PÁLYÁZAT az Oktatási Közlöny 35/I. számában 2004. december 28-án megjelent, a Budapesti Műszaki Főiskola Rektora által meghirdetett pályázati felhívásra a Budapesti Műszaki Főiskola tudományos rektorhelyettesi megbízatásának ellátására Pályázó: Dr. Fodor János egyetemi tanár, az MTA doktora Budapest, 2005. január 25.
TARTALOMJEGYZÉK 1. Munkahely megnevezése, beosztás, munkaköri besorolás 2 2. Tudományos fokozat, doktori cím, szakmai és egyéb díjak, idegennyelv-tudás 2 3. Szakmai, illetve oktatási, tudományos kutatási munka, eddigi vezetői tevékenység _ 3 4. Hazai és nemzetközi tudományos, illetve szakmai szervezetekben végzett munka, a nemzetközi tudományos életben való részvétel 4 5. A tudományos rektorhelyettesi tevékenységgel kapcsolatos tervek és azok megvalósítására vonatkozó elképzelések 5 5.1 Bevezetés 5 5.2 Kiindulópontok 5 5.3 Hosszútávú stratégiai célok 6 5.4 Középtávú célok 6 5.5 Tudományos kutatás és fejlesztés 6 5.6 Nemzetközi és hazai tudományos kapcsolatok, pályázatok 7 5.7 Kutatás és vállalkozás 8 5.8 Tudományos továbbképzés, doktori iskola létesítése 9 5.9 Könyvtár 9 5.10 Nemzetközi Képzési Ügyek Központja 10 5.11 Tudományos Diákkör 10 5.12 A tudományos-kutatási eredmények publicitása 10 1
Alulírott dr. Fodor János egyetemi tanár, az MTA doktora, az Oktatási Közlöny 35/I. számában 2004. december 28-án megjelent felhívásra pályázatot nyújtok be a Budapesti Műszaki Főiskola Rektora által meghirdetett tudományos rektorhelyettesi megbízatás ellátására. Kijelentem, hogy a megbízás feltételeinek, a pályázóval szemben támasztott követelményeknek maradéktalanul megfelelek. A kiírásnak megfelelően elkészített pályzatom tartalmazza a tudományos rektorhelyettes tevékenységi területeihez kapcsolódó főiskolai tevékenységekkel kapcsolatos terveimet és azok megvalósítására vonatkozó elképzeléseimet is. A pályázathoz minden előírt dokumentumot csatoltam. A pályázat benyújtásával megerősítem, hogy a megbízatást el tudom látni, és sikeres pályázat esetén el is kívánom látni. 1. Munkahely megnevezése, beosztás, munkaköri besorolás Munkahelyem a Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Főiskolai Karának Intelligens Mérnöki Rendszerek Intézete. Beosztásom, munkaköri besorolásom: egyetemi tanár. 2. Tudományos fokozat, doktori cím, szakmai és egyéb díjak, idegennyelv-tudás Egyetemi doktori címet 1984-ben kaptam az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, Extremális eloszlások és alkalmazásuk a matematikai programozásban című disszertációm alapján. A matematikai tudomány kandidátusa tudományos fokozatot 1991-ben szereztem meg (értekezésem címe: Fuzzy preferenciamodellezés ). 2000-ben habilitáltam az ELTE-n. A Magyar Tudományos Akadémia Doktori Tanácsa 2004. szeptember 17-én hozott döntésével számomra a Magyar Tudományos Akadémia doktora tudományos címet adományozta (értekezésem címe: Peference modelling and aggregation procedures ). 1987-ben elnyertem a Bolyai János Matematikai Társulat Farkas Gyula Emlékdíját a matematika alkalmazásaiért. 1997-ben az elsők között kaptam Széchenyi Professzori Ösztöndíjat. 2
Angol nyelvtudásom előadói, tárgyalási szintű; középfokú állami nyelvvizsgával rendelkezem. Orosz nyelvtudásom passzív, a szakirodalom olvasát teszi lehetővé; alapfokú állami nyelvvizsgával rendelkezem e nyelvből. 3. Szakmai, illetve oktatási, tudományos kutatási munka, eddigi vezetői tevékenység Matematikusi oklevelemet 1981-ben szereztem az ELTE Természettudományi Karán, nappali tagozaton. Abban az évben elnyertem egy 2 éves tudományos továbbképzési ösztöndíjat az ELTE TTK Valószínűségszámítási tanszékére. 1983-tól 1992-ig az ELTE Számítóközpont Operációkutatási Osztályán, 1992-től 1995-ig az ELTE TTK Számítógéptudományi tanszékén dolgoztam tudományos munkatársként, majd tudományos főmunkatársként. 1995-ben a GATE Matematika tanszékére kerültem egyetemi docensi beosztásba. 1999-ben az akkori Állatorvostudományi Egyetem (a mai Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar) Biomatematikai és Számítástechnikai tanszékének vezetője lettem, ahová 2004 szeptember 1-től egyetemi tanári kinevezést kaptam. 2004. január 24 óta egyetemi tanárként dolgozom a Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Főiskolai Karának Intelligens Mérnöki Rendszerek Intézetében. Az egyetemi képzés minden szintjén tartok előadásokat mind magyar, mind angol nyelven (főbb témák: operációkutatás, valószínűség-számítás, statisztika, biomatematika, fuzzy logika, preferenciamodellezés, döntéselmélet, informatika). Eddig egy egyetemi doktori értekezés és két Ph.D. készült irányításommal, a harmadik folyamatban van. 17 alkalommal voltam szakdolgozatok témavezetője. Oktatásfejlesztési, oktatásszervezési tevékenységem részeként különböző szintű egyetemi oktatás számára készített tantervek és tantárgyak megtervezésében és bevezetésében működtem közre, illetve már létező tárgyak tananyagainak fejlesztésében, kari szintű tantárgyi modulok kialakításában vettem részt. Fő kutatási területeim: a logikai műveletek, a fuzzy preferenciamodellezés és a többkritériumú döntések. 1994-ben a Kluwer kiadónál jelent meg Marc Roubens belga professzorral közösen írott könyvem a fuzzy preferenciamodellezés területén elért eredményeinkről; erre a mai napig több százan hivatkoznak. 2004 január 21-én a Springer-Verlag jelentette meg a Bárdossy György akadémikussal közösen írt monográfiámat a földtudományokban fellépő bizonytalanságok és kockázatok kezelésének új matematikai módszereiről. Ezeken kívül 2 tudományos kötetnek vagyok szerkesztője. 18 könyvfejezet, 47 referált folyóiratcikk, 99 referált konferenciaelőadás (ebből számos plenáris és meghívott), és 26 egyéb publikáció tanúskodik munkásságomról. Ezekre több mint 600 hivatkozás történt más kutatók által. A preferenciamodellezés területén elért alapvető eredményeim nyomán a világ számos 3
országában kezdtek intenzív kutatásba e területen. Több egyetemen több alkalommal voltam meghívott kutatóprofessszor (Liege, Trento, Palma de Mallorca, Gent, Toulouse, Párizs). Több sikeres hazai (FKFP, OTKA) és nemzetközi (kétoldalú TéT, COST) kutatási pályázatnak is témavezetője voltam (vagyok). 1989 és 1992 között az ELTE TTK-n folyó informatikus posztgraduális képzést koordináló iroda vezetője, valamint a Számítóközpont Tudományos Titkára voltam (1992-ben az intézmény megszűnt). 1999 óta vezetem a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Karának Biomatematikai és Számítástechnikai tanszékét. 4. Hazai és nemzetközi tudományos, illetve szakmai szervezetekben végzett munka, a nemzetközi tudományos életben való részvétel 1990-től veszek részt aktívan a hazai és a nemzetközi tudományos életben. Több tudományos szervezetnek is tagja vagyok: Magyar Fuzzy Társaság; Magyar Operációkutatási Társaság; European Society for Fuzzy Logic and Technology; European Operational Research Society, Working Group on Fuzzy Sets (EUROFUSE), Working Group on Multiple Criteria Decision Aiding; European Special Interest Group on Multicriteria Analysis (ESIGMA). Hazai és nemzetközi konferenciákon folyamatosan, számos alkalommal töltöttem be különböző kiemelt funkciókat (General Chair, Steering Committe Chair/Member, Program Committee Chair/Member, Area Chair, stb), illetve tartottam kiemelt előadásokat (plenáris, tutorial, invited). 1998-tól Bernard DE BAETS belga professzorral közösen irányítjuk a EURO Working Group on Fuzzy Sets (EUROFUSE) munkáját. 1998-tól a Magyar Fuzzy Társaság társelnöke vagyok. 1998 júliusától a Fuzzy Sets and Systems nemzetközi tudományos folyóiratnál Area Editor vagyok (téma: Basics of fuzzy sets and connectives). 2003-ban az MTA III. osztály Operációkutatási Bizottságának tagjává választottak. 2004- től tagja vagyok az OTKA Élettelen Természettudományi Kollégium Elektronikai- Elektrotechnikai zsűrinek. Bírálóként és bizottsági tagként évek óta aktívan veszek részt a nemzetközi és hazai tudományos minősítési eljárásokban. 4 alkalommal voltam bírálója külföldi egyetemen benyújtott PhD értekezésnek, 5 alkalommal hazai PhD-nek, egy-egy alkalommal pedig tagja kandidátusi, habilitációs, illetve MTA doktori bizottságnak. 4
5. A tudományos rektorhelyettesi tevékenységgel kapcsolatos tervek és azok megvalósítására vonatkozó elképzelések 5.1 Bevezetés Tudományos rektorhelyettesi pályázatom elkészítésekor 24 év felsőoktatási, 6 év vezetői tapasztalatom alapján abból indultam ki, hogy a változó környezethez és új kihívásokhoz igazodva a Budapesti Műszaki Főiskola versenyképességét növelni szükséges. Ez egy nagyon sokrétű és összetett feladat, amely magában foglalja a bolognai folyamatból adódó háromszintű oktatási programok kidolgozását, a tudományos továbbképzést, doktori iskolák alapítását, a tehetséggondozás és utánpótlás nevelés különböző formáit, a klasszikus tudományos kutatást és fejlesztést, a nemzetközi és hazai tudományos kapcsolatok fejlesztését, a pályázati lehetőségek maximális kihasználását, az angol nyelvű képzés beindítását, a hasznosítási vállalkozások alapítását, valamint az elért eredmények megfelelő publicitását is. Egy adott intézményben folyó színvonalas munka alapfeltétele az emberi, illetve az anyagi erőforrások megléte, valamint ezek eredményes felhasználása. Ennek érdekében együttműködésre, csoportmunkára van szükség megfelelő irányítás mellett. Vezetői munkám során szeretnék támaszkodni a főiskola meglévő értékeire. Ezért kiemelt feladatomnak tartom a főiskola általam kevésbé, vagy egyáltalán nem ismert kutató, fejlesztő műhelyeinek meglátogatását, az elért eredményekkel, a folyó K+F munkákkal való megismerkedést. Ezek a közvetlen ismeretek meg fogják könnyíteni azon célom elérését is, hogy a hatáskörömbe tartozó döntések előkészítését segítő testületek, állandó és ad hoc bizottságok csak kompetens szakemberekből álljanak. Az újdonságok iránt nyitott, igazságos, demokratikus és konszenzusra törekvő, de határozott és következetes, a döntésekért felelősséget vállaló vezetői stílus híve és követője vagyok. A mindennapi együttműködés eredményessége érdekében a kölcsönös bizalom és a lojalitás elengedhetetlen. Karl Menninger szerint,,a lojalitás nem azt jelenti, hogy mindennel egyetértek, amit mondasz, vagy úgy vélném, hogy mindig igazad van. A lojalitás azt jelenti, hogy közös eszményeink vannak, és a kisebb véleménykülönbségek ellenére váll váll mellett küzdünk ezek megvalósulásáért, meggyőződve a másik jóhiszeműségéről, bizalmáról és következetességéről.'' 5.2 Kiindulópontok A tervek és elképzelések megfogalmazásakor az alábbi konkrét dokumentumokra támaszkodtam: A BMF Küldetésnyilatkozata. A BMF tudományos kutatási és fejlesztési stratégiai terve. A bolognai folyamat alapjául szolgáló Nyilatkozat. Az új felsőoktatási törvény tervezete. 5
A 2004. évi CXXXIV. törvény a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról. 5.3 Hosszútávú stratégiai célok A Budapesti Műszaki Főiskola Küldetésnyilatkozatából, érvényes tudományos kutatási és fejlesztési stratégiai tervéből, valamint a változó környezethez való eredményes alkalmazkodás követelményeiből kiindulva hosszabb távon az alábbi célokat tartom követendőnek: A főiskola hazai és európai versenyképességének növelése az eddigi értékekre, tapasztalatokra, hagyományokra építve. Az oktatás mellett a főiskola váljon kutató-szolgáltató-vállalkozó intézménnyé. 5.4 Középtávú célok Mivel a pályázati kiírás szerint a tudományos rektorhelyettesi megbízatás alig több mint két évre szól, ezért nagyon fontosnak tartom olyan célok megfogalmazását, amelyek ennyi idő alatt legalább részben megvalósíthatók. Ezek a következők: Az MSc képzés beindítása. A főiskola egyetemmé válása fokozatos minőségi fejlesztések által. Az MSc képzésre épülő doktori iskolák alapítása. Tudományos kapacitásaink gyakorlati értékesítése jelentős árbevételt hozó hasznosító vállalkozások létrehozása révén. 5.5 Tudományos kutatás és fejlesztés A Budapesti Műszaki Főiskolának az oktatástól elválaszthatatlan küldetése és célja a kutatás versenyképes művelése. A hazai és nemzetközi kutatási programok részeként kutatói-fejlesztői tevékenységének át kell fognia az innovációs láncot és tudástranszfert alkotó célzott alap- és alkalmazott kutatást, termék és szolgáltatásfejlesztést, valamint a mindenre kiterjedő minőségbiztosítást. A főiskolának tudományosan elismert szakemberei révén egyenrangú kapcsolatot kell fenntartania a szakmai szervezetekkel, társintézményekkel és a vállalati-vállalkozói szféra képviselőivel. Ebben a kapcsolattartásban a partnerségre, a kölcsönös előnyök kihasználására kell a hangsúlyt fektetni. Mindezek elősegítése érdekében, valamint a később részletezendő kiemelt fontosságú elképzelések megvalósíthatósága végett át kell tekinteni a Tudományos Tanács jelenlegi felépítését és működését, és azt szükség szerint, a megváltozott igényeknek megfelelően át kell alakítani. A főiskolán az alkotásra képes emberi tényezőnek, az akadémiai értékek kibontakozásának szabad és ösztönző környezetet kell biztosítani. Ez egyrészt magában foglalja a nemzetközileg is jegyzett kutató közösségek, műhelyek európai szintű működési feltételeinek megteremtését, újabb műhelyek létrehozását és támogatását. 6
Másrészt ide tartoznak a tehetséggondozás különböző formái is: a az oktató-kutató gárda ösztönzése tudományos fokozatok és címek megszerzésére, a minőségi utánpótlás biztosítása az ígéretes fiatalok intézményes menedzselésével, a tehetséges hallgatók bevonása a kutatás-fejlesztésbe, a Tudományos Diákköri munkába. Azoknak a kutatásoknak kell prioritást élvezniük, amelyek a jelentősebb nemzetközi kutatási programokhoz, a kormányközi kutatási programokhoz, a kiemelt országos kutatási programokhoz kapcsolódnak, ugyanakkor szilárd szakmai háttérül szolgálhatnak a megalapítandó doktori iskolák, a szervezett PhD képzés számára is. A kialakult hagyományokat folytatva biztosítani kell a magas szintű rendszeres publikációs tevékenységet (nemzetközi tudományos rendezvények szervezése a főiskola teljes tudományos spektrumában, az Acta Polytechnica nemzetközileg jegyzett referált folyóirattá tétele), a hazai és nemzetközi konferenciákon előadással résztvenni szándékozó oktatók-kutatók költségeihez a lehetőségekhez mérten hozzá kell járulni. A kutatás anyagi hátterének biztosítása érdekében erősítenünk kell az oktatók és a szervezeti egységek forrásszerzési képességeit, figyelembe véve, hogy a kutatásfinanszírozók többnyire konkrét kutatási projekteket támogatnak, míg a főiskola egésze általános célú kutatási támogatásra alig számíthat. Az Ftv. 28. -a a felsőoktatási intézmények stratégiai, foglalkoztatási, üzleti elképzeléseit tartalmazó középtávú (legalább négyéves időszakra szóló) intézményfejlesztési terv elkészítését írja elő. Az intézményi fejlesztési terv része a kutatási-fejlesztési-innovációs stratégia, amelynek elkészítése az elkövetkező időszak egyik fontos feladata. 5.6 Nemzetközi és hazai tudományos kapcsolatok, pályázatok A főiskolának olyan hazai és nemzetközi tudományos kapcsolatok kialakítására kell törekednie, amelyek révén a tudományos prioritások megfogalmazásakor a tevékenységének megfelelő szakterületeken kezdeményező szerephez juthat. Ehhez a hazai és nemzetközi szintű kapcsolatrendszer koordinált fenntartása, fejlesztése és működtetése szükséges. Hazai viszonylatban együttműködést kell kiépíteni és fenntartani a különböző műszaki és informatikai képzésben és kutatásban élen járó egyetemekkel, egyetemi karokkal és kutatóintézetekkel. Meg kell találni azokat a kooperációs formákat, amelyek kölcsönös előnyökkel járnak az együttműködésben résztvevő intézmények számára. A doktori iskolák megalapítása és eredményes működtetése szempontjából ez kulcsfontosságú feladat. A meglévő hivatalos nemzetközi kapcsolatokat fenn kell tartani, a csak formálisan létezőket szükség szerint feléleszteni, tartalommal megtölteni. Törekedni kell új kapcsolatrendszer kialakítására, elsősorban az Európai Unió tagországaiban, valamint a környező országokban nemzetközileg ismert és elismert intézményekkel. Ezek révén lehetőség nyílik nemzetközi projektekben való részvételre. Ugyanakkor a főiskola 7
kutatási és oktatási profilját legjobban lefedő nemzetközi tudományos társaság, az IEEEben rejlő lehetőségeket is hasznosítani kell. Segíteni kell a bel- és külföldi konferencia részvételek intézményi összehangolását a pénzügyi feltételek koordinált biztosításával. Ugyanakkor a BMF szervezeti egységeinek, oktatóinak és kutatóinak maximálisan ki kell használniuk a különböző pályázati lehetőségeket. Ez különösen érvényes a jelenleg futó EU 6 Keretprogram különböző programjaira, valamint a szokásosnak mondható pályázati formákra (NKFP, OTKA, stb). 5.7 Kutatás és vállalkozás A Budapesti Műszaki Főiskolának az alaptevékenysége ellátásához rendelkezésre álló humán erőforrás és tárgyi kapacitások felhasználásával alaptevékenysége mellett a kutatásban-fejlesztésben is vállalkoznia kell. A modern technológiák elérése és alkalmazásának lehetősége a karok közös felelőssége. A főiskolának a K+F vállalkozások tekintetében a külső szponzori kapcsolatokon kívül az eredmény-orientált, különösen a piac-orientált tudományos kutatásra kell helyezie a fő hangsúlyt, ezzel is növelve bevételét. A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény által biztosított új lehetőségekkel elismerésre méltó módon egyik karunk már élt. Feltétlenül el kell érni, hogy a többi kar is bekapcsolódjon ebbe a finanszírozási formába. Az Országgyűlés múlt év december 20-án elfogadta a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvényt. Ennek többek között az a célja, hogy erősítse a hasznosításra irányuló kutatás-fejlesztést, javítsa a főtevékenységű kutató-fejlesztő helyek és a vállalkozások együttműködését, ösztönözze a vállalkozásokat a hazai és külföldi eredetű szellemi alkotások alkalmazására és piaci bevezetésre a termelésben és szolgáltatásban. A törvényből fakadó intézkedések hozzájárulnak az európai uniós közösségi kutatási források, valamint a 2007-2013 között elosztandó strukturális alapok jelentősen megnövekvő K+F és innovációs célú forrásainak eredményes hazai felhasználásához is. Ugyanakkor várható, hogy a törvény kedvező hatást gyakorol a tudománnyal és a technológiai innovációval kapcsolatos társadalmi szemlélet formálására, a kutatás-fejlesztési, valamint technológiai innovációs tevékenységek ismertségére és elismertségére. E törvény azt a szemléletet képviseli, hogy a közvagyonnak a köz érdekében gazdaságilag is hasznosulnia kell, és szabályozott viszonyok között hozamot kell termelnie. A költségvetési kutatóhelyek vezetőitől elvárja, hogy a rájuk bízott vagyon növekedéséért dolgozzanak. A törvény a hazai gyakorlatban új fogalomként vezeti be a hasznosító vállalkozás valamint a közfinanszírozású támogatás fogalmát. A hasznosító vállalkozás költségvetési kutatóhelyen létrejött szellemi alkotások üzleti hasznosítása céljából az ilyen kutatóhely 8
által alapított, illetve részvételével vagy részesedésével működő gazdasági társaság. A közfinanszírozású támogatás pedig az államháztartás alrendszereiből nyújtott támogatás, ideértve az Európai Unióból származó forrásokat, továbbá a területfejlesztési tanácsok rendelkezési jogkörébe utalt támogatás és az állami, illetve önkormányzati részvétellel létrejött nemzetközi szerződések alapján kapott külföldi támogatást is. A főiskolának haladéktalanul meg kell kezdenie a hasznosító vállalkozások alapításának előkészítését. Ez egyrészt a törvény által kötelezően előírt intézményi szellemitulajdonkezelési szabályzat megalkotását jelenti, miután az oktatási miniszter közzé teszi az ehhez szükséges módszertani útmutatót. Másrészt időben el kell készítenünk a főiskola tudományos kínálatának és K+F kapacitásának adatbázisát, a kutatási termékek és technológiák fejlesztésének és értékesítésének startégiáját. 5.8 Tudományos továbbképzés, doktori iskola létesítése Az európai felsőoktatási térség kialakítását célul tűző ún. bolognai folyamat több pillérből álló komplex rendszerszintű fejlesztéseket igénylő folyamat. Ennek egyik fontos pontja ma már kijelölte a háromszintű felsőoktatás (BSc, MSc, PhD) kereteit. Ebben a rendszerben a PhD fokozat a legmagasabb egyetemi fokozat, amely a tudományos munkára való alkalmasságot tanúsítja. A fokozat megszerzése a doktori iskolák által biztosított keretben történhet. A doktori iskolák egyre inkább a felsőoktatás minőségének zálogává válnak, az oktatói és tudományos utánpótlás biztosításának legfontosabb műhelyei. A fentieknek vannak törvényben rögzített előfeltételei (Ftv. 19. ), amelyek teljesítése alapján elnyert egyetemi státusz számos előnnyel jár. Jelentősen megerősödik a hazai és nemzetközi versenyképesség, a tehetséges hallgatóinknak a teljes akadémiai pálya bejárhatóvá válik. Egyúttal biztosítani tudjuk az oktatói utánpótlást, fiatalítást is. A PhD hallgatók bevonhatók az oktatásba-kutatásba, és az MSc és PhD képzés emelt szintű normatívával jár. Ezek érdekében 2005-ben és 2006-ban beindul az alapképzés meglévő szakjainkon. Erre építve kezdődhet majd az MSc képzés (mérnök informatikus, illetve mechatronikai mérnöki szakokon). Ezáltal jogosultakká válunk doktori képzésre (Ftv. 48. ). A folyamat utolsó elemeként végül megalakulhatnak a doktori iskolák (Informatikai tudományok, illetve Multidiszciplináris műszaki tudományok területeken). 5.9 Könyvtár A könyvtárnak továbbra is be kell töltenie a szervezeti és működési szabályzatából fakadó klasszikus feladatait. Ezek mellett az elkövetkező években tovább kell folytatni egy a könyvtárra épülő információs központ kialakítását. Az oktatás és kutatás hátterét ugyanis ma már egyre inkább az interneten található adatbázisok adják. Csak úgy tarthatunk lépést a fejlődéssel és a fokozódó elvárásokkal és igényekkel, ha mi is bekapcsolódunk a digitális tartalomfejlesztésbe. A hatályos szerzői jogi törvény szerint a digitális könyvtárak zárt hálózaton keresztül, oktatási, tudományos célzattal 9
továbbíthatják tartalmaikat. A főiskolai jegyzetek és más tananyagok digitális változatainak elkészítése után azokat törvényesen tehetjük hozzáférhetővé hallgatóink számára, a később kidolgozandó feltételek mellett. A technikai lehetőségek kiaknázásával egyszerűsíteni lehet a könyvtár és az olvasó kapcsolattartását, valamint racionálisabbá tenni az olvasói szokásokat is. 5.10 Nemzetközi Képzési Ügyek Központja A központ egyik fő feladata az angol nyelvű képzés beindításával kapcsolatos. Fel kell gyorsítani az európai és amerikai BSc és MSc képzésekről tervezett, valamint a hazai költségtérítéses oktatási lehetőségek bővítésével kapcsolatos felméréseket. Az angol nyelvű képzésben szóba jöhető karok vezetőivel rendszeressé kell tenni az előkészítő megbeszéléseket, munkatervvel és ütemezéssel. A központ másik alapfeladata a nemzetközi képzési és mobilitási pályázatok bonyolítása. Ezt a tevékenységet a központ nagyon jól és eredményesen végezte. Ezek alapján bizakodva tekinthetünk a jövőbe ezen a területen. 5.11 Tudományos Diákkör A tehetséges hallgatók bevonása a kutatásba nyilvánvalóan több előnnyel is jár, amint arra már a korábbiakban is utaltunk. Az utóbbi évek számszerű és minőségi eredményei igen biztatóak a jövő szempontjából. Ki kell aknáznunk az ebben a szervezeti formában rejlő lehetőségeket a létesítendő doktori iskolák és az oktatói-kutatói fiatalítás érdekében, hallgatóink és tanáraik motiváltságára és érdeklődésére alapozva. Továbbra is szükség van a pályázat útján elnyerhető támogatásokra e tevékenység legfontosabb részeinek finanszírozása végett. 5.12 A tudományos-kutatási eredmények publicitása A BMF tudományos kutatási és fejlesztési stratégiai tervében szereplő feladatok maradéktalan elvégzése érdekében szükséges egy adatbázis létrehozása a támogatott kutatási témákról, pályázatokról, nemzetközi kapcsolatokról, szerződéses munkákról. Ezek alapján már megalapozottan készülhetnek széleskörű külső és belső publicitást biztosító anyagok a tudományos eredményekről. Ez nemcsak önmagában fontos, hanem a korábban már említett hasznosító vállalkozások kialakítása érdekében is. Budapest, 2005. január 25. Dr. Fodor János egyetemi tanár, az MTA doktora 10