A tejmirigy anatómiája és a tejtermelés élettana Novotniné Dr. Dankó Gabriella Debreceni Egyetem AGTC
A tejmirigy anatómiája A tejmirigy (kérődzők: tőgy; ló, hűsevők, sertés: emlő) a legnagyobb bőrmirigy, módosult verejtékmirigy, melynek váladéka a tej. A tejmirigyek állatfajonként eltérnek számban, helyeződésben, és alakban. A tejmirigyek szimmetrikusan a törzs ventrális falán a mediánsíktól jobbra és balra végighúzódó vonal mentén foglalnak helyet.
Helyeződésüknek megfelelően lehetnek: Mellkasi (thoracalis v. pectoralis) Hasi (abdominalis), Lágyéktájéki (linguinalis) tejmirigyek.
Juh, kecske: két bimbójú tejmirigye két önálló mirigytestből áll, mindegyik bimbón egy-egy bimbócsatorna. Kanca: két csecsbimbójú tejmirigye négy mirigytestből épül fel, egy-egy csecsbimbóján két nyílással. Tehén tőgy: négy mirigytestből, tőgynegyedből áll, négy tőgybimbóval, mindegyik bimbó hegyén egy bimbócsatorna. A sertés (csecsbimbóik száma 6-8 pár) csecsbimbóin 3, a kutyáén (a csecsbimbóik száma 4-5 pár) 8, az embernél 15-22 pontszerű bimbócsatorna nyílás figyelhető meg, és azok mindegyike egy-egy önálló mirigytestbe vezet.
A tejutak rendszere vázlatosan A: kiskérődzők (juh, kecske), B: ló, C: szarvasmarha, D: sertés, E: kutya a: bimbócsatorna b: tejmedence a bimbókon c: tejmedence a mirigytestben d: tejutak e: mirigyszövet (parenchyma)
A tőgy fejlettsége függ: Tőgy tapintata: fajtától, alkattól, kortól, laktációs fázistól, fejéstől, takarmányozástól. telt állapotban: feszes, de nem kemény. kifejés után: lágy, ernyedt, és a bőr különösen a hátulsó felszínen hosszan ráncolt.
A tőgy külső megjelenése A szarvasmarha tőgye : Meglehetősen nagy, félgömb alakú egységes mirigy, négy mirigytestből (tőgynegyedből), mindegyik mirigytesthez egy-egy tőgybimbő tartozik. A lágyéktájon foglal helyet. A tőgy két részarányos félből tevődik össze. A jobb és a bal tőgyfelet egy mély, középső tőgybarázda különíti el. Mindegyik tőgyfél még két egymással szorosan összefüggő tőgynegyedre oszlik.
Tőgyet a bőr alatti kötőszövet alatt a tejmirigy felületes pólyája vonja be, amiben a felületes vénák és nyirokerek foglalnak helyet.
Tőgybimbó hosszanti metszete 4 6 1 3 2 1 3 1.2. tejmedence 1.a mirigytesben 2. a bimbóban 3. tejutak nyílásai, 4. Fürstenberg-féle vénagyűrű 5. bimbócsatorna 7 5 6. vénafonatok a bimbó falában 7. bimbócsatorna nyílása
Laktáló szimentáli tehén tőgye e d c b a: hátulsó tőgybimbók, b: elülső tőgybimbók, c: tőgybimbő hegye, d:- bázisa a Fürstenberg-féle vénagyűrűvel, e: felületes tőgyvénák, f: tejér f a
Kiskérődzők tejmirigye Lágyéktájékon, mindkét oldalon egy-egy mirigytestként helyeződik. Mindegyiken egy-egy bimbó és bimbócsatorna található. Két mirigytest jobban (kecske), kevésbé jól (juh) elkülönül egymástól. Külső megjelenésre változatos: Tejelő kecske: a tőgy terjedelmes, széles alapú, kúpos. Juh: kisebb, félgömb alakú. Laktáló juh tejmirigye f a e d g b c a: félgömb alakú mirigytest, b: bimbó, c: bimbócsatorna nyílása, d: mirigytestek közötti árok, e: szőrtelen gáttájék, f: lágyéktasak a combok és tőgy között. f
A tejmirigy két fő része: Mirigytest (corpus mammae), Bimbó (tőgybimbó v. csecsbimbó (papilla mammae). A mirigyvégkamrából kiinduló csövecskék nagyobb tejutakká egyesülnek és ezek a tejmedencébe nyílnak. A tejmedencéből a bimbócsatorna vezet a külvilágba, amely a bimbó hegyén nyílik.
A mirigyállomány és a tőgybimbó felépítése Mirigytest (corpus mammae): kötőszövetes vázba (interstitium) ágyazott mirigyszövetekből (parenchyma) áll. Interstitium : parenchyma arányt befolyásolja: Életkor, működési állapot, kor, konstitucuó. Mirigyállomány levél alakú mirigylemezekbe/mirigylebenyekbe rendeződik. Mirigylebenykék: csöves-bogyós (tubulo-alveolaris) végkamrákból szőlőfürt szerűen épülnek fel. Az alveolus-rendszer végső kamráiból a tej előbb az előtte lévő kamrába jut, utána a kivezető járatokba.
A tőgy mirigyei csöves-bogyós (tubuloalveolaris) mirigyek. A mirigy végkamrákat myoepithel (kosár-, basalis) sejtek is körülfonják, melyek összehúzódásra képesek.
Mirigylebenyke szerkezete 5 1: alveolus, 2: terminális alveolus, 3:intraloburaris tejvezeték, 4:mirigyhámsejtek, 2 9 5: myoepithel sejtek, 6: interlobularis tejvezeték, 7: kétrétegű hám az interlobularis tejvezetékben, 8. simaizom köteg, 9: artéria, 10: véna 4 7 1 6 3 3 8 10
A tőgy érellátása A tőgy fő artériái a külső szeméremartériából (a. pudenda externa) származnak, a belső szeméremartériából (a. pudenda interna) eredő erek egészítenek ki. Külső szeméremartériából a tőgyartériára ágazódik. Vénás vér a tőgyből három úton távozik: Külső szeméremvéna, Tejér, Belső szeméremvéna
A tőgy vénái 1.tejvéna, 2. tejcsésze/tejtányér, 3.belső mellkasi véna, 4. elülső üres véna, 5. külső szeméremvéna, 6. belső szeméremvéna, 6. az előbbi tőgyhöz térő ága, 7. hátulsó üres véna.
Tőgy vegetatív és érző idegekkel jól ellátott, főleg a tőgybimbó dús érző idegvégződésekben (nyomás-, hideg,- fájdalomérző receptorok).
A tejmirigy kialakulása, mammogenesis A tejmirigy mindkét nemben azonos fejlődési utat tesz meg a nemi érés folyamán, azonban a nemi hormonok : FSH, LH, ösztrogén, progeszteron hatására csak a nőivarúakban fejlődik ki a női nemi szervek fejlődésével és ciklusos működésével összhangban. A vemhesség idején éri el a teljesen kifejlett formáját, majd a föcstej-termelés megindulásakor fejeződik be teljesen a mammogenezis.
Tejképződés, lactogenezis Ellés után a tejmirigy alveolusainak hámsejtjei bonyolult hormonális és idegi folyamatok összerendezettsége következtében kezdik meg a tejelválasztást. Tejtermelés a szoptatási periódusban van, a tejmirigy ezután visszaalakul, de már nem éri el az ellés előtti állapotot. A következő ellés előtt, hormonális hatásokra újra megindul a tejtermelés.
Hosszan tartó tejszekréció, galactopoezis A laktáció nem szűnik meg az utód elválasztása után, hanem háromszorötször annyi ideig is eltart, mint a fajra jellemző szoptatási idő.
Mammogenezis: FSH, LH, progeszteron, ösztrogén Lactogenezis: Polactin hormon Galactopoezis: (laktációt fenntartó ) STH hormon A tejelválasztás (szekréció) és a tejleadás (ejekció) mechanizmusa elkülönül, mert a szekréció folyamatos, az ejekció szakaszos. A tejleadás folyamata: Szopás, fejés ingere oxitocin hormon felszabadulása myoepithel sejtek összehúzódása, a tej bekerül a tőgy mirigy és csatorna rendszerébe a tejnyomás nő a tejmedencében+ a tőgy ereinek vérbősége TEJLEADÁS. Gátló inger hatására adrenalin szabadul fel, ami a tőgy ereit szűkíti, a mirigy petyhüdtté válik, azt nem lehet kifejni
A tejszekréció A tej összetevői főként a tejmirigy önálló, aktív működésének eredményeként keletkeznek. A tej alkotórészeinek többsége a tejmirigy alveolusainak hámjában szintetizálódnak a vérrel odaszállított anyagokból. Ez a folyamat és a képződött anyagok tejjé formálása a tejképződés, tejelválasztás (szekréció). A tejmirigyen 1 liter tej képződéséhez 150-500 liter vér áramlik át. A tejmirigyhámsejtek csak addig működnek, amíg a vérnyomás az alveolusokat behálózó kapillárisokban lévő tej nyomását túllépi.
Tejmirigy-alveolus elektronmikroszkópos kép alapján 11 8 1 2 9 3 10 4 5 1. zsírgolyó, 2: fehérjeszemcsék, 3: mirigysejt, 4: alaphártya, 5: kapilláris endothel, 6:pericyta, 7: myoepithel sejt, 8: zsírgolyó, 9: Golgi-apparátus, benne fehérjeszemcsék, 10: szemcsés endoplazmatikus reticulum, 11: zsírcsepp. 6
Fejést (gépi) befolyásoló anatómiai tulajdonságok: A tőgy arányossága függesztése mirigyesállomány és tőgymedence aránya (mérete) erekkel, idegekkel való ellátottsága A tőgybimbó mérete alakja elhelyezkedése bimbómedence mérete bimbónyak bimbónyílás Fattyúbimbók Fejést (gépi) befolyásoló neuro-hormonáslis tulajdonságok: hormonok mennyisége receptorok száma és aktivitása feltételes reflex kialakulását befolyásoló tényezők
A tejleadást befolyásoló tényezők egyedi és állomány szinten: anatómiai neuro-hormonális technológiai A legfontosabb feladat a fejést befolyásoló tényezők közötti összhang megteremtése!
Köszönöm a figyelmet!