Európai Parlament 2014-2019 Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság 16.6.2017 2016/0381(COD) MÓDOSÍTÁS: 13-153 Véleménytervezet Anneli Jäätteenmäki (PE603.103v01-00) Az épületek energiahatékonysága (COM(2016)0765 C8-0499/2016 2016/0381(COD)) AM\1128488.docx PE606.184v01-00 Egyesülve a sokféleségben
AM_Com_LegOpinion PE606.184v01-00 2/85 AM\1128488.docx
13 1 a bevezető hivatkozás (új) tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 11., 191., 192. és 193. cikkére, amelyek hatásköröket biztosítanak az Európai Unió számára a környezetvédelmi politika valamennyi területén, 14 5 a bevezető hivatkozás (új) tekintettel az Európai Bizottság Energiaügyi Főigazgatósága által 2014- ben készített zárójelentésre az épületek energetikai felújításának kohéziós politikai alapból történő finanszírozásáról szóló technikai útmutatóra ( Technical guidance: financing the energy renovation of buildings with cohesion policy funding ), 15 5 b bevezető hivatkozás (új) AM\1128488.docx 3/85 PE606.184v01-00
tekintettel a Közös Kutatóközpont (Luca Castellazzi, Paolo Zangheri és Daniele Paci) által a tagállamok épületfelújítási stratégiáinak felméréséről készített összefoglaló jelentésre ( Synthesis Report on the assessment of Member States' building renovation strategies ), 16 5 c bevezető hivatkozás (új) tekintettel az Európai Bizottság Towards a smart, efficient and sustainable heating and cooling sector (Az intelligens, hatékony és fenntartható fűtési és hűtési ágazat felé) című 2016. február 16-i tájékoztatójára, 17 Miriam Dalli 1 preambulumbekezdés (1) Az Unió elkötelezett a fenntartható, versenyképes, biztonságos és dekarbonizált energiarendszer iránt. Az energiaunió és a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlatés energiapolitikai keret ambiciózus uniós kötelezettségvállalásokat tartalmaz az üvegházhatást okozó gázkibocsátás további csökkentése (2030-ig legalább 40 %-kal az (1) Az Unió elkötelezett a fenntartható, versenyképes, biztonságos és dekarbonizált energiarendszer iránt. Az energiaunió és a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlatés energiapolitikai keret ambiciózus uniós kötelezettségvállalásokat tartalmaz az üvegházhatást okozó gázkibocsátás további csökkentése (2030-ig legalább 40 %-kal az PE606.184v01-00 4/85 AM\1128488.docx
1990. évi szinthez képest), a megújulóenergia-fogyasztás arányának növelése (legalább 27 %-kal), a legalább 27 %-os energiamegtakarítás (mely arányt felül kell vizsgálni abból szempontból, hogy módosítható-e uniós szinten 30%- ra 10 ), valamint az európai energiabiztonság, versenyképesség és fenntarthatóság javítása tekintetében. 10 EUCO 169/14, CO EUR 13, CONCL 5, Brüsszel, 2014. október 24. 1990. évi szinthez képest), a megújulóenergia-fogyasztás arányának növelése (legalább 27 %-kal), a legalább 27 %-os energiamegtakarítás (mely arányt felül kell vizsgálni abból szempontból, hogy módosítható-e uniós szinten 30%- ra 10 ), valamint az európai energiabiztonság, versenyképesség és fenntarthatóság javítása, továbbá az energiához való megfizethető árú hozzáférésnek az energiaszegénység mérséklése érdekben történő biztosítása tekintetében. 10 EUCO 169/14, CO EUR 13, CONCL 5, Brüsszel, 2014. október 24. 18 Anneli Jäätteenmäki 1 preambulumbekezdés (1) Az Unió elkötelezett a fenntartható, versenyképes, biztonságos és dekarbonizált energiarendszer iránt. Az energiaunió és a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlatés energiapolitikai keret ambiciózus uniós kötelezettségvállalásokat tartalmaz az üvegházhatást okozó gázkibocsátás további csökkentése (2030-ig legalább 40 %-kal az 1990. évi szinthez képest), a megújulóenergia-fogyasztás arányának növelése (legalább 27 %-kal), a legalább 27 %-os energiamegtakarítás (mely arányt felül kell vizsgálni abból szempontból, hogy módosítható-e uniós szinten 30%- ra 10 ), valamint az európai energiabiztonság, versenyképesség és fenntarthatóság javítása tekintetében. (1) Az Unió elkötelezett a fenntartható, versenyképes, biztonságos és dekarbonizált energiarendszer, valamint az emberi egészség magas szintű védelme iránt. Az energiaunió és a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keret ambiciózus uniós kötelezettségvállalásokat tartalmaz az üvegházhatást okozó gázkibocsátás további csökkentése (2030-ig legalább 40 %-kal az 1990. évi szinthez képest), a megújulóenergia-fogyasztás arányának növelése (legalább 27 %-kal), a legalább 27 %-os energiamegtakarítás (mely arányt felül kell vizsgálni abból szempontból, hogy módosítható-e uniós szinten 30%- ra 10 ), valamint az európai energiabiztonság, versenyképesség és fenntarthatóság javítása tekintetében. AM\1128488.docx 5/85 PE606.184v01-00
10 EUCO 169/14, CO EUR 13, CONCL 5, Brüsszel, 2014. október 24. 10 EUCO 169/14, CO EUR 13, CONCL 5, Brüsszel, 2014. október 24. Indokolás A módosítás hivatkozik a Lisszaboni Szerződésben foglalt kötelezettségre, valamint a tiszta és dekarbonizált energiarendszer előnyeire, amelyek pozitívan járulnak hozzá az emberi egészség előmozdításához. Ez a jó beltéri levegőminőségre, a megfelelő tervezési és építési gyakorlatokra, valamint a biztonságos építőanyagokra egyaránt vonatkozik. 19 1 preambulumbekezdés (1) Az Unió elkötelezett a fenntartható, versenyképes, biztonságos és dekarbonizált energiarendszer iránt. Az energiaunió és a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlatés energiapolitikai keret ambiciózus uniós kötelezettségvállalásokat tartalmaz az üvegházhatást okozó gázkibocsátás további csökkentése (2030-ig legalább 40 %-kal az 1990. évi szinthez képest), a megújulóenergia-fogyasztás arányának növelése (legalább 27 %-kal), a legalább 27 %-os energiamegtakarítás (mely arányt felül kell vizsgálni abból szempontból, hogy módosítható-e uniós szinten 30 %- ra 10 ), valamint az európai energiabiztonság, versenyképesség és fenntarthatóság javítása tekintetében. 10 EUCO 169/14, CO EUR 13, CONCL 5, Brüsszel, 2014. október 24. (1) Az Unió elkötelezett a fenntartható, biztonságos és dekarbonizált energiarendszer iránt. Az energiaunió és a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlatés energiapolitikai keret ambiciózus uniós kötelezettségvállalásokat tartalmaz az üvegházhatást okozó gázkibocsátás további csökkentése (2030-ig legalább 40 %-kal az 1990. évi szinthez képest), a megújulóenergia-fogyasztás arányának növelése (legalább 27 %-kal), a legalább 27 %-os energiamegtakarítás (mely arányt felül kell vizsgálni abból szempontból, hogy módosítható-e uniós szinten 30 %- ra 10 ), valamint az európai energiabiztonság, versenyképesség és fenntarthatóság javítása tekintetében. 10 EUCO 169/14, CO EUR 13, CONCL 5, Brüsszel, 2014. október 24. PE606.184v01-00 6/85 AM\1128488.docx
20 Gerben-Jan Gerbrandy 1 preambulumbekezdés (1) Az Unió elkötelezett a fenntartható, versenyképes, biztonságos és dekarbonizált energiarendszer iránt. Az energiaunió és a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlatés energiapolitikai keret ambiciózus uniós kötelezettségvállalásokat tartalmaz az üvegházhatást okozó gázkibocsátás további csökkentése (2030-ig legalább 40 %-kal az 1990. évi szinthez képest), a megújulóenergia-fogyasztás arányának növelése (legalább 27 %-kal), a legalább 27 %-os energiamegtakarítás (mely arányt felül kell vizsgálni abból szempontból, hogy módosítható-e uniós szinten 30%- ra 10 ), valamint az európai energiabiztonság, versenyképesség és fenntarthatóság javítása tekintetében. 10 EUCO 169/14, CO EUR 13, CONCL 5, Brüsszel, 2014. október 24. (1) Az Unió elkötelezett a fenntartható, versenyképes, biztonságos és dekarbonizált energiarendszer iránt. Az energiaunió és a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlatés energiapolitikai keret ambiciózus uniós kötelezettségvállalásokat tartalmaz az üvegházhatást okozó gázkibocsátás további csökkentése (2030-ig legalább 40 %-kal az 1990. évi szinthez képest), a megújulóenergia-fogyasztás arányának növelése (legalább 30 %-kal), a legalább 30 %-os energiamegtakarítás (mely arányt felül kell vizsgálni abból szempontból, hogy módosítható-e uniós szinten 40%- ra 10 ), valamint az európai energiabiztonság, versenyképesség és fenntarthatóság javítása tekintetében. 10 EUCO 169/14, CO EUR 13, CONCL 5, Brüsszel, 2014. október 24. 21 1 a preambulumbekezdés (új) (1a) A megújuló energia használatára vonatkozó európai uniós célok részben a megújuló energia lakó- és nem lakóépületekben való használatától függenek, miután különösen a fűtés és a hűtés jelentős mennyiségű fosszilis tüzelőanyagot fogyaszt; AM\1128488.docx 7/85 PE606.184v01-00
22 Francesc Gambús 1 a preambulumbekezdés (új) (1a) Az Európai Bizottság több olyan projektet finanszírozott, amelyek regionális együttműködés keretében építenek ki tapasztalatokat és bevált gyakorlatokat, amelyek Unió-szerte megoszthatók az irányelv végrehajtásának javítása érdekében. Ilyen projekt például a MARIE és az azt kiegészítő SHERPA, valamint az ELIH-MED és a PROFORBIOMED. Or. es 23 2 preambulumbekezdés (2) E célok elérése érdekében az energiahatékonysági jogszabályok 2016. évi felülvizsgálata az alábbiakat tartalmazza: i. a 2030-ra szóló uniós energiahatékonysági célok újraértékelése a Tanács 2014. évi kérésének megfelelően; ii. az energiahatékonyságról szóló irányelv és az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv fő cikkeinek felülvizsgálata; iii. a támogató finanszírozási környezet megerősítése ideértve az európai strukturális és beruházási alapokat és az Európai Stratégiai Beruházási Alapot (ESBA) is, ami végső soron javítani fogja az energiahatékonysági beruházások (2) E célok elérése érdekében az energiahatékonysági jogszabályok 2016. évi felülvizsgálata az alábbiakat tartalmazza: i. a 2030-ra szóló uniós energiahatékonysági célok újraértékelése a Tanács 2014. évi kérésének megfelelően; ii. az energiahatékonyságról szóló irányelv és az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv fő cikkeinek felülvizsgálata; iii. a támogató finanszírozási környezet megerősítése ideértve az európai strukturális és beruházási alapokat és az Európai Stratégiai Beruházási Alapot (ESBA) is, ami végső soron javítani fogja az energiahatékonysági beruházások PE606.184v01-00 8/85 AM\1128488.docx
finanszírozási feltételeit a piacon. finanszírozási feltételeit a piacon, valamint kifejezetten a vonzó finanszírozási különösen banki finanszírozási termékekhez való hozzáférés javítása, lehetővé téve a kockázatok optimális elosztását a kedvező hitelfelvételi feltételek biztosítása érdekében. 24 2 preambulumbekezdés (2) E célok elérése érdekében az energiahatékonysági jogszabályok 2016. évi felülvizsgálata az alábbiakat tartalmazza: i. a 2030-ra szóló uniós energiahatékonysági célok újraértékelése a Tanács 2014. évi kérésének megfelelően; ii. az energiahatékonyságról szóló irányelv és az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv fő cikkeinek felülvizsgálata; iii. a támogató finanszírozási környezet megerősítése ideértve az európai strukturális és beruházási alapokat és az Európai Stratégiai Beruházási Alapot (ESBA) is, ami végső soron javítani fogja az energiahatékonysági beruházások finanszírozási feltételeit a piacon. (2) E célok elérése érdekében az energiahatékonysági jogszabályok 2016. évi felülvizsgálata az alábbiakat tartalmazza: i. a 2030-ra szóló uniós energiahatékonysági célok újraértékelése a Tanács 2014. évi kérésének megfelelően; ii. az energiahatékonyságról szóló irányelv és az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv fő cikkeinek felülvizsgálata; iii. a támogató finanszírozási környezet megerősítése ideértve az európai strukturális és beruházási alapokat és az Európai Stratégiai Beruházási Alapot (ESBA) is, ami végső soron javítani fogja az energiahatékonysági beruházások finanszírozási feltételeit a piacon, különösen a lakóépületek tekintetében. 25 Rebecca Harms a Verts/ALE képviselőcsoport nevében 2 a preambulumbekezdés (új) AM\1128488.docx 9/85 PE606.184v01-00
Indokolás (2a) Az épületek energiahatékonyságának javítása csökkenti a fűtőanyagok, különösen a szilárd fűtőanyagok iránti keresletet, és ennélfogva a szennyezőanyagok csökkentett mértékű kibocsátásával hozzájárulnak a levegőminőség javításához, valamint a levegőminőségre vonatkozó uniós politika (EU) 2016/2284 európai parlamenti és tanácsi irányelvben 1a meghatározott célkitűzéseinek költséghatékony eléréséhez. Ezért az energiahatékonysági politikát a levegőminőségre vonatkozó politika egyik elemének kell tekinteni, különösen azokban a tagállamokban, ahol a levegőszennyező anyagok kibocsátására vonatkozó uniós korlátok megvalósítása problémás, és az energiahatékonyság elősegítheti e célkitűzések megvalósítását. 1a Az Európai Parlament és a Tanács 2016. december 14-i (EU) 2016/2284 irányelve egyes légköri szennyező anyagok nemzeti kibocsátásainak csökkentéséről, a 2003/35/EK irányelv módosításáról, valamint a 2001/81/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 344., 2016.12.17., 1-31. o.) A lakossági ágazat a lakások fűtésére használt szilárd tüzelőanyagok elégetéséből keletkező füstből származó szennyezőanyagok például a BaP, a PM2,5 és a PM10 kibocsátásának jelentős részéért felelős Európában. Ezek a szennyezőanyagok növelik a halandóságot, a morbiditást és a kórházi ellátás szükségességét, különösen amiatt, hogy a mért kibocsátási értékek gyakran jelentősen meghaladják az uniós levegőminőségi jogszabályokban előírt határértékeket. 26 PE606.184v01-00 10/85 AM\1128488.docx
2 a preambulumbekezdés (új) (2a) A mostantól támogatásainak többségét az energiahatékonyságra és a megújuló energiára fordító ESBA keretében rendelkezésre álló finanszírozás mellett az európai finanszírozás más forrásai is elérhetővé váltak, elsősorban az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a Kohéziós Alap égisze alatt; ezek a 2014 2020 közötti időszakban összesen 1,7 milliárd eurót tesznek ki, és az energiahatékonyságra fordított európai pénzügyi források ezen növekedése a tagállamok nemzeti pénzügyi forrásaihoz hasonlóan a magánszereplők, elsősorban a bankszektor fokozott mozgósítását is eredményezheti. 27 Damiano Zoffoli, Massimo Paolucci, Simona Bonafè 2 a preambulumbekezdés (új) (2a) Az energiaszegénység mintegy 50 millió háztartást érint az Unióban. Az energiaszegénység egy háztartás azon képességének hiányát jelenti, hogy megfelelő szintű energiaellátást biztosítson az alapszintű kényelem és egészség garantálása érdekében, és ennek együttes oka az alacsony jövedelem, a magas energiaár és a rossz hatékonyságú lakásállomány. Az épületfelújítások aránya jelenleg nem elégséges, és az energiaszegénység kockázatának kitett, alacsony jövedelműek tulajdonában lévő vagy általuk lakott épületeket a legnehezebb elérni. AM\1128488.docx 11/85 PE606.184v01-00
28 2 b preambulumbekezdés (új) (2b) Az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Szociális Alap és a Kohéziós Alap az európai uniós gazdaság dekarbonizálásának célkitűzéséhez, valamint az épületek energiahatékonyságához is jelentős mértékben hozzájárul, és e tekintetben említést érdemel, hogy a többéves pénzügyi keret értelmében a 2014 2020 közötti időszakban a kohéziós politikára előirányzott költségvetés 325 milliárd eurót tesz ki. 29 2 c preambulumbekezdés (új) (2c) A pénzügyi eszközök a közfinanszírozás magánbefektetők felé történő jelzésének mechanizmusa révén eredményesebben járulnak hozzá az épületek energiahatékonyságára irányuló beruházásokhoz, és olyan hatékony pénzügyi eszközöket kell kidolgozni, amelyek képesek garantálni a kockázatok optimális elosztását. PE606.184v01-00 12/85 AM\1128488.docx
30 2 d preambulumbekezdés (új) (2d) Az európai és a nemzeti pénzügyi források energiahatékonyság céljából történő optimális felhasználása megköveteli a nyilvánosság figyelmének ezen eszközökre való felhívását, és e tekintetben többszereplős regionális platformok és egyablakos ügyintézés révén biztosítani kell az európai és a nemzeti finanszírozás előmozdítását és optimális működését, lehetővé téve, hogy a befektetők projektjeik minden szintjén támogatást kaphassanak. 31 2 e preambulumbekezdés (új) (2e) A pénzügyi eszközök optimális felhasználásának döntő fontosságú feltétele a magánfinanszírozás, különösen a banki finanszírozás fejlesztése, és segítséget kell nyújtani az energiahatékonyság területén rendelkezésre álló bankkölcsönök különösen a zöld jelzáloghitelezés kínálatának fejlesztéséhez. AM\1128488.docx 13/85 PE606.184v01-00
32 2 f preambulumbekezdés (új) (2f) Az európai és a nemzeti közfinanszírozásnak az innovatív megoldások kutatásával és fejlesztésével is foglalkoznia kell, különösen az épületek szigetelésére szolgáló építőanyagok, valamint általában az erőforrások jobb felhasználása és a hűtési és fűtési rendszerek területén; ezek a kutatási programok köz-magán társulások és elsősorban a Horizont 2020 programból finanszírozott kutatási programok keretei között valósíthatók meg, kiegészítve az elsősorban a kohéziós politika keretei között az említett kutatási programok finanszírozására rendelkezésre álló más európai pénzeszközöket. 33 2 g preambulumbekezdés (új) (2g) A Horizont 2020 keretprogram és különösen a Vezető szerep az alap- és az ipari technológiák területén elnevezésű kutatási program keretében megvalósított egyes európai programok hozzájárulnak a műszaki megoldások és a fenntartható, innovatív és megfizethető építőanyagok támogatására irányuló köz-magán társulások előmozdításához. PE606.184v01-00 14/85 AM\1128488.docx
34 2 h preambulumbekezdés (új) (2h) A kifejezetten a mikro- és kisvállalkozásokat célzó európai finanszírozási programok mint például a COSME is hozzájárulhatnak az energiahatékonysággal kapcsolatos innovációhoz, különösen figyelembe véve a mikro- és kisvállalkozások meghatározó szerepét az energiahatékonyság területén. 35 3 preambulumbekezdés (3) A 2010/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 11 19. cikke előírja, hogy a Bizottság legkésőbb 2017. január 1-jéig felülvizsgálja az irányelvet az alkalmazása során szerzett tapasztalatok és az elért haladás fényében, és szükség szerint javaslatokat tesz. 11 Az Európai Parlament és a Tanács 2010/31/EU irányelve (2010. május 19.) az (3) A 2010/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 11 19. cikke előírja, hogy a Bizottság legkésőbb 2017. január 1-jéig felülvizsgálja az irányelvet az alkalmazása során szerzett tapasztalatok és az elért haladás fényében, illetve különösen figyelembe véve a tagállamok által az épületállományok felújítására vonatkozó stratégiával összefüggésben elért eredményeket az idézett jelentésben (Közös Kutatóközpont 2016: Synthesis Report on the assessment of Member States' building renovation strategies ) foglaltaknak megfelelően, és szükség szerint javaslatokat tesz. 11 Az Európai Parlament és a Tanács 2010/31/EU irányelve (2010. május 19.) az AM\1128488.docx 15/85 PE606.184v01-00
épületek energiahatékonyságáról (HL L 153., 2010.6.18., 13. o.). épületek energiahatékonyságáról (HL L 153., 2010.6.18., 13. o.). 36 3 preambulumbekezdés (3) A 2010/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 11 19. cikke előírja, hogy a Bizottság legkésőbb 2017. január 1-jéig felülvizsgálja az irányelvet az alkalmazása során szerzett tapasztalatok és az elért haladás fényében, és szükség szerint javaslatokat tesz. 11 Az Európai Parlament és a Tanács 2010/31/EU irányelve (2010. május 19.) az épületek energiahatékonyságáról (HL L 153., 2010.6.18., 13. o.). (A magyar változatot nem érinti.) 37 4 preambulumbekezdés (4) E felülvizsgálat előkészítése érdekében a Bizottság igyekezett összegyűjteni azon adatokat, amelyekből kiolvasható, hogyan hajtották végre a tagállamokban a 2010/31/EU irányelvet, mi az, ami jól működik, és mi az, amin javítani kellene. (4) E felülvizsgálat előkészítése érdekében a Bizottság igyekezett összegyűjteni azon adatokat, amelyekből kiolvasható, hogyan hajtották végre a tagállamokban a 2010/31/EU irányelvet, mi az, ami jól működik, és mi az, amin javítani kellene, különös tekintettel az energiahatékonyság céljára rendelkezésre PE606.184v01-00 16/85 AM\1128488.docx
álló európai és nemzeti pénzeszközök optimális kihasználására, valamint az elsősorban a magántulajdonú lakóépületállományra irányuló innovatív finanszírozási mechanizmusok kialakítására. 38 4 preambulumbekezdés (4) E felülvizsgálat előkészítése érdekében a Bizottság igyekezett összegyűjteni azon adatokat, amelyekből kiolvasható, hogyan hajtották végre a tagállamokban a 2010/31/EU irányelvet, mi az, ami jól működik, és mi az, amin javítani kellene. (4) E felülvizsgálat előkészítése érdekében a Bizottság igyekezett összegyűjteni azon adatokat, amelyekből kiolvasható, hogyan hajtották végre a tagállamokban a 2010/31/EU irányelvet, mi az, ami jól működik, és mi az, amin javítani kellene, különös tekintettel a vizsgálatok optimalizálására szolgáló intelligens technológiák használatára. 39 5 preambulumbekezdés (5) Az értékelés és a hatásvizsgálat eredménye megmutatta, hogy több módosításra is szükség van a 2010/31/EU irányelv jelenlegi rendelkezéseinek megerősítéséhez, valamint bizonyos aspektusok leegyszerűsítéséhez. (5) Az értékelés és a hatásvizsgálat eredménye megmutatta, hogy több módosításra is szükség van a 2010/31/EU irányelv jelenlegi rendelkezéseinek megerősítéséhez, valamint bizonyos különösen a vizsgálati kötelezettségeket érintő aspektusok leegyszerűsítéséhez. AM\1128488.docx 17/85 PE606.184v01-00
40 Damiano Zoffoli, Massimo Paolucci, Simona Bonafè 5 a preambulumbekezdés (új) (5a) Az Unió épületállományának a COP 21 (Párizsi Megállapodás) céljaival összhangban 2050-re közel nulla energiaigényű épületekből kell állnia. Az épületfelújítások mértéke jelenleg nem elégséges, és az energiaszegénység kockázatának kitett, alacsony jövedelműek tulajdonában lévő vagy általuk lakott épületeket a legnehezebb elérni. Or. it 41 Christofer Fjellner 6 preambulumbekezdés (6) Az Unió elkötelezett aziránt, hogy 2050-re biztonságos, versenyképes és dekarbonizált energiarendszert alakítson ki 12. E cél elérése érdekében a tagállamoknak és a beruházóknak olyan mérföldkövekre van szükségük, amelyek mentén haladva megvalósulhat az épületek 2050-ig történő dekarbonizációja. A dekarbonzált épületállomány 2050-ig történő eléréséhez a tagállamoknak köztes lépéseket kell meghatározniuk a középtávú (2030) és hosszú távú (2050) célok eléréséhez. (6) Az Unió elkötelezett aziránt, hogy 2050-re biztonságos, versenyképes és dekarbonizált energiarendszert alakítson ki 12. E cél elérése érdekében a kibocsátáscsökkentésnek célzottnak és költséghatékonynak kell lennie. Annak részletes meghatározása, hogy a tagállamok kizárólag egy bizonyos módon csökkenthetik kibocsátásukat, azzal a kockázattal jár, hogy a szükséges intézkedések költségesebbek lesznek az épületek ágazatában is. PE606.184v01-00 18/85 AM\1128488.docx
12 Közlemény 2050-ig szóló energiaügyi ütemterv, (COM(2011) 885 final). 12 Közlemény 2050-ig szóló energiaügyi ütemterv, (COM(2011) 885 final). 42 Jørn Dohrmann 6 preambulumbekezdés (6) Az Unió elkötelezett aziránt, hogy 2050-re biztonságos, versenyképes és dekarbonizált energiarendszert alakítson ki 12. E cél elérése érdekében a tagállamoknak és a beruházóknak olyan mérföldkövekre van szükségük, amelyek mentén haladva megvalósulhat az épületek 2050-ig történő dekarbonizációja. A dekarbonzált épületállomány 2050-ig történő eléréséhez a tagállamoknak köztes lépéseket kell meghatározniuk a középtávú (2030) és hosszú távú (2050) célok eléréséhez. 12 Közlemény 2050-ig szóló energiaügyi ütemterv, (COM(2011) 885 final). (6) Az Unió elkötelezett aziránt, hogy 2050-re biztonságos, versenyképes és dekarbonizált energiarendszert alakítson ki 12. E cél elérése érdekében a tagállamoknak és a beruházóknak olyan mérföldkövekre van szükségük, amelyek mentén haladva megvalósulhat az épületek 2050-ig történő legalább a közel nulla energiaigény szintjét elérő dekarbonizációja. A dekarbonzált épületállomány 2050-ig történő eléréséhez a tagállamoknak köztes lépéseket és pályát kell meghatározniuk a középtávú (2030 és 2040) és hosszú távú (2050) célok eléréséhez. 12 Közlemény 2050-ig szóló energiaügyi ütemterv, (COM(2011)0885). 43 Rebecca Harms a Verts/ALE képviselőcsoport nevében 6 preambulumbekezdés (6) Az Unió elkötelezett aziránt, hogy (6) Nem utolsósorban a Párizsi AM\1128488.docx 19/85 PE606.184v01-00
2050-re biztonságos, versenyképes és dekarbonizált energiarendszert alakítson ki 12. E cél elérése érdekében a tagállamoknak és a beruházóknak olyan mérföldkövekre van szükségük, amelyek mentén haladva megvalósulhat az épületek 2050-ig történő dekarbonizációja. A dekarbonzált épületállomány 2050-ig történő eléréséhez a tagállamoknak köztes lépéseket kell meghatározniuk a középtávú (2030) és hosszú távú (2050) célok eléréséhez. 12 Közlemény 2050-ig szóló energiaügyi ütemterv, (COM(2011) 885 final). Megállapodás fényében az Unió elkötelezett aziránt, hogy 2050-re biztonságos, versenyképes és dekarbonizált energiarendszert alakítson ki 12. E cél elérése érdekében a tagállamoknak és a beruházóknak egy stabil keret létrehozására van szükségük a közel nulla energiaigényű épületállomány 2050-ig történő megvalósítása érdekében, világos hosszú távú elképzelés révén, kötelező mérföldkövekkel a rövidtávú (2030), a középtávú (2040) és a hosszú távú célok eléréséhez. 12 Közlemény 2050-ig szóló energiaügyi ütemterv, (COM(2011)0885). 44 Karl-Heinz Florenz, Bendt Bendtsen, Peter Liese, Birgit Collin-Langen, Annie Schreijer-Pierik, Peter Jahr 6 preambulumbekezdés (6) Az Unió elkötelezett aziránt, hogy 2050-re biztonságos, versenyképes és dekarbonizált energiarendszert alakítson ki 12. E cél elérése érdekében a tagállamoknak és a beruházóknak olyan mérföldkövekre van szükségük, amelyek mentén haladva megvalósulhat az épületek 2050-ig történő dekarbonizációja. A dekarbonzált épületállomány 2050-ig történő eléréséhez a tagállamoknak köztes lépéseket kell meghatározniuk a középtávú (2030) és hosszú távú (2050) célok eléréséhez. (6) Az Unió elkötelezett aziránt, hogy 2050-re biztonságos, versenyképes és dekarbonizált energiarendszert alakítson ki 12. E cél elérése érdekében a tagállamoknak és a beruházóknak olyan mérföldkövekre van szükségük, amelyek mentén haladva 2050-ig megvalósulhat az épületek dekarbonizációja, valamint javulhat az épületek általános energiahatékonysága, hogy megfeleljenek az alacsony energiakibocsátásra vonatkozó legszigorúbb előírásoknak. A magas energiahatékonyságú, dekarbonzált épületállomány 2050-ig történő eléréséhez a tagállamoknak meg kell határozniuk a köztes lépéseket és az ezeknek megfelelő konkrét intézkedéseket a középtávú (2030 és 2040) és hosszú távú (2050) célok PE606.184v01-00 20/85 AM\1128488.docx
12 Közlemény 2050-ig szóló energiaügyi ütemterv, (COM(2011) 885 final). eléréséhez. 12 Közlemény 2050-ig szóló energiaügyi ütemterv, (COM(2011)0885). Or. de Indokolás A tagállamoknak világos és konkrét mérföldköveket kell meghatározniuk 2030-ra és 2040-re annak érdekében, hogy biztosítsák a nagy energiahatékonyságú és éghajlatsemleges épületállományra vonatkozó hosszú távú elképzelés 2050-re történő megvalósulását. 45 Gerben-Jan Gerbrandy 6 preambulumbekezdés (6) Az Unió elkötelezett aziránt, hogy 2050-re biztonságos, versenyképes és dekarbonizált energiarendszert alakítson ki 12. E cél elérése érdekében a tagállamoknak és a beruházóknak olyan mérföldkövekre van szükségük, amelyek mentén haladva megvalósulhat az épületek 2050-ig történő dekarbonizációja. A dekarbonzált épületállomány 2050-ig történő eléréséhez a tagállamoknak köztes lépéseket kell meghatározniuk a középtávú (2030) és hosszú távú (2050) célok eléréséhez. 12 Közlemény 2050-ig szóló energiaügyi ütemterv, (COM(2011) 885 final). (6) Az Unió elkötelezett aziránt, hogy 2050-re biztonságos, versenyképes és dekarbonizált energiarendszert alakítson ki 12. E cél elérése érdekében a tagállamoknak és a beruházóknak olyan nagyratörő és világos mérföldkövekre és intézkedésekre van szükségük, amelyek mentén haladva megvalósulhat az épületek 2050-ig történő dekarbonizációja. A dekarbonzált épületállomány 2050-ig történő eléréséhez a tagállamoknak uniós szinten legalább 40%-os energiahatékonysági célt kell kitűzniük 2030-ig, és további köztes lépéseket kell meghatározniuk a középtávú (2030) és hosszú távú (2050) célok eléréséhez. 12 Közlemény 2050-ig szóló energiaügyi ütemterv, (COM(2011)0885). 46 AM\1128488.docx 21/85 PE606.184v01-00
Stanislav Polčák 6 preambulumbekezdés (6) Az Unió elkötelezett aziránt, hogy 2050-re biztonságos, versenyképes és dekarbonizált energiarendszert alakítson ki 12. E cél elérése érdekében a tagállamoknak és a beruházóknak olyan mérföldkövekre van szükségük, amelyek mentén haladva megvalósulhat az épületek 2050-ig történő dekarbonizációja. A dekarbonzált épületállomány 2050-ig történő eléréséhez a tagállamoknak köztes lépéseket kell meghatározniuk a középtávú (2030) és hosszú távú (2050) célok eléréséhez. 12 Közlemény 2050-ig szóló energiaügyi ütemterv, (COM(2011) 885 final). (6) Az Unió elkötelezett aziránt, hogy 2050-re biztonságos, versenyképes és dekarbonizált energiarendszert alakítson ki 12. E cél elérése érdekében a tagállamoknak és a beruházóknak olyan mérföldkövekre van szükségük, amelyek mentén haladva megvalósulhat az épületek 2050-ig történő dekarbonizációja. A dekarbonzált épületállomány 2050-ig történő eléréséhez a tagállamoknak köztes lépéseket kell meghatározniuk a középtávú (2030) és hosszú távú (2050) célok eléréséhez és a meglévő épületállomány felújításának serkentésére. 12 Közlemény 2050-ig szóló energiaügyi ütemterv, (COM(2011)0885). 47 6 preambulumbekezdés (6) Az Unió elkötelezett aziránt, hogy 2050-re biztonságos, versenyképes és dekarbonizált energiarendszert alakítson ki 12. E cél elérése érdekében a tagállamoknak és a beruházóknak olyan mérföldkövekre van szükségük, amelyek mentén haladva megvalósulhat az épületek 2050-ig történő dekarbonizációja. A dekarbonzált épületállomány 2050-ig történő eléréséhez a tagállamoknak köztes lépéseket kell meghatározniuk a középtávú (6) Az Unió elkötelezett aziránt, hogy 2050-re biztonságos, versenyképes és dekarbonizált energiarendszert alakítson ki 12. E cél elérése érdekében a tagállamoknak és a beruházóknak olyan mérföldkövekre van szükségük, amelyek mentén haladva megvalósulhat az épületek 2050-ig történő dekarbonizációja. A dekarbonzált épületállomány 2050-ig történő eléréséhez a tagállamoknak az e célból kidolgozott nemzeti tervek keretein PE606.184v01-00 22/85 AM\1128488.docx
(2030) és hosszú távú (2050) célok eléréséhez. 12 Közlemény 2050-ig szóló energiaügyi ütemterv, (COM(2011) 885 final). belül köztes lépéseket kell meghatározniuk a középtávú (2030) és hosszú távú (2050) célok eléréséhez. 12 Közlemény 2050-ig szóló energiaügyi ütemterv, (COM(2011)0885). 48 6 preambulumbekezdés (6) Az Unió elkötelezett aziránt, hogy 2050-re biztonságos, versenyképes és dekarbonizált energiarendszert alakítson ki 12. E cél elérése érdekében a tagállamoknak és a beruházóknak olyan mérföldkövekre van szükségük, amelyek mentén haladva megvalósulhat az épületek 2050-ig történő dekarbonizációja. A dekarbonzált épületállomány 2050-ig történő eléréséhez a tagállamoknak köztes lépéseket kell meghatározniuk a középtávú (2030) és hosszú távú (2050) célok eléréséhez. 12 Közlemény 2050-ig szóló energiaügyi ütemterv, (COM(2011) 885 final). (6) Az Unió elkötelezett aziránt, hogy 2050-re biztonságos és dekarbonizált energiarendszert alakítson ki 12. E cél elérése érdekében a tagállamoknak és a beruházóknak olyan mérföldkövekre van szükségük, amelyek mentén haladva megvalósulhat az épületek 2050-ig történő dekarbonizációja. A dekarbonzált épületállomány 2050-ig történő eléréséhez a tagállamoknak köztes lépéseket kell meghatározniuk a középtávú (2030) és hosszú távú (2050) célok eléréséhez. 12 Közlemény 2050-ig szóló energiaügyi ütemterv, (COM(2011)0885). 49 Damiano Zoffoli, Massimo Paolucci, Simona Bonafè 6 a preambulumbekezdés (új) AM\1128488.docx 23/85 PE606.184v01-00
(6a) Az épületállomány dekarbonizálására vonatkozó célkitűzések 2050-ig történő eléréséhez, valamint az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentéséhez és a karbonszegény gazdaságra való átállás előmozdításához holisztikus megközelítést kell követni az energiahatékony épületek fogalmának meghatározása során. Konkrétan az Európai Bizottságnak 2024-ig megvalósíthatósági tanulmányt kell benyújtania az irányelv hatályának lehetséges kiterjesztéséről tekintettel arra, hogy az irányelv felülvizsgálatára várhatóan 2028-ban kerül sor az épületek felépítéséhez és építési elemeikhez szükséges összevont energiafelhasználás figyelembevételének előírása érdekében. Or. it 50 Rebecca Harms a Verts/ALE képviselőcsoport nevében 6 a preambulumbekezdés (új) (6a) A dekarbonizációra irányuló uniós erőfeszítéseknek tükrözniük kell az éghajlatváltozásról szóló 2015. évi Párizsi Megállapodást (COP 21), figyelembe véve, hogy az Unió végső energiaszükségletének majdnem 50 %-a fűtésre és hűtésre megy el, és ennek 80 %-át épületekben használják fel. Következésképpen legkésőbb 2050-re teljesülniük kell az uniós energetikai és éghajlati céloknak az energiaellátás 100%-ban megújuló energiára való átállításával, ami csak úgy érhető el, ha energiafogyasztásunk csökken, és ha teljes mértékben alkalmazzuk az energiahatékonyság elsődlegességének elvét, miután az PE606.184v01-00 24/85 AM\1128488.docx
energiahatékonysági intézkedések jelentik az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésének legköltséghatékonyabb módját. 51 Sirpa Pietikäinen 6 a preambulumbekezdés (új) (6a) Miután a 2050-es épített környezet akár 90%-a már létezik, ambiciózusabb erőfeszítésekre van szükség a felújítási arány felgyorsításához és a meglévő épületállomány dekarbonizációjához. Mivel 30 év viszonylag rövid idő a meglévő épületállomány felújítására, végső soron a most lefektetett ösztönzők és normák határozzák meg, hogy az Unió eléri-e hosszú távú éghajlat- és energiapolitikai céljait. 52 Karl-Heinz Florenz, Bendt Bendtsen, Peter Liese, Birgit Collin-Langen, Annie Schreijer-Pierik, Peter Jahr 7 preambulumbekezdés (7) A 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben 13 előírt hosszú távú felújítási stratégiákra vonatkozó rendelkezéseket át kell emelni a 2010/31/EU irányelvbe, amelyhez koherensebben illeszkedik. (7) A 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben 13 előírt hosszú távú felújítási stratégiákra vonatkozó rendelkezéseket át kell emelni a 2010/31/EU irányelvbe, amelyhez koherensebben illeszkedik. A tagállamok hosszú távú nemzeti felújítási AM\1128488.docx 25/85 PE606.184v01-00
13 Az Európai Parlament és a Tanács 2012/27/EU irányelve (2012. október 25.) az energiahatékonyságról, a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv módosításáról, valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 315., 2012.11.14., 1. o.). stratégiáiban központi szerepet kell kapniuk a finanszírozási mechanizmusoknak és a pénzügyi ösztönzőknek, és a tagállamoknak tevékenyen támogatniuk kell ezeket. Tartalmazniuk kell továbbá a fogyasztóknak szóló szakértői támogatás és tanácsadás előmozdítására és a szakemberek képzésére irányuló stratégiát is. 13 Az Európai Parlament és a Tanács 2012/27/EU irányelve (2012. október 25.) az energiahatékonyságról, a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv módosításáról, valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 315., 2012.11.14., 1. o.). Or. de Indokolás A nemzeti stratégiákban különös figyelmet kell fordítani az épületeket érintő energiahatékonysági intézkedések finanszírozásával és a befektetők mozgósításával kapcsolatos kérdésekre, valamint fogyasztóknak szóló, a szükséges felújításokat elősegítő megfelelő tanácsadásra. 53 Nicola Caputo 7 preambulumbekezdés 7. A 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben 13 előírt hosszú távú felújítási stratégiákra vonatkozó rendelkezéseket át kell emelni a 2010/31/EU irányelvbe, amelyhez koherensebben illeszkedik. 7. A 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben 13 előírt hosszú távú felújítási stratégiákra vonatkozó rendelkezéseket át kell emelni a 2010/31/EU irányelvbe, amelyhez koherensebben illeszkedik. A hosszú távú felújítási stratégiák és az általuk ösztönzött felújítási munkálatok a munkahelyek létrehozása révén hozzá fognak járulni a növekedés PE606.184v01-00 26/85 AM\1128488.docx
13 Az Európai Parlament és a Tanács 2012/27/EU irányelve (2012. október 25.) az energiahatékonyságról, a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv módosításáról, valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 315., 2012.11.14., 1. o.). fellendítéséhez, valamint a tiszta és megfizethető energia biztosításához a fogyasztók számára. 13 Az Európai Parlament és a Tanács 2012/27/EU irányelve (2012. október 25.) az energiahatékonyságról, a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv módosításáról, valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 315., 2012.11.14., 1. o.). Or. it 54 Rebecca Harms a Verts/ALE képviselőcsoport nevében 7 preambulumbekezdés (7) A 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben 13 előírt hosszú távú felújítási stratégiákra vonatkozó rendelkezéseket át kell emelni a 2010/31/EU irányelvbe, amelyhez koherensebben illeszkedik. 13 Az Európai Parlament és a Tanács 2012/27/EU irányelve (2012. október 25.) az energiahatékonyságról, a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv módosításáról, valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 315., 2012.11.14., 1. o.). (7) A 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben 13 előírt hosszú távú felújítási stratégiákra vonatkozó rendelkezéseket át kell emelni a 2010/31/EU irányelvbe, amelyhez koherensebben illeszkednek, és ahol konkretizálják a közel nulla energiaigényű épületállomány 2050-re történő elérésére vonatkozó tagállami terveket. E hosszú távú célkitűzés megőrzése mellett ötévente aktualizálni kell, és 2030-ig és 2040-ig szóló kötelező erejű mérföldkövekkel kell kiegészíteni őket. 13 Az Európai Parlament és a Tanács 2012/27/EU irányelve (2012. október 25.) az energiahatékonyságról, a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv módosításáról, valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 315., 2012.11.14., 1. o.). AM\1128488.docx 27/85 PE606.184v01-00
55 7 preambulumbekezdés (7) A 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben 13 előírt hosszú távú felújítási stratégiákra vonatkozó rendelkezéseket át kell emelni a 2010/31/EU irányelvbe, amelyhez koherensebben illeszkedik. 13 Az Európai Parlament és a Tanács 2012/27/EU irányelve (2012. október 25.) az energiahatékonyságról, a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv módosításáról, valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 315., 2012.11.14., 1. o.). (7) Az épületállomány felújításának a teljes dekarbonizáció 2050-ig történő megvalósítását célzó felgyorsítása érdekében a 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben 13 előírt hosszú távú felújítási stratégiákra vonatkozó rendelkezéseket át kell emelni a 2010/31/EU irányelvbe, amelyhez koherensebben illeszkedik. 13 Az Európai Parlament és a Tanács 2012/27/EU irányelve (2012. október 25.) az energiahatékonyságról, a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv módosításáról, valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 315., 2012.11.14., 1. o.). 56 Karl-Heinz Florenz, Bendt Bendtsen, Peter Liese, Birgit Collin-Langen, Annie Schreijer-Pierik, Norbert Lins, Peter Jahr 7 a preambulumbekezdés (új) (7a) A meglévő épületállomány alapos, fokozatos felújítására irányuló nagyra törő célok több millió munkahelyet hoznak létre az Unióban, különösen a kisés középvállalkozásokban. Az építőipar önmagában közvetlenül 18 millió PE606.184v01-00 28/85 AM\1128488.docx
munkahelyet tart fenn, és a GDP 9 százalékát állítja elő. Az épületeket érintő energiahatékonysági intézkedések előmozdíthatják az ágazat modernizációját és hozzá kapcsolódó foglalkoztatást. Ezzel összefüggésben a tagállamoknak hosszú távú nemzeti felújítási stratégiáikat egyértelműen össze kell kapcsolniuk az építőipari és az energiahatékonysági ágazati készségek és oktatás előmozdítására irányuló megfelelő kezdeményezésekkel. Or. de 57 Damiano Zoffoli, Massimo Paolucci, Simona Bonafè 7 a preambulumbekezdés (új) (7a) A meglévő épületállomány alapos felújítására irányuló nagyra törő célok több millió munkahelyet hoznak létre az Unióban, különösen a mikro-, kis- és középvállalkozásokban. Ezzel összefüggésben a tagállamoknak egyértelműen össze kell kapcsolniuk hosszú távú nemzeti felújítási stratégiáikat az építőiparban és az energiahatékonysági ágazatban dolgozó technikusok és szakemberek oktatásának, egész életen át tartó tanulásának, valamint készségeinek előmozdítására irányuló megfelelő kezdeményezésekkel. Or. it 58 Miriam Dalli 7 a preambulumbekezdés (új) AM\1128488.docx 29/85 PE606.184v01-00
(7a) Épületeink energiafelhasználásának javítása jelentős kihasználatlan lehetőséget rejt magában, és az alapos felújításra irányuló ambiciózus célok révén munkahelyek milliói teremthetők Európa-szerte, elsősorban a kkv-k körében. A szakmai készségek megfelelő együttese alapvető szerepet játszik e lehetőségek kiaknázásában és épületállományunk javításában, ezért a tagállamoknak a készségek és az oktatás továbbfejlesztésének előmozdítására irányuló mechanizmusokat kell bevezetniük az építőiparban és az energiahatékonysági ágazatban. 59 Stanislav Polčák 7 a preambulumbekezdés (új) (7a) Az Unió épületállománya a magasabb szintű energiahatékonyság érdekében végzett korszerűsítéssel egyúttal összetettebbé is válik. Az alacsony energiaigényű épületek esetében ez gyakran a hibákra való nagyobb érzékenységet jelent az épületek teljes életciklusa során. Egyre nagyobb szükség van a különböző szakemberek közötti helyszíni együttműködésre. A rendszerszintű megközelítés ösztönzését az oktatási rendszertől kell kezdeni, és folytatni az építési szakemberek teljes életpályáján keresztül. PE606.184v01-00 30/85 AM\1128488.docx
60 Nicola Caputo 7 a preambulumbekezdés (új) (7a) A nemzeti felújítási stratégiáknak meg kell határozniuk a várható eredményeket, valamint az összesített energiahatékonysági cél rövid távú (2030), középtávú (2040) és hosszú távú (2050) eléréséhez való hozzájárulást. Or. it 61 Damiano Zoffoli, Massimo Paolucci, Simona Bonafè 7 a preambulumbekezdés (új) (7a) A nemzeti felújítási stratégiáknak meg kell határozniuk várható eredményeiket, valamint a kötelező érvényű 40%-os energiahatékonysági cél 2030-ig történő eléréséhez való hozzájárulásukat. 62 8 preambulumbekezdés (8) A digitális egységes piac és az energiaunió menetrendjeit össze kell (8) A digitális egységes piac és az energiaunió menetrendjeit össze kell AM\1128488.docx 31/85 PE606.184v01-00
hangolni egymással és közös célok szolgálatába kell állítani őket. Az energiarendszer digitalizálása gyors változásokat hoz az energiaágazatban, legyen szó a megújuló energiáknak az intelligens energiahálózatokba történő bekapcsolásáról vagy az intelligens megoldások befogadására képes épületekről. Az építőipar digitalizálása érdekében célzott ösztönzőkre van szükség az intelligens megoldások befogadására képes rendszerek és a digitális megoldások előmozdítására az épített környezetben. hangolni egymással és közös célok szolgálatába kell állítani őket. Az energiarendszer digitalizálása gyors változásokat hoz az energiaágazatban, legyen szó a megújuló energiáknak az intelligens energiahálózatokba történő bekapcsolásáról vagy az intelligens megoldások befogadására képes épületekről. Az építőipar digitalizálása érdekében célzott ösztönzőkre van szükség az intelligens megoldások befogadására képes rendszerek és a digitális megoldások előmozdítására az épített környezetben, különösen az épületek energiafogyasztásának mérése, szabályozása és ellenőrzése tekintetében. 63 8 preambulumbekezdés (8) A digitális egységes piac és az energiaunió menetrendjeit össze kell hangolni egymással és közös célok szolgálatába kell állítani őket. Az energiarendszer digitalizálása gyors változásokat hoz az energiaágazatban, legyen szó a megújuló energiáknak az intelligens energiahálózatokba történő bekapcsolásáról vagy az intelligens megoldások befogadására képes épületekről. Az építőipar digitalizálása érdekében célzott ösztönzőkre van szükség az intelligens megoldások befogadására képes rendszerek és a digitális megoldások előmozdítására az épített környezetben. (8) A digitális egységes piac és az energiaunió menetrendjeit össze kell hangolni egymással és a tagállamok közös céljainak szolgálatába kell állítani őket. Az energiarendszer digitalizálása gyors változásokat hoz az energiaágazatban, legyen szó a megújuló energiáknak az intelligens energiahálózatokba történő bekapcsolásáról vagy az intelligens megoldások befogadására képes épületekről. Az építőipar digitalizálása érdekében célzott ösztönzőkre van szükség az intelligens megoldások befogadására képes rendszerek és a digitális megoldások előmozdítására az épített környezetben. PE606.184v01-00 32/85 AM\1128488.docx
64 8 preambulumbekezdés (8) A digitális egységes piac és az energiaunió menetrendjeit össze kell hangolni egymással és közös célok szolgálatába kell állítani őket. Az energiarendszer digitalizálása gyors változásokat hoz az energiaágazatban, legyen szó a megújuló energiáknak az intelligens energiahálózatokba történő bekapcsolásáról vagy az intelligens megoldások befogadására képes épületekről. Az építőipar digitalizálása érdekében célzott ösztönzőkre van szükség az intelligens megoldások befogadására képes rendszerek és a digitális megoldások előmozdítására az épített környezetben. (8) A digitális egységes piac és az EU energiauniójának menetrendjeit össze kell hangolni egymással és közös célok szolgálatába kell állítani őket. Az energiarendszer digitalizálása gyors változásokat hoz az energiaágazatban, legyen szó a megújuló energiáknak az intelligens energiahálózatokba történő bekapcsolásáról vagy az intelligens megoldások befogadására képes épületekről. Az építőipar digitalizálása érdekében célzott ösztönzőkre van szükség az intelligens megoldások befogadására képes rendszerek és a digitális megoldások előmozdítására az épített környezetben. 65 8 a preambulumbekezdés (új) (8a) Az Európai Unió az épületekkel kapcsolatos innovatív rendszerek tekintetében világszinten vezető szerepet tölt be, és az építőipari ágazat digitalizációja lehetőséget biztosít az élvonalbeli európai iparágak növekedésére és ennek eredményeképpen az azokhoz kapcsolódó, szakképesítést igénylő munkakörök számának emelkedésére, ugyanis az építőipari ágazat jelenleg önmagában 18 millió munkahelyet biztosít az Unióban, és az uniós GDP 9%-át adja. AM\1128488.docx 33/85 PE606.184v01-00
66 Rebecca Harms a Verts/ALE képviselőcsoport nevében 8 a preambulumbekezdés (új) Indokolás (8a) Az épületfelújításokat holisztikus módon kell végrehajtani, hogy biztosított legyen a legjobb energiahatékonyság, az egészséges beltéri környezet, valamint a költséghatékonyság, beleértve a járulékos előnyöket is. A múltbéli tapasztalatok azt mutatják, hogy a felújítások során egyszerre kell foglalkozni többek között a szigeteléssel, a fűtéssel és a hűtéssel, a világítással és a szellőzéssel, hogy az energiahatékonyság tekintetében az összes előnyt ki lehessen használni, biztosítva egyben az egészséges beltéri légállapotot. 67 8 b preambulumbekezdés (új) (8b) Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság a fenti véleményében hangsúlyozta azzal kapcsolatos aggályát, hogy az Unió elveszíti domináns szerepét az alacsony kibocsátású energiatechnológiák terén; ezért az energiahatékonysággal kapcsolatos élvonalbeli európai iparágakat az európai és nemzeti alapokból érkező beruházások segítségével kell előmozdítani, különös tekintettel a nemzeti innovációs és PE606.184v01-00 34/85 AM\1128488.docx
tanúsítási szervekre, amelyek hozzájárulnak az ilyen élvonalbeli energiahatékonysági technológiák kidolgozásához. 68 Rebecca Harms a Verts/ALE képviselőcsoport nevében 8 b preambulumbekezdés (új) Indokolás (8b) A tagállamoknak támogatniuk kell az állampolgárokat az energiamegtakarítást célzó felújítási projektjeikben, független energiaügyi tanácsadási szolgáltatások és eszközök, például épületfelújítási útlevelek bevezetése révén. A független energiaügyi tanácsadási szolgáltatások segíthetnek a megfelelő felújítási mód és az alkalmazott technológiák kiválasztásában, valamint tájékoztatást nyújthatnak a rendelkezésre álló támogatásokról és egyéb releváns szempontokról. 69 Herbert Dorfmann 9 preambulumbekezdés (9) Ezen irányelv technikai haladáshoz való hozzáigazítása érdekében az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően a Bizottság részére felhatalmazást kell adni jogi aktusok elfogadására, hogy az törölve AM\1128488.docx 35/85 PE606.184v01-00
irányelv kiegészüljön az intelligens megoldásokkal kapcsolatos mutató meghatározásával és alkalmazásának lehetővé tételével. Az intelligens megoldásokkal kapcsolatos mutató felhasználható az épület azon képességének méréséhez, hogy mennyiben alkalmaz IKT és elektronikus rendszereket működésének optimalizálása és a hálózattal való interakció céljából. Az intelligens megoldásokkal kapcsolatos mutató fel fogja hívni az épülettulajdonosok és a lakók figyelmét az épületgépészeti rendszerek automatizálásában és elektronikus felügyeletében rejlő értékekre, és növelni fogja a lakók bizalmát abban, hogy ezek az új kiterjesztett funkciók tényleges megtakarítást jelentenek. Or. de 70 Mireille D'Ornano, Sylvie Goddyn, Jean-François Jalkh 9 preambulumbekezdés (9) Ezen irányelv technikai haladáshoz való hozzáigazítása érdekében az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően a Bizottság részére felhatalmazást kell adni jogi aktusok elfogadására, hogy az irányelv kiegészüljön az intelligens megoldásokkal kapcsolatos mutató meghatározásával és alkalmazásának lehetővé tételével. Az intelligens megoldásokkal kapcsolatos mutató felhasználható az épület azon képességének méréséhez, hogy mennyiben alkalmaz IKT és elektronikus rendszereket működésének optimalizálása és a hálózattal való interakció céljából. Az intelligens megoldásokkal kapcsolatos törölve PE606.184v01-00 36/85 AM\1128488.docx