A talaj hatása a légkörre: hazai numerikus modellezési kísérletek áttekintése



Hasonló dokumentumok
A felszín szerepe a Pannonmedence. keveredési rétegvastagság napi menetének alakulásában

A doktori (PhD) értekezés tézisei BREUER HAJNALKA. FÖLDTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Iskolavezetı: Dr. Gábris Gyula egyetemi tanár

A felszíni adatbázisok jelentősége Budapest hőszigetének numerikus modellezésében

A debreceni alapéghajlati állomás adatfeldolgozása: profilok, sugárzási és energiamérleg komponensek

Veszélyes időjárási jelenségek előrejelzésének repülésmeteorológiai vonatkozásai

A debreceni alapéghajlati állomás, az OMSZ háttérklíma hálózatának bővített mérési programmal rendelkező mérőállomása

A talaj szerepe az időjárás alakulásában

A REMO modell és adaptálása az Országos Meteorológiai Szolgálatnál

ANALYSIS OF THE RELATIONSHIP BETWEEN THE PLANETARY BOUNDARY LAYER HEIGHT AND SOIL TEXTURES

Erdészeti meteorológiai monitoring a Soproni-hegyvidéken

A kárpát-medencei erdőállományok meteorológiai/éghajlati hatásainak vizsgálata Drüszler Áron

A LEVEGŐMINŐSÉG ELŐREJELZÉS MODELLEZÉSÉNEK HÁTTERE ÉS GYAKORLATA AZ ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLATNÁL

Debrecen-Kismacs és Debrecen-Látókép mérőállomás talajnedvesség adatsorainak elemzése

Globális változások lokális veszélyek

Új klímamodell-szimulációk és megoldások a hatásvizsgálatok támogatására

A vízgazdálkodás meteorológiai paramétereinek operatív előrejelzése, igények és lehetőségek

Az éghajlatváltozás városi hatásainak vizsgálata a SURFEX/TEB felszíni modellel

REGIONÁLIS KLÍMAMODELLEZÉS AZ OMSZ-NÁL. Magyar Tudományos Akadémia szeptember 15. 1

Új regionális éghajlati projekciók a klímaváltozás magyarországi hatásainak vizsgálatára

Regionális klímadinamikai kutatások: nemzetközi és hazai kitekintés. Meteorológiai Tudományos Napok, november 24. 1

Levélfelület-index és albedó változása légköri kadmium szennyezés hatására kukorica növényen 2010 és 2011 között

Agrometeorológiai mérések Debrecenben, az alapéghajlati mérıhálózat kismacsi mérıállomása

A jövő éghajlatának kutatása

A magyarországi termőhely-osztályozásról


ÚJ CSALÁDTAG A KLÍMAMODELLEZÉSBEN: a felszíni modellek, mint a városi éghajlati hatásvizsgálatok eszközei

SKÁLAFÜGGŐ LÉGSZENNYEZETTSÉG ELŐREJELZÉSEK

Radon, mint nyomjelzı elem a környezetfizikában

Meteorológiai információk szerepe a vízgazdálkodásban

Az ELTE Meteorológiai Tanszék és a Meteorológus TDK tisztelettel meghívja a évi Kari TDK konferenciájára,

A párolgás becslése tenyészidőszakban lokális skálán

Breuer Hajnalka. Publikációs lista október

A talajnedvesség megőrzésének jelentősége és hazai gyakorlata

Nagyfelbontású magassági szélklimatológiai információk dinamikai elıállítása

L É G K Ö R 57. évfolyam (2012) 55

BUDAPEST VÁROSI HŐSZIGET-HATÁSÁNAK MODELLEZÉSI LEHETŐSÉGEI

Aszálykezelés a vízügyi szolgálat védelmi rendszerében LÁNG ISTVÁN MŰSZAKI FŐIGAZGATÓHELYETTES ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG

Közösségi numerikus időjárás-előrejelző modellek összehasonlító vizsgálata

Városi meteorológiai folyamatok modellezése WRF időjárás előrejelző modell segítségével

43. METEOROLÓGIAI TUDOMÁNYOS NAPOK. Mikro- és mezoskálájú légköri folyamatok modellezése MEGHÍVÓ

Szélenergetikai becslések mérési adatok és modellszámítások alapján

tisztelettel meghívja Önt

Az ELTE Meteorológiai Tanszék és a Meteorológus TDK tisztelettel meghívja a évi Kari TDK konferenciájára,

A domborzat mikroklimatikus hatásai Mérési eredmények és mezőgazdasági vonatkozások

A leíró éghajlat-osztályozás születése, fejlődése és jelene*

A LÉGIKÖZLEKEDÉSI ZAJ TERJEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA BUDAPEST FERIHEGY NEMZETKÖZI REPÜLŐTÉR

A felhőfizikai folyamatok mezoskálájú modellezése

Növényi produkció mérése mikrometeorológiai módszerekkel. Ökotoxikológus MSc, április 21.

Duna Stratégia Zöld minikonferencia október 8. A talajvízforgalom szerepe és jelentősége változó világunkban

A BIOFIZIKAI ÉGHAJLAT-OSZTÁLYOZÁSOK ALKALMAZÁSA MAGYARORSZÁGON. Ács Ferenc, Breuer Hajnalka, Skarbit Nóra, Szelepcsényi Zoltán

Tisztelt I. éves meteorológus MSc hallgatók!

Nagy csapadékkal kísért, konvektív rendszerek és időszakok

A statisztikus klimatológia szerepe és lehetőségei a változó éghajlat kutatásában

felhasználása a numerikus

A VÁROSI HŐSZIGET JELENSÉGKÖRE és MODELLEZÉSI LEHETŐSÉGEI

REGIONÁLIS KLÍMAMODELLEZÉS. Alkalmazkodás a klímaváltozáshoz november 28. 1

A MAGYARORSZÁGI CSAPADÉK STABILIZOTÓP-

Az éghajlati modellek eredményeinek alkalmazhatósága hatásvizsgálatokban

Korszerű, számítógépes modelleken alapuló vízkészlet-gazdálkodási döntéstámogató rendszer fejlesztése a Sió vízgyűjtőjére

Városi hősziget-hatás és zöldinfrastruktúra

A felhőzet hatása a Föld felszíni sugárzási egyenlegére*

IPCC AR5 Tények és jövőkép Globális és regionális változások

REGIONÁLIS MODELLFUTTATÁSOK ÉS EREDMÉNYEK ELEMZÉSE AZ ELTE METEOROLÓGIAI TANSZÉKÉN

A FELSZÍNKÖZELI ÓZON SZÁRAZ ÜLEPEDÉSÉNEK MODELLEZÉSE VÁROSI KÖRNYEZETBEN. Mészáros Róbert, Ludányi Erika, Leelőssy Ádám

A D-e-METER FÖLDMINŐSÍTÉSI VISZONYSZÁMOK ELMÉLETI HÁTTERE ÉS INFORMÁCIÓTARTALMA

LÉGKÖRI SZENNYEZŐANYAG- TERJEDÉSI MODELLEK FEJLESZTÉSE

A talaj nedvességének alakulása a Dél-Alföldön 2014-ben, automata nedvességmérő állomások adatai alapján. Benyhe Balázs ATIVIZIG

A városklíma kutatás mai és közeljövőbeli irányai a Debreceni Egyetem Meteorológiai Tanszékén

MAGYAR METEOROLÓGIAI TÁRSASÁG XXXIV. VÁNDORGYŰLÉS ÉS VII. ERDŐ ÉS KLÍMA KONFERENCIA DEBRECEN, AUGUSZTUS

A LÉGKÖRI SZÉN-DIOXID ÉS AZ ÉGHAJLAT KÖLCSÖNHATÁSA

A talaj hidraulikus tulajdonságainak és a planetáris határréteg magasságának kapcsolata

KELL-E FINOMHANGOLNI FEDDEMA MÓDSZERÉT AHHOZ, HOGY AZ ALPOK ÉGHAJLATÁNAK MEZOLÉPTÉKŰ SZERKEZETÉT JELLEMEZHESSÜK?

A XXI. SZÁZADRA BECSÜLT KLIMATIKUS TENDENCIÁK VÁRHATÓ HATÁSA A LEFOLYÁS SZÉLSŐSÉGEIRE A FELSŐ-TISZA VÍZGYŰJTŐJÉN

Szikes talajok szerkezete és fizikai tulajdonságai


AZ AGROMETEOROLÓGIA HELYZETE ÉS JELENTŐSÉGE A METEOROLÓGIAI VILÁGSZERVEZET MUNKÁJÁBAN

Miért van szükség szuperszámítógépre?

Pannon löszgyep ökológiai viselkedése jövőbeli klimatikus viszonyok mellett

A tényleges párolgás és a talaj vízkészlet becslése tenyészidőszakban

Kis skálájú fizikai folyamatok parametrizációja

Talajnedvesség szintek 2009-ben a Talajminőség Klíma kísérletben (Hatvan-Józsefmajor)

A felhőzet megfigyelése

HAZÁNK SZÉLKLÍMÁJA, A SZÉLENERGIA HASZNOSÍTÁSA

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK

A vízkészletgazdálkodás múlt jelen - jövő LÁNG ISTVÁN MŰSZAKI FŐIGAZGATÓHELYETTES ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG

A talajtextúra és felszínhasználat területi eloszlásának hatása a konvektív csapadékra

LEVEGŐKÉMIAI MÉRÉSEK ÉS MODELLEZÉS LOKÁLISTÓL REGIONÁLIS SKLÁLÁIG

Ivóvízbázisok sérülékenysége a klímaváltozással szemben. Rotárné Szalkai Ágnes, Homolya Emese, Selmeczi Pál

Meteorológiai Tudományos Napok 2008 november Kullmann László

ÁLATALÁNOS METEOROLÓGIA 2. 01: METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK ÉS MEGFIGYELÉSEK

Az időjárás előrejelzés támogatása meteorológiai műholdak adataival

Kutatói pályára felkészítő akadémiai ismeretek modul

A Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése

Nowcasting rendszerek az Országos Meteorológiai Szolgálatnál. Nagy Attila, Simon André, Horváth Ákos Országos Meteorológiai Szolgálat

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK

A napenergia magyarországi hasznosítását támogató új fejlesztések az Országos Meteorológiai Szolgálatnál

Kutatói pályára felkészítı akadémiai ismeretek modul

A talaj vízforgalma és hatása a mezőgazdasági termelésre

Csathó Péter, Pirkó Béla. Mezőgazdasági nitrát szennyezés lerágott csont vagy megoldhatatlan probléma?

műszaki főigazgató helyettes Dátum: június 15. Helyszín: Országos Vízügyi Főigazgatóság

Átírás:

A talaj hatása a légkörre: hazai numerikus modellezési kísérletek áttekintése Ács 1 F., Breuer 1 H., Horváth 2 Á., Laza 1 B. and Rajkai 3 K. 1 ELTE, Pázmány Péter sétány 1/A., Budapest 2 OMSz, Vitorlás u. 17, Siófok 3 TAKI, Herman Ottó út 15, Budapest Előadás a 37. Meteorológiai Tudományos Napokon, 2011. november 24-25., Budapest

Tartalom Előzmények (a szárazföldi felszín és a légkör; a talaj és a légkör) Az áttekintés módszertana (talajtulajdonságok szerint, időrendi áttekintésben) Az áttekintés eredményei (talajtulajdonságok szerint, összehasonlító vizsgálatok szerint) Összegzés, kitekintés, felismerés

Nemzetközi előzmények Az első időjárás előre jelző modellt Charney és mtsai. (1950) alkották meg. Charney, J.G., Fjortoft, R., and von Neumann, J., 1950: Numerical integration of the barotropic vorticity equation. Tellus, 2, 237-254. Neumann János az ENIAC gépe mellett E modell határfeltételeinek biztosításához a földfelszíni folyamatok leírására nem volt szükség.

Nemzetközi előzmények Mindössze negyed évszázaddal később, Charney és mtsai. (1975) felismerték a földfelszíni folyamatok időjárás és klíma alakító szerepét. Charney,, J.G., Stone,, P.H., Quirk.. J.W., 1975: Drought in the Sahara: A Biophysical Feedback Mechanism. Science, 187,, 434-435. 435. Charney a talajt és a növényzetet biofizikai mechanizmusnak nevezte.

Hazai előzmények 1960-as, 70-es évek: az az időszak, amikor a talaj-növény-légkör rendszert egy tudomány, az agrometeorológia tanulmányozza. A megismerés módszertana a mérés. A Thornthwaite-Mather-féle evapotranszspirométer elvi sémája

Hazai előzmények 1980-as és 90-es évek: A SVAT (Soil-Vegetation- Atmosphere Transfer) modellek differenciálódásának időszaka. Agrár alkalmazások (a növényi kultúrák hozama) Ökológiai alkalmazások (üvegházhatású gázok) Meteorológiai/klimatológiai alkalmazások (szenzibilis és látens hőáram) A differenciálódás időszakának első számítógépei

Hazai előzmények 2000-es, 2010-es évek: felismerjük a talaj szerepét

Hazai előzmények 2000-es, 2010-es évek: a mezoskálájú modellezés fokozatos, de biztos térhódítása WRF az ELTE-n

Az áttekintés módszertana A meghatározó talajtulajdonságok: albedó, érdesség, talaj vízkészlet A talaj vízkészlettel kapcsolatos numerikus kísérletek (off-line és on-line) időrendi áttekintése Egyedi talajtulajdonságok szerinti áttekintés Összehasonlító vizsgálatok

Albedó, érdesség off-line kisérletek: albedó: : nincs publikáció érdesség: Ács és Drucza (2003) (L)

Kiválasztott talajtulajdonságok A talaj vízkészletét alakító legfontosabb talajtulajdonságok: a talaj mélysége, a talaj fizikai félesége, talaj adatbázis, szabadföldi vízkapacitás (θ f ), hervadáspont (θ w ), a talajnedvesség-tartalom (θ) területi változatossága

Talaj vízkészlet, off-line Ács & Lőke (2001) [L] Ács & Lőke (2001) [AT] Márfy & Ács (2002) [L] Ács (2002) [IJ] Ács & Szász (2002) [TAC] Ács (2003) [IJ] Ács (2003) [BLM] Ács et al. (2005) [L] Ács (2005) [BLM] Ács & Breuer (2006) [AT] Drucza & Ács (2006) [IJ] Ács et al. (2007) [AT] Szász et al. (2007) [IJ] Czender et al. (2007) [ASR] Mészáros et al. (2009) [AE] Breuer & Ács (2011) [AT] Grosz et al. (2011) [Springer] Hidy et al. (2011) [Springer] Fizikai-féleség Talaj mélység ph érték Talajnedvesség Adatbázis Θ inh Θ f Θ w L = Légkör AT = Agrokémia és Talajtan IJ = Időjárás TAC = Theoretical and Applied Climatology BLM = Boundary Layer Meteorology ASR = Advances in Science and Research AE = Atmospheric Environment

Talaj vízkészlet, on-line Horváth et al. (2007) [IJ] Ács et al. (2008) [L] Ács et al. (2008) [AT] Horváth et al. (2009) [AR] Ács et al. (2010) [IJ] Ács et al. (2010) [MZ] Breuer et al. (2011) [AT] Breuer et al. (2012) [AT] Fizikai-féleség Talaj mélység ph érték Talajnedvesség Adatbázis Θ inh Θ f Θ w L = Légkör AT = Agrokémia és Talajtan IJ = Időjárás AR = Atmospheric Research MZ = Meteorologische Zeitschrift

Összehasonlítás, futtatások típusai talaj, A= referencia futtatás Fut. Talajtextúra területi eloszl. Talaj adatbázis Θ f Θ w Θ területi változatossága A HU 1 pf=2,3 3 pf=4,2 inhomogén B US 2 K=0,5 mm nap -1 3 pf=4,2 inhomogén C D FAO HU 2 K=0,5 mm nap -1 1 pf=2,3 3 pf=4,2 3 pf=4,2 inhomogén homogén E 1 pf=2,3 4 5 ρ hy inhomogén A/B= érzékenység a talaj adatbázis használatára A/C= érzékenység a θ f parametrizálására A/D= érzékenység a Θ területi változatosságára A/E= érzékenység a θ w parametrizálására

Vizsgált elemek off-line kísérletek: evapotranszspiráció, vízkészlet, felszíni hőmérséklet on-line kísérletek: konvektív csapadék (mély konvekció), a planetáris határréteg magassága (sekély konvekció)

θ területi változatossága off-line kísérletek, vályog, erős légköri kényszer Látens hőáram (W m -2 ) 600 500 400 300 200 100 0 1) 2) 3) 4) 0.02 0.08 0.14 0.2 0.26 0.32 0.38 Felszíni hőmérséklet o ( C) 38 36 34 32 30 28 26 24 22 20 1) 2) 3) 4) 0.02 0.07 0.12 0.17 0.22 0.27 0.32 0.37 0.42 Talajnedvesség-tartalom (m 3 m -3 ) Talajnedvesség-tartalom (m 3 m -3 )

Fizikai-féleség, adatbázis, területi változatosság off-line kísérletek, agyag, homok, erős légköri kényszer 600 600 Látens hőáram (W m -2 ) 500 400 300 200 100 a) 1) 2) 3) 4) Látens hőáram (W m -2 ) 500 400 300 200 100 b) 1) 2) 3) 4) 0 0 0.05 0.09 0.13 0.17 0.21 0.25 0.29 0.33 0.37 0.16 0.22 0.28 0.34 0.4 0.46 Átlagos területi talajnedvesség-tartalom (m 3 m -3 ) Átlagos területi talajnedvesség-tartalom (m 3 m -3 )

Fizikai-féleség off-line kísérletek, Θ, ET Kakas-féle adatbázis

Fizikai-féleség off-line kísérletek, O 3

Fizikai-féleség és mélység off-line kísérletek, CRU (Climatic Research Unit) adatbázis

Talajnedvesség θ 20%, konvektív csapadék különbség [mm nap -1 ]

Adatbázis 2006.08.01. HU 2006.08.01. (HU-US) MM5, konvektív csapadék

Adatbázis Planetáris határréteg magasság HU-US 2007.07.18., 12:30 UTC

Adatbázis Planetáris határréteg magassága területi átlagának menete a nap nappali szakaszában, 2006.07.19. PBL height [m] 1200 1000 800 600 400 200 HU US 0 5:00 6:30 8:00 9:30 11:00 12:30 14:00 15:30 17:00 Time (UTC)

Összehasonlítás: talaj - növény 2007.05.05., adatbázis - sztómaellenállás 2.5 Csapadékintenzitás [mm/h] 2 1.5 1 0.5 A B P Q 0 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 Idő [UTC]

Összehasonlítás: talaj - légkör 2007.05.05., adatbázis cumulus konvekció (Grell/Kuo) 2.5 Csapadékintenzitás [mm/h] 2 1.5 1 0.5 A B N1 0 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 Idő [UTC]

Összegzés A talaj légkörre gyakorolt hatása a konvektív időjárási helyzetekben jelentős. Ekkor a hatását a hidraulikus tulajdonságoktól függő evapotranszspiráció változásain keresztül fejti ki. A talaj légkörre gyakorolt hatása jelentős mind a mély, mind a sekély konvekciót eredményező időjárási helyzetekben.

Összegzés A talaj légkörre gyakorolt hatása összemérhető a növényzet légkörre gyakorolt hatásával, de mindig kisebb, mint a légköri tényezők hatása. Ennek ellenére e talajhatások sok esetben szignifikánsak. Az ökológiai alkalmazású vizsgálatok száma a meteorológiai/klimatológiai alkalmazású vizsgálatok számához képest sokkal kisebb.

Kitekintés Tervek: A felszín közeli léghőmérsékletnek (T 2 ) az adatbázis használatára való érzékenysége, az ezzel kapcsolatos szignifikancia vizsgálatok elvégzése, a talaj légkörre gyakorolt hatásainak klimatológiai elemzése, WRF futtatások.

Felismerés A tudományos és a művészi struktúrák hasonlósága

Köszönet E prezentáció nem születhetett volna meg munkatársaim önzetlen és pótolhatatlan segítsége nélkül. Ezért itt és ezúttal is köszönettel tartozom Nekik.