VIRTUÁLIS ERŐMŰVEK KIVITELEZÉSE, MŰKÖDTETÉSE

Hasonló dokumentumok
A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai. Örményi Viktor május 6.

Hazai műszaki megoldások az elosztott termelés támogatására

A rendszerirányítás. és feladatai. Figyelemmel a változó erőművi struktúrára. Alföldi Gábor Forrástervezési osztályvezető MAVIR ZRt.

Üzemlátogatás a MAVIR ZRt. Hálózati. Üzemirányító Központjában és Diszpécseri. Tréning Szimulátorában

Virtuális erőművi technológia fejlődése, szabályozási központok lehetőségei a rendszerszintű szolgáltatások piacán

XVIII. Kapcsolt hő- és villamosenergia-termelési konferencia programja Balatonalmádi, Hotel Ramada, március

ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt.

KÖZPONTI OKOSHÁLÓZATI MINTAPROJEKT

A kapcsolt energiatermelők helyzete Magyarországon. XVII. Kapcsolt Hő- és Villamosenergia-termelési Konferencia március

A megújuló energia alapú villamos energia termelés támogatása (METÁR)

A megújuló erőforrások használata által okozott kihívások, a villamos energia rendszerben

A hazai szervezett energiapiac és a napon belüli kereskedelem bevezetése és a tőle várható hatások

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban

Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században

STRATÉGIA: Növekedésre programozva

Engedélyesek közös kihívásai a VER üzemirányításában

A megújuló energia alapú villamos energia termelés támogatása (METÁR)

Energiatárolás szerepe a jövő hálózatán

Divényi Dániel, BME-VET Konzulens: Dr. Dán András 57. MEE Vándorgyűlés, szeptember

Szőcs Mihály Vezető projektfejlesztő. Globális változások az energetikában Villamosenergia termelés Európa és Magyarország

Sajtótájékoztató február 11. Kovács József vezérigazgató

MEGÚJULÓ ENERGIA MÓDSZERTAN CSG STANDARD 1.1-VERZIÓ

Aktuális kutatási trendek a villamos energetikában

Kiserőművek az Átviteli Rendszerirányító szemével

Szabályzó központok az elmúlt év tapasztalatai

"Lehetőségek" a jelenlegi villamos energia piaci környezetben

Sajtótájékoztató január 26. Süli János vezérigazgató

Megújulóenergia-hasznosítás és a METÁR-szabályozás

Energetikai gazdaságtan. Bevezetés az energetikába

Foto-Villamos rendszerek elterjedésének lehetőségei és gátjai Magyarországon Budapest, Megyik Zsolt

A megújulóenergia-termelés Magyarországon

Széndioxid-többlet és atomenergia nélkül

A kötelező átvételi rendszer módosításai a partnerek visszajelzései alapján

Az MVM Csoport időszakra szóló csoportszintű stratégiája. Összefoglaló prezentáció

K+F lehet bármi szerepe?

A napenergia-hasznosítás jelene és jövője, támogatási programok

A nap- és szélerőművek integrálásának kérdései Európában. Dr. habil Göőz Lajos professor emeritus egyetemi magántanár

INDÍTÓ GONDOLATOK VILLAMOS ENERGIA RENDSZEREK JELENE ÉS A FEJLŐDÉS TRENDJEI

Magyarország megújuló energia stratégiai céljainak bemutatása és a megújuló energia termelés helyezte

Tervezzük együtt a jövőt!

Éves energetikai szakreferensi jelentés

Mit jelent 410 MW új szélerőmű a rendszerirányításnak?

Nagyok és kicsik a termelésben

Éves energetikai szakreferensi jelentés

Kapcsolt energiatermelés Magyarországon XIX. Kapcsolt Hő- és Villamosenergia-termelési Konferencia március 2-3.

A megújuló energiaforrások hazai helyzete és jövője

Kereskedés a villamosenergia-piacon: a tréder egy napja

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

2018. ÉVES SZAKREFERENS JELENTÉS. R-M PVC Kft. Készítette: Group Energy kft

Napenergia rendszerek létesítése a hazai és nemzetközi gyakorlatban

Az energia menedzsment fejlődésének intelligens technológiai támogatása. Huber Krisz=án október 9.

GEOTERMIKUS ER M LÉTESÍTÉSÉNEK LEHET SÉGEI MAGYARORSZÁGON MGtE workshop, Szegvár június 9.

Gyakorlati tapasztalat Demand Side Response Magyarországon. Matisz Ferenc

Megújuló energia, megtérülő befektetés

A Csepel III beruházás augusztus 9.

Éves energetikai szakreferensi jelentés

Hőtárolók a kapcsolt energiatermelésben

Szolgáltatások önkormányzatok részére. GA Magyarország Kft.

4 évente megduplázódik. Szélenergia trend. Európa 2009 MW. Magyarország 2010 december MW

Az óraátállítás hatásai a villamosenergia -rendszerre. Székely Ádám rendszerirányító mérnök Országos Diszpécser Szolgálat

Magyar Energetikai Társaság 3. Szakmai Klubdélután

XX. Kapcsolt hő- és villamosenergia-termelési konferencia programja Balatonfüred, Hotel Füred, március

E L Ő T E R J E S Z T É S

METÁR SZEREPE ÉS A KOCKÁZATMENEDZSMENT A

2018. ÉVES SZAKREFERENS JELENTÉS. A Beton Viacolor Térkő Zrt. Készítette: Group Energy kft

Földgázalapú decentralizált energiatermelés kommunális létesítményeknél

93/2004. (VII. 9.) GKM rendelet

PROGNÓZIS KISÉRLET A KEMÉNY LOMBOS VÁLASZTÉKOK PIACÁRA

Energiatermelés, erőművek, hatékonyság, károsanyag kibocsátás. Dr. Tóth László egyetemi tanár klímatanács elnök

A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője

PannErgy Nyrt. NEGYEDÉVES TERMELÉSI JELENTÉS II. negyedévének időszaka július 15.

Kapros Zoltán: A napenergia hasznosítás környezeti és társadalmi hatásai

Az Energiewende német szemmel

MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ VILLAMOS ENERGIA, KAPCSOLT HŐ ÉS VILLAMOS ENERGIA, VALAMINT BIOMETÁN TERMELÉS KEOP /C

A megújuló energia termelés helyzete Magyarországon

PÁLYÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ TOP

Az elosztott termelés szabályozási környezete

25 év biztonság Naperőművek komplex üzemeltetése

Tartalom Szkeptikus Konferencia

Az Energia[Forradalom] Magyarországon

Biogázból villamosenergia: Megújuló energiák. a menetrendadás buktatói

Éves energetikai szakreferensi jelentés év

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon

Magyarország megkívánt szerepe a megújuló technológiák, illetve a napelemes rendszerek elterjedésében Kiss Ernő MNNSZ elnök

Piac, reguláció és hatékonyság a villamosenergia-iparban

AZ ENERGIAJOG LEGÚJABB KIHÍVÁSAI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ INTELLIGENS RENDSZEREKRE

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Megépült a Bogáncs utcai naperőmű

Energiapolitika hazánkban - megújulók és atomenergia

"Bármely egyszerű probléma megoldhatatlanná fejleszthető, ha eleget töprengünk rajta." (Woody Allen)

A Kormány 391/2015. (XII. 11.) Korm. rendelete egyes energetikai tárgyú kormányrendeletek módosításáról

Frissítve: július :13 Netjogtár Hatály: 2017.XII Magyar joganyagok - 232/2015. (VIII. 20.) Korm. rendelet - a költségvetési intézmén

Hulladékok szerepe az energiatermelésben; mintaprojekt kezdeményezése a Kárpát-medencében

Adaptív menetrendezés ADP algoritmus alkalmazásával

Varga Katalin zöld energia szakértő. VII. Napenergia-hasznosítás az Épületgépészetben Konferencia és Kiállítás Budapest, március 17.

SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ február 01. Magyar Villamos Művek Zrt. vezérigazgatója

A villamos energiát termelő erőművekről. EED ÁHO Mérnökiroda

A megújuló energiaforrások alkalmazásának hatásai az EU villamosenergia rendszerre, a 2020-as évekig

Éves energetikai szakreferensi jelentés

JELENTÉS. a negyedévente újonnan belépő háztartási méretű kiserőművekről (2017 Q1 és Q2) november

Átírás:

VIRTUÁLIS ERŐMŰVEK KIVITELEZÉSE, MŰKÖDTETÉSE 2017.04.06. Az Energetikai Szakkollégium Dr. Ronkay Ferenc emlékfélévének hatodik előadásán a virtuális erőművek kivitelezéséről, üzemeltetéséről és a jövőbeni fejlesztési irányokról hallhattak előadásokat az érdeklődők. A Szakkollégium a VPP Energy Zrt. munkatársait, Szabó Zoltán Vezérigazgató-helyettest, Németh Lajos Fejlesztési igazgatót és Scheckk Imrét, a Szabályozóközpont vezetőjét hívta meg az előadás megtartására. Scheckk Imre azonban betegség miatt nem tudott jelen lenni, ezért őt Varga Ágnes, a VPP Energy Zrt. Termékfejlesztési vezetője helyettesítette. KITEKINTÉS, TRENDEK Első előadónk, Szabó Zoltán egy rövid kitekintést tartott az energiaszektor aktuális helyzetéről, a piaci trendek alakulásával kapcsolatosan. Európáról elmondható, hogy az egyes országok termelési struktúrájában jelentős eltérések mutatkoznak. Szélsőséges példaként említhető Franciaország, ahol domináns a nukleáris alapú energiatermelés, Norvégia, ahol jelentős a vízi energia, valamint Lengyelország, ahol jellemzően fosszilis bázison történik a villamos energia előállítása. Megújuló alapú villamosenergia-termelés részarányát tekintve Európában egyértelműen Norvégia áll az élen, a rendelkezésére álló jelentős vízi energiának köszönhetően. A megújuló energiaforrások szerepe a villamosenergia-termelésben azonban Európa szerte jelentős növekedést mutat. A megújulókon belül két domináns szegmensről, a szél- és napenergiáról beszélhetünk, előbbinek 2,4%-ról 15,6%-ra, míg utóbbinak 0,02%-ról 10,5%-ra változott a részaránya 2010 és 2015 között a teljes európai villamosenergia-termelésben. Az energetika egy beruházás-intenzív terület, ezért a termelésben végbemenő változások mellett érdemes megfigyelni ezeket a trendeket is. Európában az elmúlt évtizedben dominánssá vált a megújuló energiaforrásokba történő invesztálás, összesítve az éves erőművi beruházások több mint felét tették ki ezen befektetések. A termelési struktúra átalakulásához hozzátartozik, hogy az újonnan létesülő kapacitásokkal párhuzamosan folyamatosan szűnnek meg a régi termelők. Az 1. ábra az EU-ban 2015-ben újonnan 1

létesült, valamint a termelésből kilépő kapacitásokat mutatja a felhasznált energiaforrások szerint csoportosítva. 1. ábra: Újonnan létesülő és leálló termelői kapacitások 2015-ben (Forrás: EWEA (The European Wind Energy Association) 2015 Annual Statistics) Az ábra alapján látszik a szél- és napenergia alapú termelői beruházások jelentősége, továbbá megfigyelhető, hogy a fosszilis bázisú kapacitások kategóriájában a viszonylag jelentős mértékű létesítést jóval meghaladja a leállított erőművek összkapacitása. Technológiánként eltérő beruházási motivációkról beszélhetünk, a gáztüzelésű erőműveknél alapvetően piaci megtérülési szempontok alapján, míg a szén- és atomerőművek esetében általában piaci szabályozás megfontolásból történnek a beruházások. A megújuló kapacitásokba történő beruházásokra pedig jellemző, hogy alapvetően támogatás orientáltak, ennek megfelelően elmondható, hogy támogatás nélkül ezen beruházások tendenciája másképp alakulna. A termelésben végbemenő változások következtében, valamint a kitűzött környezetvédelmi célok elérése érdekében vannak kihívások, amiket kezelni kell. Ilyen például az országonként eltérő termelési struktúra, szabályozási és támogatási környezet, a nagy mennyiségű, erősen változékony teljesítménnyel termelt energia és a hálózatok kiegyenlítő-energia igényének növekedése. Ezen kihívásoknak, valamint a kitűzött céloknak való megfelelés érdekében növekednie kell többek között a megújuló alapú és decentralizált termelésnek, a helyi felhasználás arányának, valamint az energiahatékonyságnak. Magasabb rugalmasságra van szükség az energia-termelés, - 2

tárolás és a fogyasztók oldaláról a rendszer egészének egyensúlyban tartásához. Nagyon sokan úgy vélekednek, hogy a rendszer egyensúly fenntartásának egy fontos eleme lesz a fogyasztók aktív bevonása, a fogyasztó oldali szabályozás rugalmasságában rejlő lehetőségek kihasználása. Ennek megfelelően lesznek új fogyasztói elvárások, maga a fogyasztás érzékenyebbé válik az árváltozásokra, vagyis pillanatnyi árazások alapján születnek majd fogyasztói döntések, így a fogyasztó érdeke lesz majd, hogy alakítsa saját fogyasztási szokásait. Sok előrejelzés szerint a jövőbeni piac pillanatnyi árszignálok alapján tud majd működni, mivel a fogyasztókat, vagy a decentralizált termelőket ár alapján ösztönözni gazdaságosabb, mint beindítani egy magas változó költségen üzemelő erőművet. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján Szabó Zoltánék a VPP Energy Zrt.-nél úgy gondolják, hogy ezen kihívások egy részének kezelésére vonatkozóan a virtuális erőmű egy jó eszköz lehet. VIRTUÁLIS ERŐMŰVEK TERVEZÉSE, KIVITELEZÉSE Az est második előadója Németh Lajos volt, aki a virtuális erőművek tervezéséről, felépítéséről és az üzemeltetéshez szükséges infrastruktúráról, valamint a megvalósításról tartott előadást. A virtuális erőmű a decentralizáltan elhelyezkedő energiatermelő berendezések (pl: CHPk, naperőművek, kis vízerőművek, back-up generátorok, stb.), olyan logikai csoportja, amelyek üzemirányítási szempontból egy központi vezérlőegység, ún. szabályozóközpont alá tartoznak. Az erőműegységek teljesítményét ez a szabályozóközpont valamilyen kitűzött cél érdekében egyedileg határozza meg, de a külvilág felé egy aggregált teljesítményű energiatermelő egységként jelenik meg. A virtuális erőmű megoldás (VPPS- Virtual Power Plant Solution) egyetlen komplex rendszerbe integrálja a virtuális erőművek működtetéséhez szükséges valamennyi komponenst. A VPPS rendszer összetevői a 2. ábrán láthatóak. 3

2. ábra: VPPS rendszer összetevők A fizikai termelő egységek virtuális erőműbe való szervezésének feltétele a mérésadatgyűjtés, a fizikai egységek utasítás alapján távolról történő szabályozásának megvalósítása, amihez kommunikációs összeköttetésre van szükség a fizikai egységek és a szabályzóközpontok között. A nagy mennyiségű adat feldolgozásához szükség van adatközpontként funkcionáló szerverparkokra, melyekkel kapcsolatban kritikus kérdés a biztonság. Egy-egy fizikai egység kiesése nem viseli meg jelentősen a virtuális erőmű működését, mivel csak egy kis része az egésznek, azonban az adatközpontban fellépő problémára sokkal érzékenyebb a rendszer. Az adatok feldolgozásához, vizualizálásához, távfelügyelet megvalósításához szükség van egy diszpécserközpontra is, ahol a diszpécserek felügyelik a rendszert és szükség esetén beavatkoznak. A virtuális erőmű rendszerének felépítését attól függően kell megszervezni, hogy milyen alkalmazásban szeretnénk használni azt. A rendszerszintű szolgáltatásokban való részvétel komoly adatbiztonságot és rendelkezésre állást igényel, ezért ebben az esetben az adatok továbbítása zárt adatkapcsolatokon, közvetlen vonalakon keresztül, internetmentesen működik. Az üzemeltetéshez, üzemviteli döntések meghozatalához 4

szükséges adatok továbbításának nem feltétlen kell ilyen zárt kapcsolatokon keresztül működnie, ennek megfelelően fontos a két kategória szétválasztása. Az adatkapcsolat megvalósítása a kiserőművek és a virtuális erőmű központi rendszere között Smart Unit-nak nevezett interfész rendszeren keresztül történik. Az így kialakult VPPS architektúrát a 3. ábra szemlélteti. 3. ábra: VPPS architektúra Egy-egy fizikai egységet el lehet érni a Smart Unit közvetlenül a termelő egység (például egy gázmotor) mellé történő telepítésével, valamint több termelő egységet üzemeltető erőművek estében magasabb szinteken. Egy olyan erőműben, ahol például három gázmotor működik és van valamilyen helyi irányítástechnikai rendszer, ott nem szükséges minden egységhez külön telepíteni egy Smart Unit-ot, hanem a virtuális erőmű üzemeltetőjének lehetősége van csatlakozni a helyi rendszerhez. Ennek természetesen vannak feltételei, mert a belső rendszernek üzembiztosan eleget kell tenni a virtuális erőmű szabályzóközpontjából érkező utasításoknak is. 5

VIRTUÁLIS ERŐMŰ ÜZEMELTETÉSE Harmadik előadónk Varga Ágnes volt, aki a virtuális erőmű üzemeltetéséről, a diszpécserközpontban tevékenykedő munkatársak napi munkájáról tartott beszámolót. A virtuális erőmű üzemeltetése a szabályzóközpontban történik, ahol a tevékenység értékesítés támogatás, valós idejű termelésirányítás, kontrolling és reporting, valamint az IT support területekre oszlik. Az értékesítést támogató modul kapacitásokat, továbbá az adott menetrend szerint megtermelt villamosenergiát értékesíti. A termelésirányítási terület fő feladata a termelési célérték hibasávon belül tartása. A következő 4. ábrán látható az értékesítés és termelésirányítás folyamatábrája. 4. ábra: Értékesítés és termelésirányítás folyamatai Ahogy az a 4. ábrából is látszik, a két terület egy körfolyamatot alkot, ami folyamatos (7/24) felügyeletet igényel a diszpécserek oldaláról. A rendszer automatizált, ennek megfelelően általánosságban külső beavatkozás nélkül üzemel, de a diszpécserek állandó felügyeletet biztosítanak annak érdekében, hogy az esetleges termelői kiesések hatására kialakult kényszerhelyzet esetén be tudjanak avatkozni. A virtuális erőművek üzemeltetésének legnagyobb előnye, hogy a kis termelői egységek számára virtuális erőműhöz kapcsolódva elérhetővé válnak olyan piacok, amin önállóan 6

nem tudnának részt venni. A virtuális erőmű ugyanis aggregálja az egyes termelőkapacitások rugalmasságát (szabályozási kapacitását), amit összességében már tud értékesíteni a rendszerszintű szolgáltatások piacán. Ezeket a szabályozási kapacitásokat a rendszerirányító negyedéves, heti és napi árlejtéses tendereken keresztül szerzi be, így a virtuális erőműnek az adott tendernek megfelelő időtartamra előre meg kell határoznia a rendelkezésre állását. A VPP tud értékesíteni fel-, illetve leszabályozási kapacitást, amihez a tendereken határ árakat kell meghatároznia annak érdekében, hogy maga a virtuális erőmű és a kiserőművek is gazdaságosan tudjanak üzemelni. A szabályozási kapacitások mellett értékesíteni kell a virtuális erőműhöz csatlakozó termelői egységek által termel villamosenergiát is, ami a magyar áramtőzsdén (HUPX) kerül értékesítésre. A tőzsdén értékesítendő villamosenergia mennyiség meghatározása a szerződött fel-, illetve le irányú szabályozási kapacitások, az esetleges termelési kényszerek, valamint az erőművi optimumok figyelembevételével történik. Ennek megfelelően kialakul egy értékesíthető kapacitás sáv, amin belül a virtuális erőmű szabadon értékesíthet. A végleges, optimális értékesített villamosenergia mennyiséget a VPPS optimalizációs modulja határozza meg bizonyos ár indikációk alapján. JÖVŐBENI VIRTUÁLIS ERŐMŰ FEJLESZTÉSI IRÁNYOK A virtuális erőmű megoldás (VPPS) kialakításánál 2010-ben a VPP az akkori piaci környezetet próbálta kiszolgálni, a piaci igények azonban folyamatosan változnak, így a VPPS fejlesztési irányoknak követnie kell ezen változásokat. A fejlesztésekkel szemben támasztott igényként jelenik meg többek között a decentralizált energiatermelés terjedésével egyre csökkenő egységteljesítmények kezelése, jelentős összkapacitású megújuló alapú termelőegység rendszerintegrációja, valamint a fogyasztók bevonása a szabályozásba. A várható bővülés eredményeképp a virtuális erőműveknek fel kell készülni a jelenleginél jóval nagyobb Pool-ok kezelésére is. Herédi Márk Az Energetikai Szakkollégium tagja 7