Eladások és poszterek összefoglalója

Eladások és poszterek összefoglalója Talajtani Vándorgylés Rendezk: Magyar Agrártudományi Egyesület Talajtani Társasága, Magyar Tudományos Akadémia Talajtani és Agrokémiai Bizottsága, Nyugat Magyarországi Egyetem Erdmérnöki Kar Sopron 2006. augusztus 23 25 A XXI. század kihívásai a talajokkal kapcsolatos adatok felvételezése, tárolása és alkalmazása terén

Az összefoglalót szerkesztette: dr. Bidló András, Varga Bernadett Nyugat-Magyarországi Egyetem, Erdmérnöki Kar, Növénytani és Termhelyismeret-tani Intézet, Termhelyismeret-tani Intézeti Tanszék, 9400 Sopron, Bajcsy Zs. U. 4. E-mail: abidlo@nyme.emk.hu A kötet a 2006. augusztus 1-ig beérkezett összefoglalókat tartalmazza

Tartalomjegyzék Szerz és cím Földminsítés és talajmonitorozás Oldalszám Tóth Tibor, Németh Tamás, Máté Ferenc, Tóth Gergely, Gaál Zoltán, Szcs István, Makó András, Horváth Eszter: Földminség, földérték és fenntartható földhasználat az európai uniós adottságok között..... 8. Fábián Tamás, Hoffmann Richárd, Dér Ferenc: Földértékelés és termhelyi minsítés új lehetségei a gyepgazdálkodásban.. 9. Rajkai Kálmán, Bidló András, Heil Bálint, Kovács Gábor, Patocskai Zoltán: A mezgazdasági és az erdészeti talaj illetve termhelyosztályozási rendszer összehasonlítása.. 10. Debreczeni Béláné, Tóth Zoltán, Hermann Tamás: A talaj termékenységének és szervesanyag-tartalmának szerepe a földminsítésben... 11. Hermann Tamás, Tóth Zoltán, Kismányoky Tamás: Agronómiai tényezk szerepe az objektív talajminsítésben... 12. Sisák István, Bámer Balázs, Szcs Péter: Környezeti indikátorok számítása feldolgozott talajtérképek és egyéb adatok segítségével..... 13. Ferencz Kálmán: Védett értékek (VÉRT) a földértékelésben... 14. Gaál Zoltán, Németh Tamás, Nikl István, Speiser Ferenc, Vass József: 4F földértékelési rendszer információs technológiája... 15. Heil Bálint, Bidló András, Kovács Gábor: Települési szilárd hulladéklerakók biológiai rekultivációjának problémái... 16. Czakóné Vér Klára, Morschhauser Tamás: Talajbiológiai monitoring ipari területek rekultivációs felszínein... 17. Dombos Miklós, László Péter, Pásztor László: Talajökológiai indikációs módszerek és azok alkalmazása... 18. Talajosztályozás és térképezés Antal Kristóf, Szabóné Kele Gabriella, Horváthné Kratancsik Edit: Nagyméretarányú talajtani adatbázis létrehozása.... 19. Szabó József, Dombos Miklós, Pásztor László, Bakacsi Zsófia, László Péter: Aktuális talajállapot-értékelés... 20. Micheli Erika: A WRB 2006 és várható hatása a hazai talajfelvételezési, vizsgálati és osztályozási rendszerünkre.. 21.

Szerz és cím Oldalszám Pásztor László, Szabó József, Bakacsi Zsófia, László Péter: Térbeli talajinformációs rendszerek pontosságának és megbízhatóságának növelése... 22. Szabóné Kele Gabriella, Fuchs Márta, Hegymegi Péter, Micheli Erika: Javaslatok a csernozjom talajok osztályozásának módosítására... 23. Puskás Irén, Farsang Andrea: A városi talajok osztályozása Szeged talajtípusainak példáján... 24. Führer Ern, Jagodics Anikó: A szénkészlet nagysága és eloszlása (él dendromassza, avartakaró, talaj) középkorú bükkös és cseres ökoszisztémában.. 25. Markó András, Labant Attila: Az erd- és szántó mvelés területek talaj-adottságainak összehasonlítása a somogyi tájakon.. 26. Poszterek Anton Attila, Uzinger Nikolett, Szili-Kovács Tibor és Halbritter András: Kémiai nehézfém-stabilizációs eljárás hatásainak vizsgálata laboratóriumi modellkísérletben.. 27. Barta Károly, Farsang Andrea, Mezsi Gábor, Erdei László, Cser Viktória: Fitoremediációs kísérletek eltér szennyezettség területeken.... 28. Bidló Gábor, Bidló András: Leuchtenbergit elfordulása a Sopron környéki talajokban.. 29. Bidló András, Heil Bálint, Kovács Gábor, Góhér Zoltán, Illés Gábor: A termhely és az erdállomány kapcsolata a Kékes-Észak erdrezervátum példáján.... 30. Biró Borbála, Kiss Endre: A Talajvédelem oktatásának megváltozott igényei és helyzete Dunaújvárosban.. 31. Biró Borbála, Villányi Ilona, Ködöböcz László, Füzy Anna, Angerer Ildikó, Makádi Marianna, Anton Attila, Monori István: A mikrobiális aktivitás mérése és lehetséges kontrollja mezgazdasági és kommunális hulladékok hasznosításánál.. 32. Buzás István, Hoyk Edit, Cserni Imre, Borsné Pet Judit: Talaj nitrátvizsgálati értékek kalibrálása a csemegekukorica nitrogén mtrágya adagjának meghatározása céljából... 33. Centeri Csaba: Tápanyaglemosódás monitoring különböz felszínborítások mellett Magyarországon.... 34.

Szerz és cím Oldalszám Centeri Csaba, Kristóf Dániel, Vona Márton, Barczi Attila, Penksza Károly: Talajeróziós térképezés térinformatikai eszközökkel hazai mintaterületeken... 35. Dömsödi János: A láptalajok kialakulása, rendszerezése és földhasználati adottságai... 36. Dömsödi János: A hazai földértékelés, földminsítés módszertani elemzése, rendszerezése... 37. Elek Barbara, Makó András: Talajok olajvezet-képességének becslése szénhidrogénekkel szennyezett területek tényfeltárása során... 38. Farsang Andrea, Kitka Gergely, Barta Károly: Talajerózió és foszfátátrendezdési folyamatok térképezése kisvízgyjtn.... 39. Fuchs Márta, Hegymegi Péter, Waltner István, Micheli Erika: Javaslatok a hidromorf talajok osztályozásának módosítására.. 40. Hagyó Andrea, Nagy Zoltán: Barna erdtalaj fizikai jellemzi gyepen és erdállományban.. 41. Hegymegi Péter: A hazai és nemzetközi talaj-felvételezés, monitorozás, osztályozás vizsgálati módszereinek összehasonlítása.. 42. Juhász Péter, Bidló András, Heil Bálint, Illés Gábor, Kovács Gábor: Várhegy erdrezervátum termhelyi viszonyainak digitális értékelése... 43. Kovács Dalma, Tóth Tibor, Marth Péter: Szikes talajok változékonysága a TIM pontok vizsgálata alapján.. 44. Kovács Gábor, Illés Gábor, Bidló András, Heil Bálint: Termhelyi tényezk változása és azok kihatása a gazdálkodásra és a természetvédelemre a Fert-Hanság medencében... 45. Kovács Gábor, Bidló András, Illés Gábor, Heil Bálint: A Soproni Hidegvíz-völgy erdrezervátum erdállományainak hatása a talajra... 46. László Péter, Pásztor László, Horváth Eszter: A Demeter rendszer adatigényének talajtani vonatkozásai.. 47. Leviczkyné Dobi Mária, Holló Sándor: Nyírségi öntöz kúti vizek kémiai paramétereinek vizsgálata... 48. M. Nagy Noémi, Kónya József: Talajok változó töltéseinek vizsgálata potenciometrikus titrálással.. 49. Makádi Marianna, Orosz Viktória, Tomócsik Attila: Bentonit kezelés hatása nyírségi homoktalaj baktérium-összetételére és a talaj enzimaktivitására.. 50.

Szerz és cím Oldalszám Makó András, Elek Barbara, Tóth Brigitta: Kolajszármazékokkal szennyezett talajok olajvisszatartó képességének becslése egyszeren mérhet talajparaméterek alapján.. 51. Meyndt Szilvia, Szabóné Kele Gabriella, Havasné Tátrai Éva: Egy új típusú, a földhasználat szabályozást megalapozó talajvédelmitalajhasznosítási tervezési eljárás.... 52. Molnár Hajnalka, Makó András, Hermann Tamás, Tóth Brigitta, Debrecezni Béláné: Az országos Mtrágyázási Tartamkísérlet talajainak vízgazdálkodása... 53. Pásztor László, Szabó József, Bakacsi Zsófia: A Digitális Kreybig Talajinformációs Rendszer... 54. Patocskai Zoltán, Bidló András, Kovács Gábor, Heil Bálint: Az erdészeti termhelyi tényezk, mint minségi paraméterek numerikussá tételének lehetségei a termhelyi tényezk és a fatermképesség közötti kapcsolat számszer meghatározásához.. 55. Ristolainen Antti, Farkas Csilla, Alakukku Laura: A talajnedvességtartalom területi eloszlásának tanulmányozása kötött talajon... 56. Simon László, Biró Borbála, Széles Éva, Balázsy Sándor: Növények és mikrobák szerepe a szelénnel szennyezett talajok fitoextrakciójában.. 57. Sipeky Csilla, Árvay Gyula, Czakóné Vér Klára: Indukált talajlégzés intenzitásának vizsgálata fémmel kezelt talajokon... 58. Sisák István, Bámer Balázs: Agrár-környezetvédelmi portál fejlesztés a Georgikon Térképszerveren.. 59. Szabó József, Pásztor László, László Péter, Dombos Miklós, Bakacsi Zsófia: Talajtérképek pontosságának növelése aktuális talajállapotfelvételezéssel... 60. Szeder Balázs, Simon Barbara, Dombos Miklós, Micheli Erika: A talajfauna degradációja egy eróziós katénában.... 61. Szegi Tamás, Hegymegi Péter, Waltner István, Micheli Erika: Javaslatok a barna erdtalajok osztályozásának módosítására.. 62. Tóth Brigitta, Makó András, Rajkai Kálmán: Vízgazdálkodás és talajtermékenység összefüggésének vizsgálata hazai talajtani adatbázisokon... 63. Tóth Zoltán, Hermann Tamás, Kismányoky Tamás: A vetésszerkezet és a talajtermékenység összefüggései.. 64.

Szerz és cím Oldalszám Várallyay György: A talaj szerepe az idjárási és vízháztartási szélsségek ökológiai hatásainak mérséklésében, ill. fokozásában.. 65. Vass Eulália, Leviczkyné Dobi Mária: A szennyez elem-tartalom alakulása az AKG-programban lév Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei területeken.... 66.

Tóth Tibor 1 Németh Tamás 1 Máté Ferenc 2 Tóth Gergely 3 Gaál Zoltán 2 Szcs István 4 Makó András 2 Horváth Eszter 1 Földminség, földérték és fenntartható földhasználat az európai uniós adottságok között 1 Magyar Tudományos Akadémia Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézete, Bp. 2 Veszprémi Egyetem, Veszprém 3 European Commission Joint Research Centre Institute for Environment and Sustainability, Ispra, Italy 4 Szent István Egyetem, Gödöll A környezeti hatások és a jövedelmezség figyelembe vételére a földhasználat megfelel tervezése, szabályozása és megvalósítása folyamán különleges figyelmet kell szentelni. Egy korszer földminsít rendszer a talaj erforrásainak fenntartható felhasználására irányuló döntéshozatal során is eredményesen alkalmazható. A talajminségen alapuló földértékelés alkalmazhatóságát lényegesen javítja, ha mezgazdasági tábla léptékben kerül kidolgozásra. Kutatásunk során olyan ökológiai és gazdasági értékelésén alapuló földminsít rendszer kidolgozását tztük ki célul, amelyik eltér földhasználati és gazdálkodási rendszerekre is alkalmazható a mezgazdasági tábla léptékében. A produktivitás értékelése on-line GIS rendszeren keresztül történik. A termföldet különböz mvelési intenzitás alapján értékel D-e-Meter rendszer három elér évjárat típusra becsül földminsít viszonyszámokat. A szántók produktivitásának meghatározásához alapul az 1:10 000 méretarányú digitális talajtérképek, kataszteri térképek, topográfiai térképek, digitális terepmodellek és a klíma információk szolgálnak. Jelenleg terjesztjük ki a produktivitás meghatározását erdkre és gyepekre. A meghatározott földminsít viszonyszámok alapján további gazdasági számításokat végzünk. Ennek során figyelembe vesszük a földhasználat típusát, a produktivitást, a piaci viszonyokat, a fedezeti hozzájárulást, és egyéb tényezket is. Kutatásunk eredményeként ökológiai szemlélet, rugalmas szerkezet földminsít rendszer készül el. Ez a rendszer alapot ad majd az agrártámogatásoknak a környezeti tényezket is figyelembe vev alakításához, a mezgazdasági hitelbiztosítási rendszerek kidolgozásához, szélesíti a termelés- és környezetpolitika eszköztárát, és segítséget ad a gazdáknak a racionális földhasználat, a jövedelmez gazdálkodás mindennapi gyakorlatában is. Ily módon hasznos alapot nyújt a fenntartható vidékfejlesztés tervezéséhez.

Fábián Tamás Hoffmann Richárd Dér Ferenc Földértékelés és termhelyi minsítés új lehetségei a gyepgazdálkodásban Kaposvári Egyetem Állattudományi Kar, Növénytani és Növénytermesztés-tani Tanszék A mezgazdasági területek földhasználatának egyik lényeges összetevje a termterületek tulajdonságainak ismerete. A földminsítés és a földminséget is figyelembe vev gazdálkodástervezés mind az Unió, mind Magyarország agrárpolitikájában kiemelt kérdés. Magyarországon a növénytermesztés jelents szerepe következtében már nagyon régen felmerült a földértékelés informatív módszerének kialakítása. E módszer, amely Aranykorona néven vált ismerté, egészen a közelmúltig mködött, olyannyira, hogy az 1990-es években végrehajtott termföld privatizáció során is ezt alkalmazták. Magyarországon a több mint 1 millió hektár gyepterület számottev szerepet képviselt, és játszhat a jövben a szálastakarmány-termesztésben. Napjainkig a gyepek értékelési módszerei nagyrészt növénycönológiai alapokra épültek. Ezek a módszerek fleg becsléseken alapultak, és számos meghatározó ökológiai tényezt nem vettek figyelembe. Ésszeren gazdálkodni azonban csak olyan viszonyok közt lehet, ahol minél szélesebb körben ismerjük a gyepterületek jellemzit, tulajdonságait. Ehhez elengedhetetlen feltétel, hogy feltárjuk az ezt meghatározó paramétereket, a gyepterületek minsítéséhez szükséges adatrendszert kibvítsük, és megcélozzuk egy objektív gyepminsítési rendszer kidolgozását. Napjainkban a mezgazdaság fejlesztése nélkülözhetetlenné teszi egy, az aranykorona rendszer fogyatékosságaitól mentes, korszer földértékelési rendszer kialakítását. Mivel a szántóföldek értékelése során a kidolgozás alatt álló D-e- Meter földértékelési rendszer kerül majd várhatóan alkalmazásra, a rendszer gyepterületekre is alkalmazható alapelemeinek átvételével és a gyep sajátos tulajdonságainak az értékelésbe történ beépítésével kell megcélozni egy korszer értékelési rendszer kialakítását. Ennek kapcsán a következ kérdéseket szükséges megválaszolnunk: milyen hatást gyakorol a gyeptípus a gyep termképességére; a talaj, és éghajlati adottságok meghatározzák-e egy adott gyeptípus kialakulását; valamint az egyes gyeptípusokon a gyepösszetétel, a talaj-, és idjárási viszonyok milyen hatást gyakorolnak a gyep minségére. Szükséges megvizsgálni a termhelyi adottságok (talajtípusok, altípusok, fekvés, klimatikus tényezk), valamint más, a gyep értékét meghatározó tényezk hatását (gyepalkotók összetétele, részaránya), és a gyep értékelésében betöltött szerepét. A gyjtött adatok alapján faktorokat képezhetünk, amelyek felhasználhatók egy modellszint értékelési rendszerben.

Rajkai Kálmán 1 - Bidló András 2 - Heil Bálint 2 - Kovács Gábor 2 - Patocskai Zoltán 2 A mezgazdasági és az erdészeti talaj- illetve termhely-osztályozási rendszer összehasonlítása 1 MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézete 2 Nyugat-Magyarországi Egyetem, Termhelyismeret-tani Intézeti Tanszék A tervek szerint Magyarországon jelents mezgazdasági területek kerülhetnek beerdsítésre. Ennek több oka is van, egyrészt jelenleg egyes mezgazdasági termékekbl túltermelés van, másrészt az elmúlt hatvan évben olyan területek is mezgazdasági mvelésbe kerültek, amelyek rentábilisan nem mvelhetk. Másik oldalról hazánk, annak ellenére, hogy erdsültsége az elmúlt száz évben 12 %-ról közel 19 %-ra ntt, még mindig Európa egyik legkevésbé erdsült országa. A jelenlegi tervek szerint, 2020-ra az ország erdsültségét 25 %-ra kívánják növelni. Az erdsítend területek kiválasztásánál igen fontos a megfelel alternatívák (szántóföldi termelés, rét-legel, erd) egyidej gazdaságossági vizsgálata. Ez csak akkor lehetséges, ha az egyes ágazatok által végzett talaj, illetve termhely-vizsgálatok összehasonlíthatóak. Munkánk során a mezgazdasági és az erdészeti talaj, illetve termhely-osztályozási rendszer kategóriáit hasonlítottuk össze, illetve javaslatokat tettünk egységes kategóriák létrehozására. Kiindulásul a jelenleg érvényes mezgazdasági és erdészeti osztályozási rendszert használtuk. A munka elvégzésénél a teljességre törekedtünk, azaz abból indultunk ki, hogy az egységesített osztályozási rendszernek mindazon információkat kell tartalmaznia, ami a két rendszerben különkülön szerepelt. Bár a két rendszerben igen sok a hasonlóság, néhány kategóriában szükség volt az egységesítésre, illetve a kiegészítésre. Mindkét osztályozásban elfordultak olyan termhelyi tényezk, amelyet a másik rendszer nem, illetve másként vett figyelembe. Az erdészeti rendszerben olyan tényezk is megjelentek (pl. avartakaró, nagyobb mélységben elforduló talajvíz), amit a mezgazdasági osztályozás nem, vagy kevésbé részletesen tárgyalt. Bár mindkét rendszer talajosztályozása a hazai genetikai és tájföldrajzi elveken nyugvó rendszeren alapul, van néhány típus, amelyek csak az egyik rendszerben található meg. Egyes esetekben (pl. alapkzet) javaslatokat tettünk egyszersítésre. Az eltéréseknél külön-külön vizsgáltuk azok indokoltságát. Munkánkat az NKFP 4/015/2004-es projektje támogatja.

Debreczeni Béláné Tóth Zoltán Hermann Tamás Talajtermékenység és a szervesanyagtartalom szerepe a földértékelésben Pannon Egyetem Veszprém, Georgikon Mezgazdaságtudományi Kar Keszthely A földminsítési rendszer fontos eleme a talajok termékenysége, amely elssorban a gazdasági növények többéves hozamviszonyaival hozható összefüggésbe. Az Országos Mtrágyázási Tartamkísérleti Hálózat (OMTK) kutatási eredményei alapján, három eltér talajtani és agroökológiai termhelyen vizsgáltuk az agyagbemosódásos barna erdtalaj, a mészlepedékes csernozjom és az öntéstalaj tulajdonságait és néhány trágyázási kezelésben a hozamviszonyokat, kukorica és szi búza növényeknél. Ezeken a talajokon, a kisparcellás négyismétléses szántóföldi kísérletek, (Putnok, Iregszemcse, Mosonmagyaróvár), 1967-ben lettek beállítva, bikultúrás forgókban (.búza-kukorica-kukoricaö.búza, 17B). Az OMTK Hálózat e három kísérleti helyeirl, korábban közöltünk már termés- és talajtápanyag vizsgálati eredményeket (Debreczeni, Bné-Németh, T.-Tóth, G. 2003), bár azok az 1968-ban beállított 18B-kísérletek 1980-1989-éveibl származtak. Eladásunkban, az 1967-es 17B-kísérletekbl, a tartamhatás 21-34-éveinek(1988-2001) termésadatait (t/ha) és a kísérleti talajok 0-20cm-es rétegeiben vizsgált legfontosabb talajtermékenységi mutatókat (ph, AL-P 2 O 5 -K 2 O mg/kg, szervesanyag tartalom(%), szén (C)%, összes-n (%) és a C/N arány)hasonlítjuk össze. A három kísérleti talaj termékenységének minsítését, alapveten a két növényfaj kumulatív terméshozamai alapján (a trágyázatlan és néhány NPK-mtrágyázott kezelés parcellákon vizsgálva), az évjáratok csapadékviszonyait(évi és tenyészidbeni) figyelembevéve és egyes humuszstabilitási értékek alapján rangsoroltuk.

Hermann Tamás Tóth Zoltán Kismányoky Tamás Agronómiai tényezk szerepe az objektív talajminsítésben Pannon Egyetem, Georgikon Mezgazdaságtudományi Kar A talajtermékenység legfontosabb tényezje a víz, leveg és táplálóanyagok optimális arányú együttes jelenléte a talajban. A talajmvelés során is az a cél, hogy a növényi fejldés szempontjából optimális talajfizikai jellemzkkel bíró talajállapotot hozzunk létre. A mezgazdaságban alkalmazott agrotechnikai tényezk nagymértékben befolyásolják a talajtulajdonságokat, hatással vannak még a talajok biológiai aktivitására is. Ezen megfontolásokból kiindulva a talaj termékenységének becslésekor mindenképpen számolnunk kell a különböz agrotechnikai beavatkozások által okozott hatásokkal. Az agrotechnikai tényezk közül azokat vizsgáltuk, melyek a talaj állapotára vannak közvetlenül hatással, nem foglalkoztunk tehát azokkal, melyek a hozamokat a növényi beavatkozásokon keresztül befolyásolják, mint pl. a növényvédelem. A termések alakulását igen sok tényez befolyásolhatja az egyes években, ezért a termékenységérl reális képet csak akkor nyerhetünk, ha a termések sokéves átlagait gyjtjük össze. Ezen adatok átlagából már nagyobb biztonsággal következtethetünk a kérdéses agrotechnikai beavatkozás termékenységre gyakorolt hatására. A vizsgálatok során a talajmvelési beavatkozások, a trágyázás, illetve a növényi összetétel hosszú távú elemzésével következtettünk a talaj genetikus talajalegységeinek tulajdonságaiból adódó potenciális termékenységtl való eltérésekre. A talajmvelés kapcsán nem az alkalmazott mvelési eljárásokat vettük figyelembe, mint például a szántás, tárcsázás, vagy éppen simítózás, hanem a talajmvelés mveletei képezték a vizsgálatok alapját, úgy mint a forgatás, lazítás, vagy a tömörítés. Fontos szempont volt továbbá a mvelés mélysége is, melyet szintén figyelembe vettünk a modell építésénél. A vetésváltás vizsgálatakor is a hosszú távú növényi összetételt vettük figyelembe, hiszen a vetésváltás, a talaj agronómiai szerkezetére gyakorolt hatását összességében így tudjuk a termékenységbecslésnél felhasználni. Megállapítható, hogy a termhelyi feltételeken túlmenen az agrotechnikai tényezk szerepe is meghatározó a termés alakulása szempontjából.

Sisák István Bámer Balázs Szcs Péter Környezeti indikátorok számítása feldolgozott talajtérképek és egyéb adatok segítségével Pannon Egyetem, Georgikon Mezgazdaságtudományi Kar Növénytermesztéstani és Talajtani Tanszék A GVOP-3.1.1.2004-05-0383/3.0 projektben (Interneten keresztül elérhet automatikus eróziós modell fejlesztése a Balaton vízgyjtjére és adaptálása más környezetre) célul tztük ki többféle adatforrás feldolgozását és ezek integrált hasznosítását a Balaton vízgyjt környezetvédelmi és a tó vízmin-ségvédelmi problémáinak a megoldására. A környezeti indikátorok számítása során a környezeti problémával való tényleges összefüggést, a pontosságot és a térbeli, valamint idbeli összehasonlíthatóságra való alkalmasságot kell szem eltt tartanunk az optimális indikátor kiválasztásához. E szempontok figyelenbe vételével a Zalaapáti fölötti Zala vízgjtre elkészí-tettük a föllelhet talajtérképek digitális változatait (földértékelési céllal készített 1:10.000-es térképek, és 1:25.000-es Kreybig és Géczy térképek). Ezek együttes értékelésével és topográfiai adatok figyelembe vételével a kiválasztott reületre egy nagy részletesség (közelítleg 1:10.000-es lépték) becslést tudtunk készíteni a talajtípusokra és azok tulajdonságaira vonatkozóan. Ez már megfelel alap ahhoz, akár kisvízgyjtk közötti, akár települések, vagy kistérségek közötti összehasonlításban érvényes megállapításokat tegyünk. A településhatárokra vonatkozóan a FÖMI által készített térképet használtuk, a kisvízgyjt határokat pedig a digitális domborzatmodellbl magunk generáltuk. Feldolgoztuk továbbá a felszínborítást mutató CORINE adatbázist a vízgyjtre és a 2000. évi általános mezgazdasági összeírás települési, illetve kistérségi szint adatait is. Ez utóbbi adatbázis minden egyes relevánsnak ítélt adatát megvizsgáltuk, és a vonatkozó terület egészéhez, vagy csak egy, esetleg több felszínborítási kategóriákhoz rendeltük hozzá a területen belül. A talajtani, domborzati és az egyéb adatok együttes értékelésével egy részletes mintázat állt el, amely segítségével a környezetvédelmi kérdések széles körére választ kereshetünk. Pékldaként bemutatunk néhányat a lehetséges kérdések és indikátorok körébl, amelyek a Balaton tápanyagterhelésével függenek össze. Úgy ítéljük meg, hogy az általunk kialakított rendszer az indikátorokkal szemben támasztott kritériumokat teljesítik, tehát a vízgyjtn történ beavatkozások széles körének megalapozásához megfelel háttérinformációt ad.

Ferencz Kálmán Védett-értékek (VÉRT) a földértékelésben Tessedik Sámuel Fiskola Mezgazdasági, Víz- és Környezetgazdálkodási Kar Szarvas Napjainkban a károsító hatások nyomán eltérbe került a talajminség és velejárójaként a talajvédelem? Talajhasználat nem elhasználás helyett! Ebben van az alapja a használati funkció és a természetes funkció közötti különbségnek. Ezért tekintettel kell lenni az érzékenységre, regenerálhatóságra, vagyis a talajértékekre. A talajtermékenység megrzését (helyreállítását) szolgálják a talajértékek, - vizsgálati érték, annak megállapítása, hogy káros folyamat fennáll-e? - Intézkedési-érték, a hasznosítás nyomán káros folyamat megindulása miatt intézkedés szükséges, - gondoskodási érték, amelynek a túllépésével káros talajváltozás kezelésérl kell gondoskodni. Ennek a számszersített kritikus határértéknek a mutatója a Védett-érték (VÉRT). Talajra vonatkozó jelzése: VÉRT-talaj, amelynek még alcsoportjai is lehetnek A védett-érték alatt általában a környezet többé vagy kevésbé átfogó részterületét (pl. talaj, talajvíz, leveg), szervezet (pl. ember, állat, növény) vagy funkció (pl. a természetháztartás teljesítképessége) értend. fogalom alkalmazása a mindenkori szakszabályok felhasználásával történik.

Gaál Zoltán 1 Németh Tamás 3 Nikl István 2 Speiser Ferenc 1 Vass József 1 4F földértékelési rendszer információs technológiája 1 Pannon Egyetem, 2 InterMap Kft., 3 MTA-TAKI A D-e-Meter projekt (NKFP 3/004/2001) célja egy környezeti szempontú föld-minsítési rendszer megalkotása, a földminség térképek on-line kezelhetségének kidolgozása, valamint hozzá kapcsolódóan a mezgazdasági adatszolgáltatás EU-konform rendszerének Internet alapú fejlesztése. A kutatás második szakaszában a 4F (NKFP 2004-4/015) projekt keretein belül azt vizsgáljuk, hogy milyen módon lehet a szántó területeken kívül az erd-, gyepterületek értékelését is a rendszer szolgáltatási-körébe integrálni, úgy hogy közgazdasági értékszámot is származtathassunk a közös alapon létrehozott mutatóból. Egy ilyen nagy volumen, sokváltozós probléma megoldásához elengedhetetlen egy megfelel színvonalú technológiai megoldásokat felvonultató háttérapparátus létrehozása. Az alapadatok elkészítése, feldolgozása és integrálása a rendszerbe, összehangolt munkát igényel a konzorcium részérl, ennek a folyamatnak illetve a rendszer felépítésének bemutatására fektetjük a hangsúlyt. A D-e-Meter rendszerben már alkalmazott technológiák továbbfejlesztésére került sor, melyek az értékelés szempontjainak megfelel adatokat az ESRI térinformatikai szoftvercsomagja segítségével egy központi szerveren tárolja, ahonnan az internetes térképi megjelenítési felületen keresztül ezek a használók által elérhetek. Az eladás által tárgyalt témák: - Az informatikai labor infrastruktúrája, oktatás - A 4F rendszer adatmodellje, térbeli és idbeli változások kezelése - Földértékelési kutatómunka segédalkalmazás - Megjelenítési felület és az adatbázis kapcsolata Az új földminsítési módszer eredményeképpen egy ökológiai szemlélet, rugalmas szerkezet rendszer válthatja fel az elavult aranykoronás földminsítést. Az új rendszer alapot adhat a mezgazdasági támogatási rendszerek környezeti tényezket is figyelembe vev alakításához, a mezgazdasági hitelbiztosítási rendszerek kidolgozásához, szélesítheti a termelés- és környezetpolitika eszköztárát, és segítséget adhat a gazdáknak a racionális földhasználat, a jövedelmez gazdálkodás mindennapi gyakorlatában. A kifejlesztend alkalmazások alapja a környezeti szempontú földminsít rendszer, a földminség on-line térinformatikai megjelenítése, valamint az ezzel integrált EU-konform mezgazdasági adatszolgáltatási modul. Segítségével az Európai Uniós és hazai mezgazdasági támogatási alapok forrásai valóban azokhoz a gazdaságokhoz jutnak el, akiknek erre a környezeti adottságai vagy gazdálkodási módja miatt leginkább szüksége van.

Heil Bálint Bidló András Kovács Gábor Települési szilárd hulladéklerakók biológiai rekultivációjának problémái Nyugat-Magyarországi Egyetem, Termhelyismerettani Intézeti Tanszék A települési szilárd hulladéklerakók biológiai rekultivációjának általános célja mindig a hulladékfelület letakarása, valamint a lerakó tömegének a természetes környezetéhez történ minél harmonikusabb illesztése volt. Míg az 1996 eltti idszakban az elírások hiányában általában fels mszaki védelem nélkül valósították meg ezt a biológiai rekultivációt, addig az Európai Uniós jogharmonizációhoz kapcsolódóan az utóbbi években jelentsen megváltoztak az erre vonatkozó törvényi elírások. A változás legfontosabb eleme az, hogy míg korábban a hulladék tér elzárására csak egy egyszer talajréteg felhordása volt szükséges, amelyre úgy lehetett növényzetet telepíteni, hogy annak gyökerei növekedésük során korlátlanul behatolhattak a szeméttérbe, addig az újfajta fels mszaki védelem egy összetettebb rétegrendet ír el. Ez a rétegrend a biológiai rekultiváció során ökológiailag egészen más, fleg a fás szárú növényzet számára igen kedveztlen körülményeket jelent, jelentsen korlátozva a maximális termréteg-vastagságot. A fenti szabályozásnak megfelelen kialakított Dunakeszi-1.sz. települési szilárd hulladéklerakón megvizsgáltuk a biológiai rekultiváció során kialakult ökológiai, termhelyi körülményeket. A mindössze átlagosan 90 cm vastag fed talajréteg kedveztlen fizikai és kémiai tulajdonságai következtében a rekultiváció során végzett erdtelepítés nagyon rossz eredmény volt. A homokos szövet termrétegben az iszap+agyag frakciók együttes aránya helyenként kevesebb mint 5%. A géppel való felhordás miatt a pórustér is helyenként igen alacsony volt (36-59%), magas térfogattömegekkel (1584-1374 g/dm 3 ). A laboratóriumi pf-méréseink kimutatták, hogy termrétegben tárolható diszponibilis vízmennyiség mindössze 21-88 mm. A viszonylag száraz klíma (542 mm átlagos évi csapadékösszeg) mellett a talaj vízháztartását tovább rontotta a homok mésztartalma (4.4-12.5%) a fiziológiai szárazság révén. Talajjavító anyag feltalajba való keverése ellenére is jórészt alacsony volt a humusztartalom (0.18 1.72%), valamint a nitrogén (0.02-0.35%), AL-P és AL-K ((2.7-13.4 ill. 0.6-7.3 mg/100g) mennyisége. Eredményeink alapján a hasonló fels mszaki védelemmel ellátott hulladéklerakókra is érvényesen ajánlásokat adtunk a biológiai rekultiváció végrehajtásának módjára. A termhelyi adottságoknak megfelelen javaslatokat fogalmaztunk meg a telepítend fás- és lágyszárú növényzet megválasztására, valamint az utógondozás során elvégzend munkálatok végrehajtásának módjára.

Czakóné Vér Klára 1 Árvay Gyula 2 Talajbiológiai monitoring ipari területek rekultivációs felszínein 1 Pécsi Tudományegyetem, TTK, Környezettudományi Intézet, Talajtani és Klimatológiai Tanszék 2 Baranya-megyei Növény-és Talajvédelmi Szolgálat Talajtani Laboratóriuma A pécsi széntüzelés herm, a PPRt salak-és pernyehányóinak remediációs munkálatai során a kiporzás megakadályozására és a növényesítés elkészítésére a területet földborítással látták el. NKFP-3/050/2001 pályázat keretében végeztünk kísérleteket a területen. A kijelölt mintaparcellákon (TP1, TP2) a fedréteg a helyszínen kitermelt, csekély szervesanyag-tartalmú anyag volt. Különböz eredet komposztok talajjavító hatását vizsgáltuk. A mintaterületen 4 kiválasztott fafaj került beültetésre. A rekultiváció sikerességének nyomonkövetésére komplex monitoringrendszert dolgoztunk ki, ami talajkémiai, talajmikrobiológiai, botanikai és zoológiai monitoringból tevdött össze. A talajbiológiai monitoring célja a talajfejldés nyomonkövetése volt. A talaj kémiai jellemzit és mikrobiológiai aktivitását a kihelyezést követ 3 évben vizsgáltuk, tavaszi és szi mintavételezést követen. A TP1-es, 60 cm földborítású parcella mintáiban az els évben kapott eredmények között még nem voltak jelents különbségek, a kontrolnál viszont minden esetben magasabb volt az enzimaktivitás. A legnagyobb mérték változást az alapállapot adataihoz képest két év múlva, a V1-jel komposzt esetén lehetett megfigyelni. A dehidrogenázenzim aktivitás (DHA) 25 x emelkedett, ami ezen komposzt kezelés hatására a mikroflóra aktivitásában bekövetkez pozitív változásokat jelzi. A TP2-es, 30 cm földborítású parcella mintáiban a kihelyezést követ évben a szennyvíziszap granulátum hatása bizonyult a legsikeresebbnek. Egy év múlva, a tavaszi talajminták talajmikrobiológiai jellemziben a legnagyobb mérték emelkedést a B1 és B4 komposztok alkalmazása során lehetett mérni. A következ években a B1 jel komposzt hatása bizonyult a legjobbnak. Az összmikróbaszám és a nitrogénköt baktériumok mennyisége elérte a 10 7 /g száraz talaj értéket, a DHA aktivitás pedig a termtalajokra jellemz 0,05-0,2 mg formazán/g talaj/24 óra között változott. A rekultiváció sikeressége érdekében javasoljuk a rekultivációs felszínek talajjavító anyagokkal történ kezelését a talajélet aktivitásának növelése és a növények felvehet tápanyagokkal való ellátásának segítése érdekében.

Dombos Miklós László Péter Szeder Balázs Báti Edit Talajökológiai indikációs módszerek és azok alkalmazása Magyar Tudományos Akadémia Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet A talajbiológiai indikációs eljárások az élhelyeken fellép biológiai degradációs folyamatokat teszik mérhetvé. Az indikátorok fejlesztésekor kvantitatív összefüggést keresünk a biológiai degradáció és a diszturbációs hatás között, amely alapján képesek lehetünk a terhelések mértékét a fenntarthatóság és/vagy természetesség szempontjából skálázni, az esetleges degradációs veszélyeket feltárni és indikációs modellek bevezetésével a talajökológiai változásokat elre jelezni. Az indikátor kiválasztásakor tekintetbe kell vegyük, hogy egyrészt az éllénycsoport a dekompozícióban fontos szerepet töltsön be, másrészt hogy megfelelen vizsgálható legyen (gyjtés, határozás, labortechnika). A sokféle indikációs módszerek között az erforrásigény, az elméleti alap és ennek megfelel érzékenység és pontosság szempontjából a legegyszerbb az un. bait lamina teszt, mely in situ táplálékfogyasztás alapján méri a talaj összes biológiai aktivitását. Kevés biológiai és taxonómai elképzettséget igényel a földigiliszta denzitáson alapuló eljárás. Bonyolultabb az un. SBQ index, mely a valódi talajlakó és a talajfelszínen él gerinctelen taxonok morfológiai elkülönítésén alapszik. A további eljárások taxonómus specialistákat igényelnek, ahol a faj szint határozás után az állatközösség szerkezete meghatározható. Ezek után a fajok ökológiai minsítése alapján, megfelel statisztikai eljárást alkalmazva megadható az élhely ökológiai állapota. A legbonyolultabb módszer az un. fajkompozíciós modellezés, ahol az abiotikus környezet paraméterei alapján a fajösszetétel kiszámítható. A különböz indikátorok korlátja a kidolgozottság mellett- a befektetési költség. Ezért olyan eljárást javasolunk, ahol a különböz indikátorok térben rendezett módon egymásba ágyazottak. Ekkor a több mintaponton felvehet egyszer indikátorok értékei és a kevesebb mintaponton felvett pontosabb indikátorok értékei a talajfoltok, a növényzeti borítás és a területhasználat módjának megfelel términtázat alapján összekapcsolható. Ez a mintavétel optimalizáció nemcsak költségcsökkentést, hanem a térbeli kiterjesztést és az eredmények interpretálhatóságát is segíti A talajbiológiai indikátorokat az MTA TAKI GIS által vezetett talajállapot értékelési projektek mintaterületein teszteljük (VTT mintaterületek), így a mintapontok a talajtérképezés során térben összekapcsoltak és adott talajfoltra reprezentatívak. Eladásunkban részletesen bemutatjuk a különböz indikátorok elméleti hátterét, az alkalmazott statisztikai elemzési módszereket, és a Tisza menti területek talajállapot értékelésének példáján keresztül az egyes indikátorok felhasználhatóságát.

Antal Kristóf Szabóné Kele Gabriella Horváthné Kratancsik Edit Nagy méretarányú talajtani adatbázis létrehozása Fejér Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat Talajtani szakmai fórumokon sokszor szerepel elérend célként a talaj tulajdonságainak részletes ismerete, egyidejleg említést téve valamely korábbi nagyméretarányú talajtérképezés eredményérl, annak feldolgozásáról, használhatóságáról. Magyarországon két nagyméretarányú (1:10 000), talajtérképezés zajlott; az egyik az üzemi genetikus talajtérképek készítése, 1960 és 1990 között, a másik a földértékelést megalapozó nagyméretarányú talajtérképezés az 1980-as évek második felében, mely az egész ország területére kiterjedt, bár befejezésre sajnos nem került. A nagyméretarányú talajtérképek település vagy topográfiai térkép határosan készültek; általában a korábbi üzemi genetikus talajtérképek anyagát is hasznosítva. Az eladásban a földértékeléshez készített térképek feldolgozásáról, adatainak egységes, térinformatikai hátter adatbázisba való szervezésérl szólunk, a Fejér megyei térképek példáján. A földértékeléshez készített talajtérképek és kartogramok a talajfoltok adatait kódolva ábrázolják; a jegyzkönyvek az összes talajszelvény adatait tartalmazzák: környezetre vonatkozó adatok, szelvény adatok, genetikai szintenként helyszíni és laborvizsgálati eredmények. A kódolás a számítógépes feldolgozási elképzelésre utalt. A talajszelvények adatai a területek egy részén már Commodore-on lettek feldolgozva és a kor technikai fejlettségének megfelelen flopin tárolva. A nagyméretarányú talajtani adatbázis építése során elször a térképek szkennelése és vetületbe illesztése történt meg, majd digitalizálva lettek a talajszelvények és vonalakból megépítve a foltok. A leíró adatok feldolgozása részben történt meg. Egyrészt a Commodore-flopikról lett átmentve az anyag, másrészt jelenleg is folyik a csak papíron rögzített adatok feldolgozása. A feldolgozás során a geometria és a leíró adatok hibái elkerülhetnek. Ezen hibák egy része automatikusan javítható, másik részével a rendelkezésre álló adatok alapján nem lehet semmit kezdeni; ezekre is mutatunk példákat. A feldolgozás közben, azzal egyidejleg metaadatbázist (adat az adatról) is készítettünk, hogy áttekintésünk legyen, hol milyen anyagaink vannak, hol tud a feldolgozott anyag más munkát elsegíteni. Az elállított adatbázis a felvételezéskori talajtani állapotot és szemléletet tükrözi. Lehetségünk van megvizsgálni, vajon mi igaz a jelenben? Az adatok nagyobb része lassan változó azaz jelenleg is igaz, egy része a földhasználat változása miatt vesztette el adatértékét (iparterületek, autópályák). A továbbiakban adatbázisunk felülvizsgálatakor megújuló talajosztályozási rendszerünket, és az új térinformatikai lehetségeket is figyelembe véve kell eljárni. Az adatbázis használhatóságát egy speciális alkalmazáson keresztül mutatjuk meg.

Szabó József Dombos Miklós Pásztor László Bakacsi Zsófia László Péter Aktuális talajállapot értékelés Magyar Tudományos Akadémia Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet Az emberi tevékenység intenzívvé válásával a talajt ér antropogén stressz-hatások köre egyre szélesebb. A terhelések dönten a területhasználatból és -a dönten az emberi tevékenység miatt bekövetkez- környezeti változásokból adódnak. A mezgazdasági földhasználat talajra gyakorolt hatása a talajok mennyiségi és minségi paramétereinek - a természeti folyamatokhoz képest - gyors változásaiban nyilvánul meg. A talaj aktuális állapota az egyes talajtulajdonságok változási ütemének megfelel felmér rendszerek (monitorozás) segítségével vizsgálható. Mindezekbl következik, hogy az agrár-környezetgazdálkodás megalapozásához, a várható pozitív hatások feltárásához az aktuális talajállapot leírására és a talajállapot változás detektálására van szükség. Az MTA TAKI az aktuális talajállapot leírására, és a talajállapot változás detektálására alkalmas kísérleti módszertant fejlesztett, és tesztelt alföldi mintaterületeken. Kísérleti módszertanunk térbeli és idbeli adatgyjtésen, azaz archív talaj-felvételezési adatok feldolgozásán, illetve aktuális talajállapot felvételezésen alapul. Módszertanunk alkalmas lehet a degradációs folyamatok típusainak, mértékének és területi kiterjedésének nagyléptékben történ megállapítására, valamint az elz állapotfelmérés óta bekövetkez mennyiségi változások detektálására. A módszertanunk alapján történ mintaterületi információ-szolgáltatás egyrészt a természeti adottságok együttesét számszersít ún. agrárpotenciál meghatározását, másrészt a degradációs folyamatok típusainak, azok mértékének és területi kiterjedésének meghatározását jelenti. A felkeresett talajszelvények helyszíni vizsgálatára, leírására, a kapcsolódó mintavételezésekre és a laboratóriumi vizsgálatokra végrehajtására is részletes módszertani ajánlást tettünk. Ajánlásaink a talajok fizikai-kémiai tulajdonságainak vizsgálatán túl néhány kiválasztott reprezentatív parcella részlet vizsgálatával a mezgazdasági parcellák tápanyag viszonyainak feltárására, illetve a talajbiológiai indikátorok segítségével a talaj ökológiai állapotának jellemzésére is irányulnak. Az archív- és az aktuális helyszíni- és laboratóriumi vizsgálatok adatainak adatbázisba rendezése és összekapcsolása, illetve a vizsgált talajszelvény adatainak az agroökológiai egységekre történ térbeli kiterjesztése biztosítja a hatékony mintaterületi információ-szolgáltatást, amely térinformatikai környezetben valósul meg. Kísérleti módszertanunkat szeretnénk egy szakmai grémium irányítása mellett, a Növény- és Talajvédelmi Szolgálatok, valamint tudományos kutatóhelyek szakértinek aktív részvételével mielbb véglegesíteni.

Micheli Erika A WRB 2006 és várható hatása a hazai talajfelvételezési, vizsgálati és osztályozási rendszerünkre Szent István Egyetem, Talajtani és Agrokémiai Tanszék A talajosztályozás, mint más osztályozási rendszerek, az emberi gondolkodás eredménye. Így tükrözi a kor tudását, igényeit és a helyi viszonyokat (Cline, 1949). Az utóbbi évtized tudományos eredményei, a megváltozott társadalmi és gyakorlati igények, valamint a globális harmonizácós igények hatottak az osztályozási rendszerekre. Új, szigorúbb definíciókra és számszer adatokra épül diagnosztikai szemlélet jelent meg a modern talajosztályozási rendszerekben. Az ismeretek bvülésével világossá vált, hogy a talajfolyamatok, különösen a folyamattársulások felismerése, felismerhetsége kétséges és nagymértékben függ a vizsgálódó szakember tapasztalatától. A modern osztályozási rendszerek alapelve szerint, a talajfolyamatok jól definiálható, mérhet morfológiai, fizikai és kémiai tulajdonságokat eredményeznek, melyek felismerése lehetséges és csökkenti a szubjektív megítélést, egyben lehetvé teszi a megfelel osztályozást. Az egyes osztályozási egységek felismerése és meghatározása így jól meghatározott fogalmakon, úgynevezett diagnosztikai kategóriákon, vagyis diagnosztikai talajszinteken, tulajdonságokon és diagnosztikai talajanyagokon alapul. A talajok határozó kulcs segítségével történ besorolása, pedig e szintek, tulajdonságok, anyagok, jelenléte, sorrendje esetleg hiánya alapján történik. Ezen az alapelven fejldött és nyugszik a Világ Talaj Referenciabázis (WRB, World Reference Base for Soils Resources), melyet a Nemzetközi Talajtani Unió (IUSS) 1998-as Világkongresszusán hivatalos nemzetközi korrelációs rendszerként elfogadott el. Az EC (European Commission) szintén a WRB-t jelölte meg európai korrelációs rendszerként, harmonizált térképek és adatbázisok készítéséhez. Így a jövben, fokozatosan a WRB válik az egységes nemzetközi talajtani és talajosztályozási ismeretátadás és harmonizálás eszközévé. Az eladás bemutatja a WRB második kiadásának (WRB, 2006) alapelveit, szerkezetét és hazai, természettudományi alapokon nyugvó talajosztályozási rendszerünk fejlesztésre szoruló pontjait, melyek szükségesek hazai talajaink WRB szerinti korrelációját, illetve hazai talajadatainknak az európai adatbázisokba való illesztését. E fejlesztések elssorban olyan új definíciók, határértékek, bizonyos esetekben terepi és laboratóriumi módszerek bevezetését jelentik, melyek biztosítják, vagy megkönnyítik hazai osztályozási egységeink felismerését, elhatárolását.

Pásztor László Szabó József Bakacsi Zsófia László Péter Térbeli talajinformációs rendszerek pontosságának és megbízhatóságának növelése Magyar Tudományos Akadémia Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet A talajtérképektl elvárt alapvet gyakorlati haszon a térbeli predikció, melynek lényege, hogy az ismert helyeken vett mintákra a helyszínen vagy laboratóriumban meghatározott értékek, vagy egy adott osztályozás alapján becslés adható az azonos vagy egyéb talajtulajdonságokra a környez terület tetszleges pontjára vonatkozóan. Ennek tradicionális eszköze a hagyományos talajfolt térkép. Lényege, hogy a térképezend területet olyan diszjunkt egységekre bontja, amelyeken belül a talaj változékonysága kisebb, mint a teljes területre vonatkozóan. A talajfoltok használata mögötti modell szerint a térképezett talajtulajdonság egy folton belül homogén, azaz azonosan jellemzi a terület minden egyes pontját, és csak a határok mentén ugrik; a talajfoltok mintegy rétegzik a varianciát. Vannak a hagyományos módszernél pontosabb térbeli becslést nyújtó, matematikailag megalapozott eljárások, a klasszikus megközelítésnek mindazonáltal még tág mozgástere van, a felhasználók többsége számára ugyanis ez nyújtja a legkönnyebben interpretálható eredményeket. A talajfolt térképek pontossága többféleképpen növelhet: a folthatárok mind pontosabb megrajzolásával; a talajfoltok térbeli finomításával, azaz minél kisebb inhomogenitások figyelembevételével; illetve a foltokra jellemz adatok pontosításával. A folthatár a felvételezés során jön létre, a felvételez talajtani tudása, terepi gyakorlata és adott helyi ismerete, valamint az egész térképezési munka viszonyai integrálódnak meghúzásában és persze nem hanyagolható el a térképi alap szerepe, amelyen a talajfolt térképi objektumként megjelenik. A papír alapú talajtérképek digitalizálásával és megfelel téradat rendszerbe illesztésével, valamint a térképezési ismeretek szem eltt tartásával mód nyílik a folthatárok finomítására, pontosítására. A talajfoltok méretében az ábrázolhatósági határt a felvételezés léptéke határozta meg, az adott méretarányban nem kartografálható, talajtanilag inhomogén területeket nem határolták el. Egy megfelelen kialakított térbeli talajinformációs rendszerben azonban átléphetk a klasszikus kartográfiai korlátok, hasonlóan a már létez folthatárok finomításához, foltosztó határok is megrajzolhatók, amennyiben valamilyen forrásból ismert, hogy a folton belül talajtani inhomogenitás található. A foltokra vonatkozó adatok általában egyidsek a térképezéssel, kivéve ha már eredenden monitoring célú és azt felvállaló felvételezés zajlott. A foltokra meghatározott adatok azonban akár újra felvételez-hetk, amennyiben tudjuk, hol, mit és hogyan keressünk fel, határozzunk meg, mérjünk meg. A térbeli talajinformációs rendszerek a terepi térinformatika eszközkészletével ehhez hatékony segítséget nyújthatnak.

Szabóné Kele Gabriella 1 - Fuchs Márta 2 - Hegymegi Péter 2 - Micheli Erika 2 Javaslatok a csernozjom talajok osztályozásának módosítására 1 Fejér Megyei Növény-és Talajvédelmi Szolgálat, 2 Szent István Egyetem Magyarországon napjainkig a 60-as évek elején kidolgozott, dokucsajevi elveken alapuló genetikai szemlélet talajföldrajzi osztályozási rendszer mködik, mely évtizedeken keresztül jól szolgálta és szolgálja a talajok megismerését. Az ismeretek bvülése, a technikai fejldés nyújtotta lehetségek, a nemzetközi korreláció igénye, valamint az a tény, hogy egyes talajtípusoknál már a típusbesorolás is problémás, azonban szükségessé tette a talajosztályozási rendszer korszersítését. Magyarország legtermékenyebb, a mezgazdaság számára igen fontos talajai a csernozjom talajok. Eladásunkban az ide tartozó talajok osztályozási problémáit kívánjuk bemutatni. Bár csernozjom talajaink nagyobb része nem felel meg az eredeti, dokucsajevi csernozjom definíciónak, mivel nem elég sötétek és nem elég mélyen humuszosak, felismerésük és hazai besorolásuk ftípus szinten problémamentes. Nemzetközi megfeleltetésük, a WRB szerinti besorolásuk gyakran okoz gondot még gyakorlott talajosztályozó számára is. A hazai rendszerben alkalmazott típusokba való besorolás gyakran a laboratóriumi adatok birtokában is vitás. A legnagyobb probléma, hogy egyes tulajdonságok, bélyegek pontos definíciója hiányzik. A hidromorf bélyegek és az öntés bélyegek pontos meghatározása, elkülönítése például feltétlenül fontos lenne ahhoz, hogy az átmeneti típusokat (öntés csernozjom, réti csernozjom) objektívebben határozzuk meg. Hasonló gondot jelent a kilúgzás értelmezése, a kilúgzott csernozjom és az erdtalajok felé átmenetet jelent típusok elkülönítése. Mind a hazai rendszer pontosítása, mind a nemzetközi korreláció megkönnyítése szükségessé teszi a diagnosztikai szemlélet bevezetését. A hazai talajosztályozási rendszer korszersítése során javasoljuk a nemzetközileg elfogadott diagnosztikai szintek- mollic, chernic alkalmazását a ftípus meghatározásánál. A diagnosztikai tulajdonságok, így a hidromorf bélyegek, öntés bélyegek pontos definíciója, megjelenésük mélységének cm-hez kötése, a kilúgzás mélységének meghatározása segítené a típusok közötti elkülönítést. Mint már említettük, a csernozjom talajok nemzetközi megfeleltetését szintén elssorban a pontos defíníciók, határértékek hiánya nehezíti. A hazai típus leírás gyakran nem tartalmaz elég információt a besoroláshoz. A Magyarországon csernozjom ftípusba tartozó talajok a nemzetközi korrelációs rendszerben az alábbi referencia talajcsoportokba sorolhatók, tulajdonságaik alapján: Chernozems, Kastanozems, Phaeozems Cambisols, Luvisols, Vertisols. Eladásunkban laboratóriumi vizsgálati eredményekkel és leírásokkal jellemzett talajszelvények bemutatásával teszünk javaslatot a csernozjom talajok osztályozásának módosítására.

Puskás Irén Farsang Andrea A városi talajok osztályozása Szeged talajtípusainak példáján SZTE TTK, Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék Az eddigi talajtani kutatások fként a természetes talajok vizsgálatára helyezték a hangsúlyt. A kezdeti talajosztályozási rendszerek sem tördtek az antropogén talajokkal. Az emberi tevékenységek talajmódosító hatásának elretörésével azonban elengedhetetlenné vált a természetes és az antropogén talajok elkülönítése, az antropogén talajok osztályozása, beillesztésük a talajértékelés, a talajmenedzsment folyamatába, és a környezetvédelembe. Fokozott figyelmet kell fordítani a városi talajokra, hiszen a városi környezet talajai mind a talajképz folyamatok megváltozott jellege, mind az antropogén átalakítások miatt nem sorolhatók a területre jellemz természetes genetikai típusokhoz. Az urbán talajok csoportosítására létrehozott osztályozási rendszerek igen különbözek (Avery,1980; Keleberda & Drugov, 1983; Hollis, 1991; Blume, 1996;, Lehmann, 2004. stb.). Ezen rendszerek a talajok taxonómiájában már tükrözik a városi talajokat ért emberi hatásokat. A kutatási célkitzéseink az alábbiak voltak: A szegedi talajok csoportosítása, osztályozása már meglév, a város talajainak leginkább megfeleltethet talajosztályozási rendszer segítségével; A városi talajaink antropogén bélyegeinek, a természetes talajoktól eltér tulajdonságainak bemutatása, elemzése. A mintavétel (2005 tavasza) a város területén, 15 talajszelvény szintjeibl történt, törekedve az egyenletes eloszlásra és a térbeli lefedettségre. Az eredmények a következkben foglalhatók össze: A városi talajok osztályozása Lehmann (2004) osztályozási rendszere alapján történt. A talajaink osztályozása során a következ városi talajtípusokat különítettük el: Urbic, Technic, Sealic, Epicompanic, Endocompanic, Urbihumic, Urbiruptic, Pestic, Urbiskeletic, Techniskeletic talajok; A talajok osztályozásán túl sor került a durva vázrész, karbonát tartalom, nitrogén tartalom, ph (H 2 0, KCl), nehézfémek meghatározásásra, a humusz mennyiségi és minségi vizsgálatára is; A karbonát tartalom közepesen meszes, illetve ersen meszes kategóriába sorolható. A karbonáttal megegyez tendenciát mutat a ph, amely gyengén lúgos, illetve lúgos tartományba sorolható. A gyenge humuszminség mellett alacsony humuszkoncentráció értékek a jellemzek; Az antropogenitást - szelvénybeli eloszlásukkal, koncentrációjukkal - egyértelmen indikáló talajparaméterek a következk voltak: a durva vázrész, humuszkoncentráció, illetve nitrogéntartalom.