KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT PILISCSABA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATÁHOZ

KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT PILISCSABA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATÁHOZ 2/2005.(I.11.) KORM. RENDELET SZERINT 314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet 38. szerinti véleményezési dokumentáció alátámasztására 2014. JÚNIUS HÓ Z. É. M Ű H E L Y V Á R O S R E N D E Z É S I É S É P Í T É S Z E T I K F T. 1116 B U D A P E S T, Z S U R L Ó K Ö Z 5. T E L : 06-20/ 312-62- 46 E - M A I L : Z E. M U H E L Y @ G M A I L. C O M

KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS (2/2005.(I.11.) Korm. rendelet szerint) PILISCSABA VÁROS 314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet 38. szerinti véleményezési dokumentáció alátámasztására kidolgozó: PILISCSABA Önkormányzata A környezeti vizsgálat és értékelés dokumentumát összeállította: T ó thné Pocsok Katalin (Topolan d B t.) okl. kertész mérnök, városgazdálkodási szakmérnök, környezetgazdálkodási szakmérnök TK 01-5086 és TT1 01-5086/06 tájvédelmi szakértő SZTjV-058 2014. június hó

TARTALOM 1. A KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KIDOLGOZÁSI FOLYAMATÁNAK ISMERTETÉSE... 4 1.1. A környezeti vizsgálat fogalma és célja 4 1.2. Előzmények, tematika 4 1.3. A környezet védelméért felelős szervek és az érintett nyilvánosság bevonása, az általuk adott véleményeknek, szempontoknak a környezeti értékelés készítése során történő figyelembevétele 6 1.4. A környezeti értékelés készítése során tett javaslatok hatása a terv alakulására 10 1.5. A környezeti értékelés során felhasznált adatok forrása, az alkalmazott módszer korlátai 12 2. A TERV (ÉS VÁLTOZATAINAK) RÖVID ISMERTETÉSE... 13 2.1. A terv célja, tartalma, a környezeti értékelés készítése szempontjából fontos elemei, jellemzői 13 2.2. A terv összefüggése más releváns tervekkel, illetve programokkal 17 3. A TERV MEGVALÓSÍTÁSA KÖRNYEZETI HATÁSAINAK, KÖVETKEZMÉNYEINEK FELTÁRÁSA... 24 3.1. Átfogó értékelés 24 3.1.1. A térségi regionális szerkezetbe való illeszkedés, a releváns terveknek - különösen azok környezetvédelmi céljainak való megfelelés értékelése... 24 3.1.2. Környezetvédelmi célok és szempontok megjelenése, illetve figyelembevétele a tervben... 26 3.1.3. A környezeti konfliktusok kezelésének értékelése... 27 3.2. Részletes értékelés: a terv megvalósítása esetén várható, a környezetet érő hatások, környezeti következmények előrejelzése 27 3.2.1. A környezeti elemekre és rendszereikre gyakorolt hatások (földre, levegőre, vízre, élővilágra, épített környezetre, ez utóbbi részeként az építészeti és régészeti örökségre)... 28 3.2.2. Az embert, mint végső hatásviselőt érő hatások értékelése... 31 3.2.3. A részletes értékelésből levont következtetések... 32 4. A HATÁSOK ELKERÜLÉSÉRE VAGY CSÖKKENTÉSÉRE VONATKOZÓ, A TERVBEN SZEREPLŐ INTÉZKEDÉSEK KÖRNYEZETI HATÉKONYSÁGÁNAK ÉRTÉKELÉSE, JAVASLATOK EGYÉB SZÜKSÉGES INTÉZKEDÉSEKRE... 33 5. JAVASLAT OLYAN KÖRNYEZETI SZEMPONTÚ INTÉZKEDÉSEKRE, SZEMPONTOKRA, MELYEKET A TERV ÁLTAL BEFOLYÁSOLT MÁS TERVBEN FIGYELEMBE KELL VENNI.... 33 6. A TERV MEGVALÓSÍTÁSA KÖVETKEZTÉBEN FELLÉPŐ KÖRNYEZETI HATÁSOKRA VONATKOZÓ MONITOROZÁSI JAVASLATOK ÉRTÉKELÉSE... 33 7. KÖZÉRTHETŐ ÖSSZEFOGLALÓ... 34 3

1. A KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KIDOLGOZÁSI FOLYAMATÁNAK ISMERTETÉSE 1.1. A környezeti vizsgálat fogalma és célja A környezetvédelem érdekeinek érvényesülnie kell az országos, a térségi és a települési, valamint az ágazati koncepciók, programok, tervek készítése, megvalósítása során. A környezetvédelem beépülésének módjáról a tervezésbe a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. Törvény (továbbiakban Kt.) 43. és 44. -a rendelkezik. A Kt. 43. (4) bekezdés a) pontja és az (5) bekezdés b) pontja értelmében a helyi önkormányzati határozattal előírt terv, vagy program készítésekor külön jogszabály alapján környezeti értékelést magában foglaló környezeti vizsgálatot kell lefolytatni. Környezeti értékelés nélkül terv, illetve program nem terjeszthető elő. A Kt. 43. (5) bekezdésében előírtak szerint: (5) A (4) bekezdés szerinti külön jogszabály meghatározza azokat a terveket, illetve programokat, amelyeknél a környezeti vizsgálat a) kötelező, vagy b) szükségessége a várható környezeti hatásuk jelentőségének eseti meghatározása alapján, a külön jogszabályban foglalt szempontok figyelembevételével dönthető el. A Kt. 43. (7) bekezdésében leírtak rögzítik a környezeti vizsgálat, a környezeti értékelés célját. (7) A környezeti értékelés a terv, illetve program, valamint ezek céljait és földrajzi kiterjedését figyelembe vevő ésszerű változatai megvalósításának várható jelentős környezeti hatásait azonosítja, írja le és értékeli Az egyes tervek, ill. programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I.11.) Kormányrendelet (továbbiakban: kormányrendelet) 1. (2) a) bekezdése értelmében a település egészére készülő településszerkezeti terv, helyi építési szabályzat és szabályozási terv [1997. évi LXXVIII. tv. 7. (3) bekezdés b) és c) pontja] esetén a környezeti vizsgálat készítése kötelező. A környezeti vizsgálat és értékelés lehetőséget ad a tervezett változtatások várható környezeti hatásainak mérlegelésére, a döntések megalapozására és indoklására, valamint a magasabb rendű, releváns jogszabályoknak, terveknek való megfeleltetésre. A felülvizsgálathoz tehát önálló dokumentumként környezeti vizsgálat és értékelés is készül, amelynek környezetvédelmi véleményezési eljárását a településrendezési terv egyeztetési eljárásával párhuzamosan, egyidejűleg célszerű lefolytatni. 1.2. Előzmények, tematika Önkormányzata Képviselő-testülete 2012. szeptember 11-i ülésén úgy határozott, hogy megkezdi a településrendezési eszközeinek felülvizsgálatát. Ennek első lépéseként megalkotta, majd 2013. március 12-i ülésén elfogadta Piliscsaba Településfejlesztési Koncepcióját (42/2013. (III.12.) számú határozat). A Településfejlesztési Koncepció elfogadását követően megindította az Integrált Településfejlesztési Stratégia elkészítésének folyamatát. Önkormányzata 2014 évelején indította el Településrendezési Eszközeinek felülvizsgálatát. A Város a Településfejlesztési Koncepcióban megfogalmazott hosszútávú, valamint az Integrált Településfejlesztési Stratégiában meghatározott középtávra szóló fejlesztési célok megvalósítása érdekében vizsgálja felül településrendezési eszközeit. 4

A tervezési feladatok fő irányai: A településrendezési eszközök felülvizsgálatának tervezési programját az Önkormányzat Képviselőtestülete 2014. június 17-én határozatban véglegesítette. A tervezési program egyrészt a településre korábban jóváhagyott településrendezési eszközök módosításainak egységes szerkezetbe foglalását, másrészt a település teljes területére vonatkozóan a hatályos rendezési eszközök felülvizsgálatát jelentik, a Város jóváhagyott Településfejlesztési Koncepciója, valamint az államigazgatási egyeztetésen túljutott, de még jóváhagyás előtt álló Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS) célkitűzéseinek megvalósításának érdekében. A Város Önkormányzata a településrendezési eszközeinek felülvizsgálata kapcsán csak olyan kismértékű változtatásokat irányzott elő, amelyek a terv távlatában lehetőséget adnak a település lakóterületi, városközponti-, intézményi-, gazdasági területei ütemezett, értékelvű fejlesztésének megvalósításához, és ezzel egyben a település környezetminőségének a javításához is. A felülvizsgálat kapcsán - a táji-, természeti értékek védelmének figyelembe vételével - kismértékben módosult a mezőgazdasági területek kijelölése és övezeti szabályozása is. A fentiek alapján Önkormányzata, mint a településrendezési eszközök kidolgozója döntött a környezeti értékelés elkészítéséről. A környezeti értékelés az OTÉK 3. (3) bekezdés 2. pontja előírása értelmében a településrendezési tervek környezetalakítási kötelező alátámasztó munkarészeként, de elkülönítetten kerül kidolgozásra (dokumentálása is külön történik). A környezeti értékelés tartalma a Kormányrendelet 4. sz. mellékletében foglaltak figyelembevételével készült, mert az érintett államigazgatási szervek ezen túl, más tartalmi elvárásokat nem fogalmaztak meg. A településrendezési tervek felülvizsgálata kapcsán történő tervmódosítás összhangban van a város településfejlesztési koncepciójának népességmegtartásra és munkahelyteremtésre vonatkozó céljaival, a munkahely megőrzés, munkahelybővítés, valamint az egészséges lakókörnyezet biztosításának szándékával. A változtatásnak, a településrendezési eszközök felülvizsgálatának elsődleges célja a környezet jó minőségének, a természeti és épített környezet értékei védelmének figyelembe vételével - a település lakosságának gazdasági tevékenységét segítő, munkahely teremtő területfelhasználáshoz, fejlesztéshez, valamint az egyedi lakossági és az önkormányzati fejlesztési szándékok megvalósíthatóságához településrendezési tervi szintű területbiztosítása a településszerkezeti terven jelöltek szerint, valamint az ehhez szükséges építési jog biztosítása a szabályozási terven jelöltek szerint. A szabályozási terv szabályozza a településszerkezeti tervben meghatározott területfelhasználás, területhasználat megvalósításához szükséges építési övezeti, övezeti előírásokat, így a beépítés módját és paramétereit, az infrastrukturális elemek helyét és ezek területi biztosítását. A Településszerkezeti terven a hosszútávú fejlesztési elképzeléseknek megfelelően jelölt területfelhasználás változásokat, tervezett lakóterületeket: Klotildliget nyugati oldalán, az Ibolya utca menti kertes mezőgazdasági területet a Településszerkezeti terv tervezetten kertvárosias lakóterületként jelöli ki (Lke). Magdolna-völgy északi oldala és a vasút közötti kertes mezőgazdasági területet a Településszerkezeti terv tervezetten kertvárosias lakóterületként jelöli ki (Lke). 5

A megvalósul ütemezhetősége érdekében a Szabályozási terv módosítása nem követi. Az új lakóterületek szabályozására a változáshoz szükséges városrendezési-városüzemeltetési feltételek, illetve azok megvalósításához szükséges források rendelkezésre állása esetén kerül sor. 1.3. A környezet védelméért felelős szervek és az érintett nyilvánosság bevonása, az általuk adott véleményeknek, szempontoknak a környezeti értékelés készítése során történő figyelembevétele A Településszerkezeti terv és a Szabályozási terv új tervi elemeinek megvalósítása, érvényesítése következtében várható környezeti hatások vizsgálatát és értékelését összegző környezeti értékelés egyeztetésébe a 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet szerint az alábbi államigazgatási szervek vonandók be: - Környezetvédelem: KDT Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség; Nemzeti Környezetegészségügyi Intézet Közép-Duna-völgyi Kirendeltsége Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság; - Táj- és természetvédelem: Duna-Ipoly Nemzeti Park; - Környezet- és település-egészségügy: Pest Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve; - Épített környezet védelme: Pest Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal Állami Főépítészi Iroda; - Erdőterületek védelme: Pest Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóság; - Talajvédelem: Pest Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága; - Termőföld mennyiségi védelmére kiterjedően: Pest Megyei Kormányhivatal Földhivatala Földügyi Osztály; - Kulturális örökség (műemlékvédelem, régészet) védelem: Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal Örökségvédelmi Osztály; - Földtani és ásványvagyon védelem: Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Budapesti Bányakapitányság A környezeti vizsgálat és értékelés készítésekor a környezet védelméért felelős szervek által adott alábbi véleményeket és vizsgálati szempontokat vettük figyelembe: Pest Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal Állami Főépítészi Iroda (Ügyiratszám: PED/ÁF/33-1/2014.) Az állami főépítész kéri az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I. 11.) Korm. rendeletben leírtak figyelembe vételét. 6

KDT Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (Ikt. sz.: KTF: 3133-1/2014.) A tervek készítésénél tekintettel kell lenni arra, hogy a szabályozások, előírások nem veszélyeztethetik a település természeti és tájképi értékeit, a környezeti elemeket, az emberi egészséget, az életminőség környezeti feltételeit. Ennek érdekében a tervek tartalmát úgy kell meghatározni, az a jelenleg érvényben lévő környezetvédelmi, táj- és természetvédelmi, valamint vízvédelmi jogszabályokkal összhangban legyen. Az alábbi jogszabályokat figyelembe kell venni: - 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól - 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről - 2003. évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervről - 2005. évi LXIV. törvény a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről1-1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről - 2007. évi CXXIX. törvény a termőföld védelméről - 1995. évi LVII. Törvény a vízgazdálkodásról Táj- és természetvédelmi szempontból: - 275/2004. (X.8.) korm. rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről - 4/2010. (V.11.) KvVM rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről Levegőtisztaság-védelmi szempontból: - 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet a levegő védelméről - 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről - 4/2011. (I. 14.) VM rendelet a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről - 6/2011. (I. 14.) VM rendelet a levegőterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról Vízvédelmi szempontból: - 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről - 220/2004. (VII. 21.) KvVM rendeletet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló - 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendeletet a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezésével szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló Zaj- és rezgésvédelmi szempontból: - 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól - 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról Hulladékkezelés szempontjából - 2012. évi CLXXXV. törvény a hulladékról (önkormányzati feladatok 33-37. ) - 5/2002. (X. 29.) KvVM rendelet a települési szilárd hulladék kezelésére szolgáló egyes létesítmények kialakításának és üzemeltetésének részletes műszaki szabályairól 7

- 45/2004. (VII. 26.) BM KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól - 72/2013. (VIII. 27.) VM rendelet a hulladékjegyzékről - 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről - 23/2003. (XII. 29.) KvVM rendelet a biohulladék kezeléséről és a komposztálás műszaki követelményeiről - 45/2012. (V. 8.) VM rendelet a nem emberi fogyasztásra szánt állati eredetű melléktermékekre vonatkozó állategészségügyi szabályok megállapításáról Pest Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóság (Üi.sz.: XIV-G-013/02232-1/2014.) Az Erdészeti Igazgatóság felhívja a figyelmet, hogy a településrendezési eszközök felülvizsgálatának (áttekintésének és ellenőrzésének) és szükséges módosításának, valamint egységes szerkezetbe foglalásának során az erdőterületeket érintő kérdésekben az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (továbbiakban Evt.) rendelkezéseinek betartása elsődleges követelmény. A jogszabályi hierarchiából következően a helyi építési szabályzat és szabályozási terv nem lehet ellentétes a helyi rendeletnél magasabb szintű jogszabállyal. Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal Örökségvédelmi Osztály (Üi.sz.: PE-06D/OR/130-1/2014.) A településrendezési tervek és a helyi építési szabályzat elkészítésénél, illetve módosításánál a kulturális örökség védelméről szóló, többször módosított 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kötv.) előírásait kell figyelembe venni, amelynek hatálya a műemlékekre és a régészeti emlékekre egyaránt kiterjed. A Kötv. településrendezési eljárást érintő 66. -a szerint örökségvédelmi hatástanulmányt kell készíteni a település fejlesztési koncepciójának kidolgozása során. Amennyiben a fejlesztési koncepció készítésekor nem készült, vagy a rendezés alá vont területre nincs örökségvédelmi hatástanulmány, vagy van, de az tíz évnél régebbi, akkor azt a rendezés alá vont területre el kell készíteni. Az örökségvédelmi hatástanulmány tartalmáról a 395/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet 1. melléklete rendelkezik. Nem kell örökségvédelmi hatástanulmányt készíteni, ha a 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 38. szerinti véleményezési szakaszban az illetékes államigazgatási szerv véleménye szerint a rendezés alá vont terület örökségvédelmi szempontból nem érintett. A megváltozott jogszabályok figyelembe vétele miatt (314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet, az Ún. Településrendezési kódex) miatt javasolt, hogy az eddig elkészült örökségvédelmi hatástanulmány térjen ki részletesebben a települési szövet és a beépítés morfológiájának vizsgálatára is, ami a helyi védelem alá vont településrészekre vonatkozó döntés jobb megalapozását szolgálja. Ide tartozik a régészeti örökség és műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 393/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet 3. sz. mellékletében a műemléki környezet vonatkozásában felsorolt szempontokra épülő értékvédelmi munkarész, ami a műemléki környezet átfogó belül kitér (részletes leírással és fényképekkel) az egyes építmények jellemző formai jegyeire, alaprajzi tipológiájára és a különböző településrészek korábbi beépítéseinél esetleg érvényes egyedi sajátosságokra. Ez elősegítené a műemléki környezet értékeinek beillesztését a helyi értékvédelem szabályozási körébe. Előnyös lenn ez, mert a helyi védelemre kijelölt településrészek részleges vagy akár teljes fedésben állhatnak a kijelölt műemléki környezetekkel, illetve kiegészíthetik egymást. közigazgatási területén 4 műemlék és 4 nyilvántartott régészeti lelőhely található. 8

Nemzeti Környezetügyi Intézet Közép-Duna-völgyi kirendeltsége (Ikt. Szám: 0112-002/2014.) Piliscsaba a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) korm. rendelet Felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területek besorolása című 2. számú melléklete, valamint a felszín alatti vizek minősége szempontjából érzékeny területeken lévő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet melléklete alapján fokozottan érzékeny terület, kiemelten érzékeny területen fekvő település. teljes közigazgatási területe az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi Törvény (továbbiakban: OTrT) 3/8. számú melléklete alapján a felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő övezetébe tartozik. A vízgyűjtő területen keletkező, illetve a vízgyűjtőn kívül keletkezett szennyvizek vízgyűjtő területre történő be- és kivezetéséről a tervben rendelkezni kell. Piliscsaba közigazgatási területe érinti a Budai Tájvédelmi Körzet védettségének fenntartásáról szóló 125/2007. (XII. 27.) rendelettel kijelölt Budai Tájvédelmi körzet területét, az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X.8.) a Korm. rendelet (N2000 Kr.) és az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet által kihirdetett Natura 2000 hálózathoz tartozó, HUDI20009 kóddal Budaihegység néven, valamint a HUDI20039 kóddal Pilis és Visegrádi-hegység néven jelölt kiemelt jelentőségű természet megőrzési terület, valamint az OTrT-ben lehatárolt ökológiai hálózat övezetét. Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (Üi.sz.: 75/2014.) Tájékoztatást ad a Piliscsaba közigazgatási területén lévő természetvédelmi szempontú kijelölés alatt álló területekről (a fentiekben már ismertetett tartalommal). A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság táj- és természetvédelmi szempontból szükségesnek tartja, hogy a tervmódosítás során meghatározásra kerülő településfejlesztési elképzelések, a természetvédelmi célkitűzések figyelembe vételével kerüljenek kialakításra. A Klotildliget településrész és a Natura 2000 kijelöléssel érintett terület határán a felszíni vízelvezetésre különös gondot kell fordítani, hogy a határos erdőterületről lefolyó víz a későbbiekben ne veszélyeztesse a lakóterületet, és ezáltal elkerülhető legyen a természetvédelmi szempontú kijelölés alatt álló területek igénybevétele (pl. védelmi funkciót ellátó rőzseművek kihelyezése). Felhívja a figyelmet az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet 1. (2) és (3) bekezdésében foglalt környezeti vizsgálat elkészítésére vonatkozó előírásokra. Az előzetes tájékoztató nem tartalmazott elegendő információt ahhoz, hogy a környezeti vizsgálat lefolytatásának szükségessége eldönthető legyen. Kérik, hogy a döntés megalapozásához szükséges tájékoztató legalább a rendelet 4. (3) bekezdésében foglalt szempontok megfelelő tartalmi követelménnyel készüljön el. A tervmódosítás egyeztetési anyaga a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 38. szerinti véleményezési szakaszában az érintett államigazgatási szervek kidolgozott tervre vonatkozó közbenső véleménye várható. Véleményeltérés esetén Korm. rendelet 39. (1) pontja szerint a polgármester egyeztetést kezdeményezhet az eltérő vélemények egyeztetésére, elfogadására és/vagy elvetésére. 9

1.4. A környezeti értékelés készítése során tett javaslatok hatása a terv alakulására A településfejlesztési koncepcióhoz, illetve az integrált településfejlesztési stratégiához készült megalapozó vizsgálatok, azok elemzése és értékelése megfelelő alapot adtak a rendezési tervek és ezzel kapcsolatosan a környezeti értékelés számára. A megalapozó vizsgálatokra épülő Koncepció és ITS keretet szabott a hosszútávon és rövidtávon tervezhető fejlesztéseknek, a fejlesztések megvalósíthatóságát szolgáló településrendezési tervek és helyi építésszabályozás tartalmának. A tervet megalapozó vizsgálatok és az önkormányzat szándéka szerint az eredményes településfejlesztés, racionális területgazdálkodás érdekében a hatályos településszerkezeti tervben kijelölt tervezett beépítésre szánt területeket csökkenti a terv. A beépítésre szánt területek területfelhasználása, építési övezeti besorolása a területhasználat és az építési igények átalakulásának megfelelően helyenként változik (lásd a módosításokat összefoglaló táblázatot). A hatályos településszerkezeti tervben kijelölt meglévő és tervezett lakó- és gazdasági területek mértéke -a terv távlatában figyelembe vehető valós fejlesztési potenciált- megfelelőnek ítélhető. A Garancs lakópark ÉK-i részén a lakóterületként kijelölt és eddig nem hasznosított területrészt a módosuló Településszerkezeti terv a felülvizsgálat eredményeként ismét mezőgazdasági területként határozza meg, míg az Ibolya utca menti és Magdolna-völgy északi oldala és a vasút közötti, lakófunkcióra is hasznosított kertes mezőgazdasági területet lakóterületként jelöli. gazdasági területeinek kijelölése kismértékben változott, a szennyvíztisztító telep területének bővítési területével csökkent. A mezőgazdasági területek övezeti besorolása, szabályozása kismértékben változik a tervmódosítás javaslata alapján. A mezőgazdasági terület övezeti szabályozása is ennek értelmében - a környezeti adottságok figyelembe vételével - megváltozik. A Város nyugati határában, a Pilisjászfaluval közös igazgatási határon lévő Sumlin általános mezőgazdasági övezeti besorolása kertes mezőgazdasági övezeti besorolásra módosul a kialakult telekstruktúra és a tulajdonosi területhasználattal, a földhivatali művelési ág szerint, területhasznosítással összefüggő elképzelések figyelembe vételével. A hatályos tervben az egyéni gazdálkodást is kiszolgáló általános mezőgazdasági (MáL) Álomvölgy területe, valamint a közigazgatási határ és az Álomvölgy területe közötti összközművel rendelkező, erdőként jelölt terület, aminek északkeleti, egy telekmélységű része kertes mezőgazdasági területbe kerül átsorolásra. A tervezett közmű-infrastruktúrafejlesztések az épített és a természeti környezet védelmét, a településszerkezet javítását és a városüzemeltetés feltételeinek racionalizálását egyaránt szolgálják. A fejlesztési lehetőségeket korlátozza a település hidrogeológiai adottsága, a település területének nagy része kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezetén fekszik. A település keleti szélét érinti a nyílt karsztos adottság is. A felülvizsgálat eredményeként, a körzeti erdőtervben meghatározott területeket a Településszerkezeti terv is erdőterületként jelöli, így a Településszerkezeti terv szintjén az erdőterületek a jogi állapotnak megfelelően, a mezőgazdasági területek részleges átminősítésével növekedtek. A környezeti értékelés eredményeként az egyeztetésben résztvevő államigazgatási szervek előzetes véleményével összhangban az alábbi tervezést befolyásoló tényezőket kellett figyelembe venni: 10

Táj- és természetvédelem A tervezett változtatások, a beépítésre szánt területek csökkentése, a beépítésre szánt területek területhasználatának, funkciójának módosítása a táj- és természetvédelmi, valamint a környezetvédelmi előírások betartása mellett a település táji-természeti értékeit nem veszélyeztetik. A Sumlin kertes mezőgazdasági területe az ökológiai hálózat pufferterületének része, így az övezetben az építési előírások betartása mellett fokozott figyelmet kell fordítani az épületek településképi megjelenésére, tájba illesztésére. A település új fejlesztési területein a villamosenergia ellátás hálózatai, az iparági előírásoknak megfelelően, földalatti elhelyezéssel kerülhetnek kivitelezésre, segítve a terület esztétikus megjelenését és a racionális területgazdálkodást. A település már beépített, így villamosenergia ellátás vonatkozásában is már ellátott területein a tervezés távlatáig, ha egyéb fejlesztés a hálózat nyomvonalát nem érinti, várhatóan annak a föld feletti elhelyezése fennmarad. Ezeken a területeken arra kell törekedni, hogy új hálózati nyomvonal csak a már rendelkezésre álló oszlopsorra kerüljön fektetésre, új oszlopsor nem létesíthető. Felszíni vízrendezés A településen a csapadékvizek elvezetése sok helyen jelenleg is problémás. Ezért Piliscsaba teljes közigazgatási területére, sőt a területén túl a teljes vízgyűjtő területére vonatkozó csapadékvíz elvezetési tanulmányterv készítése javasolt. A tanulmányterv alapján a vízelvezetést szolgáló vízfolyások vízgazdálkodási övezetének területe és karbantartó területsávja pontosan kijelölhető és azoknak megőrzéséhez elkészülhetnek az engedélyezési tervek. A vízelvezetési rendszert terhelő szélsőséges csapadék-események zavarmentes elvezetésére záportározók létesítése javasolt, amelyet egyes fejlesztési területrészeken látvány tóként is lehet kivitelezni, de látványtavat létesíteni csak akkor szabad, ha annak a minimális vízszintjéhez szükséges vízellátást folyamatos vízutánpótlással biztosítani lehet. A tanulmánytervben, pontos geodéziai felmérés alapján vizsgálni szükséges, az egyes rész-vízgyűjtő területek hidrogeológiai és hidraulikai adottságait. Szennyvízelvezetés, szennyvízkezelés A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 2. számú melléklete tartalmazza a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területek besorolásának a feltételrendszerét, a besorolásokat pedig a 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet tartalmazza, mely szerint Piliscsaba a kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területek körébe sorolt. A település felszín alatti vizek szempontjából meghatározott szennyeződésérzékenysége miatt minden beépítéssel járó fejlesztés a szennyvizek és a szennyezett csapadékvizek körültekintő kezelésével, a vízi közművek és a rákötések kiépítésével együtt valósítható meg. A beépítéssel járó fejlesztésekhez a szennyvíztisztító kapacitásának bővítése szükséges. A közcsatorna hálózattól távolabbra eső területeken levő beépítéseknél helyi közműpótló alkalmazásával oldható meg a szennyvizek gyűjtése. A település szennyvízcsatorna hálózatát a fejlesztési területeken tovább kell építeni, -amennyiben szükséges- átemelő berendezéseket és nyomóvezetékeket kell létesíteni. Termőföld védelem Piliscsabán a hatályos településszerkezeti tervben meghatározott beépítésre szánt területek jelentős része már beépített. A termőföld mennyiségi védelme érdekében a terv további jelentős beépíthető területeket nem jelöl ki, inkább csak a tervezett, de még fel nem használt lakóterületek 11

településszerkezeti pozícióját, kijelölését módosítja (Garancs lakópark ÉK-i részén a lakóterületként kijelölt és eddig nem hasznosított területrész). Az Ibolya utca menti és Magdolna-völgy északi oldala és a vasút közötti, lakófunkcióra is hasznosított kertes mezőgazdasági területet lakóterületként jelöli újonnan a terv. A lakóterületi fejlesztés távlati megvalósítása mezőgazdasági terület, termőföld más célú igénybe vételével valósítható meg. Zaj- és rezgésvédelem A tervezett módosítások a zaj- és rezgésvédelem szempontjából nem eredményeznek kedvezőtlen változást: A Településszerkezeti tervben kijelölt új lakóterületek a belterület É-i részén, a vasút két oldalán lévő kertes mezőgazdasági területek (Magdolna-völgy, Klotildliget), ahol a lakóterületté váláshoz a területek beépíthetőségének a zajvédelmi megfelelőségéről gondoskodni kell. A közúti forgalom környezeti terhelésére, ezen belül különösen közúti közlekedésből eredő zajterhelésre figyelemmel kell lenni a 10. sz. főút, Főutca melletti beépítéseknél. A településrendezés eszközeivel megoldandó, üzemi eredetű zajprobléma jelenleg sincs és a módosítások kapcsán sem várható. Levegőtisztaság védelem, a lakókörnyezet védelme A város területén a belterület Ny-i határán (Szállás) és a 10. sz. főút vonzásában, a Kenyérmezői-patak környezetében lévő (Hosszúrét, Vár utca és környéke, Kálvária utca környezete) gazdasági területek közvetlen szomszédságban vannak a védendő lakóterületekkel. Az egész város területén, különösen a lakóterületekkel szomszédságban lévő gazdasági területeken, a gazdasági területek lakóterületi határán csak a lakóterületek jó környezetminőségének fenntartását légszennyező anyag kibocsátással, zajterhelés nem veszélyeztető tevékenységek folytathatók. A gazdasági területek kijelölése már a hatályos terv kapcsán kialakult, a tervmódosítás új gazdasági területet nem határoz meg. 1.5. A környezeti értékelés során felhasznált adatok forrása, az alkalmazott módszer korlátai A környezeti értékeléshez felhasznált adatok forrásai: - a Településfejlesztési Koncepciót és az Integrált településfejlesztési Stratégiát megalapozó vizsgálatok, elemzések, értékelések - a Településfejlesztési Koncepció egyeztetési anyaga - az Integrált Településfejlesztési Stratégia - a településrendezési eszközök módosításának az államigazgatási egyeztetésében résztvevők előzetes tájékoztató alapján adott adatszolgáltatása, előzetes véleménye - a területrendezési tervek (OTrT, BATrT), koncepciók, programok (Nemzeti Környezetvédelmi Program 2009-2014) A településrendezési tervek készítésekor, a felülvizsgálat során - a tervmódosításban érdekeltek elképzeléseinek megvalósíthatósága érdekében - meghatározó, hogy a tervben foglaltak összhangban legyenek a magasabb rendű tervekkel, programokkal, a vonatkozó jogszabályi előírásokkal, valamint az érintett államigazgatási szervek, közmű- és hírközlési szolgáltatók, közútkezelők jogszabályi alapú véleményével. Fontos, hogy a tervmódosítási szándék élvezze az érintett lakosság, a civil szervezetek támogatását is. 12

A tervmódosítás egyeztetési dokumentuma a környezeti értékelés kapcsán felmerülő környezeti konfliktusokat feloldó területfelhasználási-, szabályozási megoldásokat, környezetvédelmi intézkedési javaslatokat tartalmaz. 2. A TERV (ÉS VÁLTOZATAINAK) RÖVID ISMERTETÉSE 2.1. A terv célja, tartalma, a környezeti értékelés készítése szempontjából fontos elemei, jellemzői A terv célja: A településrendezési tervek és a helyi építési szabályzat módosításának célja a tervezési programban meghatározott fejlesztési, módosítási szándékok megvalósításához szükséges területek meghatározása a településszerkezeti tervben és területbiztosítása a Szabályozási tervben. A tervek felülvizsgálata és módosítása a Településfejlesztési Koncepcióban és az Integrált településfejlesztési Stratégiában meghatározott célállapot elérése, a támogatott lakossági igények kielégítése érdekében a területfelhasználás, a településfejlesztési lehetőségek értékelvű, területtakarékos, célirányos racionalizálását szolgálja a terv távlatában. A terv tartalma: A terv több, az alábbiakban röviden ismertetett módosításra, módosítási területre terjed ki, amelyek közül az aláhúzással jelöltek a környezeti értékelés szempontjából fontos elemek. sorszám 1. Terület megnevezése Garancs lejtő lakópark területei visszasorolása mezőgazdasági területbe 2. Sumlin 3. 4. Ibolya utca menti terület és Ibolya utca menti és Magdolna-völgy északi oldala és a vasút közötti kertes mezőgazdasági terület új hitéleti épület elhelyezésének lehetősége Szent László király u. 376 hrsz VÁLTOZÁSSAL ÉRINTETT TERÜLETEK területe (ha) 22,92 10,37 2,70 1,50 3,78 6,1 0,28 TSZT változás ismertetése, indoklása A korábbi tervben kertvárosias lakóterületként tervezett terület visszasorolásra kerül általános mezőgazdasági területfelhasználásba. Lke Má A korábbi tervben általános mezőgazdasági területként jelölt települélésrész művelési ágváltás, illetve az erdő elsődleges rendeltetése okán kertes mezőgazdasági, valamint északi és nyugati része erdőterület területfelhasználásba kerül átsorolásra. Má Mk+E A korábbi tervben kertes mezőgazdasági területként jelölt területrész két ütemben kerül rendezésre. I. ütemben TSZT-ben kertvárosias lakóterületbe kerül átsorolásra. Szabályozására II. ütemben kerül sor. Mk Lke A korábbi tervben kertvárosias lakóterületként jelölt telek intézményi vegyes területfelhasználásba kerül. Lke Vi 13

5. 6. 7. 8. 9. 10. Ligeti Óvoda Szent László király u. 1136 és 1137 hrsz Kenderesi úti szalagtelkek 1563-1570 hrsz Erdészkert 1211 és 1212 hrsz Orvosi Rendelő Bajcsy Zsilinzsky u. 275, 276 hrsz Hétszínvirág Óvoda Levente utca 13. (210 és 211 hrsz) Napsugár Óvoda Bajcsy Zsilinszky u. 37. (270 hrsz) 0,33 0,44 1,49 0,32 0,12 0,19 11. Csabakert 1236/4 hrsz 0,41 12. 13. Hauck János Ált.Isk. Szabadság tér Kálvária u. 1873, 1874,1878,1879 hrsz Árok u. 2040/2,3 Zsidó temető 0,63 0,26 14. 085/8 hrsz Murvabánya 8,88 15. Álomvölgy és közig.határ közötti összközműves erdő terület 1,96 39,38 A korábbi tervben kertvárosias lakóterületként jelölt telek intézményi vegyes területfelhasználásba kerül. Lke Vi A korábbi tervben kisvárosias lakóterületként jelölt területrész kertvárosias területfelhasználásba kerül. Lk Lke A korábbi tervben településközpont vegyes területként jelölt tömb különleges sport területfelhasználásba kerül. Vt Ksp A korábbi tervben kertvárosias lakóterületkéntjelölt telek intézményi vegyes területfelhasználásba kerül. Lke Vi A település központi részén található Csabakert a korábbi tervben településközpont vegyes területkén került kijelölésre. A telek különleges fásított köztér területfelhasználásba kerül. Vt KbKt A korábbi tervben kertvárosias lakóterületként jelölt telek településközpont vegyes területfelhasználásba kerül. Lke Vt A korábbi tervben falusias lakóterületként jelölt telek különleges beépítésre nem szánt temető, kegyeleti park övezetbe területfelhasználásba kerül. Lf KbTe A korábbi tervben erdőterületként jelölt működő bányaterület különleges beépítésre nem szánt bányaterület övezetbe kerül. E KbB A korábbi tervben a közigazgatási határ és az Álomvölgy terület közötti összközművel rendelkező terület erdőterületként jelölt, amelyek északkeleti, egy telekmélységű része kertes mezőgazdasági területbe kerül átsorolásra. E Mk A korábbi terv az Álomvölgy területét általános mezőgazdasági egyéni gazdálkodást is kiszolgáló területként jelölte, amely kertes mezőgazdasági területfelhasználásba kerül. MáL Mk 14

16. 142/55 hrsz. egy része 4,85 17. 025/18 egy része 2,46 18. 061 hrsz 5,66 19. 059 hrsz 1,47 20. 046, 047 hrsz-ek egy része 14,11 21. 048-049 hrsz-ek 12,59 22. 0137 hrsz 0,40 23. 0130 hrsz 1,87 24. 0108-0122-0123-0124- 0128-0129 hrszek 25. meglévő általános iskolák 26. Templom tér keleti oldala mentén és a Főút keletre fekvő szakasza északi és déli oldala menti teleksora az Új u. és Szent László u.- ig, valamint a Balassi Bálint u.-ban a korábbi tervben lévő közkert. 33,68 1,15 4,00 27. Klarissza udvar 0,16 28. 29. Klévízn területének mélyvonalában Szennyvíztisztító telep területének bővítése 0,34 0,32 A Szállás terület a korábbi különleges beépítésre szánt sport területből településközpont vegyes területfelhasználásba kerül. Ksp Vt A korábbi terv e területeket általános mezőgazdasági, illetve a 19., 22. és 23. sz. területeket vízgazdálkodási területfelhasználásba sorolta. E területek az erdő elsődleges rendeltetésének (védelmi-, gazdasági-, közjóléti erdő) megfelelően erdőterületfelhasználásba kerülnek átsorolásra. Má E, valamint Vm E A korábbi tervben központi vegyes területként jelölt telek településközpont vegyes területfelhasználásba kerülnek. Vk Vt A korábbi tervben falusias lakóterületként jelölt telkek településközpont vegyes területfelhasználásba kerülnek, magába foglalva a meglévő benzinkút telkét, amely korábbi tervben központi vegyes terület volt. Balassi Bálint u.-ban a korábbi tervben lévő közkert volt. Lf Vt, valamint Vk Vt és Z-Kk Vt A korábbi tervben településközpont vegyes terület különleges beépítésre nem szánt burkolt köztér besorolásba kerül. Vt KbBk A korábbi tervben településközpont vegyes terület vízgazdálkodási-tó területfelhasználásba kerül. Vt Vtó A meglévő szennyvíztisztító telep bővítése korábbi tervben gazdasági területként szereplő területen kerül bővítésre Gksz K-Hf 15

A korábbi tervben kijelölt területfelhasználásokhoz képest a változással érintett területfelhasználások területeit az alábbi ábra mutatja be, fenti táblázatban jelölt sorszámozás szerint: 16

2.2. A terv összefüggése más releváns tervekkel, illetve programokkal BUDAPESTI AGGLOMERÁCIÓ TERÜLETRENDEZÉSI TERVE- BATRT A Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló 2005. évi LXIV. törvényt, a 2011. évi LXXXVIII. törvény módosította. A Budapesti Agglomeráció Területrendezési terve a közigazgatási területére vonatkozóan kötelezően betartandó elemeket és előírásokat tartalmaz, melyekhez a Településrendezési terv megalkotásakor igazodni kell. A BATrT térségi szerkezeti terve a település térségi területfelhasználásnak és a műszaki infrastruktúrahálózatnak a térbeli rendjét határozza meg. A BATrT térségi szerkezeti terv közigazgatási területére vonatkozó kivonatát a 2. számú melléklet tartalmazza. A Szerkezeti terv közigazgatási területét az alábbi térségi területfelhasználási kategóriákba sorolja: A térségi szerkezeti terv alapján Piliscsaba területe az BATrT szerkezeti terve szerint városi települési-, mezőgazdasági-erdőgazdálkodási- és vízgazdálkodási térségekbe sorolt. Területén főút és vasúti pálya halad keresztül. Piliscsaba belterülete, szigetszerű lakóparkjaival és gazdasági területeivel együtt városias települési térség -be sorolt. A BATrT térségi területfelhasználási kategóriákra vonatkozó 5-7. előírásai szerint az alábbiakat szükséges betartani: A Városias települési térségben új lakóterület, vegyes terület, gazdasági terület, illetve üdülőterület abban az esetben jelölhető ki, ha a tervezett területfelhasználás jól illeszthető a település meglevő szerkezetéhez, táj- és természetvédelmi, környezetvédelmi, erdővédelmi, valamint kulturális örökségvédelmi és 17

árvízvédelmi szempontok alapján nem sért társadalmi érdeket, és a tervezett funkció ellátásához szükséges műszaki infrastruktúra kapacitás azt lehetővé teszi vagy a terület igénybevételével párhuzamosan kiépül. A település közigazgatási területére vonatkoztatott területén a városias települési térség növekménye nem haladhatja meg BATrT 1/3. számú mellékletben található területi mérleg szerinti városias települési térség 2%-át. A nagy kiterjedésû zöldterületi települési térségben csak zöldterület, továbbá a beépítésre szánt és beépítésre nem szánt különleges terület területfelhasználási egység körébõl sportolási célú terület, valamint temetõterület jelölhetõ ki. Az erdőgazdálkodási térséget legalább 85%-ában erdőterület területfelhasználási egységbe, illetve természetközeli terület (ezen belül kizárólag karsztbokorerdő) területfelhasználási egységbe kell sorolni. A védelmi elsődleges rendeltetésű erdőterületként és a természetközeli területként besorolt területfelhasználási egységek kiterjedése nem csökkenhet. Az egyes településeken lévő, erdőterületként besorolt területfelhasználási egységek nagysága - a település közigazgatási területére vetítve - összességében nem csökkenhet. A mezőgazdasági térség legalább 90%-át mezőgazdasági terület, illetve természetközeli terület területfelhasználási egységbe kell sorolni. A mezőgazdasági térség legfeljebb 10%-án bármely települési területfelhasználási egység kialakítható. Fentiekben részletezett BATrT 5-7. szabályozza, hogy az adott területfelhasználási kategóriák méretétől milyen mértékben lehet eltérni. A BATrT 1/3. melléklete meghatározza a településen belül az előforduló területfelhasználási kategóriák területi kiterjedését. Az Agglomerációs tervben jelölt egyes térségek, illetve a hatályos Településszerkezeti terv területi mérlegét az alábbi táblázat mutatja be. Területfelhasználási kategóriák: BATrT szerint (ha) kötelezően betartandó (ha) TSZT szerint Városias települési térség 628,7 max 641,27 631,15 Nagykiterjedésű zöldterületi települési térség 12,23 min 12,23 12,36 Erdőgazdálkodási térség 1577,9 min 1341,21 1494,33 Mezőgazdasági térség 336,31 min 302,68 417,30 Közigazgatási terület 2555,14 2555,14 (ha) A BATrT Piliscsaba területét érintő övezetei: Az Övezeti Terv a betartandó sajátos területrendezési szabályok érvényesítésére kijelölt, Kiemelt térségi övezeteket határozza meg, melyek Piliscsaba város területén a következők: 3.1.,3.2.,3.3.sz. melléklet: Magterület övezete, Ökológiai folyosó övezete, Puffer terület övezete 3.5. és 3.6. sz. melléklet: Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete, Erdőtelepítésre alkalmas terület övezete 3.7 és 3.8. sz. melléklet: Országos komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete, Térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete 18

3.9 és 3.10. sz. melléklet: Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete, Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete 3.13. sz. melléklet Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezete 3.14. sz. melléklet Felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területe övezete 3.15. sz. melléklet Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete 3.18. sz. melléklet Földtani veszélyforráson területének övezete 3.19. sz. melléklet Vízeróziónak kitett terület övezete 3.20. sz. melléklet Széleróziónak kitett terület övezete Az ökológiai folyosó övezetébe olyan területek tartoznak, amelyek főleg természetes eredetűek és alkalmasak az ökológiai hálózathoz tartozó egyéb élőhelyek (magterületek, pufferterületek) közötti biológiai kapcsolatok biztosítására. A pufferterület övezetébe olyan rendeltetésű területek tartoznak, melyek megakadályozzák vagy mérséklik azoknak a tevékenységeknek a negatív hatását, amelyek a magterületek, illetve az ökológiai folyosók állapotát kedvezőtlenül befolyásolhatják vagy rendeltetésükkel ellentétesek. A magterület kiemelt övezetébe olyan természetes, vagy természet közeli élőhelyek tartoznak, amelyek az adott területre jellemző természetes élővilág fennmaradását és életkörülményeit hosszú távon biztosítani képesek és számos védett vagy közösségi jelentőségű fajnak adnak otthont. A magterület övezetben beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, kivéve, ha a települési területet a magterület vagy a magterület és az ökológiai folyosó körülzárja, vagy a magterület övezetében történelmi sportterületek találhatók, és a kijelölést más jogszabály nem tiltja. Fenti térségi övezetek közül az Ökológiai hálózat elemei kerültek Piliscsaba Településszerkezeti tervére, valamint Szabályozási tervére átvezetésre, Helyi Építési Szabályzatába pedig előírásként beépítésre. 19

A Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetében beépítésre szánt terület csak kivételesen, egyéb lehetőség hiányában területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Az övezetben külszíni bányatelek megállapítása, illetve bányászati tevékenység engedélyezése a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehetséges. Az Erdőtelepítésre alkalmas területeken beépítésre szánt terület csak kivételesen, egyéb lehetőség hiányában területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. 20