Feldolgozóipari Európai uniós ismeretek

Feldolgozóipari Európai uniós ismeretek Kézikönyv Első kiadás HU ISSN 1785-0398 ISBN 963 216 542 X Megvalósult GKM SZVP 2003-4-es pályázati támogatásával. Kis- és Középvállalkozások Egyesülete Budapest, 2004 7

Tartalom Előszó... 3 Bevezető... 5 Fogyasztóvédelem a vállalkozókért... 7 Gyakorlati tanácsok a minőségirányítási rendszer kiépítéséhez kis és közepes vállalkozások számára... 13 Termékeladhatóság, segédlet a többnyelvű gépipari műszaki dokumentációk készítéséhez... 30 Az MSZ EN acéljelölési rendszer felépítése... 57 A gépipari- termékek összehangolása az élelmiszertermelés gyártóeszköz igényével... 69 Logisztika az e-gazdaságban... 97 8

FOGYASZTÓVÉDELEM A VÁLLALKOZÓKÉRT Röss Istvánné élelmiszeripari mérnök, vezető főtanácsos Pest Megyei Közigazgatási Hivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége 2004. május 1-től az Unió egységes belső piacán 450 millió fogyasztó él, akiknek mindennapi jó közérzetéhez, elégedettségéhez, védettségéhez a fogyasztóvédelmi munka nagyban hozzá fog járulni. Az Európai Unió a fogyasztók védelmét kiemelt feladataként kezeli, jogi eszközökkel védi, erősíti a területén élők pozícióját. Az elmúlt egy év folyamán több alkalommal volt lehetőségem tájékoztató előadásokat tartani kis és középvállalkozásokat működtető hallgatóság számára. Ennek kapcsán gyakran tapasztaltam, hogy a csatlakozás időpontja felé közeledve egyre több és több vállalkozó ismerte fel az ügy fontosságát, egyre többen keresték fel a helyi rendezvényeket, hallgatták végig az előadásokat és egyre aktívabban kérdezgették a vállalkozásukra vonatkozó jogszabályi előírásokat. Ezt nagyon fontosnak tartom, hisz a fogyasztóvédelmi munkában szerzett több éves tapasztalatom azt igazolja, hogy a vállalkozók döntő többsége azért hibázik, mert nem ismeri a tevékenységére vonatkozó jogszabályi előírásokat. Magyarország jogharmonizációs programjának megfelelően, a fogyasztóvédelmi joganyag átvétele a csatlakozásig teljes mértékben megtörténik. Ezen új jogszabályok megismerése nagy feladat elé állítja mind a jog alkalmazóit, mind a jog végrehajtóit. Az elmúlt egy év során több olyan jogszabály jelent meg, amelyek megismerése, betartása a vállalkozók számára nélkülözhetetlen. Példaként megemlítjük azt a jogszabályt, amely közvetve illetve közvetlenül mind a vevőt, mind pedig a vállalkozót érinti. Ilyen kiemelten fontos jogszabályok egyike az élelmiszerek előállításának és forgalmazásának élelmiszer-higiéniai feltételeiről szóló 90/2003. (VII. 30.) FVM- ESzCsM rendelet, amely az élelmiszert előállítókra és forgalmazókra ír elő komoly kötelezettségeket. Ezen jogszabály a HACCP minőségbiztosítási rendszerrel kapcsolatban is tartalmaz előírást. A kereskedők részéről gyakran hangzik el az a kérdés, hogy az egy és kétszemélyes kis élelmiszer boltoknak is kötelező-e a HACCP rendszer kiépítése, és szükséges-e ezen rendszer mellé még az ISO rendszert is kiépíteni? 9

A 90/2003. (VII. 30.) FVM-ESzCsM higiéniai rendelet nem tesz különbséget az egy, vagy kétszemélyes kis élelmiszer üzlet, garázsbolt, vagy szupermarket között. A HACCP rendszert valamennyi, élelmiszert forgalmazó, valamint vendéglátó egységnek ki kell építeni, be kell vezetni, és 2004. május 1.-től kezdődően működtetni kell. Az ISO-9001-es rendszer bevezetését azonban a jogszabály nem teszi kötelezővé. Az idézett jogszabály konkrét előírásokat tartalmaz azzal kapcsolatban is, hogy milyen módon kell biztosítani az áru fogadás, tárolás és értékesítés feltételrendszerét az egyes élelmiszer kereskedelmi üzletekben. A jogszabály megismerése minden érintett számára feltétlen ajánlott. Ha ismerik az előírás tartalmát, abban az esetben megoldást fognak találni a higiénés előírások egyszerű eszközökkel, egyszerű módon történő betartására. Úgy gondolom, hogy az ellenőrző hatóságok is mérlegelni fogják a csatlakozás kapcsán a kisvállalkozókra nehezedő terheket, és megfelelő segítséget fognak nyújtani számukra a kezdeti nehézségek áthidalásához. A termékbiztonság fogalma az Uniós csatlakozást követően jelentősen fel fog értékelődni. Bár meggyőződésem szerint a fogyasztóvédelem ezelőtt is, és jelenleg is komoly erőfeszítéseket tett és tesz annak érdekében, hogy megakadályozza egy nem biztonságos, a fogyasztó életét, egészségét veszélyeztető termék kereskedelmi forgalomba kerülését. Milyen jellemzők alapján tudja megítélni a forgalmazó a forgalmazott termékkel kapcsolatban azt, hogy biztonságos-e vagy sem? A Fogyasztóvédelmi törvény értelmében egy termékről akkor állíthatjuk, hogy biztonságos, ha az nem veszélyezteti a fogyasztó életét, egészségét, testi épségét. A forgalmazó nem hozhat forgalomba olyan terméket, melyről tudja, vagy tudnia kellene, hogy az nem biztonságos. A Fogyasztóvédelmi törvény módosításáról szóló, 2004. májusától életbe lépő 2004. évi XVI. Törvény 2. értelmében a forgalmazó köteles elősegíteni az általa forgalomba hozott áru biztonságosságának ellenőrzését, ennek során köteles különösen az áru által okozott veszélyekre vonatkozó tájékoztatás továbbadására, az áru származási helyének megállapításához és forgalmazásának nyomon követéséhez szükséges dokumentáció megőrzésére és rendelkezésre bocsátásra, valamint a veszélyek elkerülése érdekében a gyártókkal és a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséggel, területi felügyelőségekkel való együttműködésre. Elsősorban az áru összetétele, összeszerelése és karbantartására vonatkozó ismérvek, az áru külső megjelenése, címkézettsége, a használati-, kezelési útmutató megléte és 10

annak tartalma, valamint a termék jellegére vonatkozó egyéb ismérvek adnak kellő felvilágosítást a termék megbízhatóságával, biztonságával kapcsolatban. A 2004. évi XVI. törvény értelmében az áru biztonságosságának megítélése kapcsán mérlegelési szempont az árunak más árura gyakorolt hatása is. Ezen túlmenően meghatározó még az adott termékkel kapcsolatos hulladékkezelés lehetősége is. Itt szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy valamennyi forgalomba hozott termékkel kapcsolatban (például műszaki cikkek, feldolgozott mezőgazdasági termékek, vegyipari termékek, de bővíthetjük a kört: kozmetikumok, ruházati termékek, cipő, stb.) a használati információra (gépek esetében használati-, kezelés útmutatóra) a címkézésre, jelölésre vonatkozóan előírások vannak, melyek megléte elsősorban a terméket gyártóra, de a forgalmazóra is kötelezettségeket állapít meg. Egy termék akkor hozható fogyasztói forgalomba, ha a csomagolásán vagy másutt, de az árutól elválaszthatatlanul elhelyezett címkén jól olvashatóan, közérthetően és egyértelműen tartalmazza a fogyasztók tájékoztatásához és a hatósági ellenőrzéshez szükséges adatokat. A vásárlói tájékoztatók meglétét, azok megfelelőségét a fogyasztóvédelem folyamatosan ellenőrzi. A 2004. évi XVI. Törvény értelmében az áru címkéjének tartalmaznia kell az áru azonosításra alkalmas megnevezését melyet védjegy vagy fantázianév nem helyettesíthet, gyártójának vagy forgalmazójának nevét és címét azonosításra alkalmas módon, származási helyének megjelölését, ha az áru nem az Európai Gazdasági Térségből származik. Az áru jellegétől, rendeltetésétől függően a címkének tartalmaznia kell még a következő adatokat: előállításhoz felhasznált összetevőket (mennyiségi összetételt, a felhasznált anyagok arányát), rendeltetésszerű használhatóságának vagy minőségmegőrzésének várható időtartamát, alapvető műszaki jellemzőit, energiafelhasználásának ismérveit, környezet, illetve természetkímélő jelleget, környezetre és természetre ható veszélyesség jellegét (a felhasznált anyagok, az előállítás módja, a használat és hulladékká válás tekintetében), megfelelőségi jelölést. Ha az áru jelege indokolja, a címkének megfelelő tájékoztatást kell tartalmaznia az áru környezet- illetve természetkímélő jellegéről, valamint a rendeltetésszerű használatával járó, az áru előrelátható használati ideje alatt fennálló, valamint hulladékká válásakor je- 11

lentkező veszélyességi tényezőről úgy. Hogy a fogyasztó a veszélyt képes legyen felismerni és megtenni az elhárításhoz szükséges intézkedést. Az 1997. évi CLV. Tv. a Fogyasztóvédelmi törvény értelmében a gyártó köteles az árut azonosításra alkalmas jelöléssel ellátni, a forgalomba hozott áru biztonságosságát rendszeresen ellenőrizni, az áru biztonságosságával kapcsolatos kifogásokat kivizsgálni, és a nem megfelelő árut a forgalomból kivonni. A termékfelelősségről szóló 1993. évi X. törvény ugyancsak a felelősség tekintetében fogalmaz meg előírásokat mind a gyártó, mind pedig a terméket forgalomba hozó kereskedővel kapcsolatban. Célszerű, hogy a gazdasági életben eddig alkalmazott ún. mennyiségi áruátvétel -t váltsa fel a minőségi áruátvétel. A kereskedő a beszállított, vagy megvásárlásra kerülő terméket egyszerű szempontok szerint vizsgálja meg (pl.: szemrevételezés, hőfokmérés, csomagolás-jelölés megfelelősége, termék dokumentáció megfelelősége), és ha azt tapasztalja, hogy az áru valamilyen szempontból nem megfelelő, úgy ne vásárolja meg, vagy ne vegye át, hisz a hiányosan jelölt, vagy kifogásolt tartalmú dokumentációval forgalomba hozott, esetleg nem biztonságos termék a forgalomba hozóra is komoly következményeket róhat.. Ha a hibás terméket a kereskedő átveszi és az üzletében forgalomba hozza, akkor a Fogyasztóvédelmi törvény értelmében a felelősséget is átvállalhatja, különösen abban az esetben, ha a gyártó a későbbiekben már nem lelhető fel. 2003. évben jelentősen megváltoztak a szavatosságra vonatkozó előírások is. Mit jelent ez a gyakorlatban? Az Európai Parlament és a Tanács 1999/44 EK. sz. irányelvének megfelelően a 2002. évi XXXVI. törvény a Ptk. szavatossággal kapcsolatos szabályozását több tekintetben módosította. Az ezzel összefüggő, végrehajtás jellegű előírások a 49/2003. (VII. 30.) GKM rendeletben találhatók meg. A szavatossági időtartam fogyasztói szerződések esetében 2003. július 1-étől az eddigi hat hónapról kettő évre hosszabbodott. A két éves szavatossági időtartam a bizonyítási teher tekintetében két részre osztható. Az eladást követő első hat hónapban fel kell tételezni, hogy a hiba a termékben az eladáskor már benne volt, s ha a kereskedő ezzel nem ért egyet, neki kell bizonyítania, hogy a meghibásodás később, a vevő hibájából keletkezett. Az eladást követő hatodik hónap eltelte után, a kétéves időtartam végéig viszont ha a kereskedő nem ért egyet a meghibásodás okával, abban az esetben a vásárlónak kell bizonyítania, hogy a meghibásodás oka már az eladáskor benne volt a termékben. 12

A jogosult a hiba felfedezése után a körülmények által lehetővé tett legrövidebb időn belül köteles kifogását a kötelezettel közölni. Kedvező a fogyasztóra nézve a jogszabály azon rendelkezése, miszerint a hiba felfedezését követő két hónapon belül közölt kifogást kellő időben közöltnek kell tekinteni. A kereskedő azonban csak abban az esetben köteles a reklamációt elfogadni, kezelni, ha a vásárló a vásárlás tényét hitelt érdemlően igazolja. Fontos szempont, hogy a minőségi reklamáció keletkezésekor a vásárlás helyszínén jegyzőkönyvet kell a vevőnek és a kereskedőnek közösen kitölteni a termékkel kapcsolatos minőségi hibáról, valamint a hiba rendezésének módjáról. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell a fogyasztó nevét, címét, a termék megnevezését, vételárát, a hiba keletkezésének és bejelentésének időpontját, az érvényesíteni kívánt igényt és a kereskedő azon nyilatkozatát, mely arra irányul, hogy a minőségi reklamációt hogyan kívánja lerendezni. A minőségi kifogásra vonatkozó módot a 49/2003. (VII. 30.) GKM rendelet pontosan szabályozza. Az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet 2003. november 21.-én lépett hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépést követően megkötött szerződésekre kell alkalmazni. A panaszügyek lerendezése kapcsán sokat hallani ma már a Békéltető Testületekről. Mi a feladata ennek a testületnek és milyen kötelezettségei vannak ezzel kapcsolatban a kiskereskedőnek? A Békéltető Testület hivatott arra, hogy vitás esetben a vásárló és a kereskedő között egyezséget kíséreljen meg létrehozni, mielőtt a vásárló ügyével a bírósághoz fordulna. A testület konkrét ügyben eljárási díj ellenében legkésőbb 60 napon belül határoz. Minden megyében működik egy-egy ilyen testület. Elmondható, hogy tevékenységük hatékonysága, ismertségük évről évre emelkedik, szerepük az Uniós csatlakozást követően a vásárlói panaszok rendezése terén fokozódni fog. Fontos tudnivaló, hogy az egyéb felügyeleti szerveken túl a kereskedő köteles vásárlóit a Békéltető Testület pontos címéről, elérhetőségéről tájékoztatni. Nehézséget okoz a kereskedőknek az egységár feltüntetési kötelezettség jogszabályi előírásának betartása a mindennapi kereskedelmi gyakorlatban. 13

Továbbra is kötelező lesz-e az ide vonatkozó előírás betartása? A gazdasági miniszter 7/2001. (III. 29.) GM rendelete határozza meg a fogyasztói forgalomba kerülő áruk- és szolgáltatások árfeltüntetésének jogszabályi előírásait. Ennek értelmében az egységár feltüntetésének kötelezettsége továbbra is fennáll. A rendelet célja, hogy a vásárlók jobban eligazodjanak a kereskedelmi forgalomban kapható áruk áralkalmazása terén. Az üzletek működéséről szóló 4/1997. (I. 22.) Korm. rendelet értelmében említésre érdemes az is, hogy a termékek árát minden esetben jól láthatóan és beazonosításra alkalmas módon kell kiírni, és egy terméknek egy időben csakis egy ára lehet. Az árfeltüntetési kötelezettségre vonatkozó jogszabályi előírások betartását a fogyasztóvédelmi felügyelőség munkája során folyamatosan ellenőrzi, hiba, vagy hiányosság megszüntetésére intézkedik. Miként készül a fogyasztóvédelem az Uniós Csatlakozásra? Ezzel kapcsolatban elmondhatom, hogy tevékenységünk két fő irányban zajlik. Végezzük egyrészt a jogszabály által előírt feladatunkat, haladnak az egyes, főbb témakörökre vonatkozó, termékbiztonsággal kapcsolatos országos, illetve helyi kezdeményezésű vizsgálatok, másrészt felügyelőségünk évek óta nagy hangsúlyt fektet a megye területén dogozó kereskedők oktatására, felkészítésére. Biztos vagyok abban, hogy a csatlakozást megelőző hónapokban és majd ezt követően az oktató tevékenységünk erősödni fog. Meggyőződésem, hogy ha a vállalkozók megismerik a munkavégzésükre vonatkozó jogi szabályozást, abban az esetben lehetőségük függvényében meg fognak tenni mindent annak érdekében, hogy az előírásoknak érvényt szerezzenek, ami végső soron a fogyasztó jobb, szinvonalasabb, biztonságosabb ellátását fogja eredményezni. Ne feledjük: a vevő elégedettsége egyenlő a gyártó / forgalmazó örömével. 14

Gyakorlati tanácsok a minőségirányítási rendszer kiépítéséhez kis és közepes vállalkozások számára Dr. Szabadíts Ödön egyetemi docens A vevő igényeinek maradéktalan teljesítése lehet az alapja egy sikeres vállalkozásnak. Ezt a követelményt csak egy jól szervezett vállalkozással lehet hosszú távon megvalósítani, amelynek módszeres, áttekinthető irányítási rendszere van. A kis és közepes vállalkozások (KKV) összefogással, egy hálózat létrehozásával, vehetik fel a versenyt a nagy bevásárlóközpontokkal, mivel a helyi igényeket kielégítő szakboltok, és azokon belül a vevő és az eladó közötti személyes kapcsolatokban nagy lehetőségek vannak a vevő megszerzésére és megtartására. Az egyenletes, jó minőségű termékek megteremtésére a hálózatnak a termelőtől az értékesítésig szoros kapcsolatot kell kiépíteni. Ez a rendszer azonban csak akkor életképes, ha azonos elveken épül fel az irányítási rendszerük. Ezt a minőségirányítási rendszer keretében lehet egységes elvek alapján felépíteni, amelyeket az ISO 9000-es szabványcsalád útmutatása alapján kell létrehozni. A minőségirányítási rendszer (MIR) kiépítésével javul a kis és közepes vállalkozások piaci helyzete. A következőkben segítséget óhajtunk nyújtani a kis és közepes vállalkozásoknak saját minőségirányítási rendszerük kiépítéséhez. Mindenek előtt az alapvető fogalmakat és azok jelentését foglaljuk össze a hatályos MSZ EN ISO 9000:2001 alapján (Minőségirányítási rendszerek. Alapok és szótár). Szervezet (régebben: szállító): a minőségirányítási rendszer szempontjából (lehet vállalat, társaság, cég, vállalkozás, intézmény, jótékonysági intézmény, egyéni vállalkozó, egyesület, illetve ezek kombinációja) munkatársak csoportja és feltételrendszer, a felelősségi körök, a hatáskörök és a kapcsolatok elrendezésével együtt. Minőségirányítás: összehangolt tevékenységek összessége a minőség szempontjából, amely egy szervezet vezetésére és szabályozására vonatkozik. Minőségtervezés: tevékenység a minőségi célok elérése érdekében, amely a minőségirányítás kiépítését segíti. A minőségtervezéssel megvalósíthatók a minőségi célok, a szükséges működési folyamatok. A tervezés során messzemenően figyelembe veszi az ezekhez kapcsolódó erőforrásokat. 15

Minőségszabályozás: a minőségirányítás szerves része, amely a minőségi követelmények teljesítésére összpontosít. Minőségbiztosítás: a minőségirányítás része. Arra összpontosít, hogy a bizalom minél élőbb, valóságos legyen a minőség irányában, biztosan hihető legyen a minőség teljesülése. Eljárás: a megvalósítás módja, amely irányulhat egy tevékenységre vagy egy folyamat elvégzésére. A korábbi, hatályon kívül helyezett MSZ EN ISO szabványokban használt fogalmak új jelentése: A szállítói láncban előforduló új fogalmak: beszállító vagy szállító: korábban alvállalkozó volt használatos, szervezet: régen: szállító volt használatos, vevő: (változatlan maradt: vevő) termék: gyűjtőfogalom, amely lehet szolgáltatás is. A minőségi felkészülés során szemléletváltásra van szükség. A minőségi felkészülés sikeressége döntő mértékben attól függ, hogy a kis és közepes vállalkozások élnek-e a sokféle, színes felkészítési programok nyújtotta lehetőségekkel, és ezeket elsajátítva, ha kell továbbfejlesztve, gazdaságukban képesek lesznek-e alkalmazni. A minőségirányítási rendszer kiépítése azt jelenti, hogy a vállalkozás (szervezet) dolgozói az értéktermelés érdekében végzett tevékenységeiket felmérik, rendszerezik, javítják, összehangolják, dokumentálják és ellenőrzik. Ezáltal a folyamatok, a felelősségek, a hatáskörök, a feladatok, az elvégzett tevékenységek eredményei az illetékesek számára áttekinthetővé, nyomon követhetővé, és ezáltal ellenőrizhetővé, számonkérhetővé és folyamatosan javíthatóvá válnak. Ez a teljes folyamat pontos dokumentáltságát követeli meg. A vállalkozás a minőségirányítási rendszer bevezetésével minőségi változáson megy át, amely a vállalkozás dolgozóinak önbizalmat ad, jobb kedvvel dolgoznak. A dolgozó érzi, hogy a vállalkozás vezetése mindent megtesz azért, hogy a cég talpon maradjon. Ezen kívül a vállalkozást alkalmassá teszi, hogy a piaci körülményeknek megfeleljen, bizalmat keltsen a vevőben, ami végső soron az igazi cél. Ennek a folyatnak megvalósításában a legnehezebb tényező az ember. A dolgozóknak az új bevezetésével szemben nagy az ellenérzésük, sőt sok esetben az ellenállásuk is. A siker érdekében az ellenállókat meg kell győzni a rendszer fontosságáról. 16

A minőségirányítási rendszer kiépítéséhez általában külső tanácsadó céget célszerű felkérni. A szabvány keretet ad, a külső tanácsadó megoldási példákon keresztül a szabvány alkalmazását, a rendszer kiépítését könnyíti meg. Tehát a munkákat külső tanácsadó segítségével fel lehet gyorsítani és a szakszerűséget hamarabb lehet elérni, de a tényleges dokumentációs feladatokat a vállalkozás dolgozóinak kell elkészíteni. A vállalkozás belső munkatársai ismerik legjobban a technológiai, dokumentációs eljárásokat a vállalaton belül. A külső tanácsadó a tapasztalatok, a munkamódszerek átadásában, annak adaptálásában segít. A minőségirányítási rendszer kialakítása során a végcél a tanúsítvány megszerzése, amely által a szervezet tanúsított vállalkozás lesz. Ez több lépésből áll. Az első lépés a felkészítés, amelyet a vállalkozás önmaga erejéből is elvégezhet, ha megvannak hozzá a saját szakemberei. A felkészítés lépései: folyamatszabályozások és rendszerleírás készítése, oktatás, gyakorlati bevezetés; A vállalkozáson belül ezek a tevékenységek általában párhuzamosan, egy időben folynak. A folyamatszabályozások és rendszerleírás készítése; ha külső felkészítő szakértő van, akkor annak irányítása, szaktanácsadása alatt folyik a munka a vállalkozás dolgozóival, pl. munkamegbeszéléseken. Az oktatás tematikáját külső szakértő állapítja meg a dolgozók feladataihoz illeszkedően úgy, hogy a felkészítés eredményes és hatékony legyen. A minőségirányítási rendszer eljárásainak gyakorlati bevezetése akkor kezdhető meg, ha az adott munkafolyamatra teljesen elkészült minden dokumentáció A rendszerleírásokat világosan, átlátható formában kell elkészíteni. Ennek a következőket kell tartalmaznia. A minőségpolitika megfogalmazása Tükrözze a vállalkozás célkitűzéseit egyértelműen, szabatosan és tömören. Minden dolgozó ismerje meg, érezze, hogy csak akkor fog megvalósulni, ha azonosulni tud a vezetés által megfogalmazott célokkal. 17

A minőségirányítási rendszer kialakításával megbízott felelős kijelölése Nem követelmény, hogy a minőségirányítási megbízott önálló munkakör legyen. Követelmény viszont az, hogy nem lehet a vállalkozás irányítója. A minőségirányítási megbízott feladatai: a szabályzások kidolgozása, előkészítése, amelynek jóváhagyására a felső vezetés jogosult, a minőségirányítási kézikönyvben rögzített előírások betartása és betartatásának ellenőrzése szabálytalanság esetén intézkedés, de nem önhatalmúlag, irányítja a minőségirányítási folyamatleírások elkészítésével megbízott munkatársakat. Szabványok kiválasztása A rendszer kiépítéséhez javasolt a nemzetközi / EU-ban, a gazdasági életben elfogadott szabványokat alkalmazni. A minőségirányítási rendszer követelményeire kidolgozták az EN ISO 9001:2000 (= MSZ EN ISO 9001:2001) szabványt, alkalmazása nem kötelező, de ajánlott. Ezen kívül az EEC követelményeket (irányelveket ún. direktívákat,) is figyelembe kell venni. Ezek főként az élet-és vagyonbiztonságra vonatkoznak. Tényfelmérés, tényelemzés A felmérés határolja be, hogy mely területre lesz érvényes a minőségirányítás. A felméréssel kell tisztázni, hogy milyen folyamatok működnek, és azok mennyiben felelnek meg a szabvány követelményeinek. Minőségterv kidolgozása A minőségtervet a felső vezetés hagyja jóvá. A minőségterv azokat a szükséges feladatokat foglalja magában, amelyek felölelik a rendszer kiépítéséhez szükséges, átgondolt lépéseket. Szem előtt kell tartanunk: emberekkel van dolgunk, a vállalkozásnak a rendszer kiépítése alatt működnie kell, a rendszerleírásokat az ún. eljárásokat az üzemi környezetbe be kell vezetni ( próbaidő), a változó piaci környezetet nyomon kell kísérni, és ezeket, ha szükséges be kell építeni a készülő rendszerbe. A vállalkozás szervezeti felépítése Ennek pontos kidolgozása az egyik alapvető feltétele a jó vállalatirányításnak A vállalat/vállalkozás szigorúan megszabott feladatköreinek felosztását, egymás alá-, mellérendelését jelenti. Az egyes feladatkörökhöz a személyek hozzárendelése és ezek feltüntetése a szervezeti felépítésben megkönnyíti a változások nyomon követését, a személyi összefüggések megértését. 18

A vállalkozás érvényes szabályzatainak és a működést elősegítő leírások összegyűjtése, a hiányzó dokumentumok elkészítése A rendszer kiépítéséhez az elsődleges dokumentumokat a vállalkozásnál fellelhető szabályzatok (pl. munkabiztonsági, tűzvédelmi stb.), folyamatleírások (gyártási technológia), a kapcsolatrendszer címjegyzéke stb. adják. Ezeket az anyagokat a minőségügyi rendszer kiépítése szempontjából csoportosítani kell, és a szükséges területeken ki kell egészíteni. Számos utasítás csak szóbeli esetleg, azonban ezeket írásba kell foglalni és rendszerezni kell. Minden esetben folyamatleírások szükségesek, ahol szervezeti egységek kapcsolódnak egymáshoz. Ilyenek például azok a szakmai tapasztalatok, amelyek a már kialakult gyártási folyamatba beépültek, jól működnek, de nincsenek leírva. A piaci kapcsolatok szempontjából a valóban létező kapcsolatok jöhetnek szóba. Célszerű formanyomtatványokat készíteni az ajánlatkérés-ajánlatadáshoz. Az új dokumentumok elkészítésének szempontjai Minőségirányítási folyamatleírások A folyamatleírást készítő munkacsoport és annak vezetője felel az egyes folyamatok pontos és szakszerű leírásáért. Ezek elkészítését csak azokra a személyekre lehet bízni (munkacsoport), akik értik és tudják, hogy egy egy folyamatleírás milyen részeket tartalmazzon. A legtapasztaltabb személy legyen az aki a munkákat összefogja, un. folyamatgazda. A folyamatgazda további feladata a kapcsolattartás a minőségirányítási megbízottal. Ezen kívül a kiépített rendszer esetében a folyamatok leírásainak napra késznek kell lenniük. A minőségirányítási folyamatleírások végrehajtási utasításokat tartalmaznak. A folyamatleírásokhoz célszerű előzetesen egy keret folyamatleírás -t készíteni. Ez megkönnyíti az egyes folyamatleírások egymáshoz rendelését, a minőségbiztosítási elemekhez, a minőségirányítási kézikönyvhöz stb. A kiépített minőségbiztosítási rendszer karbantartását megkönnyíti a szabályozott minőségirányítási folyamatleírás (jóváhagyása, változtatása, felelősök stb.). Mellékleteket adott folyamatleírásokhoz csak abban az esetben csatoljunk, ha csak ehhez tartozik. Ellenkező esetben számozott gyűjtemény formájában tároljuk. A kitőzött cél legyen mindig világos, jól körülhatárolt. A dokumentum hatályát, vagyis, hogy mire vonatkozik, világosan le kell írni. A folyamatleírásnál bevezetett új szakkifejezések pontos, egyértelmű meghatározásait meg kell adni, és minden érdekelt számára elérhetővé kell tenni. Az egyes folyamatok kapcsolatát a teljes rendszerrel érthetővé kell tenni. A felhasználó figyelmét minden kapcsolódási pontra (minőségirányítási kézikönyv vonatkozó fejezetei, igazgatói utasítások, kapcsolódó jogszabályok, formanyomtatványok stb.) fel kell hívni. Lehetőleg ez írásban történjék. Bonyolult minőségirányítási folyamatleírásokhoz szükséges lehet minőségirányítási munkautasításokat kiadni. Egyértelmű utasításokban kell megadni valamennyi résztvevő feladatait, hatáskörét, felelősségét. A folyamat tartalmi leírása a tevékenységek sorrendjében határozza meg a műveletet, a lépéseket, a feladatok maradéktalan 19

teljesítésért felelős vezető személyt és beosztottait, az alkalmazott ismereteket és azok fellelhetőségét, a műveletek eredményeit, tárolási módját és eszközeit. Ez elkészíthető, pl. táblázatos-oszlopos formában. Ennek előnye a jó áttekinthetőség, de az utasításokat csak néhány szóban lehet megadni, mivel a táblázatban nincsen elegendő hely hosszabb szöveg megadására. A másik megoldás folyamatábra készítése, amelyet szöveges résszel lehet kiegészíteni. ennek előnye, hogy a szöveges rész hossza nincsen korlátozva, viszont hátránya, hogy a változások átvezetése nehézkes, mivel az azonos műveletek szövegrésze több helyen is megjelenhet. A dokumentáció módosítása változtatások esetében A minőségirányítási folyamatokban bekövetkezhetnek változások. Ezért a dokumentációs rendszer felépítése olyan legyen, hogy a változtatásokról az érintett munkahelyeken azonnal értesüljenek, és ezt használják tevékenységük során. A elavult leírásokra egyértelmű hatálytalanító módszert kell kidolgozni és alkalmazni. Ezért célszerű, még szerény keretek között is, de számítógépet használni, mivel a dokumentálás gyors és megbízható. Azonban a rendszerhez a hozzáférést szabályozni kell. A módosított dokumentáció kézhezvételét az érintett dolgozók aláírásukkal igazolják, hogy a megváltozott leírásokat átvették. Számítógép használata esetén ezt a hozzáféréssel lehet szabályozni. A minőségirányítási folyamatleírások hatályba léptetésének módja A dokumentumok hatályosságának időpontját a minőségirányítási kézikönyv szabályozza. Alkalmazás előtt, a felső vezetés hagyja jóvá a bevezetését. A minőségirányítási megbízottnak erre nincs jogosultsága. A szakma-specifikus minőségirányítási folyamatleírásokat a szakmai vezető hagyhatja jóvá. Minőségirányítási munkautasítások készítése Felépítése hasonló a minőségirányítási folyamatleíráshoz. A minőségirányítási munkautasítások vagy valamelyik minőségirányítási folyamatleíráshoz, vagy a minőségirányítási kézikönyv fejezeteihez kapcsolódnak, egyértelmű hozzárendeléssel (pl. számozással). Elkészítéséért a szakterület vezetője a felelős, a kidolgozást a szakterület szakmunkatársai végzik. Tartalmilag nem ütközhet a minőségirányítási folyamatleírásokkal és a minőségirányítási kézikönyvben foglaltakkal. A minőségirányítási kézikönyv felépítése A minőségirányítási kézikönyvben kell megfogalmazni a vállalkozás minőségpolitikáját, a termék, a szolgáltatás minőségének szavatolásáról. Ezen kívül a vállalkozás minden tagjára érvényes alapelveket. Ez üzleti titkokat ne tartalmazzon. Mikro- és kisvállalkozások esetében ezeken kívül tartalmazhatja a minőségirányítási folyamatleírásokat, ha a vállalkozásnál nincsenek bonyolult feladatok. A minőségirányítási kézikönyv részben a dolgozók részére, részben a tanúsítást elvégző cég részére készül, amely ennek alapján - ellenőrzés után - a tanúsító 20

oklevelet a vállalkozás részére megadja. Ezen kívül azzal a céllal is készül, hogy a vállalkozás üzleti partnerei számára dokumentálja termékeinek megbízhatóságát és jó minőségét. A minőségirányítási kézikönyv alakilag segítse elő az áttekinthetőségét, a könynyű kezelhetőségét. Célszerű a kézikönyvet részfejezetekre osztani, és az egyes fejezeteken belül újra kezdődő oldalszámozással ellátni, amely az esetleges módosítások szempontjából jól kezelhető, valamint kapcsos-könyvként kialakítani. A felülvizsgálatok időpontjai jól látható helyen legyenek feltüntetve. A nyomtatása legyen tetszetős. A munkákat nagyon megkönnyíti, ha a leírások, egyéb dokumentumok, számítógépen, szövegszerkesztővel készülnek. A piackutatást, a szállító-vevő kapcsolatot megkönnyítheti, ha a vállalkozásnak van védjegye. A kézikönyv fedőlapján jól láthatóan legyenek felírva a következő adatok: kézikönyv megnevezése vállalkozás megnevezése a felelős vezető neve a kézikönyv tulajdonosának neve a kiadás dátuma a kézikönyv sorszáma a felülvizsgálat jelzése aláírások utasítás változtatás esetére Bizalmasan kezelendő felirat. A felhasználó kötelezettsége: aláírásával vegye át a kézikönyvet, módosítások átvezetése, másolásra vonatkozó előírások betartása. Felülvizsgálati jegyzék, amely bizonyítja, hogy a felhasználónak napra kész ismereteket tartalmazó kézikönyv áll rendelkezésére (pl. a módosított, de ismét jóváhagyott számozott fejezetek első lapján a felelős vezető aláírása keltezéssel). Tartalomjegyzék: a kézikönyv fejezeteinek felsorolása oldalszámok feltüntetésével. Fejezetenként belüli folyamatos számozás célszerű. Hatálybaléptetési nyilatkozat: a felső vezetés nyilatkozata, hogy a minőségirányítási kézikönyvvel egyidejűleg a minőségirányítási rendszer alkalmazását hivatalosan elrendeli, aláírással, keltezéssel ellátva. Ettől az időponttól kezdve kell bizonyítani a tanúsító cégnek, hogy a rendszer működik, függetlenül attól, hogy a folyamatleírások mindegyike elkészült-e, vagy bevezették-e. 21

A minőségpolitikai nyilatkozatot lehetőség szerint tömören kell megfogalmazni, legfeljebb egy oldalon, amelyben kijelentik a legfelső vezetés elkötelezettségét a minőségirányítási rendszer iránt. Ezt a vezetők aláírásukkal is elismerik. Általában jó hatása van annak, ha a minőségpolitika a vállalkozáson belül minden egységnél ki van függesztve. A szervezeti felépítést célszerű tömbvázlat formájában megadni. A kézikönyvben általában nem tüntetjük fel a beosztások mellett a beosztást viselő személy nevét. Ezt csatoltan, mellékletben célszerű megadni. A minőségirányítási rendszerrel kapcsolatos hatáskörök és feladatok A kézikönyv egyes fejezeteiben fel kell tüntetni a hatásköröket és a feladatokat, továbbá mikro-és kisvállalkozásoknál a folyamatleírásokat is. A személyre szóló feladatokat a Szervezési és Működési Szabályzat tartalmazza. Fontos, hogy az egyes dokumentumok kapcsolódásai világosak és áttekinthetőek legyenek. A minőségirányítási megbízott hatáskörét, és irányító feladatait itt kell megadni. A minőségbiztosítási kézikönyv mellékletében a következőket célszerű elhelyezni: Beosztást viselő személyek nevét A kézikönyv tulajdonosok névsorát Az egyes munkautasításokat Az egyes munkafolyamatok elvégzésére jogosultak névsorát Szükség esetén a legmagasabb iskolai végzettséget igazoló bizonyítványok számát Az oktatási ütemtervet A minőségügyi ellenőrzések ütemtervét A felülvizsgálatok ellenőrzési szempontjait a fontosabb folyamatábrákat A minőségirányítási rendszer a minőségirányítási kézikönyv kiadásával lép hatályba, azonban csak a legfelső vezető aláírásával érvényes. Az érvénytelen utasításokat hatálytalanítani kell. A szervezet dolgozóinak oktatása, képzése A minőségirányítási rendszer kiépítésének és működtetésének elengedhetetlen feltétele, hogy a vállalkozás felső vezetése elkötelezett híve legyen a rendszer kiépítésének. Mindenkit ebben a szellemben kell az új ismeretekre oktatni. A különbség az, hogy egyes oktatási csomagokban más és más mélységben, részletek átugrásával minden dolgozót oktatni kell. Oktatók köre Felső vezetés felkészítése során el kell érni, hogy a elkötelezett hívei legyenek a minőségirányítási rendszernek. 22

Minőségirányítási megbízott képzésével a cél az, hogy, a rendszer építésében és felügyeletében határozott, jól képzett vezetővé váljék. Középvezetők képzésének célja, hogy általában a folyamatgazdák, folyamatleírások felügyeletét kell majd ellátniuk Munkatársak minőségügyi képzésével kell elérni, hogy megismerjék a minőségirányítási rendszert, továbbá alkalmazni tudják saját munkaterületükön. Munkacsoport tagjainak képzése tegye alkalmassá a minőségügyi folyamatleírások elkészítésére. Kiemelt feladatokra kiképzett munkatársak a szervezet speciális feladatainak ellátására lesznek alkalmasak. A minőségirányítási rendszer bevezetése A minőségirányítási rendszer bevezetése hosszas, fáradságos és összetett munkák együttes eredménye. Ha a vállalkozás vezetése célul tűzte ki, hogy tanúsított ún. akkreditált céggé akar válni, akkor a minőségirányítási rendszer tanúsítványát meg kell szereznie. Először is el kell döntenie, hogy hogyan készíti fel a tanúsítvány megszerzésére a vállalkozásukat. A felkészítést végezheti saját maga, ha a kellő tudás birtokában van, vagy felkérhet külső szakértőt, aki szaktanácsadásával segíti a felkészítést. Eredményes lesz a munka, ha a vállalkozás vezetése szívügyének tekinti a vállalkozás előbbre lépését. Természetesen ez a piacon maradás egyik feltétele. A felkészüléssel járó fő teendők csoportokra lebontva: Előkészületi munkák. Már ezeknél a munkáknál is vegyük figyelembe a vonatkozó EU irányelveket, szabványokat, szabályzatokat. Az üzemi rend kialakítása, amely jelenti a tisztaság megteremtését, a munkaterületek ésszerű elrendezését, a raktározási rend kialakítását Az első oktatások megtartása A vállalatvezetés felkészítése A minőségirányítási megbízott teljes körű képzése a folyamatgazdák képzése Minőségirányítási folyamatok bevezetése Az egyes, elkészített folyamatleírásokat fokozatosan be kell vezetni, ezek önállóan is működőképesek El kell végezni a termelőeszközök, szerszámok számbevételét, állapotfelmérését Mérőeszközök nyilvántartását napra készen kell tartani (tolómérő, mérőgép, mérleg stb.), ezek kalibrálását és hitelesítését lejárati határidejük előtt el kell végezni. Az előzőek egyes esetekben szervezeti átalakításokat és személyi változásokat tesznek szükségessé. 23

Minőségtervek készítése A minőségtervek az első elemei a minőségirányítási rendszereknek. A minőségterv a termék létrehozásának teljes folyamatát tartalmazza a tervezéstől a kiszállításig. Összefüggéseiben rendszerezi mindazon intézkedéseket, amelyeket az adott termék minőségének biztosítása érdekében a vállalkozó tesz. A minőségterv tartalmazza: az új fejlesztési eredmények ellenőrzését az elfogadhatósági kritériumok meghatározását szükséges vizsgálóeszközök biztosítását, továbbfejlesztését A minőségirányítás folyamatleírásainak ellenőrzése, próbaüzem A kidolgozott folyamatleírások működésképességét az üzemi gyakorlatban ellenőrizni kell. Ez az ellenőrzés egy meghatározott időszakra vonatkozik. Ez az ún. próbaüzem. A próbaüzem alatt a folyamatleírások hiányosságai felszínre kerülnek. Ezeket a hibákat a folyamatgazdák összegyűjtik. Ezután a minőségirányítási megbízottal egyeztetnek, és folyamatleírásokon az illetékes munkacsoportok a szükséges módosításokat elvégzik. A minőségirányítási megbízott a módosításokat ellenőrizve, esetleg módosítva a vállalatvezetés elé terjeszti jóváhagyásra. A minőségirányítási rendszer gyakorlati alkalmazása, felügyelete A minőségirányítási rendszer sikeres, eredményes alkalmazásáról csak akkor beszélhetünk, ha a munkacsoportok a munkatársak tapasztalatait, jobbító műszaki-gazdasági-szervezeti megoldásaira tett javaslataikat az ésszerűség határain belül beépítették a rendszerbe. A régi rossz módszereket a kényelem, a látszólag gyorsabb elintézési mód miatt ne használják fel ismét. Figyelembe kell venni a dolgozók építő véleményeit, hogy a rendszer hiányosságait kiküszöböljük, illetve folyamatosan fejlesszük. Ne engedjünk meg látszat tevékenységeket, törekedjünk a korrekt szakmai emberi kapcsolatok megteremtésére, megtartására. A rendszer karbantarthatósága érdekében folyamatos munkának kell tekinteni (lehetőleg legyen felelős erre kijelölve) az adatgyűjtést, a termék érdekében a mérési-vizsgálati fegyelmet, amely a termékjelölési rendszer megbízhatóságának elengedhetetlen feltétele. A minőségirányítási rendszer belső ellenőrzése (belső felülvizsgálat = belső audit) célja: Ellenőrizni, hogy a folyamatleírásoknak megfelelően működik-e a rendszer Segítséget adni a felmerült gondok megoldásához Összegyűjteni a rendszer működtetése során a tapasztalatokat, fejlesztésre tett javaslatokat. 24

A belső felülvizsgálatokat a vállalkozás független munkatársai tartják, akik a rendszer kidolgozásában nem vettek részt. Erre az összeférhetetlenség elkerülése miatt kell figyelemmel lenni. Az ellenőrzést az ellenőrzési terv ( audit-terv ) alapján végzik. MSZ EN ISO 19011:2000, mint keret-szabvány útmutatásai képezik az ellenőrzési terv alapját. A tervet a felső vezetés hagyja jóvá. Az ellenőrzés ne legyen meglepetésszerű. Ezt meghatározott ütemterv szerint célszerű végrehajtani. A belső felülvizsgálatok végeredménye olyan jegyzőkönyv (dokumentum), amely értékeli a rendszer pozitív részeit. Itt a gazdaságossági szempontokat sem lehet figyelmen kívül hagyni. Felhívja a figyelmet a hiányosságokra. Az illetékes vezetőknek megküldik a jegyzőkönyvet intézkedés céljából. Ez után lesz egy ún. pót ellenőrzés ( utó-audit ). A minőségirányítási rendszer akkor működik megfelelően, ha a gyártott termék megismételhetően azonos, kifogástalan minőségben elkészíthető. Lényeges, hogy a régi MEO (Minőségellenőrzési Osztály) szemléletet, hogy csak a végterméket kell ellenőrizni egyszer és mindenkorra el kell felejteni. Itt az egész folyamatot kell ellenőrizni. Tanúsító szervezetek A tanúsító szervezettől sikeres felülvizsgálat után a cég megkapja a tanúsítványt a tanúsító (akkreditáló) cégtől. A tanúsító szervezet csak azt tanúsítja, hogy az ajánlott előírásoknak a vállalkozás a gyártott termék folyamatát (szabvány, szabályzat, EEC) tekintve megfelel. Ezt bizonyítja a tanúsítvány. Reklamációkat, minden piaci visszajelzést fel kell jegyezni, és ki kell vizsgálni azok okát, majd hathatós intézkedésekkel meg kell szüntetni. Egy jól működő tanúsított minőségirányítási rendszer csak abban az esetben lesz működőképes, ha folyamatosan karbantartjuk és lankadatlanul fejlesztjük. A minőségirányítási rendszer kialakulása A minőségbiztosítás a történelem során hosszú fejlődés útján jutott el a mai minőségirányítási rendszerekig. A kis manufaktúrákban egy gyártmány a kiváló képességű mesterember által készült el, és a szaktudása alapján a termék ellenőrzését a munkafolyamatok alatt maga végezte el. A gyártmány akkor készült el, amikor a mester jónak ítélte meg. Csak azok a mesteremberek boldogultak, akik valóban jó termékeket készítettek. A társadalmi fejlődés során egyre több és több termékre volt szükség, és a manufakturális gyártást kezdte felváltani a kisüzemi gyártás. Ebben a rendszerben az egyes munkafolyamatokra specializálódott munkások dolgoztak, egy-egy kiváló képességű mester vezetésével, aki valamennyi munkafolyamatnak kiváló ismerője volt. A termék gyártása során az ellenőrzést a mester látta el. Azonban az iparosodás további előrehaladásával, a termelés további növelésével már sok munkásra volt szükség, olyanokra is, akik már csak az egyes munkafolyamatok bizonyos elemeit végezték el, de a teljes részmunkafolyamatot nem ismerték. Ezeknek a munkásoknak a tevékenységét már csoportvezetők hangolták össze, akik a mester irányításával végezték munkájukat. A termék ellenőrzését a mester már nem tudta ellátni. Ekkor lett szükség a gyártmány minőségét ellenőriz- 25

ni képes szakemberekre Kialakult a minőség ellenőrzésével foglalkozó szakember, a minőségellenőr, majd ennek szervezete a minőségellenőrzési osztály, a MEO. Ennek a fejlődési folyamatnak a fő jellemvonása az volt, hogy a legyártott termékek közül rossz ne kerülhessen ki a vevőhöz. A minőségirányítási rendszer alapvetően más filozófiai alapokon nyugszik. Fő jellemvonása, hogy nem csak a végterméket kell ellenőrizni, hanem a termék létrejöttének teljes folyamatát úgy kell megszervezni, hogy hibás terméket ne lehessen készíteni a gyártási rendszerrel. A minőségirányítási folyamat az 1. ábrán látható. Megsemmisítés /újra felhasználás Felhasználás, műszaki karbantartás, szerviz Értékesítés, elosztás, üzembe helyezés Csomagolás és tárolás Ellenőrzés és vizsgálat 1. ábra. A minőségirán Marketing Tervezés és gyártásfejlesztés Anyagbeszerzés Folyamattervezés Gyártás 1. ábra: A minőségirányítás folyamatábrája Az új MSZ EN szabványcsalád A korábban megalkotott ISO 9000 es szabványcsalád előírásait meg kellett változtatni. Ennek okait a szakemberek abban látták, hogy a minőségirányítási rendszer nem fejlődött, nem volt költségérzékeny a rendszer nem foglalkozott a vállalkozáson belül a dolgozókkal nem volt eléggé vevőközpontú. Az új szabványcsalád bevezetésénél ezért nagy figyelmet fordítottak arra, hogy: tegyen különbséget a minőségirányítási rendszerekre és a termékekre vonatkozó követelmények között, továbbá 26

a szervezet legyen figyelemmel a vevő megelégedettségi szintjére, véleményeire, valamint a szervezet teljesítette-e a vevő követelményeit. Az ISO 9000-es szabványcsalád tagjai, amelyek alapját a folyamat-és rendszerszemlélet adja, közös minőségirányítási alapelvekre épülnek. Ezek a következők: vevőközpontúság vezetés a munkatársak bevonása folyamatszemléletű megközelítés rendszerszemlélet az irányításban folyamatos fejlesztés tényeken alapuló döntéshozatal kölcsönösen előnyös kapcsolatok a (be)szállítókkal. Az ISO 9000-es szabványcsalád lényeges jellemzői A vállalati, intézményi és szolgáltató rendszert széles körben szabályozza. A vevő igényeinek, elvárásainak megfelelő, megbízható és ismét gyártható (reprodukálható) terméket készít. A minőségügyi rendszerre ír elő követelményeket és nem a termékre Keret-követelményeket ad, a rendszerkiépítést a szervezet saját hatáskörébe utalja. Ezáltal a szervezetet a rendszerkiépítésekor előnyösebb helyzetbe juttatja: piaci helyzete javul, pontosabb cégvezetés mind a termelésben, mind pedig a logisztikában. A kiépített rendszert először két belső felülvizsgálattal kell kipróbálni (1. és 2. audit, vagy belső, ill. részauditnak is nevezzük). Ha ezek sikeresek voltak, akkor a rendszer alkalmas tanúsításra (akkreditálás).ezt külső, erre felhatalmazott szervezet végzi, amelyik kiadja a tanúsítványt (első kiadás). Ennek érvényessége: 3 év, amelyet évenkénti meg kell erősíteni felülvizsgálattal. Háromévenként teljes körűen ismétlődő tanúsítási eljárás szükséges. A következőkben röviden ismertetjük a új szabványok főbb jellemzőit, és érvényességi területeit. Minőségirányítási rendszerek. Alapok és szótár: MSZ EN ISO 9000:2001 (ISO 9000:2000) A minőségirányítási rendszer alapjait, valamint a fogalmak meghatározásait adja meg, magyarázó jelleggel. A minőség egy termék, rendszer vagy folyamat saját jellemzői együttesének az a képessége, amely kielégíti a vevő és más érdekelt felek követelményeit. 27

Néhány korábban használt elnevezés új formában szerepel a szabványban. Ezek a következők: Minőségügyi rendszer helyett minőségirányítási rendszer kifejezés érvényes. Szállító helyett egy általánosabb kifejezés, a szervezet, és a beszállítót a szállító váltotta fel. Folyamat egységes megnevezésére nem használ külön kifejezést, hanem minden meghatározásban külön részletezi ezeket. Minőségirányítás: koordinált tevékenységek, egy szervezet vezetése, ellenőrzése a minőség szempontjából. Minőségtervezés: a minőségirányítás része, amelynek központjában a minőségcélok kitűzése, valamint a szükséges erőforrások meghatározása áll. Minőségszabályozás: a minőségirányítás része, amelynek központjában a minőségi követelmények teljesítése áll. Minőségbiztosítás: a minőségirányítás része, amelynek a középpontjában a minőségkövetelmények teljesítése iránti bizalomkeltés áll. Minőség tökéletesítése: a minőségirányítás része, amelynek középpontjában a hatásosság és a hatékonyság növelése áll. A minőségpolitika és a minőségcélok egységes megnevezésére nem használ külön kifejezést, hanem minden meghatározásban külön részletezi ezeket. Termék: a folyamat eredménye, amelynek 4 kategóriája van: hardver, szoftver, szolgáltatás, feldolgozott anyag. Minőségirányítási rendszerek. Követelmények: MSZ EN ISO ISO 9001:2001 (ISO 9001:2000) Az új szabványok bevezetése többek között azért volt szükséges, hogy a szervezetek megfeleljenek az új megközelítésű irányelveknek. Ez az újszemléletű szabvány hozzásegíti a szervezetet, hogy a CE-jelzet feltüntetéséhez szükséges követelményeket lehetőleg gördülékenyen tudja teljesíteni. Amennyiben egy szervezet a szabvány követelményeinek eleget tesz, termékein fel tudja tüntetni a CE jelzetet. Ennek pedig az a következménye, hogy piaci helyzetét megőrizheti, illetve megerősítheti. E szervezet elvárhatja a többi vele kapcsolatban levő szervezettől (cégtől), hogy azok is e szerint működjenek. Jelen szabvány a 93/465/EEC (Megfelelőség-értékelés) Európai Unió tanácsi határozatának alkalmazását könnyíti meg. Lényeges, hogy a tanácsi határozatban hivatkozott modulok (E, D, H) alkalmazására az MSZ EN ISO 9001:2001-ben foglaltakat bizonyos megszorítások mellett használhatják. Ezek a modulok a következők: 28

E modul: a termék végellenőrzése és vizsgálata D modul: a gyártás, a végellenőrzés és vizsgálata H modul: a tervezés, a gyártás és a termék végellenőrzés és vizsgálat. Minőségirányítási rendszerek. Útmutató a működés fejlesztéséhez (MSZ EN ISO 9004:2001) Hasonló az MSZ EN ISO 9001:2001-hez, de nem szolgál tanúsítási célokat, nem ad utasítást az ISO 9001-teljesítésére. Útmutató, amelyben a minőségirányítási rendszer eredményességét és hatékonyságát egyaránt figyelembe veszi. Célja: segítséget nyújtani a minőségirányítási rendszer folyamatos fejlesztéséhez. Új alapelveket is tartalmaz, amelyek a hibamegelőzés, a kitűzött minőség elérése és a rendszer folyamatos jobbítása. A minőségirányítási rendszer elvi felépítését a 2. ábra mutatja be. Ezen az ábrán szemléletesen nyomon követhető, hogy a minőségirányítási rendszer kiépítésének melyek a fő mozzanatai. A következőkben összefoglaljuk minőségirányítási rendszerek szabványaiban bekövetkezett változásokat. Ismertetjük a hatályukat vesztett szabványokat, és megadjuk azt is, hogy a hatálytalanított szabványok helyett, melyek vannak érvényben. Érvénytelen: Hatályos: Az MSZ EN ISO 8402:1996 helyett: MSZ EN ISO 9000:2001 MSZ EN ISO 9001:1996, MSZ EN ISO 9002:1996, helyett: MSZ EN ISO 9001:2001 MSZ EN ISO 9003:1996 MSZ EN ISO 9004-1 MSZ EN ISO 9004-2 helyett: MSZ EN ISO 9004:2001 MSZ EN ISO 9004-3 MSZ EN ISO 9004-4 MSZ EN ISO 30011-1:1993 (idt ISO 1011-1:1990) MSZ EN ISO 30011-2:1993 (idt ISO 1011-2:1990) MSZ EN ISO 30011-3 (idt ISO 1011-3:1990) helyett: MSZ EN ISO 19011:2000 MSZ EN ISO 14010:1997 MSZ EN ISO 14011:1997 MSZ EN ISO 14012:1997 29

? Felkészülés Minőségpolitika meghatározása Felelős személy kijelölése Szabványok kiválasztása Tényfelmérés, elemzés Minőségirányítási rendszer elvi vázlat (MIR) MIR felügyelet Hibátl Képzés Hibás MIR bevezetése MIR-ben hatáskörök, feladatok Még MIR ellenőrzése, Hi- Nem Igen Vállalkozás MIR Működik Auditálás EREDMÉNY, AUDITÁLT VÁLLAL- KOZÁS Minőségterv kidolgozása Kézikönyv felépítése? 30 Vállalkozás szervezeti felépítése Gyűjtés meglévő dokumentumok Az új dokumentumok elkészítési szempontjai Hiányzó dokumentumokról általában Megjegyzés: az egyes tevékenységek értelemszerűen egyidőben is végezhe-

Megjegyzés Hatálytalanított szabványok jelzetei és címei: MSZ EN ISO 8402:1996 Minőségirányítás és minőségbiztosítás. Szakszótár MSZ EN ISO 9001:1996 MSZ EN ISO 9002:1996 MSZ EN ISO 9003:1996 Minőségügyi rendszerek. A tervezés, a fejlesztés, a gyártás, a telepítés és a vevőszolgálat minőségbiztosítási modellje Minőségügyi rendszerek. A gyártás, a telepítés és a vevőszolgálat minőségbiztosítási modellje Minőségügyi rendszerek. A végellenőrzés és a vizsgálat minőségbiztosítási modellje MSZ EN ISO 30011-1:1993 (idt ISO 1011-1:1990, idt EN 30011:1993) Minőségügyi rendszerek felülvizsgálatának irányelvei. Felülvizsgálat MSZ EN ISO 30011-2:1993 (idt ISO 1011-2:1990, idt EN 30011-2:1993) Minőségügyi rendszerek felülvizsgálatának irányelvei. Minőségügyi rendszerek felülvizsgálóinak minősítési követelményei. MSZ EN ISO 30011-3 (idt ISO 1011-3:1990, idt EN 30011-3:1993 Minőségügyi rendszerek felülvizsgálatának irányelvei. Felülvizsgálati programok irányítása MSZ EN ISO 14010:1997 MSZ EN ISO 14011:1997 MSZ EN ISO 14012:1997 A környezeti audit irányelvei. Általános elvek A környezeti audit irányelvei. Audit eljárások. A környezetközpontú irányítási rendszerek alapjai A környezeti audit irányelvei. A környezeti auditorok képzettségi kritériumai. 31

Termékeladhatóság, segédlet a többnyelvű gépipari műszaki dokumentációk készítéséhez Bárdos András okl. gépészmérnök, minőségirányítási rendszerfejlesztő, Ph.D. hallgató Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - Központi Fizikai Kutató Intézet A gépiparban az elmúlt évtizedekben a megtervezett és a legyártott géphez gépkönyvet kellett készíteni. A gépkönyv a gép üzemeltetési dokumentációját jelentette, a gép szerves tartozéka volt. A gépkönyvben került megfogalmazásra a gép biztonságos üzembehelyezésére, működésére, kezelésére és karbantartására vonatkozó hasznos tudnivalók, előírások. Mára már a gyártott gépekhez nem az ún. gépkönyvet kell adni, hanem a használati információkat. A használati információ tartalmi és formai követelményre részletes tudnivalókat az MSZ EN 292-2 szabvány tartalmaz (Gépek biztonsága. Alapfogalmak, a kialakítás általános elvei. 2. rész: Műszaki alapelvek és előírások). A használati információk (gyűjtőfogalom) szövegek, ábrák, rajzok, jelképek vagy diagramok gyűjteménye. Elsősorban a kezelőszemély tájékoztatására. A használati információkat a géppel együtt kell szállítani. A használati információkat közölhetjük: magán a gépen, ha elegendő, de kísérő dokumentációban (ez az un. használati utasítás) is. A használati információban elkülönítve kell feltüntetni ( tárgyalni ) a : szállítást, üzembehelyezést (pl. felállítás, szerelés és beszabályozás ), a használat (a beállítás, programozás vagy átszerelés, üzemeltetés, tisztítás, hibakeresés és karbantartás, pontosság ellenőrzése), és ha szükséges, az üzemen kívül helyezéssel kapcsolatos tudnivalókat. Jó tanács a használati információk, kísérő dokumentációk készítéséhez: a lehető legegyszerűbb, tömör és logikusan felépített legyen. A közlésmód alapelve: látni gondolni alkalmazni közlési sorrendet kell követni, a gépekre vonatkozó irányelvekben* (alapvető biztonsági és egészségügyi követelményekkel rögzített speciális használati előírások) és a gépünkre vonatkozó C típusú** szabványok használati információira vonatkozó előírásait kísérjük figyelemmel, és ha kell, építsük be a készülő dokumentációnkba, Megjegyzés: * alap EU irányelv: 89/392 EGK, honosítva: 21/1998. (IV.17.) IKIM rendelet többszöri módosítással: 98/79/ EEC, magyar módosítás: 29/2000. (IX. 13.) GM rendelet 32