóra, Virág Álmos, Kovács-Nagy Rita, Sára János Péti Márton, közreműködött: Salamin Géza, Szilágyi Györgyi, Horkay Nándor Botka Mónika, Hajek Dóra, Virág Álmos, Szilágyi Györgyi, Péti Márton, Salamin Géza, Sütő Attila, Horkay Nándor, Prokai Réka

I. BEVEZETŐ... 3 II. TERÜLETI KOHÉZIÓ FOGALMA, JELENTŐSÉGE... 5 1. A területi kohézió jelentése... 5 2. A területi kohéziót megalapozó hazai és uniós dokumentumok... 5 3. A területi kohézió főbb területei... 6 a) Területi hatás... 7 b) Területi szinergia... 9 c) Fizikai térhasználat... 11 d) Területi céloknak való megfelelés... 13 4. A területi kohézió alkalmazásának korlátai... 15 III. A TERÜLETI KOHÉZIÓ KÖVETELMÉNYRENDSZERE... 17 1. Területi kohéziót szolgáló jogosultsági kritériumok... 18 a) Általános, valamennyi fejlesztési cél esetében alkalmazható jogosultsági kritériumok 18 b) Specifikus, bizonyos fejlesztéstípusnál alkalmazható jogosultsági kritériumok... 20 2. Területi kohéziót szolgáló szakmai értékelési kritériumok... 22 a) Általános, valamennyi operatív program valamennyi fejlesztési célja esetében alkalmazható szakmai értékelési kritériumok... 23 b) Specifikus, bizonyos fejlesztéstípusnál alkalmazható szakmai értékelési kritériumok. 25 c) OP-specifikus szakmai értékelési kritériumok... 26 IV. MELLÉKLETEK... 33 1. számú melléklet: Fogalomjegyzék... 33 2. számú melléklet: Térképek: A hazai fejlesztéspolitika országos térkategóriái... 38 2

I. BEVEZETŐ A kiegyensúlyozott, harmonikus és fenntartható területi fejlődés kiemelt cél az Európai Unió számára is, melynek fontosságát, valamint integrált megközelítésének szükségességét az Európai Bizottság hangsúlyosan jeleníti meg a területi kohézióról szóló Zöld Könyvében. Ez a gyakorlatban a területi kohézió szempontjainak egyes fejlesztésekbe és pályázatokba való beépítését kívánja meg nemcsak térségi, hanem települési szinten is. Magyarországot európai összehasonlításban is kiemelkedően változatos földrajzi, gazdasági, társadalmi adottságú térségek alkotják. Ugyanakkor az egyes területek társadalmi és gazdasági teljesítményei között nagy különbségek tapasztalhatók, melyek társadalmi feszültségekhez vezetnek. Sajnálatosan ezek a fejlettségbeli különbségek folyamatosan tovább növekednek. E tendencia erősödését vetíti előre, hogy számos térség és település saját erőből képtelen a megújulásra, az anyagi lehetőségeik szűkösek, és az érdekérvényesítő képességük is nagyon gyenge. Szintén probléma a fejlesztések területi összehangoltságának hiánya, mely csökkenti az egyes beruházások hatékonyságát, és gyakran egymással ellentétes hatásokat eredményez. Ezért a 2007 2013-as fejlesztési ciklus során a területi kohézió hangsúlyosabb kezelése válik szükségessé. Mindez természetesen nem előzmény nélküli törekvés, már az előző fejlesztési ciklusban is történtek rá kezdeményezések. A 2004-2006-os I. Nemzeti Fejlesztési Terv (I. NFT) keretében a Regionális Operatív Program (ROP) és az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) segítették elő a területfejlesztési célok érvényesítését. Bár nem tudták megjeleníteni a területfejlesztési célok összességét, de határozott felzárkóztatási törekvéseik voltak. Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv időszakában ad hoc módon jelentek meg a területi kohézió szempontjai. Kialakult viszont az előző ciklusban a horizontális politikák érvényesítésének technikája, az EU hagyományosnak mondható horizontális politikái, a fenntarthatóság és az esélyegyenlőség esetében. Ezt lehet alkalmazni a 2007 2013-as fejlesztési ciklus során, a területi kohézió érvényesítésében is. Magyarország számára történelmi jelentőségű a 2007-2013 közötti fejlesztési időszak, amely során az Európai Unió által biztosított források várhatóan minden eddiginél nagyobb lehetőséget teremtenek az ország megújítására, fejlődésének és versenyképességének ösztönzésére. Ahhoz, hogy a forrásokat hatékonyan tudjuk felhasználni, elengedhetetlen a fejlesztések területi adottságokhoz igazítása és területi összehangolása, valamint a régiók, kistérségek, kiemelt térségek és városok szerepvállalásának fokozása. A területi kohézió elősegítése érdekében Magyarország már eddig is jelentős lépéseket tett a 2007-2013 közötti időszakra vonatkozóan, és élen jár a többi tagállamhoz képest: - A strukturális és kohéziós alapok forrásainak felhasználását lehetővé tevő Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) a területi kohéziót minden operatív programban általánosan érvényesítendő szempontként, azaz horizontális politikaként határozza meg az esélyegyenlőség és fenntarthatóság mellett. Az agrár- és vidékfejlesztést elősegítő Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Tervben (ÚMVST) is ugyanez a felfogás érvényesül. - Az ország hét régiója külön regionális operatív programokat dolgozott ki, melyek között a hétéves periódusra vonatkozó források elosztása az egyes régiók fejlettsége alapján történt meg. Emellett a régiók szerepet vállalnak a programjaik végrehajtásában, továbbá a régiójukban megjelenő, de nem a regionális, hanem ágazati operatív programból finanszírozott fejlesztési igények támogatásával kapcsolatos döntéshozatalban is aktívan közreműködnek. - Az ország 33 leghátrányosabb helyzetű kistérségének a felzárkóztatására került kidolgozásra az Új Magyarország Felzárkóztatási Program, melynek keretében az érintett kistérségek önkormányzatai kizárólag számukra elkülönített uniós pályázatok segítségével, valamint a többi pályázóhoz képest kedvezményes feltételekkel igénybe vehető forrásokkal valósíthatják meg a legszükségesebb fejlesztéseiket. 3

- A településfejlesztési célú pályázatokhoz bizonyos lakosságszám felett a városoknak integrált városfejlesztési stratégiát (IVS) kell készíteniük, mely települési szinten hét évre előre prognosztizálja a beruházások átgondolt, összehangolt megvalósítását. A jövőben az Étv. 1 módosítása révén minden városi rangú településnek kötelező lesz majd IVS-t készítenie. - A forrásokhoz való hozzáférés esélyegyenlőségének biztosítása, az elmaradott térségek forrásabszorpciójának javítása, valamint a fejlesztések területi összehangolása érdekében több tanácsadó hálózat is működik, melyeknek helyben elérhető munkatársai közvetlenül segítik a projektgazdákat a projekt generálásban és a nyertes pályázatok végrehajtásában. A területi kohézió horizontális értelmezése újdonságot jelent Magyarországon és az EU többi tagállamában is, a jelen útmutatóban bemutatásra kerülő javaslatok pedig kiegészítik és tovább erősítik az eddig megtett intézkedéseket. Emiatt alapvető fontosságú, hogy az uniós pályázatokat készítő tervező kollégák, valamint a pályázatokat benyújtó projektgazdák a területi kohézió érvényesítéséhez kapcsolódó fogalmakat és eljárásokat megértsék és a gyakorlatban is alkalmazni tudják. Az útmutató a tervezők, valamint a programirányításban, programok végrehajtásában részt vevő szakértők számára segítséget nyújt abban, hogy a pályázati kiírásokba olyan feltételeket tudjanak beépíteni, melyekkel lehetővé válik térségbe ágyazott projektek kidolgozása, valamint bizonyos térségekben a források fokozottabb felhasználása, és ezen keresztül az ott tipikusnak mondható folyamatok, problémák kezelése. A projektgazdáknak az útmutató abban ad iránymutatást, hogy egy adott pályázathoz kapcsolódóan hogyan készítsék elő, és miként mutassák be a fejlesztéseik területi kohéziót erősítő elemeit. Az útmutató felépítése: 1. Elsőként egy elméleti bevezetőben igyekszünk minél érthetőbbé tenni a területi kohézió fogalmát, legfontosabb területeit és alkalmazhatóságának korlátait, lehetőség szerint példákkal és mérési lehetőségekkel alátámasztva. Ahol szükséges, ott lábjegyzetben további magyarázatokat adunk, illetőleg az útmutató mellékleteiben található külön fogalomjegyzékkel és térképekkel segítjük elő a jobb megértést. 2. Ezt követően a területi kohézió pályázatokban való konkrét megjelenítési lehetőségeire adunk javaslatokat, pályázatokba beépülő jogosultsági és szakmai értékelési kritériumok formájában. Különbséget teszünk az általánosan alkalmazható, illetőleg a csak egy adott fejlesztési célhoz vagy operatív programhoz rendelhető szakmai értékelési kritériumok között. Joggal tehető fel a kérdés: Miért hasznos a területi kohézió szempontjainak figyelembe vétele a pályázatokban és projektekben? - A területi szemlélet a projekttervezés és előkészítés során segíti a fejlesztések helyi társadalmi, gazdasági és környezeti adottságokhoz való igazítását. Ez növeli a projektek végrehajtásának hatékonyságát, és versenyelőnyöket is eredményezhet. - A területiség érvényesítése a pályázók számára azt az előnyt is hordozza, hogy a projektjük elfogadottsága a saját térségükben vagy magasabb szinteken is szélesebb körű lesz. - Megvalósítást korlátozó tényezők kisebb eséllyel fordulnak elő, ha a helyi szereplők (önkormányzatok, civil szervezetek, vállalkozók, lakosság, stb.) is támogatják a fejlesztést. - A szakmai előnyök mellett a pályázatok sikerességében is tetten érhető a területiség érvényesítésének előnyei. - A területi kohézió érvényesítése egyáltalán nem, vagy csak jelentéktelen többlet erőforrásokat igényel a pályázótól számára, főleg ha már a projekttervezés kezdetén gondol rá. Az esetlegesen felmerülő többletköltségeket pedig bőségesen ellensúlyozzák az érvényesítés jótékony hatásai a fejlesztések hatékonyságára és eredményességére. 1 Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 4

II. TERÜLETI KOHÉZIÓ FOGALMA, JELENTŐSÉGE 1. A területi kohézió jelentése A területi kohézió egy olyan cél, melynek eredménye a harmonikus, kiegyenlített társadalmi, gazdasági, környezeti, területi fejlődés. Alapeleme a területi alapú ( place-based ) szemlélet és a decentralizáció, mely figyelembe veszi az egyes térségek közötti és a térségen belüli különbségeket, valamint azok kapacitásait és fejlődési potenciáljait. Ösztönzi a területek belső erőforrásainak feltárását, valamint a versenyképesség feltételeinek kialakítását és fenntartását. A területi kohézió ezért nem merül ki az elmaradott térségek felzárkóztatásában, és nem azonosítható kizárólag a regionális politikával sem. A területi szemléletnek valamennyi ágazati szakpolitikát át kell hatnia, melyben az egyes szakpolitikák térképen való tervezése alapigényként jelenik meg. Megvalósításában többszintű és többszereplős kormányzati tevékenységet tesz szükségessé, horizontális és vertikális koordinációval. A vertikális koordináció a központi és különböző helyi (pl.: regionális, megyei, kistérségi, egyéb tájegységi) szintek közötti együttműködést jelenti. A horizontális koordináció pedig az egyes szintek szereplőinek összekapcsolódását, kooperációját és partnerségét (pl.: települési szinten az önkormányzat, helyi vállalkozók, civil szervezetek párbeszédét, valamint a célcsoportok fokozott bevonását). A helyi szereplők együttműködésének a szorgalmazásával az EU egyik legfontosabb alapelvére, a szubszidiaritásra való törekvés jelenik markánsan meg. A területi kohézió nem valósítható meg befelé forduló politikával, az intézkedéseknek szükség szerint át kell nyúlniuk az egyes földrajzi, közigazgatási térségek, régiók vagy az ország határain is. 2. A területi kohéziót megalapozó hazai és uniós dokumentumok Az Új Magyarország Fejlesztési Tervben (ÚMFT) és Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Tervben (ÚMVST) horizontális célként meghatározott területi kohézió a különböző uniós és hazai politikai nyilatkozatokban és koncepcionális szintű tervdokumentumokban már korábban is megfogalmazódott: - Az területfejlesztésért felelős miniszterek által elfogadott Európai Területfejlesztési Perspektíva (ESDP - European Spatial Development Concept) már 1999-ben megemlíti a fejlesztések területi hatásvizsgálatának szükségességét. - A Közösségi Stratégia Irányelvek (CSG - Community Strategic Guidelines, 2006.) legfontosabb fejezetei a területi kohézióról szólnak. Megjelenítik az ÚMFT és ÚMVST területi kohézió horizontális céljában és területfejlesztési prioritásában jelen levő alapvető térkategóriákat: a városokat és a vidékies térségeket. - 2007. május 23-án Lipcsében a területfejlesztésért felelős miniszterek elfogadták az Európai Unió Területi Menetrendje (Területi Agenda Territorial Agenda) című dokumentumot, majd 2007. november 23-án az ennek végrehajtását szolgáló Első Akcióprogramot. A Területi Agenda kifejezetten a területpolitika horizontális felfogását, valamint az egyes ágazati szakpolitikákban és a fejlesztéspolitikában megjelenő területi gondolkodásmódot sürgeti. A területi kohéziót a fenntartható gazdasági növekedés, illetve a gazdasági és társadalmi kohézió előfeltételként értelmezi. Ugyanakkor a Területi Menetrend nem ad egységes európai értelmezést a területi kohézió fogalmára. - A 2007. december 13-án aláírt Lisszaboni Szerződés a gazdasági és társadalmi kohéziót kiegészíti a harmadik dimenzióval, a területi kohézióval, és a területi kohéziót a tagállamok, illetve az Európai Bizottság közös kompetenciájává teszi. - Az Európai Bizottság 2008. október 6-án tette közzé COM(2008) 616 számú közleményét: Zöld könyv a területi kohézióról - Előnyt kovácsolni a területi sokféleségből (Green Paper on Territorial Cohesion Turning Territorial Diversity into Strenght) címmel. A Zöld Könyv eredményeként indult el egy európai szintű társadalmi vita a területi kohézió kérdéséről, egységes és közös értelmezéséről, valamint a szakpolitikákban való megjelenésének fontosságáról. 5

- Az Országos Területfejlesztési Koncepciót (OTK) az Országgyűlés a 35/1998. számú határozattal fogadta el, mint Magyarország rendszerváltozás utáni első, európai uniós elveken alapuló átfogó hosszú távú területfejlesztési dokumentumát. Ezt követően 2005-ben felülvizsgálatra került, és az új dokumentum már egy átfogóbb területpolitika alapjait fekteti le. A koncepció közép- és hosszútávra határozza meg a területfejlesztési alapelveket és célokat, részletezi azokat a területi célkitűzéseket, amelyeket az ágazati fejlesztési politikákban érvényesíteni kíván, valamint fejlesztési irányok kijelölésével segíti a régiók tervezését. Ezzel megteremti a területi szempontok következetes érvényesítésének lehetőségét mind az ágazati szakpolitikákban, mind pedig az országos és területi programokban, és megadja a nemzeti fejlesztési tervezés területi vetületét is. A dokumentummal megújuló területpolitika jövőképe, alapvető funkciója az ország területileg harmonikus és hatékony működésének, valamint kiegyensúlyozott, fenntartható fejlődésének megteremtése, és egyúttal a területi leszakadás mérséklése. Ennek érdekében az új politika hosszú távú céljait a térségi versenyképesség, a területi felzárkózás, a fenntartható térségfejlődés és az európai térségbe való fokozottabb integráció és együttműködés erősítése jelenti. Ezt egészíti ki a decentralizáció célja, amely a versenyképesség és fenntarthatóság egyik legfontosabb feltétele. Az alábbi ábrán a területi kohézió szempontjából kulcsfontosságú hazai és uniós dokumentumok rendszere, valamint egymáshoz való kapcsolódásuk látható: Regionális Operatív Programok (7 db) Hazai stratégiák és koncepciók (pl.: OFK, OTK) Új Magyarország Fejlesztési Terv (Nemzeti Stratégiai Referencia Keret) Ágazati Operatív Programok (8 db) EU stratégiák és koncepciók (pl.: Területi Agenda, Zöld Könyv, ESDP, CSG) Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv Új Magyarország Vidékfejlesztési Program Hazai finanszírozású pályázati rendszerek Policy szint (Po) Stratégiai szint (St) A területi különbségek csökkentésére, a kiegyensúlyozott területi fejlődés elősegítésére, ill. az elmaradott térségek felzárkóztatására irányuló intézkedések megtétele az Európai Bizottság elvárása is az uniós társfinanszírozással megvalósuló pályázati rendszerekkel kapcsolatban, melyet több alkalommal is kért a tervezőktől az operatív programokkal kapcsolatos egyeztető tárgyalások során, valamint a programok végrehajtása során is. 3. A területi kohézió főbb területei A területi kohézió az Új Magyarország Fejlesztési Tervben gyűjtőfogalomként jelenik meg. Négy egymással kapcsolatban álló, de önálló tématerülete, szempontcsoportja van, melyeknek a megvalósítását a projekteknél vizsgálni érdemes: 6

Területi kohézió főbb területei Területi hatás Területi szinergia Fizikai térhasználat Országos területpolitikai céloknak való megfelelés A területi kohézió főbb szempontjait a pályázatokban szakmai értékelési kritériumokként lehet figyelembe venni. Ezeknek a kritériumoknak a konkrét beépítési lehetőségeiről, ill. a pontozásukról az útmutató második felében lesz bővebben szó. a) Területi hatás A projektek hatásait nemcsak globális értelemben kell megvizsgálni, hanem meg kell nézni azt is, hogy az a szűkebben vett térségben (településrész, település, kistérség, egyéb tájegység) milyen hatásokat gyakorol. Ezt teszi lehetővé a területi hatás kritériuma. Egy fejlesztés területi hatásai több szinten is mérhetők. A helyi hatások települési szinten, míg a térségi hatások a települési határokon túl terjednek: kistérség, megye, régió, kiemelt térség, egyéb földrajzi tájegység. A beruházások jellegétől is függ, hogy mekkora területre gyakorolnak hatást. Pl.: egy általános iskolai fejlesztés egy települést, vagy településrészt érinthet, míg egy középiskolai beruházás több települést vagy kistérséget. A területi hatásokat aszerint is meg lehet különböztetni, hogy az élet mely szegmensét érinti. Ennek megfelelően megkülönböztethetünk: 1. társadalmi hatást (pl.: helyi közbiztonság javulása, a település egyes lakónegyedeiből való elvándorlás csökkenése, odavándorlás növekedése), 2. gazdasági hatást (pl.: munkahelyteremtés a helyi lakosság számára), 3. környezeti hatást (pl.: adott térség vagy településrész mikroklímájának kedvezőtlen, az éghajlatváltozási folyamatokhoz nem alkalmazkodó megváltoztatása a beépített, burkolt területek nagymértékű növelésével, mely már rövidtávon fokozott energiafelhasználást és vízfelhasználást okoz). Egy fejlesztés akkor járul hozzá eredményesen a területi kohézió érvényesüléséhez, ha vannak pozitív területi hatásai, vagy ha területi hatásai túlnyomórészt pozitívak. Hiszen csak ekkor képes kiszolgálni a település, kistérség, régió, kiemelt térség, egyéb földrajzi tájegység fejlődését, valamint az ÚMFT-ben és ÚMVST-ben megfogalmazott célok elérését. A hatások kapcsán meg kell különböztetni - a mennyiségi változásokat (pl.: szennyvízcsatorna hálózat építése nyomán a közcsatornán elvezetett települési folyékony hulladék mennyiségének növekedése a keletkezett szennyvízmennyiségén belül), - és a minőségi változásokat (pl.: a szennyvízelvezetés megvalósítása révén a helyi környezetterhelés csökkenése, ennek eredményeként az életkörülmények javulása). Területi hatás vizsgálati szempontjai: - A projekt hatása a helyi, térségi foglalkoztatásra Példák: Egy vállalat a fejlesztéséhez 10 fő, a projekt megvalósításának településén lakó helyi lakos tartós foglalkoztatását 2 prognosztizálja, és 150.000.000.- Ft vissza nem térítendő támogatásra pályázik. A támogatási összeghez képest ennek a projektnek a foglalkoztatási hatása kicsi, több lenne elvárható. Egy másik pályázó az építési projektje megvalósításához pályázatot nyújt be. A pályázat keretében 100 helyi munkavállaló nem tartós (idényjellegű) foglalkoztatását vállalja. Tekintettel arra, hogy a fejlesztés nem eredményez tartós foglalkoztatást, a területi hatása ennek a projektnek nem jelentős. Mérési, vizsgálati lehetőség: 2 Tartós foglalkoztatás: nem idényjellegű, szezonális foglalkoztatás; tartós foglalkoztatás alatt a hosszú távú, legalább, 1 évre vonatkozóan stabil munkalehetőséget biztosító foglalkoztatást értünk. 7

a projekt eredményeképp a helyi munkavállalók számára létrehozott tartós munkahelyek száma, képzettségi szintek szerint (felsőfokú végzettségű, szakmunkás, betanított munkaerővel betölthető munkahelyek) (db) a projekt eredményeképp létrehozott munkahelyeken a fenntartási időszakban a munkavállalók lakóhely szerinti megoszlása (településen belül, kistérségben, kistérségen kívül lakó. foglalkoztatottak száma) (fő) - A projekt hatása a helyi, térségi gazdasági aktivitásra, belső piacaira, a helyi, térségen belüli és határon átnyúló gazdasági kapcsolatokra Példák: Egy fejlesztés esetében szükséges vizsgálni, hogy a megvalósításba bevonásra kerülnek-e helyi, térségi gazdasági szereplők, illetőleg a kedvezményezettnek a projekt eredményeként kialakulnak-e tartós alvállalkozói kapcsolatai 3 a régióból, vagy olyan beszerzései, amelyeket a megvalósítás helyszínéül szolgáló régió vállalkozói, szolgáltatói elégítenek ki. Egy hűtőházépítés jelentős befolyással lehet a helyi gazdasági aktivitásra, ha helyi vállalkozókat vonnak be az építésbe, a térség mezőgazdasági termelőitől vásárolnak alapanyagot, helyi munkavállalókat alkalmaznak, továbbá az üzemet őrző biztonsági szolgálatot, az üzem takarítását, karbantartását, a dolgozók étkeztetését helyi vállalkozók bevonásával látják el 4. Mérési, vizsgálati lehetőség: Hatások a térség gazdasági eredményeire: egy főre eső beruházások értéke a térségben (Ft/fő állandó lakos) Kapcsolati hatások: kedvezményezett helyi, térségi (régiós, kistérségi, települési), határon túli beszállítói, alvállalkozói, ügyfelei száma, számának változása (db, %) a projekt eredményeképp helyi, térségi, határon átnyúló gazdasági, vállalkozói együttműködések, az együttműködő szervezetek száma és számának változása (db, %) Egyéb hatások a gazdasági környezetre: a projektbe konzorciumi partnerként bevont térségi vállalkozások, ipari parkok, ill. klaszterek tagjai együttes pénzügyi eredményeinek (pl.: nettó árbevétel) változása, bruttó hozzáadott értékük a projekt eredményeként (Ft) a projektgazdával üzleti kapcsolatban álló, helyi, térségi vállalkozásokra, befektetésekre gyakorolt egyéb ösztönző hatások, pl.: ügyfélszám (db, fő), kereslet (Ft, %) a helyi vállalkozás(ok) határon átnyúló gazdasági kapcsolatainak eredményeként a helyi gazdasági környezetre gyakorolt hatás, pl.: ügyfélszám (db, fő), kereslet (Ft, %) - A projekt hatása az elérhetőségre és az infrastrukturális ellátottságra Példák: Egy 10 kilométeres útszakasz megépítése révén egyértelműen megadható, hogy melyek azok a települések, amelyekről az új úton hamarabb érhető el a térségközponti város, autópálya, a főváros, a határátkelőhely (vagy egyéb feltételezhető célterület). Pontosan meghatározható, hogy e javulás utazási időben mérve mely települést (településrészt) milyen mértékben érint. Ugyanez érvényes egy tömegközlekedési fejlesztés (új járat, megálló stb.) esetében is. Egy létező útszakasz támogatásból történő felújítása, bővítése egyrészt gyorsabban megközelíthetővé tesz egyes településeket (mennyiségi hatás), másrészt csökkenti annak kockázatát, hogy az út minőségéből adódóan ezen a szakaszon balesetek vagy műszaki meghibásodások történjenek (minőségi hatás). Egy településen kívüli kerékpárútszakasz megépítésével összekapcsolható két turisztikai vonzerő. Szennyvízcsatorna beruházás esetében egyértelműen meghatározható a fejlesztéssel érintett felhasználók száma, lakó-, ill. telephelye és a területi elhelyezkedésük. Mérési, vizsgálati lehetőség: Elérhetőségi viszonyok változása a projekt eredményeként: a fejlesztéssel érintett település elérési idejének változása a legközelebbi (kis)térségi központtól (óra, perc) új út építése esetén: a fejlesztéssel érintett település elérési távolságának változása a legközelebbi (kis)térségi központtól (km, m) a projekt hatásterületének kiterjedése (m2) a projekt hatásterületén élők száma (fő) Infrastrukturális ellátottságban bekövetkezett változások: új vagy felújított közösségi, kulturális célú infrastruktúra elemek száma, kiterjedése, pl.: közterületek, közterek, művelődési intézmények (db, m2) 3 Tartós alvállalkozói kapcsolat: az alvállalkozó vagy beszállító és a megrendelő között hosszútávra kötött, rendszeres alvállalkozói szolgáltatás igénybevételét tartalmazó együttműködési szerződéssel alátámasztott beszállítói, alvállalkozói jogviszony. 4 A helyi vállalkozások előnyben részesítése csak a közbeszerzési szabályok által megengedett módon alkalmazható. 8

- A projekt hatása az életminőségre és a projekt eredményeként a térségben, településen megjelenő új szolgáltatásokra illetve funkciókra, a projekt hatása az intézményi és szolgáltatási ellátottságra Példa: Az állampolgárok életminőségét 5 javítja, így az elbíráláskor előnyben kell részesíteni azokat a fejlesztéseket, melyek eredményeképpen pl.: megszépül a lakókörnyezet, javul a közterületek állapota, nő a településen belüli zöldterületek és nyilvánosan hozzáférhető pihenő területek (pl.: parkerdő) száma, ill. kiterjedése. Az intézményi ellátottság javul, ha pl.: új szolgáltatásokat telepítenek a településre, fejlesztik a meglévő szakrendelő eszközfelszereltségét, bővítik a könyvtárat, stb. Mérési, vizsgálati lehetőség: helyben elérhető új szolgáltatások, funkciók száma (db) a fejlesztés pozitív hatásai az életminőség javítására (pl.: milyen módon javítja az ellátottságot: mennyiségi (ellátottak száma) (fő), minőségi változások (szolgáltatás színvonala) az érintett lakosság területi lehatárolása (lakosság száma) az új szolgáltatás, funkció hatásterülete, mekkora területen fejti ki a hatását (érintett települések, településrészek száma) b) Területi szinergia Az indokolatlan és párhuzamos beruházások elkerülése végett fontos, hogy a pályázók elhelyezzék a fejlesztésüket a helyi gazdasági, társadalmi környezetben, megvizsgálják, hogy hogyan illeszkedik a beruházásuk más projektgazdák, a térség, vagy egy szakágazat (pl.: egészségügy) adott térségre vonatkozó fejlesztési céljaihoz. Ezt mutatja be a területi szinergia szempontja. A területi szinergia vizsgálata különösen fontos az egyedi, nagyobb volumenű és költségvetésű, ill. a térségi ellátási, közszolgáltatási kötelezettségek teljesítését szolgáló beruházások esetében (pl.: egy egészségügyi szakellátó központ vagy egy szennyvíz agglomeráció esetében). A közszolgáltatási fejlesztések esetében általában a hatósági és szakhatósági engedélyezés révén kizártak a párhuzamos fejlesztések (és a párhuzamos szolgáltatások), illetve kötelező a kapcsolódó szolgáltatások és infrastruktúrák megfelelőségének biztosítása (pl.: megfelelő számú parkolóhely egy közművelődési intézménynél, vagy szennyvízkezelő nyilatkozata az új telephelyen keletkező szennyvíz befogadásáról). A kisebb összegű, ún. tömeges pályázatok esetében csak bizonyos egyedi esetekben lehet szükséges a területi szinergia vizsgálata (pl.: KKV technológiai fejlesztések). A területi szinergia érvényesülését közvetve szolgálja a fejlesztések kötelező pénzügyi fenntarthatósági vizsgálata (mivel csak az ellátandó szükséglettel, ill. kielégítendő kereslettel arányos fejlesztések fenntarthatók pénzügyi szempontból), ill. nagyobb volumenű fejlesztések esetén a költség-haszon elemzés, amely szintén a fejlesztés számszerűen megalapozott szükségességét vizsgálja, és ezen keresztül kizárja az indokolatlan vagy párhuzamos fejlesztéseket. Területi szinergia vizsgálati szempontjai: - Illeszkedés a releváns regionális, és a projekt területére (is) vonatkozó szakágazati fejlesztési stratégiákhoz, koncepciókhoz, az érintett országos jelentőségű kiemelt térség programjához, az érintett település(ek), kistérségi társulás(ok) elfogadott fejlesztési tervdokumentumaiban rögzített stratégiai célokhoz, prioritásokhoz, fejlesztési elképzelésekhez (pl.: területfejlesztési koncepció, településfejlesztési koncepció, települési gazdasági program), a település integrált városfejlesztési stratégiájához, vagy annak fejlesztéseihez Példa: Amennyiben egy önkormányzat egy belterületi útfejlesztést, vagy közösségi közlekedésfejlesztést kíván a területén megvalósítani, javasolt bemutatni a település közlekedésfejlesztési stratégiájával, vagy amennyiben a város készített integrált városfejlesztési stratégiát az IVS-ével való összhangot. Egy turisztikai attrakciófejlesztés vagy vállalkozásfejlesztés esetében célszerű építeni a város által korábban elfogadott IVS-re, azzal összhangban és az antiszegregációs céloknak megfelelő helyszínen és módon fejleszteni. Mérési, vizsgálati lehetőség: a fejlesztésnek a kapcsolódó ágazati, térség- vagy településfejlesztési program, koncepció vagy stratégia meghatározott pontjához való igazodásának mértéke (nagy mértékben / elfogadhatóan / nem épít ilyenre, vagy nincs vele összhangban) 5 Az életminőségnek csak a területi kohéziót érintő aspektusai kerülnek itt felsorolásra. Jellegénél fogva ez a legnehezebben megfogható szempont, mivel mennyiségi mutatókkal nem, ill. csak kismértékben lehet mérni. 9

- A fejlesztés jogszabályi és egyéb kötelezettségen kívüli helyi társadalmi / szakmai / jogi legitimitása (pl.: lakossági fórum, előzetes igényfelmérés, szakmai egyeztetések helyi közszereplőkkel) Példa: Egy több önkormányzat együttműködésével megvalósítani kívánt térségi hulladéklerakó esetében előzetesen célszerű széleskörű partnerséget folytatni. Ebbe beletartozik a különböző szakpolitikai területekkel, helyi civil szervezetekkel, érintett lakossággal, valamint szomszédos településekkel való szakmai egyeztetetések lebonyolítása. A lakossággal való egyeztetés általánosan elfogadott formája a lakossági fórum. Egy útépítést megelőzően, a szakhatósági engedélyezés során szükséges konzultálni a helyi környezeti értékeket ismerő és védő környezetvédelmi civil szervezetekkel. Mérési, vizsgálati lehetőség: a projekthez kapcsolódóan megtartott lakossági fórumok száma a térségben (db) a projekthez kapcsolódóan készített előzetes igényfelmérésbe (pl.: kérdőív) bevont lakosok száma, ebből a fejlesztést támogatók száma (fő) a projekthez kapcsolódóan helyi újságban, önkormányzat honlapján stb. közzétett publikációk száma (db) projekttel kapcsolatban (pl.: költségvetési szervekkel) megtartott szakmai egyeztetések száma (db) - Térségen belüli önkormányzatokkal / kisebbségi önkormányzatokkal történő fejlesztéshez kapcsolódó, jogszabályi és egyéb kötelezettségen túlmenő együttműködés Példa: Egy térségi jelentőségű turisztikai beruházás esetében a beruházónak célszerű egyeztetnie a térség önkormányzataival, valamint kistérségi társulással a fejlesztés támogatottságáról, az önkormányzati szerepvállalás lehetőségeiről (pl.: promóciós munkák), a beruházás várható munkaerőigényéről stb. Egy közmű-, oktatási, szociális vagy egészségügyi fejlesztés esetében mely egy egész kistérség lakosságát kiszolgálja az érintett önkormányzatoknak mindenképpen egyeztetniük kell egymással, hogy ne legyenek ellátatlan területek, vagy fölösleges párhuzamos szolgáltatások. Egy romák által nagyarányban lakott területen megvalósítani kívánt, halmozottan hátrányos helyzetűeket érintő foglalkoztatási, vagy munkaerőpiaci alkalmazkodóképességet javító projekt esetében, a célcsoport hatékony bevonása érdekében fel kell venni a kapcsolatot a helyi cigány kisebbségi önkormányzattal. Mérési, vizsgálati lehetőség: a projektbe bevont térségi önkormányzatok / kisebbségi önkormányzatok / részönkormányzatok száma (db) a projekthez kapcsolódóan térségi önkormányzatokkal / kisebbségi önkormányzatokkal / részönkormányzatokkal megtartott egyeztetések száma (db) - Fejlesztéshez kapcsolódóan jogszabályi és egyéb kötelezettségen kívül régiós és egyéb térségi szereplők bevonása a megvalósításba (pl.: helyi társadalmi szervezetek, vállalkozások stb.) Példa: Egy fenntartható életmódot és fogyasztási lehetőségeket népszerűsítő, terjedésüket elősegítő önkormányzati mintaprojektbe javasolt bevonni egy környezetvédelemmel foglalkozó helyi civil szervezetet. Egy térségi / helyi jelentőségű ipari vagy kereskedelmi terület kialakításba be kell vonni a helyi vállalkozásokat vagy vállalkozói érdekképviseleti szerveket. Mérési, vizsgálati lehetőség: a projektbe bevont helyi civil szervezetek száma (db) a projekthez kapcsolódóan helyi civil szervezetekkel megtartott egyeztetések száma (db) a fejlesztést támogató civil szervezetek száma (db) a projektbe bevont helyi érdekképviseleti szervek száma (db) a projekthez kapcsolódóan helyi érdekképviseleti szervekkel megtartott egyeztetések száma (db) a fejlesztést támogató érdekképviseleti szervezetek száma (db) a projektbe bevont helyi vállalkozások száma (db) a projekthez kapcsolódóan bevont helyi vállalkozásokkal megtartott egyeztetések száma (db) a projektpartnerség komplexitása (egyszférás, kétszférás stb.) - Kközelmúltban megvalósított, vagy jelenleg megvalósítás / előkészítés alatt álló kiegészítő projektek a térségben, amelyek egymást feltételezik 6, kiegészítik vagy erősítik a fejlesztések/projektek érvényesülését és hatásait Példák: 6 valamely projekt megvalósítása előfeltétele egy másik projekt megvalósításának 10

Egy konkrét projekt eredményességét és hatásait jelentős mértékben befolyásolhatják az adott térség fejlesztési szereplőinek 7 kapcsolódó (kiegészítő vagy párhuzamos) tevékenységei (pl.: fejlesztési projektek), vagy a velük való együttműködés a projekt tervezése vagy megvalósítása során. Például egy új, piaci alapú szolgáltatás (mozi), vagy közszolgáltatás (rendelőintézet) akkor szolgálja az ott élőket, ha megfelelő közlekedéssel elérhető (tömegközlekedés, kerékpárút kialakítása). Egy középkori épületcsoport turisztikai vonzerővé fejlesztését hatékonyan támogatja a környező közterület rendezése, zöldfelület kialakítása, kapcsolódó marketingtevékenységek, szálláshelyek megteremtése, fejlesztése. Egy új technológiát alkalmazó gépipari nagyüzem térségi foglalkoztatási hatásához a technológiai fejlesztés mellett megfelelő átképzés is szükséges. Ahhoz, hogy ugyanez a vállalat erősítse a régió gazdaságát, szükséges a beszállítói feladatokat ellátó kisebb alkatrészgyártó vállalkozások létrehozása / technológiai fejlesztése a régióban. Mérési, vizsgálati lehetőség: RFT adatai vagy polgármester nyilatkozata alapján a projekthez kapcsolódó, azt kiegészítő, azzal szinergiában lévő és jelenleg megvalósítás alatt álló, vagy a jövőben megvalósítani kívánt egyéb fejlesztések száma a térségben (db) a pályázathoz csatolt, megfelelő tartalmú elvi együttműködési nyilatkozatok száma a térségben/településen telephellyel rendelkező vállalkozások részéről (db) c) Fizikai térhasználat A térhasználati elvek a földrajzi és fizikai terünk felhasználására vonatkozó szabályokat jelentik. Segítenek abban, hogy a fejlesztések harmonikusan illeszkedjenek az épített és természeti környezetbe, valamint a helyi társadalmi és kulturális adottságokhoz. A térhasználati elveket a műszaki-fizikai, infrastrukturális jellegű beruházások (építés, bővítés, művelési ág váltás, művelési forma váltás) vagy a földrajzi tér folyamatait szervező fejlesztések (közlekedés-szervezés, közszolgáltatás-szervezés, képzések) során kell elsősorban alkalmazni. A térhasználati elvek figyelembe veszik a környezeti fenntarthatóság (pl.: zöldfelület növekedés, élőhely megőrzés) és esélyegyenlőség szempontjait (szolgáltatáshoz pl.: képzéshez való egyenlő hozzáférés), valamint szolgálják a személyek, a köz- és magánvagyon biztonságát (pl.: egy leromlott műszaki állapotú épület felújítása). Az elvek elősegítik a helyi környezeti és kulturális értékek védelmét, fejlesztését is (pl.: helyi és országos védelem alatt álló területeken megvalósuló fejlesztések). Térhasználati elvek vizsgálati szempontjai: - Építési projekt által változik-e az érintett földrészletek 8 terület felhasználása, valamint a megvalósítás helyén, hatásterületén található közösségi hozzáférésű területek és természetközeli területek 9, műemléki épületek és egyéb kulturális örökségi területek kiterjedése Példák: Pozitívan értékelhető az a projekt, amelynek a megvalósítása során a lehető legkisebb mértékben nő a beépített területek aránya, egyúttal nem csökken a közösségi hozzáférésű területek és a természetközeli területek száma, kiterjedése. Különösen pozitívan értékelhető az a projekt, amelynek megvalósítása során meglévő épületek újfajta hasznosítása, átalakítása révén, vagy rossz állagú épületek bontásával, újrahasznosításával nem növekszik a beépített területek aránya, vagy nő a közösségi hozzáférésű vagy természetközeli területek száma, nagysága. Mérési, vizsgálati lehetőség: a projekt megvalósításának helyszínéül szolgáló ingatlanon és a projekt hatásterületén az épületekkel vagy egyéb infrastrukturális elemekkel (út, csővezeték stb.) a fejlesztés révén lefedett, nem természetes borítású területek arányának változása (csökkenés vagy növekedés is lehet) (km, m, m2, %) a projekt megvalósításának helyszínéül szolgáló ingatlan beépítettségének, építménymagasságának változása (m, m2, %) a természetes felszínborítású, biológiailag aktív területek (zöldfelületek, szántó, gyümölcsös, erdő stb.) arányának változása (m2, %) a közösségi hozzáférésű területek (közparkok, szabadtéri rekreációs létesítmények, nem köztulajdonban lévő, de szabadon látogatható, átjárható területek stb.) kiterjedésének, arányának változása (m2, %) 7 Pl.: közületek, vállalkozások, civil szervezetek 8 Pl.: telek, út, bánya 9 Pl.: erdők, hegycsúcsok, kilátópontok, vízpartok, szigetek, természetvédelmi oltalom alatt álló látogatható területek, műemléki épületek és tárgyi kulturális örökségek 11

- A projekt hozzájárul-e a megvalósítás helyszínéül szolgáló térség erőforrásainak 10 helyben tartásához, épít-e a helyi, térségi erőforrásokra Példa: Pozitívan értékelhető az a képzési projekt, mely a képzés helyszíne szerinti képző intézményt von be a lebonyolításba. Pozitívan értékelhető az a településfejlesztési projekt, melynek a megvalósításába az önkormányzat közmunka vagy önkéntes munka keretében vonja be a helyi lakosságot. A helyi identitástudatot, hagyományokat ápoló rendezvények hozzájárulnak a lokálpatriotizmus erősítéséhez és a helyi lakosság elvándorlásának csökkentéséhez. Mérési, vizsgálati lehetőség: a projektbe nem konzorciumi partnerként bevont helyi erőforrások (pl.: oktatási intézmények) száma, jellege (db, fő) a projekt keretében megvalósított helyi identitástudatot ápoló projekt (I/N) a projekt keretében megvalósított hagyományőrző rendezvények száma (db) - A projekt hozzájárul-e a helyi- vagy térségi természeti és kulturális értékek ismeretének elmélyítéséhez, az örökségvédelemhez és a helyi, térségi vagy regionális közösségi felelősség növeléséhez Példa: Pozitívan értékelhető az a szemléletformálási vagy képzési projekt, mely átad a kistérség, régió, kiemelt térség sajátos társadalmi, gazdasági, környezeti viszonyaival, kulturális örökségével kapcsolatos ismereteket a térségi lakosság számára. Pozitívan értékelhető az olyan építés vagy eszközbeszerzés, melynek van olyan eleme, mely a kistérség, régió, kiemelt térség társadalma számára térítésmentesen elérhető, használható, megtekinthető. Mérési, vizsgálati lehetőség: a projekt eredményeként helyben térítésmentesen elérhető épületek, építmények, egyéb területek, ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások száma (db) - A projekt javítja-e a közösségi hozzáférésű közkincsekhez 11, közszolgáltatásokhoz vagy a közérdeklődésre számot tartó rendezvényekhez való hozzáférést és megközelítésüket Példa: Pozitívan értékelhető az a projekt, mely hozzájárul helyi építészeti, műemléki, természeti értékek látogathatóságának biztosításához (pl.: rekonstrukciós munkálatok eredményeként korábban nem látogatható épületek, épületrészek, barlangok, vízpartok, hévforrások, egyéb területek hozzáférhetővé tételével). Mérési, vizsgálati lehetőség: a projekt eredményeként a mindenki számára hozzáférhető helyi építészeti, műemléki, vagy egyedi természeti értékek száma, kiterjedése (db, m2) a projekttel érintett építészeti, műemléki, régészeti, természeti érték látogatószáma, annak változása (fő, %) - A projekt hozzájárulása a rendszeres utazási (napi, heti gyakoriságú ingázás) és szállítási szükségletek csökkentéséhez Példák: A szükségletek csökkentéséhez hozzájárulhat a távmunka lehetőségének biztosítása, részmunkaidős foglalkoztatás esetén a tömbösített munkavégzés, a távoktatás, a munkavégzés helyén vagy környezetében biztosított lakhatás, olyan munkahely létesítése, amely a helyi, korábban ingázni kényszerülő lakosság számára kínál munkalehetőséget, szállítási tevékenységek esetén a szállítások racionális tervezése, vállalatok esetén a telephelyhez lehető legközelebb lévő alvállalkozók alkalmazása stb. Pozitívan értékelhető egy adott szolgáltatás (pl.: közoktatás, egészségügyi ellátás) elérését helyben (településen vagy településrészen) lehetővé tevő projekt, melynek révén időben és távolságban is csökken a szolgáltatás eléréséhez szükséges utazási vagy ingázási szükséglet. Pozitívan értékelhető az olyan munkahelyteremtő projekt, mely alternatívát kínál a térségből rendszeresen ingázók helyi (településen belüli) munkavállalására. Mérési, vizsgálati lehetőség: rendszeres utazás, ill. napi / heti ingázás alól mentesülő helyi lakosok száma (fő) rendszeres utazásra, ill. napi / heti ingázásra fordított idő változása (óra, perc) rendszeres utazás, ill. napi / heti ingázás során megtett távolság változása (km) 10 Pl.: helyi befektetők, alvállalkozók, szolgáltatók, civil szervezetek vagy önkormányzatok munkaideje, helyi munkaerő, helyi kreatív innováció: találmány, szabadalom, újszerű elképzelés 11 A természeti és épített környezet értékei: védelem alatt álló, látogatható természetvédelmi területek, vízpartok, erdők, műemlékek, régészeti lelőhelyek, tárgyi kulturális örökségek stb. 12

a rendszeres utazási szükségleteket fenntartható közlekedési formákkal (gyalogosan, kerékpárral, munkahelyi rendszeres szolgálati járatokkal) kielégítő helyi foglalkoztatottak számának, arányának változása (fő, %) - A projekt hozzájárulása a fejlesztési helyszín térségében a fenntartható, vagy az egyéni, nem motorizált közlekedési formák (gyalogos, kerékpáros, közösségi közlekedési formák) elterjedéséhez, az egyéni motorizált közlekedés mérsékléséhez Példák: Pozitívan értékelhető az olyan építési projekt (pl.: közintézmény vagy turisztikai attrakció fejlesztés), mely figyelmet fordít a kerékpártárolásra, ill. az építmény tömegközlekedéssel való megközelíthetőségére. Pozitívan értékelhető az olyan tömegközlekedési projekt, mely figyelmet fordít a kerékpárszállításra és - tárolásra. Pozitívan értékelhető az olyan közlekedésfejlesztési projekt, mely figyelmet fordít a gyalogosok és kerékpárosok, valamint a tömegközlekedési eszközzel közlekedők igényeire is (pl.: útépítésnél járdák, kerékpársávok és utak, gyalogátkelők) Pozitívan értékelhető az olyan közlekedési elemeket is tartalmazó (pl.: településfejlesztési) projekt, mely számításba veszi a forgalom településekről / településrészekről való elvezetését, csillapítását (csendes övezetek, elkerülő szakaszok). Mérési, vizsgálati lehetőség: a projekt részeként megépített kerékpártárolók száma (db) a projekt részeként megépített kerékpárút / kerékpársáv hossza (km) a projekt részeként kialakított gyalogátkelőhelyek száma (db) a projekt eredményeként az egyéni, nem motorizált közlekedésben (pl.: kerékpárral, gyalogosan) résztvevők száma a fenntartási időszakban, hetente / havonta átlagosan (fő) - A projekt hozzájárulása a közlekedés és az áruszállítás környezeti, műszaki, közbiztonsági károkozásának, illetve a károkozás kockázatának csökkentéséhez Példa: Pozitívan értékelhető az olyan útfejlesztési projekt, melynek eredményképp a felújított útszakaszon nő a közlekedésbiztonság. Mérési, vizsgálati lehetőség: a fejlesztéssel érintett útszakaszon balesetek, műszaki meghibásodások számának változása (db) a fejlesztéssel érintett útszakaszon meglévő úthibák számának változása (db) a fejlesztéssel érintett útszakaszon prognosztizálható forgalomváltozás (személy és áruforgalom) (%) a projekt részeként megépített zajvédőfal hossza (km) a projekt részeként megépített elkerülő szakasz / csendes övezet hossza (km) d) Területi céloknak való megfelelés Fontos, hogy a pályázati támogatással megvalósuló beruházások esetében vizsgálva legyen az, hogy az adott projekt hogyan járul hozzá a magyar területfejlesztési szakpolitika alapjait lefektető, korábban bemutatott Országos Területfejlesztési Koncepcióban meghatározott hosszú távú, átfogó területfejlesztési politikai célok megvalósításához. De melyek is ezek a területi célok? Területi célok: - Konvergencia régiók felzárkóztatása (a versenyképességi célterülethez, a Középmagyarországi Régióhoz) Magyarország hét NUTS II. szintű régiójából hat az 1. konvergencia, egy pedig a 2. versenyképesség és foglalkoztatás célkitűzés alá tartozik. A harmonikus és kiegyensúlyozott területi fejlődés biztosításához elengedhetetlen a fejlettebb és elmaradottabb régiók közötti egyenlőtlenségek csökkentése. Ehhez figyelembe venni és támaszkodni kell az egyes térségek sajátos adottságaira, erőforrásaira és fejlődési potenciáljára. A cél megvalósulását elsősorban a térségi versenyképességet növelő, nagyobb léptékű és területi hatású beavatkozások szolgálják, melyek a térségek külső erőforrás-vonzó, ill. -megtartó képességének és a térségi szereplők versenyképességének erősítésére egyaránt fókuszálnak. Kulcselem a foglalkoztatás bővítése, a munkaerőpiaci szempontból inaktív lakosság gazdasági aktivitásának javítása és az inaktívak arányának csökkentése. - Kedvezményezett, leghátrányosabb helyzetű, komplex programmal érintett, regionális szempontból hátrányos helyzetű kistérségek, valamint elmaradott települések felzárkóztatása A hátrányos helyzetű kistérségek, a nehezen elérhető perifériák települései számára is meg kell teremteni a feltételeket a régió gazdasági-társadalmi vérkeringésébe való bekapcsolódáshoz. E célt szolgálja a régióközpontok és alközpontok régión belüli elérhetőségének javítása, a lakosság különösen 13

a képzett munkavállalók helyben tartása, a foglalkoztatás bővítése a térség vállalkozói aktivitásának és versenyképességének a javításán keresztül, megfelelő életkörülmények megteremtése az infrastrukturális feltételek javításával és a közszolgáltatások elérhetőségének a fejlesztésével. A nagyszámú roma lakossággal rendelkező térségekben az oktatás kiemelt fejlesztési cél. - Fejlesztési pólusok fejlesztése Annak érdekében, hogy a fejlődés ne korlátozódjon a fővárosra és szűkebben vett térségére, szükség van az ország egészének versenyképessé válását katalizáló versenyképességi pólusokra. E pólusok képesek a tőke, a fejlődés és az innováció megjelenítésére és közvetítésére a vonzáskörzetükben, elősegítve azok fejlődését (pl.: a pólusokba települt nagyvállalatok térségben kiépülő beszállítói hálózatain keresztül). - Városok közötti kapcsolatok erősítése Az ország határain belül kiemelt cél a jelenleginél intenzívebben kooperáló, kiegyensúlyozott városhálózat megteremtése, melyben a pólusok és a nagyobb megyei jogú városok, mint regionális alközpontok hálózatosan együttműködnek, közvetítve egyúttal a főváros fejlődésének pozitív hatásait az ország további területeire, a kiegyenlítettebb és hatékonyabb térszerkezet érdekében. - Megújuló, integrált város-vidéke kapcsolatrendszer kialakítása A kis- és középvárosok szerepe kiemelkedő a rurális, gyakran periférikus helyzetű, elmaradott térségek dinamizálásában. A felzárkóztatást szolgálja e térségek települései és a térségi központok közti együttműködés erősítése, és egy új, integrált város-vidék kapcsolat megteremtése. Ennek magában kell foglalnia a városi centrumok központi funkciói térségellátó és -szervező szerepének növelését (pl.: üzleti tevékenység, közigazgatás, oktatási és kulturális centrum), különös tekintettel a térségi (köz)szolgáltatások fejlesztését, másrészt az elérhetőség javítását. - Városok belső környezeti, társadalmi problémáinak kezelése A városhatárokon belül a társadalmi kohézió erősítése érdekében szociális célú és funkcióbővítő városrehabilitációs beavatkozásokra van szükség. Ennek keretében a városi területek fizikai megújítása (épületállomány, közterületek megújítása, zöldterületek védelme, növelése), a gazdasági, közösségi, közigazgatási, ill. szociális funkciók élénkítése, a leromlott városi területeken a terület komplex megújítása, a társadalmi szegregáció elleni fellépés jelennek meg alcélokként. - Vidékies térségek, aprófalvas, tanyás térségek, kisebbségek, romák által nagy arányban lakott területek, táji értékekben gazdag térségek funkcióváltása A rurális térségek társadalmi-gazdasági felzárkózásának alapvető feltétele, hogy sikeresen mozgósítsák a sajátos erőforrásaikat, mindenekelőtt a népességüket (a képzettebb munkavállalók megtartásával), valamint hogy megfelelő életkörülményeket alakítsanak ki, elsősorban az infrastrukturális feltételek javítása és a közszolgáltatások jobb elérhetőségének biztosítása révén. Fontos, hogy a fejlődésükhöz új erőforrásokat is találjanak (pl.: beruházások, turisztikai funkciók, alternatív jövedelemszerzési források). - Kiemelt térségek fenntartható fejlesztése (pl.: Balaton, Duna, Tisza, Homokhátság) Az országos területfejlesztési szakpolitika által meghatározott kiemelt térségek kapcsán a legfontosabb cél a fejlesztés társadalmi-gazdasági és környezeti fenntarthatóságának a biztosítása: vagyis a mindenkori fejlesztéseknek a meglévő táji, kulturális és természeti adottságokat tiszteletben tartva szabad csak megvalósulniuk, továbbá hosszú távon pénzügyileg fenntarthatónak kell lenniük. A Balaton, a Tisza-térség, valamint a Duna-mente esetében fontos kitörési pont a környező táj egyedülálló természeti és kulturális adottságaira építő turizmus fejlesztése, amely kiemelt gazdasági hatásai révén a területi felzárkózást is szolgálja. A Duna-Tisza közi Homokhátság esetében a természeti környezetet érintő degradációs folyamatok megállítása és a népesség helyben tartása elsősorban vízgazdálkodási beavatkozásokkal, a termőhelyi adottságokhoz illeszkedő földhasználat megvalósításával és a tanyasi gazdaságok fejlesztésével érhető el. - Területi versenyképesség javítása A térségi versenyképesség legfontosabb tényezőjét jelenti a jelentős gazdasági potenciállal rendelkező, tágabb térségüket dinamizálni képes centrumtérségek (fejlesztési pólusok) megerősítése, a nemzetközi elérhetőség javítása és a nemzetközi jelentőségű turisztikai térségek fejlesztése. - Fenntartható térségfejlődés, örökségvédelem, táji, természeti, kulturális értékek védelme Régióinknak, térségeinknek olyan fenntartható rendszerekké kell válniuk, amelyek értékeiket, örökségüket, erőforrásaikat és belső összetartozásukat nemcsak megőrzik, hanem azokat tovább erősítik, továbbá a társadalom, a gazdaság és a természeti-környezeti, kulturális értékek összhangját helyi-térségi rendszereikben az átfogó környezetgazdálkodás és az integrált környezeti tervezés segítségével biztosítják. - Területi integrálódás Európába Az ország európai térbe való integrációjának elmélyítése érdekében szükséges a transznacionális közlekedési hálózatok, a határokon átnyúló gazdasági kapcsolatok, intézményi együttműködések 14

bővítése, Budapest nemzetközi szerepkörének erősítése, valamint gazdasági-innovációs kapuszerep kialakítása Délkelet-Európa felé. A Kárpát-medencébe irányuló kapcsolatok élénkítése érdekében bővíteni kell a határmenti együttműködéseket, különös tekintettel a magyarság gazdasági-kulturális integrációjára. - Decentralizáció, regionalizmus, helyi együttműködések A fejlesztéspolitikai és végrehajtási döntések, valamint a fejlesztési források jelentős részét decentralizálni kell. Ennek érdekében fontos a régiók fejlesztéspolitikai szerepének és az ehhez szükséges kompetenciáiknak megerősítése, a regionális identitás erősítésének, a gazdasági és intézményi hálózatok létrejöttének ösztönzése, valamint hosszú távon a regionális demokrácia feltételeinek megteremtése. Ugyanakkor szükséges a kistérségi szint térségszervezési és fejlesztési szerepének megerősítése is. A területi célok által érintett területek térképi megjelenítése a 2. számú mellékletben tekinthető meg. 4. A területi kohézió alkalmazásának korlátai A területi kohézió pályázatokban figyelembe vehető szempontjai nem egy sematikusan, minden pályázatban egyformán érvényesítendő és minden egyéb szakpolitikát felülíró szemléletet jelentenek. Alkalmazásukkal a pályázati kiírások és az ezekre benyújtott projektek területi fókuszt, területi szemléletet kapnak, mely lehetővé teszi a későbbiekben az uniós támogatások területi eredményeinek, hatásainak mérését, és folyamatos visszacsatolást biztosít a tervezők számára a pályázati források céloknak megfelelő felhasználásáról. Az útmutatóban bemutatásra kerülő javaslatokat étlapként kell kezelni, melyről ki kell választani az adott pályázatban alkalmazhatót. Erről a területfejlesztéséért felelős szaktárca javaslata alapján minden esetben a kiírást készítő irányító hatóságnak kell döntést hozni, a tervezésben részt vevő szaktárcával, szaktárcákkal, ill. régióval egyetértésben. Az uniós támogatások felhasználásának alapvető szabályairól és felelős intézményeiről rendelkező jogszabály 12 alapján a pályázati kiírásokba beépülő kiválasztási (jogosultsági és szakmai értékelési) kritériumokat az operatív programok monitoring bizottságai hagyják jóvá. Fontos hangsúlyozni, hogy eltérő céljainál és tevékenységeinél fogva nem minden beruházás segíti elő egyformán a kiegyensúlyozott, harmonikus és fenntartható területi fejlődést. Ennek megfelelően vannak olyan pályázatok, ahol egyáltalán nincs értelme a területi kohézió vizsgálatának (pl.: felsőoktatásban megvalósuló központi módszertani, informatikai fejlesztésnél), esetenként csak 1-1 szempont értékelhető (pl.: hátrányos helyzetűeket foglalkoztató szervezetek fejlesztése), valamikor pedig horizontális szempontként kiemelt relevanciája van (pl.: foglalkoztatási program elmaradott térségben). Egyes területi szempontok tartalmilag átfedhetnek más horizontális politikák keretében számon kért vállalásokkal, vagy olyan adatokkal, információkkal, melyeket egyébként is meg kell adnia a pályázóknak. Ilyenkor azonban a pályázatok területi szemléletének erősítése érdekében szükséges ezeknek a területi vonatkozásait is mérni, vizsgálni, természetesen a duplikáció vagy az esetleges párhuzamosságok kiküszöbölésével. Pl.: esélyegyenlőség keretében nem elegendő azt megnézni, hogy hány új munkavállalót kíván tartósan foglalkoztatni a projektgazda, hanem azt is vizsgálni szükséges, hogy hány helyi (az adott településen vagy kistérségben élő) lakos foglalkoztatását biztosítja a pályázó. Hasonlóan ehhez, egy vállalkozás technológia fejlesztését támogató pályázatban egyébként bemutatandó, hogy a beruházás nyomán mennyivel nő a projektgazda ügyfeleinek a száma, azonban javasolt azt is megvizsgálni, hogy hogyan alakul a térségbeli (települési, kistérségi) vállalkozásokkal, ügyfelekkel való kapcsolata. További korlátot jelent, ha ágazati szakpolitika eleve meghatározza bizonyos fejlesztések adott területeken történő megvalósítását, mivel ilyenkor nem mindig vehető figyelembe területi kohéziós kritérium egy pályázatban. Pl.: fekvőbeteg-szakellátás infrastrukturális fejlesztése az ágazati szakpolitikának megfelelően csak a kijelölt súlyponti és területi kórházakban támogatott, ezt felülbíráló területi preferencia meghatározása nem lehetséges, illetve szükségtelen is. A pályázathoz csatolandó mellékletek körétől is függ a területi szempontok alkalmazhatósága. Pl.: jogosultsági kritériumként értelemszerűen csak akkor lehet kötelezővé tenni külön területi kohéziós rész kialakítását egy megvalósíthatósági tanulmányban, ha a pályázati kiírás szerint 12 255/2006. (XII.8.) Korm. rend. 14. (6) bekezdés, valamint a 1083/2006/EK rendelet 65. cikke alapján. 15

kötelező a benyújtandó pályázat részeként megvalósíthatósági tanulmány készítése és mellékletben történő csatolása. Az alkalmazott eljárásrend szintén befolyásolja a figyelembe vehető területi szempontok körét. Pl.: a kiemelt projektek esetében melyeket a Kormány egyedi döntéssel támogat fölösleges plusz pontokat vagy nagyobb támogatási intenzitást jelentő kritériumokat számon kérni (pl.: adott területen megvalósuló fejlesztés előnyben részesítése), mivel ebben az eljárásrendben nincsen verseny a pályázatok között. Ugyanígy egy automatikus eljárásnál ahol a kitöltendő pályázati adatlap nem is tartalmaz szövegablakokat, csak objektíven mérhető adatokkal, információkkal kitöltendő rubrikákat egyáltalán nem lehet szakmai értékelési szempontokat figyelembe venni. Végül fontos megemlíteni, hogy főszabályként a területi kohézió jelen útmutatóban javasolt kritériumai egyenként és összességében sem lehetnek ellentétesek szakpolitikai vagy horizontális elvárásokkal, továbbá minden esetben pozitív hatást kell gyakorolniuk arra a fejlesztésre, melyben figyelembe vételre kerülnek. Pl.: városfejlesztési, környezeti, közlekedési projektek esetében a környezeti mutatók nem romolhatnak, gazdaságfejlesztési, foglalkozási projektek esetében a gazdasági-foglalkozási területi hatások nem lehetnek negatívak. 16

III. A TERÜLETI KOHÉZIÓ KÖVETELMÉNYRENDSZERE A területi kohézió az uniós pályázati rendszerben horizontális politikaként jelenik meg, így az Új Magyarország Fejlesztési Tervben (ÚMFT), az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Tervben (ÚMVST), az operatív programokban, az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programban (ÚMVP), az akciótervekben, valamint a pályázati kiírásokban, támogatásokat szabályozó rendelet tervezetekben is. Ezt az ÚMFT rendszerét bemutató alábbi ábra is szemlélteti: Új Magyarország Fejlesztési Terv (NSRK, 2007-2013) Ágazati OP-k (2007-2013) Regionális OP-k (2007-2013) Akciótervek Kétéves periódus (első: 2007-2008) 1. prioritás n. prioritás 1. konstrukció A) komponens 1. Projekt 1. intézkedés n) komponens n. Projekt 1. prioritás n. prioritás n. konstrukció 1. Projekt n. intézkedés n. Projekt + Nagyprojektek + Kiemelt projektek Területi kohézió A területi kohéziós szempontok alkalmazásánál különbséget kell tenni aszerint, hogy milyen típusú beruházásról van szó, ugyanis eltérő elvárásokat kell támasztani a humán erőforrás fejlesztésekkel (pl.: képzések) és az építési beruházásokkal szemben (pl.: iskola- vagy óvodaépítés). Emellett célszerű különválasztani a valamennyi operatív programra általánosan alkalmazható, területi kohézióhoz kapcsolódó kritériumokat, valamint a csak az adott operatív programra alkalmazható, ún. OP-specifikus kritériumokat. A területi kohézió szempontjai több nagyobb csoportra bonthatók aszerint, hogy a pályázat értékelés mely szakaszában kerül sor a vizsgálatukra, a nem teljesítésük milyen következményeket von maga után, valamint milyen típusú fejlesztések esetében alkalmazhatók. Ezek a csoportok a következők: - Területi kohéziót szolgáló jogosultsági kritériumok - Területi kohéziót szolgáló szakmai értékelési kritériumok Az egyes szempontokat az alkalmazott eljárásrendtől, a pályázati adatlap felépítésétől és a csatolandó mellékletek körétől függően a pályázatot bíráló szakértők több dokumentumban vizsgálhatják. Ilyen pl.: a pályázati adatlap, a megvalósíthatósági tanulmány stb. Ezeknek a pontos elkészítéséhez vagy kitöltéséhez a projektgazdák a pályázati anyagban mindig találnak megfelelő szakmai segítséget, iránymutatást (pl.: kitöltési útmutató a pályázati adatlaphoz és az útmutató megvalósíthatósági tanulmány készítéséhez című dokumentumok). A területi kohézió pályázatokba beépíthető szempontjainak rendszerét a következő ábra vázolja fel: 17

A területi kohézió pályázatokba beépíthető szempontjainak rendszere III./1. Jogosultsági kritériumok III./1./a) Általános, valamennyi fejlesztési cél esetében alkalmazható jogosultsági kritériumok III./2. Szakmai értékelési kritériumok III./2./a) Általános, valamennyi operatív program valamennyi fejlesztési célja esetében alkalmazható szakmai értékelési kritériumok III./1./b) Speciális (egy-egy fejlesztési cél esetében alkalmazható) jogosultsági kritériumok Területi céloknak való megfelelés Fizikai térhasználat Területi szinergia Területi hatás III./2./b) Specifikus, bizonyos fejlesztéstípusnál alkalmazható szakmai értékelési kritériumok III./2./c) OP specifikus szakmai értékelési kritériumok TÁMOP TIOP ROP-ok GOP KEOP KÖZOP A következőkben a területi kohéziót szolgáló kritériumok részletes bemutatására kerül sor, a pályázati kiírásokba, dokumentációkba való beépülésük javasolt helyeinek megjelölésével. 1. Területi kohéziót szolgáló jogosultsági kritériumok Hiányuk esetén korrekcióra hiánypótlás keretében nincs lehetőség, a pályázat automatikus kizárását, elutasítását vonja maga után. Főbb csoportjai: Általános, valamennyi fejlesztési cél esetében alkalmazható jogosultsági kritériumok: a projektek tárgyától függetlenül valamennyi fejlesztési cél esetében alkalmazhatóak, bizonyos esetekben a projektek méretétől, ill. a maximálisan igényelhető pályázati támogatástól függően differenciáltan Specifikus, bizonyos fejlesztéstípusnál alkalmazható jogosultsági kritériumok: csak bizonyos tevékenységtípus esetében használhatóak (pl.: építési, felújítási, vagy képzési projektek esetében) Ezeknek a jogosultsági kritériumoknak a teljesítése részben a pályázatok mellékleteiben ellenőrizhető le, egy másik részük pedig a projektek szakmai értékelésekor állapítható meg. A pontos helyet külön jelöljük Az értékelés javasolt helye és formája -nál, emellett pedig az értékelés módjára is ajánlást teszünk Az értékelés javasolt módja c. részben. a) Általános, valamennyi fejlesztési cél esetében alkalmazható jogosultsági kritériumok a.1. Amennyiben egy pályázathoz mellékletben megvalósíthatósági tanulmányt és / vagy esélyegyenlőségi tervet kell csatolni, külön részben kell bemutatni a fejlesztés területi kohéziót erősítő hatásait, az útmutató II/3/a-b-cd) pontjaiban nevesített következő szempontok figyelembe vételével: területi hatások, területi szinergia, fizikai térhasználat, országos területpolitikai céloknak való megfelelés. 18

A felsorolt szempontok közül kihagyhatóak azok, amelyek az adott projekt jellegénél fogva nem relevánsak (pl.: egy humán erőforrás fejlesztést megcélzó, ún. ESZA-típusú projektnél nem kell bemutatni a fizikai térhasználathoz kapcsolódó olyan kritériumokat, mint pl.: az ingatlan beépítettsége, zöldfelületek aránya, közkincsek megközelíthetősége stb.). Elsősorban a magasabb támogatási összegű EU-s pályázatok esetében kötelező a pályázati dokumentáció részeként a pályázóknak megvalósíthatósági tanulmányt becsatolniuk, mely az adatlapnál részletesebben tartalmazza a tervezett beruházás előzményeit, legfontosabb jellemzőit és várható hatásait. A megvalósíthatósági tanulmány területi kohéziós részének a kialakításával az a cél, hogy a projektgazda foglalkozzon mélyrehatóbban a projektjének területi aspektusaival. Ez hozzájárul ahhoz, hogy csak a legindokoltabb, leginkább megalapozott és legnagyobb gazdasági vagy társadalmi haszonnal járó fejlesztések kaphassanak nagyösszegű, vissza nem térítendő pályázati támogatást. Ha egy pályázathoz megvalósíthatósági tanulmányt és esélyegyenlőségi tervet egyaránt kell csatolni, akkor a megvalósíthatósági tanulmányban kell a megadott szempontokat bemutatni. A pályázati anyagban való megjelenés javasolt helye és formája: A pályázati anyag mellékletét képező megvalósíthatósági tanulmány / esélyegyenlőségi terv. A pályázati adatlap projekt részletes bemutatása c. részében. Az értékelés javasolt módja: A pályázat jogosultsági és szakmai értékelésének része. (Jogosultsági, mert amennyiben a megvalósíthatósági tanulmánynak nincsen területi kohéziós része, úgy a pályázat elutasításra kerül. A megvalósíthatósági tanulmány területi kohéziós része a szakmai értékelés során kerül megvizsgálásra, és a tartalomtól függően kap végső pontszámot.) a.2. Az 50 millió forint támogatási összeg feletti releváns fejlesztések esetében a területi szinergia vizsgálatának részeként a pályázónak minden esetben igazolni kell, hogy az általa tervezett fejlesztés mely helyi területfejlesztési, illetve ágazati koncepció(k)hoz, stratégiá(k)hoz illeszkedik. Ez a projekt külső koherenciáját igazolja. A szempont alkalmazásának oka, hogy a főként a nagyobb összegű támogatással megvalósuló fejlesztések illeszkedjenek az adott térség, vagy az ágazatok adott területre vonatkozó fejlesztései céljaihoz. Helyi / térségi területfejlesztési dokumentum lehet például a regionális, megyei, kistérségi területfejlesztési koncepció vagy program; az ágazati koncepciók közé tartozhatnak az országos vagy helyi / térségi tematikus fejlesztési célokat megfogalmazó dokumentumok, pl.: turizmusvagy közlekedésfejlesztési stratégia, települési környezetvédelmi program, országos jelentőségű kiemelt térségek programjai stb. Amennyiben a pályázatban szereplő projekt megvalósítási helye városi rangú település, minden esetben meg kell vizsgálni, hogy rendelkezik-e integrált városfejlesztési stratégiával (IVS). Ha a város rendelkezik IVS-sel, akkor kötelező bemutatnia az illeszkedést a támogatni kívánt projekt és az IVS-ben meghatározott fejlesztési célok között. A pályázati anyagban való megjelenés javasolt helye és formája: a pályázati dokumentáció külön mellékletében vagy a pályázati adatlap végén a pályázó nyilatkozata. Tartalma: Elfogadott és érvényben levő fejlesztési tervdokumentum címe, az elfogadás éve, időbeli hatálya. Azon cél / prioritás / intézkedés címe, amelyhez a projekt keretében megvalósuló fejlesztés igazodik, hozzájárul. (Azon konstrukciók esetében, ahol a pályázat mellékleteként területfejlesztési hatástanulmányt, megvalósíthatósági tanulmányt vagy egyéb dokumentumot (pl.: esélyegyenlőségi tervet) kell csatolni, a kötelezően kialakításra kerülő területi kohéziós részben külön is vizsgálható az illeszkedés megvalósulása.) Nem fogadható el az az illesztés, amely ahhoz az operatív programhoz kapcsolódik, amely pályázatára a projekt benyújtásra kerül. A kistérségi fejlesztési dokumentumok közül csak a társaulás által jóváhagyott, legitim dokumentumok fogadhatók el. 19

Az értékelés javasolt módja: A pályázat jogosultsági értékelésének része. Példa: Vízrendezési projekt a Tatabányai kistérségben, a projekt illeszkedik az alábbi dokumentumokban foglaltakhoz: - Közép-Dunántúli Régió Turisztikai Fejlesztési Stratégiája 2006.; 1 prioritás: A turizmus fejleszthetőségét befolyásoló alapvető feltételek biztosítása, felzárkózás; turisztikai fogadókészség fejlesztése, 1.7. Turizmust érintő környezet és táj védelem, tervezés - Tatabányai Többcélú Kistérségi Társulás Területfejlesztési Koncepciója (a Társulási Tanács a 2006.09.15- ei Társulási Ülésén fogadta le a Tatabányai kistérség Területfejlesztési Koncepcióját a 44/2006 (IX.15.) számú határozattal); Átfogó cél: Környezetvédelmi fejlesztések 5 prioritás Környezetvédelmi és infrastrukturális fejlesztések. b) Specifikus, bizonyos fejlesztéstípusnál alkalmazható jogosultsági kritériumok b.1. Valamennyi támogatással megvalósuló, szórt azbeszttel érintett lakó- és középület beruházás (felújítás, korszerűsítés) esetén általános szakpolitikai elvárás a teljeskörű azbesztmentesítés megvalósítása, vagy annak vállalása a projekt részeként. Az Európai Unióba való belépéssel Magyarországon is kötelező erejű előírássá vált a 87/217/EEC számú irányelv, mely szerint az azbeszt által okozott környezetszennyezést meg kell szüntetni. Az Országgyűlés ehhez illeszkedve fogadta el a 110/2002. (XII.12.) OGY. határozatával az Országos Hulladékgazdálkodási Tervet (OHT), amelynek melléklete tartalmazza az azbesztmentesítési program feladatait. Ez alapján az épületekben alkalmazott szórt azbeszt teljeskörű mentesítését legkésőbb 2010. december 31-ig meg kell valósítani. Ennek elősegítése érdekében egyes uniós pályázati kiírásokban (pl.: ROP városrehabilitáció) elszámolható költségként jelenik meg az azbesztmentesítés. A pályázatokban további előírás nem kerül meghatározásra pl.: az azbesztmentesítés minimális volumenére, költségére, és a projekt összköltségvetésén belüli arányára vonatkozóan, mert az adott esetben a pályázati költségvetés jelentős hányadát is képezheti. Ugyanakkor annak érdekében, hogy egy uniós támogatással megvalósuló ingatlan fejlesztést ne kelljen a későbbiekben az azbesztmentesítési jogszabályi kötelezettsége miatt megbontani, minden pályázónak vállalnia kell, hogy a fejlesztéssel érintett, szórt azbesztet tartalmazó épületre vonatkozóan 2012. december 31-ig elvégzi a teljes körű azbesztmentesítést. Így amennyiben egy projekt gazda nem az adott pályázatban igényel az azbesztmentesítésre támogatást, más forrást vagy saját erőt fog igénybe venni, és a pályázattal támogatott projekt műszaki tartalmát vélhetően ezzel összhangban alakítja. A projekt tervezési/előkészítési fázisában előzetesen fel kell mérni, hogy a projekt által érintett épület(ek) tartalmaz(nak)-e olyan azbesztszármazékokat, amelyeket a 12/2006. (III. 23.) EüM rendelet által előírt módon kell kezelni. (Ennek felmérése a projekt költségvetése szempontjából is kiemelten fontos, mert ha a kivitelezési munkálatok során derül ki, hogy azbesztmentesítésre van szükség, az jelentős, előre nem tervezett költségnövekedést eredményezhet.) A szórt azbesztet tartalmazó panel lakóépületek felmérése, nyilvántartásba vétele egészségügyi veszélyességi kategóriába való sorolása már megtörtént, a közintézmények felmérése jelenleg folyamatban van. A szórt azbeszt fajtájától (kék, vagy fehér), állapotától a helyiség rendeltetési céljától függően, minden szórt azbesztes épület az alábbi környezetkárosító veszélyességi kategóriákba került besorolásra: I. 2 éven belül mentesítendő II. 3-5 éven belül mentesítendő III. 5 éven túl mentesítendő Szórt azbeszt beépítése lakóépületekbe jellemzően négy régióban Közép-Magyarország, Közép- Dunántúl, Nyugat-Dunántúl és Dél-Dunántúl fordult elő. Nagy mennyiségű szórt azbesztet tartalmazó lakóépületek vannak Győrben, Sopronban, Tatabányán, Esztergomban és Mosonmagyaróváron. A szórt azbeszttel szennyezett lakóépületek felmérési dokumentációja rendelkezésre áll. Az adatbázis kezelője: Épületfenntartási K+F Alapítvány Iroda címe: 1061 Budapest, Paulay Ede u. 6. Postacím: 1241 Budapest 5. Pf.:113. Tel./Fax: (36-1)268-0574, 268-0575 20