Az ELTE ÁJK Nemzetközi jogi tanszék oktatói által fogadott évfolyam- és szakdolgozati témák (ellenkező jelzés hiányában más témák is szóba kerülhetnek, egyéni konzultáció után) Jeney Petra Évfolyamdolgozat témák 1. A Lisszaboni Szerződés hatása az uniós jogalkotási eljárásokra 2. A nemzeti parlamentek szerepének változása a Lisszaboni Szerződés nyomán 3. Az Európai Parlament ellenőrző jogosítványainak változása a Lisszaboni Szerződés nyomán 4. Az Európa Parlament jogalkotásban betöltött szerepének változása a Lisszaboni Szerződés nyomán 5. Az EUMSZ 290. cikke alapján a felhatalmazás körében elfogadott aktusok 6. Az EUMSZ 291. cikke alapján a végrehajtás körében elfogadott jogi aktusok 7. Az európai polgári kezdeményezés 8. A Lisszaboni Szerződés hatása az Európai Unió Bíróságára 9. Az Európai Külügyi Szolgálat tevékenysége 10. Az Európai Unió Alapjogi Chartája 11. A Lisszaboni Szerződés hatása a szabadság, biztonság és jog érvényesülésének területére 12. Az Európai Unió hatáskörei a büntető igazságügyi együttműködés területén 13. A Eurojust tevékenysége 14. Az Európai Unió hatáskörei a rendőrségi együttműködés területén 15. Az Europol tevékenysége 16. Az Európai Unió hatáskörei a polgári igazságügyi együttműködés területén 17. A Fogyasztói Jogi Irányelv Megbeszélés szerint egyéb témakörök az Európai Unió intézményei, hatásköre és joga, tagállami jog és az uniós jog kapcsolatának köréből, valamint az Európai Unió fogyasztóvédelmi politikájának és szabadság, biztonság és jog érvénysülésének területe köréből. Szakdolgozati témák 1. A Lisszaboni Szerződés hatása az uniós döntéshozatali eljárásokra 2. A nemzeti parlamentek szerepének változása az európai integráció keretében 3. A tagállami parlamentek európai uniós ügyekben gyakorolt ellenőrzési jogosítványai 4. Az Európa Parlament ellenőrző jogosítványainak alakulása az európai integrációs folyamat során 5. Az Európa Parlament jogalkotásban betöltött szerepének változása a Lisszaboni Szerződés nyomán 6. Felhatalmazáson alapuló aktusok elfogadása az Európai Unióban - a komitológia eljárástól az EUMSZ 290. és 291. cikke alapján elfogadott aktusokig 7. Az Európai Unió csatlakozása az Európai Emberi Jogi Egyezményhez 1
8. Az Európai Ügyész Hivatalának létrehozása 9. Szabályozási politika változása az EU fogyasztóvédelem körében Megbeszélés szerint egyéb témakörök az Európai Unió intézményei, hatásköre és joga, tagállami jog és az uniós jog kapcsolatának köréből, valamint az Európai Unió fogyasztóvédelmi politikájának és szabadság, biztonság és jog érvénysülésének területe köréből. Kajtár Gábor 1. Az erőszak tilalma a nemzetközi jogban (története, az 1945-ös rendszer, kihívások) 2. Az önvédelem joga 3. Önvédelem a terrorizmussal szemben 4. Humanitárius intervenció 5. Responsibility to Protect (R2P) 6. A Biztonsági Tanács és a Nemzetközi Bíróság kapcsolata 7. A Biztonsági Tanács és az emberi jogok problematikája 8. Békefenntartás (generációk, univerzális és regionális, Darfúr, Haiti) 9. Diplomáciai jog (mentesség, kiváltságok, funkciók) 10. Konzuli jog (mentesség, kiváltságok, funkciók) 11. Joghatóság (büntető joghatóság, elfogadott és új joghatósági alapok) 12. Immunitás (állam-, államfő-, külügyminiszterek státusa) 13. Az egyes politikai eszmeáramlatok hatása a nemzetközi jogra 1. Az EU intézményrendszerének egyes kérdései (Tanács, Bizottság, Európai Parlament) 2. Az EU intézménytörténete és jövője, integrációelméletek 3. A Lisszaboni Szerződés (előzmények, hatálybalépés, jelentősége, hatása) 4. Közös kül- és biztonságpolitika (CFSP) 5. Közös biztonság- és védelempolitika (ESDP) Kardos Gábor 1. Az emberi jogok nemzetközi védelme 2. A kisebbségi jogok nemzetközi jogi védelme 3. A szociális jogok nemzetközi védelme 4. A nemzetközi jog története 5. A nemzetközi konfliktusok békés elintézése diplomáciai úton 6. A szuverenitás és az önrendelkezés 7. A humanitárius nemzetközi jog 8. Nemzetközi szervezetek joga 9. Külpolitika és az emberi jogok védelme 2
10. Geopolitika és a nemzetközi jog 1. Az integráció történte, mozgatórugói 2. Az EU szociális politikája Kende Tamás 1. Az EU intézményeinek változása a Lisszaboni szerződés hatálybalépése esetén 2. A Lisszabon utáni EU intézményrendszer és az Egyesült Államok illetve az NSZK intézményrendszerének összehasonlítása (jogi és politikai szempontok) 3. Az Európai Bizottság politikai felelősségének változása 1990 óta 4. Az Európai Parlament politikai hatásköreinek változása 1990 óta 5. A közösségi jog magyarországi implementációjával kapcsolatos gyakorlati problémák 6. Közösségi jogi hivatkozások a magyar bíróságok előtt 7. Az EU és a WTO állami támogatásokkal kapcsolatos szabályozásán belül részkérdések 8. Az EU és a WTO közszolgáltatásokkal kapcsolatos szabályozásán belül részkérdések 1. A nemzetközi környezetvédelmi jog változása az alábbi területeken (CITES, ózonréteg védelme, globális felmelegedés, mindezek magyar implementációja) 2. Magyarország beruházás-védelmi egyezményei és beruházás-védelmi jogvitái 3. Magyarország közösségi és nemzetközi jogi kötelezettségeinek ütközéséhez kötődő problémák Lattmann Tamás 1. A nemzetközi jog és Magyarország: transzformációs problémák és hiányosságok 2. Államiság, állami joghatóság kérdései 3. Nemzetközi szerződések és hozzájuk fűzött fenntartások 4. A Nemzetközi Bíróság tevékenysége, különös tekintettel a joghatósági kérdésekre 5. Emberi jogok védelme a nemzetközi jog területén, különös tekintettel az Európa Tanács tevékenységére 6. Emberi jogok védelme a fegyveres konfliktusok során 7. A fegyveres konfliktusokra vonatkozó szabályok a nemzetközi jog területén (ius ad bellum és ius in bello kérdések, napjaink fegyveres konfliktusainak nemzetközi jogi kérdései) 8. A terrorizmussal szembeni fellépés és a nemzetközi jog 3
9. Egyének / Nem-kormányzati szervezetek a nemzetközi jog területén 10. A nemzetközi büntetőjog intézményei 1. Az EU döntéshozatali rendszerének működése, a tagállami érdekérvényesítés lehetőségei 2. Az Európai Parlament működése, hatásköreinek változása, különös tekintettel a Lisszaboni Szerződésre 3. Az Európai Unió és az emberi jogok kérdése: Strasbourg és / vagy Luxembourg? 4. A tagállamok elleni kötelezettségszegési eljárások Nagy Boldizsár 1. A nemzetközi jog elméleti kérdései 2. A nemzetközi jog tudományának modern (és posztmodern) iskolái, viszonya a nemzetközi kapcsolatok elméletéhez 3. Szuverenitás, annak politikai, filozófiai vonatkozásai is 4. Jogforrástani kérdések 5. A szerződések joga 6. Nemzetközi és magyar menekültjog. 7. A nemzetközi migráció joga és gyakorlata 8. Az állampolgárság nemzetközi jogi oldala 9. A nemzetközi térségek és erőforrások (tengerjog, világűrjog, az emberiség közös öröksége) használata 10. Az emberiség közös öröksége, az emberiség közös gondja, az UNESCO világörökségvédelme 11. Fenntartható fejlődés - szegénység mérséklés - fejlődés-elméletek 12. A nemzetközi folyók hajózási és nem hajózási célú használata 13. Légijog 14. Környezetvédelmi jog, különösen a vizek, az ózonréteg, és az éghajlat kérdései 15. Környezetvédelem és kereskedelem kölcsönhatása 16. Viták békés rendezése 17. A Nemzetközi Bíróság 18. A nemzetközi jogi felelősség 1. Az EU környezetvédelmi joga 2. A szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésének térsége - különös tekintettel a harmadik államok polgárainak belépésére és tartózkodására 3. A schengeni acquis 4. Az EU menekültjoga és -politikája Valki László 4
1. A fegyveres erőszak nemzetközi jogi értelmezése 2. A délszláv háború (1991-1995) 3. A koszovói háború (1999) 4. A terrorellenes háborúk (Afganisztán, Irak, 2001/2003-) 5. Fegyveres közjáték Grúziában (2008) 6. Irán nukleáris programja 7. A hidegháború történetének egyes fejezetei (a berlini blokád, a kubai rakétaválság stb.) 8. A világrend és a nemzetközi jogrend változásai 9. Az önrendelkezési jog korlátai 10. A humanitárius intervenció megengedhetősége (Koszovó, Líbia) Utoljára módosult: 2013. március 1. 5