Pedagógiai program. Mikszáth Kálmán Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola Balassagyarmat Hétvezér u. 26.

2015 Pedagógiai program Mikszáth Kálmán Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola Balassagyarmat Hétvezér u. 26. 1

A pedagógiai program legitimációja A pedagógiai program hatálya: A Mikszáth Kálmán Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola Pedagógiai programjának első változata 2006. szeptember 1-től lépett életbe. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, és a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet rendelkezéseinek megfelelően a Pedagógiai program felülvizsgálata 2013. március 31-éig megtörtént. Az új tantárgyi programok a kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet és annak mellékletei alapján készültek, és felmenő rendszerben 2013. szeptember 1-jétől lépnek életbe. A helyi tanterv tartalmazza a kifutó osztályok óraterveit. A pedagógiai program megvalósulását évente értékeli a tantestület (a tanév értékelésének részeként). A helyi tanterv órakeretbeli megfelelőségének vizsgálata évente történik. A teljes program átfogó felülvizsgálata vagy a jogszabályi háttér változásával, vagy kétévenként esedékes. A program nyilvánosságának biztosítása: 1 példány elhelyezve az iskola könyvtárában 1 példány elhelyezve az iskolatitkároknál (elektronikus forma) honlap: www.mkkevig.hu A Pedagógiai programot az intézmény nevelőtestülete 2015. június 29-i ülésén véleményezte és az Nkt. 70. (2) a) alapján élve, döntött annak elfogadásáról. A módosított Pedagógiai program a jóváhagyásával 2015. június 30-án lépett hatályba. 2

Tartalom Bevezető... 6 A program jogszabályi háttere:... 7 1. Az iskola nevelési programja... 9 1.1. Az iskola bemutatása... 9 1.2. Az iskola adatai... 10 1.3. Az iskola állami feladatként ellátott alaptevékenysége:... 10 1.4. Az intézmény szerkezeti és szervezeti felépítése, képzési rendje... 13 1.4.1. Az intézmény szerkezeti felépítése... 13 1.4.2. Az intézmény szervezeti felépítése... 14 1.4.3. Az intézmény képzési szerkezete, rendje... 15 1.5. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai... 19 1.6. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok... 23 1.7. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok... 25 1.7.1 Az egészségfejlesztés iskolai feladatai... 26 1.7.2 Az egészségnevelés színterei,... 27 1.7.3. Az egészségesebb életmód kialakítására irányuló módszerek... 28 1.7.4. A segítő kapcsolatok színterei... 29 1.7.5. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv... 30 1.8. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok... 31 1.8.1. A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok:... 31 1.8.2. Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai:... 32 1.8.3. A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai:... 34 1.9. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai... 34 1.9.1. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatai... 34 1.9.2. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre... 35 1.10. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység... 36 1.10.1. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek... 36 1.10.2. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program... 38 1.10.3. A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése... 39 1.10.4. Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása... 40 1.10.5. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység... 42 1.11. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje... 43 1.12. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel... 43 1.12.1. A szülők-pedagógusok együttműködése... 43 1.12.2. A tanulók-pedagógusok együttműködése... 45 1.13. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata... 47 1.13.1. A vizsgaszabályzat hatálya, célja... 47 1.13.2. A tanulmányok alatti intézményi vizsgákkal kapcsolatos általános szabályok... 49 1.13.3. A vizsgák követelménye, részei, az értékelés rendje... 50 3

1.14. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai... 51 1.14.1.Másik középiskolából való átvétel feltételei:... 51 1.14.2. A felvételi eljárás különös szabályai... 52 1.15. A TÁMOP-3.3.10.A-12-2013-62 pályázat tapasztalatainak hasznosítása... 52 2. Az intézmény helyi tanterve... 55 2.1. A választott kerettanterv megnevezése... 55 2.2. A kerettantervi és a szabadon felhasználható órakeretek tantárgyankénti, heti óraszámai... 55 2.2.1. Szakközépiskola (2007/2008-as tanévtől érvényes, kifutó jelleggel utoljára a tanulmányaikat a 2012/2013-as tanévben kezdőkre érvényes)... 55 A szakközépiskolában a többször módosított 17/2004. (V. 20.) OM, rendelet alapján készített helyi tanterv szerint folyik az oktatás.... 55 2.3. A felnőttoktatás programja... 101 2.4. A választott kerettanterv feletti óraszám... 102 2.5. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei 103 2.6. Mindennapos testnevelés... 104 2.7. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai... 105 2.7.1. Alapszabályok... 105 2.7.2. Iskolánkban alkalmazott egyedi szabályok:... 106 2.7.3. Tanórán kívüli foglalkozások indítási elvei... 106 2.8. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések... 107 2.8.1. Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység... 107 2.8.2. Pályaorientációs tevékenység (életpálya építés)... 107 2.8.3. Tankönyvtámogatás... 109 2.8.4. Pályázatok útján nyerhető támogatások:... 109 2.8.5. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek... 109 2.7.6. A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok... 110 2.9. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái... 112 2.9.1. Az értékelés alapelvei, célja:... 112 2.9.2. Az ellenőrzés formái:... 113 2.9.3. A felnőttoktatás ellenőrzési formái az esti tagozaton:... 114 2.9.4. Az értékelés módjai... 115 2.9.5. Vizsgahalasztás, vizsgamentesség a felnőttoktatás esti tagozatán:... 117 2.9.6. A moduláris oktatás értékelése és minősítése... 117 2.9.7. Szakmacsoportos alapozás... 121 2.9.8. Az érdemjegyek, osztályzatok dokumentálása, a szülők tájékoztatásának formái... 121 2.9.9.A magasabb évfolyamba lépés követelményei... 121 2.10. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása... 122 2.10.1. Az otthoni felkészülés elvei:... 122 2.10.2. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli- és szóbeli feladatok meghatározásának... 123 4

2.10.3. Az otthoni feladat ellenőrzése:... 124 2.11. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei... 124 2.12. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek 125 2.13. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei... 126 2.13.1. Az iskola egészségnevelési elvei... 126 2.13.2. Az iskola környezeti nevelési elvei... 132 2.14. A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei. 137 2.14.1. A magatartás értékelésének elvei... 137 2.14.2. Büntetés... 137 2.14.3 A szorgalomjegyek megállapításának elvei... 138 2.14.4 A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei... 139 2.15. A tantárgyak részletes tantervei... 140 3. Szakmai program... 142 3.1. Jogszabályi háttér... 142 3.2. A szakképzés felépítése... 142 3.3. A szakmai program általános céljai, feladatai és eljárásai... 143 3.3.1. Az iskolánk szakmai fejlesztési stratégiáját meghatározó tényezők:... 143 3.3.2. A szakmai program általános céljai:... 143 3.3.3. A szakmai képzés feladata... 144 3.4. Az iskolánkban folyó szakmai képzés főbb jellemzői... 147 3.4.1. A szakmai képzés szakaszai... 147 3.4.2. A szakképzés célja:... 149 3.4.3. A szakmai gyakorlat szervezése... 149 3.5. A gyakorlati munka értékelése, minősítése... 151 3.5.1. Szakiskolai osztályokban a szakma-specifikus tantárgyak értékelése... 151 3.5.2 A gyakorlati képzés értékelése a szakképző évfolyamokon... 151 3.5.3 A gyakorlati képzés értékelése a szakközépiskolai évfolyamokon:... 152 3.6. Szintvizsga... 152 3.7. Szakmai vizsgáztatás... 152 4. Érvényességi rendelkezések... 154 4.1. Jelen pedagógiai program érvényességi ideje... 154 4.2. A pedagógiai program módosításának módja, lehetséges indokai... 154 5. Mellékletek... 155 5

Bevezető Egy pedagógiai program bevezetője sokféle lehet. Kezdődhet idézettel, vagy egy frappáns kijelentéssel, lehet személyesen megszólítani az olvasót, vagy egyszerűen bemutatni az iskolát. A mi programunk egyfajta hitvallással kezdődik. Valljuk, hogy az oktatás jelentősége nem a lexikális ismeretek átadására, vagy inkább csak megkövetelésére szorítkozik. A kiművelt fő ettől sokkal többet jelent. Az iskolánkban végzett diákok legyenek képesek önmaguk folyamatos fejlesztésére és igényeljék is azt. Legyenek tisztában képességeikkel, de azok határával is. Tudják megtalálni helyüket az életben, és tudjanak élni az élet által felkínált lehetőségekkel. Ismerjék fel, hogy a tudás ténylegesen hatalom, lehetőség a biztos élethez. Legyenek nyitottak a világra, de ugyanakkor tudjanak szelektálni értéktelen és értékes között. Tanulják meg azt, hogy nem csak jogok léteznek, hanem kötelességek is. Mindezek kialakítása történjen olyan körülmények között, hogy a diákok otthonosan érezzék magukat, szívesen járjanak iskolába. Ez az a feladat, amihez nem tanárokra van szükség, hanem pedagógusokra, akik nem csak oktatnak, hanem nevelnek is, méghozzá minden megnyilvánulásukkal. Akár az iskolában, akár az iskolán kívül. 6

A program jogszabályi háttere: Az iskola pedagógiai és szakmai programja a következő jogszabályok és dokumentumok szem előtt tartásával készült: A Közoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXIX. Törvény - Kt. 53. (2), - Kt 89/B. (4) A 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény A 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény Az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről (kerettantervi rendelet) A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról - 20/2012. (VIII. 31.) EMMI r. 26. (1) - 20/2012. (VIII. 31.) EMMI r. 26. (2) - 20/2012. (VIII. 31.) EMMI r. 26. (4) - 20/2012. (VIII. 31.) EMMI r. 26. (5) - 20/2012. (VIII. 31.) EMMI r. 26. (1) - 20/2012. (VIII. 31.) EMMI r. 72. (1) - 20/2012. (VIII. 31.) EMMI r. 72. (5) - 20/2012. (VIII.31.) EMMI r. 7. (1) - 20/2012. (VIII.31.) EMMI r. 7. (2) - 20/2012. (VIII.31.) EMMI r. 7. (3) - 20/2012. (VIII.31.) EMMI r. 7. (4) - 20/2012. (VIII.31.) EMMI r. 7. (5) - 20/2012. (VIII.31.) EMMI r. 7. (7) - 20/2012. (VIII.31.) EMMI r. 7. (8) - 20/2012. (VIII.31.) EMMI r. 8. (1) - 20/2012. (VIII.31.) EMMI r. 32. (4) - 20/2012. (VIII.31.) EMMI r. 39. (1) - 20/2012. (VIII.31.) EMMI r. 40. (3) - 20/2012. (VIII.31.) EMMI r. 65. (5) 7

- 20/2012. (VIII.31.) EMMI r. 74. (1) (6) - 20/2012. (VIII.31.) EMMI r. 81. (1) - 20/2012. (VIII.31.) EMMI r. 82. (1) (3) - 20/2012. (VIII.31.) EMMI r. 118. (3) - 20/2012. (VIII.31.) EMMI r. 128. (5) - 20/2012. (VIII.31.) EMMI r. 143. (1) - 20/2012. (VIII.31.) EMMI r. 166. (1) A közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992. (X. 8.) Korm. Rendelet 4/A. 19 (2) a); 11/C. (3) A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet, A 150/2012. (VII.6.) kormányrendelet az Országos Képzési Jegyzékről (OKJ) 8

1. Az iskola nevelési programja 1.1. Az iskola bemutatása A Mikszáth Kálmán Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola Balassagyarmat egyik legfiatalabb iskolája, mely két középiskola jogutódjaként jött létre 2006. augusztus 1-jei dátummal. Az egyik iskola a Mikszáth Kálmán KÉVIG Középiskola volt, amely elsősorban a kereskedelem, az élelmiszeripar, a közgazdaság, az idegenforgalom és a vendéglátás területén képzett szakembereket, de repertoárjában megtalálható volt még a gimnáziumi, illetve a rendészeti osztály is. 2006-ban ünnepelte volna az iskola a 20. önálló tanévét, ugyanis 1987. augusztus 1-jével szűnt meg 13 éves salgótarjáni tagozati viszonya. A másik iskola a Bérczy Károly Középiskola volt, amely főleg gimnáziumi felnőttoktatással foglalkozott, de végzett szakmai képzést is elsősorban az ügyviteli és az informatikai szakmacsoportokban. Gimnáziumi oktatást más településeken is folytatott immár hosszú évek, évtizedek óta. Az iskola 2005-ben ünnepelte 60 éves fennállását. Mindkét iskola fenntartója a helyi önkormányzat volt, így egyfelől a profiltisztítás, másfelől a jogszabályi változások követése miatt a 133/2006 (VI.29.) határozatával megszüntette a fenntartó mindkét intézményt 2006. július 31-ei dátummal, mint jogelődöket, és létrehozta, megalapította a közös jogutódot. Bár a program új, mégis a két jogelőd programjaira épül, átveszi mindazt, ami bevált és az új iskola arculatának kialakításához, illetve további működéséhez szükséges. A jogutódlással, a két iskola alaptevékenységei és egyéb feladatai mintegy átöröklődtek az újonnan létrehozott intézményre, amely nemcsak a tanulói létszámban, hanem a feladatellátás terén is ugrásszerű változást idézett elő. Az új iskola vonzáskörzete jelentősen megnőtt, másik közigazgatási régióba is átnyúlik. Az iskola által ellátott feladatok szerteágazó voltát már a neve is bizonyítja, hiszen a középfokú oktatás három nagy területét fedi le. Nem derül ki viszont az iskola nevéből, hogy a város közétkeztetésében is jelentős szerepet vállal, életet visz a város egykori ékkövébe, a volt Vármegyeházába, tanáruházat működtet, és a sort lehetne még folytatni. Nemcsak az iskola nevéből olvasható ki azonban a feladatok sokszínűsége. Csak Balassagyarmaton három épületben tanulnak a diákok, s ez kiegészül a rétsági, a nagymarosi és a nógrádsápi tagozattal. A feladat tehát adott, egy olyan komplex intézményt kell kialakítani, felépíteni a két jogelőd által lefektetett alapokra, amely az oktatás és szakképzés erős bástyája lehet nemcsak Balassagyarmaton, hanem Nógrád megye nyugati, illetve Pest megye északi részében. 9

Folytassa a jogelődök által megkezdett programokat, mint például a világnyelvi könyvtárét, vagy egy több éves elkötelezettséget jelentő HEFOP-os pályázat véghezvitelét. Maradjon ECDL vizsgaközpont, illetve vegyen részt a hátrányos helyzetű és kudarcélményekkel terhelt tanulók számára indított második esély iskolái programban. Ez utóbbi program azért is kiemelten kezelendő, mert az egyik jogelőd az Országos Közoktatási Intézet bázisiskolája volt, melyből összesen nyolc van az országban. Ilyen gazdag repertoár esetén a bőség zavara azonban problémákhoz is vezethet, ezért e programnak kellőképpen nyitottnak kell maradnia. Biztosítani kell annak a lehetőségét, hogy rendszeresen felülvizsgálja az iskola tantestülete ezt a programot, illetve végezze el a szükséges korrekciót a jogszabályi változásoknak megfelelően. 1.2. Az iskola adatai Az intézmény neve: Mikszáth Kálmán Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola Rövidített neve: Mikszáth Kálmán Középiskola Székhelye: 2660 Balassagyarmat, Hétvezér út 26. Fenntartója: KLIK, 1051 Budapest, Nádor u. 32. Az intézmény alapításának dátuma: 2006. augusztus 01. 1.3. Az iskola állami feladatként ellátott alaptevékenysége: Általános középfokú oktatás Szakmai középfokú oktatás Máshová nem sorolható egyéb oktatás Hátrányos helyzetű, iskolai kudarcot szenvedő tanulók iskolai sikerességét elősegítő programok, módszerek, modell-értékű elemzések kidolgozása Egyéb vendéglátás Rendezvényi étkeztetés Kiegészítő tevékenységek: Ruházati kiskereskedelem 10

Lábbeli-, bőráru- kiskereskedelem Bútor, világítási eszköz, egyéb háztartási cikk kereskedelme Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése Építményüzemeltetés Szakirányok: Szakközépiskola: 9-12. évfolyam: Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció Vendéglátás-idegenforgalom Közgazdasági Informatika Közszolgálat (korábban rendészetként) Szakmunkások szakközépiskolája: 2 év alatt a szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkezők számára Gimnázium: Érettségire való felkészítés: megfelelő szakmával és előismeretekkel rendelkezők számára 3 éves esti tagozatú, illetve nappali munkarend szerint szervezett oktatási formában (kifutó) Országos Képzési Jegyzékben meghatározottak szerint a szakképesítés megnevezése és azonosító száma, szakmacsoportos bontásban: Érettségire épülő képzések: kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció: 52 341 05 1000 00 00 kereskedő 54 341 01 kereskedő 54 345 01 logisztikai ügyintéző vendéglátás-idegenforgalom: 52 811 02 1000 00 00 vendéglős 54 811 021 vendéglátásszervező-vendéglős informatika: 54 481 04 informatikai rendszergazda közgazdaság: 52 344 01 0000 00 00 pénzügyi-számviteli ügyintéző 52 344 02 0000 00 00 vállalkozási ügyintéző 54 344 01 pénzügyi-számviteli ügyintéző 54 344 02 vállalkozási és bérügyintéző 11

54 343 01 pénzügyi termékértékesítő (bank, befektetés, biztosítás) ügyvitel: 54 346 02 ügyviteli titkár Szakiskolai képzések kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció: 31 341 01 0010 31 02 élelmiszer- és vegyi-áru eladó 31 341 01 0010 31 03 műszaki-cikk eladó 34 341 01 eladó vendéglátás-idegenforgalom: 33 811 01 0000 00 00 cukrász 33 811 02 1000 00 00 pincér 33 811 03 1000 00 00 szakács 34 811 01 cukrász 34 811 03 pincér 34 811 04 szakács 34 811 05 vendéglátó eladó 35 811 02 vendéglátó üzletvezető élelmiszeripar: 33 541 04 0000 00 00 pék 34 541 04 pék Külföldi kapcsolataink: Szlovákia: Románia: Németország: Olaszország: Nagy-Britannia (Észak-Írország): Somorja Léva Rimaszombat Zilah Chemnitz Pavia Londonderry 12

1.4. Az intézmény szerkezeti és szervezeti felépítése, képzési rendje 1.4.1. Az intézmény szerkezeti felépítése Szülői szervezet Mikszáth Kálmán Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola Érdekképviselet Nappali tagozatos kt tá Oktatás Felnőttoktatás Egyéb tevékenység szakiskola szakközépiskola gimnázium gazdasági, ügyviteli, technikai feladatok vidéki telephelyek felnőttképzés, tanfolyamok tanáruház rendezvény szervezés 13

1.4.2. Az intézmény szervezeti 1 felépítése igazgató általános igazgatóhelyettes felnőttoktatási igazgatóhelyettes szakmai igazgatóhelyettes gazdasági ügyintéző iskolatitkár, adminisztráció munkaközösségvezetők vidéki telephelyek kapcsolattartói gyakorlati oktatásvezető könyvelés, pénzügy gondnok gyakorlati oktatásvezető helyettes karbantartók, portások, takarítók osztályfőnökök, pedagógusok 1 Nógrád Megye Közgyűlésének 2011. július 1-ei átvétele utáni ellenőrzése során megállapított észrevétele alapján 14

1.4.3. Az intézmény képzési szerkezete, rendje Utoljára a tanulmányaikat a 2012/2013-as tanévben kezdőkre érvényes Szakközépiskola Szakiskola Első képzési szakasz: 9-10. évfolyam A képzés első szakaszára a közismereti tantárgyak meghatározó szerepe a jellemző. E szakaszban teljesülnek a Nemzeti Alaptanterv, a kerettanterv műveltségterületeinek, tantárgyi tartalmának előírásai. A 14-16 éves tanulók életkori sajátosságait figyelembe véve pályaorientációs és szakmai orientációs ismeretanyag oktatására is sor kerül, mely a pályaválasztás megkönnyítését szolgálja és alapot biztosít a szakmai ismeretek elsajátításához. 15

Második képzési szakasz 11-12. évfolyam A képzési szakasz oktatási célkitűzése az érettségi vizsgára, a továbbtanulásra való felkészítés illetve a szakmai specializációs képzést alapozó ismeretek biztosítása, melynek keretén belül az alábbi ismeretanyag oktatására kerül sor: - szakmai alapozó ismeretek (vendéglátás és turizmus ismeretek, szálloda ismeretek, marketing ismeretek) - szakmai alapozó gyakorlat Ebben a képzési szakaszban kiemelt figyelmet fordítunk az érettségi vizsgára való felkészítésre, elsősorban azokból a tantárgyakból (matematika, idegen nyelv, közgazdaságimarketing alapismeretek, történelem, marketing ismeretek, földrajz, vendéglátás és turizmus ismeretek) melyek a szakirányú továbbtanuláshoz szükségesek. Harmadik képzési szakasz: 13-14. évfolyam E képzési szakasz biztosítja a szakmai specializációs képzést az alábbi választható szakmákban: Kereskedelem marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport Vendéglátás - idegenforgalom szakmacsoport Informatika Közgazdaság Ügyvitel A szakmaválasztás lehetőségeit a tanuló szándéka és a munkaerőpiaci igények (Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság döntése) határozzák meg. A képzési szakasz szakvizsgával zárul. A szakvizsga követelményeinek teljesítése után a tanuló továbbhaladási lehetőségei az alábbiak: - továbbtanulás egyetemen, főiskolán - akkreditált felsőfokú szakképzésben való részvétel - munkába állás a választott szakmai képesítés lehetőségei alapján 16

Érvényes 2013. szeptember 1-től: A képzés szakaszai A Mikszáth Kálmán Gimnázium Szakközépiskola és Szakiskolában rugalmas képzés folyik, amely során az egyes tananyagok, tevékenységformák igazodnak a tanulók életkori sajátosságaihoz, személyes adottságaihoz. A képzési idő: 2-6 év, attól függően, hogy a tanuló 9. vagy 11. évfolyamtól tanul itt, milyen képzési formát választ, mik a szándékai. (A szakmai képzés ideje korábbi képzés alapján történő egyedi elbírálás alapján lerövidíthető.) A szakközépiskolai középfokú nevelés-oktatás szakasza A szakközépiskola mindenekelőtt a kereskedelmi, vendéglátó-ipari, számítástechnikai és rendészeti pályákra készít fel, ennek keretében teljes, lezárt képzést nyújt, érettségi vizsgával zárul. 17

A szakközépiskolának a Köznevelési törvényben meghatározottak szerint szakmai érettségi végzettséget adó érettségire, szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulásra, szakirányú munkába állásra felkészítő, valamint általános műveltséget megalapozó négy középiskolai évfolyama van, ahol érettségihez kötött szakképesítések közös elemeinek tartalmát magában foglaló szakmai i és gyakorlati oktatás folyik az egységes kerettanterv szerinti közismereti képzés mellett. Az iskola, igazodva az érettségi, felvételi követelményekhez, a tanulói igények szerint az érettségi tárgyakból felkészítő kurzusokat, fakultációt indít. A csoportok beindításának minimális létszámhatára általában 8 fő. Fontos cél, hogy a tanulóknak ne kelljen különórákra, felvételi előkészítőkre, más érdeklődési körüket érintő tárgyakra iskolán kívül járniuk. Szeretnénk, ha mindezeket az iskolán belül végezhetnék. A szakközépiskolában a szakmai i és gyakorlati oktatás gyakorlat- és tevékenységorientált képzés keretében folyik. Törekszünk arra, hogy a tanulás domináns része az iskolában, közös, csoportos alkotómunka során valósuljon meg. A szakközépiskolában a tizenkettedik évfolyamot követően az Országos Képzési Jegyzékben meghatározottak szerint az utolsó középiskolai évfolyam elvégzéséhez vagy érettségi végzettséghez kötött, a szakmai érettségi vizsga ágazatához tartozó szakképesítés szakvizsgájára történő felkészítés folyik. Az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakasza 9.,10.,11.évfolyamok) A szakiskolának három, az adott szakképesítés megszerzéséhez szükséges közismereti képzést és szakmai i és gyakorlati oktatást magában foglaló szakképzési évfolyama van. Az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképesítések megszerzésére történő szakképzés szakképzési kerettantervre épülő szakmai program, a közismereti oktatás a szakiskolai közismereti kerettantervre épülő helyi tanterv alapján folyik. A szakmai képzés ebben a szakaszban a hagyományos képzési módszerek felhasználása mellett az önálló tanulói tevékenységre építő projektmódszert is alkalmazva zajlik. A képzés ilyen formán történő megszervezése a korábbiakkal szemben lényegesen több gyakorlatot biztosít az egyes feladatok valós körülmények közötti végrehajtására. A kurzus végén a tanulók az OKJ (Országos Képzési Jegyzék) előírásának megfelelő képesítő vizsgát tesznek. A szakmai vizsga letételét követően a tanulók egyéni igény szerint két év alatt, nappali, vagy esti középiskolában készülhetnek fel az érettségi vizsgára. 18

1.5. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai A XXI. század új kihívásokkal szembesít bennünket. Életünk és környezetünk megváltozott, a jövőkép meghatározója a változás állandósága. Ehhez az állapothoz csak folyamatos tanulással, önképzéssel lehet eredményesen alkalmazkodni, ami elképzelhetetlen a kulcskompetenciák (szövegértés-szövegalkotás, matematikai logikai készség) megfelelő fejlettségi szintje nélkül. A gazdasági társadalmi életviszonyok gyors változásával az életvitel hagyományos formái átalakultak és egyes elemei értékvesztetté váltak. Mindennapjainkat meghatározza a globalizáció, a multinacionális vállalatok szerepe és az általuk közvetített életforma, a multikulturális kihívások, információk mennyiségi robbanása az élet minden területén.. Új tulajdonságokra van tehát szükségünk, megtartva mindazt, ami múltunkból a jövőt orientáló erő és érték. A jövő generációt oktató nevelő intézményünk pedagógiai programjában tanárai, tanulói és a partnerek számára fogalmazza meg a tevékenységét meghatározó legfontosabb értékeket, célokat és feladatokat, hogy ezek a mindennapi munkában is irányt mutassanak. Alapelvek: A változásokhoz a megszerzett széles bázisú általános és szakmai műveltséggel, az állandó tanulás készségével, motivációjával és képességével rendelkező ember tud csak alkalmazkodni. Mindehhez szükséges, hogy az egyén megszerzett ismereteit megváltozott körülmények között is képes legyen alkalmazni és kiegészíteni. Ugyanakkor tudnunk kell, hogy az életen át tartó személyes útkeresés önismeretet, önbizalmat, reális jövőképet, a tervezés és rendszerben gondolkodás képességét igényli. A helyes életmód kialakításának legfontosabb szempontjai: az élet és az egészség igenlése és mindezt veszélyeztető magatartások elutasítása, a család és a barátság fontossága, az erkölcs, az igényesség és az ízlés mindennapi érzelmi életünk gazdagítása. 19

Törekednünk kell arra, hogy a tanulókat használható tudással felvértezve, gyakorlatorientáltan oktatassuk, hogy szakképesítésük megszerzése után megfeleljenek a munkaerő-piaci igényeknek. A harmadik alkalommal évfolyamot ismétlő tanulóknak ajánljunk fel intézményünkben is oktatott szakmát, hogy minél hamarabb a munkaerőpiac szolgálatába tudjon állni. Amennyiben a 18. életévét be nem töltött tanuló államilag elismert szakmát szerez, tanulói jogviszonya megszüntethető. (KT 6. ) A gyakorlati tudás megszerzésének alapját a kompetencia alapú fejlesztés képezi. Ennek során meg kell határozni, hogy mit csinál a tanuló a képzés során, milyen tanulói tevékenységek és munkaformák megszervezése szükséges. A tananyag és a tanítási módszerek kiválasztásánál - a kerettantervi megkötöttségek mellett figyelembe vesszük diákjaink életkori, illetve fejlettségi szintjét. Célunk, hogy nemcsak a jó, hanem a gyengébb képességű tanulók is megszerezzék az érettségit, illetve a szakmai-bizonyítványt, amennyiben kellő szorgalommal és kitartással rendelkeznek. Lehetőséget biztosítunk a szakképzésben résztvevő tanulóink számára, hogy tanulmányaik befejezése után felnőttképzés keretében érettségi vizsgát tehessenek. Alapvető feladatunknak tartjuk, hogy kellően motiváljuk a tanítás-tanulási folyamatot, s hogy kialakuljon az önképzésre való igény. Fontos feladat a társas kompetenciák fejlesztése, legyünk képesek érdeklődni, és együtt érezni más magatartások, életformák, szociális helyzetek, meggyőződések iránt, és a tolerancia határozza meg viszonyunkat minden az átlagostól különbözőhöz. Mivel egy társadalomban élünk és egy állam polgárai vagyunk, a demokrácia aktív részvételt ró ránk országunk, régiónk, de mindenekelőtt közvetlen környezetünk és közösségünk problémáinak megoldásában. Mindez csak az együttműködés képessége, az egyéni és közösségi érdekek összhangja alapján lehetséges. Közös jövőnk ruházza ránk feladatként a környezettudatos magatartásra nevelést, a felelősséget a Föld globális problémái iránt, a természeti környezet megóvásának gyakorlatát a mindennapi életben. Céljaink eléréséhez nélkülözhetetlen, hogy nyitottak legyünk a szakmai és társadalmi életben zajló változásokra, alakítsunk ki minél több kapcsolatot más intézményekkel, hogy velük együttműködve hatékonyabban és eredményesebben dolgozhassunk. 20

Célok, feladatok: 1. Az iskolai nevelőmunkánk célja olyan értékek közvetítése, melyek a tanulók személyiségére, tanulmányi eredményeire, jövőjére, a családra, a munkahelyre, a társadalmi környezetre is pozitív hatást gyakorolnak. 2. A fenti értékek közvetítése a tananyagon, a személyes példamutatáson, az iskola egészén keresztül történik. 3. Iskolánk a társadalmi és oktatáspolitikai változásokra nyitott. 4. Célunk, hogy tanulóink művelt és egészséges tagjai legyenek a társadalomnak. 5. Szakképzésünkben a munkaerő-piaci igényekhez rugalmasan alkalmazkodó ismereteket közvetítsünk. A szakmai oktatás teremtse meg a tudásnak és a készségeknek azt a bázisát, amelyek birtokában a tanuló az ismeretelsajátítás körülményeitől eltérő környezetben is tudását és képességeit felhasználva cselekszik, mert rendelkezik az interpoláció képességével. 6. Korszerű kereskedelmi, vendéglátó ipari, közgazdasági, rendészeti, pénzügyi, ügyviteli és informatikai ismeretekkel rendelkező tanulókat képezünk. 7. A korszerű szakmai ismeretek elsajátítása mellett az információval való produktív és kreatív bánásmódra neveljük tanulóinkat, hogy a középfokú tanulmányaik befejeztével és a továbbtanulás, az átképzések, a továbbképzések során is megértsék és elfogadják az egész életen át tartó tanulás fontosságát és szerepét. 8. A megvalósuló szakmai oktatás minden részeleme szerves egységet alkot az egyéni képességek fejlesztésével 9. Kiemelkedő feladatként kell foglalkoznunk a tanulási problémák megoldásával, a tanulási módszerek megtanításával. 10. A szakmai ismeretek bővítése érdekében kapcsolatot tartunk külföldi iskolákkal. 11. A tanulókkal szemben magas követelményeket támasztunk. Oktatásunk ugyanakkor tanulóközpontú és humánus. 12. Az iskola dolgozói elkötelezettek a minőségi munka, a folyamatos intézményfejlesztés, a partnerközpontú működés iránt. 21

Oktatási stratégiánk legfontosabb eleme tehát a szakmai és az általános emberi műveltségtartalmak egymást kiegészítő és megerősítő kapcsolata. Természetesen ehhez egy olyan iskolára van szükség, amely az alapfunkciók ellátása mellett a társadalmi és egyéni igényeknek is megfelelő ismereteket nyújt. Ha kell, akkor a tanuló képességeihez, előismereteihez, elfoglaltságához alkalmazkodó differenciálással. Eszközök, eljárások Az iskola oktatási- nevelési programjának céljai, megfogalmazott elvárásai csak a mindennapi munkában helyesen megválasztott, következetesen alkalmazott eszközök és módszerek használatával valósíthatók meg. A nevelő-oktató munka ismeret- és értékátadó tevékenység, amely csak akkor lehet eredményes, ha módszereiben, eszközeiben, eljárásaiban tekintettel van a tanulócsoportok heterogén összetételére, a tanulók életkori sajátosságaira, és kellő teret biztosít a tanulói aktivitásnak az ismeretszerzés folyamatában. Ennek néhány fontos eszköze, hogy: Fejlesszük a tanuláshoz szükséges szövegértési és szövegalkotási képességeket, az írott, beszélt és képi kommunikáció legfontosabb elemeit, a szabatos és világos érvelést és önkifejezést. Minden tantárgyban a nyelvtan helyes használatára, a szókincs gazdagítására kell törekedni a kommunikációs készség fejlesztése és a nemzeti identitás megteremtése érdekében is. Fontos a logikus összefüggésekben, rendszerben való gondolkodás, a különböző információk közötti eligazodás képessége, a lényeges és a járulékos közötti különbségtétel. Tanulóinknak képessé kell válniuk az egész világra kiterjedő információáramlásba való bekapcsolódásra, a legújabb információszerzési, feldolgozási és átadási technikák használatára. Szorgalmazni kell a tanulói aktivitást, tág teret kell adni az egyéni munkamódszereknek és ezzel hozzá kell segíteni a tanulót az egyéni tanulási stratégia kialakításához. A korszerű szakmai oktatás a tudásnak és a készségeknek olyan bázisát teremti meg, amelyek birtokában a tanuló képessé válik arra, hogy tudását az ismeretelsajátítás körülményeitől eltérő környezetben is hasznosítsa, mert rendelkezik az interpoláció képességével. 22

Pontos, fegyelmezett, kitartó, önálló munkára, feladatai elvégzésének megszervezésére és munkája ellenőrzésére szoktatjuk a tanulókat - akár egyedül, akár csoportban dolgoznak, az autonómia és a felelősségtudat kialakítása érdekében. Fontos az állampolgári létre való felkészítés, a demokrácia gyakorlásához szükséges képességek fejlesztése:a jogok és kötelességek tudatosítása, felelős társadalmi magatartás kialakítása, a természeti és mesterséges környezet felelős használata, a tudásra épülő önálló vélemény kialakítása. A komplex személyiség fejlesztésében fontos szerepet kap az önismeret - az erős és gyenge pontok felismerése, a fejlett és reális önértékelés, az önbizalom erősítése gyakori pozitív megerősítéssel, a kezdeményező és vállalkozó készségek, az ítélőképesség, az erkölcsi és esztétikai érzékenység, az érzelmi intelligencia kialakítása. Céljaink megvalósításának színterei: Tanítási órák - kötelező órák, - kötelezően választható órák, - választható órák Tanórán kívüli egyéb foglalkozások - egyéni foglalkozás, - szakkör, - sportkör, - felzárkóztató foglalkozások, - az iskola kulturális tevékenységével kapcsolatos foglalkozások - az iskola közéletével kapcsolatos foglalkozások 1.6. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Tanulóink közül a nehéz szociális helyzetben lévők vannak többségben. A hátrányok családi, tanulási és anyagi téren mutatkoznak. A legveszélyeztetettebbek a szakiskolába járó 9. és 10. évfolyamos tanulók: családi hátterükre jellemző, hogy sok család a létminimumon él. A szülők többsége alacsony iskolázottságú, munkanélküli. Gyakori a deviancia előfordulása a családban. Sok tanuló csonka családban él. Ezekre a tanulókra jellemző a kitartás hiánya, az önállótlanság, problémás szocializáció, nem megfelelő értékrend, intellektuális alulteljesítés, 23

sérült beszédkommunikáció, gyenge tanulmányi motiváció, amelyek csak megfelelő sikerélményhez juttatással, egyéni képességükhöz mért fejlesztési programmal javíthatók. A devianciára hajló másság kezelése, a gyermekek furcsa viselkedése, az okok felismerése nehéz feladattal állít szembe minden pedagógust. A fokozott odafigyelést, törődést igénylő tanulókkal eredményt elérni csak nagyon sok türelemmel, állandó foglalkoztatásukkal és igen nagy időráfordítással lehet. Az eredményesség egyik feltétele az egyénenkénti foglalkozás, ez azonban a jelenlegi osztálylétszámok mellett nehezen valósítható meg. A magatartási ill. tanulási problémákkal küzdő tanulókat elsősorban az osztályfőnök és az ifjúságvédelmi felelős segíti tanácsaival, ő kíséri figyelemmel fejlődésüket. Pedagógiai célok, lehetőségek Az iskolai nevelésnek-oktatásnak ezeken a negatívumokon változtatni kell: Ki kell alakítani a felelősségtudatot, meg kell tanítani az önirányítás, az önkontroll, az önértékelés és a felelősség megfelelő kiépítési technikáját. El kell érni, hogy a magatartási és teljesítménybeli kudarc estén a tanuló maga keresse meg a helyes korrekciót, vagy legalábbis igénye legyen rá. Fontos teendőnk, hogy a sorozatos kudarchelyzetből adódó ellenállás, frusztráció ne reprodukálódjon. A negatívan értékelő hatásokkal szemben erősíteni kell a pozitív értékelő hatásokat: dicséreteket, jutalmazásokat, kitüntetéseket. Segíteni kell tanulóinkat önmaguk átértékelésében, sikerek elérésében. Megfelelő tanulási stratégia kialakításával, a tanuló adottságait feltáró, ahhoz alkalmazkodó, differenciált, az individuális különbségeket figyelembe vevő, személyre szóló fejlesztő programmal a tanulók tanulási nehézségekből adódó beilleszkedési problémáján javítani tudunk. Speciális osztályfőnöki órákon személyiségfejlesztő tréningeken fejlesztjük önértékelési, önismereti képességeiket, 24

1.7. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Jogi háttér:20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 128. (2) Iskolánkban meglehetősen sok diák tanul. Ez a nagy létszám magával hozza a sokszínűséget szinte minden területen. Erre a sokszínűségre az egészségnevelés területén is figyelmet kell fordítani. Az egészségnevelés célja, hogy a tanuló képes legyen objektíven felmérni saját egészségi állapotát, ismerje az egészségkárosító tényezőket, azok veszélyeit. El kell érni, hogy az egészsége megőrzéséért tegyen valamit, alkalmazza a megtanultakat. Ezt legjobban akkor tudja elsajátítani, ha erre a tanórán alkalmazott alternatív módszerek alkalmazására, vagy az azon kívüli programok keretében lehetőséget kapnak a diákok. Különösen hatékony, ha ezek a programok a pedagógusok, neves helyi vagy akár országosan ismert szereplők és a család együttes részvételével történik. Mivel iskolánkban szakmai képzés is folyik, ezért ehhez egészségügyi alkalmassági vizsgálatok szükségesek. Ez lehetőséget ad egyfajta kép kialakításához a hozzánk belépő diákokról. Az ekkor felismert, felmerülő problémák nagymértékben meghatározzák céljainkat, feladatainkat. Kiemelt céljaink: - Minden tanuló rendelkezzen az alapvető és ez után korszerű ismeretekkel és azok gyakorlásához szükséges készségekkel, jártasságokkal egészségük védelme és megőrzése érdekében. (pl. személyi higiénia terén, makro- és mikrokörnyezet egészségre gyakorolt hatásáról,) - Ismerjék meg az egészségre káros szokások biológiai-élettani- pszichés összetevőit (dohányzás, alkoholfogyasztás, drogfogyasztás, inaktív életmód, egészségtelen táplálkozás) - Kapjanak segítséget párkapcsolati döntéseik etikai, erkölcsi és egészségügyi következményeiről. - A nemiséget az élet természetes és fontos jelenségeiként kezeljék, a szélsőségek közötti helyes középutat tudják megtalálni, tudatosan, körültekintően szervezzék életüket. - Legyenek korszerű családtervezési és fogamzásgátlási ismereteik. - A betegségek korai felismerése, önmegismerés, az önvizsgálat jelentősége tudatosuljon, gyakorlattá váljon önmaguk és családtagjaik körében. 25

1.7.1 Az egészségfejlesztés iskolai feladatai Céljaink megvalósulását a következő tevékenységformák szolgálják: - Rendszeres egészségügyi szűrővizsgálatok (9. évfolyam beiskolázási, szakmaválasztási, 11. évfolyam kötelezően előírt, továbbtanulási, és a tanév során felmerülő egyéb pl. sportversenyre való alkalmassági vizsgálatai). Az iskolában tanulóknak középiskolai tanulmányai alatt tehát legalább kétszer megvizsgálják az általános egészségi állapotát, nyomon követik az esetleges betegségek helyzetét, felhívják a figyelmét a veszélyeztető tényezőkre. - A rászorulók rendszeres orvosi gondozása illetve gondozásának nyomon követése.( ifjúsági, orvosi gondozási tanácsadás ) - A gyógytestnevelésre szorulók kiszűrése, irányítása. - Osztályfőnöki felvilágosító órák (Akár az egészségügy, akár a pedagógusok kezdeményezésére minden esetben lehetőséget biztosítunk arra, hogy osztályfőnöki órák keretében a felmerülő témákról, a korosztályt érintő kérdésekről tájékoztatást kapjanak tanulóink a védőnőtől, ha szükséges más szakembertől.) - Egészségügyi napok: melynek programjai az orvosi és védőnői szűrővizsgálat és a nap további részében aktuális, korspecifikus témákról előadás, kiscsoportos beszélgetések, video filmek megtekintése, önvizsgálati módszerek gyakorlása. Otthonra a napi témákból emlékeztető ismertetők kiosztása. - Hagyományosan a minden tavasszal megrendezésre kerülő Mikszáth-napok keretében zajló felvilágosító előadások, vetélkedők. - Túlsúlyosak rendszeres tornája (Egészségvédők Egyesületének konditermében) - Önálló védőnői tanácsadás Az ifjúsági védőnő folyamatos jelenléte kialakít egy olyan szintű kapcsolatot, hogy a diákok esetleg a tanárok is -, a védőnői tanácsadáson megjelennek és segítséget, tanácsot kérnek. - A fennálló kapcsolatrendszert mindenképpen ápolni kell, az elért eredményeket meg kell őrizni és tovább kell fejleszteni. - Kortárs oktatók képzésének szorgalmazása, lehetőség biztosítása ismereteik továbbadására osztályfőnöki órákon. - Szülők figyelmének felhívása, szülői értekezleten a serdülő és fiatal felnőttkor kihívásaira, szülői teendőikre, hiszen a családi háttér, szülői támogatás nélkül nincs esély az eredményes megelőző munkára. 26

A jövőbeli feladatok : - Az egészségtan oktatását önállóan vagy tantárgyba ( itt elsősorban a biológia tantárgyra kell gondolni, hiszen ennek az emberi testtel foglalkozó része több témát felölel ) integrálva fontos volna megkezdeni, amelynek keretében tanulhatnának a tanulók az egészséges életvitelről, családi életre nevelés témaköreiből, i embertanra épülő mindennapi életben hasznosítható gyakorlatias (tudás, készségfejlesztés a cél) ismereteket sajátíthatnának el. Tanóra igénye: 10-12 óra/oszt./év. 9-10. évfolyamon két évig. - A kortárs oktatás kiterjesztése. Előnyös minél szélesebb tanulói körrel megismertetni ezt a lehetőséget, élni a továbbképzésekkel. Az itt megtanult ismereteket az osztályokban az osztályfőnöki órákon ismertetni kell a tanulókkal. (témakörök: AIDS prevenció, drogprevenció, véradás, szexuális kultúra fejlesztése). - Az iskolában a testedzést a tantervben előírt, a törvényben megjelölt óraszámok szerint tartjuk. Ezen felül a törvényi keretek alapján minden évfolyamon biztosítjuk az iskolai sportköri foglakozásokat. / kézilabda, kosárlabda, futball, sakk, röplabda, stb./ Az egészségnevelési program tervezőinek feladata: Az iskolai egészségnevelési program kidolgozásáért az igazgató által megbízott pedagógus a felelős, aki az iskolai védőnővel együtt végzi a munkát. Segítséget adnak a biológia, testnevelés szakos tanárok, valamint az osztályfőnöki munkaközösség. 1.7.2 Az egészségnevelés színterei, 1. Tanórán: - önálló tantárgyként, - más tantárgyba beépítve: egészségnevelés-tartalmú tantárgyakban: biológia, testnevelés, természetismeret, emberismeret, nem egészségnevelés-tartalmú tantárgy, de beépíthetők az ismeretek: informatika, történelem, kémia, fizika, nem egészségnevelés-tartalmú tantárgy, nehezebben illeszthető be magyar nyelv és irodalom, matematika, idegen nyelv, rajz, ének, - osztályfőnöki óra keretén belül. 2. Tanórán kívül: - szakköri foglalkozás, - hétvégi iskolai programok (pl.: sportrendezvények, kulturális programok), 27

- kirándulások, túrák. 1.7.3. Az egészségesebb életmód kialakítására irányuló módszerek Hagyományos egészségnevelés, felvilágosítás Az egészségnevelés olyan változatos kommunikációs formákat használó, tudatosan létrehozott tanulási folyamatok összessége, amely az egészséggel kapcsolatos ismereteket bővíti az egyén és a környezetében élők egészségének elmozdítása érdekében. Az iskolai egészségnevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: kémia, biológia és osztályfőnöki órák tananyagába beépített foglalkozások. Az iskolai büfé törekszik az egészséges táplálékok forgalmazására. A mindennapi testedzés lehetőségének biztosítása testnevelés órákon, az iskolai sportköri foglalkozásokon és a tömegsport foglalkozásokon. Az intézmény törekszik a drogprevenciós és egyéb egészségvédelemmel kapcsolatos pályázatok kihasználására. A diákönkormányzat programjába sportversenyeket iktatunk be. Az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele az osztályfőnöki órákon. Rizikócsoportos megközelítés A korai szűrés eredményeként feltárt egészségi problémákkal, illetve sajátos háttérváltozókkal jellemezhető csoportok körében folytatott megelőző tevékenységet jelent. Például túlsúlyos személyek, magas vérnyomással élők, alkoholbetegek gyerekei. A rizikócsoportokra irányuló egészségfejlesztő tevékenység közvetlenül kapcsolódik a másodlagos és harmadlagos prevencióhoz. Az érintett gyerekek szűrővizsgálatát a védőnők gyakrabban végzik el, az osztályfőnök és a gyermek és ifjúságvédelmi felelős kimunkálja a betegségmegelőző programot. Érzelmi intelligenciát, társas kompetenciát, alkalmazkodást fokozó beavatkozások Mivel az egészségkárosító magatartásformák hátterében a személy konfliktuskezelési eszköztárának gyengeségei húzódnak meg, ezért az egészségfejlesztési törekvéseink a társasérzelmi készségek fejlesztésére is kiterjednek.. A társas és a kommunikációs kompetenciák fejlesztése az erre lehetőséget nyújtó tantárgyak illetve kiemelten az osztályfőnöki tanmenetbe épül be. Kortárshatások az egészségfejlesztésben A serdülőkorú fiatalok számára a felnőttnél hitelesebb a kortárs, aki éppen ezért sokkal jelentékenyebb véleményformáló hatással is van. Kiváltképpen az ún. kényes témák területén sikeresek ezek a programok, mint például a szexuális kultúra fejlesztése, az AIDS prevenció, 28

a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a kábítószer használat megelőzése. A diákok kortársképzésének támogatásával a közvetlen és hatékony információátadást segítjük. További célok Hosszú távú célként szeretnénk iskolapszichológust alkalmazni, valamint saját tornacsarnok építésével több sportfoglalkozást szervezni. Szeretnénk bővíteni a sportszerek állományát, így változatosabb programok szervezésére nyílna lehetőség. 1.7.4. A segítő kapcsolatok színterei Szülők (család, kollégium) Együttműködés a szülőkkel, a kollégiumokkal. Rendszeresen tartjuk a kapcsolatot a szülőkkel, valamint a kollégiumi nevelőtanárokkal. Iskolaorvos, háziorvos, védőnő Az iskolaorvos és a védőnő feladata A megfelelő testi és lelki egészség biztosításának szerves részét képezi az iskolaorvossal és az iskolavédőnővel kialakított szoros együttműködés. Ennek keretén belül az egyes korosztályoknál orvosi szempontból megfelelő időben több irányú egészségvédelmi és egészségnevelési munka folyik. Az iskola csoportosan (osztálykeretben) szervezett formában biztosítja, hogy az egészségügyben ezen a téren dolgozó szakemberek feladatukat az előírásoknak és elvárásoknak megfelelő színvonalon tudják ellátni. Az iskola egészségügyi ellátás különösen a következő területeken tud ismereteket nyújtani: Négy olyan terület van, amellyel kapcsolatosan rendszeres egyeztetés történik az iskola és az iskola egészségügyi szolgálat között azért, hogy minél hatékonyabban tudjon működni, illetve együttműködni az iskola egészségügy az oktatási intézménnyel. tájékoztatás az iskolában folyó egészségügyi munkáról (védőnő) védőoltások szervezett és mindenkire kiterjedő adása (védőnő, iskolaorvos) szűrővizsgálatok elvégzése (szakmai alkalmassági, belgyógyászati) (védőnő, iskolaorvos) felvilágosító tevékenység (védőnő) Rendvédelmi szervek Együttműködés a rendőrséggel 29

A drogprevenció területén jó kapcsolatot alakítottunk ki a rendőrséggel, így szakembereik legfrissebb ismereteik és demonstrációs eszközeik segítségével széleskörű tájékoztatásban részesítik diákjainkat. (felelősök: az ifjúságvédelmi felelős, osztályfőnök) 1.7.5. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja, hogy megalapozza a felelősségteljes és szabálykövető magatartás kialakulását. Olyan pozitív attitűd kialakítása, amely nyitottá tesz környezetünk értékeire, azok tiszteletére és megvédésére ösztönöz. Cél a testi, lelki, szociális egészség megbecsülésére, megőrzésére való nevelés, az egészséges életvezetésre való felkészítés. További cél, hogy a tevékenység elsajátítása után bárhol, bármikor, bármilyen körülmények között tudjanak szakszerű segítséget nyújtani a rászorulóknak. Fontos a sürgősségi szemlélet kialakítása, a baleset valamint a hirtelen bekövetkező egészségkárosodás alapszintű ellátásának elsajátítása. Fontos, hogy éles helyzetben saját kompetenciái ismeretében hatékonyan tudjon és merjen segíteni embertársainak. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái: Iskolánk a 9. évfolyamon testnevelés órák keretében kívánja elsajátíttatni a tanulókkal az elsődleges elsősegély-nyújtási ismereteket. A szabadon választható órakeret terhére 6 órát szánunk az alapismeretek gyakorlatközpontú megvalósítására. A 6 órás modult egybefüggően, lehetőleg szeptemberben egy hónap alatt kívánjuk megvalósítani. Feltételek: Az iskola lehetőségei szerint törekszik arra, hogy a gyakorlatközpontú elsősegélynyújtás tárgyi és személyi feltételeit biztosítsa. Iskolánk rendelkezik újraélesztő készülékkel, melynek működési technikáját el tudják sajátítani a gyerekek. A szemléltetéshez szükség szerint szaktermi lehetőségek is biztosítottak. A képzés személyi feltételeit az iskola testnevelési és természettudományi munkaközössége, illetve az egészségfejlesztéssel megbízott munkatárs biztosítja, szükség szerint külső szakember bevonásával. Elsajátított kompetenciák: A tanuló a modul végére képes lesz - elvégezni a hatáskörébe tartozó teendőket baleset esetén. - biztosítani a helyszínt. - értesíteni a mentőket, tűzoltókat, rendőröket baleset esetén. 30

- felismerni a figyelemfelhívó panaszokat, tüneteket. - elsősegélyt nyújtani. - biztonságosan üzemeltetni az életmentő készüléket. - vérzéscsillapítási eljárást alkalmazni. - elsődleges sebellátást végezni 1.8. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az iskolai nevelés legfőbb célja az egyén minél szélesebb körben történő fejlesztése, felkészítése az életre. Az egyén fejlődése azonban szorosan összefügg és nem választható el a közösségtől, a közösségi neveléstől. A legalapvetőbb primer közösség a család, amelybe az egyén beleilleszkedik. A család meghatározza, formálja, befolyásolja az egyén, a gyermek fejlődését, a másokhoz való viszonyát. Alapvető szociális kötődéseket, formákat alakít ki, amelyeket az iskolába kerülve lehet és kell fejleszteni, formálni, átalakítani. Így nagyon fontos szerepet kap az óvoda, az iskola, s az utóbbin belül is az osztályközösség. 1.8.1. A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok: A tanulók együttélésének és együttműködésének legtágabb keretét az iskolai közösség jelenti. Megkülönböztetett jelentőségű feladatok hárulnak az iskola vezetőire, az osztályfőnökre, a diákönkormányzatot segítő pedagógusra, az egyes iskolai eseményeket, rendezvényeket szervező tanárokra. A tanuló fejlődésének meghatározó tényezői a családban elsajátított szokásokon, morális tényezőkön túl a baráti körben kialakított emberi kapcsolatok és értékrendek. Az osztályközösség a középiskolában mára sok alapismerettel, szokással, szemléletmóddal rendelkező tanulók közössége,ahol a meglévő életszemléletet kell formálni és továbbfejleszteni. Ebben nagy a szerepe a közösségnek, a kortársak egymásra hatásának. Mivel a tanuló idejének nagyobbik részét tölti az osztályközösségben, nagyon meghatározó annak légköre, szellemisége, hatása, a tanulók egymás között kialakuló kapcsolatrendszere, viselkedési formái. 31