Verőce TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés 3 2. Verőce bemutatása 4 3. Örökségünk 7 4. Eltérő karakterű településrészek Verőcén 15 5. Építészeti útmutató 31 Ybl Dunapart, Hagyományos falu 31 Új és egyéb beépítésű területek 33 Kerítés 34 Ablak 35 Verőcei kapuk 36 Műszaki berendezések 37 6. Jó példák 38 7. Utcák, terek 43 8. Hirdetések, reklámtáblák 44 9. Impresszum 45-2 -

1 BEVEZETÉS Verőce szépsége nem csak a festői természeti környezetében rejlik, a lábainál folyó széles Duna, a felette magasodó Börzsöny is elbűvöli az embereket éppúgy, mint a sok kedves utcája, érdekes-értékes épületei, a szobrokkal, emlékművekkel díszített terei. A jelen könyv részben a település értékeire hívja fel a figyelmet, részben segítséget szeretne nyújtani a meglévő adottságok megőrzéséhez, s azok értő továbbfejlesztéséhez. Rávilágít az építészeti, természeti környezethez illeszkedő beépítési lehetőségekre és követendő példákkal próbál utat mutatni az új építkezések formai kialakításához. A verőceiek, a nyaralók és az érdeklődők számára ajánlom a könyvet, melynek olvasása után lehet, hogy az ismert utcákat járva más szemmel fogjuk látni azokat. Jobban odafigyelünk majd az építkezéseinkre, egy-egy házra, annak építészeti részleteire, a Duna-partra, a természeti környezetünkre, az utcáinkra. A kézikönyv elkészítéséhez kérdőívet küldtünk ki a lakosság számára, aminek eredményei felhasználásra kerültek jelen dokumentumban. Remélem, hogy közösen még szebb hellyé tehetjük Verőcét. Grauszmann György Polgármester 3

2 VERŐCE BEMUTATÁSA Verőce a Dunakanyar szép fekvésű dombvidékén, a Börzsöny lábánál fekszik, természeti és épített értékekben gazdag község. A Duna part végig kíséri a közigazgatási terület déli sávját, mellyel szemben a Szentendreisziget északi csücske található. Az északi, erdővel borított részei mintegy 200 méterrel magasodnak a parti területek fölé. A fővárostól légvonalban 37 km-re fekszik, Vác felől pedig 9 km távolságra van. A közlekedés zajától távol eső település földrajzi, táji és építészeti adottságai miatt kedvező életfeltételeket biztosított az itt lakóknak, a természetbe vágyóknak a régebbi korokban is éppúgy, mint napjainkban. Verőce neve palóc vagy szláv eredetű, kaput jelent, mely a Börzsöny hegység várait és vadászterületeit kötötte össze a királyi udvarral. Más források szerint a falu nevét patakjáról, a Verőce patakról kapta, ebben az értelmezésben olyan víz, amelyben sok az örvény. Többek között római kori leleteket tártak fel, honfoglalás kori írásos emlékek szólnak a térségről, de teljes településre utaló régészeti lelőhely nem ismert. A XVII. század előtt jellemzően vadászati céllal járták a hegyoldalakat, a királyi, egyházi birtokokat, illetve mezőgazdasági művelés folyt a Duna-parti sávban. A katonai térképeken mai településszerkezet kialakulása a XVIII. századtól követhető nyomon. I. katonai felmérés 1784-ben készített szelvénye. A XVIII. századi térképen a dombok között a templomot körülvevő utcák közül két kis utca fut le a Dunaparti útra. Mellettük kertekkel körül vett házak (feltehetően földszintes, oromfalas épületek) állnak. A dombtetőn látható a templom és a falu szélén keletre, a temető van jelölve. A Falufölén szőlővel borított, domboldalt mutat a térkép. 4

A XIX. század előtti település öröksége: a falusias utcaképek, a beépítések, a templomok, a temető. A XIX. század második felében a vasútvonal (majd vonalak) kiépülése, a hajózás fejlődése után a főváros tehetősebb polgársága felfedezte a Duna-parti régiót, elterjedt a fürdőkultúra a Dunakanyarban is. A vonattal, hajóval érkező nyaralók, a hétvégi turisták egyre több időt töltöttek Verőcén, és építették sorra a pihenőházakat (Migazzi - Kastély), nyaralókat (pl. Huszár, puffi kastély, Árpád út épületei), amivel megkezdődött a település átalakulása a kis faluból nyaralóhellyé. A legnagyobb változást a település egyik, legsajátosabb egyedi arculati elemének számító, Ybl Miklós által tervezett támfal építése jelentette. A község életének súlypontja a Duna melletti területekre tevődött át, azonban ezzel párhuzamosan fejlődött a hegyi turizmus, majd kiépült Magyarkút a XX. század elejétől. A nyaraló, hétvégi turizmus mellett a XIX-XX. század fordulóján, gazdasági téren is átalakulás kezdődött el. Megnyitották a vasút melletti bánya területeket. A gazdasági területek egy részét kisvasút kötötte össze, melynek sínei részben ma is megtalálhatók. A XX. század első felében épült intézmények közül érdemes kiemelni a Szent Kereszt Felmagasztalása kápolnát, valamint a Gorka villát, mely ma kerámiamúzeumként funkcionál. A szocialista korszak különböző időszakaiban is egyre többen telepedtek le Verőcén, illetve építettek nyaralót, hétvégi házakkal, víkendtelkekkel népesültek be a települést körülvevő hegyoldalak is. Kárpát Haza templom 5

A Duna-parti, vadakkal teli erdőiről híres területen, a XVIII. századi kis faluból mára több ezer lakosú (2017. január 1-én 3781 fő) település lett. Népessége a rendszerváltás óta folyamatosan növekszik, nyaranta és hétvégenként az itt élő népesség többszöröse használja az utakat, vesz tejet a boltban. Verőce egyike azon magyarországi településnek, melynek népessége ma is folyamatosan emelkedik, erőteljes szuburbanizációs folyamat figyelhető meg. A koronként periodikusan ismétlődő fejlődési szakaszoknak eltérő okai voltak, de a község páratlan természeti adottságai, a Dunakanyar panorámája, a Börzsöny dombvidéke mindig vonzó volt és marad, s a nagyvárosok közelsége (Budapest, Vác) és a közlekedési kapcsolatok kiépülése (vasút, bővülő autópálya) segíti ezt a folyamatot. 6

3 ÖRÖKSÉGÜNK A hajdani római őrtorony, szabálytalan kövekből épült, de a külső falsík kváderekből készült. Déli hossza szinte teljesen elpusztult. A központi épülethez Ny és K felé szárnyak csatlakoztak, melyek É felé tornyokban végződtek. Ma régészeti lelőhely, műemlék. A település Vác felőli bejáratánál a Duna felé néz a hét vezért ábrázoló harangláb együttes. A Makovecz Imre tervei alapján készült műalkotás a hét minden napján háromszor zenél. Verőce nagy múlttal rendelkező község. Egészen az őskorig nyúlik vissza a település története. A mai napig megfigyelhetőek a római kultúra nyomai. A római kor emléke a falu határában kb. isz. 290- ben épült. A XX. században helyreállított hídfő romjai, a Migazzi-kastély kazánházának fala feltehetően egy római őrtorony része volt. A honfoglaló magyarok számára is vonzó lakhelyet kínált a terület, ahogy azt Anonymus is megírta Gesta Hungaroruma című művében: Árpád vezér és övéi a Duna partján mentek, majd átkelve Verőce vizén, tábort ütöttek az Ipoly folyó mellett. Az Árpád-ház idején a település összekötő szerepet tölthetett be az akkoriban Esztergomban, később Visegrádon székelő udvar számára. Nagy Lajos király nyaralót építtetett a lányának a Duna partján. Ennek köszönhetően kapott a község mezővárosi rangot. Vásárjoga ugyan nem volt, mégis népes vásárokat tartottak a faluban. Mátyás király vadászkastélyt építtetett a dombon (az alapok a Migazzi-kastély alatt találhatók), a kertben, a hagyomány szerint, fát ültetett. A falu mecénása Migazzi Kristóf az olasz származású váci püspök számára 1766-74- ben építették Isidore Canevale tervei alapján a műemléki barokk Migazzi-kastélyt. A Migazzi-kastély kétszintes barokk épülete a hajdani római őrtorony és Mátyás kastélyának helyén épült. A kastély téglalap alaprajzú, manzárd tetős épület, DK-i sarkán kerek bástyával. A klasszicista vonásokat hordozó kastély ma a katolikus szeretetszolgálat otthonaként működik, nem látogatható. 7

Műemlékek A településközpontban egy kis dombon magaslik az 1736-43-ban épített, műemléki Szent András templom. A Római katolikus barokk templom homlokzati tornyos, egyhajós. A hajó oldalfalain 2-2 félköríves ablak van, az egyenes záródású szentély jobb oldalán pedig az eredeti sekrestye található. A főhomlokzat elé érkezik a domb aljáról induló, téglából épített fülkés stációoszlopokból álló kálvária. Ezekből 9 található a templomhoz vezető lépcső mellett, míg a maradék 3 a templom bal oldalán áll. A szép templomtól gyönyörű panoráma fogadja a látogatókat a Dunakanyar déli részére. 8

Az Árpád úton található a műemléki Szent Kereszt Felmagasztalása kápolna. A római katolikus kápolna 1936-ban épült. A XIII. századi templom helyét már csak az emléktábla, illetve pár maradványkő őrzi. 9

Copf stílusban épült 1785-ben a község műemléki református temploma. Az egyhajós templom északra néző homlokzata előtt áll a tornya. Az oldalbejáratnál copf faragott ajtószárnyak vannak. Verőce egyetlen műemlék lakóháza az Árpád út elején áll. A népi építésű lakóház az utcavonallal párhuzamos, fehérre meszelt ívsoros párkánya összeér az ablakok vakolt füles keretével. Napsugaras díszítésű kapuszárnya van kerékvetővel és szintén fehérre meszelt kerettel. 10

Ybl Miklós tervezett műemlék nyaralót Sturm Ferencnek az Árpád úton, ami 1889-ben épült fel eklektikus stílusban. Az U alakú, földszintes épületnek beépítették a tetőterét. Lábazata magas, az épület burkolata téglafal. Helyi értékek Verőce területén számos helyi védett épület található. Ezek jelentős része az Árpád út mentén épült, de vannak védett épületek feljebb, a Szent András templom környékén is. A hagyományos faluban álló földszintes nyeregtetős épületek a telkek oldalhatárára épültek, az utcai térfal a kerítéssel együtt alakult ki. Az Árpád út zártsorú eklektikus beépítése 150 évvel röpíti vissza a látogatót az időben. 11

Természeti örökség Az erdőkben és a tisztásokon több védett, jellegzetesen hegyvidéki vagy magashegyi növény is megjelenik, mint pl.: gímpáfrány (Asplenium scolopendrium), havasalji rózsa (Rosa pendulina), karcsú sisakvirág (Aconitum variegatum). Az aljnövényzetben számos értékes faj pl.: kankalin (Primula sp.), holdviola (Lunaria sp.), farkasboroszlán (Daphne mezereum) bújik meg. A hegyek déli szoknyáját, és délkeletre néző oldalait melegkedvelő társulások, tölgyesek, virágos kőrises társulások, melegkedvelő sziklagyepek alkotják, gyakran az alföldről is ismert ritka, védett növényfajokkal. A nedves, párás mikroklímájú területek sokasága, a gyorsan felmelegedő délkeleti meredekek, és a zavartalan, összefüggő erdőségek jellegzetes, és igen értékes állatvilágnak nyújtanak otthont. Különösen kiemelkedő értéket képviselnek a ragadozók: a hegység rejtettebb részein rendszeresen költ a parlagi és a békászó sas, a kerecsensólyom, a kígyászölyv, és az uhu. A kiterjedt erdőségek a zavarást nem tűrő emlősök számára is megfelelő területet biztosítanak: még viszonylag gyakori a vadmacska, a nyest, a nyuszt. A vadászható nagyvadfajok közül megtalálható a gímszarvas, a vaddisznó, az őz és a telepített muflon is, de találkozhatunk fácánnal, rókával, mezei nyúllal, görénnyel, borzzal, menyéttel és vidrával is. 13

Verőce utcáit, közterületeit nem csak növények díszítik, hanem köztéri szobrok, emlékhelyek is. A virágzó, díszítő művészet mutatja a község megújulási törekvéseit. A művek többségét a hagyományos településen helyezték el. Az Árpád út Rákóczi út kereszteződése mellett áll Géza fejedelem szobra, amit 2000-ben avattak fel, majd egy baleset miatt 2006-ban újraavatták. A szoborral szemben található a Nagy Lajos király téren a virágos díszkút, aminek formája a honfoglalás kori tarsolylemezek motívumát eleveníti meg. A tértől a Duna felé haladva található Ybl Miklós 2016. szeptemberében átadott, teljes alakos szobra. Ezeken kívül megelevenítette a község Keresztelő Szent János, Wass Albert és Szent Kristóf, valamint egy hátrafelé nyilazó lovas alakját. 14

4 ELTÉRŐ KARAKTERŰ TELEPÜLÉSRÉSZEK Magyarkút Aranyoskút Lósi-major Verőce egyes településrészei nem egységes karakterűek, eltérnek egymástól. Belterület található a hagyományos település környékén, a Duna-parton és attól északra. A belterülettől északra a Börzsönyre kúszva alakult ki a Magyarkút nevű üdülő terület, attól délkeletre pedig Aranyoskút. A bemutatást követően pozitív példákkal, ajánlásokkal szeretnénk segíteni a kedvező településkép megőrzését, mely egyfajta iránymutató a jövőben fejlesztésekhez. 15

Belterületi részletek Csattógó-völgyi üdülő Migazzi - kastély templom templom ált. iskola 16

Külterület A község, fekvéséből kifolyólag területén nemzetközi, országos és helyi természetvédelmi területek is találhatók. A külterület jelentős részét borítják erdők, amik többségükben az Országos Ökológiai Hálózat folyosói és pufferterületei. A település középső és nyugati részén találhatunk ex lege védett forrásokat, valamint Verőce déli szélén húzódik a Duna és annak ártere, ami a Natura 2000 európai szintű természetmegőrzési terület része. A község természeti értékét mutatja, hogy a teljes közigazgatási terület beletartozik a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetébe. 17

Ybl Dunapart A Natura 2000-es, védett terület festői látványt nyújt, méltán közkedvelt területe Verőcének. A XIX. század végén tervezte meg Ybl Miklós a Verőcét védő támfalat, ami egyedi látképet biztosít a Duna-partnak. Ekkor kezdődött meg a Duna-parti településrész kiépülése a régi településrésztől délre, lineárisan elnyújtott, hálós szerkezetű beépítési struktúrával. A Duna mentén számos értékes épület épült (pl. helyi védett épületek). A lakott területeket határoló támfal egyben az árvízvédelem biztosítását is szolgálta a falunak és a felette épülő házaknak. A beépítés Dunára néző oldalán csodás panoráma nyílik a Dunára, Dunakanyarra. 18

Hagyományos falu Verőce hagyományos, központi magja a hegy lábánál épült fel, sugaras-gyűrűs rendszerben, dombvidéki faluszerkezettel. A templom dombot körülvevő utcák már kétszáz éve is fel voltak tüntetve a II. katonai felmérésen. A földszintes, nyeregtetős épületek sora hézagosan zártsorúan épültek be a hagyományos területeken, ami az idők során zártsorú térfallá alakultak át. Ezért találhatóak egyszerre oromfalas, és az utcával párhuzamos tetőgerinces házak. Néhány helyen megjelennek új építészeti elemek, de többségében hagyományos anyaghasználat és kialakítás jellemzi. 20

Új beépítés Az újabb lakóterületek a Duna-parti sávban a hagyományos falu keleti és nyugati szélén alakultak ki, amik jellemzően kertes, szabadon álló családiházas területek. A nagyobb építménymagasságú házakban több helyen két lakószint épült, alattuk garázzsal. A régi falu mellett, a vasúttól északra lévő területeket, a temetőtől keletre a 80-as években parcellázták fel. A kertesházak között több szintes sorházas beépítést is találunk. 21

Üdülő területek Verőce egyik legkedveltebb helye a Faluföle déli erdővel borított domboldala, ahol az árvizektől mentes telekről gyönyörű panoráma nyílik a Duna-kanyarra. A meredek hegyoldalon száz éve csak egy-egy nyaralóház állt. A terület vasút melletti sávja mára már beépült, a keskeny, sokszor nehezen járható meredek utak mellett támfalakkal megerősített, szinteltolásokkal kialakított hegyvidékre jellemző beépítés alakult ki. A dombtetőt az erdő uralja, bár már régebben kis telkekre parcellázták fel a hegyet, összefüggő intenzív beépítés nem alakult ki. Elszórva kis faházak, nyaraló épületek bújnak meg a fák között. A Magyarkúti üdülőterület a Börzsöny kapuja. A vasúttal elérhető erdős vidék régebben is kedvelt kiránduló terület volt. A beépítés nem egységes, vannak nagyobb forgalmú szállások és kisebb nyaraló-lakóházak is a ligetes, zöldövezeti telkeken. Aranyoskút katonai pontossággal kiosztott telkein a szocialista időkre jellemző, zártkertes beépítés alakult ki. Kis alapterületű (sokszor kétszintes) magastetős fa víkendházak és téglaépületek állnak az északi hegyoldalon. 22

Duna-parti üdülő területek Verőce egyedi üdülőterülete található Kismaros mellett, közvetlenül a Duna partjánál. A sajátos épületek kialakítása is mutatja, hogy az üdülőterület árvízveszélyes szakaszon van, ezért itteni házakat lábakra építették, védelmet nyújtva az áradó Dunával szemben. 23

Átalakuló területek A település északi részén, illetve a nyugati határvonal mentén találhatók az átalakuló területek. Sok építési igény jellemzi ezeket a területeket, és a beépítés elsődlegesen szabadon álló családi házakból áll. A beépítésre kiterjednek az egykori szocialista üdülő területek, amik folyamatosan átalakulnak lakó funkciójú telkekké. A terület beépítését nehezíti a magasan lévő talajvíz. Express-tábor, szocialista üdülők A Börzsöny lábánál kialakított tábor elsődlegesen a nemzetközi szocialista ifjúság találkozóhelyeként működött. A mai átalakuló területeken lévő egykori tábornak a 70-es és 80-as években volt a fénykora, amikor lengyelek, oroszok, kelet-németek tömegei látogatták hotellal, kőházakkal, és medencés stranddal felszerelt tábort, munkát és szórakozási lehetőséget biztosítva a helyi lakosoknak. 24

Gazdasági területek Verőce külterületeit tekintve leginkább erdő és mezőgazdasági övezetbe tartozik. A mezőgazdasági területeket korábban szántóként művelték, manapság azonban többnyire nem folytatnak semmilyen mezőgazdasági munkát rajta. A Katalin puszta környékén jelenleg is a 3 hektáros terület majorságba tartozik, ahol gabonasiló és mezőgazdasági üzem létesítésével lendítenék a község gazdaságát. A település keleti vége melletti ipartelepen üzemel egy műanyag-feldolgozó üzem Gazdasági funkción kívül turisztikai jelentősége is van a területnek. Az erdőterületeken legfeljebb turisztikai célú fejlesztés javasolt, a fa és egyéb növényállomány megóvása, illetve javítása mellett. 25

Jelentős zöldfelületi létesítmények Lósi major Lósi-völgyben egy 8 hektáros területen alakították ki a Lósi majort. A terület természeti értékén kívül az építészeti értéket növelik 100-150 éves gerendaházak, melyeket Kárpátaljáról telepítettek át. A terület rendezvény-helyszínként is üzemel, táborok, kirándulások, esküvők számára kínál lebonyolítást és szállást, de lehetőséget biztosítanak lovaglásra is. A majorság gazdasága leginkább állattartást jelent (kecskék, birkák, rackák, szárnyasok és egy alpaka), de zöldségeket és egyéb növényeket és termesztenek. A majorságban építették 2010-ben a Kárpát Haza Templomot, ami egy búzaszem alakú kápolna. 26

Csattogó-völgyi üdülőházak A belterület északi határán alakították ki a Csattogó-völgyi üdülőházak nevű területet. A természetközeli szálláshely rendelkezik különböző komfortú apartmanokkal, sportpályákkal és medencével. A terület az erdő szélén van, ezért gyakran szerveznek erdei iskolákat, de sporttáborokat és egyéb diákrendezvényeket is. 27

Sportpálya A település keleti végénél, az Árpád út mentén, a hét vezérre emlékeztető haranglábakkal szemben található Verőce jelenlegi sportpályája. A nagyméretű füves pálya mellett betonozott, kisebb méretű pályát és játszóteret is kialakítottak. Temető A központi területek mellett, a hagyományos faluban, vasúti területek mentén van Verőce temetője. A temetőben állítottak emléket a II. világháború hőseinek és mártírjainak. 28

Egyéb zöldfelületek, közparkok Verőce zöldfelületeit erősítik a település közterületein kialakított játszóterek. A többnyire két egymást keresztező utca által bezárt háromszög terekben fa anyagú játékokat, homokozókat találni. A csúszdákon és mászókákon kívül azonban egyéb építmények is találhatók, mint pl. a Zentai és Brassói utca sarkán lévő fűzfakunyhó, amit a civil közösség állított fel és a gyerekek játékán kívül ideális pihenőhely a nyári hőség elől. 29

Erdő A község meghatározó részét képzik a belterületen és külterületen egyaránt fellelhető Börzsönyhöz tartozó erdő. A Duna menti árterületek a külterületen támfallal nem védett területeken galériaerdővel borítottak. A sok helyen érintetlen természet és a jó levegő nem csak a falu lakóit buzdítja kirándulásra, hanem sokan érkeznek ide az ország minden részéről. Ezen területek megőrzése mind természeti, mind pedig az életminőség javítása érdekében fontos feladat. 30

5 ÉPÍTÉSZETI ÚTMUTATÓ Ybl Dunapart, Hagyományos falu Tetőforma A tetőzet tömegét úgy kell kialakítani, hogy a történelmi karaktert figyelembe véve illeszkedjen a meglévő utcaképbe. Ha a környezetben egyszerű tetők vannak, oda nem lehet összetett tetőt kialakítani. Új tetők építésekor, vagy meglévők átalakításakor, a magastetők hajlásszögének illeszkednie kell a csatlakozó épület, illetve a közvetlen közelben lévő tetősíkok hajlásszögéhez. Ennek az értéke 35 o és 42 o között kell, hogy legyen. Közterületről látható tetőzeten nem alkalmazható több szintben tetőablak. Anyaghasználat, színezés Verőcén, az Ybl Dunaparton és a hagyományos faluban az egyes épületek színvilága harmóniát teremt, amit a hasonló anyag és színhasználat is elősegít. A magastetőket természetes anyaggal kell fedni (lehetőleg cseréppel). Nem építhető be fém hullámlemez, betoncserép. Az épületeket tégla falazattal, a lábazatokat és falburkolatokat pedig kő vagy téglaburkolattal kell kialakítani. A színvilágnak a településképbe illeszkedőnek kell lennie, ami halvány pasztell, illetve föld színeket jelent. 31

Elhelyezés Új épületeket a kialakult beépítési módhoz hasonlóan kell elhelyezni, ami oldalhatáron állót jelent, illetve az Árpád út mentén néhol zártsorú. A nem az utcára merőleges, illetve indokolatlan mértékben hátrahúzott ház építése nem javasolt. Az épületek mögött hazai fajokból ki lehet alakítani növényzettel határolt, védett kerteket. Magasság Úgy kell kialakítani az épületek, hogy azok magassága közel egységes legyen. Az új házak építésekor figyelembe kell venni a szomszédos telkek épületmagasságát, és az utcaképhez alkalmazkodni kell, azoktól jelentős mértékben (0,5 méternél jobban) eltérni nem lehet. 32

Új és egyéb beépítésű területek Tetőforma Az egységes utcakép elérése és megtartása érdekében a szomszédos épületek tömegének az összes beépítésű területen illeszkedniük kell egymáshoz. A tetők meredeksége eltérhet az Ybl Dunapart és a Hagyományos beépítésű területek hajlásszögétől, de a magastetők itt sem lehetnek 30 o -nál laposabbak. Anyaghasználat, színezés A házakat magastetővel kell építeni és természetes anyaggal ajánlott fedni (lehetőleg cseréppel). A csillogó felületű tetőzet kialakítása nem megengedett. Alapvetően ezeknél a beépítéseknél el lehet térni a telítetlen, világos színektől, de rikítók, harsány színhasználat sehol sem engedélyezett. Elhelyezés Az új épületeket oldalhatáron vagy szabadon állva kell kialakítani. A nem az utcára merőleges, illetve indokolatlan mértékben hátrahúzott ház építése nem javasolt. Előkertek kialakítása is lehetséges az oldalés hátsókertek mellett. Az előkertek többnyire reprezentációs céllal bírnak, míg az oldalt és épületek mögött kialakított kertek gazdasági, vagy rekreációs funkciójúak is lehetnek. Az domboldalon épülő házak az alapvető magastető helyett, a rálátás és kilátás megőrzése érdekében lapostetős kialakítás is lehetséges. Továbbá ahol a tereplejtés legalább 40%-os, ott az emelkedő oldalon akár támfalgarázs is létesíthető. Magasság Az egyes beépítésű területek magassága a HÉSZ-ben van maximalizálva, azonban településképi szempontból fontos, hogy ne legyen lényeges eltérés a szomszédos épületek között. 33

Kerítések Kerítések kialakításánál igazodni kell a meglévő hagyományokhoz, valamint a szomszédos épületekhez az utcakép egységének megtartása érdekében. Tömör kerítést támfalként, vagy épületrészként lehet kialakítani, esetleg zajvédelmi céllal az Árpád út mentén. Ilyen esetekben a kerítést kőből vagy téglából kell építeni, és fa, illetve kovácsoltvas kapukkal kell tagolni. Ettől eltérően a közterülettől elválasztó kerítést úgy kell kialakítani, hogy legalább 80%-ban áttört legyen, lábazata pedig legfeljebb 50 cm-es lehet. 34

Ablakok Az ablakok a homlokzatok szemei, azokon keresztül nyit a közterületek felé, így az épület arányait, esztétikai összhangját mutatják kívülről. Fontos, hogy a nyílászárók anyagukkal, osztásukkal, színükkel mind illeszkedjenek a ház architektúrájához. Ennek, és a településkép megőrzésének érdekében szükséges az Ybl Dunaparton és a Hagyományos faluban fa, illetve faszerkezetet imitáló (keret keresztmetszete, színe ) nyílászárók alkalmazása. Az Új és további beépítésű területeken lehetőség van egyéb típusú ablakok használatára, de az erdei területeken lévő nyaralók esetében is célszerű a természetes anyagok használata. 35

Verőcei kapuk A zártsorú Árpád úti beépítést szépen kidolgozott, széles fa vagy kovácsoltvas kapuzatok kísérik. A régebbi, illetve felújított kapuknál megtalálhatók a kerékvetők. 36

Műszaki berendezések Az utcakép megőrzése érdekébe ajánlott a ház használatához szükséges műszaki berendezéseket (klíma külső egység, napkollektor, antenna, épített kémények) az utcai homlokzatról nem látható helyen elhelyezni. Az épület hátsó oldalán kívül megoldást jelenthet az előkertben, növényzettel takart kiépítés. A napelemeket a tetőn maximum két sorban, a szélektől fél méterrel beljebb javasolt elhelyezni. 37

6 JÓ Anyaghasználat PÉLDÁK Főként a hagyományos faluban szükséges, de az újabb beépítéseken is jól mutat a természetes anyagok (kő, fa) vagy a nyerstégla alkalmazása az építészetben, megőrizve ezzel a korábbi hagyományokat. 38

Kerítések 39

Ablakok 40

Mai épületek Verőce területén számos pozitív példát találunk arra, hogyan lehet a mai modern élettel és a változó követelményekkel lépést tartva olyan új lakóházakat építeni/ meglévőket felújítani, amik tiszteletben tartják a falu építészeti hagyományait, és beleilleszkednek a kialakult településképbe. Ilyen épületekkel főként az újonnan beépülő területeken találkozhatunk, de előfordulnak pl. a Pap-réten is, ahol a modern épület bontott tégla homlokzata és cserép tetőfedése illeszkedik az erdei hangulathoz. 41

UTCÁK, TEREK 7A régi utcahálózat, telekstruktúra mutatja a település 200-300 éves újraépülésének örökségét, a kialakult utcavonalakkal és telekhatárokkal. Verőce természeti kötődése a falu belső részein megjelenik útfásítás keretében. Ahol a megfelelő útszélesség engedi (pl. Árpád út, Rákóczi út) ott kétoldali fasor kíséri az utakat, vagy egyéb növénytelepítés jellemi az utcák széleit. Az útszéli fásítás esztétikai és klimatikus szempontból is jótékony hatású. Ahol helyhiány miatt (légvezeték, kevés hely az út szélén) ez nem kivitelezhető, ott cserjék, évelők ültetésével lehet pótolni a fák hiányát. 43

8 HIRDETÉSEK, REKLÁMTÁBLÁK Fontos a reklámok településképbe illeszkedő elhelyezése, aminek érdekében kedvezőbb lenne, ha legalább a központi területeken lévő reklámok, kisebb cégérek formájában jelennének meg. Az épületet hirdető reklámok a homlokzattal együtt komponálva készüljenek, zavaróak a rikító színű hirdetmények, harsány feliratok. Segítene a reklámok megjelenésén, ha a település központi részein egységesen tervezett hirdetőfelületeken lenne lehetőséget a szolgáltatások reklámozására. Ez nagyban hozzájárulna az utcakép javításához, megszűntetné a kirívó reklámok okozta tördeléseket. 44

9 IMPRESSZUM VERŐCE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA Verőce honlapcíme: http://www.veroce.hu Verőce e-mail címe: polghiv@veroce.hu Verőce postai címe: 2621 Verőce, Árpád út 40. Telefon: +36-87-468-591 Polgármester: Grauszmann György Főépítész: dr. Mátéffy Anna Összeállította: R. Takács Eszter okleveles építészmérnök, Kalász Nóra, Leel-Őssy Zsolt Verőce, 2017. 45