TÖRVÉNYJAVASLAT AZ EMBERIESSÉG ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK ELÉVÜLHETETLENSÉGÉRŐL (Az 1971. évi 1. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a háborús és az emberiség elleni bűntettek elévülésének kizárásáról szóló ENSZ egyezményben foglalt kötelezettség végrehajtásáról) 2011. április 27. gellert.adam@gmail.com
TARTALOMJEGYZÉK A. KÍSÉRİLEVÉL... 3 B. VEZETİI ÖSSZEFOGLALÓ... 4 C. TÖRVÉNYJAVASLAT... 5 Általános indokolás... 8 Részletes indokolás... 9 D. MELLÉKLETEK... 10 a) 1. számú melléklet a Biszku Béla és mások ellen kezdeményezett eljárásról... 10 1. Beadványok, döntések... 10 2. TV-interjúk... 10 3. Rádió-interjúk... 11 4. Online-interjú... 11 5. Válogatott cikkek... 11 b) 2. számú melléklet a crimes against humanity magyar fordításai a hatályos magyar jogban... 12 2. oldal
A. KÍSÉRŐLEVÉL Tagadjuk a magyar nemzet és polgárai ellen a nemzeti szocialista és kommunista diktatúrák uralma alatt elkövetett embertelen bőnök elévülését. Tisztelt Frakcióvezetı Úr! Alaptörvény, Nemzeti Hitvallás Az 1956-os forradalmat és szabadságharcot követı megtorlások miatt ezidáig még egyetlen büntetıeljárás sem indult. A fıbenjáró bőncselekmények még élı kitervelıi és végrehajtói mind a mai napig büntetlenséget élveznek, pedig a nemzetközi jog lehetıséget kínál a felelısségre vonásra. Ezen eljárások megindítását azonban súlyosan hátráltatja, hogy a magyar állam negyven éve nem alkotott meg egy nemzetközi szerzıdés végrehajtásához szükséges jogszabályt. A jogalkotó egészen mostanáig nem nyilvánította elévülhetetlenné az 1971. évi 1. törvényerejő rendelettel kihirdetett New-York-i egyezményben hivatkozott crimes against humanity (emberiesség elleni bőncselekmény) elnevezéső nemzetközi bőncselekményt. Ez a törvényhozói mulasztásból származó jogbizonytalanság gátolja a magyar bőnüldözı hatóságokat a büntetıeljárások megindításában. Az emberiesség elleni bőncselekmény fogalma egészen múlt ıszig csak egy rendkívül szők szakmai réteg elıtt volt ismert Így nem csoda, hogy az emberiesség elleni bőncselekmény alapján 2010 októberében tett feljelentésemet az ügyészség elévülésre hivatkozva utasította el (a Biszku Béla ügy teljes dokumentációja az 1. számú mellékletben található). Az 1956-os forradalom és szabadságharc, és az azt követı szovjet megszállás alatt leadott sortüzek elkövetıi ellen tett állampolgári feljelentéseket a kilencvenes évek elején az ügyészség szintén elévülésre hivatkozva szüntette meg. Akkor a törvényhozó, azért, hogy segítse a jogalkalmazó munkáját, és egyben eleget tegyen nemzetközi jogi kötelezettségének, törvényt alkotott (1993. évi XC. törvény), amelyben világossá tette követve ezzel az Alkotmánybíróság útmutatását, hogy a kihirdetett nemzetközi egyezményekben található háborús bőncselekmények a büntetıtörvénykönyvbe való átvezetés nélkül is üldözendık, azok nem évülnek el. A magyar állam alkotmányos és nemzetközi jogi kötelezettsége, hogy végre megteremtse egy alapos és következetes felelısségre vonási eljárás jogi kereteit. A csatolt szakmai anyag figyelembevételével kérem, hogy fontolja meg az emberiesség elleni bőncselekmények elévülhetetlenségérıl szóló javaslat parlamenti elıterjesztését. Budapest-Hága, 2011. április 27. Szívélyes üdvözlettel, 3. oldal
B. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A magyar állam nemzetközi jogi kötelezettséget vállalt az 1971. évi 1. törvényerejő rendelettel kihirdetett, a háborús és az emberiség elleni bőntettek elévülésének kizárásáról az Egyesült Nemzetek Szervezetének Közgyőlése által New Yorkban az 1968. évi november hó 26. napján elfogadott nemzetközi egyezményben (továbbiakban: Egyezmény) arra, hogy visszamenıleges hatállyal elévülhetetlenné nyilvánítja a nürnbergi Nemzetközi Katonai Törvényszék (továbbiakban: Törvényszék) alapokmányának (továbbiakban: Alapokmány) 6. cikk (c) pontjában található emberiesség elleni bőncselekményeket. Fontos hangsúlyozni, hogy amikor a magyar állam nemzetközi jogi kötelezettséget vállal, akkor általában belsı jogalkotási kötelessége keletkezik. A belsı jogalkotás azonban legtöbbször nem csak külsı, nemzetközi jogi kényszer, hanem fontos alkotmányos garanciális szempont is. A nemzetközi bőncselekmények fogalmi elemeinek és alkalmazási körének pontos ismerete nem csak a bőnüldözı hatóságokat és a bíróságokat segíti, hanem eligazításul szolgál az állampolgárok számára is. Az Alapokmány szerint az emberiesség elleni bőncselekményt az követi el, aki az Alapokmányban meghatározott (1) béke elleni (külföldi állam által elkövetett katonai beavatkozás) vagy (2) háborús bőncselekmények végrehajtása során vagy azzal összefüggésben a polgári lakosság tagjait megöli, kiirtja, rabszolgaságba taszítja, áttelepíti, politikai, faji, vagy vallási alapon üldözi, vagy velük szemben más embertelen cselekedetet követ el. Az Alapokmányban meghatározott emberiesség elleni bőncselekményrıl, illetve azok elévülhetetlenségérıl eddig egyetlen magyar jogszabály sem rendelkezett. A javaslat hangsúlyozottan az 1971. évi 1. törvényerejő rendelettel kihirdetett nemzetközi egyezménybıl fakadó kötelezettség végrehajtását célozza. Ezt azért fontos kiemelni, mert a nemzetközi jog és joggyakorlat az elmúlt hatvan évben továbbfejlesztette az Alapokmányban meghatározott emberiesség elleni bőncselekmény fogalmát. Ezt az új, az Alapokmányban található bőncselekménytıl gyökeresen eltérı definíciót a magyar állam által is aláírt, de az Országgyőlés által eddig ki nem hirdetett nemzetközi dokumentum, a Nemzetközi Büntetıbíróság Statútuma tartalmazza. A javaslat nem a büntetı törvénykönyvben, hanem egy különtörvényben kíván eleget tenni az 1971. évi 1. törvényerejő rendelettel kihirdetett nemzetközi egyezmény végrehajtásának. A tervezet ezzel követi az 1956. októberi forradalom és szabadságharc során elkövetett egyes bőncselekményekkel kapcsolatos eljárásról szóló 1993. évi XC. törvény jogtechnikai megoldását. A javaslat minden elemében megfelel az Alkotmánybíróság nemzetközi bőncselekményekkel kapcsolatos határozatainak. 4. oldal
C. TÖRVÉNYJAVASLAT 2011. évi törvény az emberiesség elleni bőncselekmények elévülhetetlenségérıl Az Országgyőlés megerısítve nemzetközi jogi elkötelezettségét, miszerint a nemzetközi jogban legsúlyosabban minısülı bőncselekményeket elévülhetetlennek tekinti, a következı törvényt alkotja: 1. (1) Az 1971. évi 1. törvényerejő rendelettel kihirdetett, a háborús és az emberiség elleni bőntettek elévülésének kizárásáról az Egyesült Nemzetek Szervezetének Közgyőlése által New Yorkban az 1968. évi november hó 26. napján elfogadott nemzetközi egyezmény I. cikkének (b) pontjában hivatkozott, a nürnbergi Nemzetközi Katonai Törvényszék alapokmányának 6. cikk (c) pontjában meghatározott emberiesség elleni bőncselekményre a Btk. 33. -ának (2) bekezdését kell alkalmazni. (2) Az (1) bekezdésben felsorolt bőncselekmények büntetési tételét a Btk. 2. -ára figyelemmel az elkövetéskor hatályos jog alapján kell megállapítani. 2. (1) A nürnbergi Nemzetközi Katonai Törvényszék alapokmány 6. cikkének angol nyelvő hiteles szövege és annak hivatalos magyar nyelvő fordítása a következı: [ ] Article 6. The Charter of the International Military Tribunal The Tribunal established by the Agreement referred to in Article 1 hereof for the trial and punishment of the major war criminals of the European Axis countries shall have the power to try and punish persons who, acting in the interests of the European Axis countries, whether as individuals or as members of organizations, committed any of the following crimes. The following acts, or any of them, are crimes coming within the jurisdiction of the Tribunal for which there shall be individual responsibility: (a) Crimes against peace: namely, planning, preparation, initiation or ' waging of a war of aggression, or a war in violation of international treaties, agreements or assurances, or participation in a common plan or conspiracy for the accomplishment of any of the foregoing; 5. oldal
(b) War crimes: namely, violations of the laws or customs of war. Such violations shall include, but not be limited to, murder, ill-treatment or deportation to slave labour or for any other purpose of civilian population of or in occupied territory, murder or ill-treatment of prisoners of war or persons on the seas, killing of hostages, plunder of public or private property, wanton destruction of cities, towns or villages, or devastation not justified by military necessity; (c) Crimes against humanity: namely, murder, extermination, enslavement, deportation, and other inhumane acts committed against any civilian population, before or during the war, or persecutions on political, racial or religious grounds in execution of or in connection with any crime within the jurisdiction of the Tribunal, whether or not in violation of the domestic law of the country where perpetrated. [ ]. 6. cikk A Nemzetközi Katonai Törvényszék alapokmánya Az 1. Cikkben említett, az európai tengelyhatalmak háborús fıbőnöseinek üldözésérıl és megbüntetésérıl szóló egyezmény alapján a Törvényszék eljárhat és megbüntetheti azon személyeket, akik a tengelyhatalmak érdekében tevékenykedve, magánszemélyként vagy szervezetek tagjaiként az alábbi bőntettek bármelyikét elkövették. A Törvényszék hatáskörébe a következı, egyéni büntetıjogi felelısséget keletkeztetı cselekmények tartoznak: (a) Béke elleni bőncselekmények: a nemzetközi szerzıdéseket, egyezményeket, vagy garanciákat sértı agresszív háború tervezése, elıkészítése, kezdeményezése, vagy folytatása, illetve az olyan közös tervben vagy összeesküvésben való részvétel, amely az elızıek megvalósítására jöttek létre; (b) Háborús bőncselekmények: a háború jogának vagy szokásainak a megsértése, különösen a megszállt területen élı vagy tartózkodó polgári lakosság tagjainak megölése, bántalmazása, rabszolgamunkára fogás vagy bármilyen más célból történı áttelepítése; a hadifoglyok vagy tengeren tartózkodó személyek megölése vagy bántalmazása; túszok kivégzése, köz-, vagy magántulajdon fosztogatása, illetve városok, falvak katonai szükséglet által nem indokolt önkényes elpusztítása vagy lerombolása. (c) Emberiesség elleni bőncselekmény: a háború elıtt vagy alatt bármely polgári lakosság tagja ellen, a Törvényszék hatáskörébe tartozó más bőncselekmény végrehajtása során vagy azzal összefüggésben elkövetett emberölés, kiirtás, rabszolgaságba taszítás, áttelepítés, politikai, faji, vagy vallási alapon történı üldözés, illetve más embertelen cselekedetek, függetlenül attól, hogy sérti-e az elkövetés országának jogát. [ ] 3. (1) Az 1. -ban meghatározott bőncselekmény miatt a) a nyomozásra kizárólag a Központi Nyomozó Fıügyészség, b) a bírósági eljárásra kizárólag a Fıvárosi Bíróság illetékes. 6. oldal
(2) Az 1. -ban felsorolt bőncselekményekkel kapcsolatos eljárásra egyebekben a büntetıeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény rendelkezései az irányadók. 4. (1) Ez a törvény a kihirdetésétıl számított... napon lép hatályba. 7. oldal
INDOKOLÁS Általános indokolás A magyar állam nemzetközi jogi kötelezettséget vállalt az 1971. évi 1. törvényerejő rendelettel kihirdetett, a háborús és az emberiség elleni bőntettek elévülésének kizárásáról az Egyesült Nemzetek Szervezetének Közgyőlése által New Yorkban az 1968. évi november hó 26. napján elfogadott nemzetközi egyezményben (továbbiakban: Egyezmény) arra, hogy visszamenıleges hatállyal elévülhetetlenné nyilvánítja a nürnbergi Nemzetközi Katonai Törvényszék (továbbiakban: Törvényszék) alapokmányának (továbbiakban: Alapokmány) 6. cikk (c) pontjában található emberiesség elleni bőncselekményeket. Az Alkotmánybíróság töretlen joggyakorlata alapján a háborús és emberiség elleni bőncselekmények megbüntetésére vonatkozó nemzetközi kötelesség a teljes kógens nemzetközi joganyagra vonatkozik. Ez a kötelezı joganyag felöleli a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait, vagyis a nemzetközi szokásjogot és a nemzetek közössége által elismert általános elveket is (53/1993. (X. 13.) AB határozat, ABH 1993, 323, 333. o.). Amely állam ezeket a nemzetközi bőncselekményeket üldözi és megbünteti, a nemzetek közösségének mandátuma alapján cselekszik a nemzetközi jogban megállapított feltételek szerint, függetlenül attól, hogy a belsı jog tartalmaz-e hasonló bőncselekményeket, vagy hogy a megfelelı egyezményeket az egyes országok belsı joggá tették-e (53/1993. (X. 13.) AB határozat, ABH 1993, 323, 329-330. o, http://www.mkab.hu/admin/data/file/191_1993_0025_0404_i_tuh_mk.pdf). A törvényjavaslat az 1956. októberi forradalom és szabadságharc során elkövetett egyes bőncselekményekkel kapcsolatos eljárásról szóló 1993. évi XC törvény mintájára az Egyezményt kihirdetı magyar jogszabály alapján történı jogalkalmazást kívánja elımozdítani. A törvényjavaslat deklarálja, hogy az Alapokmányban foglalt emberiesség elleni bőncselekmény az Egyezményben vállalt nemzetközi jogi kötelezettség alapján a magyar büntetıjog részét képezte és képezi továbbra is, valamint hogy el nem évülı bőncselekménynek számít. Az Alkotmánybíróság határozata alapján az emberiesség elleni bőncselekmények el nem évülhetıségére tett nemzetközi jogi kötelezettségvállalás nem sérti az Alkotmány 57. (4) bekezdésében megfogalmazott visszamenıleges büntetıjog tilalmát, mivel az Egyezmény a büntethetıségnek a belsı jogoktól való függetlenségét a büntethetıség idıtartamára is kiterjeszti (53/1993. (X. 13.) AB határozat, ABH 1993, 323, 334-335 oldal. http://www.mkab.hu/admin/data/file/191_1993_0025_0404_i_tuh_mk.pdf). Ezt a jogértelmezést a salgótarjáni sortőzperben a Legfelsıbb Bíróság is megerısítette (Legf. Bír. Bf. IV. 1847/1996. sz., http://www.lb.hu/elvhat/eb008399.html) A bőncselekmény elnevezése a nemzetközi dokumentumokban egységes: angolul crimes against humanity, franciául crime contre l'humanité, spanyolul crímenes de lesa humanidad, oroszul преступления против человечности, kínaiul 危害人罪, németül Verbrechen gegen die Menschlichkeit. Ennek ellenére a hatályos magyar joganyag hétféle különbözı elnevezést használ (lásd 2. számú melléklet): emberiség elleni bőnök, 8. oldal
emberiesség ellen elkövetett bőnök, emberiség elleni bőncselekmény, emberiség ellen elkövetett bőncselekmény, emberiség elleni bőncselekmények, emberiség elleni bőntettek, emberiesség elleni bőncselekmény. A törvényjavaslat az egységes terminológia megteremtése, valamint a Btk. XI. fejezetének címétıl (emberiség elleni bőncselekmények) való megkülönböztetés céljából követve a szakirodalmi álláspontot és a legújabb kodifikációs tendenciákat az emberiesség elleni bőncselekmények elnevezést használja. Részletes indokolás Az 1. -hoz A javaslat az Egyezmény I. cikk (b) pontjában foglalt bőncselekmény elévülhetetlenségérıl rendelkezik. Az Alkotmánybíróság egyik korábbi határozatában már megállapította, hogy az ENSZ Közgyőlés 1946. február 13-án kelt, 3/I. számú, illetve 1946. december 11-én kelt, 95/I. számú határozata megerısítette és a nemzetközi jog alapelveinek nyilvánította az Alapokmányban található, valamint a Bíróság ítéleteiben elismert jogelveket, valamint a háborús és az emberiség elleni bőntettek meghatározásait (2/1994. (I. 14.) AB határozat, ABH 1994, 41, 54. oldal. http://www.mkab.hu/admin/data/file/181_1994_0027_0372_i_tuh_mk.pdf). A 2. -hoz A Törvényszéket az európai tengelyhatalmak háborús fıbőnöseinek üldözésérıl és megbüntetésérıl szóló 1945. évi augusztus 8-án Londonban kelt egyezmény állította fel. A szerzıdı felek az egyezményhez csatolt Alapokmányban található emberiesség elleni bőncselekmény angol és francia meghatározását 1945. október 6-án pontosították (ún. Berlini jegyzıkönyv). A törvényjavaslat ennek a figyelembevételével az Alapokmány 6. cikkének hiteles angol nyelvő szövegét és hivatalos magyar nyelvő fordítását az 1945. október 6-ai módosítással egységes szerkezetben közli. 1 1 A nürnbergi Nemzetközi Katonai Törvényszék titkársága által kiadott sorozat elsı kötetében közölt hivatalos dokumentumok alapján, 10-17. o. http://www.loc.gov/rr/frd/military_law/pdf/nt_vol-i.pdf 9. oldal
D. MELLÉKLETEK a) 1. számú melléklet a Biszku Béla és mások ellen kezdeményezett eljárásról Az ügy fejleményeirıl a http://nemzetkozi-jog.blogspot oldalon találhat bıvebb információt. 1. Beadványok, döntések Jogi álláspont az 1956-os megtorlásokat irányító személyek nemzetközi jogi alapon történı felelısségre vonásáról, 2010. október 21. http://www.mediafire.com/download.php?3vkstao4yxj0vko Fıvárosi Fıügyészség feljelentést elutasító határozata, 2010. október 29. http://www.mediafire.com/?9gftmuf7c5d4iwe Panasz a Fıvárosi Fıügyészség határozata ellen, 2010. november 16. http://www.mediafire.com/?631oaatdlq877o2 Legfıbb Ügyészség panaszt elutasító határozata, 2010. december 17. http://www.mediafire.com/?9hzi0kk0hb0y0oa Igazolási kérelem, 2011. január 11. http://www.mediafire.com/?r5zqx0t8u92j0vl Legfıbb Ügyészség igazolási kérelmet elutasító határozata, 2011. január 21. http://www.mediafire.com/?u59s9plgwlknshh Panasz az igazolási kérelem elutasításával szemben, 2011. február 3. http://www.mediafire.com/?0h8oxy6icnn96s0 Legfıbb Ügyészség panaszt elutasító határozata, 2011. március 1. http://www.mediafire.com/?66i10896hre0kxl 2. TV-interjúk 2010. november 13, MTV, Ma Reggel http://videotar.mtv.hu/videok/2010/11/13/13/emberiseg_vagy_emberiesseg_ellenes_bunok_.asp x 2010. december 4, MTV, Ma Reggel http://videotar.mtv.hu/videok/2010/12/04/09/nem_evultek_el_biszku_tettei hogy_dont.aspx 10. oldal
2011. január 12, MTV, Az Este http://premier.mtv.hu/hirek/2011/01/12/07/biszku_ugy_ujabb_panasz_a_legfobb_ugyeszsegh ez.aspx 2011. február 5, MTV, Ma Reggel http://premier.mtv.hu/hirek/2011/02/05/11/birosag_ele_allitjak_biszku_belat harom_evet.asp x 3. Rádió-interjúk 2011. január 10, Lánchíd Rádió, http://www.lanchidradio.hu/files/gellert0110.mp3 2011. március 28, Lánchíd Rádió, http://www.lanchidradio.hu/belfold/biszkuugy_nem_hagyja_annyiban_gellert_adam_20110328 4. Online-interjú Egyetlen eljárás sem indult a megtorlások miatt, Mandiner, 2010. november 18. http://mandiner.hu/cikk/20101118_egyetlen_eljaras_sem_indult_a_megtorlasok_miatt 5. Válogatott cikkek Biszku-ügy: lezáratlan igazságtétel, Magyar Nemzet, 2011.március 25. http://www.mno.hu/portal/773577?searchtext= http://www.origo.hu/itthon/20101125-nem-csak-biszkut-vadoltak-a-nemzetkozi-jog-alapjan.html http://www.fn.hu/belfold/20101111/bortonben_vegezheti_biszku_bela/ http://www.origo.hu/itthon/20101105-forditasi-hiba-miatt-uszhat-el-a-biszkuugy.html http://www.galamus.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=50893:felrenezes&ca tid=37:csfleckzoltan&itemid=62 11. oldal
b) 2. számú melléklet a crimes against humanity magyar fordításai a hatályos magyar jogban Jogszabály Hiteles angol szöveg Hivatalos magyar fordítás 2007. évi LXXX. törvény crimes against 15. Nem lehet oltalmazottként a menedékjogról, 15. (aa) pont humanity elismerni azt a külföldit, aa) nemzetközi dokumentumokban meghatározott béke elleni, háborús vagy emberiesség elleni bőncselekményt követett el. 2002. évi II. törvény, a hontalan személyek jogállásáról szóló egyezmény kihirdetésérıl, 1. cikk (2) iii (a) pont This Convention shall not apply to persons with respect to whom there are serious reasons for considering that they have committed a crime against peace, a war crime, or a crime against humanity. A jelen Egyezmény nem vonatkozik olyan személyekre, akiket illetıen komoly okok állnak fenn annak feltételezésére, hogy: a nemzetközi okmányokban megfogalmazottaknak megfelelıen béke elleni, háborús vagy az emberiség elleni bőnöket követtek el. 1999. évi CI. törvény, a ruandai nemzetközi büntetıtörvényszékrıl, 3. cikk 1996. évi XXXIX. törvény, a volt Jugoszlávia területén elkövette bőncselekmények megbüntetésére létrehozott nemzetközi törvényszékrıl, 5. cikk 1994. évi XVIII. törvény, európai kiadatási egyezmény és kiegészítı jegyzıkönyveinek kihirdetésérıl, 1. cikk (a) pont 1989. évi 20. törvényerejő rendelet, a háború áldozatainak védelmére vonatkozóan Genfben 1949. augusztus 12-én kötött egyezmények I. és II. kiegészítı jegyzıkönyvének kihirdetésérıl, 75. cikk, 7. crimes against humanity emberiség elleni bőncselekmények crimes against humanity emberiség elleni bőncselekmények crimes against humanity In order to avoid any doubt concerning the prosecution and trial of persons accused of war crimes or crimes against humanity, the following principles shall apply: az Egyesült Nemzetek Közgyőlése által 1948. december 9-én elfogadott, a népirtás bőntettének megelızése és megbüntetése tárgyában kelt egyezményben meghatározott, emberiség elleni bőntettek. Annak érdekében, hogy háborús bőncselekmény vagy az emberiség elleni bőncselekmény elkövetése miatt büntetı eljárásnak alávetett, vagy elítélt személyek esetében minden kétséget ki lehessen zárni a következı elveket kell alkalmazni. 12. oldal
pont Jogszabály Hiteles angol szöveg Hivatalos magyar fordítás 1989. évi 15. törvényerejő, a menekültek helyzetére vonatkozó 1951. évi július hó 28. napján elfogadott egyezmény és kapcsolódó jegyzıkönyv kihirdetésérıl, 2. cikk, F. (a) pont 1976. évi 27. törvényerejő rendelet, az apartheid bőncselekmények leküzdésérıl és megbüntetésérıl szóló egyezmény kihirdetésérıl, 1. cikk (1) bekezdés 1971. évi 1. törvényerejő rendelet a háborús, és az emberiség elleni bőntettek elévülésének kizárásáról 1947. évi XVIII. törvény, a párizsi békeszerzıdés kihirdetésérıl, 6. cikk (1) bekezdés F. The provisions of this Convention shall not apply to any person with respect to whom there are serious reasons for considering that: he has committed a crime against peace, a war crime, or a crime against humanity, as defined in the international instruments drawn up to make provision in respect of such crimes; The States Parties to the present Convention declare that apartheid is a crime against humanity crimes against humanity Az Egyezmény rendelkezései nem alkalmazhatók az olyan személyre, akirıl alapos okkal feltételezhetı, hogy béke elleni, háborús-, vagy emberiség elleni, az ilyen bőncselekményekrıl rendelkezı nemzetközi okmányokban meghatározott bőncselekményt követett el. Az Egyezményben részes államok kijelentik, hogy az apartheid az emberiség ellen elkövetett bőncselekmény. emberiség elleni bőntettek Magyarország meg fogja tenni a szükséges lépéseket az iránt, hogy biztosítsa az alább említett személyeknek letartóztatását és bírósági eljárás végett kiadását: a háborús bőnök, valamint a béke vagy az emberiesség ellen elkövetett bőnök elkövetésével, elrendelésével, avagy az ilyenekben való részességgel vádolt személyek. 13. oldal