MR1-180 perc 1 Kossuth,180 perc,2010.10.12. A válság következménye is, hogy egyelőre nem csökkent a csődbe ment, felszámolás alá került cégek száma. Többen arra következtetnek, hogy van, akinek kifejezetten jól jön, hogy ürügyként felhasználja, felhasználhatja a válságot. Mindenesetre egy friss felmérés szerint, nem sokat javult a statisztika, ami a megszűnéseket illeti, miközben egyre több céget alapítanak. Erről az ellentmondásról is beszélgetünk nem sokára szakértővel, de most Bereg Patrícia összeállítása következik. Gazdasági rekord dőlt meg, nem éppen pozitív értelemben, soha annyi céget nem számoltak fel ugyanis még egyetlen hónap alatt, mint a múlt hónapban és csak részben árnyalja a képet, hogy a Cégbíróságok feldolgozták az augusztusi ügyhátralékot, ugyanakkor a múlt havi 1914 felszámolás, összesen 35 százalékkal több az egy évvel korábbi azonos havinál. Tehát a válság gyűrűzik tovább, erre következtet ebből az Opten Kft, amely a felmérést készítette. Vajon ezt érzékelik-e általában is a vállalkozók? A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke Parragh László, mit tapasztal? Parragh László: - Tulajdonképpen azok a számok teljesülnek be, amikkel korábban számolni lehetett. Tehát látszott az, hogy a gazdaság mely szöveteiben fog a válság károkat okozni és talán egy attitűdváltás is van, tehát ezen sem lepődnék meg, hogy bizony azért most van néhány olyan csalárd helyzet, ami nem feltétlenül a korrektség jegyében történik. M: - Ezt egyébként kérdezni si akartam már annál is inkább, mert a felmérés szerint ugyanakkor kiemelkedően sok, 4.127 céget alapítottak, ebben a gazdasági környezetben pedig éppenséggel nem az optimizmus jellemző. Parragh László: - Mi is nagyon jól látjuk és rengeteg jelzést kapunk arra, hogy kiürítenek vállalkozó cégeket és utána hagyják, hogy tönkremenjen, csődöljön a cég. Sajnos ez ellen ma igazán hatékony fellépési forma nincs, ezért mondjuk mi azt, hogy kellene egy kötelező kamarai tagság, ahol minden szereplőt látunk. Egész biztos, hogy most vannak olyan iparágak, ahol ez szinte divattá vált, teszem azt ilyen mondjuk az építőipar. Ott a legtöbb a projektcég, és ami ennél fontosabb, hogy ott a legtöbb a halasztott fizetés. Nekem van az érdekeltségi körömben olyan vállalkozás, akinek a vevőjéről
tudjuk, hogy csődbe akarja vinni a cégét, már ugyanazon a címen létrehozta a következő vállalkozását, ugyanaz az ügyvezetője, gyakorlatilag ugyanaz a tevékenysége, miközben a régi cégbe legalább 100 millió forinttal be fogja dönteni a beszállítóit. Én úgy gondolom, hogy most egyértelmű fordulat van a magyar gazdaságpolitikában, különösen ez a vörösiszapkatasztrófa mutatja be ezt a számunkra nagyon pregnánsan, hogy az állam az lényegesen erőteljesebb szerepvállalásra készül, sokkal komolyabban veszi a felelősségnek a kérdését, ami azt gondolom, hogy nagyon jelentős társadalmi elvárás is ma már. Ugyanezt szorgalmazza a Felszámolók és Vagyonfelügyelők Országos Egyesülete is. Somogyi Ferenc, az egyesület elnöke azonban, főleg a Csődtörvényt írná át, ha tehetné, ezt már javasolta is a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnak. Szerinte ugyanis a törvény tavaly szeptemberben életbe lépett módosítása, nem kedvez a bajba került cégeknek, ugyanis nem biztosítja a beszállítók helyzetét. Somogyi Ferenc: - A biztosított hitelezők azoknak érdekük, hogy a csődegyesség létrejöjjön, bár, hogyha nem lesz csődegyességük akkor is jól járnak, míg azok a hitelezők, akik a csődeljárás alá került cégnek beszállítói, alapanyagot szállítanak, szolgáltatást végeznek, azok nincsenek rendezve, nem érdekük, hogy továbbnöveljék az adósságot, és így tulajdonképpen a csődtörvény módosítása nem érte el a célját. Sajnos a csődtörvény módosítása, megint azoknak kedvez, akik ezzel vissza akarnak élni. Időt húznak és az időhúzásukkal továbbnehezítik a vállalat helyzetét. A csőtörvény módosítása mellett az is nagyprobléma, hogy míg mondjuk Németországban, ha eltűnik egy cég iratanyaga, mondjuk öt évre is bezárhatják az iratanyagot eltűntető cégvezetőt, nálunk hoz egy papírt, hogy ellopták az autót. Egy olyan liberalizálás alakult ki a gazdaságban a cégalapítás körül, ami szinte példátlan. Tehát világbajnok Magyarország a cégalapításban meg a cégmegszűntetésben is. A rendszerváltás óta alakult Magyarországon 950.000 vállalkozás, amiből már 450.000 meg is szűnt. Ezért alakulnak ki azok a csoportok, akik adóoptimalizálásról beszélnek, holott ez mások becsapására indul. A szabályozás nem tud ennek megfelelően utánajárni és mi ezt nagyon sürgetnénk, hogy egy gyors és sürgető feladat legyen a csődtörvény korszerűsítése, vagy egy teljesen új csődtörvény megalkotása. M: - Nem sokára folytatjuk a témát!
2010.10.12. 0500 Infó Rádió Hírek Rendkívüli helyzet esetén elfogadhatónak tartja több munkaadói szervezet a cégtulajdonosok jogainak korlátozását. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Ipar Kamara elnöke úgy fogalmazott: ez a normális önvédelmi mechanizmus része, és lehetőséget biztosít arra, hogy kezelhető legyen a helyzet. Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke azt mondta: szélsőséges esetekben elfogadható a lépés, de - mint fogalmazott - jobb, ha ez nem következik be. Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára szerint nyilvánvaló, hogy csak szélsőséges helyzetben és csak átmenetileg alkalmaznák ezt a lehetőséget. Érthetőnek nevezte, hogy egy súlyos tragédia esetén a hatalom nem kíván ölbe tett kézzel ülni.