Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal Regionális Fejlesztés Operatív Program Irányító Hatóság Pályázati Útmutató Hátrányos helyzetű régiók és kistérségek elérhetőségének javítása 1/2004/ROP 2.1.1., 2.1.2. 2004. február
Tartalomjegyzék 1. ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK...4 2. INTÉZKEDÉS HÁTTERE...5 2.1 INTÉZKEDÉS INDOKLÁSA ÉS CÉLKITŰZÉSEI...5 2.2 PÁLYÁZATI KERETÖSSZEGEK...6 2.3 INTÉZMÉNYI KERET...7 3. PÁLYÁZATI KIÍRÁS TARTALMI SZABÁLYAI...8 3.1 TÁMOGATHATÓSÁG FELTÉTELEI...8 3.1.1 Milyen projektjavaslatok támogathatóak...8 3.2 KÖLTSÉGVETÉSRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK...14 3.2.1 Elszámolható költségek...14 3.2.2 ÁFA, valamint más adók és közterhek...20 3.2.3 Nem elszámolható költségek...20 3.2.4 Árfolyam kérdése...21 3.2.5 Egyéb előírások...21 4. PÁLYÁZATOK ELKÉSZÍTÉSÉVEL ÉS BENYÚJTÁSÁVAL KAPCSOLATOS TUDNIVALÓK...22 4.1 PÁLYÁZATI FORMANYOMTATVÁNY ÉS EGYÉB CSATOLANDÓ DOKUMENTUMOK...22 4.2 PÁLYÁZAT BENYÚJTÁSÁNAK HELYE ÉS MÓDJA...25 4.3 BENYÚJTÁS HATÁRIDEJE...27 4.4 EGYÉB TUDNIVALÓK...28 4.5 A PÁLYÁZÓK ÉRTESÍTÉSE A TÁMOGATÁS ODAÍTÉLÉSÉRŐL...28 4.6 VALÓTLAN ADATOK SZOLGÁLTATÁSÁNAK KÖVETKEZMÉNYEI...28 5. PÁLYÁZATOK ÉRTÉKELÉSE...29 5.1 ÉRTÉKELÉS FOLYAMATA...29 5.1.1 Pályázatok érkeztetése és befogadása...29 5.1.2 Pályázatok értékelése...29 5.2 ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTOK...31 5.2.1 Formai értékelés...31 5.2.2 Jogosultsági értékelés...34 5.2.3 Értékelés megvalósíthatósági szempontból...35 5.2.4 Értékelés szakmai szempontból...40 5.2.5 Segédlet az értékelési szempontokhoz...42 6. MEGVALÓSÍTÁS FELTÉTELEI...46 6.1 MEGVALÓSÍTÁS SZAKMAI FELTÉTELEI...46 6.1.1 Jelentési kötelezettség...46 6.1.2 Tájékoztatás és nyilvánosság...48 6.1.3 Közbeszerzésekkel kapcsolatos tudnivalók, kötelezettségek...48 6.1.4 Monitoring, ellenőrzés, értékelés...48 6.2 MEGVALÓSÍTÁS PÉNZÜGYI FELTÉTELEI...49 6.2.1 Elszámolások bizonylatolása, dokumentálása...49 6.2.2 Könyvvizsgálat kérdései...50 1
6.2.3 Szerződés módosítása...50 6.2.4 Kifizetések igénylése, ütemezése és folyósítása...51 6.2.5 Szerződésszegés...52 7. KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ...55 7.1 PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ (PÁLYÁZATI FORMANYOMTATVÁNY 1-ES PONT)...55 7.2 PÁLYÁZÓ ÉS A PROJEKT MEGVALÓSÍTÁSÁBAN RÉSZTVEVŐ PARTNEREK ADATAI (PÁLYÁZATI FORMANYOMTATVÁNY 2-ES, 3-AS PONT)...55 7.3 A PÁLYÁZÓ ÉS PARTNEREI BEMUTATÁSA (PÁLYÁZATI FORMANYOMTATVÁNY 4-ES PONT)..56 7.4 A PROJEKT RÉSZLETES BEMUTATÁSA (PÁLYÁZATI FORMANYOMTATVÁNY 5-ÖS PONT)...56 7.4.1 Célkitűzések (Pályázati formanyomtatvány 5.1-es pont)...56 7.4.2 Indoklás (Pályázati formanyomtatvány 5.2-es pont)...56 7.4.3 Illeszkedés más stratégiákhoz (Pályázati formanyomtatvány 5.3-as pont)...57 7.4.4 A Tevékenységek ismertetése és a projekt megvalósításának módja (Pályázati Formanyomtatvány 5.4-es pont)...57 7.4.5 A Projekt megvalósításának számszerűsíthető eredményei (Pályázati formanyomtatvány 5.5-ös pont)...58 7.4.6 Fenntarthatóság (Pályázati formanyomtatvány 5.6-os pont)...58 7.4.7 Horizontális szempontok (Pályázati formanyomtatvány 5.7-es pont)...58 7.5 KÖLTSÉGVETÉS(PÁLYÁZATI FORMANYOMTATVÁNY 6-OS PONT)...58 A./ A kitöltés általános tudnivalói...58 B./ A költségvetési sorokon tervezhető kiadások...62 7.6 SZINERGIA (PÁLYÁZATI FORMANYOMTATVÁNY 7-AS PONT)...65 7.7 TÁJÉKOZTATÁS, NYILVÁNOSSÁG (PÁLYÁZATI FORMANYOMTATVÁNY 8-AS PONT)...65 8. ELLENŐRZŐ LISTA (KÖTELEZŐEN CSATOLANDÓ)...66 9. JOGSZABÁLYOK JEGYZÉKE...69 2
BEVEZETŐ Jelen pályázati útmutató célja kettős: egyrészről segítséget nyújt a pályázónak a teljes pályázati dokumentáció elkészítéshez, valamint útmutatást ad a nyertes projektek megvalósításhoz kapcsolódó feltételrendszer megértéshez. A pályázati dokumentáció elkészítésében eligazítást ad: a pályázati formanyomtatvány kitöltésével kapcsolatban, a kötelezően csatolandó egyéb mellékletek, dokumentumok tekintetében. A megvalósítás feltételrendszerét a költségvetésre vonatkozó részletes szabályok, valamint a Támogatási Szerződés ismertetésén keresztül mutatja be. 3
1. ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK Az Európai Unió az elmaradott régiók, illetve országok gazdasági-társadalmi célú felzárkóztatása érdekében fejlesztési támogatást nyújt. Magyarország az Uniós csatlakozás következményeként jogosult lesz a fejlesztési támogatások lehívására. A támogatások felhasználásának első lépéseként az ország a Nemzeti Fejlesztési Terv keretében öt operatív programot készített. - Gazdasági Versenyképesség Operatív Program, mely a következő területeken nyújt támogatást: befektetés-ösztönzés, kis-és középvállalkozások fejlesztése, kutatás-fejlesztés és informatika. - Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program, mely támogatást nyújt a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlesztésére, valamint a vidékfejlesztésre. - Humán Erőforrás-fejlesztési Operatív Program, mely támogatást nyújt a foglalkoztatáspolitika, az oktatás, a szociálpolitika és az egészségügy területén. - Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program, mely támogatja a nagytérségi közlekedésfejlesztést, a környezetvédelmet és az energetikát. - Regionális Fejlesztés Operatív Program, mely támogatást nyújt a turizmus, a kistérségek elérhetősége, a városi területek és az oktatási intézmények fejlesztésére, valamint a helyi szereplők alkalmazkodó és együttműködési képességeinek javítására. Jelen pályázati felhívás a Regionális Fejlesztés Operatív Program (továbbiakban: ROP) által 2004-től három éven keresztül támogatandó célok megvalósítása érdekében készült. A ROP átfogó célja a régiók kiegyensúlyozott területi fejlődésének segítése. Az átfogó cél elérése érdekében a program támogatja: - a természeti, kulturális értékekben gazdag térségek turisztikai célú fejlesztését, különösen az elmaradott területeken; - a vonzó települési környezet kialakítását a többségében hátrányos helyzetűek által lakott településrészeken, valamint a hátrányos helyzetű kistérségek elérhetőségi viszonyainak javítását, a tömegközlekedést, illetve az alapfokú oktatási intézmények infrastrukturális fejlesztését; - a helyi szereplők alkalmazkodóképességének és együttműködésének erősítését, ezen belül a közigazgatásban, területfejlesztésben dolgozók képzését, a többségében kis-és középvállalkozások alkalmazottainak átképzését, a tartós munkanélküliek foglalkoztatását és a felsőoktatási intézményeknek a vállalkozásokkal való együttműködését. A program nem fedi le egy-egy régió teljes fejlesztési szükségletét, hanem olyan fejlesztésekre koncentrál, melyek végrehajtása elsősorban a régió területi sajátosságaihoz illeszkedve az eltérő földrajzi, gazdasági, kulturális adottságokból kiindulva szolgálják a helyi és regionális érdekeket. A Regionális Fejlesztés Operatív Program megvalósítására az Európai Unió előreláthatólag mintegy 91,65 milliárd Ft támogatást nyújt, mely kiegészülve a hazai társfinanszírozással összesen közel 140,8 milliárd Ft 2004-06 közötti időszakban. 4
2. INTÉZKEDÉS HÁTTERE 2.1 INTÉZKEDÉS INDOKLÁSA ÉS CÉLKITŰZÉSEI Indoklás A régiók közötti, illetve régiókon belüli gazdasági-társadalmi fejlettségbeli különbségek egyik legfőbb okozója a térségek elérhetőségében jelentkező különbség. A régiók és a régiók nagyvárosai közötti nem kielégítő közlekedési kapcsolatok mellett jellemző, hogy számos elmaradott kistérségben rossz a belső elérhetőség, a térségcentrum elérési mutatói a közvetlen környezetében lévő településekről kedvezőtlenek. E problémák különösen az aprófalvas térségekben jelentkeznek hangsúlyozottan, ahol a periférikus helyzet (sokszor határmenti fekvés), valamint a zsáktelepülések magas aránya rontja a térség esélyét a gazdasági felzárkózásra, és ez az érintett területeken az életminőség romlásához, hosszabb távon elvándorláshoz, a népesség elöregedéséhez, a települések elnéptelenedéshez vezet. A kistérségi, települési szintű kapcsolatokat meghatározó összekötő- és bekötőutak minősége országszerte nem megfelelő (elégtelen a pályaszélesség és a burkolat állapota), az útpályák a nem kielégítő műszaki paraméterek miatt balesetveszélyesek. Az elmaradott kistérségekben a négy- és ötszámjegyű utak (összekötő- és bekötőutak) korszerűsítése, a hiányzó elemek kiépítése elősegíti a térség gazdasági és társadalmi felzárkózását, hozzájárul a települési környezet és az életminőség javulásához. Az elérési idők csökkenése a kisebb települések és térségközpontjaik között hozzájárul a városi szolgáltatásokhoz és intézményekhez való hozzáférés javításához. Az elérhetőség javítása különösen fontos a négy fejletlenebb régióban (Észak-Magyarország, Észak- Alföld, Dél-Alföld és Dél-Dunántúl), ahol a hátrányos helyzetű társadalmi rétegek (pl. cigányság) nagy része él. A jelentős gazdasági központokban a vállalkozásoknak helyet adó területek (iparterületek, gazdasági létesítmények) kiszolgálása megköveteli a területet megközelítő közutak fejlesztését (pl. a teherbírás növelését, baleseti tényezők csökkentését), a forgalom levezetéséhez szükséges közlekedési kapcsolatok kiépítését. E fejlesztések nemcsak a közvetlenül érintett településeken, hanem tágabb környezetükben is társadalmi-gazdasági fejlődést indukálhatnak. Ezért e beruházások különösen fontosak a magas munkanélküliséggel bíró, kedvezőtlen gazdasági helyzetű térségekben. A turisztikai vonzerők fejlesztése intézkedés által támogatott vonzerők megközelítésének javítása érdekében szükséges az utak kiépítése, korszerűsítése, szélesítése és a burkolat megerősítése. A térség idegenforgalmi adottságainak jobb kihasználása társadalmi-gazdasági fejlődéshez vezet. A mérethatékonyság miatt elsősorban azokat a turisztikai attrakciókat kell támogatni, amelyek sok látogatót vonzanak. Célkitűzések Négy- és ötszámjegyű utak, valamint az ezekkel azonos funkciójú önkormányzati bekötő és összekötő utak felújítása a fejletlenebb régiókban és a hátrányos helyzetű kistérségekben, valamint a települések (különösen a zsáktelepülések) megközelíthetőségét javító, hiányzó útszakaszok kiépítése. Ipari területekhez vezető utak építése és felújítása. 5
A turisztikai vonzerők elérését segítő utak építése és minőségének javítása, a Turisztikai vonzerők fejlesztése intézkedéssel összhangban. 2.2 PÁLYÁZATI KERETÖSSZEGEK 1 2004-2006 (millió 2004-2006 (ezer HUF) EUR) Európai Regionális Fejlesztési 21.264,9 83.391,9 Alap Központi költségvetési forrás 4.253,0 16.678,4 Összesen 25.517,9 100.070,3 1 A forrásallokációs tábla a Regionális Fejlesztés Operatív Program 2.1 intézkedése 1. és 2. komponenseire allokált forrásokat tartalmazza, amely a teljes intézkedésre allokált források 89,5%-a. 6
A ROP-ra allokált Strukturális Alapok és nemzeti fejlesztési források 75%-ának a négy fejletlenebb régióba (Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld, Dél-Dunántúl) kell irányulnia annak érdekében, hogy az ROP alapvető célja az országon belüli területi különbségek mérséklése teljesülhessen. 2.3 INTÉZMÉNYI KERET A ROP megvalósítása Magyarországon a Miniszterelnöki Hivatal Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatalában felállított ROP IH felelősségi körébe tartozik. A ROP IH felelős a ROP által lebonyolítandó projektek megfelelő adminisztratív, pénzügyi és szakmai irányításáért, a pályáztatási és szerződéskötési eljárások betartatásáért, a hazai és uniós források szabályszerű felhasználásáért. A 1218/2002. Korm. Határozat jelölte ki Magyarországon a 2000-2006-os programozási időszakban az egyes Operatív Programok Közreműködő Szervezeteit. A ROP esetében ezen Közreműködő Szervezetek a Regionális Fejlesztési Ügynökségek valamint a VÁTI Kht., amelyek között a pályázati rendszer működtetésével kapcsolatos feladatokban az alábbi munkamegosztás él, a pályázók a pályáztatás különböző szakaszaiban az alábbi rend szerint kerülnek kapcsolatba az egyes intézményekkel: Pályázati csomag átadása a pályázó részére illetve a honlapon a pályázati csomag elhelyezése, a pályázók számára tájékoztató napok szervezése, a pályázati kiírással kapcsolatos írásos kérdések megválaszolása, a pályázatok formai, jogosultsági, megvalósíthatósági és szakmai értékelése: Regionális Fejlesztési Ügynökségek. Döntés a támogatás odaítéléséről, a pályázó értesítése a döntésről, a projekt megvalósítása során felmerült szabálytalanság esetén döntés a támogatás visszavonásáról: ROP IH. Az értékelési folyamat szakmai minőségbiztosítása, a beszerzések ellenőrzése, a támogatási szerződés megkötése, a támogatási szerződés módosítása, a kedvezményezettel történő folyamatos kapcsolattartás, a kifizetések rendezése, a kedvezményezett által elkészítendő projekt előrehaladási jelentések, a zárójelentés és az utánkövetési jelentések elfogadása: VÁTI Kht. 7
3. PÁLYÁZATI KIÍRÁS TARTALMI SZABÁLYAI 3.1 TÁMOGATHATÓSÁG FELTÉTELEI 3.1.1 Milyen projektjavaslatok támogathatóak 3.1.1.1 Támogatható tevékenységek 1. komponens: - A négy- és ötszámjegyű utak, valamint az ezekkel azonos funkciójú önkormányzati bekötő és összekötő utak építése, burkolatának és alépítményeinek felújítása, szélesítése és megerősítése a nehezen elérhető települések megközelíthetőségének javítása érdekében. A fejlesztések az út alatt és mellett található infrastrukturális elemek korszerűsítését (csapadékvízelvezetés, közvilágítás), a közlekedésbiztonság növelését (biztonsági berendezések, forgalomtechnikai eszközök és jelzések) és a környezet védelmét szolgáló beruházásokat is tartalmazzák (pl. erdősáv telepítése). 2. komponens: - Az érintett település népességmegtartó képessége szempontjából jelentős ipari területek jobb megközelítését szolgáló négy- és ötszámjegyű, valamint helyi közutak építése, felújítása, szélesítése és a burkolat megerősítése, csomópontok építése. - Négy- és ötszámjegyű utak, valamint a helyi közutak építése, felújítása, szélesítése és burkolatának megerősítése a turisztikai vonzerőkhöz vezető utakon, mely projektek kizárólag a Turisztikai vonzerők fejlesztése intézkedés által támogatott projektekhez kapcsolódóan támogathatók. Az 1. és a 2. komponens esetén a támogatás további feltétele, hogy a megépítendő vagy felújítandó útszakaszok közcélú hasznosítása biztosított legyen, azon közforgalom haladhasson át. 3.1.1.2 Jogosultsági kritériumok Az 1. komponens esetében kizárólag azon projektek támogatása lehetséges, melyek a 4 fejletlenebb régióban (Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld, Dél-Dunántúl), valamint a fejlettebb régiók (Közép-Magyarország, Közép- és Nyugat-Dunántúl) kedvezményezett kistérségeiben 2 valósulnak meg. A 2. komponens esetében az ipari területekhez vezető utak építése és felújítása az egész ország területén támogatható, de előnyt élveznek a kedvezményezett kistérségekben megvalósuló projektek. A turisztikai vonzerők megközelítésének javításához csak olyan projektek 2 A társadalmi-gazdasági szempontból kedvezményezett kistérségek köre a területfejlesztési támogatások és a decentralizáció elveiről, a kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszeréről szóló az Országgyűlés által elfogadott a 24/2001. (IV. 20.) határozat alapján került kijelölésre. A társadalmi-gazdasági szempontból kedvezményezett kistérségek felsorolását a Területfejlesztés kedvezményezett térségeinek jegyzékéről szóló 91/2001 (VI.15.) korm. rendelet tartalmazza. A kistérségek megállapításáról, lehatárolásáról és megváltoztatásának rendjéről szóló 244/2003. (XII.18) Kormányrendelet 6. (7) bekezdése értelmében a kedvezményezett kistérségek besorolásának feltételrendszeréről szóló új országgyűlési határozat hatálybalépéséig átsorolt települések esetén a régi kistérségi rendszer az irányadó. 8
támogathatók, melyek a ROP 1.1-es intézkedés keretében támogatott turisztikai vonzerők elérhetőségét javítják. További jogosultsági feltétel új út építése esetén a környezetvédelmi engedély, nem engedélyköteles tevékenység esetén a környezetvédelmi szakhatósági hozzájárulás rendelkezésre állása. 3.1.1.3 Mely projektek élveznek előnyt? Előnyt élveznek azok a projektek, amelyeknél: - Az útépítés vagy felújítás során az érintett települések elérési ideje 3 a térségközpontból legalább 10%-kal csökken. - Az út állapotát az ÁKMI Kht. rossznak vagy nem megfelelőnek minősítette (útfelújítás esetén). - A roma népesség aránya a támogatott beruházás által érintett településen meghaladja az országos átlagot. 3.1.1.4 Nem támogatható tevékenységek ingatlan (föld, telek, épület és építmény) vásárlása (kivéve a 3.2.1. pontban szereplő kisajátítási célú vásárlás); eszközök beszerzése; a támogatás átadása, vagy abból kölcsön folyósítása más szervezetek számára; veszteségek finanszírozása; megkezdett, vagy már befejeződött projektek és/vagy tevékenységek finanszírozása; olyan projektek, tevékenységek finanszírozása, amelyek fizikai megvalósítása és pénzügyi elszámolása nem történik meg 2008. szeptember 30-ig, valamint kifizetése túlnyúlik a 2008. december 31-i végső kifizetési határidőn. 3.1.1.5 A projektek pénzügyi keretei Minimális támogatási összeg (Millió HUF) Maximális támogatási összeg (Millió HUF) Maximális támogatás aránya (Összes támogatás/össz es elszámolható költség aránya) Minimális saját forrás arány (Saját forrás/összes elszámolható költség aránya) 1. komponens 75 1000 90 % 10 % 2. komponens 75 1000 90 % 10 % 3 Az elérési idők kiszámításának módját az útmutató 5.2.5 Segédlet az értékelési szempontokhoz pontja tartalmazza. 9
A saját forrásra vonatkozó egyéb követelmények: % Pénzbeli saját erő/saját forrás megkövetelt aránya: 0-100 Egyéb saját forrás/saját forrás aránya: 0-100 A táblázatokban jelölt saját forrás az összes elszámolható költség és az összes támogatás különbözetét jelenti. A saját forrás részei: a pénzbeli saját erő, az egyéb saját forrás (pl. hitel, BM sajátforrás kiegészítésre vonatkozó előirányzat). A saját forrásnak nem lehet része egyéb állami támogatás, vagyis nem támogatható olyan pályázat, amely más forrásból támogatott program megvalósításával jelen pályázati kiírással azonos célok elérésére irányul. A pályázónak a pályázati formanyomtatvány F_17 számú mellékletében nyilatkoznia kell, hogy csak olyan tevékenységekre és/vagy a kapcsolódó beruházásokra pályázik, amelyekre más forrásból nem kap támogatást. Ha a pályázó az igényelt támogatásnál nem veszi figyelembe a rögzített minimum és maximum értékeket (két tizedesig számítva), a pályázat elutasításra kerül. A Belügyminisztérium Önkormányzatok EU-s fejlesztési pályázatai saját forrás kiegészítése támogatás előirányzatból igényelt támogatás, hozzájárulás esetén a kiegészítő forrásra vonatkozó pályázatot, a vonatkozó eljárásrendnek megfelelően kell benyújtani. 3.1.1.6 Projekt megvalósulásának földrajzi helyei 1. komponens: A projektek a 4 fejletlenebb régióban (Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld, Dél- Dunántúl), valamint a fejlettebb régiók (Közép-Magyarország, Közép- és Nyugat-Dunántúl) kedvezményezett kistérségeiben 4 lesznek támogatva. 2. komponens: Az ipari területekhez vezető utak építése és felújítása az egész ország területén támogatható, de előnyt élveznek a kedvezményezett kistérségekben megvalósuló projektek. A turisztikai vonzerők megközelítésének javítása csak olyan projektek esetében támogatható(k), melyek a ROP 1.1-es intézkedés keretében támogatott turisztikai vonzerők elérhetőségét javítják. 4 A társadalmi-gazdasági szempontból kedvezményezett kistérségek köre a területfejlesztési támogatások és a decentralizáció elveiről, a kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszeréről szóló az Országgyűlés által elfogadott a 24/2001. (IV. 20.) határozat alapján került kijelölésre. A társadalmi-gazdasági szempontból kedvezményezett kistérségek felsorolását a Területfejlesztés kedvezményezett térségeinek jegyzékéről szóló 91/2001 (VI.15.) korm. rendelet tartalmazza. A kistérségek megállapításáról, lehatárolásáról és megváltoztatásának rendjéről szóló 244/2003. (XII.18) Kormányrendelet 6. (7) bekezdése értelmében a kedvezményezett kistérségek besorolásának feltételrendszeréről szóló új országgyűlési határozat hatálybalépéséig átsorolt települések esetén a régi kistérségi rendszer az irányadó. 10
3.1.1.7 Projekt megvalósítási időszaka Azon időszak, amely a kedvezményezett rendelkezésére áll, hogy a projektjét megvalósítsa. A támogatott projektek maximális időtartama 2 év. A pályázónak a záróbeszámolót és az utolsó számlát a projekt zárása után, a támogatási szerződésben meghatározott időpontig, amely legkésőbb 2008. szeptember 30-a lehet, kell benyújtania a VÁTI Kht. számára. A projekt megvalósítás kezdeti időpontjának meghatározásánál tekintettel kell lenni arra, hogy a pályázat elbírálása maximum 4 hónapot, a támogatási szerződés megkötése pedig legalább további 1 hónapot vesz igénybe. A projekt megvalósításának kezdő napja a támogatási szerződés aláírását követő nap. A nyertes pályázó csak a szerződés megkötése után kezdheti meg a fejlesztés kivitelezését. Ugyanakkor a pályázó saját kockázatára a pályázat befogadását követően - vagyis miután a Regionális Fejlesztési Ügynökség a formai és jogosultsági kritériumoknak való megfelelés alapján a pályázatot befogadta, és erről a pályázót írásban értesítette - elindíthatja a közbeszerzési eljárást, annak érdekében, hogy a projekt megvalósítása minél előbb megkezdődhessen. A 1260/1999 EK rendelet 30. cikkely 4. bekezdése alapján a projekt nem mehet át lényeges változáson a projekt zárásától számított 5 éven belül, vagyis a megvalósítás során nem változhat meg a projekt természete, célja, megvalósításának feltételei, valamint a beszerzett eszközök, ingatlanok illetve a felújított vagy felépített ingatlanok tulajdonjoga a projekt lezárását követően, a támogatási szerződés megkötésétől számított 5 éven belül nem változhat meg. A megvalósítási időszak végén elkészült zárójelentés elfogadását követő naptól a 1260/1999 EK rendelet által meghatározott 5 évből fennmaradó időszakot utánkövetési időszaknak nevezzük. A kedvezményezett az utánkövetési időszak alatt is köteles a 1260/1999 EK rendelet értelmében a projekt céljainak maradéktalan teljesítésére, továbbá az elért eredmények fenntartására. A projekttel kapcsolatos dokumentációt 2013. december 31-ig meg kell őrizni. 3.1.1.8 Kik, mely szervezetek nyújthatnak be pályázatot? Pályázó: Az a szervezet, amely benyújtja a pályázatot. A partnerségi együttműködés kereteiben benyújtott pályázatok esetében a partnerségben vezető szerepet betöltő szervezet nyújtja be a pályázatot, és vállal teljes körű felelősséget a projekt megvalósításáért, a pályázatban foglaltak maradéktalan teljesítéséért. A pályázó szervezet feladata a projektmenedzsment biztosítása, különösképpen a partnerek és alvállalkozók szerződtetése, tevékenységük nyomon követése, a projekt megvalósításának koordinálása, a partneri együttműködés szervezése és fenntartása, a pénzügyi és szakmai menedzsment, valamint az adminisztráció. Minden partnerségi együttműködésben csak egy pályázó van. A partnerségi együttműködésben részt vevő partnerek számát a pályázó a pályázati programmal összhangban önmaga határozhatja meg. A partnerekkel közösen kialakított és a partnerségi megállapodásban rögzített feladat-és felelősség-megosztás alapján vesznek részt az egyes partnerek a projekt megvalósításában. A nyertes pályázót a szerződéskötéstől számítva főkedvezményezettnek nevezzük. Amennyiben a támogatást nem csak a pályázó kapja, úgy a támogatásból közvetlenül részesülő további partner/partnerek is kedvezményezett(ek). A pályázó és a támogatásban részesülő partnerek mindegyike aláírja a támogatási szerződést, és annak aláírásával részfelelősséget vállal a projekt megvalósításáért. A partnerségi együttműködésben részt vevő szervezeteknek tevékenységükkel hozzá kell járulniuk a célok eléréséhez, és ezt a felelősségüket partnerségi megállapodás (lásd a pályázati formanyomtatvány mellékletét) aláírásával is meg kell erősíteniük. 11
Emiatt a pályázat költségvetési táblázatát úgy kell elkészíteni, hogy minden egyes költségtétel mellett az arra kijelölt, külön oszlopban fel kell tüntetni a kedvezményezett nevét, aki lehet maga a pályázó, vagy annak egy támogatásban részesülő partnere. Amekkora és amilyen típusú költség, illetve támogatás van egy támogatásban részesülő partnerre vonatkozóan beállítva a költségvetési táblában, akkora és olyan típusú költségekkel kapcsolatban, és olyan mértékben, illetve összegben jogosult támogatás lehívására a támogatásban részesülő partner, az ő nevére kiállított számlák ellenében. A pályázó szervezetek lehetnek: helyi önkormányzatok, azok intézményei és társulásaik, központi költségvetési szervek és intézményei, nem profitorientált, közhasznú gazdasági társaságok. Önkormányzatok: az 1990.évi LXV. Tv. Alapján: helyi önkormányzatok, hatósági igazgatási társulás, intézményi társulás, kisebbségi önkormányzatok, megyei önkormányzatok, fővárosi önkormányzatok, fővárosi kerületek önkormányzatai. Amennyiben a pályázó önkormányzat, kötelező partnerként non-profit szervezetet bevonnia. Önkormányzati társulás: amennyiben az önkormányzati társulás az 1990. Évi LXV. számú, a helyi önkormányzatokról szóló törvény 42-44. -ában, illetve az 1996. Évi XXI. számú, a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény 10.. (1)-ben foglaltaknak megfelelően jogi személyiséggel rendelkezik, a pályázatot a társulás nyújtja be. Amennyiben a pályázó önkormányzati társulás az 1990. Évi LXV. számú, a helyi önkormányzatokról szóló törvény 41. -ában foglaltaknak megfelelően jogi személyiséggel nem rendelkezik, a pályázatot a társulás egyik tagja nyújtja be, a többi tag pedig a pályázó partnere lesz. Önkormányzati intézmények kategóriába az önkormányzat által alapított jogi személyiséggel rendelkező költségvetési szervek tartozhatnak. Az 1992. XXXVIII.Tv. (Áht.) 66. -a szerint az önkormányzat intézményei költségvetési szervként működnek, így költségvetési szerv, azaz intézmény a megyei önkormányzati hivatal, a főpolgármesteri hivatal, a polgármesteri hivatal, a körjegyzőség, valamint a társult képviselő testület hivatala is. Nem profitorientált közhasznú gazdasági társaságok: Közhasznú társaság (Ptk. 57-60. ) Nem vehetnek részt a pályázatban, illetve nem részesülhetnek támogatásban sem főpályázóként, sem partnerként azok a potenciális pályázó szervezetek, a) amelyek csődeljárás vagy felszámolási eljárás alatt állnak, amelyek üzletmenetét bíróság által kirendelt biztos irányítja, amelyek tárgyalásban állnak hitelezőikkel törlesztéseik átütemezése ügyében, amelyek felfüggesztették működésüket, vagy a fentiekben felsorolt esetek alanyai, valamint ha a hazai törvényekben és jogszabályokban meghatározott más, hasonló eljárás miatt ilyen vagy hasonló helyzetben vannak; b) amelyeket a tisztességes üzleti magatartási szabályok megsértéséért jogerősen elítélték (amely ellen fellebbezésnek lehetősége nincs); c) amelyek olyan bizonyíthatóan súlyos szakmai vétséget követtek el, amit a Szerződő Hatóság igazoltnak lát; 12
d) amelyeknek a bejegyzésük helyén, vagy a Szerződő Hatóság, esetleg a projekt megvalósításának felségterületén adótartozásuk vagy adók módjára behajtható köztartozásuk (pl. egészségbiztosítási és nyugdíjbiztosítási járulék) van az állam vagy az önkormányzatok felé; e) amelyek jogerős bírósági ítéletek alanyai voltak csalás, korrupció, szervezett bűnözésben való részvétel vagy bármilyen más, az Európai Közösség pénzügyi érdekeit sértő illegális tevékenység vádjával; f) amelyekről megállapították a súlyos szerződésszegés tényét, mert nem tettek eleget valamely más, a Közösség által finanszírozott tevékenységük szerződésben foglalt kötelezettségeinek; g) amelyek a támogatás iránti pályázat benyújtását megelõzõ három naptári éven belül az államháztartás alrendszereiből, az Európai Unió előcsatlakozási eszközeiből, vagy a strukturális alapokból juttatott valamely támogatással összefüggésben a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségét nem vagy csak részben teljesítette, kivéve a vis maior esetét; h) a pályázat benyújtását megelőző két naptári éven belül az államigazgatási szerv határozatával vagy annak bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság munkavállalók bejelentés nélküli vagy munkavállalási engedély nélküli foglalkoztatása miatt jogerősen bírság megfizetésére kötelezett. i) a pályázó a korábbi szabálytalanság miatt rámért joghátrány alól 5 év után mentesül. 13
3.1.1.9 Kik lehetnek partnerek? A partnerek tekintetében 3 kategóriát különböztetünk meg: 1. Támogatásban részesülő partner: Olyan partner, aki aláírja a támogatási szerződést, valamint a partnerségi megállapodást és közvetlenül részesül a támogatásból. A projekt megvalósulásáért saját feladata, és a kapott támogatás mértékéig felel. A pályázat kiírója ösztönözni kívánja azon szereplők összefogását, akik közösen hatékonyabban tudnak cselekedni a pályázati célok elérése érdekében. 2. Közreműködő partner: A projekt végrehajtásában résztvevő, de a támogatásból nem részesülő partner. A projekt megvalósulásában a saját feladata megvalósításáért felelős. A támogatási szerződést nem, de a partnerségi megállapodást aláírja. 3. Egyéb partner: A projekt megvalósítását kívülről támogató szervezet vagy egyén, amely a kitűzött célok eléréséhez nem konkrét tevékenységgel járul hozzá, és közvetlen módon nem részesül a támogatásból, nem írja alá a támogatási szerződést, sem a partnerségi megállapodást. Partnerek lehetnek: - a 3.1.1.8. pontban felsorolt szervezetek, illetve azok konzorciumai, - megyei állami közútkezelő kht-k, - vasúttársaságok és erdei vasutak üzemeltetői. 3.1.1.10 A pályázati feltételek módosulása A pályázat kiírója a pályázat feltételeinek módosítására vonatkozó jogot fenntartja. A módosított pályázati kiírás megjelentetésétől számított 60 napig van lehetőség a régi feltételek szerint pályázatokat benyújtani, 60 nap elteltével automatikusan az új szempontok alapján kerül elbírálásra a pályázat. A pályázati kiírás módosítását a pályázat kiírója ugyanazokban a médiumokban jelenti meg, mint ahol az eredeti kiírás megjelent. 3.2 KÖLTSÉGVETÉSRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK 3.2.1 Elszámolható költségek 3.2.1.1 Általános feltételek A programok keretében csak olyan költségek számolhatóak el, amelyek megfelelnek a következő feltételeknek: A kedvezményezetteknél valóban felmerült költségek, és teljesülésük az eredeti számlákkal, okmányokkal igazolhatóak. A támogatási szerződésben rögzített megvalósítási időszakban merültek fel az alábbiakat figyelembe véve: o Támogatásban részesülő projektek esetén elszámolhatóak 14