Az aszály sújtotta területek megfigyelése és a kockázat felmérése, csökkentése az éghajlatváltozásra való felkészülés tekintetében



Hasonló dokumentumok
Magyarország Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program. Szarvas, Február 16.

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program

Duna Transznacionális Program. Budapest, 2015 március 26.

Az európai vízkészletek megőrzésére irányuló terv (Blueprint to Safeguard Europe's Water Resources) A vízgyűjtő-gazdálkodási tervek értékelése

Tájékoztatás a közötti Határmenti Programok keretében az ETT-k számára megnyíló lehetőségekről

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

Transznacionális programok

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

IDEGENHONOS INVÁZIÓS FAJOK ELLENI FELLÉPÉS ÉS SZABÁLYOZÁSUK SZAKMAI NAP

Az aszály kezelése a Tisza Vízgyűjtő-gazdálkodási tervben

Sérülékenység vizsgálatok a második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiában

LIFE Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz LIFE - Climate Change Adaptation

A VIZEK MINŐSÉGÉNEK HELYREÁLLÍTÁSA ÉS MEGŐRZÉSE. Dr. Perger László

LIFE Természet és biodiverzitás Többéves munkaprogram újdonságai

Harmonized activities related to extreme water management events. especially flood, inland inundation and drought HUSRB/ 1203/ 121/ 145 CROSSWATER

A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai

Natura 2000 erdőterületek finanszírozása ( )

TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOKKAL VALÓ FENNTARTHATÓ GAZDÁLKODÁS A TISZA-TÚR KÖZÉBEN

AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

Natura 2000 finanszírozás az EU Kohéziós Politika és a LIFE program forrásaiból

A víz stratégiai jelentőségű erőforrás

Regulation (EC) No. 1080/2006

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető

Határmenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban között

A Duna Stratégia közlekedési

A Duna és a Közép Európa 2020 transznacionális együttműködési programok bemutatása. Hegyesi Béla - kapcsolattartó pont 2015.

A Natura 2000 hálózat jelene, és szerepe az EU 2020-ig szóló biológiai sokféleség stratégiájában

SZIJÁRTÓ ÁGNES DRS PROJEKTFINANSZÍROZÁSI KONFERENCIA NOVEMBER 12. BUDAPEST

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program OKTÓBER 17.

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a as időszakban

A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció

Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján különös tekintettel az ITI eszközre

VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

Transznacionális Együttműködés Közép-Európa 2020 és Duna. Hegyesi Béla

A Duna, Central Europe és INTERREG Europe együttműködési programok bemutatása szeptember

A NATéR, mint a hazai klímapolitika eszköze Hizó Ferenc

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak között

Algyői-főcsatorna vízgyűjtőjének vízpótlása DAOP-5.2.1/B A projekt támogatás tartalma: Ft

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén

Környezetvédelmi Főigazgatóság

VÍZHIÁNY ÉS ADAPTÍV VÍZGAZDÁLKODÁSI STRATÉGIÁK A MAGYAR-SZERB HATÁRMENTI RÉGIÓBAN

Európai Területi Együttműködés Dél-kelet Európai Transznacionális Együttműködési program (South-East Europe Space SEES) Összefoglaló

LIFE Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz LIFE - Climate Change Adaptation

Felszín alatti vizekkel kapcsolatos feladatok

HATÁRMENTI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK A BIHARI ÉS SZATMÁRI TÉRSÉGBEN

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

Klímastratégiák és SECAP-ok készítése a megyékben és településeken

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája

Az Európai Területi Együttműködési Programokkal kapcsolatos tapasztalatok,elért eredmények, A NEP IH magyar nemzeti hatósági feladatköre

Alkalmazkodási feladatok és kihívások a SECAP készítése során. Dr. Buzási Attila Miskolc,

Globális változások lokális veszélyek

Délkelet Európai Aszálykezelı Központ. Bihari Zita OMSZ

A LIFE számokban : a évi éghajlat-politikai pályázatok értékelésének tapasztalatai és a évi prioritások

A KOHÉZIÓS POLITIKA ÁTTEKINTÉSE EMBER LÁSZLÓ MONITORING ÉS ÉRTÉKELÉSI FŐOSZTÁLY

ZÖLDINFRASTRUKTÚRA A TERMÉSZETVÉDELEM ORSZÁGOS PROGRAMJÁBAN

A LIFE Környezetvédelem alprogram évi hagyományos projektekre vonatkozó felhívása a Természet és Biodiverzitás témakörben

A KAP második pillére Az Európai Unió vidékfejlesztési politikája Varga Ágnes

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S

A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása. Hegyesi Béla kapcsolattartó június

VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA

PRIORITÁSI TENGELY = 3. tematikus célkitűzés: A kis- és középvállalkozások versenyképességének javítása IP3d

A évi LIFE természetvédelmi témájú pályázati felhívások ismertetése

A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN

E E Pannonia. Nyitókonferencia Opening conference , Pécs

VIDÉKFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON LEHETŐSÉGEK ÉS FINANSZÍROZÁS

A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata

A magyar regionális fejlesztéspolitika múltja, jelene és jövője

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája

ZÖLDINFRASTRUKTÚRA. URBACT VÁROSTALÁLKOZÓ Budapest, november 29.

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAMOK. Törő-Ihász Zsuzsanna programirányító Határmenti Operatív Programok Főosztály

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár- Bereg megyék vízháztartás javításának lehetőségei a klímaváltozás tükrében

v e r s e n y k é p e s s é g

Az EU Duna Régió Stratégia mint a területiség, összefogás szimbóluma Közép-Európában. Nádasi György Külügyminisztérium Sárvár, október 6.

DUNA Új Transznacionális Együttműködési Program. Közép-Európa Pecze Tibor Csongor elnök

Nyíregyháza, Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP projekt keretében készült stratégiák

A LIFE Környezetvédelem alprogram évi hagyományos projektekre vonatkozó felhívása a Természet és Biodiverzitás témakörben

Mi várható a következő KE(H)OP időszakban?

Vállalkozások és lehetőségeik az Interreg V-A Szlovákia-Magyarország Együttműködési Programban

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program ( ) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

Az IR Intelligens Régió Üzleti Kommunikációs Kft.,akkreditált tanácsadó vállalat (ROP-VTSA )

DR. FAZEKAS SÁNDOR VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTER BESZÉDE A BUDAPESTI VÍZ VILÁGTALÁLKOZÓ NYITÓ PLENÁRIS ÜLÉSÉN

Az EGTC-k jövője. Esztergom, december 6.

A foglalkoztatás fejlesztési feladatai Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében

Vidékfejlesztési Politika A Vidékfejlesztési Program tervezése

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.

A biodiverzitás védelméért konferencia. Érdiné dr. Szekeres Rozália Vidékfejlesztési Minisztérium Természetmegırzési Fıosztály

LIFE Természet és biodiverzitás hagyományos pályázatok várható ütemezése, prioritások

Tíz éve az EU-ban, a környezetvédő civil szervezetek szemszögéből; Vízgazdálkodás

Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról

Az Európai Unió környezetvédelmi és éghajlat-politikai programja június 27., Sopron Dr. Vigh Péter Klímapolitikai Főosztály LIFE Program

Átírás:

Az aszály sújtotta területek megfigyelése és a kockázat felmérése, csökkentése az éghajlatváltozásra való felkészülés tekintetében DMCSEE, Drought Management Centre for Southeastern Europe Az Alsó-Tisza-vidéki vízügyi Igazgatóság a DMCSEE projektben betöltött szerepe szerint az aszály megfigyelésére és értékelésére, valamint az aszállyal összefüggő kockázat és sebezhetőség felmérésre összpontosít. A teljes Délkelet-Európai régió aszályvizsgálati anyagához illeszkedve az ATI-VIZIG elkészítette saját, a régióra vonatkozó stratégiai koncepcióját, melyet a weboldalunkon is közzé teszünk. 1.) A stratégia szükségessége, célja, jellege A stratégia szükségességét négy fő tényező determinálja: az állami költségvetés szűkössége az ATI-VIZIG széleskörű pályázati tevékenysége a projektek finanszírozhatóságának problematikája 2013-2020. fejlesztési periódusra való felkészülés támogatása A fejlesztési tevékenység meghatározó vonulata a széles hazai és nemzetközi partnerségekre épülő innováció, mely egyaránt érinti a kutatás, a modellalkotás területét a tervezésben és a komplex beruházásokban egyaránt. E fejlesztések finanszírozása döntően a nemzetközi pályázati mechanizmusokon keresztül valósul meg. A stratégia célja a nemzetközi irányelvek és hazai fejlesztési stratégiák, tervek, koncepciók, jogszabályok irányai mentén, a feltárt problémák megoldására meghatározza az ATI-VIZIG számára a stratégiai célokat, az ezek eléréséhez vezető út konkrét célrendszerét, a szükséges beavatkozási területeket és az ezekre épülő fejlesztési lehetőségeket. A fenntartható fejlődés átfogó értelmezését az Európai Tanács Göteborgban 2001-ben tűzte napirendre, és az Európai Tanács a 2006. júniusi ülésszaka során elfogadta a fenntartható fejlődés új stratégiáját. Az új stratégiában meghatározásra kerültek a legfontosabb kérdések, a nem fenntartható tendenciák, ahol erőteljesebb ösztönzésre van szükség. A DMCSEE projekt témakörét az éghajlatváltozással kapcsolatos intézkedések érintik. Éghajlatváltozás Az éghajlatváltozás területén az EU átfogó célkitűzése az éghajlatváltozás és a társadalomra gyakorolt hatásának korlátozása. Célkitűzés, hogy valamennyi vonatkozó európai politikába integrálni kell az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást, valamint az éghajlatváltozás enyhítését is. Ennek alapján Európának alkalmazkodnia kell az éghajlatváltozás elkerülhetetlenül bekövetkező jövőbeli hatásaihoz.

A legsebezhetőbb régiók közé tartoznak a közép-európai régiók is, ahol várhatóan a természeti és emberi környezetet erőteljes kedvezőtlen hatások érik. Az ökoszisztémák sebezhetővé válnak, az éghajlatváltozás következtében az élőhelyek és a fajok száma csökken. A mezőgazdasági feltételek kedvezőtlen irányban változnak meg, az éghajlat szélsőségesebb lesz: miközben gyakoribbá válnak az aszályok, hirtelen lezúduló csapadékokra, és esetenként özönvízszerű áradásokra lehet számítani. A hőmérséklet emelkedése és a megváltozó csapadékeloszlás várhatóan súlyosbítja a már ma is meglévő vízhiánnyal összefüggő problémákat. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség célja ezért az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás keretében olyan politikák, eljárások, és projektek megvalósítása, amelyek csökkentik az éghajlatváltozásból fakadó károk mértékét. Az Alsó-Tisza- völgy vízügyi fejlesztésiben az egyik legfontosabb célkitűzésnek az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásnak kell lennie. Az Európai Közösség vízgazdálkodási és természet megőrzési céljai Az Alsó-Tisza- vidéke vízügyi fejlesztésihez elsősorban a vízgazdálkodási feladatokat összefogó Víz Keretirányelv (VKI) fogalmazza meg a végrehajtandó feladatokat. A Víz Keretirányelv (Water Framework Directive) az Európa Parlament és Tanács 2000/60/EK irányelvében rögzítették. A VKI egyik fontos célja, hogy az aszályoknak a vizek állapotára gyakorolt kedvezőtlen hatását mérsékeljék. Az EU Duna Régió Stratégiája (EDRS) A dunai térség fenntartható fejlesztésére vonatkozóan az érintett tagállamok Németország, Ausztria, Szlovákia, Magyarország, Románia, Bulgária, Szerbia 2009. május 6-án közös együttműködési nyilatkozatot fogadtak el. Magyarország célja az uniós és magyar szempontból fontos, vízgazdálkodási körbe tartozó szempontok fejlesztése, majd megerősítése az EU-politikákban. Az elnökség hangsúlyt helyez a szélsőséges időjárási és vízügyi jelenségek integrált kezelésére (pl.: aszály, csapadékeloszlás egyenetlenségei). Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye, és annak Kiotói Jegyzőkönyve alapján Magyarország elkészítette a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiát (NÉS). Helyet kaptak a horizontális politikák témakörébe foglalva a környezeti fenntarthatóság elvei, a klímaváltozás elleni küzdelem. Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK) Az Országos Területfejlesztési Koncepció (továbbiakban OTK) célja, hogy kijelölje az ország területfejlesztési politikájának célkitűzéseit, elveit és prioritás-rendszerét. A területfejlesztési politika fő funkciója az ország fenntartható területi fejlődésének megteremtése, valamint a területi leszakadás mérséklése.

Az ATI-VIZIG fejlesztési stratégiájára ható elemek: A Tisza térség fenntartható felzárkóztatása az aszály környezetkárosító hatásainak integrált kivédése, megelőzése; A Duna-mente (beleértve a Duna-Tisza-közi Homokhátság teljes területét) fenntartható fejlesztése: vízkészlet-gazdálkodási rendszerek javítása összhangban az ökológiai célokkal; Az ATI-VIZIG működési területét részben érintő komplex programok Duna komplex program A Duna komplex program releváns stratégiai céljai a következőek: Természeti erőforrások megóvása és fejlesztése Komplex vízgazdálkodási rendszer kialakítása: vízvisszatartó területek, visszatartott víz mennyisége, stb. Magyarország Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Az együttműködés fő irányai az ATI-VIZIG tevékenységi területéhez kapcsolódóan az alábbiak: 1. Az együttműködési terület közös, fenntartható fejlesztéséhez szükséges kulcsfeltételek javítása 1.3 beavatkozási terület: Környezetvédelem 1.3.1 Természetvédelem 1.3.2 Vízgazdálkodás 1.3.3 Hulladékgazdálkodás 1.3.4. Tervek, tanulmányok készítése Magyarország Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program Az alábbi releváns prioritások és beavatkozási területek kerültek megfogalmazásra: 1. Prioritás: INFRASTRUKTÚRA ÉS KÖRNYEZET A Prioritás fő célja, hogy a határ mindkét oldalán elterülő mikro-régiók fizikai összeköttetése fejlődjön, elősegítve a terület elszigeteltségének csökkenését és a közös felelősségvállalást a környezeti örökségért, valamint a határvidék folyó- és vízhálózatáért. 1.2. Közös felelősségvállalás a környezetért 1.2.1. Kisebb léptékű vízgazdálkodási (ár- és belvízvédelem) tevékenységek Dél-Kelet Európai Transznacionális Együttműködési Program Számunkra jelentős specifikus és globális céljainak elérése az alábbi prioritás tengelyeken keresztül valósul meg: 2. prioritás tengely: Környezet védelme és javítása

Ezen célkitűzés az alábbi beavatkozási területeken keresztül kerül megvalósításra: 2.1: Integrált vízgazdálkodás és árvízvédelmi kockázatok megelőzése 2.) Kihívások és válaszok Klímaváltozás, éghajlati szélsőségek erősödése Magyarországon szélsőséges csapadékeloszlást, aszályérzékenységet, és a természetes biológiai sokféleség drasztikus csökkenését hozhatja. Hatásait tekintve kiemelten érintett az Alsó- Tisza térsége, valamint a talajvízszint süllyedéssel sújtott Duna-Tisza közi Homokhátság. A módosult feltételeknek megfelelően szükségszerű, hogy a vízgazdálkodási folyamatok (a vízgazdálkodási gyakorlat) is változzanak, alkalmazkodjanak ezekhez az állapotokhoz, annak érdekében, hogy megfelelő választ adjanak az éghajlatváltozás okozta kihívásoknak. Kiemelt feladattá válik a területen lehullott csapadék visszatartása, a meglévő vizes élőhelyek, holtágak, állóvizek vízigényének biztosítása, a mezőgazdasági szempontból fontos öntözés lehetőségének megteremtése, azaz megfelelő mennyiségi és minőségi vízellátás az igények kielégítésére. Az ATI-VIZIG élenjár a kihívásokra megoldást adható modellek kidolgozásában, mind hazai, mind nemzetközi vonatkozásban. Kiváló szakemberei révén kiterjedt nemzetközi partneri együttműködésben az elmúlt évek folyamán és a jelenben is számos modellértékű projekt megvalósítását kezdeményezte, vagy partnerként működött közre (pl.: DMCSEE). A partneri együttműködés során jön létre a Délkelet-Európai Aszályközpont megalapítása, amely felkészült az aszályesemények operatív kezelésének szakmai koordinációjára. Az ATI-VIZIG működése során jelentkező problémák összegzése a vízhiánnyal kapcsolatban Az Alsó-Tisza -vidékének területén a vízhiány és az aszálykáros következményeinek mérséklése kitüntetett figyelmet kap. A vízhiányos időszakokban tapasztalt vízháztartási deficit valamennyi élőlényközösség (beleértve az emberi társadalmat is) számára hátrányos. A vízgyűjtőkön rendelkezésre álló felszíni és felszín alatti vízkészletek megőrzése és a természeti adottságokkal összhangban lévő pótlása elengedhetetlen az elvárt célok eléréséhez. A vízkészlet megőrzési beavatkozások nélkül a 2015-re elérendő célok megvalósítása bizonytalanná válhat. Az Alsó-Tisza vonatkozásában a vízháztartás mennyiségi oldalán tapasztalt hiány minden tekintetben beavatkozások végrehajtását teszik szükségessé. A felszíni és a felszín alatti vizekben bekövetkezett mennyiségi változások csak összehangolt és komplex beavatkozási tevékenységi körrel mérsékelhetők. Stratégiai célok, prioritások, intézkedések A célrendszer kialakításában az EU-s és nemzeti direktívák által követendő irányok és az igazgatóság tevékenysége során feltárt, megoldandó problémák játszottak meghatározó szerepet. az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás (EUstrat 2006),

2015-re a felszíni és felszín alatti vizek jó állapotba kerüljenek (VKI), a fenntartható vízhasználat elősegítése a hasznosítható vízkészletek hosszú távú védelmével, az aszályoknak a vizek állapotára gyakorolt kedvezőtlen hatásainak mérséklése, a szélsőséges időjárási jelenségek integrált kezelésére (aszály, a csapadékeloszlás egyenetlenségei) (EDRS terv), Monitoring hálózatok bővítése és modellezési módszerek fejlesztése, tökéletesítése (ÚMFT, KEOP, NVS, HUSRB, HURO, SEE), Határmenti nemzetközi kapcsolatok bővítése, együttműködések erősítése (OTK, HURO, HUSRB, SEE). Fenti célrendszerrel azonos irányban, a megoldandó problémák és fejlesztési szükségletek mentén két stratégiai cél kerül kitűzésre: komplex vízgazdálkodás és környezetvédelem és partneri kapcsolatok fejlesztése.

2009.-2011.-ben befejezett vízhiánnyal kapcsolatos beruházások Ssz Projekt címe: Pályázat kódszáma: Tartalmi összefoglaló forrása Összes költség összege Önerő összege 1 Komplex vízvisszatartási akcióprogram a Nagyszéksós-tó vízrendszerében DAOP-5.2.1/D-2008-0001 Komplex vízvisszatartási akcióprogram a Nagyszéksós-tó vízrendszerében. A Térség belvízi biztonságának növelése; Nagyszéksós-tó és környezete biodiverzitásának megőrzése; Környezettel való összhang és annak fenntartható fejlesztése; ÚMFT 170 999 917 Ft 170 999 917 Ft 0 Ft 2 3 Déli határszakasz felszíni vizeinek jó környezeti állapota akcióterv Felszín alatti vizek használatának fenntartható fejlesztése a magyar-szerb országhatár menti régióban HU-RO-SCG-1/146 Komplex természeti és társadalmi adottságokat is tartalmazó vízgyűjtő feltárás, melynek segítségével meghatározhatók a reális jövőképek (Körös-ér, Vereskereszt-Madarásztói főcsatorna). INTERREG 115 271 463 Ft 104 193 453 Ft 11 078 010 Ft HUSER0602/132 monitoring felülvizsgálat, modellezés INTERREG 29 823 528 Ft 27 873 930 Ft 1 949 598 Ft

Folyamatban lévő beruházások vízhiánnyal-vízpótlással kapcsolatban Ssz Projekt címe: Pályázat kódszáma: Tartalmi összefoglaló forrása Összes költség összege Önerő összege 12 A Hódtó-Kis-Tiszai vízrendszer rekonstrukciója I. ütem DAOP-5.2.1/B-09-2010- 0009 Hódtó-Kis-tiszai csatorna,- Nagyfa-Hódtóiösszekötő csatorna,-györpölési előtéri csatorna,-györpölési szivattyútelep és Monitoring állomás a Hódtó-Kis-Tiszai csatorna Batidai vízmércéjének rekonstrukciója. ÚMFT 671 738 071 Ft 671 738 071 Ft 0 Ft 13 Kurca rehabilitációja II.ütem, DAOP-5.2.1/B-09-2010- 0003 A főcsatorna vízszállító képességének helyreállítása, a keletkező vizek elvezetésének biztosítása, belvízi kockázatok csökkentése. ÚMFT 692 152 966 Ft 692 152 966 Ft 0 Ft 14 Tápéi belvízöblözet korszerűsítése I. ütem, a Tápéi szivattyútelep rekonstrukciója, DAOP-5.2.1/B-09-2010- 0011 A szivattyútelep vízszállító képességének növelése,a keletkező vizek folyamatos átemelésének biztosítása,ezáltal a csapadék és belvizek levonulási idejének és a belvízi kockázatok csökkentése ÚMFT 699 379 411 Ft 699 379 411 Ft 0 Ft 15 Algyői főcsatorna vízgyűjtőjének vízpótlása, DAOP-2009-5.2.1./B-09-2010-0007 Homokháti vízpótlás I. ütem: a Tisza folyó hasznosítható vízkészletére alapozva kívánja megoldani a Homokháti kistérség felszíni vízpótlását. ÚMFT 685 954 812 Ft 685 954 812 Ft 0 Ft 23 24 Drought Management Centre for South-East Europe - DMCSEE WATER CoRe - Water scarcity and droughts coordinated actions in European regions. DMCSEE- SEE/A/091/2.2/X, Dél- Kelet Európai Transznacionális Együttműködési Program 0514R2 Délkelet-Európai Aszályközpont megalapítása, amely felkészült az aszályesemények operatív kezelésének szakmai koordinációjára. WaterCore-Water scarcity and droughts; coordinated actions in European regions (Vízhiány és aszály, szoros együttműködés az európai régiók között) ETE 14 360 763 Ft 14 360 763 Ft 0 Ft INTERREG IVC 34 488 440 Ft 34 488 440 Ft 0 Ft

Az 5.2. intézkedés kifejtése Prioritás V. Nemzetközi partnerségi kapcsolatok kezelése, hatékonyságuk javítása Beavatkozási terület 5.2 Jó gyakorlatok átvétele-átadása a nemzetközi szakmai piacon Stratégiai cél Partner kapcsolatok fejlesztése Alátámasztás Az olyan regionális jelentőségű állami intézménynek, mint az ATI-VIZIG ugyanúgy fontos a jó gyakorlatok (best practices) átvétele-átadása a nemzetközi szakmai életben, illetve piacon, mint más nemzetközi állami- vagy magánintézményeknek. Ezen jó gyakorlatok átadása-átvétele biztosítja a nemzetközi szakmai áttörések, vívmányok, eljárások és technológiák, esetleges újszerű megközelítések, megoldások gyors adaptálását, alkalmazhatóságát, kipróbálását, helyi, regionális vagy nemzeti szinten, a Magyarországon is meglévő hasonló jellegű problémák és igények megoldására, kezelésére. Jó gyakorlatok átvétele-átadása a nemzetközi szakmai piacon beavatkozási terület implementációja a következő tevékenységeket feltételezi: Beavatkozási Nemzetközi újítások, innovációk figyelése terület leírása Használható, alkalmazható új módszerek, technológiák gyors adaptálása Saját újítások, fejlesztések közzététele, publikálása Indikátorok Átvett-átadott jó gyakorlatok száma Alkalmazott technológiai újítások száma Fejlesztésekhez elérhető finanszírozási források összegzése Keretprogram Program Prioritá sok Európai Területi Magyarország-Románia Együttműködés Határon Átnyúló Fejlesztési (ETC) Program Előcsatlakozási Segítségnyújtási Eszköz (IPA) Európai Szomszédságpo litikai Eszköz (ENPI) Program keretösszeg 1,2 275 179 861 EUR 95% Támogatá si arány További részletes információ www.huro-cbc.eu INTERREG IVC 2 321 000 000 EUR 85% www.i4c.eu Magyarország-Szerbia IPA www.hu-srb-ipa.com Határon Átnyúló Fejlesztési 1 50 100 000 EUR 95% Program Délkelet-Európa www.south-east.net Transznacionális 2 245 111 974 EUR 85% Együttműködési Program Közép-Európa www.central2013.eu Transznacionális 2,3 298 295 837 EUR 85% Együttműködési Program

Megvalósításra váró projektek Projekt címe: Pályázat kódszáma: Tartalmi összefoglaló forrása Összes költség EUR összege Egyéb információk ESUWATER HURO/1101 Elaboration of a sustainable water management infrastructure in the Hungarian-Romanian Cross-border Region Hungary- Romania Cross-Border Co-operation Programme 1.459.652 1.459.652 HUROWATER HURO/1101 Improvement of natural water key conditions in the Hungarrian- Romanian cross-border region Hungary- Romania Cross-Border Co-operation Programme 1.192.864 1.192.864 Beadásra került IRRINOVATION 4th CEP call Propagation of environmental friendly innovative irrigation technologies respecting the climate changes effect on the environment and on the agricultural production CEP 1.356.782 1.356.782 Natural habitat rehabilitation on the Mártély oxbow lake KEOP 7.3.1.2/09-11 Natural habitat rehabilitation on the Mártély ox-bow lake ÚSZT 161.000 161.000 A fejlesztések időbeli és pénzügyi ütemezése Az ütemezésnél a pályázati kiírások alapján a pályázat beadási határideje és a projektmegvalósításra fordítható idő adta az időkereteket. A fejlesztések finanszírozására 2012-2014. közti intervallumban egyre nagyobb mértékben a határon átnyúló, és közvetlen menedzsment alá tartozó pályázatok adnak lehetőséget. E tények az ATI-VIZIG pályázati tevékenységét nehezítik, hiszen ezek finanszírozásában biztosítani kell az előfinanszírozást, és e pályázatok által elérhető előleg mértéke alacsony. 2011. november 20. Frank Szabolcs okl. építőmérnök

Ssz. Projektcím Kezdés Befejezés Q1-2013 Q2 - Q3-2013 2013 Q4-2013 Q1-2014 Q2-2014 Q3-2014 Q4-2014 Q1 - Q2-2015 2015 Q3-2015 Q4-2015 Q1-2016 Q2-2016 Q3-2016 j,f,m a,m,j j,a,sz o,n,d j,f,m a,m,j j,a,sz o,n,d j,f,m a,m,j j,a,sz o,n,d j,f,m a,m,j j,a,s ATIVIZIG által kidolgozott projekttervek 26 ESUWATER 1/09/2012 31/08/2014 27 HUROWATER 1/09/2012 31/08/2014 28 IRRINOVATION 1/04/2012 30/09/2014 29 Mártély ox-bow lake 31/04/2012 31/03/2013