SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

6900 Makó, Posta u. 4-6. OM azonosító: 200964 Tel./Fax.: 62/510-917 E-mail: efsz@mako.hu SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT KOZÁK GYÖRGY INTÉZMÉNYVEZETŐ HATÁLYOS: 2014. SZEPTEMBER 1.

Tartalom I. Szervezeti és Működési Szabályzat célja, jogszabályi alapja:... 7 II. A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek:... 7 III. A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése... 8 IV. Az intézmény alapvető és szakmai dokumentumai és szabályzatai:... 8 IV.1 Alapító okirat... 8 IV.2 Pedagógiai program... 9 IV.3 Házirend... 10 IV.4 Intézményi éves munkaterv és beszámoló... 10 V. Belső szabályzatok... 11 VI. Az intézmény jellemzői, jogállása,... 12 VI.1 Munkáltatói jogok gyakorlója:... 12 VI.2 Az alaptevékenység feltételei, forrásai:... 12 VI.3 A feladatellátás forrásai:... 12 VI.4 Gazdasági munkakörök, főbb feladatkörök:... 12 VII. Az intézményben folyó belső ellenőrzésre vonatkozó szabályok... 13 VII.1 Az iskolai belső ellenőrzés feladatai:... 13 VII.2 A belső ellenőrzést végző alkalmazott jogai és kötelességei:... 14 VII.2.1 A belső ellenőrzést végző dolgozó jogosult:... 14 VII.2.2 A belső ellenőrzést végző dolgozó köteles:... 14 VII.3 Az ellenőrzött alkalmazott jogai és kötelességei:... 14 VII.3.1 Az ellenőrzött dolgozó jogosult:... 14 VII.3.2 Az ellenőrzött dolgozó köteles:... 14 VII.4 A belső ellenőrzést végző dolgozó feladatai:... 14 VII.5 A belső ellenőrzésre jogosult dolgozók és kiemelt ellenőrzési feladataik:... 15 VII.5.1 A nevelő és oktató munka belső ellenőrzésére jogosult dolgozók:... 15 VII.6 A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje... 16 VII.6.1 A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái:... 16 VII.6.2 Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő-oktató munka belső ellenőrzése során: 16 VIII. Az intézmény szervezeti felépítése... 17 2

VIII.1 Az intézmény szervezeteinek, vezetésének feladatai, jogai, és a kapcsolattartás módja 17 VIII.1.1 Magasabb vezető beosztású munkakör megnevezése, jogállása, feladata:... 17 VIII.1.2 Vezető beosztású munkakörök megnevezése, jogállása, feladata:... 20 VIII.1.3 Intézményi közösségek... 21 VIII.1.4 A szülőkkel, a tanulókkal való kapcsolattartás formái... 31 VIII.1.5 Vezetők és szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje... 33 VIII.1.6 Aláírási jogok... 34 VIII.2 Külső kapcsolatok, a kapcsolattartás módja... 35 VIII.2.1 Az intézmény külső kapcsolatainak rendszere, formája és módja... 35 IX. Az intézmény működési rendje... 37 IX.1 Az iskola munkarendje... 37 IX.2 Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje... 38 IX.3 Az intézmény nyitvatartási rendje... 39 IX.4 Az intézmény vezetői munkarendjének szabályozása... 39 IX.5 A pedagógusok munkarendje... 40 IX.5.1 A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása... 40 IX.5.2 A pedagógusok munkaidejének kitöltése... 41 IX.5.3 Az intézményben illetve azon kívül végezhető pedagógiai feladatok meghatározása... 43 IX.5.4 A pedagógus munkaidejével kapcsolatos egyéb előírások... 43 IX.6 A nem pedagógus közalkalmazottak munkarendje... 44 IX.7 Az intézmény tanulóinak munkarendje... 45 IX.8 A tanítási órák rendje... 46 IX.9 A tanítási időben, a tanítási órákon kívüli tevékenységek rendje... 46 IX.10 Az osztályozó vizsga rendje, nyelvvizsga miatti kedvezmények... 48 IX.11 A mindennapi testedzés formái... 48 IX.12 Versenyek... 48 IX.13 Egyéb programok, rendezvények... 49 IX.14 A felnőttoktatás rendje... 49 IX.14.1 Iskolarendszerű nappali felnőttképzés:... 49 IX.14.2 Iskolarendszeren kívüli szakmai képzés:... 49 3

IX.15 A belépés és benntartózkodás rendje intézménnyel tanulói jogviszonyban, nem állókra 50 IX.15.1 Belépés... 50 IX.15.2 Benntartózkodás... 50 IX.16 A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje a kollégiumban... 51 X. A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje... 52 X.1 A tankönyvellátás célja és feladata... 52 X.2 A tankönyvfelelős megbízása... 53 X.3 A tankönyvtámogatás iránti igény felmérése... 53 X.4 A tankönyvtámogatás módjának meghatározása... 55 X.5 A tankönyvrendelés elkészítése... 55 XI. Az intézmény védő, óvó előírásai... 56 XI.1 Fontosabb általános szabályok... 56 XI.2 Az egyes munkakörökben dolgozók munkavédelmi- és tűzvédelmi feladatai... 56 XI.3 Jogkörök, feladatok... 56 XI.4 A rendkívüli esemény, bombariadó stb. estén szükséges teendők... 57 XI.5 Eljárás baleset esetén... 58 XI.6 Egyéb rendelkezések... 59 XII. Az intézményi hagyományok ápolása, ünnepségek rendje... 59 XIII. A tanulók ügyeinek kezelésével kapcsolatos szabályok... 60 XIII.1 A tanulói hiányzás igazolása... 60 XIII.1.1 Kedvezmények nyelvvizsgára, nemzetközi vizsgára... 61 XIII.1.2 Versenyen, nyílt napon részt vevő tanulókat megillető kedvezmények... 61 XIII.2 A tanulói késések kezelési rendje... 62 XIII.3 Tájékoztatás, a szülő behívása, értesítése... 62 XIII.3.1 tanköteles tanuló esetében:... 62 XIII.3.2 nem tanköteles kiskorú tanuló esetében:... 63 XIII.4 A tanuló által elkészített dologért járó díjazás... 63 XIII.5 A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai... 64 XIII.6 A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai... 65 XIV. Az iskolai könyvtár működési szabályzata... 66 XIV.1 A könyvtár működésének célja, a működés feltételei... 66 XIV.1.1 Könyvtárunk (iskolai és kollégiumi) rendelkezik a jogszabályban előírt alapkövetelményekkel:... 67 4

XIV.1.2 Iskolai, kollégiumi könyvtárunk alapfeladatai és kiegészítő feladatai... 67 XIV.1.3 Az iskolai tankönyvellátás megszervezésével kapcsolatos feladatok... 68 XIV.1.4 A könyvtár működésével kapcsolatos szabályok... 68 XV. Záró rendelkezések... 70 Mellékletek:... 71 1. Szervezeti struktúra, az intézmény vezetési szerkezete... 72 2. Adatkezelési szabályzat... 73 Adatkezelési szabályzatunk jogszabályi alapja és célja... 73 Az adatkezelési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése:... 73 Az adatkezelési szabályzat személyi és időbeli hatálya:... 74 Az intézményben nyilvántartott adatok köre:... 74 Az adatok továbbításának rendje:... 77 Az adatkezeléssel foglalkozó munkavállalók körének meghatalmazása:... 78 Az adatkezelés technikai lebonyolítása... 81 A szolgálati titok védelmével kapcsolatos rendelkezések... 84 Az adatnyilvántartásban érintett munkavállalók, tanulók és szülők jogai és érvényesítésük rendje:... 85 3. Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési és hitelesítési rendje... 87 Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje... 87 Az elektronikus úton előállított, papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje... 87 4. Munkaköri leírás minták... 89 Intézményvezető munkaköri leírása... 90 Szakmai-oktatási intézményvezető-helyettes munkaköri leírás mintája... 90 Kollégiumi-nevelési intézményvezető-helyettes munkaköri leírás mintája... 93 Munkaközösség-vezetők munkaköri leírás mintája... 96 Pedagógus - szaktanár munkaköri leírás mintája... 98 Pedagógus nevelőtanár munkaköri leírás minta... 102 Osztályfőnök kiegészítő munkaköri leírás mintája... 109 Diák-önkormányzatot segítő tanári feladatokat ellátó tanár kiegészítő munkaköri leírása... 111 Gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat ellátó tanár kiegészítő munkaköri leírása... 111 Rendszergazda munkaköri leírásminta... 113 Iskolatitkár munkaköri leírásminta... 116 5

Takarító munkaköri leírás mintája... 118 Takarító munkaköri leírás mintája (kollégium)... 120 A portások munkaköri leírása... 123 A karbantartó munkaköri leírása... 125 5. Könyvtári gyűjtőköri szabályzat... 128 6. Az iskolai, kollégiumi könyvtár könyvtárhasználati és szolgáltatási szabályzata... 133 7. Informatikai Szabályzat... 135 8. A szervezeti és működési szabályzat véleményezése, elfogadása és jóváhagyásahiba! A könyvjelző nem létezik. 6

I. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT CÉLJA, JOGSZABÁLYI ALAPJA: A közoktatási intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. -ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a közoktatási intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. II. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT LÉTREHOZÁSÁNAK JOGSZABÁLYI ALAPJAI AZ ALÁBBI TÖRVÉNYEK, KORMÁNYRENDELETEK ÉS MINISZTERI RENDELETEK: - 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről - 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról - 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről - 2012. évi CXXV. Törvény a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. Törvény módosításáról - 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről - 23/2004. (VIII.27.) OM-rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskola tankönyvellátás rendjéről - 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról - 2012. évi I. törvény a Munka Törvénykönyvéről - 2007. évi C. törvény a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosításáról - 2008. évi XXXI. törvény az esélyegyenlőség érvényesülésének közoktatásban történő előmozdítását szolgáló egyes törvények módosításáról - 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról - 335/2005. (XII. 29.) kormányrendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről - 26/1997. (IX.3.) NM- rendelet iskola-egészségügyi ellátásról 7

- 62/2011. (XII. 29.) BM rendelet a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól III. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ELFOGADÁSA, JÓVÁHAGYÁSA, MEGTEKINTÉSE Jelen szervezeti és működési szabályzatot a tanulók, szüleik, a munkavállalók és más érdeklődők megtekinthetik az intézményvezetői irodában munkaidőben, továbbá az intézmény honlapján. Jelen szervezeti szabályzatot az intézmény nevelőtestülete 2014. szeptember 5. határozatával fogadta el. A szervezeti és működési szabályzat és mellékleteinek betartása az intézmény valamennyi munkavállalójára, tanulójára ide értve a felnőttoktatásban részt vevőket nézve kötelező érvényű. A szervezeti és működési szabályzat az intézményvezető jóváhagyásának időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól. IV. AZ INTÉZMÉNY ALAPVETŐ ÉS SZAKMAI DOKUMENTUMAI ÉS SZABÁLYZATAI: Az intézmény törvényes működését az alábbi a hatályos jogszabályokkal összhangban álló alapdokumentumok határozzák meg: az alapító okirat a szervezeti és működési szabályzat a pedagógiai program a házirend az éves munkaterv Az intézmény tervezhető működésének részei az alábbi dokumentumok: a tanév munkaterve (kiegészítve a féléves és éves beszámolókkal), egyéb belső szabályzatok (helyiségek, eszközök használatának rendje, iratkezelés, bélyegzőhasználat,) IV.1 Alapító okirat Az alapító okirat tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, aláírása biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését. Az intézmény alapító okiratát a fenntartó készíti el, illetve szükség esetén módosítja. (alapító: Emberi Erőforrások Minisztériuma, fenntartó: KLIK Szegedi Tankerülete) Alapító okiratának kelte: 2013. október 4. Az intézmény alapításának időpontja: 2013. szeptember 1. 8

Az intézmény önálló jogi személy, képviseletét teljes hatáskörben a fenntartó által megbízott intézményvezető látja el. Alapító okirat azonosítója: 37/2013. (X.4.) EMMI utasítás 2. függelék VI.6.30., amelyben meghatározza a Makói Návay Lajos Szakképző Iskola és Kollégium típusát, feladatait és a működési feltételeinek biztosítását. IV.2 Pedagógiai program A köznevelési intézmény pedagógiai programja képezi az intézményben folyó nevelő-oktató munka tartalmi, szakmai alapjait. Pedagógiai programjának megalkotásához az intézmény számára a Köznevelési törvény 24. (1) bekezdése biztosítja a szakmai önállóságot. Az iskola pedagógiai programja meghatározza: az iskolában folyó nevelés és oktatás célját, továbbá a Köznevelési törvény 26. (1) bekezdésében meghatározottakat; az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül annak egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező, a kötelezően választható és a szabadon választható tanórai foglalkozásokat és azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeket; az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, figyelembe véve a tankönyv ingyenes igénybevételét biztosító kötelezettségét; az egészségneveléssel, környezeti neveléssel kapcsolatos célokat, feladatokat, az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a tanulói magatartás, szorgalom értékelésének és minősítésének követelményeit, továbbá jogszabály keretei között a tanulói teljesítmény, magatartás és szorgalom értékelésének, minősítésének formáját; a közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatokat; a pedagógusok helyi intézményi feladatait, az osztályfőnöki munka tartalmát, az osztályfőnök feladatait; a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendjét; az intézményi döntési folyamatban a tanulók részvételi jogát, azok gyakorlásának rendjét; a középszintű érettségi vizsga témaköreit; 9

a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket. A felsorolt tevékenységek szabályozása a pedagógiai program hatáskörébe tartozik, így az érdeklődők a fenti témákkal kapcsolatban ott találnak részletes információkat. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Az iskola pedagógiai programja megtekinthető az iskola könyvtárában, továbbá olvasható az intézmény honlapján. Az iskola vezetői munkaidőben bármikor tájékoztatást adnak a pedagógiai programmal kapcsolatban. IV.3 Házirend A HÁZIREND a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény valamint a nevelésioktatási intézmények működéséről szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet alapján az iskola törvényes működésének biztosítására létrehozott jogi norma. A házirend nem lehet ellentétes az SZMSZ szabályaival. Az iskola életének kollektíven megalkotott belső jogforrása, az intézmény diákjai, pedagógusai és az intézménnyel jogviszonyban állók részére. Az étkezési, a kollégiumi lakhatási térítési díjakat, tandíjakat és az egyéb térítési díjakat a fenntartó állapítja meg a KNT 83. (2) bekezdésének c pontja értelmében. A térítési díj, tandíj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezéseket, továbbá a tanuló által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó szabályokat az intézmény Házirendjében kell rögzíteni. IV.4 Intézményi éves munkaterv és beszámoló Az éves munkaterv kötelező tartalmi elemeire a Köznevelési Törvény rendelkezésein kívül részletes szabályok vonatkoznak a nevelési és oktatási intézmények működéséről szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendeletből is. Ezeket egészíti ki az adott évre a tanév rendjéről szóló miniszteri rendelet is. Az intézményi munkaterv és beszámoló tartalmára határozhat meg helyben érvényes és kötelező tartalmi elemeket a közoktatási intézmény fenntartója. Az éves munkaterv célja, hogy meghatározza az iskola nevelő-oktató munkáját, szabályozza időben és felelősökre lebontva az éves feladatokat. A tanév helyi rendje tartalmazza az intézmény működésével kapcsolatos legfontosabb eseményeket és időpontokat: - a nevelőtestületi értekezletek időpontjait, - az iskolai rendezvények és ünnepségek módját és időpontjait, 10

- a tanítás nélküli munkanapok programját és időpontját, - a tanítási szünetek (őszi, téli, tavaszi) időpontját a miniszteri rendelet keretein belül, - a nyílt napok megtartásának rendjét és idejét. - a vizsgák rendjét, - az értekezletek időpontját és témáját, - osztályozó értekezlet időpontját - szülői értekezlet és fogadóóra időpontjait - félévi és év végi értékelő értekezlet időpontját - nyílt napok időpontjait, a beiskolázási feladatokat Az intézmény éves munkatervét a nevelőtestület készíti el, elfogadására a tanévnyitó értekezleten kerül sor. A tanév helyi rendje a munkaterv részét képezi, ennek elfogadásakor be kell szerezni a szülői szervezet és a diákönkormányzat véleményét. A munkaterv egy példánya a tantestület számára az informatikai hálózatban elérhető. A tanév helyi rendjét az intézmény weblapján is el kell helyezni. V. BELSŐ SZABÁLYZATOK - Adatvédelmi szabályzat (mellékletben) - Alkalmazottak munkaköri leírása (mellékletben) - Iskolai csoportok működési szabályzata (DÖK) - Belsőellenőrzési szabályzat - Értékelési szabályzat - Gyakornoki szabályzat - Iratkezelési szabályzat - Könyvtár SZMSZ-e és gyűjtőköri szabályzata (mellékletben) - Munkavédelmi szabályzat (fenntartó) - Tűzvédelmi szabályzat (fenntartó) A Szervezeti és Működési Szabályzat további mellékleteként az iskolai élet hatékony működéséhez az intézményvezetői utasításokban rendelkezhet egyes feladatok szakszerű megvalósítása érdekében. A gazdasági szabályozókat fenntartó és működtető Klebersberg Intézményfenntartó Központ határozza meg. 11

VI. AZ INTÉZMÉNY JELLEMZŐI, JOGÁLLÁSA, Az intézmény neve: Makói Návay Lajos Szakképző Iskola és Kollégium Az intézmény székhelye, címe: 6900 Makó, Posta u. 4. -6. Az intézmény fenntartója: Klebersberg Intézményfenntartó Központ Szegedi Tankerülete Az intézmény OM azonosító száma: 200964 Típusa: összetett iskola Köznevelési és egyéb alapfeladata: szakközépiskolai nevelés-oktatás kollégiumi ellátás szakiskolai nevelés-oktatás felnőttoktatás VI.1 Munkáltatói jogok gyakorlója: - fenntartó, - intézményvezető, VI.2 Az alaptevékenység feltételei, forrásai: A feladatellátás (végrehajtás) szervezeti, személyi, pénzügyi, gazdasági feltételeit a fenntartó, felügyeleti szerv biztosítja, rendeli hozzá a közszolgáltatások végzésének mértékéig. VI.3 A feladatellátás forrásai: A Makói Návay Lajos Szakképző Iskola és Kollégium alaptevékenységének ellátásához szükséges pénzeszközök biztosításáról a fenntartó gondoskodik a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ belső szabályzatai szerint. VI.4 Gazdasági munkakörök, főbb feladatkörök: - Pénzügyi ügyintéző, pénztáros - Humán erőforrás gazdálkodási ügyintéző, nyilvántartó A pénzügyi-gazdasági tevékenységet ellátó személyek feladatkörének és munkakörének részletes meghatározását a munkaköri leírások tartalmazzák, melyek az SZMSZ függelékét képezik. 12

VII. AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYÓ BELSŐ ELLENŐRZÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK VII.1 Az iskolai belső ellenőrzés feladatai: biztosítsa az intézmény törvényes (a jogszabályokban, az iskola pedagógiai programjában és egyéb belső szabályzataiban előírt) működését, segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát, segítse elő az intézmény takarékos, gazdaságos, hatékony működését, az iskolavezetés számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a dolgozók munkavégzéséről, feltárja és jelezze az iskolavezetés és a dolgozók számára a szakmai (pedagógiai) és jogi előírásoktól, követelményektől való eltérést, illetve megelőzze azt, szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény működésével kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. fogja át a pedagógiai munka egészét, segítse elő valamennyi pedagógiai munka emelkedő színvonalú ellátását, a tanórákkal, foglalkozásokkal szemben támasztott követelményekhez igazodva mérje és értékelje a pedagógus által elért eredményeket, ösztönözzön a minél jobb eredmény elérésére, támogassa az egyes pedagógiai munka legcélszerűbb, leghatékonyabb, tanulóbarát ellátását, a szülői közösség, és a tanulóközösség észrevételei kapcsán elfogulatlan ellenőrzéssel segítse az oktatás valamennyi szereplőjét, a megfelelő pedagógiai módszer megtalálását, biztosítsa, illetve segítse elő a fegyelmezett munkát, támogassa a különféle szintű vezetői utasítások, rendelkezések következetes végrehajtását, megtartását, hatékonyan működjön a megelőző szerepe a tényleges ellenőrzési folyamat megkezdése előtt a jogszabályi előírásoknak megfelelően a vezetés köteles egyértelműen jelezni az ellenőrzés alá vont tanárnak, vagy tanároknak a várható ellenőrzés tényét, továbbá az ellenőrzés főbb irányait, annak várható időtartamát. 13

VII.2 A belső ellenőrzést végző alkalmazott jogai és kötelességei: VII.2.1 A belső ellenőrzést végző dolgozó jogosult: az ellenőrzéshez kapcsolódva az iskola bármely helyiségébe belépni, az ellenőrzéshez kapcsolódó iratokba, dokumentumokba betekinteni, azokról másolatot készíteni, az ellenőrzött dolgozó munkavégzését előzetes bejelentés nélkül figyelemmel kísérni, az ellenőrzött dolgozótól írásban vagy szóban felvilágosítást kérni. VII.2.2 A belső ellenőrzést végző dolgozó köteles: az ellenőrzéssel kapcsolatban a jogszabályokban és az iskola belső szabályzataiban foglalt előírásoknak megfelelően eljárni, az ellenőrzés során tudomására jutott hivatali titkot megőrizni, az észlelt hiányosságokat írásban vagy szóban közölni az ellenőrzött dolgozókkal és a saját, illetve az ellenőrzött dolgozók közvetlen felettesével, hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést a közvetlen felettesétől kapott utasítás szerint időben megismételni. VII.3 Az ellenőrzött alkalmazott jogai és kötelességei: VII.3.1 Az ellenőrzött dolgozó jogosult: az ellenőrzés megállapításait (kérésére: írásban) megismerni, az ellenőrzés módjára és megállapítására vonatkozóan írásban észrevételeket tenni, és ezeket eljuttatni az ellenőrzést végző közvetlen feletteséhez. VII.3.2 Az ellenőrzött dolgozó köteles: az ellenőrzést végző dolgozó munkáját segíteni, az ellenőrzéssel összefüggő kéréseit teljesíteni, a feltárt hiányosságokat, szabálytalanságokat azonnal megszüntetni. VII.4 A belső ellenőrzést végző dolgozó feladatai: Az ellenőrzést végző dolgozó a belső ellenőrzést köteles a jogszabályokban, az iskola belső szabályzataiban, a munkaköri leírásában, az éves ellenőrzési tervben előírtak szerint a tanév során folyamatosan végezni. 14

Az ellenőrzések teljesítéséről, az ellenőrzés megállapításairól közvetlen felettesét tájékoztatnia kell. Az ellenőrzés tényét és megállapításait írásba kell foglalnia, ha bármelyik érintett fél (az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött, vagy annak felettese) kéri. Hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést végzőnek: a hiányosság megszüntetésére fel kell hívnia az ellenőrzött dolgozó figyelmét, a hiányosságok megszüntetését újra ellenőriznie kell. VII.5 A belső ellenőrzésre jogosult dolgozók és kiemelt ellenőrzési feladataik: VII.5.1 A nevelő és oktató munka belső ellenőrzésére jogosult dolgozók: intézményvezető, intézményvezető-helyettes, munkaközösség-vezetők, Intézményvezető: Az intézményvezető egyes esetekben jogosult az intézmény dolgozói közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel felruházva belső ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. Az egyes tanévekre vonatkozó ellenőrzési feladatokat, ezek ütemezését, az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött dolgozók kijelölését az iskolai munkaterv részét képező belső ellenőrzési terv határozza meg. A belső ellenőrzési terv elkészítéséért az intézményvezető a felelős. ellenőrzési feladatai az iskola egészére kiterjednek, ellenőrzi az iskola összes dolgozójának pedagógiai, ügyviteli és technikai jellegű munkáját, ellenőrzi a munkavédelmi és tűzvédelmi szabályok megtartását, elkészíti az intézmény belső ellenőrzési szabályzatát, összeállítja tanévenként (az iskolai munkatervhez igazodva) az éves ellenőrzési tervet, felügyeletet gyakorol a belső ellenőrzés egész rendszere és működése felett, ellenőrzi a vagyonvédelemmel kapcsolatos előírások betartását, a leltározás és selejtezés szabályszerű végrehajtását, a pénzkezelés, a pénztár szabályszerű működését, a tanulók élelmezésével összefüggő tevékenységet, 15

Intézményvezető-helyettesek: Folyamatosan ellenőrzik a hozzájuk beosztott dolgozók nevelő-oktató és ügyviteli munkáját, ennek során különösen: a szakmai munkaközösségek vezetőinek tevékenységét, a pedagógusok és a hozzájuk tartozó más alkalmazottak munkavégzését, munkafegyelmét, a pedagógusok adminisztrációs munkáját, a pedagógusok nevelő-oktató munkájának módszereit és eredményességét, a gyermek- és ifjúságvédelmi munkát. Munkaközösség-vezetők: Folyamatosan ellenőrzik a szakmai munkaközösségbe tartozó pedagógusok nevelőoktató munkáját, ennek során különösen: a pedagógusok tervező munkáját, a tanmeneteket, a nevelő és oktató munka eredményességét (tantárgyi eredménymérésekkel). VII.6 A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje A tanítási órák elemzésének iskolai szempontjait a szakmai munkaközösségek javaslata alapján az iskola vezetősége határozza meg. VII.6.1 A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái: szóbeli beszámoltatás, írásbeli beszámoltatás, foglalkozás látogatása, felügyelet, ügyelet ellátásának helyszíni ellenőrzése, speciális felmérések, tesztek, vizsgálatok. VII.6.2 Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő-oktató munka belső ellenőrzése során: a pedagógusok munkafegyelme, a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása, a nevelő-oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága, a tanterem, csoportszoba rendezettsége, tisztasága, dekorációja, a tanár-diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása, a nevelő és oktató munka színvonala a tanítási órákon: 16

az órára történő előzetes felkészülés, tervezés, a tanítási óra, kollégiumi foglalkozás felépítése és szervezése, a tanítási órán, kollégiumi foglalkozásokon alkalmazott módszerek, a tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán, kollégiumi foglalkozásokon, az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek, a kollégiumi alapprogram követelményeinek teljesítése, a tanórán kívüli nevelőmunka, az osztályfőnöki munka eredményei, a közösségformálás. VIII. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE VIII.1 Az intézmény szervezeteinek, vezetésének feladatai, jogai, és a kapcsolattartás módja VIII.1.1 Magasabb vezető beosztású munkakör megnevezése, jogállása, feladata: Munkakör megnevezése: intézményvezető Jogállása: magasabb vezető beosztású egyszemélyi felelős vezető Kinevezési és megbízási rendje: A fenntartó kizárólagos hatáskörébe tartozik az intézményvezető határozatlan időre szóló közalkalmazotti jogviszonyba történő kinevezése és határozott időre szóló vezetői megbízása. A kinevezési jogkör magába foglalja a felmentés, megbízás visszavonását, az összeférhetetlenség megállapítását, a fegyelmi eljárás megindítását, a fegyelmi büntetés kiszabását. Az egyéb munkáltatói jogkört a fenntartó gyakorolja, melyen a kinevezési jogkörön kívül minden más munkáltatói jogot kell érteni. Az intézményvezető feladat- és jogkörét a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, valamint ennek végrehajtására kiadott 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet, valamint a nevelési - oktatási intézmények működéséről szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet szabályozza. felel az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a működtetővel kötött szerződésben foglaltak végrehajtásáért, a fenntartó által delegált módon gyakorolja a munkáltatói jogokat a köznevelési intézményben foglalkoztatottak felett, 17

dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, egyéb szabály nem utal más hatáskörébe, felelős az intézményi szabályzatok elkészítéséért, jóváhagyja az intézmény pedagógiai programját, képviseli az intézményt, felel a pedagógiai munkáért, a nevelőtestület vezetéséért, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért, végrehajtásuk szakszerű megszervezéséért és ellenőrzéséért, felel a nemzeti iskolai és kollégiumi ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, felel a munkavállalói érdek-képviseleti szervekkel és a diákönkormányzatokkal, szülői szervezetekkel való megfelelő együttműködésért, a tanulóbaleset megelőzéséért, a pedagógus etika normáinak betartásáért és betartatásáért. Fenti felelősségi körében anyagi természetű döntések meghozatalára is szükség lehet. Ebben az esetben írásban, a kérelem és annak indoklása megfogalmazásával a fenntartóhoz illetve a működtetőhöz fordul. A köznevelési intézmény vezetője a pedagógiai munkáért való felelőssége körében szakmai ellenőrzést indíthat az intézményben végzett nevelő és oktató munka, egyes alkalmazott munkája színvonalának külső szakértővel történő értékelése céljából. A nevelési-oktatási intézményvezető munkáját a nevelőtestület és a szülők közössége a vezetői megbízásának második és negyedik évében személyazonosításra alkalmatlan kérdőíves felmérés alapján értékeli. Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés az intézményvezető munkájának ellenőrzése és értékelése során a kérdőíves felmérés eredményét is figyelembe veszi. Az intézményvezető felelőssége általánosan kiterjed: az Alapító okiratban foglalt tevékenységek jogszabályban meghatározott követelményeinek megfelelő ellátásáért feladatai ellátásához a költségvetési szerv kezelésére, használatába adott vagyon rendeltetésszerű igénybevételéért az intézmény gazdálkodásában a szakmai hatékonyság és gazdaságosság követelményének érvényesítéséért 18

a tervezésre, beszámolásra, információszolgáltatásra vonatkozó kötelezettség megfelelő teljesítéséért, ezeknek a szolgáltatásoknak a teljességéért, valódiságáért, hitelességéért való felelősség Az intézményvezető át nem ruházható hatáskörei: gyakorolja a munkáltatói jogokat, dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörbe, egyeztetési kötelezettség terheli az alkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében az Intézményi tanács tagjaival, rendkívüli szünet elrendelése, ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt a nevelési-oktatási intézmény működése nem biztosítható. Az intézményvezető, a nevelőtestület véleményének megkérdezése után dönt: Az intézmény fejlesztési terveinek megállapításában. A pedagógus álláshelyek pályázatának kiírása, illetve a jelentkezett pedagógus felvétele ügyében (utóbbit a munkaközösség-vezetőn keresztül). A tantárgyfelosztásról. A részletes feladatokat tartalmazó munkaköri leírást a kinevezési okirattal együtt a fenntartó adja ki, mely jelen szabályzat mellékletét képezi. Az intézményvezetőt szabadsága és betegsége, valamint hivatalos távolléte esetén helyettesítő vezetők jogköre az intézmény működésével, a tanulók biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki. Az intézményvezetői megbízatás hiánya vagy az intézményvezető 15 munkanapot meghaladó döntés és intézkedés képtelen távolléte esetén a helyettesítést az igazgatóhelyettes teljes jogkörrel látja el. Az iskolavezetés tagjai az intézményvezető, a szakmai-oktatási intézményvezetőhelyettes és a kollégiumi-nevelési intézményvezető-helyettes. Az intézményvezető közvetlen munkatársaival munkaköri leírásban rögzítve megosztja a nevelő-oktató munka tervezését, szervezését és ellenőrzését, valamint a tevékenységek irányítását, a személyi és szervezési feltételekről való gondoskodást, a tanórán kívüli tevékenység szervezését, az iskolai diákmozgalom szervezését, működési feltételeinek biztosítását és e tevékenységek felügyeletét. 19

Az intézményvezető felelős azért, hogy az iskolavezetés tagjai az intézkedéseket összehangolják, az iskolai, kollégiumi élet minden lényeges ügyéről, eseményéről időben és kölcsönösen tájékoztassák egymást. Az iskolavezetés tagjai munkájukat az intézményvezetővel történt előzetes megbeszélés és a személyre szóló munkaköri leírás alapján végzik. Az iskolavezetés gondoskodik a munkaterületükre vonatkozó jogszabályokból, a felügyeleti szervek utasításaiból és intézkedéseiből adódó feladatok végrehajtásáról. Elkészítik a területükre vonatkozó jelentéseket, értékeléseket. Az intézmény szervezeti felépítését a szabályzat 1. számú melléklete tartalmazza. Az iskolavezetés heti ülései, az ott hozott döntések, a közös munka, az intézményi koordinált, egységes feladatellátás biztosítékai. A kapcsolattartás formái: személyes megbeszélés, tájékoztatás, telefonos egyeztetés, jelzés, hálózaton, interneten keresztüli adatközlés írásos tájékoztatás, értekezlet. VIII.1.2 Vezető beosztású munkakörök megnevezése, jogállása, feladata: Munkakör megnevezése: intézményvezető-helyettes Jogállása: vezető beosztású közalkalmazott Kinevezési és megbízási rendje: A fenntartó kizárólagos hatáskörébe tartozik az intézményvezető-helyettes határozatlan időre szóló közalkalmazotti jogviszonyba történő kinevezése és határozott időre szóló vezetői megbízása. A intézményvezető-helyettesek főbb feladatköre: a nevelőtestület irányítása és folyamatos tájékoztatása az oktató-nevelő munka tervezése, szervezése, ellenőrzése, irányítása Az intézmény külső kapcsolattartásának koordinálása Kapcsolattartás az intézmény vezetése és a technikai alkalmazottak között Kapcsolattartás az intézmény vezetése és a pedagógusok között A pedagógiai tevékenységet segítő ügyviteli tevékenység elvégzése. A kollégium dolgozói felett egyéb munkáltatói jogokat gyakorol /munkaidő beosztás, szabadság, javaslat jutalomra stb./ 20

A tanulók iskolai, kollégiumi felvételénél az SZMSZ vonatkozó pontjai szerint jár el. Irányítja és ellenőrzi a gyakorlati oktatásban részt vevő pedagógusok és gyakorlati oktatók szakmai - pedagógiai módszertani tevékenységét, ellenőrzi a tanulók előmenetelét, biztosítja a zavartalan munkavégzéshez szükséges tárgyi feltételeket. Felügyeli az elméleti és a gyakorlati képzés összhangjának megteremtését, egységesíti a két terület nevelési eljárásait. Az önállóan működő gazdasági szervezeteknél gyakorlaton lévő tanulók ellenőrzése. Az intézményvezető-helyettesek részletes munkaköri leírását a szabályzat 4. számú melléklete tartalmazza. A vezetők kapcsolattartása: A kapcsolattartás legfőbb területe a vezetőség, melyet minden héten összehív az intézményvezető. Az Intézményi Tanács összehívható minden rendkívüli esetben, mely azonnali döntést igényel. Ennek módjáról és idejéről az intézményvezető dönt. VIII.1.3 Intézményi közösségek Alkalmazotti közösség: pedagógus alkalmazottak közössége (a nevelőtestület), szakmai munkaközösségek, nem pedagógus munkakörben dolgozók közössége, Szülői közösségek: Diákok közösségei: osztályközösségek és csoportok (kollégiumi, egyéb céllal szerveződő: művészeti csoportok, sportkörök, szakkörök) diákönkormányzatok (iskolai, kollégiumi) Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét a választott és megbízott vezetőik segítségével az intézményvezető fogja össze. A kapcsolattartás módjai: értekezletek, fórumok, intézményi gyűlések, nyílt napok, fogadóórák. A kapcsolattartás rendszeres és konkrét időpontjait az éves munkaterv tartalmazza, melyet a honlapon, faliújságon nyilvánosságra kell hozni. (A kapcsolattartás helyszíneit az iskola és a kollégium biztosítja.). A belső kapcsolattartás általános szabálya, hogy a különböző döntési fórumokra, értekezletekre a vonatkozó napirendi pontokhoz a döntési, egyetértési és véleményezési jogot gyakorló 21

közösségek által delegált képviselőt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben rögzíteni kell. Az intézményi közösségek jogai: Az egyes közösségeket, illetve azok képviselőit jogszabályokban meghatározott esetekben: részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési, döntési jogok illetik meg. Részvételi jog illeti meg az intézmény minden dolgozóját az iskolai programokon. Javaslattételi jog illeti meg az intézmény életével kapcsolatban a dolgozókat, azok közösségét, tanulói közösségeket, az iskolával kapcsoltban álló szülőt, munkáltatót. Véleményezési jog illeti meg az egyes személyt és közösséget: Az elhangzott véleményt a döntés előkészítése során a döntési jogkör gyakorlójának mérlegelnie kell. A döntési jogkör gyakorlójának az elhangzó véleménnyel kapcsolatos álláspontját a véleményezővel közölni kell. Az egyetértési jog az intézkedés meghozatalának feltétele. A jogkör gyakorlója az adott kérdésben csak akkor rendelkezhet, ha az egyetértésre jogosult személy, közösség azzal ténylegesen egyetért. A döntési joggal rendelkező személy vagy testület számára kizárólagos intézkedési jog, amelyet jogszabályok rögzítenek. Személyes jogkör esetén a jogkör gyakorlója teljes felelősséggel egyszemélyben, testületi jogkör esetén a testület abszolút (50% + 1) többség alapján dönt. A testület határozatképes, ha 2/3 része jelen van. Alkalmazotti közösség: Az alkalmazotti közösség az intézmény nevelőtestületéből és az intézménynél közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozókból áll. A teljes alkalmazotti közösséget az intézményvezető hívja össze mindazon esetekben, amikor ezt jogszabály előírja, vagy az intézmény egész működését érintő kérdések tárgyalására kerül sor. Az alkalmazotti közösség értekezleteiről jegyzőkönyvet kell vezetni. A nevelőtestület és az intézmény szakmai munkaközösségeit a pedagógus munkakörrel rendelkező közalkalmazottak alkotják. Az intézmény nem pedagógus képesítésű közalkalmazottainak közösségét, kapcsolattartásukat az intézményvezető-helyettes fogja össze. A közalkalmazottak munkaköri leírásuk szerint közvetlen kapcsolatot tartanak az intézmény dolgozóival. VIII.1.3.1.1 A nevelőtestület: A KNT 70. -a rendelkezik a nevelőtestület jogairól. 22

intézményi nevelőtestület: iskolai nevelőtestület kollégiumi nevelőtestület Az iskolai és a kollégiumi nevelőtestületek együttesen képezik az intézményi nevelőtestületet. A nevelőtestület tagjainak az értekezleteken való részvétel kötelező. A nevelőtestület jogkörébe utalt ügyek előkészítésére az alapvető dokumentumok elfogadásának kivételével - tagjaiból bizottságot hozhat létre. A bizottság a nevelőtestületnek számol be munkájáról. A nevelőtestület egyes esetekben jogkörét a bizottság részére átruházhatja. A tanév során értekezleteket az éves munkatervnek megfelelően kell tartani, illetve akkor, ha a nevelőtestület egyharmada vagy az intézményvezető kezdeményezi. Az intézményi nevelőtestület dönt: az intézmény egészét érintő (iskola, kollégium, gazdaság) kérdésekben, amelyeket a jogszabályok a nevelőtestület hatáskörébe utalnak. Együttes - tervezett - nevelőtestületi (iskolai + kollégiumi) értekezletek: tanévnyitó értekezlet tanévzáró értekezlet nevelési értekezletek Az iskolai nevelőtestület jogállása: Az iskolai nevelőtestület önállóan dönt a nevelőtestületi hatáskörbe utalt iskolai tanulói ügyekben. Tanácskozási joggal részt vesz a döntés kialakításában a kollégium vezetője és az adott tanuló(k) osztályfőnöke. A kollégiumi nevelőtestület jogállása: A kollégiumi nevelőtestület önállóan dönt a nevelőtestületi hatáskörbe utalt kollégiumi tanulói ügyekben, az adott tanuló(k) anyaiskolájának képviselője (intézményvezetője által kijelölt képviselő vagy osztályfőnök, vagy iskolai ifjúságvédelmi felelős) tanácskozási joggal vesz részt a döntés kialakításában. Az iskolai és a kollégiumi nevelőtestületek hetenkénti rendszerességgel külön-külön munkaértekezletet tartanak. A nevelőtestület tagja a nevelési oktatási intézmény pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú iskolai végzettségű alkalmazottja. A nevelőtestület feladata: Az iskola Pedagógiai Programjának kidolgozása, elfogadása és végrehajtása. 23

A Szervezeti és Működési Szabályzat és mellékleteinek jóváhagyása, illetve a jóváhagyást megtagadó döntés ellen felülvizsgálati kérelem benyújtása a Munkaterv jóváhagyása az iskolai munkát összefoglaló elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása a Házirend elfogadása és betartása, betartatása a tanulók tanulmányi munkájának különleges esetekben való megítélése (Pl. osztályozhatóság, osztályvizsgára bocsátás), a tanulók súlyos fegyelmi ügyeiben való döntés a szülőkkel való kapcsolattartás rendjének megállapítása A nevelőtestületnek javaslattevő joga van az iskolai élettel kapcsolatos minden kérdésben. A nevelőtestület döntéseit az értekezleten nyílt szavazással, szótöbbséggel hozza, kivéve a jogszabályban meghatározott eseteket. A nevelőtestületi értekezletekről jegyzőkönyv készül, melyet a nevelőtestületnek két tagjának hitelesítenie kell. Ettől eltérni csak a nevelési értekezletek alkalmával lehet a nevelőtestület beleegyezésével. Ha a nevelőtestület a döntési, véleményezési vagy javaslattevő jogát az iskola valamennyi dolgozóját érintő kérdésben gyakorolja, akkor alkalmazotti értekezletet kell tartani, ahol valamennyi dolgozónak azonos joga van. Az iskola valamennyi dolgozóját titoktartás kötelezi minden olyan adattal, ismerettel kapcsolatban, amit a tanulóról és annak szüleiről munkája során megtudott (kivétel: rendőrség, igazságügyi szervek, gyámhatóság). A nevelőtestület a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítására vonatkozó jogát a pedagógusoknak az adott osztályban tanító tagjaiból álló résztestületére ruházza át. A nevelőtestület tagjaiból fegyelmi bizottság alakulhat, mely a tanulók fegyelmi ügyeiben járhat el. Az intézményvezető és a nevelőtestület kapcsolattartásának módja Az intézményvezető az aktuális feladatokról a tanári szobában elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásbeli tájékoztatókon keresztül értesíti a pedagógusokat. Az iskolavezetés ülései után tájékoztatja az irányítása alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól. A szakmai vezetők az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetítik az intézményvezető, az iskolavezetés felé. 24

A pedagógusok kérdéseiket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg vagy munkaköri vezetőjük útján közölhetik az iskolavezetéssel vagy az intézményvezetővel. Az iskola intézményvezetője a munkatervben meghatározott időpontokban, valamint rendkívüli értekezleten tájékoztatja a nevelőtestületet a legfontosabb aktuális kérdésekről. Az órarendben rögzített szabad sávban tartható előre tervezett értekezlet a Munkaterv alapján, ettől eltérni rendkívüli esetben lehet. Rendkívüli értekezletet lehetőleg nagyszünetben kell megtartani, vagy a szabad sávban. Az előre tervezett értekezleteken a részvétel kötelező, melyről távol maradni az intézményvezető tudtával és beleegyezésével lehet. VIII.1.3.1.2 A szakmai munkaközösségek és tevékenységük, kapcsolattartásuk módja A Köznevelési törvény szerint (71. (1) legalább öt fő) a nevelési - oktatási intézmény pedagógusai szakmai munkaközösséget hozhatnak létre. Munkaközösség létrehozását az iskolavezetés, illetve legalább három azonos tantárgyat, tantárgycsoportot oktató, illetve azonos nevelési feladatot ellátó pedagógus kezdeményezheti. Egy pedagógus több iskolai munkaközösségnek is tagja lehet. A munkaközösségek célja: az oktató - nevelő munka fejlesztése a tagok továbbképzésének segítése az iskola vezetői részére szaktanácsok nyújtása az adott szaktárgyak tanításához A nevelőtestület feladatainak átruházása alapján - a pedagógiai programmal és az éves munkatervvel összhangban - a szakmai munkaközösségek feladatai: javítják, koordinálják az intézményben folyó nevelő - oktató munka szakmai színvonalát, minőségét fejlesztik a szaktantárgyi oktatás tartalmát, tökéletesítik a módszertani eljárásokat végzik a tantárgycsoportjukkal kapcsolatos pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását, lebonyolítását, ezek elbírálását, valamint az eredmények kihirdetését kialakítják az egységes követelményrendszert, felmérik és értékelik a tanulók ismeretszintjét véleményezik a pedagógusok továbbképzésben való részvételének, a továbbképzés erkölcsi és anyagi elismerését javaslatot tesznek a tantárgyfelosztásra és a pedagógusok megbízására az intézmény fejlődése érdekében pedagógiai kísérleteket végeznek 25

támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját, fejlesztik a munkatársi közösséget javaslatot tesznek a pedagógus álláshelyek kiírására segítik a gyermek- és ifjúságvédelmi, a szabadidő hasznos eltöltésével összefüggő, a sajátos nevelési igényű és a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációját szolgáló feladatok elvégzését éves terv szerint részt vesz az intézményben folyó szakmai munka belső ellenőrzésében Az intézményben működő szakmai munkaközösségek: Humán Idegen nyelvi Gazdasági Osztályfőnöki Természettudományi A szakmai munkaközösség-vezető jogai és feladatai: A szakmai munkaközösség vezetőjét a munkaközösség javaslata alapján az intézményvezető bízza meg. Teljes munkaköri leírását az SZMSZ 4. melléklete tartalmazza. irányítja a munkaközösség tevékenységét összeállítja az intézmény pedagógiai programja és munkaterve alapján a munkaközösség éves programját előkészítő munkát végez a tantárgyi tanulmányi versenyek érdekében, gondoskodik a nevezések határidőben történő leadásáról, és segítséget nyújt a házi versenyek lebonyolításához módszertani és szaktárgyi értekezleteket tart, bemutató foglalkozásokat / tanórákat / szervez, segíti a szakirodalom felhasználását, segítséget és útmutatást ad a kezdő tanároknak jóváhagyásra javasolja a munkaközösség tagjainak tanmeneteit, felügyeli a tanmenetek szerinti előrehaladást és a követelményrendszernek való megfelelést, segíti és ellenőrzi a tantervek határidőre történő elkészítését, figyelemmel kíséri a tantervek teljesítését közreműködik a szakszerű helyettesítések megoldásában javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra, a szakmai továbbképzésekre, a munkaközösségi tagok jutalmazására, kitüntetésére 26

ellenőrzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, munkafegyelmét, intézkedést kezdeményez az igazgató felé, óralátogatásokat szervez és végez képviseli állásfoglalásaival a munkaközösséget az intézmény vezetősége felé, és az iskolán kívül összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a munkaközösség tevékenységéről a nevelőtestület számára, igény szerint az intézményvezető részére javaslatot tesz az oktatási eszközök fejlesztésére, és szorgalmazza azok időbeni beszerzését figyelemmel kíséri a meglévő oktatási eszközök hasznosítását, gondoskodik - a munkaközösség többi tagjával együtt - azok védelméről, és besegít a leltározási munkálatokba állásfoglalása, javaslata, vélemény-nyilvánítása előtt meghallgatja a munkaközösség tagjait. A munkaközösségek együttműködése, kapcsolattartásuk rendje: A munkaközösségeket vezetőik vagy az általuk megbízott személy képviseli. A munkaközösségek együttműködése a vezetőkön, illetve az egyes munkacsoportokba delegált munkaközösségi tagokon keresztül valósul meg. A munkaközösség-vezetők értekezletét az iskola intézményvezetője hívja össze. Az összehívást az intézményvezetőn kívül az igazgatóhelyettesek, valamely munkaközösségvezető, az iskolaszék, a szülői szervezet kezdeményezheti. Az előre tervezhető értekezletek rendjét az éves munkatervben rögzíteni kell. VIII.1.3.1.3 A közalkalmazotti tanács Az intézmény közalkalmazottainak legalább 30%-nak kezdeményezésére, Közalkalmazotti Tanácsot kell választani. A Közalkalmazotti Tanács megalakulását, működését, megszűnését a KJT és a MT. szabályozzák. A Közalkalmazotti Tanács munkáját a Közalkalmazotti Szabályzat alapján végzi, melyet a hatályos törvények alapján az iskola intézményvezetőjével egyetértésben kell elkészíteni. A Közalkalmazotti Tanács érdekegyezetést kezdeményezhet az iskola vezetőségével. Jogszabályokban meghatározott együttdöntési, egyetértési és véleményezési jogát teljes körű érdekegyeztetéssel rendszeresen és folyamatosan biztosítva, érdekegyeztető fórumot működtet bármely fél kezdeményezésére. A munkáltató biztosítja a Közalkalmazotti Tanács tisztségviselőinek részére a feladataik ellátásához szükséges munkaidő kedvezményt. 27

A közalkalmazotti tanács tagját megillető munkaidő-kedvezmény mértéke a Mt. 260. (1) bek. szerint a heti 40 órás munkaidő 10%-a, azaz heti 4 óra, amelyet a heti 32 órás kötött munkaidő terhére kell kiadni az alábbiak szerint. A 326/2013. (VIII.30.) Kormányrendelet 18. -ának előírása szerint a 4 óra munkaidőkedvezmény 80%-át, azaz 3,2 órát a neveléssel-oktatással lekötött heti 22-26 óra munkaidő terhére kell kiadni, azaz kerekítve heti 3 órával csökkenteni kell a szóban forgó pedagógus neveléssel-oktatással lekötött munkaidejét, amelyet így 19-23 óra között kell elrendelni. A kormányrendelet előírása alapján a heti 4 óra munkaidő-kedvezmény 20%-át, azaz 0,8 órát a kötött munkaidő és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő, azaz a 32 óra tanítási órákkal vagy egyéb foglalkozásokkal le nem kötött részében kell kiadni. Az illető pedagógus kötött munkaideje tehát nem heti 32 óra, hanem kerekítve csak 31 óra lesz. A közalkalmazotti tanács elnökére ugyanígy vonatkoznak az előírások, számára a 15%-os munkaidő-kedvezmény miatt 4,8 óra kerekítve heti 5 órával csökkenteni kell a nevelésseloktatással eltöltendő munkaidőt, az tehát heti 17-21 óra között lehet, míg a 32 óra oktatássalneveléssel le nem kötött munkaidejéből 1,2 óra kerekítve heti 1 óra munkaidőkedvezményt kell biztosítani. VIII.1.3.1.4 A szakszervezetek A munkavállalók alkotmányban biztosított joga, hogy szociális, gazdasági és társadalmi érdekeik előmozdítása, védelme érdekében érdekképviseleti szervezetet, szakszervezetet alakítsanak. Az érdekképviseleti szervezetek létrehozását és működését a következő törvények, rendeletek szabályozzák: Magyarország alaptörvénye, Munka törvénykönyve, Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény és az egyéb rávonatkozó törvények. Amennyiben kollektív szerződés nincs, úgy a kapcsolattartásra, érdekegyeztetésre a törvényekben előírt módon van lehetőség. Az iskolában működő szakszervezetek érdekegyezetést kezdeményezhet az iskola vezetőségével. Jogszabályokban meghatározott együttdöntési, egyetértési és véleményezési jogát teljes körű érdekegyeztetéssel rendszeresen és folyamatosan biztosítva, érdekegyeztető fórumot működtet bármely fél kezdeményezésére. A Munka törvénykönyve 274. -ban foglalt rendelkezések szerint a szakszervezeti érdekképviseleti tevékenységet ellátó munkavállalót (ld. M.t. 273. (3)-(4) bekezdése) érdekképviseleti tevékenységének ellátása érdekében munkaidő-kedvezmény illeti meg. A naptári évenként igénybe vehető összes munkaidő-kedvezmény a munkáltatóval munkaviszonyban álló minden két szakszervezeti tag után havi egy óra. 28