Fizika InfoRmatika Kémia Alapok Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság kiadványa Megjelenik kéthavonta (tanévenként 6 szám) 8. évfolyam 6. szám Főszerkesztők DR. ZSAKÓ JÁNOS DR. PUSKÁS FERENC Felelős szerkesztő TIBÁD ZOLTÁN Felelős kiadó ÉGLY JÁNOS Számítógépes tördelés PROKOP ZOLTÁN Szerkesztőbizottság Bíró Tibor, Farkas Anna, dr. Gábos Zoltán, dr. Karácsony János, dr. Kása Zoltán, dr. Kovács Zoltán, dr. Máthé Enikő, dr. Néda Árpád, dr. Vargha Jenő Szerkesztőség 3400 Cluj - Kolozsvár B-dul 21 Decembrie 1989, nr. 116 Tel./Fax: 064-194042, 190825 Levélcím 3400 Cluj, P.O.B. 1/140 * * * A számítógépes szedés és tördelés az EMT DTP rendszerén készült. Megjelenik az Illyés Közalapítvány támogatásával. Borítóterv: Vremir Márton Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság Kolozsvár, B-dul 21 Decembrie 1989, nr. 116 Levélcím: R0-3400 Cluj, P.O.B. 1-140 Telefon: 40-64-190825; Tel./fax: 40-64-194042 E-mail: emt@emf.org.soroscj.ro Web-oldal: http://www.emt.ro Bankszámlaszám: Societatea Maghiará Tehnico- Stiintifica din Transilvania BCR-Cluj 45.10.4.66.2 (ROL!
A kapilláris emelkedésről A középiskolában a felületi feszültséggel kapcsolatosan leggyakrabban két jelenségről esik szó. Az egyik a mozgó oldalú drótkeretben feszülő folyadékhártya, a másik a folyadékba mártott üvegcsőben megfigyelhető kapilláris emelkedés vizsgálata. Az alábbiakban ezzel kapcsolatosan szeretnénk egy apró érdekességre irányítani a kedves olvasó figyelmét. A felületi feszültség bevezetésének egyik gyakori módja, a közismert mozgó oldalú drótkeretre ható erő vizsgálatával történik. Eszerint, ha egy drótkeret alsó l hosszúságú darabja könnyen mozoghat, akkor azt tapasztaljuk, hogy a keretben feszülő folyadékhártya összehúzódni igyekszik. Ezt az összehúzó erőt" kiegyenlíthetjük egy alkalmas kis testtel, amit a függőlegesen álló keret mozgó oldalára akasztunk (I. ábra). Az összehúzó erő nagysága csak a folyadék minőségétől és a mozgó él hosszától függ, de (adott keret esetén) független a hártya felületének nagyságától, ellentétben pl. egy gumihártyával. Álljunk itt meg egy pillanatra! Érdekes kérdés, hogy egyáltalán tuldunk-e olyan m tömeget találni, amely pontosan akkora, hogy a rá ható gravitációs erő éppen egyensúlyt tart a felületi feszültségből származó erővel. Azt hiszem, hogy ezt az egyensúlyt a súrlódás és a mozgó oldal szorulása nélkül nehéz lenne megtalálni. Egy kicsit talán átgondolandó ez a több tankönyvben (ld. pl. [1], [4], [8], [9]) is előforduló példa. Talán célszerű lehet oly módon is bemutatni a jelenséget, ha 90 -kal elfordítjuk a keretet, és érzékeny erőmérővel tartjuk egyensúlyban a mozgó oldalt (2. ábra). Így jól szemléltethető az is, hogy a mozgó oldal helyzetétől független az erő nagysága (Persze ezzel is meggyűlhet a bajunk, hiszen pl. egy 10 cm-es hártya esetén ez az erő kb. 0,01N). Természetesen vannak olyan tankönyvek, ahol ezt ilyen módon tárgyalják (ld. pl. [7], [10], [11]). Ezen jelenség vizsgálata kapcsán eljuthatunk a jól ismert definícióhoz: A folyadék felszínét határoló görbe bármely L darabjára, a felszín érintősíkjában a vonaldarabra merőleges irányú erő hat, mely arányos a vonaldarab hosszával. Ezen arányossági tényező a a felületi feszültség. Azaz: A felületi feszültséget gyakran a felület növeléséhez szükséges munkával is szokták definiálni. Eszerint a folyadék felszínének ΔA-val való megváltoztatásához szükséges munka arányos a felület megváltozásának nagyságával. Ezen arányossági tényező a felületi feszültség. A végzett munka egyenlő a folyadék felületi energiájának megváltozásával. Azaz: Mindenki könnyedén beláthatja, hogy a fenti két definíció ekvivalens. Tankönyvekben gyakran találkozunk (ld. pl. [5]) a bevezetőben említett másik jelenséggel kapcsolatos feladattal: 1998-99/6 223
Mártsunk egy r sugarú üvegcsövet egy p sűrűségű és a felületi feszültségű folyadékba. Milyen magasra emelkedik a folyadék az üvegcsőben? (Tételezzük fel, hogy a folyadék nedvesíti az üveget!) 0. MEGOLDÁS: Mint ismeretes, ha a folyadék felszíne közelítőleg R sugarú gömbfelület, akkor erre a homorú oldal felé mutató erő hat ld. pl. [1], Az ennek megfelelő görbületi nyomás: Ezek szerint, ha egy üvegcsövet vízbe mártunk, akkor a víz felületére a görbületi nyomásnak megfelelően, a homorú oldal felé mutató erő hat, melynek nagysága: Ennek hatására a folyadék megemelkedik a csőben. Egyensúlyi helyzetben ez a felfelé ható erő tart egyensúlyt a felemelt folyadékoszlop tömegéből származó nehézségi erővel. Fejezzük ki a görbületi nyomást a cső sugarával, a 4. ábra segítségével! A folyadék illeszkedési szöge legyen θ. Ekkor az OAB szög is θ, hiszen merőleges szárú szögek. Vagyis: Így a görbületi nyomás: Tételezzük fel, hogy a víz tökéletesen nedvesíti az üveget, azaz θ = 0. Ekkor: Ezek alapján, a folyadékoszlopra ható erőket felírva, egyensúly esetén az alábbi egyenletet kapjuk: A továbbiakban egy kis kalandra" hívjuk a kedves olvasót Több olyan megoldást közlünk a feladatra, melyek során csak középiskolákban szokásos ismereteket használjuk. A megoldások között van helyes is és van olyan is, melyben hibás okoskodások, rossz következtetések rejlenek. Vajon sikerül-e rájönni, hogy melyikben hol van csúsztatás"? Érdekes lehet tanítványainkat is megkérdezni a különböző megoldásokról, hogy melyek a helyesek, a helytelenekben pedig hol a hiba? Az ilyen típusú kérdések segíthetik őket a fogalmak jobb megértésében, és hozzásegíthetnek bennünket, tanárokat az általuk meg nem értett, vagy tévesen értelmezett fogalmak felderítéséhez. I. MEGOLDÁS: Mint az ismeretes a csövet nedvesítő folyadék felületére, a görbületi nyomásból származó felfelé irányuló erő hat. Ez az erő a folyadékot addig húzza felfelé, amíg a folyadékoszlop tömegéből származó gravitációs erő egyenlő nem lesz vele. Az egyensúly beálltakor a folyadékoszlopra ható erők eredője nulla. 224 1998-99/6
Azaz: II. MEGOLDÁS: Vizsgáljuk meg energiák szempontjából a folyamatot! A folyadék helyzeti energiájának növekedése: A felületnövekedésból származó energiaváltozás: EΔE = αδa, ahol ΔA a felület növekedése, vagyis a henger palástjának területe A kettő egyenlőségéből kapjuk: III. MEGOLDÁS: A II. megoldásban a (*) sorban szereplő összefüggéshez más úton is eljuthatunk. Mint azt az első megoldás során láttuk, a folyadékra fölfelé ható húzóerő: F = α2rπ. Ez az erő h úton - amíg a folyadékszint emelkedik - állandó, hiszen a drótkeret esetén is állandó volt a hártya felületi feszültségéből származó húzóerő. Így az általa végzett munka: W = Fh = α2rπh. Ezen munka éppen a folyadék helyzeti energiájának növelésére fordítódott, azaz: ahonnan folytatva a megoldáshoz jutunk. Álljunk itt meg egy szóra, és gondolkozzunk el egy kicsit a fent említett három megoldáson. Az I. megoldás helyes, és talán eléggé ismerős, ezért erről itt nem is kívánunk részletesebben szólni. A II. megoldásban könnyen észrevehetjük a hibát, hiszen teljesen megalapozatlan és helytelen az az állítás, hogy: A folyadék helyzeti energiájának növekedése és a felületnövekedésből származó energiaváltozás egyenlő". Reméljük, hogy fel sem merül diákjainkban az a gondolat, hogy ez helyes megoldás lehet. Mivel itt mindkét energiaváltozás növekedés, semmiféleképpen sem szabad egyenlőségjelet tenni közéjük, azaz nem állíthatjuk, hogy az egyik energia a másik növelésére fordítódott. A harmadik okoskodásban ott történt a félrevezetés", amikor azt állítottuk, hogy: A folyadékra fölfelé ható húzóerő h úton - amíg a folyadékszint emelkedik - állandó, hiszen a drótkeret esetén is állandó volt." A felületi feszültséggel kapcsolatos problémák esetén valóban csábító a drótkeretnél fellépő erő állandóságára hivatkozni, (hiszen alaposan a szájába rágjuk" tanítványainknak, hogy az az erő bizony állandó, és független attól, hogy mennyire nyújtjuk meg a hártyát), de ebben az esetben ez helytelen. Mint azt a következő megoldásban látni fogjuk, esetleg más is beleszólhat a folyamatba. 1998-99/6 225
IV. MEGOLDÁS: A III. megoldás egy apró módosítással ismét egy újabb megközelítési lehetőséget rejt magában. A folyadékra ható erők eredője két erőből tevődik össze. Ebből egyik a felfelé ható, már korábban említett nagyságú erő, azonban nem szabad elfeledkezni a gravitációról, hiszen a már felemelt folyadékoszlopra a tömegéből származó nehézségi erő is hat. Ha x-szel jelöljük a folyadékoszlop magasságát, akkor a rá ható erők eredője: Mint az látható ez az erő a folyadékoszlop emelkedése során nem állandó, hanem folyamatosan csökken. Tehát a feladat megoldása matematikai szempontból is érdekes, hiszen egy változó erő által végzett munkát kell kiszámítani. Az ilyen típusú problémák megoldására találta ki közel kétezer évvel ezelőtt ARCHIMEDES az integrálszámítás alapgondolatát. Tehát ezen F erő munkája a h úton, az alábbi módon számítható: Tanítványaink valószínűleg még nem ismerik e hasznos matematikai módszert, ezért ők feltehetően az erőgörbe alatti terület kiszámítását fogják javasolni a probléma megoldására. (ld. 5. ábra.) (Ha vetünk egy pillantást az I. megoldásra, akkor látható, hogy a vagyis ez a trapéz valójában háromszög.) Ez a munka a folyadék helyzeti energiájának h növelésére fordítódott, ami m*g*h/2-vel egyenlő, azaz: Ez igazán csábító megoldásnak tűnik, és a helyes eredményre vezet. De vajon tényleg helyes-e? Kérem a kedves kollégákat, gondolkozzanak el ezen, és írják meg az önök, vagy tanítványaik véleményét erről a megoldásról. Akinek további helyes, vagy helytelen megoldása van erre a problémára, és szívesen megosztaná velünk, azt hálásan megköszönjük. (Csizsár Imre, JATE Kísérleti Fizikai Tanszék, 6720 SZEGED, Dóm tér 9., fax: 62/454-053, e-mail: csiszi@physx.uszeged.hu). Végezetül még egy megoldás, melynek során az energiaminimum keresésének segítségével jutunk el a probléma (helyes) megoldásához. V. MEGOLDÁS: A folyadék addig emelkedik a csőben, amíg számára a legkedvezőbb - azaz minimális - energiájú állapotba kerül. A folyadékoszlop energiájának megváltozása két részből tevődik össze. A változás egyik része a gravitációs potenciális energianövekedése, a másik része a felületi energiájának megváltozása. Ez abból adódik, hogy egy ideig megéri a folyadéknak felmászni" a csőben, és így részecskéi nem egymással, hanem az üveggel érintkeznek. 226 1998-99/6
A folyadékoszlop gravitációs energiájának növekedése: A felületi feszültséggel kapcsolatos energiaváltozás, már korántsem ilyen egyszerű. Jelen esetben három közeggel van dolgunk: folyadék, üveg, levegő. Az egyes anyagok találkozásánál fellépő határfelületi feszültségekkel írhatjuk fel az energiaváltozást. A folyadék-üveg ill. levegő-üveg kölcsönhatást jellemző határfelületi feszültség α fü ; ill. α lü. A folyadék felemelkedésekor az ezekből származó energiaváltozás: A Young-féle összefüggés szerint (ld. pl.[l],[6]) Így: Tehát a h magasságú folyadékoszlop energiája: A folyadéknak a levegőre vonatkozó felületi feszültségét α-val jelölve, ill. feltételezve, hogy a víz tökéletesen nedvesíti az üveget, kapjuk, hogy: Ennek a függvénynek szemmel láthatóan a helyen van minimuma. Vagyis a folyadéknak az a legkedvezőbb, ha éppen ilyen magasságig emelkedik. Talán tanulságos lehet néhány érdeklődő diákunk figyelmét felhívni a fentiekben vázolt megoldásokra. Ilyen és ehhez hasonló problémafölvetésekkel, talán még érthetőbbé tehetjük számukra a fizika egyes fogalmait. A feladat IV. számú megoldása kapcsán előforduló matematikai érdekességre szeretném még felhívni a kedves kollégák figyelmét. Az ilyen típusú problémák lehetőséget teremthetnek a fizikatanárok számára, hogy egy kicsit segítsék az infinitezimális számítás előkészítését is. Kár lenne ezeket a lehetőségeket kihasználatlanul hagyni. Természetesen ez nagyobb odafigyelést, és több munkát jelent, de azt hiszem tehetséges tanítványainkért felelősséggel tartozunk. Én nagyon bízom abban, hogy ezt még sok-sok tanár így gondolja. Lehet, hogy belőlem sem lett volna matematika-fizika szakos tanár, ha a matematika tanárnőm és a fizika tanárom nem igyekeznek oly gondosan ráirányítani figyelmemet a tudomány és a természet apró csodáira. De hát mi más lenne nekünk tanároknak a feladatunk, ha nem éppen ez?! IRODALOM: 1] Budó Ágoston: Kísérleti Fizika I., Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 1997. 2] Dede Miklós - Demény András: Kísérleti fizika II., Tankönyvkiadó, Bp. 1989. 3] Vize László: Fizika (gyógyszerészhallgatók részére), Kézirat, Szeged, 1987. 4] Bakányi-Fodor-Marx-Sarkadt-Ujj: Fizika I. Gimnáziumi Tk., Tankönyvkiadó, Bp. 1986. 5] Vermes Miklós: Fizika I. Gimnáziumi Tk. Tankönyvkiadó, Bp. 1986. 6] Paál Tamás - Pászli István: Fizika II. Szki. Tk. (A, B, C var.), Tankönyvkiadó, Bp. 1985. 7] Skrapits - Tasnádiné: Fizika II. Szki. Tk. (D, E var.), Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 1994. 1998-99/6 227
8] Karácsonyi Rezső: Mechanika I. Középiskolai Tk., Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 1995. 9] Paál Tamás: Mechanika II. Középiskolai Tk., Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 1996. 10] Tomcsányi Péter (alk. szerk.): Fizika Mechanika Tankönyv, Calibra Kiadó, Bp. 1995. 11] Zátonyi - Ifj. Zátonyi: Fizika III. Tankönyv, Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 1997. Csiszár Imre A Java nyelv VI. Adatbázis-kezelés Javaban, Példaprogram Az előző részben láthattuk, hogy a Java ideális programozási nyelv perszisztens objektumok tárolására, újrafelhasználására. Továbblépve, a perszisztenciát felhasználhatjuk adatbázis-kezelő rendszerek megírására is. Egy másik szempont szerint azt mondtuk, hogy a Java nyelv ideális hálózati alkalmazások fejlesztésére. Mi sem következik mindebből egyszerűbben, mint a kliens-szerver architektúrájú adatbázis-kezelő rendszerek fogalma. A kliens-szerver adatbázis-kezelő alkalmazások egy speciális csoportját képezik a több rétegű {multi-tier) rendszerek. Ez azt jelenti, hogy az alkalmazások jól elkülöníthető részekre (rétegekre) tagolódnak és ezek külön-külön gépeken futhatnak. Általában a következő az eloszlás: az adatbázis tárolása és közvetlen kezelése az adatbázis-szerveren történik, az alkalmazás-logika egy középső rétegbe (middle-tier) szerveződik, az egyes gépekre pedig csak egy egyszerű kliens kerül (thin-client, sovány-kliens - azért sovány, mert csak a felhasználói felületet tartalmazza). A fent említett modell az úgynevezett háromrétegű modell. Beszélhetünk egy kétrétegű-modelltől is, ekkor a program közvetlenül az adatbázis-kezelő rendszerrel kommunikál. Megfigyelhető, hogy mind a három-, mind a kétrétegű-modellben az adatbázis tárolása és kezelése egy - általában már előre kifejlesztett - adatbázis szerveren történik. Ezért felmerült az igény, hogy a Java alkalmazások kommunikálni tudjanak különféle adatbázisokkal is. Ezt a lehetőséget a JDBC (Java DataBase Connectivity), Java programozói interfész biztosítja, amely megvalósítja az összekapcsolást a relációs adatbázissal, az SQL utasítások végrehajtását és az SQL lekérdezések eredményeinek feldolgozását. A JDBC hívások végrehajtásakor mindig fizikailag is fel kell venni a kapcsolatot a felhasznált adatbázissal, ezért minden adatbázis-kezelő esetén külön biztosítani kell a JDBC hívások megfelelő értelmezését és végrehajtását. Ezt a feladatot a JDBCmeghajtóprogramok végzik (például, ha InterBase adatbázis-kezelő szervert használunk, szükségünk van az InterClient JDBC-meghajtóprogramra). Ha speciális meghajtóprogramokat használunk, megtörténhet, hogy a Java alkalmazás elveszíti platformfüggetlenségét és portabilitását, hisz az adatbázis szerverek nem működhetnek minden operációs rendszer alatt. Egy ilyen speciális meghajtóprogram az ODBC-JDBC híd. Az ODBC (Microsoft Open DataBase Connectivity) jelenleg a legelterjedtebb adatbázis hozzáférési API, Microsoft rendszerekben. Ha egy adott adatbázishoz (pl. Excel, Access) nem létezik JDBC-meghajtóprogram, de ODBC már létezik, akkor használni kell az ODBC-JDBC hidat. A megfelelő meghajtóprogramokat le lehet tölteni a JavaSoft JDBC web-lapról (http://www.javasoft.com/jdbc/). A JDBC API interfészt a java.sql csomag tartalmazza. Egy kis probléma adódik, ha appletekben akarjuk használni ezt a csomagot. A java.sql csomag a JDK 1.1-ben jelenik meg, ezért a régebbi böngészők nem ismerik, a megfelelő osztályok hálózatról történő dinamikus letöltése pedig biztonsági okokból nem engedélyezett, ezért a csomagot manuálisan kell telepíteni minden egyes böngésző osztályhierarchiájába (példá- 228 1998-99/6
ul ez Netscape 3.0 esetén úgy valósul meg, hogy a java.sql csomagot egyszerűen bezippeljük a más Java osztályokat tartalmazó java_30.zip állományba). A megfelelő meghajtóprogramot kiválaszthatjuk manuálisan (közvetlen megnevezéssel), vagy automatikusan, a DriverManager osztály segítségével, amely nyilvántartja a pillanatnyilag használható összes regisztrált meghajtóprogramot és az adatbáziskapcsolat kérésekor a megfelelő meghajtóprogramot fogja aktiválni. A meghajtóprogramot a DriverManager osztály registerdriver metódusával lehet regisztrálni, és ez automatikusan megtörténik az első betöltéskor. A betöltést kétféleképpen valósíthatjuk meg: a meghajtóprogram direkt betöltése a Class.forName metódussal, ami a paraméterben kapott osztály dinamikus betöltését végzi el, vagy a jdbc.drivers rendszerparaméter beállításával, amely a meghajtóprogramok kettősponttal elválasztott neveit tartalmazza. Az alkalmazás és az adatbázis közötti kapcsolatot egy Connection objektum valósítja meg. A kapcsolatot a DriverManager osztály getconnection metódusának meghívásával vehetjük fel, vagy meghívhatjuk a megfelelő meghajtóprogram connect metódusát. Paraméterként meg kell adni a kívánt adatbázis URL címét, amely a következő részekből áll: a protokoll neve (jdbc), az alprotokoll neve (rendszerint a forgalmazó neve és verziója), az adatforrás elérése (hálózati útvonal), felhasználónév, jelszó. SQL utasítások végrehajtása, tranzakciókezelés Az SQL utasításokat a következő három interfész segítségével lehet végrehajtani: Statement: egyszerű SQL utasítások végrehajtása PreparedStatement: bemenő paraméterekkel is rendelkező SQL utasítások végrehajtása CallableStatement: ki-bemenő paraméterekkel rendelkező, tárolt (stored) SQL eljárások végrehajtása. Egy Statement interfészt megvalósító objektumot a Connection osztály createstatement metódusával hozható létre. Egy Statement objektumot - és így egy SQL utasítást - három metódus segítségével is végre lehet hajtani. Az e x e c u t e Q u e r y a paraméterben megadott SQL utasítást hajtja végre és annak eredménytábláját tartalmazó ResultSet objektummal tér vissza. Kiválóan használható a SELECT parancsok végrehajtására. Az executequery a paraméterben megadott SQL utasítást hajtja végre és az érintett, módosított tábla megváltoztatott sorainak számával tér vissza. Kiválóan használható INSERT, UPDATE, DELETE, de CREATE TABLE, DROP TABLE stb. utasítások végrehajtására. Az execute metódus az első kettő általánosításának tekinthető. Akkor használjuk, ha az SQL utasítás egyszerre többfajta eredményt is visszaadhat vagy ha nem ismert, hogy milyen típusú a visszaadott eredmény. Egy visszaadott eredménytáblát a getresultset metódussal lehet lekérni, a változtatott sorok számát a getupdatecount, a következő eredménykomponenst pedig a getmoreresults metódusok szolgáltatják vissza. Egy PreparedStatement interfészt megvalósító objektumot a Connection osztály preparestatement metódusával hozható létre. A végrehajtandó, bemeneti paraméterekkel is rendelkező SQL utasítást már itt kell megadni: connection.preparestatement("udate table1 SET coll =? WHERE col2 =?");. A bemenő paraméterek értékeit a settípusnév metódusokkal lehet megadni. A paraméterek értékeit a clearparameters metódus meghívásával lehet törölni. Az SQL utasítást a már ismertetett három metódus segítségével lehet végrehajtani, csak most mar nem kell a metódusoknak paramétert - SQL utasítást - megadni, mivel ez már létrehozáskor megtörtént. Egy CallableStatement interfészt megvalósító objektumot a Connection osztály preparcall metódusával hozható létre és ugyanúgy használható mint a PreparedStatement, azzal a megjegyzéssel, hogy végrehajtás előtt a kimeneti paraméterek típusát is meg kell adni a registeroutparameter metódus segítségével. 1998-99/6 229
A kimeneti paraméterek értékeit a gettípusnév metódusok segítségével lehet lekérdezni. A Java elősegíti a tranzakciókezelést is. Egy tranzakció SQL utasítások végrehajtásából áll, amelynek eredményét vagy véglegesítjük (commit) vagy elvetjük (rollback). Egy tranzakció addig tart, míg meg nem hívjuk a fent említett metódusok valamelyikét. Mikor felvesszük az kapcsolatot az adatbázissal, alapértelmezés szerint minden SQL utasítás commit-tal záródik. Ha ezt a módot kikapcsoljuk (setautocommit), akkor a programnak magának kell gondoskodnia a tranzakció-kezelésről. Többfelhasználós rendszerek esetén előfordulhat, hogy egyidejűleg tartó tranzakciók valamilyen módon zavarják egymást. Például az egyik tranzakció egy olyan értéket akar leolvasni, amit egy másik tranzakció módosított, de még nem volt meghívva sem rollback, sem commit, nem lehet tudni, megtartjuk-e az új értéket vagy elvetjük. Ilyen konfliktushelyzetek megoldására szolgálnak a tranzakció izolációs szintek, amelyek azt szabályozzák, hogy az adatbázis hogyan viselkedjen ilyen helyzetekben. A Connection interfész öt ilyen izolációs szintet definiál és ezeket a settransactionisolation metódus segítségével lehet beállítani. Minél magasabb ez a szint, annál lassúbb lesz az SQL parancs végrehajtása, mivel az adatbázis szervernek annál több adminisztrációs feladatot kell elvégeznie. A szint megváltoztatása nem ajánlott tranzakció közben, mert ez a tranzakció befejezését és egy új megnyitását vonja maga után. Példaprogram A következő Java applet egy felhasználói felületet biztosít SQL utasítások végrehajtására. import java.awt.*; import java.awt.event.*; import java.sql.*; import java.applet.applet; public class csql extends Applet implements ActionListener { Button registerbutton=new Button("Regisztrálás"); TextField driver=new TextField(); Button connectbutton=new Button("Kapcsolat"); TextField url=new TextField(); TextField userid=new TextField(10); TextField password=new TextField(10); TextArea sql=new TextArea(); TextArea result=new TextArea(); Checkbox clearcheckbox=new Checkbox("Töröl"); Button execbutton=new Button("Végrehajt"); Button listbutton=new Button("Táblák"); Button exitbutton=new Button("Vége"); Connection con; public csql () { //A felhasználói felület létrehozása setlayout(naw BorderLayout()); Panel panel=new Panel(); panel.setlayout(new GridLayout(3,1)); Panel driverpanel=new Panel(); driverpanel.setlayout(new BorderLayout()); driverpanel.add("west", new Label("Méghajtóprogram:")); driverpanel.add("center",driver); registerbutton.addactionlistener(this); driverpanel.add("east", registerbutton); panel.add(driverpanel); Panel urlpanel=new Panel(); urlpanel.setlayout(new BorderLayout()); 230 1998-99/6
urlpanel.add("west", new Label("Adatbázis cím: ")); urlpanel.add("center", url); urlpanel.add("east", connectbutton); connectbutton.addactionlistener(this); panel.add(urlpanel); Panel passpanel=new Panel(); passpanel.add(new Label("Felhasználónév:")); passpanel.add(userid); passpanel.add(new Label("Jelszó:")); password.setechochar('*'); passpanel.add(password); panel.add(passpanel); add("north", panel); Panel textpanel=new Panel(); textpanel.setlayout(new GridLayout(2,1)); Panel sqlpanel=new Panel(); sqlpanel.setlayout(new BorderLayout()); sqlpanel.add("north",new Label("Sql:")); sqlpanel.add("center",sql); textpanel.add(sqlpanel); Panel resultpanel=new Panel(); resultpanel.setlayout(new BorderLayout()); resultpanel.add("north",new Label("Eredmény:")); result.seteditable(false); result.setfont(new Font("Monospaced", Font.PLAIN, 10)); resultpanel.add("center",result); textpanel.add(resultpanel); add("center",textpanel); Panel buttonpanel=new Panel(); buttonpanel.add(clearcheckbox); execbutton.addactionlistener(this); buttonpanel.add(execbutton); listbutton.addactionlistener(this); buttonpanel.add(listbutton); exitbutton.addactionlistener(this); buttonpanel.add(exitbutton); add("south", buttonpanel); validate(); DriverManager.setLogStream(System.out); public static void main (String args[]) { csql mysql=new csql(); //Az ablak beállítása Frame frame=new Frame("SQL alkalmazás"); frame.add("center",mysql); frame.setsize(400,300); frame.show(); private void mywrite (String text) { //Egy speciális kiíró eljárás if (text.length()==0 && clearcheckbox.getstate()) { result.settext(""); return; result.append(text+"\n"); 1998-99/6 231
private void SQLhiba (SQLException e) { //SQL hibakezelő String s=e instanceof SQLException? "Hiba" : "Figyelmeztetés"; while (e!=null) { mywrite("sqlstate: "+e.getsqlstate()); mywrite(s + " szövege: "+e.getmessage()); mywrite(s + " kódja: "+e.geterrorcode()); if (e instanceof DataTruncation) { DataTruncation dt=(datatruncation)e; String ds=". "; ds+=dt.getparameter()? "paraméter " : "oszlop "; ds+=dt.getread()? "olvas" : "ír"; mywrite("adatcsonkítás a(z) "+dt.getlndex()+ds+"ásakor: " + dt.getdatasize ()+" -> "+dt.gettransfersize()); e=e instanceof SQLException? e.getnextexception(): ( (SQLWarning)e).getNextWarning(); private void hiba(string s, Exception e) { //Hibakiíró mywrite("* HIBA!!!"); mywrite(s); mywrite(e.tostring()); if (e instanceof SQLException) SQLhiba((SQLException)e); private boolean figyelm(sqlwarning w) { if (w!=null) { mywrite("* FIGYELMEZTETÉS!!!\n"+w); mywrite(w.tostring()); SQLhiba(w); return true; //Figyelmeztető return false; private string formaz(string s, int width) { StringBuffer sb; if (s==null) sb=new StringBuffer("null"); else sb=new stringbuffer(s); sb.setlength(width); while (width>0 && sb.charat(- width)=='\u0000') sb.setcharat(width,' '); return sb.tostring(); private void tablewrite(resultset rs) throws SQLException { int widths[]; // Kiír egy adattáblát String s=""; ResultSetMetaData rsmd = rs.getmetadata(); int numcols = rsmd.getcolumncount(); widths=new int[numcols]; for (int i=i ; i<=numcols; i++) { if (i>l) s+=" "; widths[i-1]=math.max(rsmd.getcolumndisplaysize(i) 232 1998-99/6
rsmd.getcolumnlabel(i).length()); s+=formaz(rsmd.getcolumnlabel(i), widths[i-1]); mywrite(s); boolean more = rs.next(); while (more) { if (figyelm(rs.getwarnings())) rs.clearwarnings(); s=""; for (int i=i; i<=numcols; i++) { if (i>l) s+=" "; s+=formaz(rs.getstring(i), widths[i-1]); mywrite(s); more = rs.next(); if (figyelm(rs.getwarnings())) rs.clearwarnings(); mywrite("* Kiirás vége."); public void actionperformed(actionevent evt) { mywrite(""); if (evt.getsource()==exitbutton) System.exit(0); if (evt.getsource()==registerbutton) { try { Driver d=(driver)class.forname(driver.gettext()).newlnstance(); mywrite("regisztrált meghajtóprogram: "+driver.gettext()); mywrite("verzió: "+d.getmajorversion()+"."+d.getminorversion()); String s; if (!d.jdbccompliant()) s=" nem "; else s=" "; mywrite("ez a méghajtóprogram"+s+"jdbc-megfelélő."); catch (Exception e) { hiba("nem sikerült a regisztráció!", e); if (evt.getsource()==connectbutton) { try { String s; //Kapcsolatteremtés con=drivermanager.getconnection(url.gettext(), userid.gettext(), password.gettext()); DatabaseMetaData meta=con.getmetadata(); mywrite("megnyitott adatbázis cime: "+meta.geturl()); mywrite("felhasználó azonosítója: "+meta.getusername()); mywrite("adatbázis tipusa: "+meta.getdatabaseproductname()+ " "+meta.getdatabaseproductversion()); mywrite("felhasznált meghajtóprogram: "+meta.getdrivername()+ " "+meta.getdriverversion()); if (figyelm(con.getwarnings())) con.clearwarnings(); catch (Exception e) { con=null; 1998-99/6 233
hiba("nem sikerült a kapcsolat megnyitása!", e); if (evt.getsource()==listbutton && con!=null) { try { tablewrite(con.getmetadata().gettables(null, null)); catch (Exception e) { hiba("nem sikerült a táblák listázása!", e); null, null, if (evt.getsource()==execbutton && con!=null) { try { //SQL végrehajtás mywrite("végrehajtandó SQL: "+con.nativesql(sql.gettext())); Statement stmt = con.createstatement(); stmt.execute(sql.gettext()); int rowcount; while (true) { rowcount = stmt.getupdatecount(); if (rowcount >= 0) { mywrite("megváltozott sorok száma = " + rowcount); stmt.getmoreresults(); continue; ResultSet rs = stmt.getresultset(); if (rs!= null) { tablewrite(rs); stmt.getmoreresults(); continue; break; if (figyelm(stmt.getwarnings())) stmt.clearwarnings(); catch (Exception e) { hiba("nem sikerült a végrehajtás!", e); Irodalomjegyzék 1] Nyékyné Gaizler Judit és mások, Java útikalauz programozóknak, ELTE TTK Budapest, 1997. 2] ***, Java 1.1 Unleashed, Macmillan Computer Publishing, 1997. 3] Clayton Walnum, Java by example, LeafWriters (India) Pvt. Ltd., 1996. 4] Jamie Jaworski, JAVA Developer's Guide, LeafWriters (India) Pvt. Ltd., 1996. 5] Mark Wutka, et. al., JAVA Expert Solutions, LeafWriters (India) Pvt. Ltd., 1997. 6] JavaSoft JDBC page, http://www.javasoft.com/jdbc/ 7] Java Tutorial, http://java.sun.com/books/series/tutorial Kovács Lehel 234 1998-99/6
Szénhidrátok nevezéktana A szénhidrátok három vagy több szénatomot tartalmazó szerves vegyületek, amelyeknek a molekulájában szülte kizárólag oxigén atomot tartalmazó funkciós csoportok fordulnak elő. Funkciós csoportjaik szerint a szénhidrátok tulajdonképpen polihidroxialdehidek vagy polihidroxi ketonok. A szénhidrát elnevezés és az egyes vegyületek nevei is abból az időből származnak, amikor még nem ismerték a szerkezeteiket csupán azt vették észre, hogy a vegyületosztály legfontosabb képviselőiben a C : H : O molaránya n :2n : n, tehát formálisan a szén hidrátjának tekinthetők. Éppen ezért a triviális elnevezések maradtak fenn a mai napig. A szénhidrátokat szokás még cukroknak is nevezni, vagy idegen kifejezéssel szaharidoknak, amely az ismertebb képviselők édes ízére utal, (amely különben bizonyítottan a nagy számú hidroxil csoport miatt lép fel) A szénhidrátok három fő csoportja: monoszacharidok: tovább nem hidrolizálható vegyületek. A szénatomok száma szerint beszélünk triózókról, tetrózokról,pentózokról, hexózokról stb. oligoszacharidok: 2-8 monoszacharidból állnak és hidrolízis során ezekre a monoszacharidokra esnek szét. poliszacharidok: nyolcnál több monoszacharid egységből állnak. Monoszacharidok Mint azt hamar észrevesszük, a glicerinaldehid középső szénatomja asszimetrikus, tehát két optikai izomérje van. Erre kapcsolódik egy fontos konvenció, mely szerint D_monoszacharid az a vegyület, amelyben a karbonil csoporttól legtávolabb eső asszimetriás szénatom konfigurációja megegyezik a D(+)-- glicerinaldehid asszimetrikus szénatomjának konfigurációjával és L-monoszacharid az a szénhidrát, amelyben ez a konfiguráció ellentétes. (Ezt a Fischer projekcióban az asszimetrikus szénatom hidroxilcsoportjának jobbra illetve balra írásával szemléltetjük. A legfontosabb monoszacharidok a következők: Aldozók 1998-99/6 235
A fenti vegyületek L sorozatbeli párjai (L-glicerinaldehid, L-eritróz stb.) abban különböznek a fentiektől, hogy bennük minden asszimetrikus szénatomnak ellenkező a konfigurációja. Ketózok (A megfelelő L-ketozók könnyen levezethetők) A hexózok (és más monoszacharidok) gyűrűs változatát általában piranózoknak nevezzük, ha a gyűrű hattagú és furanózoknak ha a gyűrű öttagú. (Nevük a pirán és a furán heterociklusos vegyületek neveiből ered.) A két-két onomer szerkezetet a-val illetve β-val jelöljük aszerint, hogy milyen állású a glikozidos-oh csoport a 6-os számú CH 2 OH csoporthoz képest: 236 1998-99/6
Oligoszacharidok Alegfontosabb oligoszacharidok szerkezeti képletei és neveik a következők. Poliszacharidok Legfontosabb képviselőik a különböző, keményítőt alkotó polimerek és a különböző cellulózok. 1998-99/6 237
Románszky Loránd Kémiatörténeti évfordulók 1999. május-június 160 éve, 1839 május 1-én született a franciaországi Besanconban LOUIS MARIÉ HILAIRE BERNIGAUD DE CHARDONNET gróf. Az ultraibolya sugaraknak az élő szervezetekre gyakorolt hatását vizsgálta, e sugarakat áteresztő üveget állított elő és sugármérő készüléket szerkesztett. Eljárást dolgozott ki cellulóznitrát alapú műselyem gyártására és Besanconban megalapította a világ első műszál gyárát, 1890-ben. 1924- ben halt meg. 150 éve, 1849 május 30-án született Jolsván FABINYI RUDOLF. A kolozsvári egyetem első kémia professzora volt. Az egyetem Kémiai Intézetének megszervezése mellett a kolozsvári vegykísérleti állomást is igazgatta. Elindította és szerkesztette az első magyar nyelvű kémiai folyóiratot, a Vegytani Lapokat. A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Magyar Kémikusok Egyesületének első elnöke volt. Ő indította el 238 1998-99/6
Magyarországon a modern szerves kémia kutatást és kísérletezett tüzelőanyag-cellás galvánelemek szerkesztésével. 1920-ban halt meg. 140 éve, 1859 május 15-én született Párizsban PIERRE CURIE. Kristálytani vizsgálatai során testvérével közösen felfedezte a piezoelektromosságot. Kimutatta, hogy melegítéskor a ferromágneses anyagok egy adott hőmérsékleten (Curie pont) paramágnesekké alakulnak. A radioaktivitással kapcsolatos vizsgálataiért, melyek többek között a rádium és a polónium felfedezéséhez vezettek, feleségével együtt fizikai Nobel-díjban részesült. 1906-ban halt meg. 130 éve, 1869 május 19-én született a németországi Köln-Ehrenfeldben HANS THEODOR BUCHERER. A színezékek kémiájával és technológiájával foglalkozott. Felfedezte a Bucherer reakciót, mellyel a fenolos hidroxil csoportot amino csoporttal lehet helyettesíteni. 1949-ben halt meg. 1869 június 16-án született Cegléden MATOLCSY MIKLÓS. A budapesti egyetemi gyógyszertár vezetője, majd a Gyógyszerészeti Intézet professzora volt. Foglalkozott a levegő oxigéntartalmának meghatározásával. 1938-ban halt meg. 110 éve, 1889 május 14-én született Győrben ZECHMEISTER LÁSZLÓ. A pécsi Tudományegyetem Orvosi Karának kémia professzora, majd az Egyesült Államok-beli pasadenai technológiai intézetnek szerves kémia professzora volt. A karotinoidokat vizsgálta és a kromatográfiás technika alkalmazásával és továbbfejlesztésével foglalkozott. 1972-ben halt meg. 1889 május 25-én született Budapesten FREUND MIHÁLY. A budapesti Műszaki Egyetem tanára és a Magyar Ásványolaj- és Földgázkísérleti Intézet létrehozója és vezetője volt, mely korszerű kőolaj-feldolgozási technológiákat dolgozott ki, lehetővé tette a magyar bitumenipar, valamint a petrolkémiai ipar létrehozását. Foglalkozott a metán parciális oxidációja és az oxoszintézis kérdéseivel. 1984-ben halt meg. 100 éve, 1899 május 15-én született az angliai Worcester Parkban WILLIAM HUME- ROTHERY. A fémek és ötvözetek szerkezetével foglalkozott, tanulmányozta a különböző elemeknek a réz-, vas- és ezüst ötvözetek olvadáspontjára gyakorolt hatását. Megfogalmazta annak a feltételét, hogy két fém szilárd oldatot képezzen (Hume- Rothery szabály). 1968-ban halt meg. 1899 május 29-én született Ozorán CHOLNOKY LÁSZLÓ, Zechmeister munkatársa, majd utóda a pécsi egyetemen. A karotinoidok vizsgálata során izolálták a capsanthint, a piros paprika festékanyagát. Elsőként alkalmazta Magyarországon a szerves mikroanalízis módszereit. 1967-ben halt meg. 1899 június 12-én született az akkor németországi Königsbergben (ma Kaliningrád Oroszországban) FRITZ ALBERT LIPMANN. 1939-től az Egyesült Államokban élt. Az energia-átvitel kérdését tanulmányozta az élő szövetekben. Felfedezte az A-koenzimet. Kimutatta az ATP (adenozin-trifoszfát) szerepét a metabolikus energiacserében, bevezette a makroergikus kötések fogalmát. Tanulmányozta a fehérje bioszintézisét, a normális és a rákos sejtek működését. Krebsszel közösen fiziológiai és 1953-ban orvosi Nobel-díjban részesült. 1986-ban halt meg. 80 éve, 1919 június 27-én született Barcelonában MANUEL BALLESTER. Úttörő munkásságot végzett a perkloro-karbidok vizsgálata terén. Hőálló és kémiai ellenálló polimérek előállításával foglalkozott. Előállította az első mágneses műanyagokat. Tanulmányozta a szabad gyököket. 60 éve, 1939 május 6-án született a kanadai Montrealban SIDNEY ALTMAN. A molekuláris biológia terén ért el számottevő eredményeket. Tanulmányozta az akridinek a dezoxil-ribonukleinsav képződésére, a ribonukleáz P katalitikus hatását a nukleinsavak szintézisénél. Kémiai Nobel-díjjal tüntették ki. Zsakó János 1998-99/6 239
Évfordulók a fizika világából - 1999. II. rész 75 éve született Antony HEWISH (Fowey, Cornwall, Anglia 1924. 5.11.-) angol asztrofizikus. Egyetemi tanulmányait Cambridgeben végezte, ahol tanulmányai végeztével dolgozni kezdett mint asszisztens, később 1971-ben a rádióasztronómia profeszszora lett e híres egyetemen. 1982 és 1988 között a Mullard Csillagvizsgáló igazgatója is volt. 1967-ben fedezte fel a pulszárokat, amiért kollégájával, Sir Martin RYLE-val (Bringhton, Anglia 1918.9.27.) megosztva 1974-ben, tehát most 15 éve, fizikai Nobeldíjat kapott. A pulszárok kozmikus eredetű elektromágneses sugárforrásokat jelentenek, amelyek jelenlegi feltételezések szerint gyors forgómozgásban levő neutroncsillagok. 75 éve született Allan MacLeod CORMACK (Johannesburg, 1924.2.24.-) délafrikai származású amerikai fizikus. Előbb kutató fizikus volt a Harvard Egyetemen, majd a Tufts Egyetemen dolgozott, Medfordban (Massachusetts állam), ugyanakkor tagja volt a délafrikai Fizikai Intézetnek. Jelentős kutatásokat végzett a magfizika terén (közepes energia-tartományban, például a nukleon-nukleon és a nukleon-atommag diffúzió).1979-ben Godfey Newbold HOVNSFIELD-del (Newark 1919.8.28.) együtt orvosi Nobel-díjat kapott a computer-tomográfia fejlesztésében elért eredményéért". 75 éve, 1924-ben kapott fizikai Nobel-díjat Karl Hanne Georg SIEGBAHN (Örebo 1886.12.3. - Stockholm,1978.9.26.): svéd fizikus a Röntgen-sugarak spektroszkópiai vizsgálataiért". 50 éve halt meg Martin (1871.2.15.-1949.5.27.) dán fizikus, aki 1933 és 1935 között Kneserrel együtt megadták a hangelnyelés helyes magyarázatát 50 éve 1979-ben kapott fizikai Nobel-díjat Hideki YUKAWA (Tokio 1907.1.23-Kyoto, 1981.9.8.) japán elméleti fizikus a mezonok létezésének a magerő elméleti vizsgálata alapján való megjövendöléséért". 1935-ben jelent meg Az elemi részecskék kölcsönhatásáról" szóló dolgozata, melyben feltételezi a Π-mezonok létezését.1947-ben a kozmikus sugarakban E.F.Powell felfedezte a mezonokat. 25 éve halt meg ZEMPLÉNJolán (MÁTRAI Lászlóné) (Budapest 1911.6.11 - Budapest 19974.6.6.) magyar fizikus, fizikatörténész. Matematika-fizika szakos tanári diplomát szerzett a budapesti Tudományegyetemen 1936-ban. 1937-től a Budapesti Műegyetemen dolgozott fizetés nélküli tanársegédként és közben 1938-tól 1940-ig a budapesti Baár-Madas Református Leánygimnázium óraadó tanára volt. 1942-től középiskolai tanári státusban a Műegyetemen dolgozott. Itt 1959-ben docens lett, 1967-től pedig a kísérleti fizika tanszék tanszékvezető tanára. Magyarország első fizika professzornője volt. 1972-től a Műszaki Egyetemen a tudomány- és technikatörténeti kutatócsoportot irányította. Kezdetben a molekulaspektroszkópia területén végzett kutatómunkát, majd 1940-tól a fizikatörténet felé fordult az érdeklődése. Munkái nagyban elősegítették a magyarországi tudománytörténeti kutatások létrejöttét. Különösen értékes A magyarországi fizika története" című kétkötetes könyve, amelyben a XVIII. század végéig dolgozta fel a magyarországi fizika történetét. Több összefoglaló és népszerűsítő könyvet írt a fizikatörténet köréből. 25 éve halt meg Patrick Maynard Stuart BLACKETT (London 1897.11.18. - London 1974.7.13.) angol fizikus. Tengerészeti pályára készült, így vesz részt az első világháborúban haditengerészként a falklandi-, izlandi- és jütlandi ütközetekben. A háború után lemond tiszti rangjáról és fizikát tanul a Cambridge-i Egyetemen. Az egyetem elvégzése után Rutherford asszisztense lesz és ezalatt az idő alatt sikerül előállítania az első fényképeket a ködkamra segítségével a nitrogén bomlásáról, ha azt alfa sugarakkal bombázza. 1924-1925-ben Göttingenben dolgozik James Franckkal, majd visszatér Cambridgebe. 1933-ban kinevezik professzornak a Birkback College-ba, ahol folytatja a kozmikus sugárzással kapcsolatos kutatásait. 1937-ben Bragg nyugdíjba vonulása után követi őt a Manchesteri egyetemen. A második világháború alatt tudományos tanácsosa volt a brit Admiralitásnak. A háború után visszatér a manchesteri egyetemre. 1953-tól a londoni Imperial College of Science and Technology fizika szakosztályának az igazgatója, majd 1963-tól ugyanott fizikatanár és prorektor. 1948-ban fizikai Nobel-díjat kapott 240 1998-99/6
magfizikai és kozmikus sugárzás fizikai felfedezéseiért, melyekre az általa tökéletesített ködkamra használatával jutott. 25 éve halt meg James CHADWICK (Manchester 1891.10.20.- Cambridge 1974.7.24) angol fizikus. Egyetemi tanulmányait szülővárosában és Cambridge-ben végezte. 1911- től Rutherford mellett dolgozott, majd 1913-ban Németországba ment, ahol Geigerrel dolgozott együtt. Az első világháború kitörése ott érte, ezért mint az ellenséges hatalom polgárát internálták. 1919-ben tért haza, és munkáját a Cavendish-laboratoriumban folytatta, ahol 1923-tól igazgatóhelyettes lett, de 1935-ig megtartotta katedráját a Cambridge-i egyetemen is. 1935-től a liverpooli egyetem profeszora lett. 1948-ig, amikor visszatért Cambridge-be és a Gonville and Caius College vezetője lett. Több kitüntetés tulajdonosa és 1935-ben fizika Nobel-díjat is kapott a neutronok felfedezésért". Főként a radioaktivitás és a magfizika területén végzett kiváló kutatómunkát. Bothe kísérleteit a Joliot Curie házaspár módosításával megismételte és így fedezte fel a neutronok létezését (berilliumot alfa részecskékkel bombázott, a keletkező sugár útjába pedig parafint helyezett). 1920-ban mérésekkel igazolta, hogy a töltésszám azonos a rendszámmal. Rutherforddal együtt felfedezte az alfa- részecskék hatására létrejött atomátalakítást. 1934-ben Goldhatberrel felfedezték a mag-fotóeffektust. A második világháborúban az amerikai Manhattan-terv egyik vezetője volt. 25 éve halt meg LÁNCZOS Kornél (Székesfehérvár, 1893.2.2 - Budapest, 1974.6.24.) magyar származású angol fizikus és matematikus. Matematika-fizika szakos tanári diplomát szerzett 1926-ban a budapesti Tudományegyetemen. Ezt követően tanársegéd lett a budapesti József Nádor Műegyetemen. 192l-ben doktorált, majd Németországba telepedett át, ahol Freiburgban, Frankfurtban és Berlinben dolgozott. 1928-1929-ben Eisteinnel dolgozott, akivel életre szóló barátságot kötött. 1931-ben az Amerikai Egyesült Államokba ment át, ahol Lafayetteben a Purdue Egyetemen matematikát és fizikát adott elő. Dolgozott az amerikai Nemzeti Szabványügyi Hivatalban és a Boeing Társaság kutatómérnökeként is. 1952-ben visszatért Európába és Dublinban vendégelőadó, majd 1954-tól professzor lett az Institute for Advanced Studies-nak. 1968-ban nyugalomba vonult. Magyarországi kapcsolatait ápolta, halála is egy hazalátogatás alkalmával következett be. Több fizikai társulat tagja és egyetem díszdoktora. Foglalkozott az elektrodinamikai térelmélettel, az egységes térelmélet kidolgozásával. Matematikai eredményeinek lényeges következményei voltak a relativitáselméletben és a kvantummechanikában. Foglalkozott matematika- és fizikatörténettel is. Cseh Gyopár 1. A Zn 2+ és Al 3+ ionokat tartalmazó vegyületek viselkedése sok szempontból hasonló: szilárd fázisban fehérek, vizes oldatuk színtelen, amfoter jellegűek stb. Ezért azonosításuk nem mindig egyértelmű. Ha szilárd cinksóból keveset Na 2 CO 3 -al keverve porcelán lemezen vagy tégelyben hevítünk, a porkeverék színe sárga lesz, s ha lehűl kifehéredik. A kihűlt próbát 1-2 csepp 0,1%-os Co(NO 3 ) 2 oldat hozzáadása után izzítjuk. Zöldszínű vegyesoxid (Rinman-zöld) képződik: ZnO + Co(N0 3 ) 2 -> CoOZnO + 2NO0 2 + 1/2O 2 Az azonosítás vizes oldattal is elvégezhető. A Zn 2+ -t tartalmazó vizes oldathoz pár csepp Co(N0 3 ) 2 oldatot cseppentünk, s egy szűrőpapír csíkot nedvesítünk meg vele. A papírcsíkot helyezzük egy tégelybe, óvatosan hamvasszuk el, majd izzítsuk ki. A hamu zöldszínű. Alumínium-só esetén a vizsgálandó próbát vízmentes Na 2 CO 3 -al porcelán tégelyben összeömlesztjük. A kihűlt keverékhez 0,1%-os Co(NO 3 ) 2 -oldatot cseppentünk, s ismét kiizzítjuk. A keletkezett oxidkeverék (Thénárd-kék) élénk kékszínűvé válik. Al2O3 + Co(N03)2 -> Al2CoO4 + 2NO2 + 1/2 O2 1998-99/6 241
Az azonosítást vizes oldatban is elvégezhetjük, mint a Zn 2+ esetén. Mindkét esetben a Co(NO3)2-felesleget kerülni kell, mert a belőle képződő fekete Co3O4 elfedi a jellegzetes színeződést. (Erdey László: Bevezetés a kémiai analízisbe I., Bp. Tankönyvkiadó 1956) 2. Fémek előállítása szénnel való redukcióval: 25 g ólom-oxidot 1,5 g faszén porral jól összekeverünk, porcelán tégelybe teszünk, tégelyfedővel lefedjük, s Teclu-égő lángjában vörösizzásig hevítjük. Ezután a tégely tartalmát kissé lehűlve vízzel telt pohárba öntjük. Az edény alján összegyűl a granulált ólom. ( Várhelyi Csaba: Szervetlen kémiai kísérletek. Technikai Kiadó 1959) 3. Acetaldehid előállítása és kimutatása Kísérleti berendezés: 3 Az (a.) kispohárba (25-50 cm3-es Berzelius-pohár) kétfuratos dugót (parafa is lehet) helyezünk. Az egyik furatba a b. cseppentőt etanollal, a másikba elvezetőcsövet (c.) illesztünk, amely a d, vizet tartalmazó kémcsőbe merül. Az a. pohárban fél kiskanálnyi kálium-dikromátot és 2-3 cm3 20%-os kénsav-oldatot keverünk. A poharat fogjuk állványba és borszeszégő lángjával óvatosan forraljuk tartalmát. Forrás közben a cseppentővel csepegtessük az alkoholt. Kb. két perc forrás után oltsuk el az égőt. A d. kémcsőből 3 csepp oldatból végezzük el a Fehling próbát! Számítsuk ki, hogy ha 10 csepp etanolt használunk, s a pohárban teljes volt az átalakulás, mekkora tömegű CUSO4 szükséges a Fehling oldat elkészítésére, hogy ne maradjon reagálatlan acetaldehid a d. kémcsőben, (ρetanol = 0,8 g/cm3, egy csepp térfogata 0,05 cm3). Amennyiben a szükséges CUSO4 mennyiség 0,25 moláris oldat formájában állt rendelkezésünkre, mekkora térfogatú oldatra volt szükség? Az 1999. augusztus 114 teljes napfogyatkozás 1999. augusztus 11-én, egy szerdai napon, tanúi lehetünk egy csodálatos csillagászati jelenségnek. Ekkor hazánkból is látható lesz egy napfogyatkozás, mely egyes vidékekről teljesnek, másokról viszont csak részlegesnek észlelhető. Ez a különleges esemény a világ figyelmét Romániára fogja irányítani, mivel csak hazánk területén fog a fogyatkozás maximális ideig (2 m 23 s ) tartani. Ezt a napfogyatkozást a század fogyatkozásaként is emlegetik, mivel az ezredforduló tájékán következik be, és jól észlelhető a jelenlegi civilizáció szívéből, Európából. Ez a teljes napfogyatkozás megfigyelhető az északi féltekén kirajzolódó, mintegy 14000 kilométer hosszú árnyéksáv belsejéből, mely 90000 lakott településen halad keresztül. A Hold teljes árnyéka a Föld felszínét az Atlanti-óceán térségében éri el, mintegy 300 kilométerre délre Új-Skócia partjaitól. Végighaladva teljes Európán, Ázsia déli vidékein, Indián, a Bengál-öbölnél hagyja el bolygónkat. Európát átszelve ÉNy-DK irányban, egy 112 km-es sávon, a fogyatkozás hét európai országon szalad" keresztül, Angliától Törökországig. Az árnyéköv" két oldalára a Hold félárnyéka vetül, ahonnan részleges napfogyatkozás észlelhető. Ezen félárnyék beborítja az északi félteke nagy részét, az Északi Sarktól az egyenlítőig, betakarva Grönlandot, egész Európát, valamint 242 1998 99/6
Ázsia és Afrika jelentős részét. A teljesség sávjától távolodva fokozatosan csökken a napkorong takarásának mértéke. A következő teljes napfogyatkozás, amely Közép- Európából is észlelhető lesz csupán 2075. július 13-án fog bekövetkezni. A NASA már 1997 márciusában (lásd [1]) közölte a fogyatkozás adatait és a megfigyelésre legalkalmasabb vidékeket, amelyek Romániában Magyarországon és Törökországban lesznek. Az 1999 augusztus 11-i napfogyatkozás maximumát hazánkban éri el. Innen észlelhető a maximális lefedés (103%), és itt lesz a takarás maximális időtartalmú (2 m 23 s ). A teljes napfogyatkozás maximuma helyi időben 14:04-kor tetőzik Râmnicu Vâlcea vidékén. Bukarest az egyedüli főváros, amelyen pontosan áthalad a fogyatkozás teljességi sávja. A fővárosban a maximum helyi ideje 14:06:58. A bukaresti és temesvári csillagvizsgálók az egyedüli olyan csillagdák, amelyek a teljes napfogyatkozás vonalán helyezkednek el. Így egy igen ritka lehetőség adódik arra, hogy stabil, álló eszközökkel megfigyeljék a jelenséget. A Parâng hegység, valamint a Retyezát kitűnő lehetőséget nyújt a megfigyelésre, mivel 2500 m fölött a légkör tökéletesen átlátható. A Fekete tenger partján augusztusban kedvező az időjárás, ezért biztosan sok amatőr és hivatásos csillagász fog odalátogatni, akárcsak a magyarországi Balaton partjára. Ha a fogyatkozás középvonala által érintett egyedi szépségű és turisztikai vonzással rendelkező területek vonzerejéhez hozzátesszük, hogy a következő, Romániából is megfigyelhető napfogyatkozás 2135 október 7-én lesz, érthető a várakozás, mely megelőzi az eseményt. Mivel Románia felett a teljes fedési sáv kb. 120 km széles lesz, Kolozsváron nem láthatunk teljes napfogyatkozást, csak részlegest; felettünk csak" 97,6%-ban takarja el a Hold a Napot. Legutóbb Romániából 1961. február 15-én volt látható teljes napfogyatkozás. A centrális vonal az ország déli részén húzódott végig, Zimnicea Constanţa irányában. A totalitás északi határa Turnu-Severin Piteşti Brăila vonalon helyezkedett el. Az ország többi részén a napfogyatkozás részleges volt. Fred Espenak csillagász és Jay Anderson meteorológus által kiadott kézikönyv ([1]), mely az 1999 augusztus 11-i napfogyatkozás teljes anyagát tárgyalja, többféle méretarányú térképet ad az umbra vonaláról, tárgyalja a fogyatkozás menetét, körülményeit, az időjárási kilátásokat az egyes helyszíneken. Táblázatos formában kerülnek közlésre az umbra vonalának jellemzői, és sok száz nagyvárosra megtaláljuk a kontaktusok időpontjait. Az eredeti táblázatban megtaláljuk a kolozsvári adatokat is. Ezek szerint Kolozsváron (szélesség 46 47' É; hosszúság 23 36' K) az első érintkezés 09:36:05 UT-re, az utolsó érintkezés pedig 12:21:32 UT-re várható. A fogyatkozás maximuma 11:00.07 UT-re várható. A megfigyelések időadatai a világidőre (vagy angolul Universal Time = UT-re) vonatkoznak. Ezért ha a romániai idő szerint akarunk számolni, akkor a megadott UT időhöz hozzá kell adjunk 3 h -t, (2 h -t a második időzónának megfelelő időkülönbséget, plusz l h -t a nyári időszámítás miatt). Az alábbi táblázat a teljességi sávba eső romániai városokra vonatkozó adatokat tartalmazza. Város long. lat. Tr T 2 t Arad (Arad) 21 20' 46 11' 13:55:35,5 13:57:49,9 2:14 Bucureşti 26 06' 44 26' 14:05:47,7 14:08:10,0 2:22 (Bukarest) Călăraşi 27 20' 44 11' 14:08:19,0 14:10:34,9 2:16 Caransebeş 22 13' 45 25' 13:58:01,4 13:59:58,1 1:57 (Karánsebes) Curtea de Argeş 24 41' 45 08' 14:02:34,3 14:04:48,7 2:14 Deva (Déva) 22 55' 45 53' 13:58:54,3 14:00:41,5 1:47 Drăgăşani 24 16' 44 40' 14:02:39,8 14:04:14,1 1:34 Haţeg (Hátszeg) 22 57' 45 37' 13:58:57,0 14:01:17,1 2:20 Hunedoara (Vajdahunyad) 22 54' 45 45' 13:58:48,8 14:00:59,0 2:10 1998-99/6 243