4. sz. melléklet SZAKISKOLA, KÉSZSÉGFEJLESZTŐ ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA ÉS HELYI TANTERVE Felülvizsgálva 2017. Jóváhagyva: 2017. július 31. Kácsándiné Kottász Katalin intézményvezető
Tartalom Bevezető... 4 1. A szakiskolai képzés... 5 3. Készségfejlesztő iskola... 6 4. Választott kerettanterv megnevezése... 7 4. 1. Választott kerettanterv megnevezése - szakiskola... 7 4.1.1. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelő oktató munkáját ellátó szakiskola kötelező 9/E előkészítő évfolyamának kerettanterven alapuló helyi tanterve... 8 Célok és feladatok... 8 Fejlesztési területek nevelési célok... 8 Kulcskompetenciák, kompetenciafejlesztés... 10 4.1.2. Az enyhe értelmi fogyatékos tanulók nevelő oktató munkáját ellátó szakiskola OKJ szerinti részszakképesítés oktatásához alkalmazandó 9 10. évfolyamos közismereti kerettanterve.... 14 4. 1. 3. Az enyhe értelmi fogyatékos tanulók nevelő oktató munkáját ellátó szakiskola szakképző évfolyamainak szakmai oktatásának kerettanterve... 19 4. 2. A választott kerettanterv megnevezése készségfejlesztő iskola... 38 4.2.1.Készségfejlesztő iskola:... 38 4. 2. 2. A készségfejlesztő iskola 9 10. évfolyamának közismereti oktatása... 43 4. 2. 3. Készségfejlesztő iskola 11 12. évfolyamának közismereti oktatása... 48 4. 2. 4. Készségfejlesztő iskola 11 12. évfolyamának gyakorlati kerettanterve... 52 4. 2. 5. Kisegítő takarító készségfejlesztő kerettanterv... 52 4. 2. 6. Udvaros készségfejlesztő kerettanterv... 59 5. A választott kerettanterv feletti óraszám... 61 5. 1. A választott kerettanterv feletti óraszám - szakiskola... 61 5. 1. 1. Az enyhe értelmi fogyatékos tanulók nevelő oktató munkáját ellátó szakiskola kötelező 9/E előkészítő évfolyamának óraszámai... 61 5. 1. 2. Az enyhe értelmi fogyatékos tanulók nevelő oktató munkáját ellátó szakiskola OKJ szerinti részszakképesítés oktatásához alkalmazandó 9. évfolyamának közismereti óraszáma... 63 5. 1. 3. Az enyhe értelmi fogyatékos tanulók nevelő oktató munkáját ellátó szakiskola OKJ szerinti részszakképesítés oktatásához alkalmazandó 10. évfolyamának közismereti óraszámai... 64 5. 1. 4. Az enyhe értelmi fogyatékos tanulók nevelő oktató munkáját ellátó szakiskola OKJ szerinti részszakképesítés oktatásához alkalmazandó 9 10. évfolyamának szakmai óraszámai... 64 5. 2. A választott kerettanterv feletti óraszám készségfejlesztő iskola... 69 5. 2. 1. A készségfejlesztő iskola 9-10. évfolyamának óraszámai... 69 5. 2. 2. A készségfejlesztő iskola 11 12. évfolyamának közismereti óraszámai... 70 5. 2. 3. Készségfejlesztő kerettantervek alkalmazása... 71 6. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei... 72 7. A nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása... 73 7. 1. Szakiskola... 73 7. 2. Készségfejlesztő iskola... 74 8. Mindennapos testnevelés... 75 9. A választható tantárgyak, foglalkozások és pedagógusválasztás szabályai... 75 2
10. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése, a magatartás és szorgalom minősítésének elvei... 75 11. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei... 78 12. Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek... 78 14. A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések... 80 15. Az iskolai beszámoltatás az ismeretek számonkérésének követelményei és formái.... 81 3
Bevezető Szakiskola, készségfejlesztő iskola A Nemzeti alaptanterv a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának is alapdokumentuma, az abban meghatározott fejlesztési területek nevelési célok, kulcskompetenciák, illetve a műveltségi területeken megfogalmazott célok, feladatok a sajátos nevelési igényű tanulókra is érvényesek. A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve is utal rá, hogy a nevelés, oktatás, fejlesztés kötelezően biztosítandó pedagógiai feltételeit a köznevelési törvény foglalja össze. Törvényi hivatkozások: 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről 53/2016. (XII. 29.) EMMI rendelet egyes oktatási tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről 217/2012. (VIII. 9.) Korm. rendelet az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól 56/2016. (VIII. 19.) FM rendelet a földművelésügyi miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről 4
1. A szakiskolai képzés A szakiskolában a cél elsősorban az ismeretek megerősítése, szintetizálása, a tudáselemek rendszerbe illesztése, alkalmazása, a pályaorientáció, az önálló életvezetési technikák tudatos gyakorlása. A tanulók eltérő képességprofilja, iskolai életének különbözősége, egyéni fejleszthetőségi prognózisa esetén is kiemelt cél, hogy a tanulók a szakiskolai nevelés, oktatás során elsajátítsák azokat az ismereteket és készségeket, amelyek az önálló életvitelhez, a munkaerőpiacra történő belépéshez, megmaradáshoz és az egész életen át tartó tanulás megalapozásához elengedhetetlenül szükségesek. A nevelés, oktatás, képzés célja: - a még meglévő tudásbeli és szociális hátrányok felszámolása - a tanuláshoz, szakmatanuláshoz, munkába álláshoz szükséges motiváció megteremtése, erősítése - szakmai vizsgára való felkészítés - munkavégzésre való szocializálás, munkavállalói magatartás kialakítása, a tanulók élettervezésének elősegítése, önálló életvezetés megalapozása. Az enyhe értelmi fogyatékos tanulók nevelő-oktató munkáját ellátó szakiskolai képzés szerkezete Az enyhe értelmi fogyatékos tanulók nevelő-oktató munkáját ellátó szakiskolák egy kötelező 9/E jelű előkészítő évfolyamból, és arra épülő két évfolyamos (9-10. évfolyam) OKJ szerinti rész-szakképesítés oktatását célul kitűző szakaszból épül fel. Képzés szerkezete OKJ szerinti rész-szakképesítés oktatásához: előkészítő 9/E évfolyam heti óraszám (36 hét) 9. évfolyam heti óraszám (36 hét) Összefüggő (nyári) gyakorlat (2 hét) 10. évfolyam heti óraszám (35 hét) Közismeret Kötött órák 31,5 10,5-11,5 Szabadon felhasználható órakeret 3,5 1,5-1,5 Összesen 35 12-13 előkészítő 9/E 9. évfolyam Összefüggő 10. évfolyam 5
évfolyam heti óraszám (36 hét) heti óraszám (36 hét) (nyári) gyakorlat (2 hét) heti óraszám (35 hét) Szakmai elmélet és gyakorlat Kötött órák - 21 70 21 Szabadon felhasználható - 2-2 órakeret Összesen - 23 70 23 Rehabilitáció 4 4-4 Mindösszesen (teljes képzés ideje) heti 39 óra heti 39 óra 70 óra heti 40 óra (A rész-szakképesítés oktatására fordítható idő összesen: 1703 óra nyári összefüggő szakmai gyakorlattal és a szakmai szabad sávval együtt) 3. Készségfejlesztő iskola A készségfejlesztő iskola tanulásban és értelmileg akadályozott, enyhe- és középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók részére biztosítja az életkezdéshez szükséges ismeretek elsajátítását, egyszerű betanulást igénylő munkafolyamatok megismerése, megtanulása. A Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság javaslata alapján (8 általános iskolai évfolyam elvégzése után) kerül az értelmileg akadályozott tanuló középfokú oktatásba. A 9-10. évfolyam kerettanterve a tanulásban és értelmileg akadályozott tanulót oktató-nevelő általános iskolai kerettanterv koncepcionális és tartalmi folytatása. A 9-10. évfolyamot a szakképzés előkészítése, az általános műveltségi és praktikus ismereteket közvetítő tartalmán túl, súlypontosan veszi figyelembe a szakképzési évfolyamokra való felkészítést. Az a fiatal, aki eredményesen befejezte a 10. évfolyamot, tanulmányait a szakiskola szakképzési évfolyamain folytatja. Szakiskola felépítése 6
Kötelező 9/E előkészítő évfolyam + OKJ szerinti rész-szakképesítés oktatásához alkalmazandó 9-10. évfolyam az alábbi rész-szakképesítéseknek megfelelően. 2162201 kerti munkás rész-szakképesítés 2162202 parkgondozó rész-szakképesítés 2181401 családellátó Készségfejlesztő iskola felépítése A készségfejlesztő iskolában jelenleg 2 szakmai modult oktatunk: - Takarítói munka, takarítói kisegítő munka szakmai program; oktatási miniszter 2846/18/2004. sz. alatt jóváhagyta és bevezetését engedélyezte - Udvaros szakmai modul; jóváhagyási szám: 19068-4/2009. (11. 04.) 4. Választott kerettanterv megnevezése 4. 1. Választott kerettanterv megnevezése - szakiskola 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről 11. melléklet az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelethez Kerettantervek a sajátos nevelési igényű tanulókat oktató nevelési-oktatási intézmények számára. Az enyhe értelmi fogyatékos tanulók nevelő-oktató munkáját ellátó szakiskola kötelező 9/E előkészítő évfolyamának kerettanterve. Az enyhe értelmi fogyatékos tanulók nevelő-oktató munkáját ellátó szakiskola OKJ szerinti rész-szakképesítés oktatásához alkalmazandó 9-10. évfolyamos közismereti kerettanterve A választott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait a következő fejezetek tartalmazzák. 7
4.1.1. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelő oktató munkáját ellátó szakiskola kötelező 9/E előkészítő évfolyamának kerettanterven alapuló helyi tanterve Célok és feladatok Ebben a szakaszban az enyhe értelmi fogyatékos tanulók nevelő-oktató munkáját ellátó szakiskola kötelező előkészítő évfolyamán az előzetes tudások megerősítése és tovább építése, alkalmazása, az önálló életvezetési technikák tudatos gyakorlása kerül a középpontba. Megvalósul a tanítás-tanulás folyamatában megmutatkozó gyengébb vagy sérült funkciók korrigálása, kompenzálása, a szakmatanuláshoz, munkába álláshoz szükséges motiváció megteremtése. A pedagógus feladata biztosítani az enyhe értelmi fogyatékos, alapfokú iskolai tanulmányaikat befejezett tanulók általános tudásának elmélyítését, illetve szinten tartását, a közismereti órákon a szociális kompetenciák fejlesztését, a személyes jártasságnak, a problémákkal való megbirkózás képességének erősítését célzó tanulási környezetet, a tevékenységközpontú tanulásszervezést. A képzés feladata elmélyíteni, kiegészíteni az alapfokú iskolában megszerzett általános műveltséget, feltárni és segíteni az épen maradt részképességeket, támogatni az érdeklődés és tehetség alapján kialakuló tanulói tevékenységeket. A tantárgyi struktúra igazodik az értelmi fogyatékosságból adódó nevelhetőség, oktathatóság, képezhetőség sajátosságaihoz. Ennek lényeges eleme, hogy integrált természetismeret tantárgyat tartalmaz; a kompetenciák fejlesztésében megkülönböztetett figyelmet fordít a személyes, a szociális, a kommunikációs és az életvezetési kompetenciákra; és minden tananyagtartalmat a gyakorlati életben előforduló problémák, helyzetek megoldásához kapcsol. A tantárgyi kerettantervek összeállítása során a teljes rendelkezésre álló órakeret felosztásra került a tematikai egységek között. A nevelőtestületnek azonban jogszabályban biztosított lehetősége van a tematikai egységek óraszámának 10%-os csökkentésére, és ennek felhasználásával az esetleges helyi sajátosságok érvényesítésére. Fejlesztési területek nevelési célok Az erkölcsi nevelés területén kialakul a szabálykövető magatartás érvényesítése; a mindennapi gyakorlatban az érzelem, az értelem és a cselekvés összefüggésének tudatosításával, az erkölcsi meggyőződés és az erkölcsi cselekvés kívánatos összhangjának felismertetésével valósul meg. A folyamat végén az enyhe értelmi fogyatékos tanuló képes lesz cselekedetei következményeinek belátására, a mások iránti felelősség és felelősségvállalás érzékelésére. Kibontakozik a közösségi élettel kapcsolatos igazságérzete, társaival és az őt körülvevő személyekkel szembeni elfogadása, segítőkészsége. Magatartásában fejlődik az önfegyelem, a 8
másokat megillető tisztelet megadása és tevékenységeiben a kívánatos mértéktartás. Feladatai és munkatevékenységei során megerősödik kötelességtudata. Az állampolgárságra, demokráciára nevelés terén felkészül a társadalmi elvárásoknak megfelelő kötelezettségek és jogok gyakorlására, megismeri és szükség szerint igénybe veszi az önérvényesítés intézményes lehetőségeit. Önismeret és társas kultúra fejlesztése területén az enyhe értelmi fogyatékos tanulóban kialakul a felnőtt élethez kötődő reális énképe, megismeri és kontrollálni tudja a viselkedését. A társas kapcsolatok tudatosan megfigyelt visszajelzései alapján továbbfejlődik önértékelése, önbizalma. Kialakul a társakkal, ismerős és ismeretlen környezettel szembeni bizalom és bizalmatlanság megfelelő egyensúlya. A testi és lelki egészségre nevelés támogatja a tanuló tudatos törekvését az egészséges életmódra, a testi és lelki egyensúly megőrzésére. Igénnyé válik a testi épség megóvása és a sérülések elkerülése. A mindennapos testedzés megalapozza a munkavégzéshez elengedhetetlen fizikai állóképesség megszerzését és megőrzését. A pedagógus lehetőséget ad a tanulónak felismerni és elkerülni a káros szenvedélyeket, a testi, szellemi és lelki érettség elérésével megerősödik sikeres társadalmi beilleszkedésének lehetősége. A pedagógus feladata felhívni a tanuló figyelmét a rendszeres és bőséges táplálkozás fontosságára, a táplálék összetevőinek, minőségének megfigyelésére, megteremteni az egészségvédelem és a szociális gondoskodás gyakorlatát az iskolában, felhívni a figyelmet a rendszeres mozgás, a megjelenés, a küllem, az ápoltság összefüggéseire. A hétköznapi élethelyzetek megbeszélése, gyakorlása segíti a párkapcsolatok megismerését, felelős párkapcsolat kialakítását, az együttlét, a szakítás felelősségét, kultúráját. A felelősségvállalás másokért és önkéntesség területén a tanuló tapasztalatai bővülnek a társadalom tagjainak különbözőségéről, megerősödik benne az elfogadás érzése, a másság elfogadása, a betegség, a sérült és a fogyatékos emberek iránti együtt érző, segítő magatartás kialakítása. A pedagógus feladata lehetőséget teremteni arra, hogy fejlődjön a tanulóban az önkéntes segítségnyújtás igénye, amelyben megismeri és megéli a saját személyének fontosságát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, az egymásrautaltságot. A fenntarthatóságot és környezettudatosságot segíti, ha a pedagógiai helyzetekben cselekedeteit, azok hatását személyesen is megtapasztalja, belátja a környezeti ártalmak és az emberi élet szükségleteit, összefüggéseit. A környezeti ártalmak számbavétele, a védekezés lehetőségeinek kipróbálása, a takarékosságnak, a szükségletekhez igazított szokásrendnek a megismerése teszi lehetővé a mindennapi alkalmazást, azt, hogy fejlődjön az önálló élettel kapcsolatosan az egészséges és esztétikus környezet és élettér kialakításának és megóvásának igénye. 9
A gazdasági és pénzügyi nevelés folyamatában kiemelt szerepet kap a figyelem ráirányítása a tanuló saját felelősségére a javakkal való ésszerű gazdálkodásban, a pénz világában és a fogyasztás területén. Kulcskompetenciák, kompetenciafejlesztés Az enyhén értelmi fogyatékos tanulóknak is fel kell készülniük a munkavállalásra, a változások kezelésére és a későbbi tanulásra is. Kompetenciákkal a társadalmi integráció, az önálló életvezetés és a felnőttkori munkaerő-piaci helytállás érdekében nekik is rendelkezniük kell. A valamiben kompetens fiatal tudja, hogy adott esetben mit kell tennie; tudása van róla, képes megtenni; kialakult a megfelelő képessége, és meg is akarja tenni, mert megfelelő attitűddel rendelkezik. A kulcskompetencia különböző szintű kompetenciák rendszere fejlesztésük egymásra épülő, tervezhető. Az alapkészségek kialakításához szükséges kompetenciák a jövőben való boldogulás várható igényei szerint kiegészülnek más olyan kompetenciákkal, amelyek a sikeres társadalomi beilleszkedéshez, az egész életen át tartó tanuláshoz szükségesek. Ezek a kulcskompetenciák, amelyek nemcsak egyes tantárgyakhoz köthetőek. Kialakításuk, fejlesztésük a köznevelés feladataként az enyhén értelmi fogyatékos tanulókat nevelő-oktató intézményekben is elvárásként jelenik meg. Egy-egy terület fejlesztési feladatai valamennyi kompetenciát mozgósíthatják, illetve számos terület tartalmainak feldolgozása valamennyi kompetencia fejlesztésére hatással lehet. Az egyes területek meghatározzák, hogy mely kulcskompetenciák fejlesztését célozzák meg a fejlesztési feladatok megvalósítása folyamán. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelő-oktató munkáját ellátó speciális szakiskola kötelező előkészítő évfolyamán jellemzően fejlesztendő kulcskompetenciák meghatározhatóak, azonban egyénenként eltérő összetevők fejlesztésére helyeződik a hangsúly az enyhén értelmi fogyatékos tanulók esetében ez különösen jellemző. Ezért a szakértői bizottságok és a gyógypedagógusok képességekre, részképességekre vonatkozó vizsgálati eredményeire is támaszkodva, differenciált, egyénre szabott programokon keresztül érhető el a tanulási épesség egyénileg különböző szintre fejlesztése. A tanuló az anyanyelvi kommunikáció kompetenciaterületen elsajátítja a társas, a társadalmi érintkezéshez, kapcsolatfelvételhez és kapcsolattartáshoz szükséges kommunikációs formákat, megerősödik beszédértése és beszédprodukciója. Fejlődik szöveg- és véleményalkotási képessége. Kommunikációja körülményeknek megfelelő alakítására, továbbá az egyéni, racionális és sikeres vita stratégiáinak kialakítására és használatára törekszik. A hétköznapi helyzetekben a magyar helyesírás szabályait követve old meg írásos feladatokat. 10
Az idegen nyelvi kommunikáció kompetenciaterületen a tanuló a tanult nyelv kommunikációs fordulatait, alapvető, mindennapi élethelyzetek egyszerű fogalmait felismeri, alkalmazza. Törekszik a tanult idegen nyelvi kultúra minél árnyaltabb megismerésére. Matematikai kompetenciaterületen a mindennapi élethelyzetekben szükséges kognitív funkciók fejlesztésére fókuszál a terület. Bővül a biztonságot nyújtó ismeretek köre. A pedagógus gyakorlati tevékenységekkel folyamatosan segíti a tér- és időbeli viszonyok megerősítését, a mértékegységek egyre biztosabb használatát, a pénzkezelést és a szakmai ismeretek matematikai kompetenciát igénylő területeinek elsajátítását. A matematikai kompetencia birtokában az enyhén értelmi fogyatékos tanuló rendelkezik azzal a képességgel, hogy a környező világ mennyiségi és térbeli viszonyait felfedezze, képessé válik arra, hogy a tapasztalások útján megszerzett matematikai tudást praktikusan fel tudja használni a társadalmi lét különböző területein. Felismer egyszerű ok-okozati összefüggéseket, logikai kapcsolatokat és törekszik ezek pontos megfogalmazására. A természettudományos és technikai kompetencia területen az enyhén értelmi fogyatékos tanulóknál a gyakorlati jellegű természettudományi műveltség kialakítása folyik, a mindennapi életben előforduló természettudományos jelenségek körében a felhasználói tájékozottság elérése, az egységes természettudományos világkép kialakítása a cél. A tanuló ismereteinek segítségével, a megfelelő módszerek felhasználásával képes leírni és magyarázni a természet egyszerűbb jelenségeit és folyamatait. Érzékeny a hazai és globális természeti környezeti problémák iránt. Képes és kész saját életében környezettudatos döntések meghozatalára. Megismeri az ember szerepét a gazdaság környezetkárosító hatásának kialakulásában, megérti, hogy a környezeti katasztrófák elkerülhetők. A tanuló megfigyeli és értelmezi a mindennapi élethez köthető természeti jelenségeket. Gyakorlattá válik az egészségvédelemmel és betegségmegelőzéssel kapcsolatos ismeretek alkalmazása, bővül a környezet megismerésére való igénye és képessége. A digitális kompetencia azt jelenti, hogy a tanuló képességeinek megfelelő szinten alkalmazza az infokommunikációs eszközöket a tanulás, a kapcsolattartás, a szórakozás és ismeretszerzés területén. Képes adott céllal és adott szempontok alapján dokumentumokat választani informatikai eszközök segítségével. Az egyéni sajátosságokat és az informális társadalmi elvárásokat figyelembe véve középpontban a munkához, az életvitelhez és a szabadidő hasznos eltöltéséhez kapcsolódó praktikus ismeretszerzés és készségfejlesztés áll. A szociális és állampolgári kompetencia segíti az enyhén értelmi fogyatékos tanulót abban, hogy megtalálja helyét, feladatát a családi és a társadalmi munkamegosztásban. Az állampolgári kompetenciák fejlesztése az enyhén értelmi fogyatékos tanulók gyógypedagógiaipszichológiai jellemzőit figyelembe véve zajlik úgy, hogy a pedagógus a tartalmakat 11
sajátélményű tevékenységek formájában gyakoroltatva biztosítja. A tanuló felkészült a közügyekben való aktív részvételre, képessé válik a családi munkamegosztásban a felnőtt szerepre, felkészül a társadalmi lét munkavállalási és állampolgári szerepeinek betöltésére. Bővülnek ismeretei a közügyekben való részvétel szabályairól, saját érdekeinek képviseletéről, az önérvényesítés és az ehhez történő segítségkérés lehetőségeiről. Gyakorolja a közösségi viselkedést az iskolai környezet lehetőségeinek igénybevételével. A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia területén a tanuló felismeri reális lehetőségeit, képességeinek határait, megtanulja, kitűzött céljai elérése érdekében, megfelelő formában kérni és elfogadni mások segítségét. Felismeri a korának megfelelő élethelyzetekben a számára kedvező lehetőségeket és él azokkal, tájékozódik a pénz világában. Fejlődnek az életvezetési, munkavégzési, munkavállalói technikákra vonatkozó kompetenciái (tervezés, szervezés, ellenőrzés, értékelés, becslés, döntés, irányítás képessége, hierarchiatűrés képessége, megbízhatóság, felelősség- és kötelességtudat, tenni akarás). A kezdeményezőképesség és a vállalkozói kompetenciához szükséges ismeretek, képességek és attitűdök alakítása, formálása a tanulók egyéni sajátosságait figyelembe véve lehetséges. A tanítási-tanulási folyamatban az enyhén értelmi fogyatékos tanuló minden esetben saját cselekedeteinek tükrében ismeri fel lehetőségeit, próbálja elérni céljait. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség terén a tanuló érdeklődésének megfelelően motivált tevékenységeiben a kreativitásra, részt vesz alkotások létrehozásában, nyitottá válik művészeti alkotások befogadására. Az ötletgazdagság, a kíváncsiság és az alkotókedv kialakulásában nagy szerepe van a motivációnak és az érzelmeknek is. A hatékony, önálló tanulás kompetenciaterületen a tanuló igénybe vesz minden, képességeihez mérten elsajátított kultúrtechnikai eszközt új ismeretek, információk elsajátítására, megismerésére. Tud segítséget kérni új ismeret elsajátításához, megkérdezni és képes csoportos munkában részt venni. Az önálló, hatékony tanulásra képes tanuló képes közös munkában, csoportban dolgozni. 12
Tantárgyak és óraszámok A választott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait az alábbi táblázat tartalmazza: Műveltségterület Tantárgy Heti óraszám Éves óraszám Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv és irodalom 5 180 Idegen nyelv Idegen nyelv 2 72 Matematika Matematika 5 180 Ember és társadalom Etika 1 36 Állampolgári ismeretek 1 36 Ember a természetben Természetismeret 2,5 90 Művészetek Műszaki rajz, vizuális nevelés 2 72 Informatika Informatika 2 72 Életvitel és gyakorlati ismeretek Testnevelés és sport Pályaorientáció 1 36 Szakmai alapozó ismeretek 4 144 Testnevelés és sport 5 180 Osztályfőnöki óra 1 36 Összesen 31,5 1134 Szabadon tervezhető 3,5 126 Mindösszesen 35 1260 13
4.1.2. Az enyhe értelmi fogyatékos tanulók nevelő oktató munkáját ellátó szakiskola OKJ szerinti részszakképesítés oktatásához alkalmazandó 9 10. évfolyamos közismereti kerettanterve. A célok és feladatok meghatározása a Nemzeti Alaptanterven és a Sajátos nevelési igényű tanulók oktatására vonatkozó irányelveken alapul. Célok és feladatok A szakiskolai iskolai oktatás felkészíti a tanulókat az egész életen át tartó tanulásra, a munkaerőpiacon való eredményes részvételre, a sikeres munkaerő-piaci és társadalmi integrációra. Az enyhe értelmi fogyatékos tanulók közismereti oktatásának a szakiskolai képzésben kiemelt célja támogatni a szakmai elméleti és gyakorlati ismeretek elsajátítását és a sikeres szakmai vizsgára való felkészülést, gyakorlási-kipróbálási lehetőséget adni a társadalmi beilleszkedés, az önálló életvezetési technikák, a társadalmi cselekvőképesség, a személyiségstruktúra megszilárdítására. A szakiskolai képzés gyakorlási-kipróbálási lehetőséget teremt a társadalmi normáknak megfelelő életmód, életvitel szervezéséhez, vezetéséhez. Támogatja a személyiség komplex, harmonikus fejlődését, az önismeret, az önbizalom és a megfelelő önértékelés megerősödését, segíti a kognitív funkciók, az érzékelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás további fejlődését, teret enged a helyes és kívánatos társas kapcsolatok, viselkedési normák, szociális interakciók gyakorlásának. Fejlesztési területek nevelési célok Erkölcsi nevelés terén a tanulók erkölcsi érzékének továbbfejlesztése, a cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felelősségtudatuk elmélyítése, igazságérzetük kibontakoztatása, társadalmi beilleszkedésük elősegítése zajlik. A szabálykövető magatartás érvényesítése a mindennapi gyakorlatban, az érzelem, az értelem és a cselekvés összefüggésének tudatosításával, az erkölcsi meggyőződés és az erkölcsi cselekvés kívánatos összhangjának felismertetésével valósul meg. Segíti az érzelem, az értelem és a cselekvés összefüggésének tudatosítását a nemzedékek közötti és a kortársi kapcsolatok megerősítésével, az állampolgári ismeretek gyakorlati értelmezésével, a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus tudás nyújtásával. A folyamat végén az enyhe értelmi fogyatékos tanuló képes lesz cselekedetei következményeinek belátására, a mások iránti felelősség és felelősségvállalás érzékelésére. Kibontakozik a közösségi élettel kapcsolatos igazságérzete, társaival és az őt körülvevő 14
személyekkel szembeni elfogadása, segítőkészsége. Magatartásában fejlődik az önfegyelem, a másokat megillető tisztelet megadása és tevékenységeiben a kívánatos mértéktartás. Feladatai és munkatevékenységei során megerősödik kötelességtudata. A nemzeti azonosságtudat és hazafias nevelés segíti a magyar történelemre és hagyományokra, hazájára való büszkeség kialakulását, a más népek, azok kultúrája iránti érdeklődés és tisztelet megnyilvánulását azzal, hogy támogatja a tanuló aktív részvételét szűkebb környezetének megemlékezésein, a történelmi múlthoz kapcsolódó ünnepeken. A társadalom, a társadalmi jelenségek megítélése fókuszba kerül, a tanulót a pályaválasztási és önálló életkezdési ismeretei, motivációja segíti abban, hogy reális képet kapjon a társadalomban elfoglalt-elfoglalható helyéről. Az állampolgárságra, demokráciára nevelés terén felkészül a társadalmi elvárásoknak megfelelő kötelezettségek és jogok gyakorlására, megismeri és szükség szerint igénybe veszi az önérvényesítés intézményes lehetőségeit. Iskolai keretekben gyakorolja a demokratikus jogokat és megismeri a demokrácia szabályait. Az iskola az egyéni adottságokhoz és lehetőségekhez mérten biztosítja a tanuló részvételét a helyi civil társadalom életében, azért, hogy fogékony legyen a társadalom jelenségei, problémái iránt. Az önismeret és társas kultúra fejlesztése területén az enyhe értelmi fogyatékos tanulóban kialakul a felnőtt élethez kötődő reális énképe, megismeri és kontrollálni tudja a viselkedését. A társas kapcsolatok tudatosan megfigyelt visszajelzései alapján továbbfejlődik önértékelése, önbizalma. Kialakul a társakkal, ismerős és ismeretlen környezettel szembeni bizalom és bizalmatlanság megfelelő egyensúlya. A serdülőkorban, mint a személyiség kialakulásának döntő szakaszában, az életkorból adódó problémák kezelése érdekében kiemelt szerepet kapnak a feszültségek, a szorongás, a stressz, a fáradtság oldásának technikái, annak felismerése és leírása, hogy a tanuló önmaga hogyan változik, alakul. Az elképzelések, vágyak, tervek a felnőtt szerepekről a felnőttkori önmaga megvalósításáról akkor lesznek reálisak, ha a tanuló képes a kudarcok tűrésére, tanulságaik feldolgozására, hasznosítására. A testi és lelki egészségre nevelés támogatja a tanuló tudatos törekvését az egészséges életmódra, a testi és lelki egyensúly megőrzésére. Igénnyé válik a testi épség megóvása és a sérülések elkerülése. A mindennapos testedzés megalapozza a munkavégzéshez elengedhetetlen fizikai állóképesség megszerzését és megőrzését. A pedagógus lehetőséget ad a tanulónak felismerni és elkerülni a káros szenvedélyeket, a testi, szellemi és lelki érettség elérésével megerősödik sikeres társadalmi beilleszkedésének lehetősége. A pedagógus feladata felhívni a tanuló figyelmét a rendszeres és bőséges táplálkozás, a táplálék összetevőinek, minőségének megfigyelésére, megteremteni az egészségvédelem és a szociális gondoskodás 15
gyakorlatát az iskolában, felhívni a figyelmet a rendszeres mozgás, a megjelenés, a küllem, az ápoltság összefüggéseire. A családi életre nevelést segíti, hogy a tanuló a középfokú oktatás időszakában megismeri a harmonikus családi mintákat és a családi együttélés szabályait. A hétköznapi élethelyzetek megbeszélése, gyakorlása segíti a párkapcsolatok megismerését, felelős párkapcsolat kialakítását, az együttlét, a szakítás felelősségét, kultúráját. A támogatást nyújtó társadalmi, egészségügyi rendszerek megismerése, a konfliktusok kezelési lehetőségeinek, az érzelmi bizonytalanságoknak, a magánéleti krízishelyzeteknek a felismerése a felnőttkorba lépő fiatalok számára támpontokat nyújt az érzelmi élet válságaiban. A felelősségvállalás másokért és önkéntesség területén a tanuló tapasztalatai bővülnek a társadalom tagjainak különbözőségéről, megerősödik benne az elfogadás érzése, a másság elfogadása, a betegség, a sérült és a fogyatékos emberek iránti együttérző, segítő magatartás kialakítása. A pedagógus feladata lehetőséget teremteni arra, hogy fejlődjön a tanulóban az önkéntes segítségnyújtás igénye, amelyben megismeri és megéli a saját személyének fontosságát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, az egymásrautaltságot. A szociális érzékenység, az együttműködés, a problémamegoldás, az önkéntes feladatvállalás és a megoldás képességének kialakulása, az alkalmazás általánossá válása a mindennapi életben, a munka világában is támogatja a beilleszkedést. A fenntarthatóságot, környezettudatosságot segítik azok a helyzetek, amelyekben a tanuló felismerheti, hogy az emberiség összefogása szükséges a környezet épségének megóvása, a természet védelme érdekében. A pedagógiai helyzetekben cselekedeteit, azok hatását személyesen is megtapasztalja, belátja a környezeti ártalmak és az emberi élet szükségleteit, összefüggéseit. A környezeti ártalmak számbavétele, a védekezés lehetőségeinek kipróbálása, a takarékosságnak, a szükségletekhez igazított szokásrendnek a megismerése teszi lehetővé a mindennapi alkalmazást, azt, hogy fejlődjön az önálló élettel kapcsolatosan az egészséges és esztétikus környezet és élettér kialakításának és megóvásának igénye. A pályaorientáció területén a tanuló reális önértékeléssel megismeri munkaerő-piaci lehetőségeit, a társadalmi munkamegosztás alapjait. Képességeinek, lehetőségeinek és érdeklődésének figyelembevételével pályát választ, megismeri és motiválttá válik a céljai elérése érdekében szükséges képességek fejlesztésében. A gazdasági és pénzügyi nevelés terén a tanuló felkészül a változó gazdasági környezet lehetőségeihez történő alkalmazkodásra, megismeri a családi munkamegosztást, gazdálkodást, 16
felismeri, hogy milyen az ésszerű, beosztó felhasználás, takarékosság. A folyamatban kiemelt szerepet kap a figyelem ráirányítása a tanuló saját felelősségére a javakkal való ésszerű gazdálkodásban, a pénz világában és a fogyasztás területén. A tanuló a pedagógiai folyamatban és a valóságban is kipróbálhatja az ügyintézés útjait, a segítségkérés lehetőségeit a lakhatás, a munkavállalás, a lakóhelyi, közösségi ügyintézés terén, tapasztalatokat szerezhet a döntései közvetlen és közvetett következményeinek és kockázatainak mérlegelésében. A médiatudatosságra nevelés különös jelentőséget kap a médiumok használatának előtérbe kerülése, a tanulás, az önművelés területein történő felhasználása miatt. A médiatudatos magatartás a mindennapokban, a munka világában való tájékozódás szolgálatában azt jelenti, hogy a tanulónak megfelelő gyakorlata alakul ki az információhordozók megválasztásában, használatában, megismeri a hétköznapi élet során szerepüket az ismeretek, a fontos információk megszerzésében, fejlődik képessége az óvatosság területén és az információk hitelességének ellenőrzésében, vigyáz személyes adatainak védelmére, mértéktartó az eszközök használatában. A tanulás tanítása terület a tanuló számára lehetőséget ad az egyénre szabott, képességeknek megfelelő motivációra és a folyamatos fenntartásra az ismeretszerzésben. Segít elfogadni és megismerni a környezet folyamatos változását, fenntartani az igényt és képességet a tevékenységekkel és munkavégzéssel kapcsolatos ismeretek bővítésére a munkaerő-piaci és a társadalmi integráció elérése érdekében. A választott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait az alábbi táblázat tartalmazza: 17
Tantárgyak és óraszámok Az OKJ szerinti rész-szakképesítés oktatásához kapcsolódó enyhe értelmi fogyatékos tanulók nevelő-oktató munkáját ellátó szakiskola 9-10. évfolyamának tantárgyi rendszere. Műveltségi terület Tantárgy neve 9 10. évfolyam (átlag heti időkeret) 2 tanéves óraszám Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv és irodalom 1 71 Matematika Matematika 2 142 Ember és társadalom Etika 1 71 Informatika Informatika 1 71 Testnevelés és sport Testnevelés és sport 5 355 Osztályfőnöki óra 1 71 Közismeret összesen 11 864 További szabad közismereti időkeret 1,5 108 Szakmai elmélet és gyakorlat együtt 21 1491 További szabad szakmai időkeret (szabad sáv) 2 142 Összefüggő szakmai gyakorlat 70 70 Az éves óraszám megadásánál 9. évfolyamon 36 héttel, 10. évfolyamon 35 héttel számolunk. 18
4. 1. 3. Az enyhe értelmi fogyatékos tanulók nevelő oktató munkáját ellátó szakiskola szakképző évfolyamainak szakmai oktatásának kerettanterve Kerettanterv a 21 622 01 számú kerti munkás rész-szakképesítés szakiskolában történő oktatásához tanulásban akadályozottak számára a 34 622 02 Kertész szakképesítés kerettanterve alapján. A rész-szakképesítés alapadatai A rész-szakképesítés azonosító száma: 21 622 01 A rész-szakképesítés megnevezése: Kerti munkás A szakmacsoport száma és megnevezése: 20. Mezőgazdaság Ágazati besorolás száma és megnevezése: XXXIV. Kertészet és parképítés Elméleti képzési idő aránya: 30% Gyakorlati képzési idő aránya: 70% A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: befejezett iskolai végzettséget nem igényel Bemeneti kompetenciák: - Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek Pályaalkalmassági követelmények: - Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: Az első szakképzési évfolyamot követően 70 óra A szakképzés szervezésének feltételei Személyi feltételek A szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény előírásainak megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt. 19
Szakiskolai óraterv OKJ szerinti rész-szakképesítés oktatásához Előkészítő évfolyam heti óraszám 36 hét 9. évfolyam heti óraszám 9. évfolyam éves óraszám (36 héttel) 10. évfolyam heti óraszám 10. évfolyam éves óraszám (35 héttel) Közismeret 31,5 10,5 378 11,5 402,5 Szakmai elmélet és gyakorlat 0 21 756+70 21 735 együtt Összesen 31,5 31,5 1134+70 32,5 1137,5 8-10% szabad sáv (közismereti 3,5 1,5 54 1,5 52.5 rész) 8-10% szabad sáv 0 2 72 2 70 (szakmai rész) Mindösszesen (teljes képzés ideje) 35 35 1260+70 36 1260 A rész-szakképesítés oktatására fordítható idő 1703 óra (756+70+735+72+70) nyári összefüggő gyakorlattal és szakmai szabadsávval együtt. 20
A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként szabadsáv nélkül Szakmai követelménymodulok 10961-16 Kertészeti alapismeretek 10962-16 Kertészeti munkavállalói ismeretek Tantárgyak Növénytani ismeretek Termesztési ismeretek gyakorlat Műszaki alapismeretek Műszaki alapismeretek gyakorlat Munkavállalói ismeretek Heti óraszám 9. évfolyam 10. évfolyam elméleti gyakorlati összefüggő gyakorlat 2 2 70 elméleti gyakorlati 5 5 4 5 2 2 2 Kerti munkák 2 2 11024-16 Kerti munkák Kerti munkák 4 5 gyakorlat Összes heti elméleti/gyakorlati 8 6 óraszám 13 15 Összes heti/összefüggő gyakorlat óraszám 21 70 21 21
A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként Óraszám Szakmai követelménymodul Tantárgyak/témakörök 9. évfolyam 10. évfolyam elméleti gyakorlati összefüggő gyakorlat elméleti gyakorlati Összesen 10961-16 Kertészeti alapismeretek Növénytani ismeretek 72 70 142 A növény felépítése 24 23 47 A növények életjelenségei 24 23 47 Növény- és környezettan 24 24 48 Termesztési ismeretek gyakorlat 180 175 355 Termesztés tárgyi feltételei 60 58 118 Trágyázás, öntözés 60 58 118 Növényvédelem 60 59 119 Műszaki alapismeretek 72 72 Anyagismeret 24 24 Gépelemek, erőgépek, belső égésű motorok 24 24 A termesztés gépei 24 24 Műszaki alapismeretek 144 175 319 gyakorlat Kéziszerszámok használata 48 58 106 Gépelemek, erőgépek, belső égésű motorok működése 48 58 106 22
A termesztés gépeinek működése 48 59 107 Munkavállalói 72 70 142 ismeretek 10962-16 Munkavédelmi Kertészeti 24 23 47 szabályok munkavállalói Tűz- és ismeretek 24 23 47 robbanásvédelem Környezetvédelem 24 24 48 Kerti munkák 72 70 142 Gyümölcsös növények telepítése 24 24 48 Zöldségnövények telepítése 24 23 47 Szőlő telepítése 24 23 47 Kerti munkák 11024-16 gyakorlat 144 175 319 Kerti munkák Gyümölcsös növények telepítésének 48 58 106 gyakorlata Zöldségnövények telepítésének 48 59 107 gyakorlata Szőlő telepítésének gyakorlata 48 58 106 525 1561 Összes éves elméleti/gyakorlati óraszám: 288 468 70 210 (függőlege sen csak 1491) Összes éves/összefüggő gyakorlat 70 óraszám: 756 735 1561 Elméleti óraszámok/aránya 498 / 31,9 % Gyakorlati óraszámok/aránya 1063 / 68,1 % 23
Kerettanterv a 21 622 02 számú parkgondozó rész-szakképesítés szakiskolában történő oktatásához tanulásban akadályozottak számára az 54 581 02 Parképítő és fenntartó technikus szakképesítés kerettanterve alapján. A rész-szakképesítés alapadatai A rész-szakképesítés azonosító száma: 21 622 02 A rész-szakképesítés megnevezése: Parkgondozó A szakmacsoport száma és megnevezése: 20. Mezőgazdaság Ágazati besorolás száma és megnevezése: XXXIV. Kertészet és parképítés Elméleti képzési idő aránya: 30% Gyakorlati képzési idő aránya: 70% A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: befejezett iskolai végzettséget nem igényel Bemeneti kompetenciák: - Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek Pályaalkalmassági követelmények: - Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: Az első szakképzési évfolyamot követően 70 óra A szakképzés szervezésének feltételei Személyi feltételek A szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény előírásainak megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt. Tárgyi feltételek A szakmai képzés lebonyolításához szükséges eszközök és felszerelések felsorolását a részszakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (szvk) tartalmazza, melynek további részletei az alábbiak: - Kerti szerszámok, eszközök - Gépszereléshez szükséges szerszámok, gépek és eszközök - Könnyű gépek (bozótirtó, sövénynyíró) - Kisgépek (önjáró kaszagép, kerti traktor adapterekkel) - Egyéni védőfelszerelés - Munkabiztonsági berendezések - Személyes felszerelés: metszőolló, kézi fűrész vagy ágvágó, munkavédelmi kesztyű. 24
Szakiskolai óraterv OKJ szerinti rész-szakképesítés oktatásához A rész-szakképesítés képzésének heti és éves szakmai óraszámai: 9. Előkészítő évfolyam 9. évfolyam 10. évfolyam évfolyam heti éves óraszám heti óraszám heti óraszám óraszám (36 héttel) 36 hét 10. évfolyam éves óraszám (35 héttel) Közismeret 31,5 10,5 378 11,5 402,5 Szakmai elmélet és gyakorlat 0 21 756+70 21 735 együtt Összesen 31,5 31,5 1134+70 32,5 1137,5 8-10% szabad sáv (közismereti rész) 3,5 1,5 54 1,5 52.5 8-10% szabad sáv (szakmai rész) 0 2 72 2 70 Mindösszesen (teljes képzés ideje) 35 35 1260+70 36 1260 A rész-szakképesítés oktatására fordítható idő 1703 óra (756+70+735+72+70) nyári összefüggő gyakorlattal és szakmai szabadsávval együtt. 25
A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként szabadsáv nélkül Szakmai követelménymodulok Tantárgyak Heti óraszám 9. évfolyam 10. évfolyam elméleti gyakorlati ögy elméleti gyakorlati 10961-16 Kertészeti alapismeretek 10962-16 Kertészeti munkavállalói ismeretek 11070-16 Növényismeret Növénytan 2 Termesztési ismeretek Termesztési ismeretek gyakorlat Műszaki alapismeretek Műszaki alapismeretek gyakorlat Munkavállalói ismeretek 1 1 1 1 2 4 2 2 70 Növényismeret 1 2 Növényismeret gyakorlat 3 4 Kertfenntartás 1 Kertfenntartás gyakorlat 4 4 Kertfenntartás 11069-16 műszaki Kertfenntartás ismeretei 1 Kertfenntartás műszaki ismeretei gyakorlat 2 2 Összes heti elméleti/gyakorlati 8 5 óraszám 13 16 Összes heti/összevont gyakorlat óraszám 21 70 21 2 26
A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként Szakmai követelménymodul Tantárgyak/témakörök Óraszám 9. évfolyam 10. évfolyam elméleti gyakorlati ögy elméleti gyakorlati Összesen 10961-16 Kertészeti alapismeretek Növénytan 72 70 142 A növények külső, belső felépítése 24 24 A növények életjelenségei 18 18 Növényrendszertan 16 36 52 Környezettan 14 34 48 Termesztési ismeretek 36 35 71 A kertészeti termesztés tárgyi 8 8 feltételei Éghajlattan 8 8 Talajtan 8 8 Talajművelés 12 12 Trágyázás 11 11 Öntözés 11 11 Növényvédelem 13 13 Termesztési ismeretek 72 140 212 gyakorlat A kertészeti termesztés tárgyi 18 16 34 feltételei Éghajlattan gyakorlatok 12 12 24 Talajtan gyakorlatok 16 56 72 Trágyázás gyakorlatok 14 28 42 Növényvédelem gyakorlatok 12 28 40 Műszaki alapismeretek 36 36 Anyagismeret 4 4 A műszaki ábrázolás alapjai 4 4 Gépelemek, szerkezeti 4 4 egységek Belső égésű motorok 3 3 27
10962-16 Kertészeti munkavállalói ismeretek Az erőgépek szerkezeti 3 3 felépítése Villanymotorok 3 3 A termesztés, növényápolás 15 15 gépei Műszaki alapismeretek 72 70 142 gyakorlat Kéziszerszámok, anyagok ismerete 9 8 17 Gépelemek, szerkezeti 7 7 egységek ismerete Motorok szerkezete, 6 6 működtetése Erőgépek szerkezete, 6 6 működtetése Elektromos berendezések, villanymotorok 6 6 12 működtetése Erőgépek, munkagépek 6 8 14 összekapcsolása A termesztés, növényápolás gépeinek üzemeltetése 32 48 80 Munkavállalói ismeretek 36 36 Munkavédelmi szabályozás és 2 2 felügyelet Munkáltatók és munkavállalók munkavédelmi jogai és kötelességei 3 3 Balestek, balesetelhárítás 3 3 A munkavégzés jellegzetességei 2 70 2 Munkaegészségtan 2 2 Munkalélektan 2 2 A kertészeti munkavégzés 2 2 28
11070-16 Növényismeret biztonságtechnikáj a Tűz- és robbanásvédelem 3 3 Környezet- és természetvédelem 14 14 Munkajogi alapismeretek 3 3 Növényismeret 36 70 106 Bevezetés a növényismeretbe 6 6 Gyomnövények 6 6 Ivaros és ivartalan úton szaporítható 8 6 egynyáriak Kétnyáriak 4 6 Évelők, fűmagkeverékek 12 12 fajai Lombhullató díszfák, 18 18 díszcserjék Kúszócserjék 12 12 Örökzöldek 24 24 Cserepes dísznövények 16 16 Növényismeret gyakorlat 108 140 248 Gyomnövények felismerése 12 24 Ivaros és ivartalan úton szaporítható, egynyáriak 32 36 felismerése Kétnyáriak felismerése 16 12 Évelők, fűmagkeverékek fajainak 48 72 felismerése Lombhullató díszfák, díszcserjék, 54 66 kúszócserjék felismerése Örökzöldek felismerése 48 50 Cserepes dísznövények felismerése 38 24 29
11069-16 Kertfenntartás Kertfenntartás 36 36 A kertfenntartás alapfogalmai; Zöldfelületek csoportosítása, történelmi 4 4 áttekintése; Városi zöldfelületek jelentősége Fűfelületek fenntartása 3 3 Egy- és kétnyári, évelő virágfelületek 5 5 fenntartása Lombhullató díszfák, díszcserjék 6 6 fenntartása Gyümölcsfajok fenntartása 2 2 A szőlő fenntartása 2 2 Örökzöldek fenntartása 3 3 Edényes-, kúszó-, talajtakaró növények 5 5 fenntartása Rózsafelületek és sziklakertek 4 4 fenntartása Sírkiültetések, fűborítású sportpályák fenntartása 2 2 Kertfenntartás gyakorlat 144 140 284 Fűfelületek fenntartása 18 18 Egy- és kétnyári, évelő virágfelületek 72 72 fenntartása Lombhullató díszfák, díszcserjék 54 54 fenntartása Gyümölcsfajok és a szőlő fenntartása 24 24 30
Örökzöld dísznövények 24 24 fenntartása Edényes-, kúszóés talajtakaró növények 36 36 fenntartása Rózsafelületek és sziklakertek 28 28 fenntartása Sírkiültetések, fűborítású sportpályák fenntartása 28 28 Kertfenntartás műszaki ismeretei 36 36 Gépek, kézi eszközök 8 8 karbantartása Fűnyírók 4 4 Gépi fűrészek, sövénynyírók 5 5 Takarító, síkosságmentesítő, 3 3 lombszívó gépek Kerti növényvédő gépek 5 5 Tápanyagutánpótlás műszaki berendezései a 4 4 kertfenntartásban Anyagszállítás a kertfenntartásban 3 3 Egyéb kertfenntartó gépek, berendezések (idősfa átültető 4 4 gépek, emelőkosaras gépek, ) Kertfenntartás műszaki ismeretei 72 70 142 gyakorlat Gépek, kézi eszközök 22 22 karbantartása Fűnyírók üzemeltetése, karbantartása 20 20 31
Gépi fűrészek, sövénynyírók üzemeltetése, karbantartása Takarító, síkosságmentesítő, lombszívó gépek üzemeltetése, karbantartása Kerti növényvédő gépek üzemeltetése, karbantartása Tápanyagutánpótlás műszaki berendezéseinek üzemeltetése és karbantartása Anyagszállítás műszaki berendezéseinek üzemeltetése és karbantartása Egyéb kertfenntartó gépek, berendezések üzemeltetése, karbantartása Összes éves elméleti/gyakorlati óraszám: 18 18 12 12 288 468 175 560 Összes éves/ögy óraszám: 756 70 735 Elméleti óraszámok/aránya 463 óra / 29,7 % Gyakorlati óraszámok/aránya 1098 óra / 70,3 % 18 18 18 18 24 24 10 10 149 1 156 1 Kerettanterv a 21 814 01 számú családellátó rész-szakképesítés szakiskolában történő oktatásához tanulásban akadályozottak számára a 34 814 01 Családi gazdálkodó szakképesítés kerettanterve alapján A rész-szakképesítés alapadatai A rész-szakképesítés azonosító száma: 21 814 01 A rész-szakképesítés megnevezése: Családellátó A szakmacsoport száma és megnevezése: 20. Mezőgazdaság Ágazati besorolás száma és megnevezése: XXXIII. Mezőgazdaság Elméleti képzési idő aránya: 20% Gyakorlati képzési idő aránya: 80% 32
A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: befejezett iskolai végzettséget nem igényel Bemeneti kompetenciák: - Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek. Pályaalkalmassági követelmények: - A szakképzés szervezésének feltételei Személyi feltételek A szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény előírásainak megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt. Tárgyi feltételek A szakmai képzés lebonyolításához szükséges eszközök és felszerelések felsorolását a részszakképesítés szakmai és vizsgakövetelmény tartalmazza, melynek további részletei az alábbiak Konyhai berendezések, felszerelések és gépek Takarító eszközök, gépek Mosás, vasalás gépei, eszközei Csecsemőgondozási felszerelések Betegágy, házi beteggondozási felszerelések Elsősegélynyújtás eszközei, anyagai Telefon Udvargondozási eszközök Szabadidős tevékenység (játszótér) eszközei 33
Szakiskolai óraterv OKJ szerinti rész-szakképesítés oktatásához A rész-szakképesítés képzésének heti és éves szakmai óraszámai: 9. Előkészítő évfolyam 9. évfolyam 10. évfolyam évfolyam heti éves óraszám heti óraszám heti óraszám óraszám (36 héttel) 36 hét 10. évfolyam éves óraszám (35 héttel) Közismeret 31,5 10,5 378 11,5 402,5 Szakmai elmélet és gyakorlat 0 21 756+70 21 735 együtt Összesen 31,5 31,5 1134+70 32,5 1137,5 8-10% szabad sáv (közismereti 3,5 1,5 54 1,5 52.5 rész) 8-10% szabad sáv 0 2 72 2 70 (szakmai rész) Mindösszesen (teljes képzés ideje) 35 35 1260+70 36 1260 A rész-szakképesítés oktatására fordítható idő 1703 óra (756+70+735+72+70) nyári összefüggő gyakorlattal és szakmai szabadsávval együtt. 34
A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként szabadsáv nélkül Szakmai követelménymodulok Tantárgyak Heti óraszám 9. évfolyam 10. évfolyam elméleti gyakorlati ögy elméleti gyakorlati Élelmiszerek és táplálkozási, ételkészítési alapismeretek 2 2 11033-12 Családellátás, - Család- és 2 2 gondozás háztartásellátás 70 Lakókörnyezet 1 1 kialakítás Család- és háztartásellátási gyakorlat 16 16 Összes heti elméleti/gyakorlati óraszám 5 16 5 16 Összes heti/összefüggő gyakorlat óraszám 21 105 21 35
A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként Szakmai 11033-12 Család- és háztartásellátás Tantárgyak/témak örök követelménymodul Élelmiszerek és táplálkozási, ételkészítési alapismeretek Élelmiszerismeret, élvezeti cikkek (jellemzők, vásárlás, tárolás) Táplálkozási alapismeretek Élelmezésegészségügyi ismeretek Konyhatechnikai berendezések, eszközök Nyersanyag előkészítés, ételkészítési alapműveletek Ételkészítés ételcsoportok alapján Terítés és tálalás a háztartásban Családellátás, - gondozás Óraszám 9. évfolyam 10. évfolyam elméleti gyakorlati ögy elméleti gyakorlati 72 Összesen 70 142 22 20 42 6 8 14 5 8 13 3 3 6 16 14 30 16 70 14 30 4 3 7 72 70 142 Család és háztartás 36 36 Gondozás, nevelés a különböző életkori szakaszokban Egészségügyi alapismeretek 36 36 16 16 Házi betegápolás 32 32 Elsősegélynyújtás 16 16 Közösségi családsegítés 6 6 Lakókörnyezet kialakítás 36 35 71 36
Összes éves elméleti/gyakorlati óraszám: Lakáskialakítás és lakberendezés 14 10 24 Lakóépületek környezete, 4 8 12 gondozása Lakásgondozás 8 7 15 Fehérnemű- és ruhaápolás 6 6 12 Lakókörnyezeti munka-, tűz- és környezetvédelem 4 4 8 Család- és 113 háztartás-ellátási 576 560 6 gyakorlat Konyhai munkák, ételkészítési 396 210 606 alapgyakorlatok Lakókörnyezet gondozási és ruhaápolási 180 140 320 gyakorlatok Ápolási, gondozási gyakorlatok 210 210 Összes éves/összefüggő gyakorlat óraszám: 180 576 175 560 756 70 735 Elméleti óraszámok/aránya 355 / 22,7 % Gyakorlati óraszámok/aránya 1206 / 77,3 % 149 1 156 1 37