MAKROSTATISZTIKA
MAKROSTATISZTIKA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi Intézet, és a Balassi Kiadó közreműködésével.
ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék MAKROSTATISZTIKA Készítette: Oblath Gábor Szakmai felelős: Oblath Gábor 2011. január
MAKROSTATISZTIKA 7. hét A vásárlóerő-paritás mint a nemzetközi összehasonlítások statisztikai eszköze Mi a VEP, mire jó és mire nem? Készítette: Oblath Gábor Szakmai felelős: Oblath Gábor
Miről lesz szó? Mi a VEP (=PPP)? Az időbeli és a területi árindex analógiája Két ország (térség) nominális fejlettségi szintkülönbségének felbontása ár- és volumenszint különbségre Milyen VEP-ek vannak, hogyan számítják őket? Populárisak, félig és egészen hivatalosak Források Mire jó(k) a VEP (-ok)? nk-i összehasonlítások: ár- és volumen, szint és szerkezet Alkalmazások, illusztrációk
A VEP: területi árindex (Az időbeli és a területi árindex analógiája) Időbeli: Értékindex árindex volumenindex V t /V t-1 = (P t /P t-1 )*(Q t /Q t-1 ) De: van egy lényeges különbség: időbelinél a skála [= ármérce = numeraire ] azonos t és t-1-ben (pl. HUF, EUR stb.) Térbeli (pl.: GDP) GDP GDP HU HUF EU EUR HU PgdpHUF Qgdp EU PgdpEUR Qgdp PPP Területi árindex eltérő skálával (1 EUR vás. ereje = PPP HUF) Igazi területi vol. index Nem igazi értékindex (Mert: folyó áron, de eltérő ármércék) HU EU Ha csak a volumenkülönbség az érdekes, a fenti formula elegendő. Ha viszont
Hogyan jutunk azonos skálájú érték, illetve árindexhez? A nominális árfolyammal GDP GDP / HU HUF EU EUR E GDP GDP HU EUR EU EUR EUR-ban kifejezett értékindex PPP HU 1 PgdpHUF EU E PgdpEUR PPP/ E Qgdp Qgdp HU EU Relatív árszint: (EUR-ban kifejezve? %-a a hazai árszint a külföldinek?) A fenti formula szerint az azonos valutában kifejezett területi értékindex ár- és volumen- összetevőre bontható. A relatív árszint = VEP/árfolyam
2009: az EUR-ban kifejezett nominális GDP/fő arány (értékindex) felbontása ár- és volumenindexre HU-EU(27) 278 HUF/EUR 9300 EUR ( GDP GDP HU HUF EU EUR / POP) / / POP E GDP GDP HU EUR EU EUR / / POP POP PPP HU 1 PgdpHUF EU E PgdpEUR PPP / E Qgdp Qgdp HU EU / POP / POP Relatív nominális szint 39% GDP-HU(EUR)/ GDP-HU(PPP) 176/278 9300/14800 63% Relatív árszint 14800/23600 63% Relatív volumen
Levezetés: nama_gdp_c-gdp and main components - Current prices Last update 27-10-2010 Extracted on 28-10-2010 20:08:20 Source of data Eurostat National currency per inhabitant Gross domestic product at market prices GEO/TIME 2002 2008 2009 1 European Union (27 countries) 20 500 25 100 23 600 2 Hungary (HUF) 1 696 200 2 665 200 2 599 500 Exchange rate (E) 3 European Union (27 countries) 1 1 1 4 Hungary (HUF/EUR) 242,3 251,4 279,5 Euro per inhabitant Gross domestic product at market prices GEO/TIME 2002 2008 2009 5=1/3 European Union (27 countries) 20500 25100 23600 6=2/4 Hungary 7000 10600 9300 7=6/5 HU rel nom szint(eur) (EU=100%) 34,1% 42,2% 39,4% PPS _Vásárlóerő-paritás 8 E u r o p e a n U n i o n ( 2 7 c o u n t r i e s ) 1 1 1 NOM 9 H u n g a r y ( H U F / P P S ) 1 3 4, 6 1 6 3, 5 1 7 5, 6 Purchasing Power Standard per inhabitant Gross domestic product at market prices GEO/TIME 2002 2008 2009 10=1/8 European Union (27 countries) 20 500 25 100 23 600 11=2/9 Hungary (PPS) 12 600 16 300 14 800 12=11/10 HU rel. reálszint(eur) (EU=100%) 61,5% 64,9% 62,7% 13=9/4=7/12 PPS/E (relatív árszint) HU 55,6% 65,0% 62,8% HU rel nom szint(eur) (EU=100%)= 14=12*13 Rel. reálszint*relatív árszint 34,1% 42,2% 39,4% VOL ÁR
Volumen és ár EU27=100 140 120 100 80 60 40 20 2000vol 2000price 2009vol 2009price BG CZ DE EE IE EL ES FR LV LT HU AU PL PT RO SI SK
A VEP-ek fajtái Terjedelem A gazdaság egészére (GDP PPP) Egyes felhasználási tételekre Azonos árukosár vs. területi árindex Árukosár (Pl. Big Mac index, UBS-index) Területi árindex: PWT, OECD-Eurostat (O-E) Felhasználási (keresleti) vs. termelési oldal (az utóbbi: kísérleti) Szintek vs. szerkezetek Szintek: EKS-módszer Szerkezet: G-K-módszer Populárisak (Big Mac), félhivatalos (PWT) hivatalosak (O-E), Világbank Egy populáris index
The Big Mac index An indigestible problem Why China needs more expensive burgers Oct 14th 2010
Burgernomics : When the chips are down The latest Big Mac index suggests the euro is still overvalued Jul 22nd 2010
Hogyan jön ki a 11%-os undervaluation? Aggregált Egyes termékekre Értelmezhetetlen
A számunkra (Európában) fontos VEP: a PPS (Purchasing Power Standard) PPS: az Eurostat által alkalmazott sajátos (és igen praktikus) vásárlóerő-paritás. Definíciója: 1 PPS =1 EUR vásárlóereje az EU egészére (korábban EU-15-re, most EU-27-re), minden termékcsoportra, felhasználási tételre, illetve a GDP egészére nézve Tehát a relatív árszint (PPS/árfolyam) az EU egészére =100 Az egyes országok esetében a relatív árszint azt mutatja, hogy egyes termékcsoportok, ill. felhasználási tételek (és végül: a GDP egészének) árszintje hány %-át teszi ki az EU átlagának (DE: majd EU-15-hez is viszonyítunk)
PPS (folyt.) 2002: Pl.: a GDP egészére 2002-ben: PPS_HU_GDP: 127,5; (árfolyam: 243 HUF/EUR; tehát relatív árszint: a GDP-re kb. 53 (=127,5/243) Pl.: a teljes végső fogyasztási kiadásra 2002-ben: PPS_HU_ fogy./árfolyam(eur/huf)= kb. 48 (=116/243) Ez azt jelenti, hogy 1. a hazai fogyasztás relatív (EU-15-höz viszonyított) árszintje jobban le volt maradva, mint a GDP árszintje; 2. a végső fogyasztás árszintje nálunk kb. 9%-kal VOLT alacsonyabb a GDP-énél (valamely tételeké tehát magasabb)
PPS (folyt.) 2008 (EU27=100): Pl.: a GDP egészére relatív árszint (PPS/E) 65 Pl.: a teljes végső fogyasztási kiadásra 60,5 Ez azt jelenti, hogy 1. a hazai fogyasztás relatív (EU27-hez viszonyított) árszintje jobban le volt maradva, mint a GDP árszintje; 2. a végső fogyasztási kiadás árszintje nálunk kb. 7%-kal alacsonyabb a GDP-énél (valamely tételeké nyilván a beruházásoké magasabb)
A PPS (folyt.) Az előbbiek lényege: a PPS (vásárlóerő-paritás) NEM CSAK a GDP-re vonatkozó PPS, hanem: a GDP PPS 283 db egyedi PPS-ből épül fel ezekből adódnak a GDP egyes felhasználási aggregátumaira vonatkozó PPS-ek (Az egyik legfőbb hiba, amit nemzetközi szint-összehasonlításokban elkövethető: a GDP különböző komponenseinek (fajlagos) szintjét nem a komponensek saját vásárlóerő-paritásán (PPS i -n), hanem a GDP vásárlóerő-paritásán ( (PPS GDP -n) hasonlítják össze.) Ezt a hibát pl. az Eurostat National Accounts database -ben, ill. AMECO-ban folyamatosan elkövetik http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/national_accounts/data/database nem jó (lásd később a példákat) http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/purchasing_power_parities/data/database jó A továbbiakban PPS helyett PPP-ről, ill. VEP-ről (vagyis nem az EU-specifikus PPPről, hanem általában a vásárlóerő-paritásról) lesz szó A VEP-ek túlnyomó többsége felhasználás (kereslet-) oldali, de már van termelésoldali is
Hol találunk PPP-ket, ill. PPP-n alapuló összehasonlításokat? EUROSTAT http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/purchasing_power_parities/introduction PWT Általában: http://pwt.econ.upenn.edu/ Friss adatbázis: http://pwt.econ.upenn.edu/php_site/pwt_index.php VEP-en átszámított termelékenységi szintek (termelés oldali) http://www.ggdc.net/ OECD-Eurostat kiadvány: (PPP OECD-Eurostat) Purchasing Power Parities and Real Expenditures 2005 Benchmark Year Coospace OECD: Purchasing Power Parities - Frequently Asked Questions (FAQs) http://www.oecd.org/document/5/0,3343,en_2649_34357_45854149_1_1_1_1,00.html Történelmi összehasonlítások: http://www.ggdc.net/databases/hna.htm
Eurostat PPP database http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/purchasing_power_parities/introduction Purchasing power parities (PPPs) are indicators of price level differences across countries. They indicate how many currency units a particular quantity of goods and services costs in different countries. PPPs can be used as currency conversion rates to convert expenditures expressed in national currencies into an artificial common currency (the Purchasing Power Standard, PPS), thus eliminating the effect of price level differences across countries. Uses Convert national accounts aggregates into comparable volume aggregates. In particular, PPPs can be used to compare the Gross Domestic Product (GDP) of different countries without the figures being distorted by differing price levels in those countries. Analyse relative price levels across countries. For this purpose, the PPPs are divided by the current nominal exchange rate to obtain a price level index (PLI) which expresses the price level of a given country relative to others. Available Data Data are available for 37 countries: the 27 EU Member States, three candidate countries, three member states of the European Free Trade Association (EFTA) and four Western Balkan countries
Példák (OECD-Eurostat 2005-re) Nominális
Relatív árszintek
Relatív volumenek
Mire jók (illetve nem jók) a VEP-ek? Reál (volumen-) szintek és szerkezetek Árszintek és árszerkezetek, Óvatosan: reáljövedelmek, jövedelem-arányok nk-i összehasonlítására Mire nem jók? Növekedési indexek számítására Pl. termelési oldalra felhasználás oldali VEP-et használni; (illusztráció termelés oldaliról)
Nagyon jók: (a) Nemzetközi volumen szint és reál-szerkezeti összehasonlításokra A GDP-k reál-terjedeleme (a gazdaságok mérete ) A fejlettség (GDP/fő) és az általános munkatermelékenység (GDP/munka; 2 féle) Szerkezet: Külső: a GDP, ill. egyes felhasználási komponenseinek (fogy. felh. stb.) fajlagos szintje más országokhoz viszonyítva (EKS*) Belső: (GK**) a) pl. az egyes felhasználási komponensek GDP-n belüli súlya más országokhoz viszonyítva azonos árakon számítva (aggregált) b) pl. vásárolt fogyasztás/összes fogyasztás (szekorális) * Éltető Köves Szultc (nem additív) ugyanaz a probléma mint a láncindexeknél ** Geary Khamis (additív, de másik probléma ) Módszertani magyarázat: a végén kiegészítő információk
Kitérő Gerschenkron effect (a GK- PPP-t érinti) ennek elkerülése miatt használja az Eurostat és az OECD az EKS-módszert a volumen-összehasonlításokhoz The Gerschenkron effect applies to aggregation methods that use either a reference price structure or a reference volume structure to compare countries. For methods employing a reference price structure, a country s share of total GDP (that is the total for the group of countries being compared) will rise as the reference price structure becomes less characteristic of its own price structure For methods employing a reference volume structure, a country s share of total GDP will fall as the reference volume structure becomes less characteristic of its own volume structure The Gerschenkron effect arises because of the negative correlation between prices and volumes. In other words, expenditure patterns change in response to changes in relative prices because consumers switch their expenditure towards relatively cheap products. The EKS method does not use either a reference price structure or a reference volume structure when estimating real expenditures.
Nagyon jók: b) nemzetközi árszint és árszerkezeti összehasonlításokra RPLI (Relatív price level index) = külső relatív ár(szint) index (EKS-PPP) : Külső relatív ár(szint): PPP gdp /E; PPP con /E; PPP inv /E stb. (EU27=100) vagy: [(PPP gdp /E) HU ]/[(PPP gdp /E) CZ ], vagy [(PPP con /E) HU ]/[(PPP con /E) CZ ] Árszerkezeti összehasonlás (belső relatív árak) (elvben GK-PPP) Pl: P P HU C EU C P P HU I EU I vagy P P HU C HU GDP P P EU C EU GDP Részletesen a végén kiegészítő információk
Nem nagyon jók, de proxy-ként használhatók: jövedelmi összehasonlításokra Nemzeti jövedelmi aggregátumok reálértéke (pl. GNI, GNDI stb.) Munkajövedelmek reálértéke (alkalmas VEP megválasztása melyek lehetnek az alkalmas VEP-ek?) Tőkejövedelmek reálértéke (alkalmas VEP megválasztása melyik lehet az alkalmas VEP?) Reál-ráták: pl. vásárolt fogyasztás/háztartási jövedelem
VEP-ek és nemzetközi összehasonlítások néhány gyakori hiba/probléma Olyankor használjuk a VEP-et, amikor nem kellene Olyankor nem használjuk a VEP-et, amikor kellene Olyasmire használjuk, amire nem való Nem a megfelelő VEP-et használjuk két fokozat Nem kifogástalan, de értelmes használat (proxy) Kifejezetten értelmetlen használat
TILOS ilyen nemzetközi összehasonlításokat készíteni Oktatási, egészségügyi, kutatási stb. kiad EUR)/fő, Vagy: nominális arány a GDP-ben Helyes eljárás: két lehetőség: 1. X-tengely: GDP/fő EUR-ban 2. Vagy (eredeti X-tengely estén): Y-tengelyen VEP-en mért (reál) szintek, ill. arányok GDP/fő (PPP) - országok Nem szerencsés:
Félrevezető ilyen nemzetközi összehasonlításokat készíteni Oktatási, egészségügyi, kutatási stb. kiad nominális arány a GDP-ben erősen eltérő fejlettségű országokra (Pl HU vs. EU-15) Helyes eljárás: reál (VEP-en számított) arányokat összehasonlítani Idő
VEP: egy teljesen értelmetlen és egy nem értelmetlen használat példája A.) Országok növekedési ütemének számítására: alkalmatlan, félrevezető B.) Relatív szintek változásának mérésére: elfogadható Purchasing Power Standard per inhabitant Gross domestic product at market prices GEO/TIME 2002 2008 2009 2009/2002 2009/2008 European Union (27 countries) 20 500 25 100 23 600 115,1 94,0 Hungary (PPS) 12 600 16 300 14 800 117,5 90,8 HU rel. reál szint(eur) (EU=100%) 61,5% 64,9% 62,7% 102,0 96,6 Teljesen értelmetlen és tilos Nem pontos, kissé aggályos, de pl. a reálgazdasági felzárkózást így lehet vizsgálni
Általános elv A VEP-ek alapértelmezésben csak keresztmetszeti összehasonlításra alkalmasak Lehet idősort is készíteni, de csak az egyes éveken belül helyes összehasonlítani Évek között: konstans VEP-en korrekt az összehasonlítás (Általában nem nagy a különbség: bocsánatos hiba a folyó VEP-en való időbeni összehasonlítás)
A VEP használatának nem tökéletes, de elfogadható példája Az előbbi B.): Az elfogadható eset Az ideális eljárás: konstans VEP használata De vannak olyan felhasználási aggregátumok, amelyekre csak VEP-ek vannak, de nincsenek belföldi ár/volumenindexek (például: goods vs. services) Ilyenkor konstans VEP-ek sincsenek Egy példa: vannak folyó és konstans VEP-en számított idősorok is: (GDP/cap)
OECD: folyó és konstans VEP-en számított GDP/fő (OECD=100) http://stats.oecd.org/index.aspx?datasetcode=pppgdp Indicator Comparative Price Levels Per capita volume indices Current PPPs Constant 2005 PPPs Time 2006 2007 2008 2009 2006 2007 2008 2009 2006 2007 2008 2009 Country Austria 108 115 118 115 115 114 117 117 114 115 118 117 Belgium 111 117 121 118 108 108 108 110 108 109 109 110 Czech Rep 62 66 76 70 71 74 76 77 72 74 75 75 Denmark 140 146 149 146 114 114 116 114 113 112 111 109 Estonia 65 73 76 71 61 64 64 60 61 64 61 54 Finland 119 124 127 124 105 109 111 107 105 108 109 104 France 113 118 123 120 100 101 101 102 100 99 99 100 Germany 105 110 112 110 107 108 109 110 107 108 110 109 Greece 88 95 97 97 85 85 88 88 84 86 87 88 Hungary 61 69 71 62 58 58 61 61 58 57 58 57 Iceland 153 170 127 102 114 112 115 111 118 119 118 115 Ireland 124 127 131 123 134 137 125 120 131 133 126 121 Italy 105 108 109 106 96 96 98 98 94 93 92 90 Netherland 109 113 117 116 121 123 126 123 120 122 124 123 Poland 60 64 73 59 48 51 53 57 48 51 53 57 Portugal 83 87 90 86 73 73 73 76 71 71 71 72 Slovak Rep 56 64 71 70 58 63 68 69 58 63 66 66 Slovenia 76 83 87 86 81 82 86 83 82 85 89 84 Spain 92 96 99 97 96 97 98 98 93 92 92 92 Sweden 123 127 126 115 113 116 116 112 112 112 111 108 Switzerland 132 129 135 138 124 129 134 136 121 122 123 124 United King 115 125 111 98 111 108 108 106 111 111 110 108 United Stat 100 97 94 98 142 140 138 138 143 141 140 141 Euro area 104 109 112 109 101 101 103 103 100 100 100 100 OECD - To 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 data extracted on 14 Jan 2011 19:49 UTC (GMT) from OECD.Stat
A VEP közgazdaságilag értelmetlen használatának példái TILOS lenne azt tenni, amit pl. az Eurostat tesz példa per capta gov consumption, ill. investment összehasonlítása a GDP PPP-jén Xls: ppp rossz módszer vagy Áruk vs. szolgáltatások/fő szintje a GDP PPP-jén Az ilyen összehasonlításoknak nincs semmiféle statisztikai/közgazdasági értelmük Illusztrációk
Példák a VEP közgazdaságilag értelmetlen, félrevezető (végül: helyes) használatára Ha egy felhasználási tételnek van saját VEP-je, TILOS ezt a tételt a GDP-VEP-en más országokkal összehasonlítani per capta gov, ill. investment összehasonlítása a GDP PPP-jén (Xls: ppp rossz módszer) Áruk vs. szolgáltatások/fő szintje a GDP PPP-jén Ha vannak termelési oldali VEP-ek, tilos felhasználási (pl. szolgáltatási ) VEP-et használni ( pozitív példa)
A rossz használat példája kormányzati fogyasztás/fő; EU27=100 (x tengely: nominális relatív szint; y tengely: GDP-PPP-n, ill. saját PPP-n mért relatív szint) 180 2007rosszppp 160 140 2007jóppp NL SE DK 120 100 80 CZ MT SK EEHU LT PLV SI EL PT CY ES IT DE AU FI UK FR BE IE 60 BU RO 40 20 0 EUR 0 50 100 150 200 250
A rossz használat példája (folyt.) beruházás/fő; EU27=100 (x tengely: nominális relatív szint; y tengely: GDP-PPP-n, ill. saját PPP-n mért relatív szint) 220 200 180 2007rosszppp 2007jóppp IE 160 140 120 100 80 60 40 20 0 PT CZ MT SK HU LT LV RO PL BU SI CY EE EL IT FR DE UK ES BE DK AUFI NL SE EUR 0 50 100 150 200 250
A rossz használat példája (folyt.) Per capita nominal, quasi-real and real level of expenditures on goods (left pane) ands services (right pane) in the CEE-NMS in 2008 (EU-15=100) 120 90 100 Goods/cap (nom) Goods/cap (quasi_vol) Goods/cap (vol) 80 70 Services/cap (nom) Services/cap (quasi_vol) Services/cap (vol) 80 60 60 50 40 40 30 20 20 10 0 BU CZ EE LV LT HU PL RO SI SK 0 BU CZ EE LV LT HU PL RO SI SK Jó összehasonlítás a vol (mindegyik a saját PPP-jén) Nem eleve értelmetlen a nom (árfolyamon) összehasonlítási alap a vol -hoz Kvázi-vol (minden a GDP-PPP-n átszámítva): teljesen értelmetlen
Jó használat: termelési oldali VEP-en összehasonlítás (2005) Gross value added per hour worked (double deflated) 0,70 0,60 0,50 0,40 0,30 HU CZ PL SK 0,20 0,10 0,00 TOT MARKT ELECOM GOODS MexElec OtherG ELECTRICAL MACHINERY, POST AND COMMUNICATION SERVICES ELECOM TOTAL MANUFACTURING, EXCLUDING ELECTRICAL MexElec Source: Appendix tables to Robert Inklaar and Marcel P. Timmer (2008), GGDC Productivity Level Database: International Comparisons Of Output, Inputs And Productivity At The Industry Level, GGDC Research Memorandum GD-104, Groningen: University of Groningen
Termelési oldali VEP-en összehasonlítás (2005) (folyt.) Gross value added per hour worked (double deflated) 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 TOT MARKT ELECOM GOODS MexElec OtherG MSERV DISTR FINBU PERS NONMAR 0,2 0,0 HU CZ PL SK
Összefoglalva
Alkalmazások, illusztrációk Nemzetközi GDP árszint vs. fejlettség vs. termelékenység (erre használható a GDP-PPP) illusztrációk: külső és belső relatív árak Hazai A hazai GDP felhasználási tételeinek egy főre jutó szintje (volumene) nk.-i összehasonlításban A hazai GDP felhasználási szerkezete A nem piaci fogyasztás szerepe (Előtte: egy technikai és egy tartalmi kérdés )
A bruttó hazai termék felhasználása 2008 2009.
Áttekintendő relatív nemzetközi árszintek GDP relatív árszint vs. fejlettségi/termelékenységi szint Szolgáltatások/áruk külső, ill. belső relatív árszintje A fogyasztás és beruházás külső, ill. belső relatív árszintje A háztartási fogyasztás, azon belül vásárolt fogyasztás és TTJ* külső, ill. belső relatív árszintje Országok 26 EU ( LU) Időszak: változó (néha a legfrissebb, de olykor 2002-2003) * TTJ= természetbeni társadalmi juttatások a kormányzattól
A GDP/fő PPS-en és a GDP relatív árszintje, 2008 (EU27=100) 160 140 2009_price DK 120 100 80 60 40 RO BU LV LT y = 0,8245x + 15,602 R 2 = 0,8205 EE HU PL SK PT MT CZ SI FI FR IT ELCYES BE IE SE AU NL DE UK 20 0 GDP/cap 0 20 40 60 80 100 120 140 A fenti szoros összefüggés egy lehetséges magyarázata a Balassa Samuelson hatás Magát a jelenséget Samuelson (1994) Penn-hatásnak nevezte (miért?)
P_GDP Relatív fejlettség és relatív árszint 26 EU-ország, 1999 2008 (EU15=100) 140 P_GDP vs. V_GDP 120 100 80 60 40 20 20 40 60 80 100 120 140 V_GDP
Bár az elmélet (pl. B-S) szerint a GDP relatív árszintje a relatív termelékenységtől függ, Az összefüggés a 30 országra együtt szorosabb a GDP/fő, mint a GDP/fog. tekintetében (de vannak fontos kivételek) Lehetséges magyarázatok: A munkatermelékenységnek nem jó mutatója a GDP/fogl. (lehet: jobb mutató a GDP/óra) Az összefüggés valójában nem a termelékenység vs. relatív árszint, hanem a fejlettség (GDP/fő) vs. relatív árszint között áll fenn (erre még nincs elmélet) A termelékenységnek nem a munkatermelékenység, hanem a teljes tényező-termelékenység a jó mutatója A munkatermelékenységnek is két mutatója van
A GDP/fő (x tengely) és a GDP/foglalk. ill. GDP/ledolgozott órák (y tengely), 2003 EU-15=100 120 GDP/fog.ill./óra 110 100 90 80 70 60 50 40 ES GR SL HU SK PT CZ PL GDP/fő_PPS 40 50 60 70 80 90 100 110 120 Becslés
Relatív termelékenység (2 mutató) és fejlettség, 2008 2008; EU15=100 GDP H GDP EMP GDP * = * = H EMP EMP POP POP BE 118 0,97 115 0,91 104 BU 35 1,02 35 1,10 39 CZ 54 1,21 66 1,11 73 DK 97 0,95 93 1,18 109 DE 110 0,88 97 1,07 104 EE 48 1,22 58 1,05 61 IE 104 1,14 117 1,03 121 EL 69 1,31 90 0,93 84 ES 93 1,02 94 0,98 93 FR 115 0,96 111 0,88 97 IT 89 1,12 100 0,92 92 CY 70 1,14 80 1,09 87 LV 38 1,24 47 1,09 52 LT 48 1,18 57 0,99 56 HU 53 1,23 65 0,90 59 MT 69 1,17 80 0,87 70 NL 123 0,85 104 1,16 121 AU 101 1,03 104 1,08 112 PL 44 1,28 57 0,90 51 PT 56 1,19 67 1,06 71 RO 39 1,16 46 0,95 43 SI 74 1,04 77 1,07 83 SK 66 1,09 72 0,91 65 FI 97 1,05 102 1,04 106 SE 102 1,01 102 1,08 111 UK 98 1,02 100 1,05 105 Forrás: Eurostat, saját számítás
Relatív termelékenység és fejlettség, 2008 (EU15=100) 90 GDP/emp, ill. GDP/h 80 70 2008_GDP/emp 2008_GDP/h HU SK SK MT MT PT CZ CY SI SI EL CY 60 EE PL LT PT HU CZ 50 LV LT RO PL EE 40 RO LV BU 30 GDP/cap 30 40 50 60 70 80 90
Külső relatív árak: áruk és szolgáltatások (EU15=100) Bár nincs árkiegyenlítődés az áruknál, a BS-hatás (viszonylagosan) működni látszik Rel. külső ár 160 140 120 100 80 Áruk 160 140 120 100 80 Rel. Külső ár Szolgáltatások 60 HU CZ 40 20 GDP/főPPS 0 20 40 60 80 100 120 140 60 40 HU CZ 20 GDF/főPPS 0 20 40 60 80 100 120 140
Belső relatív árak: P_szolgáltatás/P_áruk a GDP/fővel, ill. a GDP relatív árszintjével (EU15=100) összehasonlítva 140 P-szolg/P-áruk 130 P-szolg/P-áruk 120 R 2 = 0,8849 120 R 2 = 0,9178 110 100 100 80 90 60 HU CZ 80 70 CZ HU 40 60 20 GDP/fő_PPS 20 40 60 80 100 120 140 50 GDP rel. árszint 40 40 60 80 100 120 140
0.94 R P I _ S E R _ G O O D a t b e b g c y c z d e 1.00 1.12.44.92.62 1.08 0.99 1.10.43.90.60 1.04 0.98 1.08.42.88.58 1.00 0.97 1.06.41.56 0.96 1.04.40.86.54 0.96 0.95 1.02.39.84.52 0.92 1.00.38.82.50 0.88 99 00 01 02 03 04 05 06 07 08 99 00 01 02 03 04 05 06 07 08 99 00 01 02 03 04 05 06 07 08 99 00 01 02 03 04 05 06 07 08 99 00 01 02 03 04 05 06 07 08 99 00 01 02 03 04 05 06 07 08 d k e e e s f i f r g r 1.12.75 1.00 1.10 1.10.94 1.08.70 0.98 1.08 1.08.92 1.04 1.00.65.60.55 0.96 0.94 0.92 1.06 1.04 1.06 1.04 1.02.90.88.86.84 0.96.50 0.90 1.02 1.00.82 0.92.45 0.88 1.00 0.98.80 99 00 01 02 03 04 05 06 07 08 99 00 01 02 03 04 05 06 07 08 99 00 01 02 03 04 05 06 07 08 99 00 01 02 03 04 05 06 07 08 99 00 01 02 03 04 05 06 07 08 99 00 01 02 03 04 05 06 07 08 h u i e i t l t l v m t.64 1.16 1.08.60.64.70.60 1.12 1.06.56.60.69.56 1.08 1.04.52.56.68 1.02.52.67.52 1.04 1.00.48.48.66.48 1.00 0.98.44.44.65.44 0.96 0.96.40.40.64 99 00 01 02 03 04 05 06 07 08 99 00 01 02 03 04 05 06 07 08 99 00 01 02 03 04 05 06 07 08 99 00 01 02 03 04 05 06 07 08 99 00 01 02 03 04 05 06 07 08 99 00 01 02 03 04 05 06 07 08 n l p l p t r o s e s i.98.64.94.60 1.08.83.97.96.95.94.93.92.91.62.60.58.56.54.93.92.91.90.89.88.87.86.58.56.54.52.50.48 1.06 1.04 1.02 1.00 0.98.82.81.80.79.78.90.52.85.46 0.96.77 99 00 01 02 03 04 05 06 07 08 99 00 01 02 03 04 05 06 07 08 99 00 01 02 03 04 05 06 07 08 99 00 01 02 03 04 05 06 07 08 99 00 01 02 03 04 05 06 07 08 99 00 01 02 03 04 05 06 07 08 s k u k.54 1.01.52.50.48.46.44 99 00 01 02 03 04 05 06 07 08 1.00 0.99 0.98 0.97 0.96 0.95 99 00 01 02 03 04 05 06 07 08 A szolgáltatás/áru relatív áralakulása az EU-ban: Nincs igazán világos minta
Pgdp, Pserv, Pgood a reálfejlettség (GDP/fő) függvényében új tagországok 70 b g 90 c z 90 e e 80 h u 60 80 80 70 50 40 30 70 60 50 40 70 60 50 60 50 40 20 30 40 30 10 20 24 28 32 36 40 20 56 60 64 68 72 76 30 35 40 45 50 55 60 65 20 46 48 50 52 54 56 58 60 80 l t 90 l v 90 p l 80 r o 70 80 80 70 60 50 40 70 60 50 40 70 60 50 60 50 40 30 30 40 30 20 32 36 40 44 48 52 56 60 20 28 32 36 40 44 48 52 30 40 42 44 46 48 50 52 20 20 24 28 32 36 40 44 90 s i 90 s k 85 80 80 70 75 70 65 60 55 68 70 72 74 76 78 80 82 84 60 50 40 30 20 40 44 48 52 56 60 64 68 V _ G D P P _ G D P P _ G O O D P _ S E R V
Fogyasztás és beruházás: külső relatív árszintek (EU=100) 140 120 100 80 60 40 20 0 BÁF külső relatív ár Végső fogy külső rel ár PL HU CZ 65% felett: ugrás GDP/fő PPS 0 20 40 60 80 100 120 140
Fogyasztás és beruházás: belső relatív árszintek (GDP árszint =100) 160 150 140 130 120 110 100 90 80 70 60 Relatív árszint SK BÁF belső relatív ár Végső fogy. belső rel. ár CZ PL HU GDP/FŐ PPS 0 20 40 60 80 100 120 140
Háztartási fogyasztás A vásárolt, illetve állami TTJ (természetbeni társ juttatások) külső relatív árszintje 2002-ben (EU-15=100) (A bal oldalon látható, egymást keresztező vonalak később visszatérnek) Nagyítás 160 140 120 100 80 60 40 20 Vásárolt fogy. külső rel. árszint TTJ külső rel árszint Expon. (TTJ külső rel árszint) Expon. (Vásárolt fogy. külső rel. árszint) GDP/főPPS 0 0 20 40 60 80 100 120 140 100 Vásárolt fogy. külső rel. 90 árszint 80 TTJ külső rel árszint PT ES 70 60 SL GR 50 PL 40 HU CZ 30 20 10 GDP/főPPS 0 20 30 40 50 60 70 80 90
Háztartási fogyasztás (folyt.) A vásárolt, illetve állami TTJ belső relatív árszintje 2002-ben (GDP árszint=100) 130 120 110 100 90 80 70 60 50 40 PL HU CZ Vásárolt fogy. belső rel. árszint TTJ belső rel árszint 0 20 40 60 80 100 120 140 GR
A TTJ/fő és a GDP/fő PPP-n 2002-ben (EU_15=100) nagyítás 100 TTJ/fő_PPS HU CZ 90 IT 80 70 SL PT ES DE 60 SK 50 40 PL GR 30 20 30 40 50 60 70 80 90 100 GDP/fő (PPS)
Az állami TTJ aránya A munkavállalói jövedelemhez folyó áron és reálértéken * (bal tengely) és a kettő különbsége (jobb tengely); reálérték-arány szerint sorba rendezve 60% 50% 40% TTJ arány munkavállalói jöv.-hez folyó áron TTJ arány munkavállalói jöv.-hez reálértéken kül HU 35 30 25 20 30% 15 20% 10 5 10% 0 0% de at uk es pt gr be nl it no fr fi pl sk dk se cz ee hu lt -5 * Reálérték-arány : a nominális munkavállalói jöv. háztartási fogy. PPP-vel deflálva.
Az állami TTJ aránya (folyt.) A rendlelkezésre álló háztartási jövedelemhez: folyó áron, ill. reálértéken * (bal tengely) és a kettő különbsége (jobb tengely); reálértékarány szerint sorba rendezve 40% 35% 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0% TTJ arány rendelkezésre álló jövedelemhez folyó áron TTJ arány rendelkezésre álló jövhez reálértéken kül HU gr de it at es uk pt pl be sk fr no nl fi cz ee hu lt dk se 20 18 16 14 12 10 8 6 4 2 0-2 -4
Összefoglalva Országok között nem folyó áron (árfolyamon) hanem PPP-n hasonlítunk össze reál-szinteket (volumeneket, vol./fő-ket) és szerkezeteket (pl.: fogyasztási, beruházási ráta) Minden felhasználási tételt a saját PPP-jén (nem pedig a GDP PPP-jén) hasonlítunk össze Más VEP-eket helyes alkalmazni a szint- (EKS), ill. szerkezeti (GK) összehasonlításhoz Nálunk a nem piaci fogyasztás volumene és súlya sokkal nagyobb, mint ami folyó áron látszik Implikációk: állami szerepvállalás mértéke bérlemaradás és kisebb súlyú piaci fogy. összefüggése
Kiegészítő információk
Purchasing power parities, external and internal relative prices Purchasing power parities (PPPs) are price ratios of specific items (e.g., goods and services) between a particular ( home ) country and a numeraire country (or region). The PPP for GDP may be obtained as a weighted average of individual PPPs for the major components of GDP. PPPi = Pi/Pi*, PPPgdp = Pgdp/Pgdp* [= ipppi, ( i=1)], where Pi and i are, respectively, the domestic price of, and weights belonging to, the i-th component of GDP, the sign (*) indicates the numeraire country (region). PPPgdp indicates the PPP for GDP, often referred to as the general PPP of a country.[1] External (or international) relative prices (also referred to as price level indices or comparative price levels ) are the ratios of PPPs to exchange rates. That is, RP(x)i = PPPi/E, RP(x)gdp = PPPgdp/E, where RP(x)i is the external relative price of the i-th component of GDP and E denotes the exchange rate (domestic currency per unit of foreign currency). RP(x)gdp is the general external relative price level of a country. The internal relative price (between items i and j), in turn, can be expressed as RP(i)i,j = PPPi/PPPj=RP(x)i/RP(x)j, where i represents a specific item (e.g., services ) and j can either represent another specific item (e.g., goods ) or the PPP for (external relative price of) the GDP. [1] The relationship in square brackets holds only for the so-called (Geary-Khamis) PPPs.
In the EKS method, Fisher type PPPs are calculated as the geometric mean of Laspeyres type PPPs and Paasche type PPPs. comparison with the EKS-S method, it is useful to present the formulas used for the EKS som ewhat differently. For a EKS-módszer: ország-párok kombinálása 2. The formula for the Laspeyres type PPP ca n be broken down as follows: (1) where: L = P n11 i 1 1 1 1 n 11 n 10 n 11 n n 10 11 n n 11 n10 10 n11 n10 i 1 p p i,11 i 1 p i,10 i 1 p i,11 i 1 n11 n10 1 n11 n 1 10 n11 n10 n 10 11 n10 n n 11 n10 n11 n10 n11 n10 i,11 p ~ i,10 p ~ 11 p 10 i 1 - P i,11 is the price relative for product i that is representative in both countries. n 11 is the total number of these cases; - P i,10 is the price relative for product i that is representative only in the first country. n 10 is the total number of these cases; - P i,01 is the price relative for product i that is representative only in the second country. n 01 is the total number of these cases; 1 1 1 n n n - ~ p 11 p i,11 11 n 11 i 1 initial price relatives., ~ p 10 p i,10 10 n 10 3. The formula for the Paasche type PPP can be broken down in a similar way: i 1 and p ~ p 01 p i,01 i,10 01 n 01 i 1 are geometric averages of the (2) n11 n11 n 01 11 P ~ ~ P p p n 01 n11 n 01 01 4. The formula for the Fisher type PPP is then: (3) F 0.5 n11 0.5 n10 0.5 n11 0.5 n11 n10 n11 n10 n11 n 01 n11 P L P P ~ P p ~ ~ ~ 11 p10 p11 p 01 0.5 n11 n 11 n10 0.5 n11 n 11 n 01 0.5 n10 n11 n 10 10 ~ p ~ ~ 11 p p 0.5 n 01 n 11 n 01 01 n 01 n 01 EKS 5. Thus, the w eighting schem e in the EKS m ethod is: (4) 0.5 n 0.5 11 11 w 11 ; n 11 n 10 n 11 n 01 n 0.5 n 10 w 10 ; n 11 n 10 w 01 0.5 n 11 n n 01 01
G-K módszer: referencia-ország The GKmethod 32. When applied at the basic heading level, the GKmethod provides a way of calculating PPPs from observed price and quantity data. Let p ij and q ij denote the price and quantities of i-th product in j-th country. Also let Pi denote the international average price of i-th commodity. The GKmethod is defined through the systemof interrelated equations below. M pq ij ij j j 1 i 1 P i M and j N j 1 /PPP q ij N i 1 pq ij i ij PPP, Pq ij
VEP (PPP), illetve indexek Szintek: PPP..= P..(belföld)/P..(külföld) Relatív árszint..(rpl..)= PPP.../E E >Árfolyam Ami igaz a szintekre, az indexekre ( ) is igaz: [PL: PPP =PPP(2004)/PPP(2002)] PPPgdp(HU/EMU) = Pgdp(HU) /Pgdp(EMU) Pgdp > GDP deflátor Relatív árszint változása: RPL = PPP /E GDP-VEP változása RPL ' PPP' E' Pgdp(HU) /Pgdp(EMU) [Relatív GDPdeflátor változása] = E *RPL Árfolyamindex (belföldi valuta/eur)