A ragadozó gazdálkodás elméleti alapjai A róka (Vulpes vulpes)

A ragadozó gazdálkodás elméleti alapjai A róka (Vulpes vulpes) Ragadozógazdálkodás Aldo Leopold (1933) a vadgazdálkodás megalapozása A számunkra érdekes-értékes vadászható, vagy védett faj állománysűrűsége. Az előforduló ragadozó fajok és azok sűrűsége. A ragadozó fajok táplálék összetétele, preferenciája. A vadászható, vagy védett faj állományának kondíciója és élőhelyének minősége. A ragadozó fajok számára rendelkezésre alternatív préda fajok hozzáférhetősége. A ragadozók szerepe és megítélése a vadgazdálkodásban A vadvédelem felébredésének és a ragadozók korlátozásának kora 1850-1950 (Csányi 2000) A ragadozó fajokat mindenki korlátozás nélkül pusztíthatja (1883. évi XX. tv. A vadászatról). Emlős ragadozó fajok védetté nyilvánítása: 1973-tól Az apróvad elsőszámú közellensége a róka (Balázs 1988) A róka ökológiája és vadászata (Heltay 1989) A rókagyérítés értékelése, a tudatos ragadozó gazdálkodás javaslata (Szemethy, Heltai és Pusztai 1994) A ragadozó gazdálkodás tudományos alapjai az előforduló ragadozó fajok és állományváltozásaik meghatározása a ragadozó fajok lehetséges hatásainak feltárása Kutatási programok az FVM, az OTKA, a KTM, a KAC és a Hubertus Kft. Támogatásával 1987 óta. Monitorozási lehetőségek Kérdőíves felmérés 1987-óta 1997-óta egységes rendszerben, minden ragadozó fajra kiterjedt 2001-óta hivatalos NBmR projekt Országos terítékadatok Az Országos Vadgazdálkodási Adattár nyilvántartása alapján Terepi felmérések 1997-óta 2001-től hivatalos NBmR projekt alapja 1

Egész évben vadászható vörösróka nyestkutya Magyarország ragadozói Engedéllyel vagy szezonban vadászható Védett farkas vadmacska mosómedve közönséges görény hiúz aranysakál borz Hermelin, menyét molnárgörény nyest nyuszt vidra Év Vörösróka állománysűrűség (db/1000 ha) Magyarország Dunántúl Dunától keletre 0 SD n 0 SD N 0 SD N 1988 4,4 3,2 233 4,9 3,7 97 3,6 2,7 136 1990 5,1 3,8 186 5,1 3,6 74 4,8 4,0 112 1994 5,9 4,9 280 7,1 4,7 119 4,7 4,6 161 1995 6,3 4,8 377 7,3 5,5 141 5,5 4,1 236 1997 7,5 5,8 299 9,0 6,8 121 6,5 4,7 178 1998 8,2 6,8 448 10,6 8,1 193 6,4 4,8 255 2000 8,4 9,1 551 12,5 12,3 220 5,6 4,4 328 2001 9,2 7,6 413 12,8 8,5 167 6,7 5,8 245 2002 9,47 14,0 458 13,04 9,44 159 7,57 15,58 299 2003 7,95 6,7 455 8,99 6,84 173 7,31 6,56 282 2004 7,45 7,45 455 7,71 6,19 175 7,28 8,14 280 2005 7,50 7,19 476 8,52 7,20 178 6,89 7,12 298 2006 Vadgazda 7,76 mérnök 7,89 383 9,45 7,86 160 6,56 7,70 223 A vörösróka állományváltozásának lehetséges okai (2003) Aróka állománynagyjából a12 egyed/1000 ha-s állománysűrűségnél éri a lehetséges eltartó képességet. ADunántúlon befejeződött ateljes országrészre kiterjedő veszettség elleni immunizálás, ma már csakkisebb gócokat kezelnek. A rendkívül kemény 2003-as tél után a kisrágcsáló populációk összeomlottak. Tavasszal a kölyöknevelés időszakában alig állt rendelkezésre táplálék. A rühösség terjedése. Faj Honosság Elterjedési terület Állomány Kezelési cél Aranysakál Őshonos Növekvő Növekvő Lokálisan anövekedés korlátozása Farkas Őshonos Foltszerű Esetleges Védelem Vörösróka Őshonos Stabil Csökkenő Állománycsökkentés Nyestkutya Faunaidegen Foltszerű Esetleges Állományfelszámolása Mosómedve Faunaidegen Foltszerű Esetleges Állományfelszámolása Hermelin Őshonos Állandó Állandó Védelem Molnárgörény Őshonos?????? Védelem Menyét Őshonos Állandó Változó Lokálisan azállománycsökkentése Közönséges görény Őshonos Állandó Állandó Lokálisan azállománycsökkentése Nyest Őshonos Növekvő Növekvő Állománycsökkentés Nyuszt Őshonos Növekvő Növekvő Lokálisan azállománycsökkentése Borz Őshonos Növekvő Növekvő Lokálisan azállománycsökkentése Vidra Őshonos Állandó Növekvő Védelem Vadmacska Őshonos Csökkenő Csökkenő Védelem Hiúz Őshonos Foltszerű Esetleges Védelem Publikációk az egyes fajok elterjedéséről és állományhelyzetéről Ragadozó emlősök táplálék vizsgálati módszerei Szemethy L. és Heltai M. 1996. Néhány védett emlős ragadozó faj helyzete Magyarországon 1987-1994. Vadbiológia, 5:1-17. (CIT: 8) Szemethy, L., Heltai, M. and Bíró, Z 1999. Effects of oral immunization against rabies on the red fox population in Hungary. Rabies Bulletin Europe, 23(3): 12-14. (CIT: 4) Heltai, M., Szemethy, L. és Bíró, Z 2000. Új fajok a hazai faunában: az aranysakál, a nyestkutya és a mosómedve Magyarországon. Vadbiológia, 7: 63-71. (CIT: 6) Szemethy, L., Heltai, M. és Csányi, S. 2000. A hazai szőrmés és szárnyas ragadozók helyzete az elmúlt évtizedekben a vadászati statisztikák és monitoring programok alapján. A Vadgazdálkodás Időszerű Tudományos Kérdései, 1: 51-61. (CIT: 5) Heltai, M., Szemethy, L. és Bíró, Z 2001. A nyest, a nyuszt, a menyét és a hermelin aktuális helyzete és elterjedése Magyarországon. Természetvédelmi Közlemények, 9: 287-297. Heltai, M., Bíró, Z és Szemethy, L. 2001. A borz terjeszkedése Magyarországon 1988 és 2000 között. Vadbiológia, 8: 63-68. (CIT: 1) Heltai, M., Szemethy, L. és Lehoczky, R. 2002. A vidra elterjedése Magyarországon 1990 és 2001 között. Vadbiológia, 9: 100-106. Heltai, M., Szűcs, E., Bíró, Z And Lehoczki, R. 2003. The presence of the raccoon dog (Nyctereutes procyonides L., 1758) and the raccoon (Procyon lotor L., 1758) in Hungary between 1997 and 2001. Bulletin of Szent István University, 2003: 37-46. Szabó, L., Heltai, M., Papp, K., Lanszki, J. és Szűcs, E. 2004. Előzetes eredmények az aranysakál hazai állománybecsléséről. Vadbiológia, 11: 75-82. Heltai, M., Bíró, Z and Szemethy, L. 2006. The changes of distribution and population density of wildcats Vadgazda Felis mérnök silvestris Schreber, 1775 Integrált in Hungary apróvadgazdálkodás between 1987-2001. Nature Conservation 62: 37-42. Közvetlen megfigyelés Kiegészítő lehetőségek: automata fényképezőgépek kritikus pontok : átjárók, fészkek, műfészkek, váltók használatának ellenőrzésére, faunisztika. Zsákmányállat tetem/prédamaradvány vizsgálata Gyomortartalom vizsgálat Ürülék analízis 2

Ragadozók hullatéka/ürüléke Balról jobbra: vidra, hermelin, Integrált nyest, apróvadgazdálkodás nyuszt, borz, róka, sakál 1 és 2 Farkas Dénes, 1984. Vörösróka - Abádszalók kotorék gyomor tavasz nyár ősz tél m.nyúl 55,87* 19,19-1,91 - m.pocok 0,05 22,39 46,98 25,02 23,83 fácán 13,13 11,92 22,87 5,39 11,81 rovar - 0,13 - - - növény - - 15,2 29,8 0,73 *: 80-90%-a néhány napos és párhete 3

A vörösróka évszakos kisemlős és apróvad fogyasztása Fonyód körzetében 2000 és 2002 között (E%) Publikációk az egyes fajok táplálkozásáról Heltai, M., Lanszky, J. és Szemethy, L. 2000. Adalékok a vörösróka táplálkozásához. Vadbiológia, 7: 72-82. (CIT: 4) Begala, A., Lanszky, J., Heltai, M. és Szemethy, L. 2000. Adatok néhány fontosabb hazai ragadozó táplálkozásáról. A Vadgazdálkodás Időszerű Tudományos Kérdései, 1: 28-37. (CIT: 1) Szabó, Á., Heltai, M. és Lanszky, J. 2001. A hiúz és a farkas táplálék-összetétele Magyarországon. Vadbiológia, 8: 77-84. (CIT: 1) Lanszky, L. and Heltai, M. 2002. Feeding habits of golden jackal and red fox in southwestern Hungary during winter and spring. Mammalian Biology-Zeitschrift für Säugetierkunde, 67(3): 129-136. (Impact faktor: 0.302) (CIT: 3) Heltai, M. és Lanszki, J. 2003. Adatok a borz táplálkozásához. Vadbiológia, 10: 87-91. (CIT: 1) Bíró, Z, Lanszki, J., Szemethy, L., Heltai, M. and Randi, E. 2005. Feeding habits of feral domestic cats (Felis catus), wild cats (Felis silvestris) and their hybrids: trophic niche overlap among cat groups in Hungary. Journal of Zoology, London. 266: 187-196. (CIT: 2) Lanszki, J., Heltai, M. and Szabó, L. 2006. Feeding habits and trophic niche overlap between sympatric golden jackal (Canis aureus) and red fox (Vulpes vulpes) in the Pannonian ecoregion (Hungary). Canadian Journal of Zoology, 84(11): 1647-1656. (CIT: 2) Lanszki, J. and Heltai, M. 2007. Diet of the European polecat and steppe polecat in Hungary. Mammalian Biology, 72(1): 49-53. Lanszki, J. and Heltai, M. 2007. Diet of the weasel in Hungary. Folia Zoologica 56(1): 109-112. Az elterjedési és táplálkozás vizsgálatok alapján Elsődleges fontosságú ragadozó fajok Róka Borz Kóbor állatok Másodlagos fontosságú ragadozó fajok Területtől függő Célzott vizsgálatok alapján meghatározható A ragadozógazdálkodás értékelése A hatékonyság egyszerű mérése: a gyérítési ráta A teríték és a törzsállomány nagyságának hányados Teríték: a vadászterület nyilvántartásából Törzsállomány: kotorékbecslésből Év A gyérítési ráta állománysűrűség (db/1000ha) terítéksűrűség (db/1000ha) 1988 4.39 3,15 0.72 1990 5.09 3.48 0.68 1994 5.87 3.52 0.6 1995 6.30 3.88 0.62 1997 7.52 4.48 0.6 1998 8.20 4.8 0.59 2000 8.40 6.5 0.77 2001 9.2 6.9 0.75 2002 9.47 8.2 0,86 2003 7.95 6.9 0,86 2004 7.45 6.1 0,82 2005 7.50 6.2 0,83 gyérítésiráta 4

A jelenlegi 0.7-0.8-es gyérítési ráta elégséges-e a rókaállomány csökkentéséhez? Szaporulat: öt kölyök/szuka Ivararány: 1 : 1 feltételezve, hogy minden szuka szaporít késő tavaszra a rókaállomány 3.5-szeresére nő A róka létszám szinten tartásához a növekményt kellene eltávolítani. Ez a tavaszi állomány mintegy 70 %-a, ami 2,5- ös gyérítési rátát jelent. A rókagyérítés hatékonysága rossz. A minimálisan kívánatos teríték a jelenlegi mintegy négyszerese lenne! A gyérítés időpontja A szőrme szezon négy hónapja alatt ugyanannyi róka kerül terítékre, mint az év másik nyolc hónapjában. A vadászati nyomás tehát télen kétszer akkora, mint az év egyéb időszakában. A rókaállomány válasza az őszi-téli gyérítésre A nem szaporító inaktív szukák bekapcsolódása a szaporodásba. Magasabb utódszám. Jobb felnevelési arány. Az átlagosnál több süldő róka kora nyáron. A róka gyérítés időzítése Kampányszerű beavatkozások A létszám apasztás lanyhulása esetén a rókapopuláció létszáma szinte egyik évről a másikra ugrásszerűen megnő és helyre áll az eredeti állapot. Sikeres szabályozás csak folyamatos, intenzív munkával érhető el. Nincs értelme a kampányszerű gyérítési akcióknak, hiszen ha az intenzitás magas szintje nem tartható fent akkor az erre fordított energia, idő és költség csak kidobott pénz. 5

Csoport Mód Alkalmazási Lehetőség Vonatkozó jogszabály Fegyverre alapozott Lesvadászat Legális 1996/LV. tv. 70. Hívás Legális 1996/LV. tv. Hajtás Legális 1996/LV. tv. 70. éjszakai reflektoros Engedéllyel 2000/LV. tv. 71. Kotorék ismeretére alapozott Ugrasztás Legális 1996/LV. tv. Füstölés Tiltott 1996/LV. tv. 30. Kiásás Legális 1996/LV. tv. Csapdára alapozott Ládacsapda Legális 1996/LV. tv. 30. Élő csali használata Legális 1996/LV. tv. 2004.10.19-i módosítás után lábfogó vas Tiltott 2000/11 FVM vhr. Csapóvas Tiltott 1996/LV. tv. 30. Hurok Tiltott 1996/LV. tv. 30. Horog Tiltott 1996/LV. tv. 30. Verem Tiltott 1996/LV. tv. 30. Ölőcsapda A vonatkozó EU jogszabályok alapján alkalmazható 1996/LV. tv. 2004.10.19-i módosítás után Kémiai anyagokra alapozott Mérgezés Tiltott 1996/LV. tv. 30. fogamzás gátlás rendezetlen - Publikációk a ragadozó gyérítés értékeléséről Szemethy L., Heltai M. és Pusztai P. 1994. A rókagyérítés helyzete Magyarországon, Vadbiológia, 4:146-151. (CIT: 2) Szemethy, L., Heltai, M. and Bíró, Z 2000. The situation of predator control in Hungary and the possibilities of predator management. Magyar Apróvad Közlemények-Hungarian Small Game Bulletin, 5: 291-300. (CIT: 3) Szemethy, L., Bíró, Z, and Heltai, M. 2001. Problems of predator management in Hungary. Pages 201-205 in R. Field, R.J. Warren, H. Okarma, and P.R. Sievert (Ed): Wildlife, land, and people: priorities for the 21 st century. Proceedings of the Second International Wildlife Management Congres The Wildlife Society, Bethesda, Marylend, USA. (CIT: 1) Értékelés a ragadozógyérítés hatékonysága rossz, a használt módszerek egysíkúak a gyérítés időszaka nem megfelelő Változtatni kell Az alkalmazott módszerekben a gyérítés időszakában a gazdálkodók képzésében A gazdálkodók érdekeltségében szemléletben eszközrendszerben Jogszabályban Általános javaslatok Kötelező kilövéseket kell előírni - A kilövések nagyságrendjének, pontos mennyiségét előre meg kell adni - kiszámítható (Az OVA által gyűjtött adatokat ki kell terjeszteni a rókára vonatkozó legfontosabb adatokkal ) Az adatgyűjtés módszereinek meghatározása, szükség esetén fejlesztése. az adatgyűjtést megszervezését és a számolásokat a megyei vadászati felügyeleteknek kell elvégezni Egységes koncepción alapuló, nagy területet érintő, hosszú távú terveket kell készíteni 6

Általános javaslatok Bővíteni kell a vadgazdálkodók ragadozókra és ragadozó-gazdálkodásra vonatkozó ismereteit. A képzéseket kötelezővé, vagy támogatottá kell tenni. Folytatni kell a már eddig is jelentős ismeretterjesztő tevékenységet. Meg kell oldani a lakott területek megjelenő fajok kezelésének nehézségeit. További részletes, gyakorlati célú ökológiai kutatások folytatása szüksége Javaslatok az eszközök esetében a kotorékebek tartási és idomítási kötelezettsége hivatásos állomány külön engedély nélkül használhatna lámpát tavaszi és nyári időszakban (((élő csalik és ölőcsapdák alkalmazása))) Adott helyeken a ragadozók kártevőnek minősítése Fogamzásgátlás??? Javaslatok az ellenőrzésre a gyérítendő mennyiséget hatóságilag kell előírni és annak kilövését ellenőrizni érdekeltség/szankcionálás megteremtése korlátozni lehet az apróvad vadászatok számát, vagy csökkenteni a terítéket a kötelezően előírt teríték után kifizetendő lődíjak összegét a társaságoknak előre, az éves tervek leadásával egy időben be kelljen fizetni egy közös, a felügyelet által kezelt alapba. Publikációk a ragadozógazdálkodás lehetőségeiről Szemethy, L. és Heltai, M. 2000. Ragadozó-gazdálkodás: az elmélet összekapcsolása a gyakorlattal. A Vadgazdálkodás Időszerű Tudományos Kérdései, 1: 81-88. (CIT: 3) Heltai, M. és Szemethy, L. 2000. A vadgazdálkodás törvényes lehetőségei a ragadozókkal való együttélésben. A Vadgazdálkodás Időszerű Tudományos Kérdései, 1: 89-98. (CIT: 4) Szemethy, L. és Heltai, M. 2001. Ragadozógazdálkodási stratégia -a jövő lehetőségei. Magyar Apróvad Közlemények-Hungarian Small Game Bulletin, 6: 59-78. Heltai, M., Szemethy, L. és Bíró, Z 2004. A tudatos ragadozó gazdálkodás szerepe és lehetősége a XXI. század vadgazdálkodásában. Vadbiológia, 11: 65-74. (CIT: 1) Szemethy, L. és Heltai, M. 2006. Gazdálkodás a ragadozókkal. In: Heltay, I. és Kabai, P. (Szerk.): Hivatásos vadászok kézikönyve II. Dénes Natur Műhely Kiadó, Budapest. pp. 338-361. (CIT: 1) Ragadozógazdálkodási stratégia Egységes tanulmány az FVM részére kutatási zárójelentés részeként 2003-ban Kitér a problémákra, az egyes fajok helyzetére, lehetséges hatásaira, a gazdálkodás értékelésére és a változtatási lehetőségekre A tanulmány legfontosabb elemeinek publikálása (Heltai és munkatársai 2004) A tanulmány bemutatása az OMVK Természetvédelmi Bizottságában (2004) A tanulmány bemutatása ismeretterjesztő előadásokon Konfliktusok a ragadozókkal A konfliktusok okai: az ember és ragadozó élőhelyeik találkoznak, átfedik egymást, közös erőforrásokat használnak. Konfliktusuk akkor keletkezik, amikor a közös erőforrás használata bármelyik oldalról nézve egy, a környezet, és a résztvevők környezettel való kapcsolata által meghatározott küszöbértéket meghalad. Közvetlen konfliktusok Közvetett konfliktusok Emberellen irányulótámadások Háziállatok ellen irányuló támadások Élőhely használatból adódó konfliktusok Gazdálkodási célú vadfajok ragadozása Veszélyeztetett ragadozása Betegségek, hordozása vadfajok zoonózisok 7

A konfliktushelyeztek csökkentése I. Problémás területek elkerítése A szereplők viselkedésének változása Az ember elleni támadások csökkentése A ragadozó termékei kereskedelmének csökkentése Állattartás módszerváltás Őrkutyák használata Szamarak használata Lámák használata Változtatás a ragadozók viselkedésében Averzív kondicionálás Hang- és fényriasztások Táplálékszabályozás (elterelő táplálék) Ragadozó ragadozók ellen Ökoturizmus A konfliktushelyeztek csökkentése II. Problémás állatok kérdése Problémás egyedek eltávolítása Áttelepítés Ragadozó betegségek kezelése Létszámszabályozás Vadászat Csapdázás Élőhely-manipuláció Fogamzásgátlás, sterilizálás Módszerek költségei Ragadozógazdálkodás folyamatábra Mi a gazdálkodás tárgya? Maximálni a a vadállomány hasznosítását Növelni a a vadállományt A A vadállomány kezelése a a ragadozó táplálékának maximálása érdekében Csökkenteni a vadállományt vagy vagy megengedni a a természetes ragadozó-préda egyensúly kialakulását A A vadászok hasznosítják a a megnövekedett vadállományt? A ragadozók hatása érezhető a a vadállományon? Nem No Yes Igen Yes Igen Nem No Az Az élőhely képes nagyobb vadállományt eltartani? Forrás:Big Game of North Amreica Echology and Management Nem No Yes Igen A A ragadozószabályozás növeli a a vadállományt? A A szabályozás gazdaságos és és elfogadható? Yes Igen Nem No Nem No Yes Igen Ragadozó szabályozás szükséges Ragadozó szabályozásra nincs szükség A ragadozó gazdálkodás Ragadozógazdálkodás a gyakorlatban jól meghatározott cél érdekében történik, megbízható ismereteken nyugszik, idejében, módszereiben megtervezett, összehangolt, eredményessége ellenőrzött, gazdaságilag (ökonómiailag) értékelhető. 8

A ragadozó gazdálkodás Védett fajok esetében fajvédelmi tervekkel megalapozott, tudatos, élőhely minőségére ható, az eddiginél lényegesen tudatosabb, aktív védelmi és kezelési intézkedésekkel járó tevékenység. Célja: a védett préda fajok állományainak növelése vagy stabilizálása. Ragadozó gazdálkodás Vadászható fajok esetében jól meghatározott cél, számszerűsíthető cél, a lehető legnagyobb terület, megfelelő alapadatokon nyugvó, előre tervezett, Eredményességében ellenőrzött, a beavatkozás költségei nem haladhatják meg az annak eredményeképpen megjelenő plusz bevétel összegét. Alapja egy hosszú távú gazdálkodási terv. A cél meghatározása A ragadozók teljes kiirtása nem cél természet-és állatvédők, ökoszisztémákban betöltött hasznos szelektáló és eltakarító szerep, a teljes kiirtás valószínűleg nem lenne gazdaságos, mert túl nagyok lennének a költségei. Tényleges célok lehetnek prém megszerzése, apróvad védelme, e két cél egymás alternatívája, köztes megoldás ninc A célnak számszerűsíthetőnek kell lennie. Az alapállapot objektív felmérése és adatgyűjtés Sikeres gazdálkodás megbízható, objektív módszerekkel gyűjtött adatokon nyugszik a faj populációdinamikájának ismerete Hol lehet a leghatékonyabban, vagyis a legkisebb ráfordítással a legnagyobb eredményt elérve beavatkozni Róka fialás és az utódgondozás idején a kotorékok vagy a kölykök elpusztítása A megüresedő helyekre bevándorlással válaszol a rókaállomány (bevándorlás csak akkor történhet, ha van honnan, tehát ha az elhanyagolt apasztás miatt a környéken magasabb s űrűségű állományok is élnek) összehangoltság! mennyi és milyen ragadozó van a területen mekkora a törzsállomány és mekkora a szaporulat. Koterékok számának és a lakottság arányának ismerete A vörösróka állománybecslése A kotorékok számának becslése télvégén teljes kotorékszámlálás lehetséges? A kotorékásásra alkalmas területek ellenőrzése a télvégén megfelelő élőhelyi adottságok esetén Kotorékbecslés A lakottság ellenőrzése az utódnevelési időszakban Törzsállomány: lakott kotorékok száma X 2 9

Populációdinamikai adatok gyűjtése Szaporulatbecslés Kölyökszám a kotorékban Placentahegek számlálása Szaporító/nem szaporító szukák aránya Kondíció becslés Korbecslés Mortalitás becslése Az állomány szinten tartáshoz a szaporulatnak/állománynövekménynek megfelelő mennyiséget kell eltávolítani. Mortalitás okai A ragadozók hatása Betegségek Vadászat Táplálkozás vizsgálatok Vizuális megfigyelések Zsákmánymaradványok megkeresése Gyomortartalom vizsgálat Hullaték analízis Ragadozó elvonási kísérletek Mennyit, mikor, hogyan? Mennyit, mikor, hogyan? Mennyi rókát kell eltávolítani? A gyűjtött adatok alapján: A törzsállomány nagysága = kotorékszám 2 A szaporulat = kotorékszám az egy szaporító szukára jutó átlagos szaporulat A nyári állomány nagysága a kettő összege: Nyári állomány = kotorékszám (2 + az egy szaporító szukára jutó átlagos szaporulat) Szinten tartás esetén az elérendő teríték a szaporulat nagyságával egyezik meg. Mikor kell a gyérítést végezni? A védendő vadfaj számára legkedvezőbb időszakban pl. fácán utónevelés, kibocsátás előtt és a ragadozó számára legkedvezőtlenebb időben pl. a vemhesség végén vagy az utódgondozás elején Optimális megoldás, ha a kettő jól egybeesik 10

Mennyit, mikor, hogyan? Hogyan történjék a gyérítés? A terület adottságainak és lehetőségeinek legjobban megfelel és leghatékonyabb módszerek A ragadozó sűrűségével növekvő hatékonyságságra képes módszerek (ilyen pl. csapdázá) A hatékonyság nemcsak gyérítési eredményt hanem költséghatékonyságot is jelent! A drágább olcsóbb is lehet Egy drága, de hosszú ideig jól működő csapdapark, vagy néhány jól képzett, vizsgázott kotorékeb beszerzése megtérül. Csoport Mód Alkalmazási Lehetőség Vonatkozó jogszabály Fegyverre alapozott Lesvadászat Legális 1996/LV. tv. 70. Hívás Legális 1996/LV. tv. Hajtás Legális 1996/LV. tv. 70. éjszakai reflektoros Engedéllyel 2000/LV. tv. 71. Kotorék ismeretére alapozott Ugrasztás Legális 1996/LV. tv. Füstölés Tiltott 1996/LV. tv. 30. Kiásás Legális 1996/LV. tv. Csapdára alapozott Ládacsapda Legális 1996/LV. tv. 30. Élő csali használata Legális 1996/LV. tv. 2004.10.19-i módosítás után lábfogó vas Tiltott 2000/11 FVM vhr. Csapóvas Tiltott 1996/LV. tv. 30. Hurok Tiltott 1996/LV. tv. 30. Horog Tiltott 1996/LV. tv. 30. Verem Tiltott 1996/LV. tv. 30. Ölőcsapda A vonatkozó EU jogszabályok alapján alkalmazható 1996/LV. tv. 2004.10.19-i módosítás után Kémiai anyagokra alapozott Mérgezés Tiltott 1996/LV. tv. 30. fogamzás gátlás rendezetlen - Az eredmények értékelése Néhány gyakorlati tanács: Ellenőrzés Elértük-e a kívánt hatást? Lecsökkent-e a ragadozóállomány az elviselhető szintre? Csökkent-e a károkozás, érezhetően növekedett-e az apróvad terítéke? Ráfordítás-haszon számítások Megérte-e a gyérítés? Erőteljesebb gyérítés kell-e? Arányban áll-e a ráfordítás az eredménnyel? Nem rontja-e a kevesebb ráfordítás a nyereségességet? Megválaszolásukhoz a ragadozógyérítés költségeit és az ennek tulajdoníthatóan megnövekedett bevételt is ismernünk kell. Ragadozó gyérítéshez teljes állású vadőr szüksége Minden lehetséges törvényes eszközt alkalmazni kell. A gyérítés súlypontja: január 1 június 30. Az élőhely fejlesztés is védelem! Annyit fordítok rá, ami még a terítékben megtérül. Mióta tudjuk, hogy így kéne? Van értelme? Megéri? Aldo Leopold (1933) a vadgazdálkodás megalapozása A számunkra érdekes-értékes vadászható, vagy védett faj állománysűrűsége. Az előforduló ragadozó fajok és azok sűrűsége. A ragadozó fajok táplálék összetétele, preferenciája. A vadászható, vagy védett faj állományának kondíciója és élőhelyének minősége. A ragadozó fajok számára rendelkezésre alternatív préda fajok hozzáférhetősége. Szemethy L., Heltai M. és Pusztai P. 1994. A rókagyérítés helyzete Magyarországon, Vadbiológia, 4:146-151. 11

A ragadozó gazdálkodás értékelése három apróvadas vadászterületen Tényleg lehet hatékonyabban? A kotorékbecslés adatai A kotorékbecslés adatai Terület Bejárt útvo nal (km) Bejárt terüle t (ha) Megtalált kotoré k (db) Becsült kotoré k (db) Becsült törzsállo mány (db) Abádszalók 74,080 1712 4 53 106 Jászárokszállás 53,060 1567 4 29 58 Karcag 75,450 1712 8 154 308 Terület Terület nagysága (ha) Kotorék sűrűség (db/1000 ha) Törzsállomány sűrűség (db/1000 ha) Abádszalók 22751 2,32 4,64 Jászárokszállás 10190 2,85 5.7 Karcag 29190 5,25 10.5 A vizsgált szukák reprodukciós adatai Az állománynövekedése és az éves terítékadatok (I: törzsállomány 50%-a 5 kölyök szukánként; II: inaktív szukák és valós szaporulat figyelembe vételével) Terület mintaszám Szaporító szuka Átlagos szaporula t Szórás Terület Szaporító szukák Növekmény Teríték I. II. I. II. Abádszalók 105 77 6,43 2,81 Abádszalók 53 39 265 251 281 Jászárokszállá s 51 29 6,04 2,11 Jászárokszállás 29 16 145 94 101 Karcag 13 11 9,18 2,48 Karcag 154 130 770 1170 248 12

A teríték éven belüli eloszlása A gyérítési ráta alakulása Terület Teríték összesen Teríték szezonban (nov-febr) Db % Db % Abádszalók 281 20 7.11 261 92.89 Jászárokszállás 101 26 25.74 75 74.26 Karcag 248 37 14.92 211 85.08 Terület Állománysűrű ség (db/1000 ha) Terítéksűrűsé g (db/1000 ha) Abádszalók 4.64 12.35 2,66 Jászárokszállá s 5.7 9.91 1,73 Karcag 10.5 8.49 0,80 Gyérítési ráta A tesztelt csapdák hatékonysága Hattyúnyak szelektivitásának vizsgálata Csapdázási periódus Teríték szezonon kívül (márcokt) 2006.10.01. - 2007.04.21. 2008.01.01-2008. 10. 10. 2009. 01.01.- CSÉ Róka kan Róka szuka Róka kölyök Róka/100cs é 525 19 26 0 8,5 635 13 24 7 6,9 635 13 23 19 8,6 Három vadászidény a teljes vadászterületen. Összesen 290 ismert fogás Róka 269 pld, borz 6 pld, kóbor kutya 3 pld, nyest 4 pld, kóbor macska 4 pld, vaddisznó 2 pld Védett fajok: nyuszt 2 pld ( túlélték) Róka 93 % A ragadozó humánus elpusztításának vizsgálata Humánus elpusztítás követelményei 1.csapdázási periódus 12 % hibás fogás 2.csapdázási periódus 6,8 % hibás fogás 3. csapdázási periódus 7,2 % hibás fogás A hibaszázalék átlag 8,3 % Hibás fogások okai 13

Mindig lehet találni új eszközöket - Collarum Összeszerelési útmutató: http://www.youtube.com/watch?v=zjyla2s L9ug&feature=related 0 Végeredmény: http://www.youtube.com/watch?v=0fi7u4k 1fqQ&feature=related Sűrűségi mutatók Róka gyérítési ráta Apróvadas körzetek Nagyvadas körzetek I/1 I/7 V/1 V/2 Borz gyérítési ráta Róka gyérítési ráta Borz gyérítési ráta Róka gyérítési ráta Borz gyérítési ráta Róka gyérítési ráta Borz gyérítési ráta O 1,5 O 0,5 O 1,5 O 0,5 O 1,5 O 0,5 O 1,5 O 0,5 Róka sűrűség +++ --- - - +++ --- - - +++ --- - - + - - - Borz sűrűség - - +++ --- - - + - - - +++ --- - - + - Mezei nyúl --- +++ terítéksűrűsé g - + --- +++ -- ++ - + + - - + + - 14

Következtetések A ragadozó gazdálkodás értékelése A 2.5-es gyérítési ráta elérhető A gyérítési ráta finomabb értékelése a tapasztalatok alapján: a gyérítési ráta kisebb, mint 1,5: a gyérítés elégtelen, a róka állományát nem a gyérítés szabályozza, állománynövekedés az élőhely minőségének függvényében várható; a gyérítési ráta 1,5 és 2 között: a gyérítés intenzitása valószínűleg elegendő a további növekedés megakadályozásához; a gyérítés ráta több mint 2: a gyérítés megfelelő intenzitású, az állomány csökkenhet. Az ölőcsapa értékelése Hatékony Szelektív Vadgazda mérnök Kíméletesen öl Miért kell ismerni a közönséges ragadozó fajok helyzetét védett területeken? Heltai Miklós, Patkó László, Szabó László, Márton Mihály és Szemethy László Szent István Egyetem, Vadvilág Megőrzési Intézet Bevezetés Védett v vadászható faj Védett terület v vadászterület Kezelés v gazdálkodás Kezelési terv v üzemterv/éves terv Fenntartható természetvédelem Magyarországi Natura 2000 területeken Emlős ragadozó fajok monitorozása vidra, molnárgörény, vadmacska, hiúz, farkas Kiskunság és Mátra Aldo Leopold (1933) a vadgazdálkodás megalapozása A számunkra érdekes-értékes vadászható, vagy védett faj állománysűrűsége. Az előforduló ragadozó fajok és azok sűrűsége. A ragadozó fajok táplálék összetétele, preferenciája. A vadászható, vagy védett faj állományának kondíciója és élőhelyének minősége. A ragadozó fajok számára rendelkezésre álló alternatív préda fajok hozzáférhetősége. Bevezetés Hogyan hathat a megfelelő ragadozó gazdálkodás egy potenciális prédafajra? Nem lehetséges megfelelő kezelési terv a közönséges, de jelentős hatással bíró ragadozó fajok ismerete nélkül. Kiskunsági Nemzeti Park Kiskunsági szikes tavak és az őrjegi turjánvidék (HUKN10002) különleges madárvédelmi terület Földön fészkelő fajok, kiemelten a túzok védelem A vörös róka és az európai borz mint potenciálisan ható fajok állományainak ismerete és ez alapján az azokkal való gazdálkodás megkerülhetetlen. 15

Anyag és módszer Eredmények Vizsgálati terület: Kiskunsági Nemzeti Park Kiskunsági szikes tavak és az őrjegi turjánvidék (HUKN10002) különleges madárvédelmi terület A DVCS, a Kígyós csatorna és az 52-es számú főút által határolt 3000 hektáros terület Vizsgálat módszer: a borz és a róka kotorékok sűrűségének, valamint a kotorékhely választási preferenciák becslése Szisztematikus sávos becslés (2013) Rétegzett mintavétel (2014) Ivlev és Jacobs index (Chi2, Fischer exact, BonferoniZ teszt) Eredmények kotoréksűrűség (db/1000 ha) Összes Lakott Borz 10,0 5,7 Róka 26,0 14,6 Kotoréksűrűség Borzkotorék Összes (db/1000 ha) Lakott (db/1000 ha) Rókakotorék Összes (db/1000 ha) Lakott (db/1000 ha) 93m 6,7 3,3 23,4 13,4 > 93m 28,6 19,0 40,5 21,4 Eredmények kotorékhely választás A borz preferálja a fedett és elkerüli a nyílt területeket (szignifikáns eltérés) A borz elkerüli a 93 méter alatti és preferálja a 93 méter tengerszint feletti magasságú területeket (szignifikáns eltérés) A róka elkerüli a 93 méter alatti és preferálja a 93 méter tengerszint feletti magasságú területeket (szignifikáns eltérés) A róka számára mindegy, hogy a terület fedett vagy nyílt (nem szignifikáns az eltérés) Következtetések Molnárgörény előfordulások (2009-2016, n=13) A területen a NATURA 2000-es jelölő fajok: Molnárgörény nem került kimutatásra Vadmacska nem került kimutatásra Vidra közönséges, de nem ható tényező a földön fészkelő fajok esetében A borz és a róka közönséges/tömeges faj 16

Következtetések A borz természetes életközösségekre/prédafajokra gyakorolt hatása feltételezhetően kisebb mint a rókának A mezei nyúl terítéksűrűségére nincs kimutatható hatása A kotorékásásoshoz fedett hely kell Következtetések Ilyen magas ragadozó sűrűség mellett a potenciális prédafajok esetében (földön fészkelő madárfajok) eredményes és fenntartható természetvédelmi munka nem folytatható. A magas állománysűrűséggel rendelkező, közepes testű emlős ragadozó fajok jelenléte és hatása a területen lényegesen fontosabb, mint az ugyanoda jelölő fajként meghatározott molnárgörényé vagy vidráé. Nem kezelésre, hanem gazdálkodásra, ez esetben ragadozó gazdálkodásra van szükség. Köszönjük a figyelmet és a támogatást! Szarka Piroska felvétele 17