SV2 Ószövetségi bevezető Izrael történetírása 1. tétel: Az ószövetségi történetírás Miről szól ez a tétel? Összefoglalja az ószövetségi történetírás jellemzőit: 1. melyek az Ószövetség történeti könyvei? hol találunk még történeti adatokat? 2. miben különbözik az ószövetségi történetírás a maitól? 3. mennyiben tekinthetünk az Ószövetségre történeti forrásként? hogyan értékeljük az adatokat? 4. mik az ószövetségi történetírás sajátosságai? mi adja a különleges értékét? 5. hogyan láttatja velünk az Ószövetség az ókori Izrael történetét? milyen korszakokra osztja? 1/ a. Melyek az Ószövetség történeti könyvei? a) Tóra = Pentateuchus = Mózes öt könyve: a világ teremtésétől a honfoglalásig b) Józsue, Bírák, Sámuel, Királyok = Deuteronomisztikus Történeti Mű (DTM): a honfoglalástól a babiloni fogságig c) Krónikák 1-2.: párhuzamos mű a kezdetektől a babiloni fogságig d) Ezdrás, Nehemiás: hazatérés a fogságból, az 5. századi reformok e) Makkabeusok 1. és 2. könyve: párhuzamos elbeszélések a 175-135 közti időszakról 1/ b. Hol találunk még történeti adatokat? a) Királyság koráról: a 8-7. századi próféták könyveiben b) Fogság utáni korról: Aggeus, Zakariás, Malakiás könyvében c) A hellén-római korról: Josephus Flaviusnál 2. Miben különbözik az ószövetségi történetírás a modern történetírástól? Az Ószövetség az ókori Izrael történetét vallásos céllal dolgozta fel: a) számára a történelem Isten megnyilatkozása b) Isten terveihez méri az emberi cselekvéseket: a. hogyan mutatkozott meg egy eseményben Isten? b. hogyan teljesedett be az akarata? c. megfeleltek-e az emberi szereplők Isten elvárásainak? c) a hogyan történt kérdése ehhez képest kevésbé érdekli A modern kor viszont rekonstruálni akarja az események láncolatát és logikáját: a) pontosan hogyan történtek az események? b) mik az ok-okozati kapcsolatok közöttük? A különbség miatt le kell fordítanunk az ószövetségi történetírást a modernkori nyelvére: a) kiemelni az igazolható vagy valószínűsíthető adatokat a bibliai szövegből b) ellenőrizni a Biblián kívüli forrásokból (alátámasztja-e a régészet? más ókori szövegek?) A bibliai történetírás nem tudósítás de nem is mese: alkalmazkodni kell a felfogásához és a módszeréhez Akik rosszul olvassák: fundamentalisták, hitetlen racionalisták
Műfajának jellemzői: a) túlzások és leegyszerűsítések oka teológiai: Isten megnyilatkozásainak kiemelése b) a kronológiai adatok sokszor szimbolikusak céljuk: 1) korszakokra osztás; 2) egy-egy korszak jellemzése (pl. őstörténet: életkorok csökkenése = bűn növekedése) máskor az események örök jelentőségét hangsúlyozza (pl. pászkavacsora) c) az események elbeszélését átjárja azok értékelése: teológiai, tanító motívumok d) szépirodalmi alkotás: klisék, tipizálás forrásértéke csökken, de átélhetőbb 3. Az Ószövetség mint történeti forrás A bibliai szövegből nyert adatokat három síkon tudjuk felhasználni: I. A szöveg által elbeszélt kor: értéke attól függ, hogy a bibliai történetírónak milyen forrás állt rendelkezésére a királyság előtti korból (pátriárkák, kivonulás, honfoglalás, bírák): csak morzsák II. III. (ráadásul nem tudjuk, hogy az eseményekkel egykorúak-e vagy jóval későbbiek) a királyság korából több tényszerű adat: a 10-6. század története jól megírható A szerzők és szerkesztők kora abból, amit fontosnak tart, ahogy beállítja az eseményeket, közvetve megismerjük a megírás korát; de a legtöbbször nincs semmilyen utalás a szerzőre és a keletkezési időre ezért a legtöbb mű születéséről csak elméleteket lehet felállítani A magyarázó kora minden kor kutatóját más-más érdekli a szövegből azt ismeri meg jól a múltból, amihez jó analógiát talál a saját korában az ószövetségi exegézis minősége: adatok + vízió 4. Mik az ószövetségi történetírás sajátosságai? Mi adja a különleges értékét? A történetírás célja: megérteni, kik vagyunk és mit kell tennünk (mikor és miért buktunk, mikor és mitől voltunk sikeresek, jó és rossz példaképek) Egy nép önképe bonyolult: az egyes csoportok mást és mást hangsúlyoznak belőle. Az ószövetségi történetírás remekmű, mert: összedolgozta Izrael önképének árnyalatait párhuzamos elbeszélések folyamatokban gondolkodik az ok-okozati kapcsolatokat összetetten mutatja be több szempontból is értékel a vegyes forrásanyagot egységes elbeszéléssé formálta Döntő szerepe volt a monoteizmusnak: Jahve a konstans főszereplő Isten a világnak nem része, de a történelemnek részese nincs égi történés, a történelemben Isten partnere az ember (nem bábu) rátalált a szabad akarat szerepére az Isten által vezetett történelemben Korszakok alkotása: időkeret = értelmezői keret 2
5. Az Ószövetség korszakai Kik vagyunk? Mi Izrael? Két válasz fut párhuzamosan, összeegyeztetve: Izrael = Ábrahám fiai leszármazás, vérségi kötelék etnikum Izrael = a szövetség népe Jahve-tisztelet, mózesi törvények vallási közösség Az ószövetségi történet dióhéjban: I. A NÉP TÖRTÉNETE Ábrahám kiválasztása családjának adott ígéretek egyiptomi szolgaság Mózes kivonulás pusztai vándorlás honfoglalás 1219: Mernepta emlékoszlopa törzsek szövetsége bírák kora anarchia II. A KIRÁLYSÁG TÖRTÉNETE egységes királyság: Saul Dávid 1000 Salamon 925 - kettészakadt ország: a szakadár Izrael vége: asszír hódítás: 722 Júda (jeruzsálemi templom, Dávid háza) vége: babiloni hódítás 587 III. A VALLÁSI KÖZÖSSÉG TÖRTÉNETE 1. babiloni fogság (597-538): szétszóratás a világban 2. perzsa kor (538-332) a. hazatérés, templom újjáépítése 515 b. Ezdrás, Nehemiás reformjai (450-430 k.) 3. hellén kor 332-134 a. ptolemaidák 301-198 b. szeleukidák 198-167 c. Makkabeus-felkelés 167-134 4. Hasmoneus kor (134-63) 5. 63: római uralom kezdete 3
2. tétel: A Pentateuchus általában; kutatástörténete Miről szól ez a tétel? 1. Bemutatja a Pentateuchust: milyen neveken ismerjük (Penta-, Hexa-, Tetra-, Ennea-) miről szól az öt könyv: Genezis: 1-11 őstörténet, 12-50 pátriárkák (Ábrahám, Jákob, József) Exodus: 1-18: Mózes, 10 csapás, kivonulás, pusztai vándorlás eleje 19-40: Sínai szövetségkötés, tízparancs, törvények, szent sátor Leviták: kultikus törvények Numeri: pusztai vándorlás, kiegészítő törvények Deuteronomium: Mózes búcsúbeszéde, intelmek és törvények 2. Miért fontos a Pt a zsidóknak és a keresztényeknek? Miben más a jelentősége? zsidók: Izrael életrendje (igaz élet, helyes vallásosság) keresztények: az üdvtörténet kezdete 3. Összefoglalja azt, ahogyan a keletkezésének történetét régebben elgondolták I. A keletkezés problémája a. milyen hagyományok éltek a keletkezésével kapcsolatban? b. milyen jelenségek vannak a szövegben, amik cáfolják ezeket a hagyományokat? c. milyen témaköröket figyelhetünk meg a Pt-ban? II. Hogyan próbálták megoldani a keletkezés problémáját a 18-19. században? a. a Jahve és Elohim nevek váltakozása alapján két forrást feltételeztek b. felfedezték a 3. (Deuteronomista) és a 4. (Papi) forrást is c. Wellhausen átfogó elméletté formálta a megfigyeléseket d. elméletét tovább finomították e. majd a 20. század elején a formatörténeti iskola (Gunkel) átalakította III. Hogyan szedték ízekre Wellhausen elméletét? a. Martin Noth: a Dt-t kiemeli ( Tetrateuchus), 6 nagy téma b. az Elohista eltűnik ( J, D) c. a források írásba foglalását egyre későbbre teszik d. kikezdik a Jahvistát i. már nem nagy teológus, csak udvari ideológus (Vermeylen) ii. nagy történetíró, de nem 10., hanem 6. századi (van Seters) iii. alárendelik a D-nek (a DTM volt az első történetírás, a J csak kiegészítette azt Schmid, Rose) e. a Papi forráson kívül nincs átfogó forrás: J, E és D = nem-papi részek f. töredékelmélet (Rendtorff): a 6 nagy téma külön fejlődött, a D fűzte össze először elbeszéléssé, P forrás és J forrás nincs ezek csak hozzáadások 4
3. tétel: A Pt a mai kutatásban. Szövegtípusok a Pentateuchusban Miről szól ez a tétel? 1. Bemutatja, ma hogyan érdemes elképzelni a Pentateuchus keletkezését I. Forrásai a fogság előtti és alatti korból II. Első változata: törvénygyűjtem. laza elbeszélő keretben (5. sz. ezdrási reformok szolgálatában) III. Kibővítés nagyeposszá a körbeírás módszerével (párhuzamos hagyományok, pátriárkák, pusztai vándorlás) 4. század IV. Végső forma: a Dt leválasztása a DTM-ről, a nagyeposz erősítése további hagyománydarabokkal 4. század 2. Bemutatja a Pt szövegtípusait Bár a művet blokkokból szerkesztették, de vannak benne jellegzetes szövegtípusok Papi forrás Jellegzetességei: szóhasználat: Izrael fiai, közösség, gyülekezet, Kánaán földje, örök, szaporodni, fajtájuk szerint, nemzetségük szerint érdeklődése: a sztori kevésbé érdekli, mint az adatok, rendszer: listák, nemzetségtáblák a kultusz és a rituális szabályok nagyon érdeklik Előfordulása: pátriárkák, Deuteronomium: alig vagy semennyi őstörténet, Numeri: fele-fele kivonulás, Sínai perikópa: többség Felfogása: folyamatos kronológia (ami nem érdekli, ott nemzetségtáblák) 4 világperiódus = 4 szövetség: Ádámtól Noéig, jele a szombat Noétól Ábrahámig, jele a szivárvány + vér evésének tilalma Ábrahámtól a Sínai hegyig (Mózesig), jele a körülmetélkedés a Sínai hegytől örökké, jele a mózesi törvény Keletkezése: régebben: alapirat (Pg = főleg elbeszélések) és másodlagos anyag (Ps = törvények) megkülönböztetése ma: fordítva, a törvényi anyag a régebbi, ezt keretezték elbeszélő részekkel Papi kör műve (transzcendencia, kultusz, normatív etika iránti érdeklődés) Ez a kör alkotta meg a Pt alapszövegét, de a kibővítés fázisában is végig jelen volt Nem-papi szövegek a dokumentumelmélet szerint Régebben: J, E, D, P: a szövegfejlődés állomásainak tekintették a rétegeket Ma: nem tekintik őket egységes forrásoknak, ezért nem-p szövegekként beszélnek róluk. De azért a régi megfigyelések helytállóak. Jahvista (J) A legősibbnek gondolt forrás: ami az E, D, P leválasztása után marad, az J. Változatos, mert sokféle hagyományt felhasznált. Jellegzetességei: egyetemesség: Jahve a teremtő, minden ember üdvösségét munkálja 5
teológiai optimizmus: a bűnös embernek mindig új lehetőséget ad, a bűnök sem akadályozzák az ígéretek beteljesítését Izrael és a környező népek rokonsága a fiatalabb testvér felemelkedésének motívuma antropomorfizmusok, Isten szuverenitásának hangsúlyozása Elohista (E) Létezésére főleg a dublettek utalnak: pl. Hágár elűzése, József eladása, Mózes meghíváa Előfordulása: Gen 20-tól Num 24-ig, de főleg pátriárkák, kivonulás Szóhasználat: pl. Isten hegye, kétszeri megszólítás Teológiája: Izrael kiválasztottsága, elkülönítése a többi néptől Isten transzcendenciája (csak álomban vagy angyal közvetítésével van találkozás) erkölcsi és szociális érzékenység hasonlóságok a klasszikus prófétizmussal északi szentélyek jelentős szerepe Deuteronomista (D) nincs elbeszélő anyaga, saját szövege csak a Dt-ban van, másutt szerkesztő Nyelvezet: ünnepélyes, áradó, körmondatok, ismétlések Parainetikus (buzdító) cél: a parancsokat indokolja, áldásokat ígér Szóhasználat: Jahve, a te Istened, egész szívvel, megtartod és teljesíted, Egyiptom a szolgaság háza 3. Érvel amellett, hogy a források keletkezését és szerepét másként kell elgondolni, mint ahogy a dokumentumelméletben Az újabb kutatás Wellhausen rendszerét ízekre szedte. 1) A Jahvista nem egységes forrás. Minden részben (őstörténet, pátriárkák, kivonulás) más érdekli. A J csak attól J, hogy nem D és P. 2) A D jellegzetes szöveg, de a Dt-ban nincs elbeszélő anyaga. Viszont az E elbeszéléseket ugyanaz érdekli, mint a D szövegeket: az Elohista valójában Deuteronomista lenne? (E = D?) ez a D ugyanaz a D, mint a Dt-ban levő D? (D e = D dt?) => a D-ről is csak annyit mondhatunk: nem-p. 3) A P törvényei valójában régi anyagok, legalább olyan régiek, mint a J, E elbeszélések. => a P nem a legkésőbbi forrás 4) A dokumentumelmélet szerint a P készült legutoljára, amikor a JED már készen volt. Valójában P és D kölcsönösen hatottak egymásra (mindketten átvettek a másiktól, végig részt vettek a szerkesztésben). 4. Képet ad arról, hogy a fentiek tükrében hogy kell elképzelnünk a szövegtípusok kapcsolatát egymással Látjuk, hogy a jelenlegi szöveget párhuzamos hagyományokból állították össze, lásd őstörténet: két teremtéstörténet, vízözön két változata pátriárkák: dublettek, északi és déli hagyományok kivonulás, pusztai vándorlás: eltérő hagyományok összedolgozása 6
Fokozatos beépítés a Pt közepe főleg papi, Ex első fele, Numeri fele-fele, Gen, Dt: már a nem-p szövegek vannak többségben Két szerkesztői kör: a P nemcsak szerző, szerkesztő is (pl. Szövetség könyve, D anyagok a Szentség törvényében) a D is szerkesztette (pl. aranyborjú, Mózes meghívása) Van egy harmadik szerkesztő is (nem-p, nem-d): ld. Bileám történet Izrael önképének árnyalása, vallási merevség oldása => tényleg három szerkesztői kör alakította a Pt-t (= dokumentum-elmélet), de nem egymás után, hanem kölcsönösen hatottak egymásra. 7
4. tétel: Az őstörténet (Gen 1-11) Miről szól ez a tétel? 1. Bemutatja, milyen nagy jelentősége van az őstörténetnek a zsidó és keresztény teológiában, sőt a keresztény kultúrára épülő világ emberképében és jogrendjében 2. Bemutatja az őstörténet szerkezetét, terjedelmét; külön kérdés, hogy igazából meddig tart 3. Foglalkozik az őstörténet értelmezésének problémájával: Először azzal, hogy mik a bibliai szöveg értelmezésének a szabályai, majd a) az őstörténet szövegtípusaival és a keletkezésének rekonstruálásával b) a mezopotámiai és egyiptomi hasonló témájú szövegekkel való kapcsolatával 4. Sorra veszi az őstörténet részeit: a) a két teremtéstörténet b) Káin és Ábel, nemzetségtáblák c) vízözön d) vízözön utáni világ 1. Az őstörténet jelentősége A műfaja nem történetírás, hanem etiológia = eredetmagyarázat, okmagyarázat Háttere az ember ellentmondásos tapasztalata, kérdése: mi ennek az oka, eredete Az általános emberi tapasztalatot + a szerzők által ismert világ viszonyait magyarázza Alapgondolata, hogy Jahve nemcsak nemzeti Isten, de az egész kozmosz Istene: Ő határozta meg a világ rendjét és az emberi viszonyokat o a zsidó-keresztény világértelmezés és emberkép alapja: a világ eredete, az ember értéke, alapvető emberi jogok, nemzetközi jog Bűnbeesés: a megváltás megértéséhez döntő jelentőségű, hogy mi volt az ember eredeti állapota, mit okozott a bűnbeesés Az izraeli történetírás előszava a történelem helyszíne, szereplői az emberi világ alapjai: kultúra, munka, emberi viszonyok a történelem mozgatórugói: áldás és az Isten által adott irány 2. Az őstörténet neve, szerkezete, terjedelme Neve: azért ez a neve, mert a Biblia e részén 1) az emberi életről / emberiségről van szó, 2) az ősidőkben, a történelem előtti korban játszódik Szerkezete: 8 fő rész 1. Hatnapos teremtéstörténet 2. Édenkerti történet (ember teremtése + bűnbeesés) 3. Káin és Ábel 4. Nemzetségtáblák 5. Noé és a vízözön 6. Népek táblája 7. Bábeli torony 8. Nemzetségtáblák Ábrahámig 8
Meddig tart? 1. Ha csak a történelem előtti idők számítanak ide, akkor 1-9. (vízözön után jelenlegi világ) 2. Ha Izrael előtörténete, akkor Ábrahámig tart: a. a családfa már nem? = 11,9 a vége b. a családtörténet már nem? = 11,26 a vége c. Ábrahám meghívása már nem? = 11,32 a vége A közösen elfogadott értelem alapja: nyelvtani értelem és a 3. Értelmezésének keretei történeti értelem (= az alkotók mit akartak vele kifejezni) Nyelvi elemzés korlátja: a jelentésnek nincsenek éles kontúrjai Történeti elemzés korlátja: Nincs adat arról, hol, mikor, ki, kinek írta elméletek a szövegből nyert utalások elhelyezni Izrael történetének valamely korszakába az ókori keleti párhuzamos szövegek alapján hasonlóságok, különbségek a) A szöveg keletkezése Legalább két szövegtípus van benne: P: hatnapos teremtéstörténet, genealógiák (5; 11,10-26) Nem-P (régen J): az ember teremtése, bűnbeesése, Káin és Ábel, istenfiak, bábeli torony Kevert: Noé és a vízözön, a népek táblája Nincs kortörténeti utalás logikai, lélektani érvek: átfogó tapasztalat, elvonatkoztatás kellett hozzá: Izrael hitéből alkotott szintézis írói munka, az izraelita hit már határozott formát öltött a kezdetek iránti érdeklődés: válsághelyzet = Izrael találkozása egy befolyásos kultúrával: ilyen a 8. századtól a 3. századig többször is volt A két szövegtípus jellemzői: nem-p: antropológiai érdeklődés, antropomorfizmusok, istenfiak: a fogság utáni hitben nehezen képzelhető el P: elvontabb, kozmológiai érdeklődés = fogság utáni kor, ebbe építhették bele a régebbi, nem-p részeket. b) Kapcsolat mezopotámiai és szövegekkel A közel-keleti kozmogóniákból ismert mitikus motívumok felhasználásával, de a Jahve-hit szellemében írt alkotás Hatnapos teremtéstörténet Enúma elis, memfiszi teológia Édenkerti teremtéstörténet Atrahaszisz, Enúma elis Bűnbeesés Gilgames eposz Vízözön Gilgames, Atrahaszisz, királylisták, Égi tehén A kapcsolat jellemzői: Szövegszerű átvétel nincs, a közös motívumokból merít Vallási tartalmukat átformálja a Jahve-hitre Nyíltan nem vitatkozik velük, de az izraeli világértelmezést akarja kifejezni 4. Az őstörténet részei a) A két teremtéstörténet Ma: egy optimista kozmogóniát egy bukás követ, de 9
Eredetileg: fordítva készülhetett = a bukás története elé raktak egy pozitív kezdetet Édenkerti történet: az ember teremtése a központban a világ sivatag, első az ember a föld pora + éltető lehelet az ember múlandó, de van benne isteni is itt: nincs tragikus függőség az istenektől kert = a világ szép, jó későbbi hagyomány: erőszakmentes, gondtalan élet nő a férfi bordájából = összetartoznak jó és rossz tudásának fája = tudásunk, ítélőképességünk korlátozott bűnbeesés: o oka a nagyravágyás, gőg ( Gilgames, Enkidu), o a szenvedés nem Isten akarata, o később: orfikus, platonikus tanok alacsonyabb rendű életbe bukás o DE: a Gen nem akarja azt mondani, hogy az embert Isten halhatatlannak és bűntelennek teremtette Hatnapos teremtéstörténet: a világ teremtése az emberben éri el a csúcsát Nyolc fázis (szétválasztás, majd benépesítés) hat nap alatt Ókori világkép: a világ rendje = a káosz erőinek megfékezése (égbolt, leviatán) A rendet Isten parancsa teremti és áldása tartja fenn Isten a szavával teremt = akarata szuverén, könnyedség Hat nap = történetiség, időbeliség Az ember Isten képmása = Isten intézője : ő képviseli a világban o férfi és nő = mindketten osztoznak az istenképiségben o nem állítja, hogy az ember félig isteni (lélek, értelem, szabad akarat által) o 7. nap = szombat megtartása, de azt is jelenti: a világ beteljesedés felé halad b) Káin és Ábel, nemzetségtáblák (4-5) testvérgyilkosság: bűn és bűnhődés természete o a bennünk levő szörnyű erők o Isten az erkölcsi és jogrend védelmezője: a bűn nem marad rejtve, a megtorlás keretek között nemzetségtáblák: mesterségek kialakulása, átvezetés a vízözön korába c) Vízözön (6-9) Istenfiak: politeista maradvány, az erkölcsi romlás bevezetője Vízözön: ellentmondások = két szövegtípus keveredik o egyiptomi, mezopotámiai szövegek erős hatása A vízözön oka: Atrahaszisz: az istenek megunják az emberek zajongását Égi tehén: a Ré elleni lázadás Gilgames: nincs rá magyarázat Biblia: az emberek erkölcsi romlása az isteni rendet fenyegeti Isten itt büntető, de inkább megmentő ( Noé bárkája) Megígéri, hogy nem lesz több ilyen Utána: új kor, áldás, szövetségkötés (Égi tehén = vége a régi jó világnak, itt: új szövetség) hús evésének megengedése, de a vér tilos d) A vízözön utáni világ (10-11) Népek táblája = az ókori ismert világ népeinek rokonsága Bábeli torony = miért nem értik meg egymást (nagyravágyás, Isten elleni lázadás) A vége: Noé korának összekötése Ábrahám korával 10
5. tétel: A pátriárkák (Gen 12-50) Pátriárkák = Izrael ősatyái Négy nemzedék: Ábrahám, Izsák, Jákob (= Izrael), Jákob fiai + szomszéd népek ősei Három ciklus: Ábrahám (12,1-25,18) Jákob (25,19-36,43) három felvonásban József (37-50) ÁBRAHÁM-CIKLUS 1. Az egyes ciklusok jellegzetességei Az elbeszélés jellemzői: 1. Változatos témák, töredezett ami összefogja: vándorlás, Isten ígérete 2. Vándorlás: Hárán Közép-Palesztina Negeb Egyiptom Bétel déli vidék 3. Töredezettség: dublettek a. szövetségkötés: nem-p 15 P 17 b. Hágár elűzése: két nem-p J 16, E 21 c. Ábrahám / Izsák a húgának mondja a feleségét 3x (12, 20, 26) 4. Sok folklorisztikus etiológia: népek eredete, helyek, nevek magyarázata Témák: 1. Ábrahám a sokaság atyja a. népek származnak tőle b. közvetít, békét szerez: Lót, Szodoma, Abimelek, Izsák felesége 2. Ábrahám benső története a. Isten szól hozzá, szövetséget köt vele, ígéreteket ad neki, próbatételek, remények 3. Ábrahám jelentősége a. általa nyer áldást a föld minden népe b. vallása közvetlen, személyes c. de kiválasztott is: külön szövetség, körülmetélés 4. Mózeshez hasonló a. áldást közvetít b. Isten megjelenik neki c. barátként beszél vele, megerősíti d. szinte társa Istennek sok próbatétel, nagy bizalomra van szüksége e. DE: Ábrahám szerepe nem világos, mint Mózesé Papi részek az Ábrahám-ciklusban Hosszabb P csak ebben a ciklusban van (17, 23) 1. A P is párhuzamba állítja Mózessel: a. szövetség, ami által új korszak kezdődik b. DE: az ígéretekből csak Izsák érdekes ( a szent nép), [az egyetemesség nem] 2. Sára temetése a makpélai barlangba: a. minden ősatyát ide temetnek, még azt is, aki Egyiptomban hal meg JÁKOB-CIKLUS Az elbeszélés jellemzői: Kis epizódokból áll, de fordulatos, kidolgozott történet 11
Fő motívuma: a fiatalabb testvér a bátyja fölé kerekedik és egy erős klán alapítója lesz Vándorlás: kb. hasonló, mint Ábrahám, de Közép-Palesztina a fő helyszín Forrásai: Papi részek: kevés helyen genealógiák, Jákob nem vesz el kánaáni lányokat, új nevet kap Istentől Nem-P: színes, élvezetes Jákob fondorlatos, de őt is becsapják sikerre jut, de a gyerekei bánatot okoznak neki; nők szerepe: Rebeka és a feleségei segítik Belső küzdelem: félős fiú végül megküzd Istennel és az Izrael nevet kapja Betétek: Izsák Gerárban, Dina meggyalázása JÓZSEF NOVELLA Jól szervezett, gördülékeny novella késői novellák (Jón, Jud, Tób, 2Makk) De: dublettek okozta törések (Ruben / Júda izmaeliták / midiániták) Három réteg: József felemelkedése = diaszpóra novella (izraelita idegen környezetben: megpróbáltatás siker) Eszter, Dániel, Tóbiás DE: 1) ez Egyiptom; 2) nem a héber származása miatt éri baj Testvérek közötti viszály Ismert bibliai motívum, Jákob történetéhez kapcsolódik, Dávid és fiai Nagy morális érzékenység, lélektanilag kidolgozott, közös bűn fájdalmas kiengesztelődés Jákob családjának Egyiptomba költözése töredezett: Jákob leszármazottai, Efraim és Manassze megáldása, áldások, intelmek, Jákob halála Betét-történet: Támár és Júda ( Dávid származása + kettős mérce, sors iróniája) 2. A pátriárkákról szóló részek keletkezése Két megfigyelés: I. ez a rész más, mint a Biblia többi része Vallásosság: itt nincs papság, templom, szombat, áldozati rend, tisztasági szabályok, stb. Erkölcsiség: nem minősítik az eseményeket (pl. Sára elbánik Hágárral, Ábrahám hazudik, Jákob becsap másokat, stb.) Hogy lehet ez? A D és P szövegek sokkal szigorúbb vallásosságot követnek o vagy akkor születtek, amikor ez az ellentmondás még nem volt zavaró o vagy akkor, amikor már nem volt zavaró II. Ebben a részben alig van P (J és E van túlsúlyban) Még nem A dokumentumelmélet következtetése: a pátriárkai történetek Izrael ősi, természetes hitét tükrözik (a dt reform és a P kultikus szabályai előtti kort) = Ez volt a Pt ősi anyaga, a P készen találta és kis szerkesztéssel alapul vette Már nem MA fordítva gondoljuk: a Pt megírási folyamatának a végén vették bele (kibővítés nagyeposszá). = a DTM korábbi, mint a Pt nem volt a P előtt történeti mű (Jehovista), a P az első szerkesztő 12
Bizonyítás: Jákob-ciklus: A fogság előtti bibliai irodalom az ősatyák közül csak Jákobra utal: Oz 12 felidézi a történeteit, és óv a csaló ősatya követésétől Jákob nem pozitív alak más prófétáknál sem (Jer, Dt-Iz, Mal) Kis történeti krédó: Izrael idegen nép volt, a pusztában lett Isten népévé törzsi eredetmondák a ravasz ősről, akit Isten mégis szeretett TEHÁT: Csak akkor kerülhetett be a Pt-be, amikor már nem veszélyeztette az ortodox judaizmust (az már megszilárdult). Célja: az ősi nemzeti hagyományokkal kiegészítés Ábrahám-ciklus: Kettősség jellemzi: sok nép atyja Izrael őse Alakja a déli vidékhez kötődik: mindig is vegyes népség lakta (midiániták, izmaeliták, edomiták, stb.) közös ősüknek tartják Ábrahámot (ld. Ez 33,24) Hagyománytörténeti iskola: Ábrahám a törzsi leszármazásban is közös ős nemzetegyesítő törekvések: Salamon kora? Jozija kora? DE: a P-t nem a politikai legitimáció érdekli nem zavarja, hogy Ábrahám más népeknek is őse Ő egy állomás a tiszta hit megjelenésében (Noé Ábrahám Mózes) Ez a szerepe később is megmarad: keresztények a hitben Ábrahám fiai, iszlám atyja József-novella: Ez egy késői diaszpóra-novella ( hellenista társai) Erkölcsi érzékenysége egész más. o 5-4. században keletkezhetett Egyiptom kettős szerepe Izrael történetében (itt már nincs meg a próféták ellenszenve) szereplők, helyszín jó átvezetés a kivonulás történetébe VAGYIS: a. a pátriárkai történetek a judaizmus megszilárdulását követően, 5-4. században keletkeztek b. céljuk: Izrael előtörténete c. előbb egy rövidebb, válogatott anyag Ábrahámról és Jákobról d. a záróredakcióval együtt bővebb anyag + József-novella ( dublettek, erkölcsileg problémásabb részek) nagyeposz 3. A pátriárkai történetek teológiája Izrael papi nép a világ népei között A P egyetemes távlatba helyezi Izraelt: papi nép a pátriárkák ennek az eredet-elbeszélése. Az is fontos, hogy az Ábrahám-Jákob vonalon kiválasztott, elkülönített, és az is fontos, hogy Ábrahám által egyesíti a népeket Mindent Isten gondviselése vezet Kegyelmi teológia nem az emberi érdemek, hanem Isten gondviselése vezeti a történetet. A kudarcok, bűnök csak kiemelik a kegyelem erejét. Dávid történetével: a kiválasztás kegyelmi tett, a bűnök nem hiúsítják meg Isten akaratát. Izrael családi közösség Izrael nemcsak vallási közösség vérségi összetartozás feltétel nélküli szeretet testvériség érzése Nem Mózessel, hanem Ábrahámmal kezdődött a nép története: kettejük párhuzama = az önkép mindkét oldala fontos. 13
4. A Gen 12 50 és a történelem Mennyiben forrás Izrael eredettörténetéhez? Külső forrás nincs róla ez ugyanis családtörténet = nem lehet történeti forrásként kezelni. Mégis megpróbálták: Baltimori iskola: az ókori kelet régészeti emlékeivel nevek, szokások, helyek beleillenek a korba Ez ugyan nem bizonyít semmit, de arra utal, hogy ősi emlékeket őriznek Formakritika: A monda és a szájhagyomány hosszú időn át meg tudja őrizni egy esemény magját. Ez ugyan nem történetírás, de az elbeszélések a messzi múltból eredhetnek. Értékelés: Mindkét elmélet gyönge lábakon áll óvatosan kell fogalmazni: o a Jákob-hagyomány visszamegy legalább a Kr. e. 8. századig (ld. Ozeás), onnantól minden csak találgatás (az állítás és a tagadás is). 14
6. tétel: Kivonulás Egyiptomból (Ex 1,1 15,21) 1. A kivonulási történet jelentősége a) Az Ószöv. szíve: első találkozás; itt lettek Isten népévé, innen indul az istentisztelet. b) Prófétai irodalom, imádságok sokat hivatkoznak rá. c) Újszövetség: a húsvéti éjszaka párhuzama 2. A kivonulási történet szerkezete Különféle elemekből hatásos történet érzékeltetni a szabadítás jelentőségét I. A szükséghelyzet (1 2) elszaporodás, elnyomatás, Mózes születése II. A szabadítás előkészítése (3 4) Mózes meghívása III. A szabadítás (5 14) az elnyomás fokozódik, Mózes megerősítése, kilenc csapás, a bárány és a 10. csapás, átkelés a tengeren IV. Záró himnusz (győzelmi ének 15,1 21) A beállítás célja: a) Mózes a nép veszélyben van, kétségbeesett, Mózes magában erőtlen, a fáraó makacs és gonosz nagy csodák kellenek a szabadításhoz Ő az emberi főszereplő, végig jelen van Neve egyiptomi = által nemzett születési legendája Sarrukín fejezet: menekülése, apósa, felesége 3. Az elbeszélés elemei és szerkesztése Meghívástörténete: 2 változat o nem-p (3-4. fej.) <> Jahve név kijelentése, dtr jellegű próf. meghívások, főleg Gedeon és Jeremiás o Vegyes életrajzi hagyományok = a szerk. (R) kész életrajzot vett át? Mellette szól: Sarrukín (politikai célok) ellene szól: az alapanyag túl vegyes = a Pt dolgozta össze először Kialakulás folyamata: 1. lépés: p-r: az életrajz kevésbé érdekli küldetésbeszéd = JHVH általa teljesíti az ősatyáknak tett ígéreteket 2. lépés: d-r vegyes alapanyagból életre kelti emberi alakját = ő minden közvetítő ősképe vele együtt vagy utána: p-r2: mellé állítja Áron alakját = a papság őse b) Isten nevének kinyilatkoztatása Isten epifániája = teofánia is Ex 3-4 a Hóreb hegyen, 19-34 a Sínai hegyen (Akabai öböltől keletre, név mindegy) Ősi szövegek: a teofánia független a kivonulástól a R kapcsolja a kettőt össze Ex 3,14: JHVH név kinyilatkoztatása: a létige hifil alakjából = vantat, lettet Szövegbeli magyarázata: vagyok, aki vagyok. Értelme: o semmi köze a görög filozófiai létfogalomhoz o ő ad létet = teremtő? 15
o aki cselekszem érted? o titok akar maradni? (nem mondja meg a nevét ) c) A kilenc csapás = JHVH szent háborúja a fáraóval Izraelért 3 x 3-as csoport Régi hagyomány (78., 105. zsoltár): hét csapás Itt: a 10. csapást készítik elő. Értelmezésük: nem-p = Isten büntetése az elnyomás miatt P = Isten egyedülálló hatalmának megnyilvánulásai d) A húsvét és az elsőszülöttek halála pászkavacsora és kovásztalan kenyerek eredetileg két külön ünnep: pászka: családi vacsora a tavaszi legelőváltáskor o itt: Izrael egészének szól, történeti értelmet kap ( elsőszülöttek halála) kovásztalan kenyerek: hétnapos tavaszi megtisztulás o itt: rövid történeti indoklás Mind a kettőt a fejezet végén megismétlik Jelentősége: kultikus keretbe kerül = örökre emlékezni kell rá e) Átkelés a tengeren, záróhimnusz gigantikus kép: a fáraó hatalmas serege a természet erői Isten kezében menekülési útvonal: Vörös tenger? Balah-tó körüli mocsarak? a Yam Szúp nem azonosítható Átkelés a tengerfenéken: kérdés, hogy része volt-e az ősi elbeszélésnek o Himnusz: ősi szöveg a fáraó seregének tengerbe vetését ünnepli o nem-p elbeszélés: a sereg a tengerbe fullad a lényeg az üldözők megsemmisülése (de átkelésről nincs szó) o P: a vizek szétválasztása = teremtő mozzanat Isten hatalmának megnyilvánulása a kivonulás újjáteremtés hazatérés a fogságból (ld. Dt-Iz) Összefoglalás minden rész ősi hagyományokon alapul a történetnek már a királyság korában lehetett folyamatos elbeszélése o északi királyság: az alapító monda része o Jozija állami ünneppé tette a pászkát o prófétai irodalom folyton hivatkozik rá Több változata is létezhetett. A Pt R-a a Jozija korabeli dtr formából dolgozott ezt ötvözték P részekkel minden fontos elemet megtartottak. 4. A kivonulási történet teológiája A Pt = Isten kinyilatkoztatása teofániában: törvényadás a Sínai hegynél epifániában: szabadító eljövetel Az Ex 1 15-nek nem kell értelmeznie a történetet az ószöv.-i irodalom ezt bőven megteszi A szerkesztők célja: hatásosan elbeszélni utalni az istentisztelettel és imádsággal való kapcsolatára megtartani a sokrétű értelmezői hagyomány minden fontos szempontját 16
o Mózes = engedelmes eszköz / hivatásával küzdő próf o Csapások = büntetés / isteni hatalom jelei o Kivonulás = egyszeri csoda / évenkénti ünnep o kivez. Egyiptomból = győzelem a fáraó fölött / a teremtő hatalom megnyilv. = Az ószöv.-i teológia minden fontos eleme benne van Csak utána jön a Sínai kiny. = az embertől várt dolgok előbb Isten szeretett 5. Kivonulás és történelem Ez se tudósítás de kérdés, megismerhető-e belőle Izrael eredete Biblián kívüli tanúság a kivonulásról nincs. o egyiptomi források nem emlékeznek meg róla o a kánaáni régészeti leletek: nincs nagyarányú betelepülés ebben a korban DE: sok elem beleillik a Kr. e. 13. század viszonyaiba o semita népek a hikszosz kor óta o Avarisz újjáépítése, amelyen apirukat dolgoztattak o rabszolga szökések a pusztába Nem igazolják a történetet, de azt igen, hogy nem valószerűtlen Fő érv: miért mesélnének ilyen előnytelen történetet, ha nem lenne alapja? = Izrael kánaáni nép. De vallásának sajátosságát egy pusztából jött csoporttól kapta. 17
7. tétel: A Sínai perikópa és a törvények (Ex 19 Num 10) Ex 19,1: érkezés a Sínai hegyhez Num 10,11: továbbvonulás Közte 58 fejezet az Istennel kötött szövetség nagy tablója 1. Szerkezete 1. Szövetségkötés és törvényadás (Ex 19-24) 2. A szentély (előírások) (Ex 25-31) 3. Az aranyborjú (Ex 32) és a szöv. megújítása (Ex 33-34) 4. A szentély felállítása (Ex 35-40) 5. Kultikus törvények (Lev 1-16) áldozatok, papság, tiszta-tisztátalan, engesztelés napja 6. A szentség törvénye (Lev 17-26) 7. Fogadalmak (Lev 27) 8. Lévi törzse (Num 3-4) 9. Vegyes (Num 5-6) 2. Elemei a) A szövetség Mintája a hűbéri szerződések preambulum történeti prológus előírások a hűbéresnek letétbe helyezés tanúk áldások és átkok Kerete egy teofánia = Isten szövetséget ad végleges, megmásíthatatlan DE: Ex 24 = a szöv. elfogadása (ígéret, hűségeskü, áldozati vérrel meghintés) == Két felfogás ötvözése A parancsok megszegése felbontja-e a szövetséget? Próf, D: igen [587] Papi: nem [Isten akaratát az ember nem másíthatja meg] b) A dekalógus A bevezető (20,2) = a szöv. preambuluma és prológusa Parancsok, tilalmak = apodiktikus // törvények = kazuisztikus Parancsok áthagyományozása: sorozatokban, ld. még: o kultikus dekalógus (Ex 34,11-26) o Lev 19,1-18: embertárs iránti kötelességek (+ néhány vallási parancs) o Dt 5,6-21: a dekalógus másik változata o átokmondások (Dt 27,15-26) Tanító szándékkal készültek, recitálták szívükbe véssék mint a tv-ek foglalatát c) A Szövetség könyve (Ex 20,22-23,19) Kazuisztikus törvénygyűjtemény Neve 24,7-ből Egy letelepült agrártársadalom élete (városi élet, állami, vallási intézmények) patriarkális nagycsaládok (föld, állatok, termények, ruhák szolgák, gyermekek) Két nagy része van: I. 21,1-22,16: kazuisztikus ősi mezopotámiai jog (Hamurabi, esnunnai tv-ek) = régi de mennyire régi? az életforma 11-9. századi, a szöveg vsz. 8. századi A törvények témái: o a rabszolgák (és a gazdáik) jogai 18
o o az erőszak visszaszorítása: gyilkosság, szülők bántalmazása, emberrablás, nemi erőszak károk megtérítése Jogelvek: o Arányosság elve = tálió-elv = szemet szemért, fogat fogért o A szándék figyelembe vétele II. rész (22,17-23,19): vegyes, apodiktikus Válogatás a D és P legjavából a törvények erkölcsi háttere d) Az aranyborjú és a szövetség megújítása Aranyborjú: a sztori D szöveg nem-p darabokból északi királyság vallási jelképe (Jerobeám) ugyanazok a szavak, mint az 1Kir 12,28c-ben de itt: Áron a vezető, és a leviták (= vidéki papok) vannak ellene == Izrael vallási ősbűne a bálványimádás (kezdettől végig, még Áron is ) P is azonosul vele (kultikus vétek, de a szövetség nem szűnik meg) e) A szentély felállítása (Ex 25-31; 35-40) Semita népek: hordozható sátorszentélyek ez ahhoz túl bonyolult Nem is a templom sátorba vetített képe Hanem: elképzelt, idealizált szentély == A történelmi eljövetel a kultuszban állandó jelenlét a szövetségláda által Isten közöttük lakik áldozatbemutatás: az isteni jelenlét eseménnyé válik f) Vallási rendelkezések Csak rituális előírások, erkölcsi parancsok nincsenek Oka: 587 után vallási közösség, a megmaradás záloga a vallás szigorú megtartása Szándékok: o a vallási élet aprólékos szabályozása o a papság tekintélye o elkülönülés a pogányoktól Áldozati rend: o Célja kettős: megadni Istennek, ami jár (feláldozás égőáldozat = ólá) Istennel közösségben lenni (szakrális étkezés közösségi áldozat = selamim) o Áldozat elégetése: a felszálló illat = spirituális jellege (nem Isten szükségletei ) Főpap és a papok: o beiktatásuk a papi rend isteni eredete o szigorúbb tisztasági szabályok o leviták, ld. Num 8, kézrátétel, semmi más Tiszta, tisztátalan o Négy csoport: állatok (ételek) szülés lepra nemi tisztátalanság o = kultikus kategória (nem bűnösség) o Miért épp ezek tisztátalan dolgok???? régi tabuk + ezeket tartották visszataszítónak Fogadalmi szabályok (főleg nazireátus) 19
o Céljuk kettős: komolyan vételük, védelem a túlzásoktól g) A Szentség törvénye (Lev 17-26) Neve a mottó után: szentek legyetek, mert én, az Úr, a ti Istenetek szent vagyok. Eltérő szóhasználat, gondolkodásmód Erkölcsi és kultikus előírások vegyesen, rend nélkül Hasonlít a Dt-ra, de a nyelvezete, felfogása P Keletkezése A környező szövegektől elkülönülten Ha a Dt már létezett a Pt születésekor, akkor a célja: ötvözni a kultikus tisztaságot és az dt erkölcsiséget elválaszthatatlan egység == átfogó kép a szentségről a P ismeri a prófétai kritikát a gonoszságban gyakorolt vallásosságról itt található a főparancs (szeresd felebarátodat, mint magadat) még az idegent is! 3. A Sínai perikópa és a törvények teológiája Alapvetően P teológia = Isten végtelen szentségéből indul ki = elkülönülés a mulandótól ( transzcendencia) DE: Isten belépett a történelembe ez nem sértheti a szentségét = titok, kabód A szövetség nem kölcsönös, nem is ígéret, hanem a nép lefoglalása Izrael nem keveredhet a pogányokkal nincs választásuk a parancsok megtartásával kapcs. Isten az élet minden területén jelen van Erősen normatív etika nincs indoklás, a szándék nem számít (DE: etikai szentség is fontos) Kihatása a mára E teológia ma: ortodox, katolikus szentségfogalom normatív etika is itt + protestáns fundamentalizmus Kérdés, mit tartunk érvényesnek a kultikus szabályokból DE: a vallás csak humanizmus Isten szentségének figyelembe vétele nélkül 20
8. tétel: A pusztai vándorlás (Ex 15-18; Numeri) Izrael eredettörténeti hagyományaiban (Jákob és a kivonulás mellett) fontos szerepe van: költői szövegek: Izrael a pusztában találkozott Jahvéval prófétai szövegek: Izrael ifjúsága, még nem ismert más isteneket üdvtörténeti zsoltárok: a mannáról és a vízfakasztásról megemlékeznek Pt sokkal többet is elmond, de ez nem összefüggő elbeszélés, hanem csak keret csak a korábbiak kiegészítése és értelmezése 1. Szerkezete Kétféle logikát követhetünk: A vándorlás szakaszai: 1. Vándorlás a Sínai pusztáig (a szövetségkötés előtti szakasz: Ex 15,22-18,27) 2. A Sínai tartózkodás vége (Num 1-10: előkészület a továbbhaladásra) 3. Vándorlás a pusztában (Num 11-20: lázongások története) 4. Izrael Transzjordániában (Num 21-36: a honfoglalás előkészítése) A két nemzedék: 1. A lázadó nemzedék, amely nem léphet az Ígéret földjére Ex 15,22-18,27: a törvények kihirdetése előtti lázongások (nem bűnhődnek értük) Num 1-25: a törvények kihirdetése utáni lázadások (súlyosan megbűnhődnek) 2. A honfoglaló nemzedék (Num 26-36) fele elbeszélés fele törvény // fele papi, fele nem-p Elbeszélő részek: 1. Etiológikus motívumok 2. Elemei Helyek eredete (Hebron, Kádes, Jordánon túli letelepedés) Helynév magyarázatok == királyság korabeli hagyományok a szerzők saját céljaikra alakították őket 2. Lázadás történetek Exodus 16-17: a szabadítási történet folytatásai (kétségbeesés megmentés) Numeri: ellenségesek ugyanazok a csodák, de a hangsúly már a nép méltatlanságán van a kivonulás nemzedéke nem léphet az Ígéret földjére Csúcspont: Num 15,1-3: peori Baál imádása = nyílt hitehagyás 3. Viszony az idegenekkel Barátságos: o Mózes apósa (Jetró / Hobab) meghívása o Bileám történet nem-p változata (Num 22-24) o törvények: pászkán idegenek részvétele, menedékváros idegeneknek is Kétértelmű: o Mózes idegen felesége Ellenséges: o peori bálványimádás oka a moabita nők o 31,16: Bileám csábította Izrael fiait bálványimádásra (megölik) o a kánaánitákkal nem szabad közösködni 21
4. Izrael intézményei A fontos intézményeket Mózes alapította. Lev: csak a papokkal foglalkozik. Num: a többi is Ex 18: elöljárók (bíráskodás) Num 6: nazireátus leviták helyzete o a hierarchikus papi rend érvényes (leviták alárendeltsége) o de: történelmi érdemeik elismerése ( ároni papság történelmi bűnei) Mózes és Áron utódlása o Áron unokája, Pinchász örök időkre kapja o Józsue: csak a honfoglalás vezetése, Eleazár ad neki tanácsot a prófétaság lelkének kiárasztása o a prófétaság isteni eredetű, karizmatikus, nincs alárendelve a vallási intézményeknek népszámlálás, vonulás, listák: P a rendben a világ isteni vezetését látja Törvényi részek: nem alkotnak gyűjteményeket, elszórtan az elbeszélések között, a Lev-hez képes másodlagosak 1. Pótlások nazírok, leviták (ld. fentebb) a hűtlenséggel vádolt feleség istenítélete a vörös üsző hamvából készített tisztítóvíz 2. Kiegészítések tisztátalanság kiegészítése (test folyásai, halott érintése) kár jóvátétele, ha a károsult és örökösei már nem élnek hogyan vehetnek részt a pászkán az idegenek a liturgikus naptár kiteljesedése o először csak a három zarándokünnep o Lev 23: kieg. szombat, zsengék, harsonázás, engesztelés napja o Num 28-29: kieg. napi áldozat, Ez 45-46 áldozati rendje 3. Jogértelmezések Mózest értelmez jogeseteket (mint a későbbi írástudók) tisztátalanság miatt nem vehet részt valaki a pászkán? hogyan van az öröklés, ha csak lány gyerekek maradtak? o mi van akkor, ha idegen törzsbeli férfihoz akarnak hozzámenni? 3. Szerkesztéstörténet és szerzői szándék Az Ószövetségen belül a legtöbbet az Ex 16-17-re utalnak. A Numeri viszont nem egységes elbeszélés a korábbi anyagokra támaszkodik (manna, fürjek, korábbi törvények) == Ex, Lev már készen van Dt is készen van (a DTM részeként) Num megismétli a Leviták könyvének keretét == Num egy függelék: a korábbi részek kiegészítése, árnyalása, értelmezése emiatt ilyen heterogén a p-r és d-r ide helyezte a másodlagos anyagokat Keletkezési ideje a kibővítés kora a perzsa kor második fele (4. sz.) a megszilárdult joganyag értelmezése a reformok utáni közösség problémái 22
A szerkesztőket foglalkoztató szempontok: Nemzedékváltás egy új nemzedéknek kell születnie, amely szakít az elődei gyakorlatával = o fogság előtti / utáni nemzedék = túl korai keletkezési idő lenne o Ezdrás reformjai előtti / utáni nemzedék = ez a valószínű Intézmények (kettősség) megerősíteni a közösség vezetőinek tekintélyét orvosolni a Leviták egyoldalúságát (nemcsak a papok hivatása isteni eredetű) Idegenekkel való viszony (kettősség) veszély a velük való közösködés túlzott merevség ellenzése (nyitottság a jó szándékú idegenek előtt) Ezek a témák a perzsa kor második felébe illenek a judaizmus megszilárdul itt az idő a régi, sokszínű hagyományok összegyűjtésére a feloldódástól való félelem saját vallás és kultúra büszke képviselete a világ előtt 23
9. tétel: A Deuteronomium 1. Jelentősége és szerkezete Az Újszöv. 55x idézi: lelkülete közel áll hozzá Martin Noth (1943) óta: a Pt záró könyve // a DTM nyitánya Neve a 17,18 után: másolat a törvényről második törvény (= a Szövetség könyve után) Témája: Mózes búcsúbeszéde a honfoglalás előestéjén az új hazában tartsák meg Isten törvényeit, akkor jó soruk lesz. Szerkezete: háromféle szöveget találunk benne: o prédikáció (visszaemlékezés, intelmek) o törvények o elbeszélések (főleg a végén) Kiasztikus szerkezet: o Mózes első beszéde (1-4: visszatekintés a megtett útra) Mózes második beszéde (5-11: intelmek, élükön a tízparancsolat) A deuteronomiumi törvény (12-26) Mózes második beszédének befejezése (27-30) o Függelék (31-34: Mózes utódlása, áldása és halála) == körbeírással készült: 1. törvény, 2. prédikációs keretbe helyezték, 3. bevezetővel + befejezéssel ellátták Címfeliratok: 1,1: Mózes beszédének kezdete 4,44: Mózes tórájának (= tanítás és törvény) a kezdete 28,69: Mózes szövetsége Moáb földjén 33,1: Mózes áldása 2. A Deuteronomium egyes részei a) A törvény (12-25 + 26) Tóra = tanítás nemcsak előírás, hanem tanítás is a követendő jóról. Fő témái: 1. Kultikus rendelkezések három fő hangsúly: kultuszcentralizáció elhatárolódás a kánaáni vallási szokásoktól önkéntes adomány és alamizsna szerepe mélyreható reform, az izraelita vallásgyakorlat átalakítása. Rendezni kell: o hús fogyasztása: eddig a helyi szentélyekben, most: bárhol, bármikor, de az Istennek ajánlott ételeket csak Jeruzsálemben o családi ünnepek zarándokünnepek o állás nélkül maradt leviták helyzete (adakozzanak nekik) o pogány gyakorlatok megszüntetése (gyászszokások tilalma, tiszta-tisztátalan) o áldozatbemutatás megritkulása emberek iránti nagylelkűség 2. Hivatalok = bíráskodás, prófétaság, királyság kontrollja bíráskodás: tanúskodás szabályai, fellebbviteli fórum prófétaság: igaz és hamis próféták megkülönböztetése o 13,2-4: hamis, aki más istenek követésére buzdít o itt: a próféta Mózes utódja, a mondottak beteljesedése igazolja királytörvény: a királyi önkénytől való félelem korlátok Érezhető egy bukásra ítélt vagy már megbukott társadalom kritikája. 3. Büntetőjogi és polgárjogi rendelkezések élet védelme (az erőszak visszaszorítása) 24
o hasonló a Szövetség könyvéhez: menedékvárosok, bírói tévedés csökkentése, békés élet védelme, háború megregulázása családi előírások o házassági hűség védelme o patriarchális önkény visszaszorítása o nők kiszolgáltatottságának mérséklése szociális törvények o gyöngék védelme az uzsorától, kizsákmányolástól, jogfosztástól o böngészés megengedése == a 19-25. fejezet célja a társadalom humanizálása Mértéktartás, méltányosság kívánalma gyakran indokolják: ez kedves Istennek a rosszat gyűlöli az Úr emlékezz rá, hogy egykor te is védtelen voltál Függelék Az első termés felajánlása és a tized átadása Kis történeti krédó (von Rad szerint ez a Pt alapja ma: késői reflexió) b) A keretbeszéd (5-11; 28-30) A törvényeket érzelemgazdag, emelkedett intő beszéd fogja közre. Nyitánya itt is a tízparancsolat, mint az Exodusban Logikája: emlékezteti a népet a megrendítő találkozásra Istennel ne felejtse el új hazájában is tartsa meg a parancsait és törvényeit mégpedig egész szívével. Kiválasztás (egyoldalú) szövetség (kétoldalú) áldások, ha megtartják és átkok, ha nem o De a 28. fejezet már tudja, hogy Izrael hűtlen lesz és csaknem megsemmisül == A keretbeszéd a törvények köré font teológia és lelkiség. a törvényteljesítés legyen lelkiismereti ügy Isten iránti hála és szeretet lelkülete meggyőződés, hogy a megtartása jót hoz hisz benne, hogy a törvények jók és meg lehet tartani őket Ennek is a hűbéri szerződés lenne a mintája? csaknem minden eleme megvan (preambulum, történeti prológus, parancsok, letétbe helyezés, áldások és átkok hasonlóság Eszarhaddon hűbéri dokumentumaival (hálát, szeretetet vár el) o ha minta is volt az asszír okmány, csak azért, hogy kiemelje: Izrael egyedüli ura Jahve. c) Külső keret Adalékok (27; 32) Beillesztés egy nagyobb műbe: 1-4 DTM, 33-34 Pt 3. A Deuteronomium keletkezése A törvények Van Biblián belüli utalás: 2Kir 22-23 Jozija reformjainak elbeszélése törvénykönyv megtalálása Ezek a reformok = a Dt törekvéseivel => a tv kv a Dt magja lehetett A reform lényege: nemzeti egység megteremtése vallási egység, szociális szolidaritás Kérdés, hogy tényleg régi tv kv-et találtak-e, vagy akkor írták Válasz: egyes részek régebbiek (Hiszkija kora?), a reform tv-ek viszont Jozija korából valók o sőt: 17-18 már feltételezi a királyság bukását is 25
A szerzők Jozija udvari emberei A keretbeszéd Ennek a kora az igazi kérdés, hiszen itt van a Dt sajátos stílusa és értékvilága Már Jozija korában megírták? o Mellette szól: erős szándék a meggyőzésre = egy programot szolgál o Ellene szól: ez inkább tanítás, mint törvény + az átkok már feltételezik Izrael bukását + Jeremiás nem ismeri == 587 után, új kezdet szolgálatában Az is lehet, hogy volt egy Jozija korabeli mag, amit a bukás után átírtak és kibővítettek. Kik lehettek a szerzők? Megfigyelések: erős északi kötődés gyakran szerepelnek a leviták nyelvezete, felfogása közel áll Ozeáshoz =?= Északiak, akik Júdába menekültek buzdító stílus bölcsességi irodalom =?= bölcsességtanítók? =?= leviták? (= vidéki papok aligha támogatták a szentélyeik bezárását) == egységmozgalom a vezető réteg szélesebb csoportja a gyakorlatban a jeruzsálemi templom és papsága kerül előtérbe ideológiai hátterte viszont az északi hagyományok Külső keret A könyv történetének második állomása: a DTM bevezetője lett (1-4) 3. állomás: át a Pt-ba 1,3 és 33-34 beszúrása (Mózes áldása és halála lezárja a nagyeposzt) 4. A Deuteronomium teológiája a) A vallásgyakorlat megújítása Királyság kora: polijahvizmus Szűk réteg szorgalmazza Jahve kizárólagos tiszteletét Jozija valamiért ezt felkarolja. Következményei: régi vallási gyakorlatok megszűntek, új elemek kellenek o Kb. 200 év alatt kristályosodik ki (tóra, zarándoklat, imádság, alamizsna, szombat, tisztasági tv-ek, stb.) A dtr reform szellemiségét a Dt-ből ismerjük meg: Istennel való viszony korábban tárgyias, most személyesebb az élet deszakralizálása a vallás erkölcsi jellege b) A szövetség-teológia megújítása Isten és ember viszonyának egyenlőtlensége = berit (szövetség) fejezi ki: Pátriárkák: berit = ígéret Exodus: berit = lefoglalás és törvényadás Dt: a kiválasztás volt egyoldalú a szövetség már kétoldalú bensővé kell tenni, akarni kell megtartani tétje van: emberi felelősség súlya a bukás oka nem Isten elfordulása, hanem az emberi bűnök c) A haza A szövetség fő ajándéka a haza megszegése = a haza elvesztése Dt = megállás a honfoglalás előtt Fájdalom, hogy nem tudta megbecsülni a hazáját Nem közösködhet azokkal, akik bálványimádásukkal megfertőzik a szentföldet 26
10. A Deuteronomisztikus Történeti Mű léte és jellemzői 1. Neve, témája Neve: Martin Noth (1943): a Józs-Bír-Sám-Kir a Dt szellemében egységes történeti munka = DTM (DtrG) Témája: 700 év története a honfoglalástól Júda bukásáig Józsue: honfoglalás o 1-12: Józsue vezetésével csodás hadjárattal elfoglalják Kánaánt o 13-22: az ország felosztása a törzsek között Bírák: királyság előtti kor o ha a törzsek bajba jutnak, Isten bírát (= sófét) támaszt a megmentésükre o a vége anarchia Sámuel: a királyság kialakulása o filiszteus veszély: Sámuel, Saul, Dávid Királyok: a királyság története Salamontól Cidkijáig o 400 év története: 1. Salamon, 2. két királyság, 3. Júda végéig A négy könyv összeolvasva = a haza elfoglalásától annak elvesztéséig tartó folyamat Bevezetője a Dt = a mérce: Isten törvényei, amihez méri majd Izraelt Józsue az ígéretek beteljesedése, a haza ajándék Bírák az ingadozás kora (elpártolás, visszatérés) Királyság a nyílt bálványimádás Sokféle forrás, de egységes szemlélet, az egység záloga 1. időrend, amivel a 700 évet korszakokra osztja 2. értelmezői keret: értékeli is az eseményeket csak Isten és a nép kapcsolatára figyel királyok: értékelő formulák korszakhatárok: értékelő beszédek vagy imák (szereplők vagy a szerző visszatekintenek egy időszakra és intelmeket mondanak a következőre) 2. Kutatástörténet Nothig a DTM másodhegedűs volt a Pt-sal szemben. Utána komoly tétje lett annak, hogyan alakult ki. 1. Noth előtt: irodalomkritikai megközelítés Józsuét a Pt-hoz sorolták (ld. Hexateuchus) egyesek a J, E, D, P folytatódását vélték felfedezni a Bír-Sám-Kir-ban Noth és mestere, A. Alt ezt cáfolták 2. Noth elmélete a szerkesztői munka jelentőségének felismerése ő adott a forrásoknak egységes szemléletet, okokat feltárta szerinte a szerző egy magányos történetíró Micpában 562 körül, célja a bukás magyarázata a Dt eredetileg e történeti mű bevezetője volt (később került át a Pt-ba) elméletének nagyszerűsége az egyszerűsége (világos és átfogó) 3. Noth elméletének módosításai A kutatók kedvezően fogadták, de két kérdésben mindjárt módosították is o összetett mű, több szerző, több lépés o kell legyen pozitív üzenete is von Rad: a büntetés-vonal mellett ott van a kegyelmi ígéret vonala is Wolff: felhívás a megtérésre == a történeti műveknek összetett célja van 27