I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. 1. A rendelet hatálya

Kazincbarcika Város Önkormányzatának 44/2005. (XII. 22.) számú rendelete Kazincbarcika Város Helyi Építési Szabályzatáról (HÉSZ) és Szabályozási Tervéről Kazincbarcika Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. törvény 16. /1/ bekezdésben, valamint az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló többször módosított 1997. évi LXXVIII. törvény 7. /3/ bekezdésben foglalt felhatalmazás alapján Kazincbarcika Város Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási tervéről az alábbi rendeletet alkotja: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A rendelet hatálya 1 /1/ E rendelet hatálya Kazincbarcika város közigazgatási területére terjed ki. /2/ Az érvényességi területen belül építési tevékenységet folytatni, arra hatósági engedélyt adni, telket, területet kialakítani, valamint kötelezést előírni csak a Környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, (továbbiakban Ktv.) és az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló többször módosított 1997. évi LXXVIII. törvény, (továbbiakban Étv.), valamint e törvény alapján meghatározott, az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló többször módosított 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet (továbbiakban OTÉK) előírásai, illetőleg Kazincbarcika Helyi Építési Szabályzata (HÉSZ) és a mellékletét képező szabályozási tervek előírásainak együttes figyelembe vételével lehet. /3/ A rendelet területi és tárgyi hatályát érintően minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz. Jelen rendelet alól az I. fokú építési hatóság jegyző csak azon a területen és csak abban a körben biztosíthat eseti eltérést az országos érvényű előírások keretein belül, ahol és amely tárgyat érintően erre a Helyi Építési Szabályzat kifejezetten feljogosítja. 2. Az igazgatási terület és az igazgatási határ módosítása /1/ A Településszerkezeti Terv az igazgatási határt a korábbi Berentével történt egyesítés előtti igazgatási határvonalon jelöli, de ezt a határvonalat ideiglenes igazgatási határvonalként kezeli, későbbi módosításával számol, hogy a városra nézve hátrányos helyzet megszűnjön. 1 Az 1 (1) bekezdését a 26/2009. (VI.26.) sz. Ör módosította

/2/ Amennyiben a Berentével szomszédos igazgatási határ a Szabályozási Tervtől eltérően kerül megállapításra, úgy a végleges igazgatási határ ismeretében az érintett területek szabályozását felül kell vizsgálni. 3. A belterület és a belterületi határ módosítása /1/ A belterület határvonalát a Belterület Szabályozási Terve tünteti fel. A határvonal a rendelet kihirdetése napján érvényes ingatlan nyilvántartás szerinti állapot alapján került feltüntetésre. A rendelet hatályba lépéséig folyamatban lévő belterületbe vonásokat az építéshatósági eljárás során figyelembe kell venni annak ellenére, hogy a Szabályozási Terven esetlegesen nem szerepel. /2/ A belterületi határvonal lehetséges módosításainak helyét és területét, valamint a beépítésre szánt terület határvonalát a Szabályozási Terv jelöli. A tervben kijelölt területek belterületbe vonását mind a tulajdonosok, mind az Önkormányzat kezdeményezheti. /3/ A belterületbe vonás feltételei: a) a belterületbe vonandó terület közvetlenül csatlakozzon a meglévő belterülethez 1 b)szigetszerű belterületbe vonás csak legalább 5 hektár nagyságú terület esetén lehetséges; a belterületbe vonás legkisebb egysége a Szabályozási Terven jelölt területfelhasználási egység, tömb, építési övezet, vagy legalább 2 hektár nagyságú terület, kivéve, ha a kialakult belterületi határ nem rendezett természetes határvonal mentén halad és a módosítással ezt javítani lehet, valamint ha a bevonni kívánt terület közvetlenül csatlakozik a belterülethez. Ebben az esetben teleknyél, vagy kiszolgáló útként megjelenő teleknyél nem tekinthető közvetlen csatlakozásnak. c) a belterületbe vonás legkisebb egysége a Szabályozási Terven jelölt területfelhasználási egység, tömb, építési övezet, vagy legalább 2 hektár nagyságú terület. 2 d) a Kazincbarcikai Ipari Park területén elhelyezkedő ingatlanok minimum területnagyság meghatározása nélkül, egyedi Képviselő-testületi döntés alapján is belterületbe vonhatók. /4/ Azon területeket, melyek nem szerepelnek az előirányzott belterületbe vonandó területek között, nem lehet belterületbe vonni. /5/ A tényleges belterületbe vonás előtt képviselő-testületi döntést kell hozni, mely tisztázza a belterületbe vonás műszaki és egyéb feltételeit, a belterületbe vonás költségvonzatait, és a belterületbe vonás költségviselésének feltételeit. A belterületbe vonás költségeit az Önkormányzat a tulajdonosokra előzetes megállapodás alapján átháríthatja. /6/ A tervezett területhasználat szerinti előírt infrastrukturális ellátásról, a közmű- és közlekedési kapcsolatok kiépítéséről, illetve az egyéb terület-előkészítési feladatok 1 A 3. /3/ bekezdés b) pontját a 31/2008. (VIII. 15.) sz. Ör. módosította. 2 A 3. /3/ bekezdését d) ponttal kiegészítette a 28/2007. (VI. 29.) sz. Ör.

végrehajtásáról és tervi előkészítéséről a belterületi határ változásáról szóló határozat megalkotásával egyidejűleg kell dönteni. /7/ A belterületbe vonás előtt a terület tulajdonosának szükséges elkészíttetnie a területre vonatkozó területismertető talajmechanikai szakvéleményt, illetve a külön jogszabályban előírt esetekben a telekalakítási tervet. A szükséges műszaki előkészítési munkák költségeit indokolt esetben az Önkormányzat részben vagy egészben átvállalhatja képviselő-testületi döntés alapján. /8/ A belterületbe vonás ütemezetten is végrehajtható. /9/ A lakóterületeket és a településközponti vegyes területeket kivéve a beépítésre szánt területeket nem kell belterületbe vonni. Amennyiben a területek nem kerülnek belterületbe vonásra, úgy beépítésre szánt területként kezelendők, ahol a Szabályozási Tervben és a Helyi Építési Szabályzatban meghatározott övezeti szabályozás érvényes. 1 (10) Azokon a beépítésre szánt lakóterületeken, melyek közvetlenül csatlakoznak a belterülethez, vagy a belterületi határ mellett haladó külterületen fekvő kiszolgáló úthoz, akkor is kiadható lakóépületre és a hozzá tartozó kiszolgáló épületekre építési engedély, ha még nem került a lakóterület belterületbe vonásra. Ezekben az eseteken e belterületbe vonás későbbi ütemben történhet meg. A belterületbe vonás akkor kezdeményezhető, ha a belterületbe vonás feltételei a beépítésre szánt lakóterületen alkalmassá válnak a belterületbe vonásra (teljesülnek a 3. (3) bekezdés a) - c) pontjaiban megfogalmazott feltételek. II. FEJEZET TELEPÜLÉSRENDEZÉSI KÖVETELMÉNYEK 4. A beépítésre szánt területek területfelhasználása 2 /1/ A beépítésre szánt területek az alábbi területfelhasználási kategóriákba sorolandók: 1 A 3. -t (10) bekezdéssel kiegészítette a 25/2013. (X.25.) sz. Ör 2 A 4. /1/ bekezdését a 47/2012. (X. 26.) sz. Ör. módosította.

TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉG JEL E Lakóterületek L Nagyvárosias lakóterület Ln Kisvárosias lakóterület Lk Kertvárosias lakóterület Lke Falusias lakóterület Lf Vegyes területek V Településközponti vegyes terület Vt Gazdasági területek G Kereskedelmi, szolgáltató terület Gksz Ipari terület Gip Különleges területek K Nagybevásárló központ területe K/1 Kórház területe K/2 Uszoda területe K/3 Műjégpálya területe K/4 TERÜLETFELHASZNÁLÁSI JEL EGYSÉG E Sportcsarnok területe K/5 Sport célú területek K/6 Strand területe K/7 Strand kiszolgáló területe K/7.1 Sípálya területe K/8 Szabadidőközpont területe K/9 Szennyvíztisztító területe K/10 Autóbusz pályaudvar területe K/11 Garázstelep területek K/12 Temető terület K/13 Pincesor területe K/15 Közmű területe K/16 Rendezvényterület K/17 Kegyeleti park területe K/18 Hulladékudvar területe K/19 Különleges intézményi terület K/20 /2/ A területek övezeti határvonalait és építési övezeti besorolásukat a Szabályozási Tervek határozzák meg. 1 /3/ Belterület bővítése esetén, ahol ez fizikailag lehetséges, 200 m szélességű beépítésre nem szánt (mező, erdőgazdasági, közlekedési, vízgazdálkodási) területekből álló gyűrűvel kell körülvenni, amely területen csak közlekedési, közmű, hírközlési és vízvédelmi építmények helyezhetők el. 5. A beépítésre nem szánt területek területfelhasználása 2 /1/A beépítésre nem szánt területek az alábbi területfelhasználási kategóriákba sorolandók: 1 A 4. -t /3/ bekezdéssel kiegészítette a 28/2007. (VI. 29.) sz. Ör. 2 Az 5. /1/ bekezdését a 31/2008. (VIII. 15.) sz. ör. módosította.

TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉG Közlekedési és közműterületek Közutak területe Vasút terület Légi közlekedés területe (heliport) Vizi közlekedés területe (i) Zöldterületek Közpark területe Közkert területe (ii) Erdőterületek Védelmi célú erdőterület JELE Kö Köu Kök Köl Köv Z Z/kp Z/kk E Ev Egészségügyi-turisztikai erdőterület (iii) Mezőgazdasági területek Általános mezőgazdasági terület Szántóterület Rét-legelő területe Kertes mezőgazdasági terület Kertes terület Szőlő-gyümölcstermelő terület Vízgazdálkodási területek Folyóvizek területe Állóvizek területe Csapadékvíz elvezető árkok területe Ee M Má Má/1 Má/2 Mk Mk/1 Mk/2 V Vá/f Vá/á Vi/cs /2/ A területek határvonalait és övezeti besorolásukat a Szabályozási Tervek határozzák meg. 6. Szabályozási elemek /1/ A kötelező szabályozási elemek jelkulcsát a Szabályozási Tervek tartalmazzák. /2/ A Szabályozási Tervek kötelező szabályozási elemei: a) A beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt terület határvonala; b) A közterületek és egyéb funkciójú területek határvonala, szabályozási vonal; c) Szabályozási szélesség a tervezett kötelező szabályozási vonalak közötti minimális közterület keresztmetszeti szélessége; d) A területfelhasználási egység, az építési övezet és az övezet határa; e) A területfelhasználási, az építési övezeti és övezeti besorolás, ezen belül 1. Az építési övezetben elhelyezhető építmények rendeltetése; 2. A beépítés feltételei; 3. A beépítési mód; 4. A legnagyobb beépítettség mértéke; 5. A telek területének és utcai homlokvonalának minimális mérete ha azt az övezeti előírás meghatározza; 6. A telken belül kialakítandó zöldterület minimális mérete; 7. Az építménymagasság megengedett legnagyobb, - és ha az övezeti előírás tartalmazza - az építménymagasság legkisebb mérete; f) Funkcionális korlátozások; g) Az elő-, hátsó- és oldalkertek minimális méretei, valamint a kötelező építési vonal, az építési hely, az építési terület, - ha azt az építési övezeti előírás, és/vagy a Szabályozási terv külön meghatározza h) A terepszint alatti építmények előírásai i) A területre, az építményekre, a természetre és az objektumokra vonatkozó védelmi előírások; j) Az egyes területfelhasználási egység és építési övezet minimális közművesítésének előírásai.

/3/ A kötelező szabályozási elemek módosításához a szabályozási terv módosítása szükséges, kivéve az alább felsoroltakat: a) A nem kottázott kötelező szabályozási elemeket a digitális terven méréssel kell meghatározni. Azoktól eltérni a belterületen maximum 1 m, a külterületen maximum 2 méter eltéréssel lehet. b) Az építési övezet határa egy adott tömbön belül szabályozási terv módosítása nélkül változhat akkor, ha a telekméretekre vonatkozó övezeti előírások megtarthatóak, és a telekalakítások nem eredményezik az érintett övezetek ellehetetlenülését vagy nem haladják meg az érintett övezet területének 20%-át. Az övezeti határ azonban telekhatárhoz kötött, övezeti határ csak telekhatáron lehet. Egy telek csak egy övezetbe tartozhat. 1 7. A telekalakítás szabályai /1/ Az egyes építési övezeteken és egyéb övezeteken belül a telekalakítás és telekosztás a meglévő, illetve kialakított közterületről vagy magánútról biztosított közvetlen kapcsolat mellett a Szabályozási terv, a HÉSZ, magasabb rendű egyéb jogszabályok, valamint telekalakítási terv alapján végezhető. /2/ Új építési telek kialakítása esetén az övezeti szabályozásban megadott minimális telekméreteknél kisebb telket nem lehet kialakítani. /3/ A Képviselőtestület az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. Tv. 24. (3) bekezdése alapján kapott felhatalmazás szerint a közterületek konkrét kialakításáról és annak költségmegosztásáról, támogatásáról külön önkormányzati határozatban rendelkezik. /4/ Az építési telek kialakítható legkisebb utcai homlokvonalának szélességét az építési övezetek előírásai tartalmazzák. Ennek hiányában zártsorú beépítés kivételével az alakítható legkisebb utcai homlokvonal legalább 14,0 m, kivéve, ha az illeszkedési szabályok alapján ettől eltérő méret állapítható meg. /5/ Nyúlványos telek újonnan nem alakítható ki. Meglévő, közterületi kapcsolatokkal nem rendelkező (csak szolgalmi joggal megközelíthető) telkek esetében nyúlványos telkek kizárólag a kialakult állapot rendezése céljából alakíthatók ki. /6/ Az önkormányzati határozattal jóváhagyott területhasználattól és a szabályozási tervtől eltérő kialakult használat esetén a terv szerinti igénybevétel időpontjáig telekalakítás csak a kijelölt új területhasználat és szabályozás szerinti funkció esetén lehetséges, illetve a kialakult használat megtartásával de csak telekegyesítés és telekhatár-rendezés, út céljára történő lejegyzés esetén engedélyezhető. /7/ A szabályozási terven jelölt kötelező út céljára történő lejegyzéseket, telekalakítási kötelezettségeket, valamint telekrendezést el kell végezni az építéshatósági eljárás során. /8/ Kertvárosi és falusias lakóterületen belül azon telkek melyeket legalább két oldalról utca határol (sarok vagy átmenő telek) akkor is megoszthatóak, ha az övezeti 1 A 7. -t (9) bekezdéssel kiegészítette az 1/2013. (I.18.) sz. Ör

szabályozásban megadott alakítható legkisebb telekterület értéke nem tartható, de az alakítandó és megmaradó telek legalább 400 m 2 területű. 1 (9) 8. A telkek beépítésének feltételei /1/ Azokon a beépítésre szánt területeken, melyeken az építés feltételei (területelőkészítés, tereprendezés, közművesítés hiánya, utak kialakítása) nem biztosítottak építési engedély nem adható ki. /2/ A rendelet hatálya alá eső területeken minden belterületen és igazgatási területen lévő beépítésre szánt területfelhasználási egységre és építési telekre a megközelítést közterületről vagy magánútról biztosítani kell. /3/ A külterületen lévő beépítésre nem szánt, elsősorban mezőgazdasági és erdőterületek megközelítése a településen belül kialakult határhasználati és megközelítési rend szerint történhet. Ilyen esetben a kialakult rend szerint az egyes területfelhasználási egységek magánterületről is megközelíthetőek lehetnek. /4/ Amennyiben a beépítésre nem szánt területeken az OTÉK és a HÉSZ szerint mégis épület építésére merül föl igény, úgy a megközelítést közterületről vagy magánútról kell biztosítani. /5/ A korábbi előírásoknak megfelelően beépített, ill. jogerős építési engedély vagy fennmaradási engedély alapján kialakult állapot esetén további beépítés amennyiben a telek jelenlegi beépítettsége eléri vagy meghaladja a jelen előírásban meghatározott mértéket -, csak a meglévő beépítettség megtartásával, az engedélyezhető szintterületnövelés mértékéig engedélyezhető. /6/ A közművesítés kötelező mértéke: a) A nagyvárosi, kisvárosi és kertvárosi kisvárosi lakóterületeket teljes közművesítéssel kell ellátni. b) A településközponti vegyes, gazdasági és üdülő területeket teljes közművesítéssel kell ellátni. c) Ahol szennyvízcsatorna kiépül, kötelezően rá kell kötni. A szennyvízelvezetés szolgáltatásának igénybevétele a használatbavételi engedély kiadásának időpontjától kötelező. Ezeken a területeken a zárt rendszerű szennyvíztározót üzemen kívül kell helyezni, illetve új zárt rendszerű szennyvíztározóra engedélyt kiadni nem lehet. d) Amennyiben a szennyvízkezelés zárt rendszerű egyedi szennyvíztározóban történik, ennek üzembe helyezését a használatbavétel feltételeként kell meghatározni, és vízzáróságát hivatalos mérési dokumentumokkal, a vízzáróság próbájával kell igazolni. e) Az egyes építési övezetekben a belterületen és a beépítésre szánt területen használatbavételi engedélyt kiadni csak az előírt közműhálózat kiépítése, vagy az azokat pótló berendezések megléte esetén lehet. 1 A 7 (9) bekezdését hatályon kívül helyezte a 14/2014. (III.31.) Ör

1 8/A Közterületek, közlekedési és közmű területek telekalakításának sajátos előírásai /1/ Az útlejegyzéssel kapcsolatosan kialakított telkek esetében az övezeti előírásokban előírt alakítható legkisebb telekterületet első ütemben nem kell megtartani, hanem az útlejegyzéssel csökkentett telekterület maradhat. A fennmaradó, kialakult, az övezeti előírásokban előírt telekmérettől kisebb ingatlanokra építési engedély akkor adható, ha a szabályozási tervben előírt telekméret kialakításra került. /2/ Az egyes beépítésre szánt területeken meghatározott építési övezeteken belül kialakított közterületek, közlekedési és közmű területek telekalakításánál az övezetekben előírt alakítható legkisebb telekterület szabályozási előírásait nem kell tartani, helyette a műszaki szükségszerűségből és az egyes közterületek kialakult viszonyaiból következő egyedi telekméretek is alkalmazhatóak. III. FEJEZET ÉPÍTÉSHATÓSÁGI ELJÁRÁSOK KIEGÉSZÍTŐ SZABÁLYAI 9. Építéshatósági eljárások kiegészítő szabályai általános esetekben /1/ Építési engedélyt kiadni csak a szabályozási terv és a HÉSZ, valamint a vonatkozó magasabb rendű előírásoknak megfelelően szabad. /2/ Azokon a területeken, ahol a terület felhasználása és építési övezete a Szabályozási terv szerint megváltozik, építés csak a változásnak megfelelően engedélyezhető. Meglévő funkció megtartható, és az övezetben megengedett mértékig bővíthető, amennyiben azt az övezeti előírások nem tiltják, illetve nem esik egyéb korlátozás alá. A telekalakítás ebben az esetben a HÉSZ 7. (6) bekezdés szerint lehetséges. /3/ Az újonnan kialakítandó vagy tömbfeltárásokkal bővülő összefüggő lakó- és településközponti vegyes, különleges és gazdasági területek esetében, meglévő lakótelepek rehabilitációja során (beleértve a lakótelepeken vagy környezetükben lévő garázstelkek kialakítását is), továbbá lakóparkok kialakításakor telekalakítási tervet kell készíttetni (a 85/2000 (XI.08) FVM rendelet szerint), melyet beépítési tervjavaslat egészítsen ki. A telekalakítási tervet az engedélyezési eljárás során a városi főépítész jóváhagyása után a Képviselőtestülettel is jóvá kell hagyatni. /4/ Az építési engedélyezési eljárás során csak a meglévő környezethez igazodó és környezethez alkalmazkodó épületek engedélyezhetők. Nem engedélyezhető a meglévő építészeti karaktertől idegen, a környezetbe nem illő elem, a tájhagyománytól és a városképtől idegen építészeti karakter, építési anyag, formakultúra és lépték. /5/ Magánerőből megvalósított út, úthálózat önkormányzati tulajdonba vételének feltétele a szilárd burkolat (legalább aszfalt) kiépítése, melynek megvalósítása az átadó tulajdonosnak, vagy jogutódjának kötelezettsége. 1 A rendeletet 8/A -al kiegészítette a 14/2014. (III.31.) Ör

/6/ Az építés során keletkező hulladék elszállítása, vagy ártalommentes elhelyezése az építési, valamint a használatbavételi engedély megadásának feltétele. 1 /7/ /8/ Kereskedelmi, szolgáltató, valamint vendéglátó tevékenység céljára közterületen állandó használatra pavilon nem létesíthető. A meglévő, jelenleg működő ilyen jellegű létesítmények megtarthatóak, alapterületük jelen rendelet hatályba lépését követően egyszer, alapterületük 30%- át meg nem haladó módon bővíthetők, korszerűsíthetők. Az átalakítás és bővítés építéshatósági eljárása során a városi főépítész jóváhagyó véleményét be kell szerezni. /9/ Állattartó épület építése az egyes építési övezeteken belül a város állattartási rendelete alapján történik. Mindenféle állattartó épület esetében a zárt rendszerű, a környezetszennyezést megakadályozó szilárd és híg trágyatárolást kötelezően elő kell írni. Trágya, trágyalé közcsatornába nem vezethető. /10/ Az országos közforgalmú vasútvonal szélső vágányától számított 50 méteres védőtávolságon belül építmény csak külön jogszabályokban megadottak szerint helyezhető el. /11/ Műsorszóró, átjátszó bázisállomások (kivéve kábel tv erősítőket) belterületen és településképi jelentőségű külterületeken nem létesíthetők. 10. Építéshatósági eljárások kiegészítő szabályai értékvédelem alatt álló területeken és ingatlanokon /1/ A jelen rendelet és a szabályozási terv által jelölt építészeti örökségvédelem által érintett területeken és ingatlanokon csak a meglévő környezethez igazodó és környezethez alkalmazkodó épületek engedélyezhetők. Nem engedélyezhető a meglévő építészeti karaktertől idegen, a környezetbe nem illő elem, a tájhagyománytól és az építészeti arculattól idegen és formakultúra, lépték és építési anyag. 2 /2/ 3 /3/ /4/ Bontási engedély azon esetekben, ahol a bontás következtében utcai foghíj jön létre, csak a keletkező foghíj beépítésére vonatkozó előírásával együtt adható ki. 4 /5/ 5 11. Építéshatósági eljárások kiegészítő szabályai nagyvárosi lakó területeken A nagyvárosi lakóterületek helyi városképi védelem alá kerülnek. 1 12. 1 A 9. /7/ bekezdését hatályon kívül helyezte a 31/2008. (VIII. 15.) sz. Ör. 2 A 10. /2/ bekezdését hatályon kívül helyezte a 38/2009. (X.29.) sz. Ör. 3 A 10. /3/ bekezdését hatályon kívül helyezte a 31/2008. (VIII. 15.) sz. Ör. 4 A 10 /5/ bekezdését hatályon kívül helyezte a 38/2009. (X.29.) sz. Ör. 5 A 11. szövegét a 31/2008. (VIII. 15.) sz. Ör. módosította.

13. Tervtanácsi és Főépítészi véleményezések 2 /1/A városi főépítész előzetes véleménye szükséges az alábbi esetekben: a) Az illeszkedés szabályainak megállapítása esetében. b) A szabályozási tervtől eltérő eseti övezeti határ módosításánál. c) A város belterületén és külterületén új telekosztások, telekalakítások és telekösszevonások esetében. d) Egy építési telken több épület elhelyezése esetén. e) Tetőidomok, tetőhajlásszögek, és tetőablakok megállapításánál minden elvi építési engedélyköteles tevékenységnél, valamint védett és kiemelt jelentőségű területeken és védett épületek esetében. f) Helyi építészeti védelem alatt álló épület vagy épületrész esetleges bontásának kérelmezése során g) Védelem alatt álló területen lévő épület felújítása, átalakítása során, reklámok, feliratok, közművek homlokzaton való elhelyezése esetén, annak érdekében, hogy az épület eredeti formavilágának megtartása biztosított legyen. h) Az épületek homlokzati színezésének, tetőformájának és tetőhéjazatának kialakításánál, változtatásánál, anyagának és színezésének meghatározásánál. i) Reklámtábla elhelyezésénél. j)az állandó közterület-használat engedélyezésénél. k)közterületen elhelyezkedő, és újonnan elhelyezendő mikroarchitektúra elemek, utcabútorok, képzőművészeti alkotások, térburkolatok, jelző és irányító táblák, és minden egyéb közterületi tárgy esetében. 3 /2/ Az építés hatósági eljárás során a városi tervtanács egyetértő véleményét szükséges beszerezni az alábbi esetekben: 1. Településrendezési tervek módosítása esetében 2. A városközpontban történő építési ügyekben 14. Az illeszkedés szabályainak alkalmazása Az illeszkedés szabályainak alkalmazásával kell eljárni az alábbi esetekben, amennyiben az általános és konkrét övezeti szabályozás másként nem rendelkezik: a) Előkertek megállapítása b) Hátsókertek megállapítása c) Telekmegosztás esetén az alakítható legkisebb telekszélesség és telekmélység meghatározásánál d) Kötelező építési vonal kijelölése a megadott építési helyen belül 1 A 12 -t az 57/2012. (XII.20.) sz. Ör. hatályon kívül helyezte 2 A 13. /1/ bekezdését a 31/2008. (VIII. 15.) sz. Ör. módosította. 3 A 13. /2/ bekezdését a 31/2008. (VIII. 15.) sz. Ör. módosította.

e) Épület elhelyezés az építési helyen belül f) Melléképületek elhelyezése az építési helyen belül, különös tekintettel a beépítési módra, az elő-, oldal-, és hátsókertre, valamint a tetőformára és a kialakult állapotokra. g) Az épületek homlokzati színezésének, tetőformájának és tetőhéjazatának kialakításánál, változtatásánál, anyagának és színezésének meghatározásánál. h) Beépítési módok helyi alkalmazása i) Minden olyan esetben, amikor a HÉSZ és a Szabályozási terv nem ad egyértelmű szabályozást. IV. FEJEZET TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK ÖVEZETI SZABÁLYOZÁSA BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK 15. Az övezeti jelek értelmezése /1/ A beépítésre szánt területek övezeti kódjának értelmezése az alábbiak szerint történik: Például az övezet jele Lf/S-15-3-4,5) ahol Lf területfelhasználás kategóriája 1 jelű kód a beépítési mód kódja a jelben S (Szabadonálló) 2 jelű kód az alakítható legkisebb telekterület kódja a jelben 15 (1500 m 2 ) 3 jelű kód a megengedett legnagyobb beépítettség mértékének kódja a jelben 3 (30%) 4 jelű kód a megengedett legnagyobb építménymagasság kódja a jelben 4,5 (4,5 m) /2/ A területfelhasználás kategóriája: A területfelhasználás kategóriája Nagyvárosias lakóterület Kisvárosias lakóterület Kertvárosias lakóterület Falusias lakóterület Településközponti vegyes terület Kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület Ipari gazdasági terület Különleges terület Kód Ln Lk Lke Lf Vt Gksz Gip K

/3/ A beépítési mód kódjai: Beépítési mód Szabadonálló beépítés Szabadonálló telepszerű beépítés Szabadonálló keretes beépítés Oldalhatáron álló beépítés Ikres beépítés Zártsorú beépítés Kód S ST SK O I Z 1 /4/ Az alakítható legkisebb telekterület kódjai: Az alakítható legkisebb telekterület Kód Kialakult K 40 m 2 004 360 m 2 03 550 m 2 05 700 m 2 07 900 m 2 09 1.000 m 2 10 1.200 m 2 12 1.500 m 2 15 2.000 m 2 20 3.000 m 2 30 5.000 m 2 50 10.000 m 2 1H 20.000 m 2 2H 30.000 m 2 3H 50.000 m 2 5H /5/ A megengedett legnagyobb beépítettség mértékének kódjai: A megengedett legnagyobb beépítettségi mértéke Kód Kialakult K 10 % 1 20 % 2 30 % 3 40 % 4 50 % 5 60 % 6 70 % 7 80 % 8 90 % 9 1 A 15. /4/ bekezdését a 47/2012. (X. 26.) sz. Ör. módosította.

1, 2 /6/ A megengedett legnagyobb építménymagasság kódjai: A megengedett legnagyobb építmény-magasság Kód mértéke méterben Kialakult építménymagasság K 3,5 m 3,5 4,5 m 4,5 6,0 m 6,0 7,5 m 7,5 9,0 m 9,0 9,5 m 9,5 10,5 m 10,5 12,5 m 12,5 15,0 m 15,0 16,0 m 16,0 33,0 m 33,0 Technológiától függő építménymagasság T 16. A területfelhasználási egységek szintterület sűrűsége A város területén az egyes területfelhasználási egységek esetén betartandó szintterület sűrűségi mutatók értéke: Területfelhasználás egység Szintterület sűrűség Nagyvárosi lakóterület 3,0 Kisvárosias lakóterület 1,5 Kertvárosias lakóterület 0,6 Falusias lakóterület 0,5 Településközponti vegyes terület 2,4 Kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület 2,0 Ipari gazdasági terület 1,5 Különleges 1,0 17. Az egyes területfelhasználási egységekre vonatkozó általános előírások /1/ Építési telken és területen épület, építmény csak akkor helyezhető el, ha: a) az építmény, továbbá a szomszédos ingatlanok és építmények rendeltetésszerű és biztonságos használata biztosított, b) személy és közszolgálati járművek (tűzoltó, mentő, stb.) által megközelíthető, 1 A 15 /6/ bekezdését kiegészítette a 25/2013. (X.25.) sz. Ör 2 A 15. /6/ bekezdését a 28/2007. (VI. 29.) sz. Ör. módosította.

c) a rendeltetésszerű használathoz szükséges energia, ivóvíz (szükség esetén technológiai víz) ellátás biztosítható és használatával az ellátó rendszer működésében zavart nem okoz, d) a keletkező szennyvíz ártalommentes elvezetése vagy elhelyezése és a csapadékvíz elvezetése biztonságosan megoldható, e) az építmény nem befolyásolja károsan a föld alatti vizek szintjét, mozgását és tisztaságát, a levegő minőségét, a zajvédelmi rendeletekben előírt határértékeknél nagyobb zajterhelést nem okoz. f) megfelel a veszélyes üzemek biztonsági övezetében meghatározott előírásoknak. /2/ Azokon a területeken, ahol az építés feltételei (terület-előkészítés, vízrendezés, stb. hiánya miatt) nem biztosítottak, építési munka csak az előírt és szükséges feltételek megteremtése után, az építési feltételek rendelkezésre állását követően engedélyezhető, végezhető. Kivétel az elő-közművesítés, melyet elegendő a használatbavételi engedély kiadásának időpontjáig biztosítani. /3/ Az építési telkeken belül a telek beépített területébe be nem számítandóan az alábbi melléképítmények helyezhetők el, a biztonságos gépjárművel való beközlekedés biztosítása 3 m széles bejáró megtartása mellett. a) előkertben: 1. Közmű csatlakozási műtárgy 2. hulladéktartály tároló (legfeljebb 1,50 m-es magassággal) 3. kirakatszekrény (legfeljebb 0,50 m-es szélességgel, és 1,5 méteres magassággal 4. multireklám tábla (1,5 m 2 felett) a védett területek, településközponti területek, nagyvárosi és kisvárosi lakóterületek esetében nem helyezhető el. b) oldalkertben: 1. közmű csatlakozási műtárgy 2. hulladéktartály tároló (legfeljebb 1,50 m-es magassággal) 3. kirakatszekrény (legfeljebb 0,50 m-es szélességgel, és 1,5 méteres magassággal 4. kerti építmény (hinta, csúszda, szökőkút, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), 5. napkollektor 6. kerti épített tűzrakó hely, lugas, 7. kerti szabadlépcső és lejtő, 8. multireklám tábla (1,5 m 2 felett), a védett területek, településközponti területek, nagyvárosi lakóterületek kivételével, a városi főépítész hozzájárulásával. c) hátsókertben: 1. közmű csatlakozási műtárgy, 2. hulladéktartály tároló (legfeljebb 1,50 m-es magassággal), 3. kirakatszekrény (legfeljebb 0,50 m-es szélességgel, és 1,5 méteres magassággal 4. kerti építmény (hinta, csúszda, szökőkút, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz),

5. kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor, 6. kerti épített tűzrakó hely, lugas, 7. kerti szabadlépcső és lejtő, 8. kerti építmény (hinta, csúszda, szökőkút, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedőkerti épített tűzrakó hely, lugas, háztartási célú kemence 9. kerti tető, legfeljebb 20 m 2 vízszintes vetülettel, 10. multireklám tábla (1,5 m 2 felett), a védett területek, településközponti területek, nagyvárosi lakóterületek kivételével, a városi főépítész hozzájárulásával /4/ Terepszint alatti építmény a közművek és közműépítmények kivételével a legnagyobb beépítés nagyságát meghaladó mértékben csak az építési hely határain belül, a telekre vonatkozó legkisebb zöldfelület megvalósítása mellett engedélyezhető. Amennyiben a terepszint alatti építmény, vagy épületrész terepszinttől számított magassága az 1,0 métert meghaladja, úgy a beépítettség mértékének megállapításakor és az építménymagasság számításánál figyelembe kell venni. Kivételt képeznek a már meglévő pincék és pincerendszerek valamint esetleges technológiai berendezések, ezek felújítása, rendeltetésének megváltoztatása és a telekhatáron belüli területi bővítése engedélyezhető. /5/ Az építési telken - a nagyvárosias lakó és tömbtelkes településközponti vegyes területek kivételével - a telek beépített területébe beszámított módon az alábbi melléképületek helyezhetőek el az övezeti szabályoknak megfelelően: a) jármű- (gépkocsi, motorkerékpár, munkagép stb.) tároló b) a háztartással, lakófunkcióval kapcsolatosan 1. nyári konyha, mosókonyha, szárító 2. tároló építmények (tüzelőanyag- és más tároló, szerszámkamra, szín, fészer, magtár, góré, csűr, pajta stb.) 3. az állattartás céljára szolgáló épületek és építmények, külön önkormányzati rendeletben megadott feltételek teljesítése esetén 4. kisipari vagy barkácsműhely, műterem, kiskereskedelmi üzlet 5. az idegenforgalommal és turizmussal kapcsolatos funkciók (idegenforgalmi, kereskedelmi, szolgáltató, szálláshely-szolgáltató funkciók) 6. fűtés céljára szolgáló melléképület (kazánház) 7. pince, pincefelépítmény. 8. a borászattal kapcsolatos funkciók. c) előkertben melléképület, pavilon nem helyezhető el, kivéve ha a HÉSZ eltérően nem rendelkezik. /6/ A város területén a megengedett legnagyobb építménymagasságtól eltérő tornyok illetve nagy méretű kémények csak a technológia függvényében az alábbi övezetekben létesíthetők: a) Ipari terület (Gip) b) Különleges terület (K)

/7/ Az épületek és építmények rendeltetésszerű használatához szükséges parkoló számot az OTÉK előírásainak megfelelően telken belül kell biztosítani. Ettől eltérni csak az önkormányzat helyi parkolási rendeletében megállapított esetekben és feltételekkel lehet. Ha az építmény elhelyezésének feltétele az OTÉK szerint előírt parkoló szám kialakítása, és erre részben vagy egészben saját telken belül nincs lehetőség, akkor az erre megalkotott külön önkormányzati rendelet, ill. az építtető és az önkormányzat között létrejött megállapodás szerint kell eljárni. /8/ Nagyvárosi lakóterületen, településközponti vegyes területen ill. központi vegyes területen lévő többszintes épület garázsszintjén a gépkocsitároló rendeltetésének megváltozása csak az új funkciónak megfelelő számú férőhely egyidejű kialakítása mellett engedélyezhető. 18. Építési hely, az épület elhelyezése az építési helyen belül /1/ Előkertek, oldalkertek, hátsókertek szabályozása a) Előkertek 1. Az előkertek méretét a szabályozási terv szerint kell meghatározni. A szabályozási terven az alábbi jelölések használatosak: EK = kötelezően megtartandó minimális előkerti méret, szabályozási terv szerinti méretekkel. 2. Ha a szabályozási terv nem rendelkezik az előkert méretéről, akkor újonnan kialakított lakóterületek, és egyéb területfelhasználások esetében az előkerti méret az utcai telekhatártól számított 5 méter. 3. Amennyiben azt a terepadottságok indokolják a kötelező előkert mérete új beépítésű területek esetében ettől eltérő érték is lehet műszaki szükségszerűségből, vagy az illeszkedési szabályok alkalmazásával. 4. Kialakult beépítésű terület esetében a környezetben jellemző értékeket kell alkalmazni az illeszkedés szabályi alapján. b. Oldalkertek Az oldalkertek méretének meghatározása OTÉK szerint történjen, az alábbi eltérések alkalmazásával: 1. Meglévő telek esetében az OTÉK-tól eltérő oldalkerti méretek szabályozása 2. Kisvárosias lakóterületek alább felsorolt építési övezeteire: Minden olyan kialakult építési övezetben, ahol a megengedett legnagyobb építménymagasság értéke 6,0 méter, vagy annál kevesebb. 3. Kertvárosias lakóterületek alább felsorolt építési övezeteire: Minden olyan kialakult építési övezetben, ahol a megengedett legnagyobb építménymagasság értéke 6,0 méter, vagy annál kevesebb 4. Településközponti vegyes területek alább felsorolt építési övezeteire Minden olyan kialakult egyedi telkes építési övezetben, ahol a megengedett legnagyobb építménymagasság értéke 6,0 méter, vagy annál kevesebb

1 5. Az oldalkerti méretek és az épület elhelyezés megállapítása. Amennyiben a telekszélesség kisebb, mint 12 m: - Ha a meglévő telek szélessége egyenlő, vagy kisebb mint 12 méter, akkor az építendő új épületet a telek oldalhatárára kell építeni, a kötelezően megtartandó oldalkerti méret 4 méter. Ez esetben az oldalkertre néző tényleges homlokzatmagasság nem haladhatja meg az 5 métert, illetve az övezetben előírt építménymagasság értéket. - Ha a beépítési oldal felőli szomszédos telken az oldalkertben 1 méteren belül melléképület, egyéb épület, vagy épületrész áll, akkor az új épület 1-1 méterrel kibővített átfedő homlokzatszakaszát nyílás nélküli tűzgátló falként kell megépíteni. ( A jelű ábra szerint) Amennyiben a telekszélesség nagyobb, mint 12 m, de kisebb egyenlő, mint 14 m: - Ha a meglévő, szabályosan beépíteni kívánt telek szélessége nagyobb, mint 12 méter, de kisebb mint 14 méter és az építési oldallal szomszédos telken az építési oldallal ellentétes oldalon a telekhatártól számított 0-3,0 méteren belül melléképület, vagy egyéb épület, épületrész áll, úgy az újonnan építendő épületet 1 méteres csurgótávolságra kell elhelyezni, s az új épület átfedő homlokzatát nyílás nélküli tűzgátló falként kell megépíteni. Ebben az esetben a kötelezően megtartandó oldalkerti méret legalább 4 méter, az oldalkertre néző tényleges homlokzatmagasság nem haladhatja meg az 5 métert, illetve az építménymagasság mértékét. ( B jelű ábra szerint) Amennyiben a telekszélesség nagyobb, mint 12 m, de kisebb egyenlő, mint 16 m: - Ha a meglévő, szabályosan beépíteni kívánt telek szélessége nagyobb, mint 12 méter, de kisebb egyenlő, mint 16 méter és az építési oldallal ellentétes oldalon a telekhatártól számított 0-4,0 méteren belül melléképület, vagy egyéb épület, épületrész állt, úgy az újonnan építendő épület és a meglévő épületrész között legalább 4 méter telepítési távolságot kell tartani. Ebben az esetben a kötelezően megtartandó oldalkerti méret legalább 4 méter, amennyiben az új épület szélessége nem haladja meg a 9 métert. Ez esetben az oldalkertre néző tényleges homlokzatmagasság nem haladhatja meg az 5 métert, illetve az építménymagasság értékét. ( C jelű ábra szerint) Amennyiben a kialakult telek kertvárosias lakóterületen belül helyezkedik el és ikres kialakult beépítési móddal beépített Ha a kialakult telek kertvárosias lakóterületen belül helyezkedik el és kialakult ikres beépítési móddal rendelkezik valamint az övezetben szabályozott megengedett legnagyobb építménymagasság értéke nem haladja meg a 6 métert az oldalkert 3 méterre csökkenthető. 6. Az 5. pontban megadott oldalkerti méretek és telepítési távolságok alkalmazásakor az alábbi szabályok is figyelembe veendők: - A tetőfedés anyaga csak nem éghető anyag lehet (cserép, betoncserép, stb.) 1 A 18. /1/ bekezdés b) pont 5. alpontját kiegészítette a 31/2008. (VIII. 15.) sz. Ör.

- A csökkentett telepítési távolság ellenére a szomszédos telek felé tetőfelület megjelenhet (nyeregtető, sátortető, stb.) a szomszéd telek felé nem kell tűzfalat építeni, de az ereszt tűzálló anyagból kell megépíteni. - Az építési oldal felőli szomszéd felé néző tetőfelületen nyílászáró nem létesíthető. - A csökkentett telepítési távolság felé néző ereszt tűzgátló anyagból kell kiképezni A jelű ábra B jelű ábra C jelű ábra c) Hátsókertek TSZ: telekszélesség TT: telepítési távolság EK: Előkerti méret az övezeti szabályozás szerint HK: Hátsókerti méret az övezeti szabályozás szerint Nyílás nélküli tűzgátló fal A hátsókertek megállapítása általában az OTÉK szerint történik az alábbi eltérésekkel: 1. A kertvárosi és falusi lakóterületek esetében az építési határvonal az utcai telekhatártól számított maximum 40 méter. Amennyiben a telekmélység kisebb, mint 40 méter, úgy a hátsókertek méretét az OTÉK szerint kell megállapítani 2. A hátsókertek megállapításánál a szabályozási terven jelölt határvonalat is figyelembe kell venni, illetve azt a szabályozási terven megadott érték szerint kell megállapítani. HK minimális hátsókerti méret szabályozási terv szerinti méretekkel 3. Kialakult viszonyokra való tekintettel a hátsókerti méret az OTÉK-tól eltérő méretű és 0 méter is lehet a tűzvédelmi előírások betartásával, a Szabályozási Terven jelölt helyeken, vagy a főépítésszel és az építéshatósággal egyeztetett illeszkedés esetében.

/2/ Építési vonal a) Az építési vonalat a szabályozási terv szerint kell meghatározni, ha az övezeti szabályozás másként nem rendelkezik. A szabályozási terven az alábbi jelölések használatosak: ÉV = kötelező építési vonal az utcai telekhatártól ÉV építési vonal a megadott határok között az utcai telekhatártól számítva ÉV építési vonal minimális értéke az utcai telekhatártól ÉV = K Kialakult építési vonal b) Kialakult beépítések és kialakult beépítések közé épülő új beépítések esetében az építési vonalat az építéshatóság állapítja meg az illeszkedés szabályai alapján, a főépítész jóváhagyásával. 19. A beépítési módok helyi alkalmazása A kisvárosi, kertvárosi és falusias lakóterületeken belül a szabályozott épületelhelyezésnél az alábbi, kiegészítő szabályokat is alkalmazni kell a védett területek kivételével: /1/ Oldalhatáron álló beépítési mód a) Főépületek esetében 1. 12 méter kialakult telekszélesség alatt az épület csak oldalhatárra helyezhető el. 2. Ha a telek szélessége meghaladja a 12 métert, az oldalhatáron álló épület elhelyezés maximum 1,0 méter széles csurgó távolság elhagyásával is lehetséges. 3. Amennyiben a telek szélessége eléri, vagy meghaladja a 18,0 métert, az épület szabadon állóan is elhelyezhető. Ebben az esetben az eredeti oldalkert nem csökkenthető, míg az eredeti építési oldaltól tartandó távolság a megengedett legnagyobb építménymagasság fele, de legalább 3,0 m. 4. A lakóterületek saroktelkein - oldalhatáron álló beépítési mód esetében - az épület szabadon állóan is elhelyezhető az egyéb övezeti előírások betartásával. A szabadon álló beépítés a szomszédos építési telek építési jogait nem korlátozhatja. Amennyiben kötelező előkertet tartalmaz a szabályozás, úgy az épület elhelyezését tekintve az előkert mértékével csökkentett telekszélesség alapján kell eljárni. 5. Ha a meglévő beépítés indokolja, (pl.: már meglévő - építési oldalváltásnál) az épületek elhelyezése ikres is lehet. b) Melléképületek esetében 1. A kötelező oldalkerti méretek betartása mellett melléképület szabadonállóan is elhelyezhető. 2. Kialakult állapotok szerint az illeszkedés szabályaira figyelemmel más beépítési mód is alkalmazható.

3. Oldalkertbe garázs csak a főépülettel egybeépítve az illeszkedési szabályok megtartása mellett engedélyezhető. /2/ A zártsorú beépítési mód a) A teljes zártsorúsítás nem kötelező, helyette az oldalhatáron álló épületelhelyezés sajátos formáját a hajlított ház típust (utcával párhuzamos épületszárny és rá merőleges oldalhatáron álló épületszárny) és a hézagosan zártsorú épület-elhelyezést (a zártsorú jelleget legalább 3,0 méter magas falkerítés biztosítja) vagy a csoportos (sorházas) épület-elhelyezést is lehet alkalmazni. A teljes zártsorúsítás esetén is legalább 3,00 m, közforgalom esetén 3,50 m széles, és 3,00 m magas kapuáthajtóval szükséges biztosítani a telkek gépjárművel való megközelítését. b) Az övezeti jelekben Z*-gal jelölt zártsorú beépítési mód esetében a magasabb rendű út felőli telekvonalon a zártsorúsítás kötelező, amennyiben azt a csatlakozó telekhatáron álló épület kialakítása (nyílászáró, átnyúló eresz) nem akadályozza. c) Az utcai szárny úgy alakítandó ki, hogy az a szomszédos ingatlanok átépítése során legalább 6,0 m mélységben a zártsorú csatlakozás lehetőségét biztosítsa. Az utcai szárny mélysége a csatlakozó telekhatárok mentén - tűzfalasan kialakítva - nem lehet több mint 12,00 m. d) A hézagosan zárt beépítés esetén az utcai épületszárny oldalkertje legalább 4,00 m. Ezen a véghomlokzaton nyílászáró lehet, ha az érintett de épületrész az eresz kivételével ebbe a sávba nem állhat. e) A hátsó épületszárnyak kialakítását az oldalhatáron álló beépítés általános előírásai alapján kell alkalmazni. f) A hátsó épületszárny homlokzatmagassága legfeljebb 6,00 m lehet. g) A hátsó épületszárny, amennyiben a szabadon álló beépítésnek megfelelően létesül, az eredeti építési oldalon legalább 2,0 m magas tömör kerítés létesítendő. 1 /3/ Védett területek eltérő beépítési lehetőségei Az egyes területfelhasználási egységeken belül a szabályozott beépítési módtól az alábbi esetekben lehet eltérni a védett területeken és a helyi védelem alatt álló épületeknél: Amennyiben a felmérések és kutatások valamint egyéb körülmények indokolttá teszik az eltérést, úgy azt az illeszkedés szabályainak megfelelően lehet engedélyezni. /4/ Melléképületek elhelyezése: a) Melléképületek az egyes építési övezetekben az előírt beépítési módtól eltérően, a kialakult állapotoknak és a helyben szokásos módoknak megfelelően is elhelyezhetőek az illeszkedés szabályai szerint. b) Melléképületek az egyes építési övezetekben az előírt beépítési módtól eltérően, előkertben is elhelyezhetők amennyiben a tereplejtés meghaladja a 15%-ot. A kialakult állapotok és az illeszkedés szabályainak megfelelően is elhelyezhetőek a garázsok az előkertben. 1 A 19. /3/ bekezdését a 31/2008. (VIII. 15.) sz. Ör. módosította.

20. A kialakult állapot értelmezése /1/ Az egyes építési övezetekben megadott övezési előírások az újonnan kialakított telkekre, és újonnan létesített épületekre, funkciókra vonatkoznak /2/ Kialakult telek akkor is beépíthető, ha az övezeti szabályozásban megadott alakítható legkisebb telekterület a minimális telekszélesség és telekmélység értékeinek nem felel meg, de azon épület a szükséges telepítési távolságok (OTÉK és HÉSZ 18, (1) b), valamint a sajátos övezeti előírások) betartásával elhelyezhető. /3/ Amennyiben az oldalhatáron álló új beépítésű épület megépítését a szomszéd telken lévő meglévő épület akadályozná, az új épület a HÉSZ 18. (1) b) pontban megadottak alapján építhető. /4/ Abban az esetben, ha a telek meglévő beépítettségének mértéke nagyobb, mint az övezeti szabályozásban megadott megengedett legnagyobb beépítettség mértéke, úgy megtartható, és legfeljebb egyszeri alkalommal 5%-kal bővíthető az épület alapterületének egyharmad részéig történő bontás esetén. Ennél nagyobb mértékű bontás esetén az övezeti szabályozásban megadott beépítettségi mérték az irányadó. /5/ A kialakult beépítettségi mérték - mely nagyobb az övezetben megadottaknál - nem korlátozza az épület szintterületének növelését (tetőtérbeépítés, emeletráépítés) az övezetben szabályozott szintterületsűrűségi mutató és egyéb övezeti szabályok megtartása mellett. /6/ Abban az esetben, ha a meglévő épület kialakult építmény és homlokzatmagassága nagyobb, mint az övezeti szabályozásban megadott építménymagasság értéke úgy megtartható. /7/ Kertvárosi és falusi lakóterületen belül azon telek melyet legalább két oldalról utca, közterület határol (sarok vagy átmenő telek), akkor is megosztható és lakóházzal vagy egyéb lakóterületen elhelyezhető funkcióval beépíthető, ha az övezeti szabályozásban megadott alakítható legkisebb telekterület értéke nem tartható, de az alakítandó és megmaradó telek legalább 400 m 2 területű. Saroktelek és átmenő telek esetében a megengedett legnagyobb beépítettségi mérték növelhető 10 %-kal, amennyiben mindkét utca felé főépület épül. 1 21. A továbbtervezésre kijelölt területek 22. Az épületek kialakítására vonatkozó általános előírások /1/ Saroktelken csak sarokház épülhet, az utcák felé egyenrangú homlokzatokkal. 1 A 21. -t hatályon kívül helyezte a 31/2008. (VIII. 15.) sz. Ör.

/2/ Oldalfalon és egyéb épületszerkezetként fém kémény nem helyezhető el. Amennyiben más műszaki megoldás nem alkalmazható, akkor főépítészi véleményezéssel úgy engedélyezhető, hogy a kémény a közterület felől takarva legyen. /3/ Szabadlépcső csak legfeljebb 1,50 m szintkülönbségig alkalmazható. /4/ Közterület fölé zárt épületrész, nem lóghat, csak a közterület tulajdonosának és az önkormányzatnak a külön hozzájárulásával. /5/ Közterület fölé nyitott épületrész (erkély, oldalfolyosó, előtető, eresz, stb.) csak abban az esetben nyúlhat, ha az a közterület rendeltetésszerű és biztonságos használatát, az esetleges légvezetékek biztonsági zónáját valamint a közterületi fák, növényzet lombozatát, állagát nem veszélyezteti. /6/ Közterület fölött átívelő, a szemközti ingatlanokat, illetve épületeket összekötő híd, épület építése, csak a szabványos közúti űrszelvény biztosítása mellett, és az önkormányzat egyedi hozzájárulásával lehetséges. /7/ Oldalszárnyak építése a lakó, településközponti vegyes övezetein belül: a) Egyedi telken egy vagy több oldalszárny vagy egyéb épületszárny létesíthető, de az oldalszárnyak között legalább a tényleges építménymagasság értékének megfelelő udvar szélességet kell biztosítani. b) Tömbrehabilitáció, vagy tömbtelek esetén több oldalszárny is építhető, de a maximális telekszélességnek el kell érnie a 35 métert. c) Keretes beépítés esetében a telekszélesség minimális mérete 45 méter, telekmélysége 50 méter. /8/ A magastető hajlásszöge 25-45 között választandó meg. LAKÓTERÜLETEK 23. Nagyvárosi lakóterületek /1/ A szabályozási terven Ln jellel jelölt nagyvárosias lakóterület sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 12,50 m-es épületmagasságot meghaladó, de 33,0 m-es magasságot el nem érő elsősorban lakóépületek elhelyezésére szolgál. /2/ Kialakított úszótelken épület, építmény a vonatkozó rendelet (Lásd 8/2000. (XI.8.) FVM rendelet ) előírásainak betartásával helyezhető el. /3/ A nagyvárosias lakóterületen belül a meglévő lakóépületeken kívül az alábbi létesítmények helyezhetők el: a) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület. b) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület. /4/ A nagyvárosias lakóterületen az alábbi létesítmények kivételesen elhelyezhetők: a) szálláshelyet szolgáltató épület, b) igazgatási épület,

c) sportépítmény. /5/ A nagyvárosias lakóterületen belül nem helyezhető el: a) üzemanyagtöltő állomás, valamint önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ezeket szállító járművek számára b) önálló ipari jellegű és termelő gazdasági létesítmény, épület és építmény. /6/ Az övezeten belüli garázsokat egységes építészeti kialakítás mellett csoportosan lehet elhelyezni. A garázsterületek kijelölését csak helykijelölési tanulmányterv alapján lehet elvégezni, melyet jóváhagyó főépítészi vélemény birtokában a Képviselőtestülettel jóvá kell hagyatni. /7/ A meglévő lakótelepek lakóövezeteire vonatkozó általános építészeti szabályozás: a) A beépítési mód kialakult, részben szabadon álló, részben típusépületek szekcióiból összeállított, részben keretes vagy keretes beépítésű, mely a határoló utcák felé viszonylag zártan jelenik meg, védett tömbbelsőket közrefogva. b) A megengedett legnagyobb beépítettség mértékét a kialakult állapotok szerint kell figyelembe venni az alábbi eltérésekkel: 1. A lakóövezeten a kialakult építési helyen belül a szekciók alapterülete maximum 10%-kal növelhető egységes épületrekonstrukció esetében, melynek célja a homlokzat rekonstrukció, a liftelhelyezés, bejárati előterek és hozzájuk tartozó kiszolgáló funkciók elhelyezésének elősegítése. 2. Spontán, egyedi esetekben bővítés nem engedélyezhető, csak legalább egy szekcióra vonatkozóan. c) Az épületek meglévő homlokzatmagassága csak a tetőtér beépítésnél megengedett mértékben - maximum 1,2 méter - növelhető. Emeletráépítés nem engedélyezhető. d) Magastető építés egységes, teljes épületegyüttest magába foglaló módon történhet. Önálló álló tetőablak nem építhető, helyette a homlokzattal egybeépített, a homlokzatszélesség 1/3 részét meg nem haladó tetőfelépítmény létesíthető, melynek magassága nem haladhatja meg az emeletmagasság mértékét. e) Védett épületeken magastető ráépítés nem engedélyezhető. f) Magas tető ráépítés esetén garzonlakás nem építhető. A tetőtereket az alattuk lévő szintekkel egybe lehet kapcsolni. g) Tetőtér beépítés esetén szekciónként maximum 2 önálló rendeltetési egység építhető. h) A lakóépületekben a lakások eltérő használata az érvényes jogszabályok szerint lehetséges. Nem helyezhető el azonban vendéglátó funkció és termelő jellegű gazdasági funkció. i) A homlokzatok átalakítása a városközpont területén és a védett területek esetében csak egységes módon egy időben történhet egy épületen belül. Az átalakítások során az illeszkedés szabályainak, illetve az értékvédelmi szabályozásnak megfelelően kell eljárni.