A SCHOLA EUROPA AKADÉMIA IDŐSZAKI LAPJA IX. évfolyam 1. szám 2011. október
2 HÁZUNK TÁJA TARTALOMJEGYZÉK HÁZUNK TÁJA (b)első használatra MÚLT ÉS JELEN 56 izzó ősze volt Halloween Mindenszentek KÖZ-ÉLET In memoriam: Makovecz Imre INTERJÚ Interjú Dr. Juhász Árpád geológussal HÁZAK-HAZÁK Nem fogod csehül érezni magad! A Holdvilág-árok (B)ELSŐ HASZNÁLATRA Schola Light, bevallom őszintén, először elképedtem e cím hallatán, aztán elkezdtem azon gondolkodni, hogy mi minden fér bele ebbe a címbe. Nézzük csak Schola: belső használatú, iskolai újság, arról szól, ami titeket foglalkoztat, legyen az művészet, tortarecept vagy az épp aktuális nemzeti ünnepünk. Light: Mindezt könnyedén, frissen, emészthetően. Egy lap, amit fellapozhatsz két előadás között, vagy lyukas órában. Valami, ami felpörget, megfog, elgondolkodtat, vagyis Schola Light. Egy újság a mi igényeinkkel, cikkeinkkel, véleményünkkel. De nem csak az iskolaújság újabb megjelenése kavarta fel a belső használatú médiát, hanem az iskolarádió új szerkesztői is. Az elmúlt hetekben már hallhattátok a folyosókon és a zsibongóban a Rádió Frízt, amely Zámbó Zsófia és Szepesi Ádám szerkesztésében indult el. Két lelkes, friss szerkesztőnk várja a műsorterveket, ötleteket. Itt a lehetőség, valósítsd meg, amit szeretnél! Mivel október 23-án ünnepeljük a forradalom 55. évfordulóját, a Rádió Fríz külön műsort szentel a megemlékezésnek, és a lapban is olvashattok egy cikket 56-ról. Kellemes időtöltést kíván: Tóth Emese KONTRASZT A megviselt nemzet Pirosat a Zöldnek Miért is jó itt élni? FACEBOOK Nincs ki a négy kerekünk ÉLETMÓD-GASZTRONÓMIA Élj egészségesebben! Panka - féle csokitorta Téli szépségápolás KULTÚRA Woody Allen bejárja Európát Graffiti: rongálás vagy művészet? Az igazságról SPORT A FORMA-1 RÖVID TÖRTÉNETE KIS SZÍNESEK Fordíts okosan! Impresszum: Schola Europa Akadémia időszaki kiadványa Szerkesztik az Akadémia hallgatói. Szerkesztőségi vezető: Lingvay Klára Felelős: Kazarján Erzsébet igazgató Szerkesztőség címe: 1078 Budapest, Murányi u. 10. Tel: +36 1 489-0080 E-mail: info@esa.hu
MÚLT ÉS JELEN 3 56 IZZÓ ŐSZE VOLT Történelmi témájú cikk következik, sőt, nemzeti ünnepet érintő. Ha a kedves olvasó ez idáig még nem seperte félre az újságot, akkor ne is tegye, mert most nem a száraz tények következnek, hanem valami egészen más Mindannyian tudjuk, mi történt 1956. október 23-án, megtanultuk a középiskolában, óráról- órára vettük át az egész forradalmat. Mi maradt meg ebből a fejünkben? Ha egy kvíz show-ban a következő kérdéseket kapnánk, helyesen válaszolnánk-e? 1. Kinek a beszédét követelik a tüntetők? a. Rákosi elvtársét. b. Nagy Imre szavait. c. Hruscsov beszédére kíváncsiak. 2. 1956. október 23-án este mit döntenek le a forradalmárok? a. A Magyar Rádió épületét. b. A Margit szigeten lévő szökőkutat. c. A Sztálin-szobrot. 3. Az alábbiak közül melyik nem tartozik a forradalmárok jelszavai közé? a. Tied az ország, magadnak építed! b. Lengyelország példát mutat, kövessük a magyar utat! c. Ruszkik, haza! 4. Hány pontja (követelése) volt a tüntető egyetemistáknak? a. 12 b. 16 c. 10 5. Mit vágtak ki az 56-os magyar zászlóból? a. Sarlót, kalapácsot. b. Vörös csillagot, sarlót, búzakalászt. c. Búzakoszorút, aranyos kalászt, vörös csillagot és kalapácsot. A helyes válaszokra most nem térek ki, hiszen azt ígértem, hogy ebben a cikkben nem lesz szó a száraz történelmi tényekről (de a lap alján megtaláljátok a helyes megoldásokat). A következőkben egyetlen helyszínre, és az ehhez fűződő történetekre, legendákra fókuszálok, az 56-osok terére. Ez a tér a Városliget közvetlen szomszédságában helyezkedik el, mindössze 15 perc sétára iskolánktól. Ezen a helyen állt a Regnum Marianum templom, amelyet Sztálin születésnapja alkalmából romboltak le, ennek a helyére húzták föl a szovjet vezető gigantikus méretű mását. A Dózsa György utat kiszélesítették, a Városligeti színházat pedig lebontották, hogy helyet adjanak a gigászi alkotásnak. A bronz Sztálin kivitelezéséhez több, addig már elkészült bronz szobrot olvasztottak be, és hatalmas méretei miatt külön műtermet kellett építeni. A munkálatok 9,45 millió forintba kerültek, ami abban az időben (az ötvenes években) 1150 ember egy évi teljes átlagjövedelmének felelt meg. A kész szobor a talapzattal együtt több, mint 18 méter magas volt és 650 kilót nyomott. Ez a gigász vált a kommunizmus jelképévé, hiszen a város egyik legforgalmasabb pontján helyezkedett el, ahol naponta több tízezer ember fordult meg. 1956. október 23-án a magyar nép jogaiért harcoló forradalmárok ledöntötték a kommunista diktatúra legfőbb jelképét. Lángvágóval választották le a szobrot, a talapzaton csupán a vezető csizmái maradtak, pont ezért a pesti szleng egy ideig csak Csizma-térként emlegeti a helyet. A feltüzelt tömeg a szobrot egészen a Blaha Lujza térig vontatta, majd ott apró darabokra verték. A szoborból mára mindössze két nagyobb darab maradt, a generalisszimusz bal füle, és a jobb keze, ezek a Nemzeti Múzeumban jelenleg is megtekinthetőek (nemzeti ünnepeken a látogatás ingyenes). A feldarabolt szoborból többszörösen csúfot űztek a fiatalok, hatalmas W.C. feliratok kerültek a szoborra, és közben terjedni kezdett a vicc, miszerint: Mi kerüljön a Sztálin-szobor helyére? Szökőkút, hogy akik eddig nyaltak, ezután öblögethessenek. Sztálin két csizmájának másolata a Memento Parkban (XXII. kerület -Dél-Buda-: Balatoni út - Szabadkai utca sarok) látható; a tematikus park a kommunista időszak emlékeinek bemutatásával foglalkozik. A régi Felvonulási téren lévő szoborcsonkot a forradalom után átépítették dísztribünné, és a volt Sztálin-szobortól nem messze, (a mai Időkerék helyére) egy 4 méter magas Lenin-szobrot emeltek, majd kompenzálásképpen a szobor mögé egy 17 méter magas csonkolt gúlát tettek. Mivel 1956 sokáig tabu volt, sőt ellenforradalomként emlegették, a Felvonulási tér továbbra is a kommunista programok, ünnepségek színtere maradt, és nem válhatott forradalmi emlékhellyé. Az 56-os forradalom 50. évfordulója alkalmából a Felvonulási tér, új nevet és új szobrot kapott. Ma 56-osok terének nevezik, az új emlékmű pedig rendkívül ambivalens érzéseket vált ki az emberekből, a pestiek a legsűrűbben csak vaskefe néven emlegetik. Az elmúlt években többször is szóba került, hogy mi legyen a sorsa a térnek, tervben volt a Regnum Marianum templom újraépítése, és egy múzeumpark létrehozása is, illetve egy új 56-os emlékmű építése a mostani vaskefe helyére. Nem szabad elfelejtenünk, hogy az 56-os eseményeknek napjainkban is hatása van, sokszor olvashatunk újratárgyalásokról; filmet forgatnak, színdarabokat írnak róla. Ma már beszélhetünk 1956-ról, tudhatunk és hallhatunk róla. Éljünk a lehetőséggel, és éljünk a történelemmel! (Íme, a kvíz kérdések megoldásai: 1. b ; 2. c ; 3. a ; 4. b ; 5. c) Tóth Emese A ledöntött Sztálin szobor újrahasznosítása
4 MÚLT ÉS JELEN HALLOWEEN MINDENSZENTEK A legtöbb országban ismerik a Halloween ünnepét. Az ünneplő emberek október 31-én éjjel rémisztő jelmezekbe bújnak, kísértettörténeteket mesélnek, mulatnak és természetesen töklámpásokat faragnak. Az angol Halloween szó szerinti fordításban a Mindenszentek (All Hallows) előtti estét jelenti. Ősi kelta ünnep, az Írországban és Skóciában élő törzsek ezen a napon ünnepelték az új év kezdetét, vagyis a Samhaint. A kelták ilyenkor pároztatták juhaikat, hogy a jövő évi szaporulat biztosítva legyen, nyájaik fölöslegét pedig levágták. A hús kisebb részét az ünnepen fogyasztották el, a többit tartósítva eltették télre. Étel- és italáldozatot mutattak be az ősöknek, hogy azok is osztozhassanak az általános örömben. Úgy tartották, hogy Samhain-kor érvényüket vesztik a természeti törvények. Leomlik a válaszfal az élők és a holtak között, az elhunyt hősök és nagy elődök szellemei elhagyják halomsírjaikat és szabadon kószálnak az élők között. Ezt a nagy fontosságú ünnepet maga a katolikus egyház is átvette és 835-ben a Mindenszentek napjává tette. Katolikus tanítás szerint az élő és elhalt hívek közösséget alkotnak az Úr színe előtt. Ez a szentek egyessége. A még élők a küzdő egyházat, a már meghalt és tisztítótűzben bűnhődők a szenvedő egyházat, az üdvözültek pedig a diadalmas egyházat képviselik. Mindenszentek napján a küzdő egyház a diadalmas egyházat ünnepli, az élő hívek köszöntik az üdvözülteket, mind a kanonizált szenteket, mind pedig azokat, akiknek szentségét életükben nem ismerték föl, így e földön megjutalmazatlanul maradtak. Mindenszentek napja (október 31.) a 20. században a halottak napja (november 01.) előestéje, vigíliája lett. A katolikus egyházban a Mindenszentek utáni nap a tisztítótűzben szenvedő lelkek emléknapja. Ezen a napon a küzdő egyház a szenvedő egyházról emlékezik meg. Általános szokás szerint az előtte való nap délutánján, halottak estéjén a hívők rendbe hozzák a sírokat; virágokkal, koszorúkkal feldíszítik, és az este közeledtével gyertyákkal, mécsesekkel kivilágítják azokat. Azt a hetet, amelyre a halottak napja esik, halottak hetének is nevezik. Elterjedt szokás szerint ezen az estén otthon is égett a gyertya, mégpedig annyi szál, ahány halottja volt a családnak. A falusi nép sokszor víg torral emlékezett meg halottairól. Éjjelre ennivalót hagytak a terített asztalon, mert a néphit szerint a holtak ezen az éjszakán meglátogatják övéiket. Ezt az enni- és innivalót másnap a koldusoknak adták. Szeged környékén mindönszentek kalácsa, kóduskalács néven üres kalácsot ajándékoztak a szegényeknek. Székely népszokás szerint egész kemencére való cipót sütöttek, amelynek Isten lepénye vagy halottak lepénye volt a neve. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Jászdózsán, miközben a temetőben gyertyát égettek, odahaza is égve hagyták a lámpát, hogy a halottak széjjel tudjanak nézni. Úgy vélték: Míg a harang szól, a halottak otthon vannak. Ezen a napon tiltották a munkát, nehogy megzavarják a holtak nyugalmát. Tiltották a mosást, mert attól féltek, hogy akkor a hazajáró halott vízben állna. Nem meszeltek, mert a férgek ellepnék a házat. Napjainkban már itthon is egyre divatosabbá válik a Halloween bulizós, játékos hangulata. Főleg a gyerekek kapnak rá előszeretettel, hogy boszorkányos és ijesztő ruhákat öltsenek, valamint kivájt tökökből lámpásokat készítsenek. De úgy gondolom, hogy a szeretteinkért gyújtott gyertya, az emlékezés és a lélek halhatatlanságába vetett hit ennél sokkal fontosabb, amelyen a külföldről átvett vidám szokások nem tudnak változtatni. Kovács Alexandra
KÖZ-ÉLET 5 Kezdettől azt az egy épületet szerettem volna megépíteni, amely az emberiség kezdete előtt már állt. (Makovecz Imre, 2002) IN MEMORIAM: MAKOVECZ IMRE Életévének 76-ik esztendejében, 2011. szeptember 27-én elhunyt Makovecz Imre, a magyar organikus építészet Kossuth-díjas, Corvin-lánccal kitüntetett stílusteremtő alakja. Úgy érzem, érdemes kicsit visszatekintenünk életére, munkásságára és annak gyümölcseire egyaránt. Több mint száz különböző funkciójú, jellegzetes stílusú épület őrzi munkájának eredményét. Országszerte találkozhatunk ezekkel az alkotásokkal, melyek közül egyes építményeket külön kiemelnék. Ugyanakkor Makovecz Imre, mint kortárs építész, nemzetközi szinten is megállta a helyét. Fő műve az 1992- es sevillai kiállítás magyar pavilonja. A templomhoz is Makovecz Imre 1935-2011 hasonlítható héttornyos épület bárkaszerűen bordázott fa tetőzetrendszere különleges látványt nyújtott, akárcsak a földszint üvegpadlója alá nyúló, így gyökérzetét is megmutató csupasz tölgyfa. Iskolánk szoros kapcsolatban van a Pázmány Péter Katolikus Egyetem- mel. Jó néhány diáktársamnak, ahogy nekem is, alkalmunk nyílt megtekinteni az egyetem piliscsabai épületegyüttesét. Az bizonyára kevésbé közismert, hogy a Stephaneum épületét maga Makovecz Imre tervezte. A magyar organikus építészet iskolateremtő alakja szakmájában és gyakori közéleti megnyilvánulásaiban is a szakralitást, ég és föld összekötését tartotta zsi- nórmértékének. Szerinte az épületnek úgy kell kinéznie, mintha az alja a fölből nőne ki és a teteje az éghez kapcsolódna. Csak így lehet a környezetébe tökéletesen bele- illő alkotást létrehozni. A budapesti születésű építész életének első tíz évében sok időt töltött apja szülőfalu- jában, Nagykapornakon. Ez meghatározó volt életpályája és mun- kássága szempont- jából egyaránt. Első közösségi élményérő l így írt: Csikszereda: Makovecz-templom A Pázmány is az Ő keze munkáját dicséri Talán nem róható fel nekem mint építésznek, hogy első közösségi emlékem egy vörös téglás épület. A Németvölgyi úti óvoda és iskola intézményei a mai napig egymás mellett állnak, az immáron legendává vált Mackós szoborcsoporttal az előtérben. A szemüveges, könyvet lapozgató Mackó urat azóta is a tanulás szimbólumának tartom. Oda jártam oviba, és onnét ültem át az elemi iskola első négy évének padjaiba is. Ez a történet pontosan a második világháború éveiről szól, 1939 és 45 között Egyetemi tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetemen végezte 1954 és 1959 között. Ezek után 1977-ig különböző állami intézményeknek dolgozott. Közben munkatársaival mindvégig a vidéket járta, hogy a hanyatlott falvakban kulturális egyesületeket szervezzen. Ezek fennmaradása érdekében faluházakat is épített. Sárospatakon az akkori rendtől eltérően a panelházaktól költségkímélőbb épületeket is építeni kezdtek, amit azonban az akkori vezetés nem igazán nézett jó szemmel, így ő önkéntes száműzetésbe vonult. 1981-ig a Pilisi Parkerdő Gazdaság főépítészeként dolgozott. Karrierjében akkor következett be az áttörés, amikor 1981-ben önálló építészirodát alapított. 1981-től a BME, az Iparművészeti Főiskola és a MÉSZ Mesteriskola, 1987-től a Nemzetközi Építészeti Akadémia tanára lett. Közösségépítő és kulturális tevékenysége sem elhanyagolható. Idén, október 4-én volt egy éve, hogy Kolontárt és Devecsert elöntötte a vörösiszap, melyet az egyik legsúlyosabb környezeti katasztrófaként tartanak számon Magyarországon. Makovecz Imre volt ezen települések újjáépítését megtervező Kós Károly Egyesülés alapítója. Emlékét sokáig őrizni fogják remekbe szabott művei, melyeket az utókorra hagyott. Makovecz Imrét 2011. október 8-án helyezték örök nyugalomra Budapesten a Farkasréti temetőben, amelynek ravatalozója szintén az általa tervezett műremekek sorát bővíti. Bodnár Dániel
6 INTERJÚ INTERJÚ DR. JUHÁSZ ÁRPÁD GEOLÓGUSSAL Idén tavasszal volt szerencsém találkozni a sokak számára ismert geológussal, dr. Juhász Árpáddal, vagy ahogy sokan ismerik, Árpi bácsival. Egy előadás keretében látogatott el a kecskeméti Szent-Györgyi Albert Egészségügyi Szakközépiskolába. Több mint 50 évi pályafutása alatt számtalan elismerést, kitüntetést vehetett át. Rengeteg rádiós és televíziós műsorban is szerepelt, és jelenleg 18 könyv fémjelzi munkásságát. hhogy megéreztem abban a magányban és éjszakában, hogy ezek az öreg, nnagy fák mennyi mindet élhettek meg! Klímaváltozásokat, az emberi ttörténelemnek különböző időszakait, ezek közül több már akkor fa volt, aamikor Jézus Krisztus megszületett! Arra gondolni, hogy milyen idők ttanúi voltak ezek! Ez egy nagyon érdekes meditáció! Ezen a helyen nem bbírtam éjszaka bemenni a házba, egy szál pulóverben kellemes meleg vvolt, egyáltalán nem fáztam. Hajnalig csak bolyongtam, meg leültem eegy egy ilyen nagy fának a tövébe; felejthetetlen volt! Ezt csak azért m mondtam el ilyen hosszan, mert mindig a helyszín, a véletlenszerű időjjárási helyzet, az adott lélektani pillanat együtt eredményezi azt, hogy az eember valamit megszeret. U Utazásai során került- e komolyabb veszélybe? A világ számos pontján járt már, melyik az Ön számára a sok-sok helyszín közül a legkedveltebb hely? Nehéz kiemelni egyet. Nyilván vannak szerencsés pillanatok, ami miatt egy adott helyszín az ember agyában, az emlékeiben különösen erősen megmarad. Nekem az egyik kedvenc helyem az Egyesült Államokban a hegyi mamutfenyők egyik ligete Grandwood, ott már többször is jártam. Ezeket a nagyon látogatott nemzeti parkokat nyáron nem lehet igazán élvezni, mert rengeteg a turista. Az ember lépni sem tud! Minden ilyen óriási fa körül (több mint 2000 évesek a fák) embergyűrű van. A 90-es évek végén (ekkor az USA-ban dokumentum-filmeket készítettem) befejeztem a Stanford Egyetemen a forgatást, beültem egy bérelt autóba, fölmentem a Sierra Nevadába. Itt megcsodálhattam a hegyi mamutfenyőket. Ezen a helyen három liget található: A Seqouia Nemzeti Park, a Kings Canyon Nemzeti Park és a Yosemite Nemzeti Park. Fölmentem 2000 méter magasságba, ahol ezek a ligetek vannak. November ellenére nagyon kellemes idő volt, egy szál pulóverben ki tudtam menni este sétálni a mamutfenyő ligetbe. Kis faházat béreltem ott, mert máskor elképzelhetetlen, hogy akár csak egy szabad ház legyen. Képzelje el, hogy ott sétáltam! Közben feljött a Hold és mint egy reflektor, besütött a hatalmas fák közé ferde szögben! Olyan elementáris hatással volt rám, H Hát persze, többször is! Példdául estem gleccser hasadékba! H Háromszor voltam télen az E Elbruszon. Az egyik alkalomm mal nagy hóviharban indultunk eel, nem voltunk kötéllel összekkötve, hanem mindenki, ahogy bbírt, ment fölfele! Ott beleesttem egy jéghasadékba. Hágóvvas, jégcsákány volt nálam, de nnagyon hideg volt, -30 Celsius. M Maszkokban voltunk, hószemüüvegben. Pár méter mélyben a ffelszín alatt fennakadtam egy kkiálló jégbütyökben! Megppróbál az ember kimászni:
INTERJÚ 7 nekitámasztottam a hágóvasat az egyik oldalnak, de nem volt olyan széles a hasadék, hogy araszolni lehetett volna felfelé. Persze hátizsákkal meg egy csomó cuccal rettenetesen, elképesztően nehéz! Ahányszor a peremig felértem, belevágtam a jégcsákányt a hasadékba, de az mindig kiszakadt. Gyakorlatilag fel is adtam, leszakadt az egyik kesztyűm, és a -30 fokban nem sokáig működőképes az ember. Az volt a szerencsém, hogy pár száz méterrel mögöttem jött egy dorogi hegymászó, Szabó István. Sajnos már meghalt. Nagyon rendes srác volt, ő vette észre, hogy a hóban a nyomok egy idő múlva eltűnnek. Ekkor elkezdett keresni, rájött, hogy a szakadékba csúsztam. Föntről kiabált, és úgy navigált, hogy végül fel tudtam jönni, aztán összekötötte a két jégcsákányt és kihalászta a horgásztónál a síkesztyűmet is. Volt úgy, hogy felkelő indiánok közé kerültünk Peruban 1988-ban, de ez egy hosszú történet, majd máskor mondom el. Afrikában kétszer is letartóztattak bennünket az expedíciós programok során. Volt úgy, hogy egy mérges kígyóra ráléptem, de akkora szerencsém volt, hogy nem mart meg. Szóval nagyon sok veszély leselkedik a kíváncsi emberre, de talán a gleccser hasadéki kaland a legmaradandóbb emlékem. 2009-ben jelent meg a Kék Bolygó Vándora című könyve. Hány év munkája van benne? 4 évig dolgoztam a könyvön, de maguk az élmények nagyon régiek. Európa nem szerepel Mount Csejtey ebben a könyvben, azt tudatosan kihagytam. Az én fiatalságom alatt nagyon nehéz volt Európán kívül utazni. Tulajdonképpen az utóbbi 30 év utazásai vannak a könyvben. De az sem mind, kimazsoláztam őket! Gond volt akkoriban még színes diapozitívra filmezni, és az sem volt mindig jó minőségű. Sokat kínlódtam a fotók korrigálásával, hogy színekben, kontrasztban elfogadhatóak legyenek. Vastag könyv lett, 744 oldal, 1650 színes kép van benne. Az Antarktisz kivételével minden kontinensről szerepel benne a számomra legemlékezetesebb helyszín. Van- e olyan hely a világon, ahol még nem járt és ahova még szeretne eljutni? Sok hely van a világon, ahova nem jutottam el. Amikor a könyvet írtam, már 99 országban jártam. Azóta van még újabb három ország, így most 102-nél tartok! Az a vágyam, amelyik a legerősebb volt, az nem fog teljesülni! Teljesen reálisan kell látnom a jövőt: 75 éves vagyok, csodát nem lehet tenni! Az Antarktiszre akartam eljutni és amikor már kétszer is majdnem úgy volt, hogy elmegyek (mert engem ugye a jégvilág mindig is izgatott), akkor utazásaim sajnos meghiúsultak (a gleccserek kutatásával egyébként most is foglalkozom). Tudniillik egy volt osztálytársamról, Csejtey Béláról neveztek el egy hegyet az Antarktiszen. 1956-ban ment ki Amerikába, ott fejezte be az egyetemet. Később az Amerikai Geológiai Szolgálat geológusaként kétszer is járt az Antarktiszen. Az amerikaiaknál az a divat, hogy ha valaki sikeresen dolgozik több szezonban, akkor egy addig névtelen pontot neveznek el róla. Sajnos ide már nem fogok eljutni! Pénzügyi okok miatt sem, meg már nem vagyok fizikailag olyan állapotban. Köszönöm az interjút! További munkájához sok sikert kívánok! Szepesi Ádám
8 HÁZAK-HAZÁK NEM FOGOD CSEHÜL ÉREZNI MAGAD! Garancia erre a szép város, a sok-sok látnivaló, az ízletes helyi specialitások és természetesen a patakokban folyó sör. A helyszín pedig nem más, mint: Prága. Tisztaság, rend, környezetbarát közlekedés Csak három szó, ami kiemeli Prága másságát Budapesttel szemben. Kosz? Felejtsd el azonnal! Nincsenek eldobott mekis zacskók, se nejlon szatyrok, nem hever papírzsepi sem az utcákon, sőt csikket is alig látni. Szeretett házi kedvenceink maradékáról meg aztán ne is beszéljünk! Az, hogy ez a mentalitás annak a pár száz kilométernek köszönhető-e, vagy a városvezetés áll eme rend mögött, nem tudom, de tény, hogy sokkal kellemesebb érzetünk támad gyalog végigsétálni a szintén hét dombra épült városon. Noha testünknek jót tesz a séta, azért ha szállásunk egy külső kerületben van, nem árt igénybe venni a helyi tömegközlekedést. A prágai közlekedéstervezésnél nagyon figyelhettek az előbb említett tisztasági szempontokra, hisz majdnem az egész várost villamos vonalak hálózzák be, melyek igen sűrűn járnak, sőt, egy vonalon több járat is elhalad. Bűzös buszok helyett villamossal közelíthetjük meg akár a királyi várat (csehül Pražsky Hrad), vagy juthatunk el a város egyik legszebb terére, a Vencel térre (Václavskénáměsti), melynek tetején emelkedik Szent Vencel lovas szobra, mögötte pedig a Nemzeti Múzeum épülete húzódik meg. Ezt az utat metróval is megtehetjük: itt szintén három vonallal kell számolnunk (zöld, piros, sárga) és nagyjából ugyanazt a színvonalat kapjuk, mint itthon, DE: Az aluljárók nincsenek tele hajléktalanokkal ugyanúgy, ahogy az utcákon is keveset látni. Ezáltal nincs bűz, kosz és állandó kéregetés. Maga a metró annyival jobb az itteninél, hogy ott jutott pénz a kocsik lecserélésére: ugyanez a fajta metrószerelvény jár a prágai felszín alatt, de sokkal modernebb, újabb változatban. Látnivalók Fent már említést tettem a királyi várról, mely hasonlóan a Budai várhoz, több egységből áll. A várdomb területén találjuk a Szent Vitus katedrálist, melynek alapjait már a 10. században lefektették, a végleges épület mégis a 20. század második felében(!) készült el. Alatta állva az ember nyakfájással fog küszködni - kis porszemnek érzi magát. Ez belül sincs másként, az óriás háromhajós épület szinte félelmet kelt, ugyanakkor gyönyörű látvány a templomot sűrűn nem látogatóknak is. Tovább haladva érjük el az ún. arany utcácskát, melyben annak idején ötvösművészek laktak, manapság pedig kis manufaktúráknak és boltoknak adnak helyet az utcán található piciny házikók. A Moldva (Vltava) bal partján fekszik Prága óvárosa, a Staroměstska (Sztáromnyesztszká), ahol szintén el lehet időzni pár órácskát. Kezdve a zsidótemetővel, a Rudolfinumon (koncertpalota) át az Óváros térig bezárólag millió egy látnivaló van Prágában, melyeket nem is érdemes felsorolni mind, hisz nem olvasva kell átérezni a város hangulatát, hanem ott a helyszínen bejárni a szűkös utcákat, széles tereket, megtekinteni például az órajátékot vagy átsétálni a 14. században épült Károly-hídon, ahol zenészek, karikaturisták, árusok fogadják a sok ezer turistát. Mi szem-szájnak ingere A csehek nem tudnak annyi ételkülönlegességet felmutatni, mint mi, magyarok, de engem különösen megfogott nemzeti ételük, a knédli. A knédli talán legjobban a zsemlegombóchoz hasonlítható, annyi különbséggel, hogy ezt egy hosszú rúdból szeletelik fel és tálalják például a közkedvelt marhaszelet vadasmártással-menü mellé. Többféle ízesítéssel készíthetik: lehet fűszeres, keverhetnek bele sonkadarabokat, vagy éppen á la natúr is fogyasztható, mindenesetre kenyér nem kell mellé, hiszen eléggé megtelíti a bendőt. A telítettséget mi sem orvosolhatja jobban, mint egy finom, gyöngyöző és főleg hideg, igazi cseh sör. Nem lehet véletlen az az adat, miszerint a csehek a legnagyobb sörfogyasztók a világon: az egy főre jutó átlag mennyiség 150 liter körül mozog egy évben, ha átszámoljuk, akkor kiderül, hogy mindennap megisznak legalább egy korsó hazait. És tény, ami tény, igencsak ízletes folyékony kenyerük van, sokkal zamatosabb, mint a honi söreink. Felsorolásképp csak pár cseh remek, amit érdemes megízelni odakint: Staropramen, Budvar, Kozel (mert ez sem ugyanaz, mint amit a kőbányai főzdében készítenek), Gambrinus. Bízom benne, hogy sikerült egy picinyke képet megmutatnom Prágából, de legjobb nem az útleírásokra, útikönyvekre hagyatkozni, hanem menni és felfedezni saját magunk a várost, annak minden részével! Koós Marcell
HÁZAK-HAZÁK 9 A HOLDVILÁG-ÁROK A Holdvilág-árkot sok legenda öleli körül. A Pilisben található gyönyörű hely tökéletes lehetőséget nyújt egy egész délutános túrára, amely nem csak fizikailag tesz jót az embernek, hanem lelkileg is. Legenda és kutatások Anonymus feljegyzései szerint ezen a helyen temették el Árpád vezérünket, amit elsőként Sashegyi Sándor próbált kutatásokkal is alátámasztani. Sashegyi 1939- ben feltárt egy hatalmas faragott sziklafalat, s ezen túl olyan régészeti leleteket is talált, mint például egy kristály méregpoharat, szarvas- és lócsont maradványokat, illetve egy női csontvázat. Ezeket a leleteket a Nemzeti Múzeumban őrizték, azonban a II. világháború alatt eltűntek. Közben Sashegyi a Magyar Tudományos Akadémia irányításával tartott kutatásokat, de a háború miatt azok is félbeszakadtak. Később folytatódtak a munkálatok, ezek során a 60- as években előkerült három rovásírásos kőtábla is, amely igazolta a felvetést, hogy a helyszínen valaha település létezett. Találtak több barlangot és folyosót melyek falain rovásírás nyomai találhatók, az egyik végében pedig egy olyan termet, amely valószínűleg sírkamra lehetett. A kutatók egy része szerint ez a sírkamra szolgált Árpád fejedelem végső nyughelyéül. A kutatások újra félbeszakadtak, és bár 1980-ban Mihnai Attila folytatta őket, azonban sikerrel csak Szörényi Levente zenész, zeneszerző járt, aki egyértelműen emberi kéz alkotta ólom, vas és szenes kőmaradványokat fedezett fel a helyen a 2001-ben elkezdett ásatásai során. Természeti adottságok, környezet A Lom-hegy, a Bölcső-hegy, és a Nagy-Csikóvár vonulat délnyugati vizeit gyűjti össze a Holdvilág-árok. A túrát Pomáztól északnyugatra lehet megkezdeni, ott az autóval érkezők le is tehetik járműveiket. Az út eleinte házak között vezet, ezt azonban viszonylag hamar felváltja a fiatal erdőség, melyet sziklavonulatok és patakok követnek. A turista utat a vörös + jelöli, az út mellett helyenként viharok okozta csuszamlások és kidőlt óriási fák találhatók. A sziklafalak az út folyamán egyre sűrűsödnek, majd elérünk egy gyönyörű vízeséshez, melynek tövében egy biztonságos vaslétra található. Ezt meg lehet egy másik úton kerülni, azonban nem érdemes: a látvány, a vízesés hangja, a levegő tisztasága magával ragadó. A létra és a vízesés mögött is van egy barlang, ezekben pedig vésett rovásírás jegyek fedezhetők fel, amik utalhatnak a honfoglalás korára. A létrán felmászva egy kis fahídon lehet keresztülmenni a vízesés felett, amely egy kőbánya jellegű helyre vezet, ahol a kivésett meder oldalán nehezen elérhető magasságban még egy barlang található. Sashegyi Sándor, Anonymus feljegyzései alapján, ebben a mederben vélte felfedezni Árpád vezér temetkezési helyét. A Holdvilág-árok fontos helyszíne a magyarságnak. Szervezetten is könnyedén nekiindulhatunk, fejet hajtva Árpád vezér és az ezeregyszáz éves múltunk előtt. Kellemes élményekkel, a természet és nemzetünk erejével felvértezve térhet vissza a kirándulás után az ember, ha a Holdvilág-árkot választotta céljául. Harmati András
10 KONTRASZT A MEGVISELT NEMZET A felmérésben résztvevő nyugat-európai országok (Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Olaszország és Svédország) átlagolt eredménye 73%. A pénzintézetek egyértelmű összefüggést látnak az eredmények és az anyagi helyzet alakulása között, amely nem csak az országok közötti különbségekre, hanem a társadalmi strukturálódásra is értendő, ugyanis Magyarország legszegényebb rétegeiben a bármiféle elégedettséget is mutatók aránya mindösszesen 7%. A felmérés kitért arra is, Kontraszt hogy az emberek a következő generáció életminőségét miként A magyarok látják a legkilátástalanabbul helyzetüket a közép- és kelet-európai térségben. Az elégedettségi átlag mindössze 18% erre az eredményre jutott az az öt éven belül másodjára elkészített kutatás, melyet a londoni Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) és a Világbank közösen készített. A magyarok életminőségmegítélése elmarad a környező államokéban mértektől, azokban ugyanis az eredmény több mint kétszeresét mutatja a miénkhez képest, 43%-os elégedettségi szinttel. A felmérés alapját egy kijelentés elfogadása/tagadása adta, melyet a legjobb nagyon egyetértek, és a legrosszabb nagyon nem értek egyet közé pozícionáltak. A válaszokat a mindent egybevetve jelenleg elégedett vagyok az életemmel állításra lehetett megadni, ezek átlaga mindössze 18% lett. Magyarország 2006 2011 Piacgazdaság támogatottsága 37% 30% Bizalom a rendőrségben 60% 40% Külföldi befektetések támogatottsága 20% 10% Bankrendszer bizalma 40% 15% Kormánybizalom 20% 35% ítélik meg. Hazánkban 30% körüli azok aránya, akik optimistán látják a fiatalok jövőjét, ez a környező térségben 50%, a nyugati országokban azonban csak 20%. Néhány további kérdés megválaszolásából a következő változásokat vonta le a tanulmány: Az EBRD és a Világbank szakértői továbbá megállapították, hogy a magyarokat a gazdasági világválság jobban érintette, mint a környező, illetve nyugati országokat. Nálunk a válaszadók 66%-a egyértelművé tette, hogy hatással volt rá a válság, ez a térségben 49%, nyugaton pedig 31%. Harmati András
KONTRASZT 11 PIROSAT A ZÖLDNEK Volt egy hely, ahol mindenki elfért, kortól, nemtől, stílustól, ízléstől függetlenül. Volt egy hely, ahol nem kellett több ezret kifizetni a belépésért, mégsem kellett vidékre utazni egy színvonalas koncertért. Minden adott volt egy jó bulihoz, ami tavasszal indult és ősszel zárult. 2011-ben mindez talán véglegesen lezárult. Biztosan lesz máshol, más körülmények között Zöld Pardon, de ugyanez, ugyanígy többet nem. 100.000 ember írta alá a petíciót, 40.000 ember öltözött ZÖLD-be és demonstrált a hely megmentéséért. Zenészek álltak színpadra, kifejezve ezzel a művészet fontosságát, amelynek a Zöld Pardon teret adhatott. Ez a sok ember békésen, szervezetten küzdött valamiért, amiben jövőt látott. A Zöld Pardon nem csak a sikeres zenekarokat támogatta és léptette színpadra, hanem a fiatal tehetségeket is elindította a pályán. Számtalan tehetségkutató versenyt rendeztek itt, amelyen ma már ismert zenekarok szereztek közönséget maguknak. A Zöld Pardon támogatta a civil szervezeteket, s leginkább a környezet védelmét helyezte előtérbe. Nem csupán az élőzenei koncert élménye tette egyedivé a ZP-t, hanem a törekvés, hogy tiszta, kulturált helyen szórakozhassanak az emberek. Az, hogy a fiatalok hangosak, az életkor jellemzője. Mégis, ahogy beléptünk a ZP-be, nem találhattunk 18 év alatti fiatalt, aki ittasan dülöngélt, tekintve, hogy a 18 éven aluliakat - nagyon szigorúan véve - nem szolgálták ki alkohollal odabent. 2008-tól bevezették a Zöld Kártyát, ezzel a 18 év alatti fiatalokat tudták számon tartani. Ezt szülővel kellett előre regisztrálni, a fiatalkorúak 10 óra előtt pedig csak ezzel léphettek be a ZP területére, kilépéskor szintén le kellett húzni a kártyát, hogy a rendszer kiléptethessen. A szülők otthonról nyomon követhették gyermeküket, tehát adott volt az ellenőrzés. 13 évig működött a Petőfi híd budai hídfőjénél ez a szórakozóhely. Ez alatt az idő alatt nem csupán a közönségnek, de zenekarok százainak fűződnek élményei ehhez a színpadhoz. Évekkel ezelőtt a ZP-ben színpadra állni jelentett valamit. Hatalmas lehetőség volt ez egy együttesnek, amelyik nem töltene meg egy arénát, de hasonló élmény egy másik zenekarnak, amelyik fesztiválok nagyszínpadján lép fel minden nyáron. Mindemellett a legtöbb zenésznek kevés lehetősége van Budapesten játszani, mert a szórakozóhelyeket tekintve nincs erre kapacitás. Ami van, az drága, kicsi, ráadásul nem mindenhol engedik be a tinédzser korosztályt; a West-Balkánban történt tragikus események után sajnos ez érthető is. ZP-re szükség van, mert szükség van olyan helyre, ahol keverednek a stílusok, az emberek, a korosztályok. Szükség van arra, hogy a magyar zenészeknek BUDAPESTEN is legyen fellépési lehetőségük. A ZP jól működött, rengetegen jártak oda. Ami pedig jól működik, azt nem gátolni kellene ebben, vagy tönkretenni, hanem támogatni. A kultúra nem luxus, hanem jog! A Zöld Pardonra szükség van! Fontosnak tartom, hogy legyenek, olyan találkozóhelyek ahova szívesen járok és a hozzám hasonló vagy éppen tőlem különböző emberekkel találkozhatok. Fontosnak tartom, hogy legyenek élőkoncertek és mindezt a kultúra részének tartom. A Zöld Pardon - ahogy más hasonló kulturális kezdeményezések is - megóvandó érték. (partfogo.zp.hu) Lehet Budapestet csinálni Zöld Pardon nélkül is, de valószínűleg Zöld Pardonnal sokkal inkább van értelme. (Beck Zoli 30Y) Győri Lívia
12 KONTRASZT MIÉRT IS JÓ ITT ÉLNI? Miért kellene szebbnek látni a sorsunkat? Kezdhetnénk azzal, hogy az államunk több mint ezer éve áll, és semmi sem pusztított el minket. De hagyjuk a múltat! Mi is kell ahhoz, hogy boldogan éljünk? Mint minden embernek, első sorban élelem, ami mellé egy kis ital jól jöhet. Nézzük a borokat! A Tokaji bor: 1737-ben - a világon elsőként - a Tokaj- hegyaljai borvidéket zárt borvidékké nyilvánították. (Az első híres borunk a Szerémség vidékéről származott!) Boraink zamata olyan világhírességeket is megihletett, mint pl. Voltaire: Ha tokajit iszunk, éreznünk kell, hogy van gondviselés felettünk, mert annyi gyönyört, mint ez a bor, csak egy végtelen jóságos Isten nyújthat (Voltaire). De említhetnénk még a Kecskeméti barackpálinkát, a Békési szilvapálinkát, illetve a Szatmári szilvapálinkát is. Jó italokból nincs hiány hazánkban. Egy jó ital mellé finom ebéd is dukál. A magyar gasztronómia változatos, kreatív ételfélékkel, egyedi, karakteres ízvilággal büszkélkedhet, ami több mint ezer éves fejlődés eredménye. Ki ne ismerné a pörkölt fenséges, szaftos ízét, a gulyást, a halászlevet, a töltött káposztát, a paprikás csirkét, illetve a bableves, túrós csusza, mákos guba (bobájka) és a többi, remek magyar étel okozta örömöket? Ezek nem túl drága, mindenkinek számára elérhető hazai remekek. Konyhánk, ételeink, akárcsak a zenénk elütnek a nyugati népekéitől, azonban ezzel kapcsolatban megállapíthatjuk azt is, hogy nem a magyarság hátrányára. Mindezt ismerni nem csak érdekes, hasznos is (Gundel Károly). Enni - inni tudunk jókat. Már nem lehet olyan rossz a helyzet! De nem csak az alapvető szükségletek kielégítése kell ahhoz, hogy boldogok legyünk. Szórakozásra is szükségünk lesz. Magyarországon több száz diszkó, bár, pub áll a fiatalok rendelkezésére az ország egész területén. De ha kulturáltabb szórakozásra vágyunk, erre is rengeteg lehetőségünk akad. Itt van pl. a Magyar Állami Operaház, Magyarország egyetlen, nagy létszámmal működő, operára és balettre szakosodott színháza, Budapest egyik legjelentősebb műemléke, mely 1884- től áll a nyitva a közönség előtt. A Magyar Nemzeti Múzeum 1802-ben jött létre Európa 3. nemzeti múzeumaként. Sok híres éttermünk, cukrászdánk és kávéházunk is akad. Egyik leghíresebb éttermünk a Gundel-ház (1910-ben Gundel Károly alapította) melynek hála, a magyar konyha felkerült a világ gasztronómiai térképére. 1939-ben a New York Times azt írta róla, hogy többet tett Magyarország népszerűségéért, mint egy hajórakománynyi idegenforgalmi prospektus. A Gerbeaud Budapest szívében található legendás, Európa egyik legrégebbi, legnagyobb, tradíciókban leggazdagabb és leghíresebb cukrászdája. Ha ez nem volna elég, hogy lefoglaljuk magunkat, van még vidámparkunk, növény és állatkertünk, műjégpályánk, számtalan bevásárló központunk (Európai viszonylatban a legtöbb), valamint híres
KONTRASZT épületeink, csodaszép városaink (Eger, Szilvásvárad, Szeged, Pécs, stb.) fürdők, gyógyfürdők, aqua-parkok, stadionok. Ha már itt tartunk, ki ne hallotta volna Puskás Ferenc nevét, akit a világon mindenütt ismernek? Puskás a 20. század egyik legjobb európai focistája, aki 2004-ben felkerült a világ legjobb labdarúgóinak névsorát tartalmazó FIFA 100-as listára. De mielőtt ismét csak a múltat említenénk, ahol szerintünk sokkal könnyebb volt, nézzük tovább jelenlegi híres sportolóink, bajnokaink listáját: Kásás Tamás- vízilabda, Kőbán Rita- kajak-kenu, Kulcsár Anitakézilabda, Talmácsi Gábor- motorsport, nden sport Erdei Zsolt boksz! Ma is minden sportágban képviseltetjük magunkat sok sok ember által, akik nem értek ráá magukat ai mellett siratni, akik az ország hátrányai is megvalósították önmagukat. De említhetnénk még számos, magyar származású művészt és tudóst is: Bartók Béla, Erkel Ferenc, Koltai Lajos, Kovács Kati, Jókai Mór, Munkácsy Mihály, Szabó Magda, Teller Ede, Neumann János. ar Végül nézzünk pár magyar ó, találmányt: golyóstoll, dinamó, ishangosfilm, helikopter, nukleárisorláncreakció, szódavíz, transzformátor, stb. kben A lehetőség éppen úgy a kezünkben őt van, mint más országoknak. Sőt Csak élni kell vele! Faltinszki Tünde 13
14 KONTRASZT FACEBOOK A Facebook függőséget okoz. A Facebook-on megosztott információk felhasználhatóak ellened. A Facebook magányossá tesz, időt rabol és tönkreteszi a társasági életed. Jó ez így? Természetesen nem. És persze ezek a dolgok elsősorban a közösségi oldalakat óvatlanul használókra vonatkoznak. A közösségi oldalak most élik virágkorukat. Már nem nagyon találkozhatunk olyan internet használó személlyel, aki ne lenne regisztrálva valamelyik oldalon, legyen az iwiw, Twitter, Myspace, stb. Én mégis a világon legnépszerűbbet, a Facebookot emelném ki mint elsőrendű veszélyforrást. Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy a mai virtuális világban milyen kincset érnek személyes adataink. Nem veszik komolyan, hogy a személyes információk meggondolatlan kiadása veszélybe sodorhat minket és értékeinket is. Világszerte nem egy olyan betörést regisztráltak, amit a Facebookon történő rengeteg információ megosztásnak tulajdonítottak. És mostanra már itt, Magyarországon is kezd nőni a Facebook-betörők száma. Úgy vélem, hogy ezeket az oldalakat lehet okosan is használni. Az adatvédelemre nagyon sok funkció áll rendelkezésünkre, érdemes egy kis időt azzal tölteni, hogy átböngésszük ezeket a lehetőségeket és éljünk velük. A Facebook másik árnyoldala az időigényességében rejlik. Gondolok itt a sok ismerős adatlapjának böngészésére, a chatelésre vagy akár a játékokra, amiket más közösségi oldalakon egész biztosan nem találunk meg. Ha az ember nem tud megálljt parancsolni, könnyen függővé válhat és azon veszi észre magát, hogy amikor hazamegy a munkából/ iskolából, az az első, hogy bekapcsolja a gépét és már megy is föl a Facebookra. Egy idő után már csak az fog számítani, hogy az ismerőseink mit írtak, milyen képet raktak föl, mit lájkoltak. Na és a játékok... Nagy részüket úgy készítették el, hogy ha fejlődni akarsz a játékban, akkor kénytelen leszel sok ismerőst meghívni, hogy ők is játsszanak és segítsenek a haladásban, továbbá legalább kétóránként rájuk kell nézni, kattintgatni. És mire végignézel mindent, már el is telt 2-3 óra. Jó esetben csak ennyi. Unaloműzésnek nem rossz. De boldogabb nem leszel tőle! Azt a 2-3 órát véleményem szerint érdemesebb mással tölteni, ami esetleg erősíti a szociális kapcsolatokat, vagy másfajta kikapcsolódást nyújt. Félreértés ne essék, nem vagyok Facebook-ellenes, mivel jómagam is szoktam (nem kevés) időt tölteni rajta, többek között a játékokkal is. Ettől függetlenül ez nem gátol meg sem a tanulásban, sem a személyes kapcsolataim mélyítésében, sem más kikapcsolódási formákban. Megtaláltam az egyensúlyt a virtuális világ és a valós élet között és érdemes mindenkinek erre törekednie, elvégre elzárkózni ettől a világtól már nem lehet. És nem is kell. Persze meg kell említenem, hogy ezek oldalaknak a sok negatívum mellett rengeteg pozitívuma is van. Például, amit eddig hátrányként említettem, bizonyos mértékben előny is lehet: megnézheted ismerőseid megosztott adatait, ha épp valamelyikre feltétlenül szükséged van (pl. telefonszám egy osztálytalálkozó megszervezéséhez). Továbbá régi osztálytársakkal, munkatársakkal is tarthatod a kapcsolatot, legalább néhány üzenet erejéig. Különböző eseményekről, rendezvényekről tudhatsz meg információkat, és még hosszasan lehetne sorolni. Mindent összevetve, nagyon hasznos is lehet egy közösségi oldal, ha ügyesen használjuk. És végezetül néhány tipp a biztonságos Facebookozáshoz: 1. Ne add meg a lakcímed! Akit személyesen is ismersz, az úgyis tudja, hogy merre laksz (ha vagytok olyan jó viszonyban), másnak pedig semmi köze hozzá! A lakcím feltüntetése csak megkönnyítheti egy betörő dolgát. 2. Ne rakj fel képeket az értékeidről! Ez is csak inspirálja a leendő betörőt, aki mindent meg fog tenni azért, hogy még több információt kicsikarjon belőled. 3. Ne írd meg üzenetként, ha elutazol valamerre! Pontos időpontot főleg ne adj meg! Ha valakivel ezt mindenképp tudatni akarod, akkor inkább sms-ben vagy e-mailben rendezd le! 4. Ne add ki magad teljesen! A sok információ, a gondolataid, amit megosztasz, csak segítik azt, aki esetleg a magánszférádba akar férkőzni, és nagyon könnyen visszaélhetnek vele! 5. Ne nézz meg mindenféle linket, amit küldenek, mert vírusos lehet! A Facebookon nap, mint nap új vírusfajta jelenik meg, amik akár a számítógéped alkatrészeit (hardver) is tönkretehetik! 6. Ismerkedj óvatosan! Ne jelölj vissza mindenkit, csak akit ismersz! Ha esetlegesen egy játék miatt van szükséged több ismerősre, nem gond, csak akkor nagyon figyelj arra, hogy mit osztasz meg magadról! 7. Gondold meg, milyen fotókat raksz föl és milyen stílusban szólsz hozzá dolgokhoz! Ez főleg álláskeresés miatt lényeges. Manapság nagyon sok cég megnézi a jelentkezők adatlapját a közösségi oldalakon. Akár ezen is múlhat, hogy megkapsz-e egy állást! Ha ezeket az alapvető dolgokat betartjuk, akkor biztosak lehetünk benne, hogy viszonylag veszélytelenül böngészgethetünk kedvenc közösségi oldalainkon és gond nélkül kihasználhatjuk a virtuális világ e részének előnyeit. Jankó Csilla
KONTRASZT 15 NINCS KI A NÉGY KEREKÜNK! Komolyra fordítva: kérdem én, (aki leginkább csak buszon utazom, vagy sétálok) miért nem lehet ezen a téren felzárkózni a közép-európai alsó osztályhoz? Ott, ahol kb. már kétszer olyan hosszú a bicikliút, rávágnánk a választ, hogy: mint nálunk? S mielőtt kapásból kap Nincs pénz kerékpárutakra, gondolkodjunk el azon, hogy Magyark ország az Európai Unió egyik o országa! Talán EU-támogatásból o már m biztosan futná kicsit hosszabb, kicsit minőségibb kerékpárutakra! ki Végül pedig a sokkoló statiszvé tika: Magyarország területe 93000 tika négyzetkilométer, Ausztriáé 83870. négy Hazánk mindösszesen 2000 kiloméhazá ter kkijelölt kerékpárúttal rendelkezik, Alsó-Ausztriának (amely Ausztrimíg A ának a legnagyobb tartománya a maga 19177 négyzetkilométerével) 4200 kilométeres bicikliútja van. kilomé A biciklizés jó. Egészséges, és karban tartja a szervezetet, akár hosszú évekig. Ha az ember gyakran biciklizik, akkor talán el is felejtheti a mindennapi aggódást, és kikapcsolhat több órára, valamint kiengedheti a felgyülemlett stresszt. De (bármilyen furcsa is), Magyarországon ez sem úgy működik, mint máshol. Aki gyalogos, vagy autóval közlekedik, biztosan utálja a biciklist, és meg merem kockáztatni, hogy a kölcsönösség ebben a kapcsolatban megtalálható. Miért? Ki ne találkozott volna sétálgató emberekkel a bicikliúton, vagy éppen fordítva, biciklivel közlekedőket azon a bizonyos gyalogossávon? Igen ám, de hol közlekedjen szegény cangás, ha nem tud máshol? Kis hazánkban ugyanis vannak olyan sárga vonalak, amelyeknek hirtelen vége szakad, s így y egybefolynak a gyalogossávval, majd úgy 100 méter kihagyás gyás yás után egy újabb sárga vonal következik...vajon a láthatatlan tatllan részek beleszámítanak Magyarország összes kerékpárhosszába, eréékpárhosszába, valamint szabálytalanságot követek-e el,, ha közben az eltűnt kerékpársávban sétálok? A kerékpárosnak a sztrádán kell közlekedni. ednni. Küldjük a biciklist az autók közé, biztosan mindenkinek k jjó ó lesz, ha a motorosok mellett a biciklizők is a kocsival ocssival közlekedők idegeire mennek... Az autós utóós diktálja majd a tempót, s egyszer-kéttszer, mikor már a biciklis hátsó kerekénél van, jól rádudál, s még szidja is. Erre majd a biciklis Géza bácsi viszszaócsárol, s megkezdődik a kulturális közúti vita. Persze tudat alatt Géza bácsi örül, mert óránkénti 10 kilométer megtételével új egyéni csúcsot ért el,, sőt ki tudja, tán a falujában is új rekordrdnak számít! A fent lleírtak alapján kérdezem: a biciklizés jó? Vagy azok, akik még csak most szerettek bele legújabb kétkerekűjükbe, cseréljék le azt inkább egy szobabiciklire? Móring Tibor
16 ÉLETMÓD-GASZTRONÓMIA ÉLJ EGÉSZSÉGESEBBEN! Az életben a szerencsésebb embereknek megadatott egy dolog, aminek, ha nem vigyáz, súlyos következményei lehetnek. Ez a dolog az egészség. Íme, néhány jó tanács, amit ha megfogadsz, javíthatsz a közérzeteden, és karban tarthatod magadat: Figyelj oda, mit eszel! Fogyassz több zöldséget és gyümölcsöt! Itt az ősz, így lehetőséged nyílik a választásra. Válassz olyan dolgokat, amiben több a C-vitamin, ettől a szervezeted ellenállóbb lesz és van ideje felkészülni a télre. Aki egészségesen étkezik, naponta 5x eszik. Az egészséges ember naponta ötször táplálkozik. Ne hagyd ki a reggelit! Ha reggelizel, jobban tudsz majd koncentrálni az órán, és nem leszel türelmetlen sem. Fontos a mértékletesség! Sokszor, de kevesebbet egyél! A szervezeted így tud raktározni. 10x! Egy falatot minimum tízszer rágj meg. Ezáltal jobban eltelsz majd és kevesebbel is beéred, nem beszélve arról, hogy tovább tart a jóllakottság érzése. Fontos, hogy igyál! Egy felnőtt embernek minimum 2 l folyadékot meg kell innia egy nap alatt. Ha van lehetőséged, a cukrozott, színezett italok helyett válassz valami egészségesebbet! Például, ha van időd, facsarj saját kezűleg gyümölcslevet! Mozogj! Napi 10 perces torna mindenki idejébe belefér. Ha fáradt vagy, akkor is vegyél erőt magadon! Elalvás előtt biztosan van 10 perced egy pár tornagyakorlat elvégzésére. Úgy gondolom, ha csak egy- két tanácsot megfogadsz, biztosan megtapasztalod a változást. Remélem, tudtam segíteni, és Te is jobban odafigyelsz majd a saját érdekedben! Csányi Anna PANKA - FÉLE CSOKITORTA A receptet egy kedves ismerősömtől kaptam. Egyszer sütött nekünk ilyen tortát és egyszerűen nem bírtunk betelni vele. Mikor ettem, tudtam, hogy ilyet nekem is készítenem kell, ezért elkértem a csoki - csoda hozzávalóit. Tömény csoki az egész, de aki nem szereti annyira, mindenfélével kiegészítheti a receptet. (Pl.: vaníliás puding) (A képet saját tortámról készítettem, díszítettem vaníliás pudinggal, málnával és rózsaszín gyöngyökkel.) Hozzávalók: - 10 deka étcsokoládé - 10 deka liszt - 10 deka cukor - egy púpos evőkanál cukrozatlan kakaópor - fél teáskanál sütőpor - 2 teáskanál nescafé - 2 nagy tojás - 1 szűk deci olaj - tetejére lehet rakni: dió, mogyoró, darabolt mandula, csokidara Elkészítés módja: A sütőt 175 C - ra kell előmelegíteni. Pici vajjal kikenjük a formát, tepsit, muffin sütőt, tortaformát. A csokit apróra vágjuk. Lehet reszelni is, a lényeg, hogy ne legyenek nagyok a csokidarabok, különben elégnek a sütőben. Ezeket egy tálba tesszük, hozzáadjuk a lisztet, cukrot, kakaóport, sütőport, majd az egészet összekeverjük. Egy másik tálba teszünk egy evőkanál langyos vizet és feloldjuk benne a kávét. Utána hozzácsurgatjuk az olajat, beleütjük a tojást és az egészet simára keverjük kézi habverővel. (Lehet villával is.) Ha ezzel is megvagyunk, a két edény tartalmát egybeöntjük, és addig keverjük, amíg az egészből egy nagy ragacsos massza lesz. Ha már nincs szabadon lisztfolt, az azt jelenti, hogy jól összekeverted. Ezután a kapott masszát beletesszük a választott formába. Arra kell ügyelni, hogy fölfelé eléggé megemelkedik, tehát ha akarsz valamit tenni a tetejére, azt most tedd! A masszát kb. 20 percig sütjük. Ez idő alatt fogpiszkálóval kicsit bele kell szúrni és az sem baj, ha egy kissé ragad. A tortánk akkor lesz igazán jó, ha szépen elválik az edény falától, de még nem kemény. Ha készen vagyunk, ki lehet kapcsolni a sütőt és a tortát még pár percig bent hagyhatjuk, nyitott ajtónál. Csányi Anna
ÉLETMÓD-GASZTRONÓMIA 17 TÉLI SZÉPSÉGÁPOLÁS A szél cserepesre szárítja a szánkat, kicserzi a kezünket, szalmaszerűvé változtatja a hajunkat. Mit tegyünk, hogy mindezek ellenére is megőrizzük szépségünket? Télen bőrünknek sokkal több hidratálásra van szüksége, mint más évszakokban. Száraz bőrünkre zsírosabb hidratáló krémet használjunk, melyet fürdés után vigyünk fel! Az UV sugarak ilyenkor is jelen vannak, ezért érdemes UV szűrős nappali krémet felkenni. Bőrünket olajkivonatokkal is ápolhatjuk. Keverjünk össze 15 ml olajat (ligetszépevagy édesmandula olaj) 1 csepp olajkivonattal, például levendulával, narancsvirággal és a szemkörnyék kivételével masszírozzuk a bőrbe! Hetente egyszer ajánlott tápláló pakolással kényeztetni bőrünket. A banános-joghurtos pakolást könnyel elkészítheted, előnye, hogy rengeteg nedvességgel látja el a bőrt, eltünteti a hideg miatt kialakult ráncokat és foltokat is. Passzírozz össze egy fél banánt 1 evőkanál joghurttal, keverj hozzá egy teáskanál citromlevet! Kend fel a maszkot, majd 15 perc múlva alaposan mosd le! Ragyogóan sima arcbőröd lesz. Ne felejtsd el, hogy bőröd szépségét belülről is óvhatod, melyet tudatos táplálkozással érhetsz el! A telítetlen zsírsavak (pl.: avokádó, olívaolaj) illetve a friss zöldségben és gyümölcsben (pl.: kivi és kínai kel) található ásványok megerősítik a szövetek falát és megelőzik a nedvességvesztést. A bőrápolás során használt olajoknál fontos, hogy minőségi terméket válasszunk! Ezeket könnyedén beszerezhetjük a gyógynövényboltokban, valamint a drogériákban. Néhány tipp hajproblémák ellen: hajmosás után ne a legmelegebb gőzzel szárítsuk hajunkat, hanem válasszunk alacsonyabb hőfokot, akkor is, ha így tovább tart a szárítás! Hidegben összehúzódnak az erek, romlik a fejbőr vérellátása, és ennek következtében a hajszálak elvékonyodhatnak, fénytelenné válhatnak. Megelőzésképpen érdemes sapkával melegen tartani a fejbőrünket. Ha korpás a fejbőröd, keverj össze 2 evőkanál búzacsíra olajat 3 csepp cédrusolajjal, 2 csepp rozmaringolajjal és 2 csepp citromolajjal, amit dörzsölj a fejbőrödbe szárazon, tegyél rá törülközőt és hagyd hatni legalább 1 órát, majd mosd le! Igénybe vett, száraz hajszálaidra pedig keverj össze 30 ml mandulaolajat 10-15 csepp narancsolajjal, ami különösen fényessé teszi a hajat! Vidd fel, majd 1 óra után alaposan mosd meg! A bőrápolás során használt olajoknál fontos, hogy minőségi terméket válasszunk! Télen kicserepesedett ajkaink is igénylik az ápolást. A méz és a méhviasz köztudottan széppé és hidratálttá varázsolják azokat. 1 evőkanál mézet keverjünk össze 2 evőkanál mandula- olajjal, ezután olvasszuk fel az 1 evőkanál méhviaszt gőz felett, majd adjuk hozzá a méz és az olaj elegyét! Addig kavarjuk, míg a hozzávalók egyenletesen eloszlanak, majd a kapott masszát vigyük fel ajkainkra! A hideg időjárás miatt a kéz bőre is hamar kiszárad. Naponta többször krémezzük be kezünket, hetente egyszer pedig végezzünk kézápolást: dörzsöljük be kezünket olívaolajjal és húzzunk rá éjszakéra cérnakesztyűt! Közérzetünket a szürke hétköznapokon pihentető gyógynövényfürdővel javíthatjuk. Készítsünk nyugtató fürdőt: egyenlő arányban keverjünk össze kamillát, komlót és golgotavirágot, amit öntsük le forrásban lévő vízzel, majd 15 perc áztatás után az egészet öntsük egy kádnyi fürdővízbe, amibe telepedjünk bele és pihenjünk! Vári Ágnes
18 KULTÚRA WOODY ALLEN BEJÁRJA EURÓPÁT Woody Allen valamelyest európaivá vált: a megrögzött New York-i rendező az elmúlt években rendre visszatér az öreg kontinensre, és ez a környezetváltozás a stílusában is felfedezhető. Woody Allen és Scarlett Johansson: az arcukra van írva a jövő 2005-ben kezdődött új korszak Woody munkásságában, ekkor választotta helyszínül Londont, hogy elkészítse Match Point című moziját. Ez a mű más szempontból is jelentős állomás, ugyanis ekkor tette meg új múzsájának a tehetséges Scarlett Johanssont. Az ezt követő 2 évben a Füles és a Kasszandra álma forgatására ismét a brit fővárosnál maradt. Előbbi egy krimi vígjáték, melyben többek közt a fent említett Scarlett Johansson, Hugh Jackman és maga a rendező játszik. Ezzel szemben a Kasszandra álma két fivér, Colin Farrell és Ewan McGregor története, bűnügyi és drámai elemekkel egyaránt fűszerezve. 2008-ban mediterrán tájak felé vette az irányt és meg sem állt egészen Barcelonáig, hogy leforgassa a szerelmi sokszöget tárgyaló filmjét, a Vicky, Cristina, Barcelonát. Ebben ismét segítségül hívta Scarlett-et, valamint szenvedélyes spanyol karaktereihez Penelope Cruzt és Javier Bardemet. A film olyannyira nagy sikert aratott, hogy Golden Globe díjat nyert zenés film és vígjáték kategóriában, valamint hozzásegítette Penelope Cruzt első Oscar díjához. Ezt követően a Whatever Works forgatására visszatért imádott városába, New Yorkba, de az európai kiruccanások ezzel még nem értek véget. 2010-ben újból Anglia lett a végállomás, a Férfit látok álmaidban egy sztárokkal megtűzdelt film, melyben többek közt Naomi Watts, Anthony Hopkins, Antonio Banderas és Freida Pinto keresi a boldogságot, elsősorban a szerelem területén. Ez a mozi a dráma és a komédia mezsgyéjén mozog. A ködös London után a fények városa, Párizs következett a sorban. Az Éjfél Párizsban az idei Cannes-i filmfesztivál nyitófilmjeként debütált, a közönség és a kritikusok is imádták. A rendező itt sem érte be akárkikkel, Owen Wilson, Rachel McAdems, Adrian Brody és a francia szépség, Marion Cotillard keltik életre a nem mindennapi figurákat, akik elviszik a nézőt a jelen és a 20-as évek Párizsába. Idén nyáron Olaszországot pipálhatta ki az itt filmet fogok rendezni listán, Rómában a Nero Fiddled című filmjét forgatta le, melynek címét a minap változtatta meg, mivel az első változat, The Bop Decameron megtévesztette a rajongókat. Sokan Boccaccio novellagyűjteményére gondoltak, holott a film nem a művön alapszik. Az itáliai produkció stábjában találjuk Penelope Cruzt, Jesse Eisenberget, Ellen Paget és Roberto Benignit. Legújabb, cím nélküli projektjét a hírek szerint Németországban, egész pontosan Müchenben tervezi elkészíteni. Ki tudja, ha Woody így folytatja, talán még Budapesthez is kedvet kaphat Kiss Dalma
KULTÚRA 19 GRAFFITI: RONGÁLÁS VAGY MŰVÉSZET? Graffitik, tagek, falfirkák, melyeket a nagyközönség szinte egyöntetűen elítél és felháborítónak talál. Most azonban a fő kérdés mégis az, hogy mit tehetünk értük? Manapság egyre több a graffiti rajzok számára kijelölt hely, sőt a munkák készítői újabb és újabb versenyeken vehetnek részt, mégis sokakból ellenérzéseket váltanak ki A graffiti szó jelentése falfestészet. A hatvanas-hetvenes években kialakuló új irányzat meghódította szinte az egész világot; kezdetben Amerikában, majd a nyolcvanas években már szerte Európában elterjedt e műfaj. Különböző épületek falaira festettek, majd a későbbiekben már áttértek egyes járművek legfőképp vonatok és metrók- kipingálására is. Hogy kinek mit jelent, az szintén egy elég összetett dolog; egyfajta önkifejezési forma? Vagy netán a fiatalok világról alkotott véleményének kinyilvánítása? Figyelemfelkeltés, lázadás? Akármiről is beszélünk, mindenképp egy modern művészeti ágról van szó, mely virágkorát éli. Spanyolországban legális? Úgy tűnik a graffitik ellen szinte lehetet- len küzdeni, figyelemre méltó, hogy manapság Európa egyre több országában próbálják őket beilleszteni a városképbe, így egyfajta (konstruktív) együttműködésre bíztatni a fiatalokat. A spanyolországi önkormányzatok szerződéseket kötnek velük, mondván, hogy teret kell adni ennek a fajta művészeti ágnak. Számos graffitist felkértek, hogy dekoráljanak ki iskolákat, hiszen a művészi rajzok, melyek esztétikailag eltérnek a hagyományos firkáktól, sokkal inkább érdeklik a nézőközönséget. Három iskola kifestésére is pályázatot indítottak el, melyre ugyan sok érdeklődő volt, de jelentkező annál kevesebb. Nem csoda, hiszen a hivatalos dolgok messze távol állnak e műfaj alkotóitól. Egyes pszichológusok szerint a graffitik kreatív tevékenységek, melyek ugyan rongálnak, ám alkotóikban mégis benne vannak azok a művészi ambíciók, melyek által megmutatkozik hatalmas tehetségük és egyéniségük; így a graffitizést az önkifejezés egy esztétikus formájának tekintik. A graffiti-kultusz hazánkban A graffitizés kultúrája hazánkban a rendszerváltással egy időben terjedt el, bár itthon leginkább negatív reakciókat vált ki a lakosság többségéből a többi országhoz viszonyítva. Mégis találhatunk számos olyan szórakozóhelyet Magyarország több pontján, melyek kifejezetten azt a célt szolgálják, hogy a falfirkászok ki tudjanak bontakozni és legális keretek között alkothassanak. Bár e művészet kiteljesedésével kapcsolatban hazánkban vannak ellenvetések, hiszen a fiatalok közterületek épületeit, fontosabb intézményeit is megcélozzák műveikkel - melyek szabálysértésnek minősülnek-, ugyanakkor egyre több helyszínt is próbálnak kiépíteni és programokat szervezni, hogy a kellemest a hasznossal összekötve, az emberek megbarátkozzanak ezzel a viszonylag új kultúrával. Az egyik ilyen népszerű budapesti szórakozóhely a Tűzraktér, korábbi nevén Tűztate nevezetű hely, mely a különböző falfestmények készítése mellett még számos más művészeti alkotás és kulturális program helyeként áll fenn, próbálva összekovácsolni az embereket, hogy sajátos kis közösségük még inkább bővüljön. Itt kedvükre fújhatnak, festhetnek, táncolhatnak, beszélgethetnek az alkotók a legjobb zenék kísérete mellett. Akiknek felkeltette az érdeklődését ez a helyszín, azok bővebb információt a tuzrakter.hu -n, illetve egyéb graffitis témákat illetően a graffiti.lap.hu-n találhatnak. Jó szórakozást kívánok! Tinta meghalt a művészetért, azóta őrzik emlékét. (graffi ti idézet) Ordasi Nikoletta AZ IGAZSÁGRÓL Tegyük fel, és miért ne tennénk fel, ha megtehetjük, hogy feltegyük. Tehát, van két ember; Egyik és Másik. Egyik azt állítja, hogy neki van igaza, de közben Másik is. Így mindkettő a saját igazát igazolni akarja. Egyik először érzi az igazságot, utána fogalmazódik meg benne. Másik talán pont fordítva; tudja, majd érzi, hogy neki van igaza. De lehet-e egyszerre Egyiknek és Másiknak ugyanabban a témában igaza? Egyik és Másik is hajthatatlan, nem hajlandó elismerni EgyMás igazát. Vagy esetleg mindkettőnek igaza van, de csak részben, félig. De egy féligazság mennyire igazság? És ha csak részben igaz, a másik fele hazugság? Igaz vagy hamis? Vagy csak rossz vélemény, rossz szemszög? Nézőpont kérdése lenne az igazság? Két, teljesen ellentmondó vélemény lehet-e igaz, ha csak Egyik, majd Másik szemszögét nézzük? Létezik-e amolyan univerzális igazság, egy fentről eleve eldöntött igazság? Egyik és Másik csupán csak találgatja, hogy mi az valójában. Nekik kell eldönteniük Döntésképtelenségem miatt abban maradtam, hogy nincs igazság. És ez vajon igaz-e? Az igazságot nem tudom, csak sejtem. Megsejtett sejtelem, vagy tudat felett megsejthetetlen? Sejtésem szerint továbbra is marad tudattalan. Szabó Gyöngyvér Hanga Szeretet - gyűlölet, nézőpont kérdése
20 SPORT A FORMA-1 RÖVID TÖRTÉNETE A Formula 1 (rövidítve: F1, magyarul rendszerint Forma 1) az autóversenyek legmagasabb kategóriája, szabályait a Nemzetközi Automobil Szövetség (FIA) határozza meg. A Formula 1-es világbajnokságban nyitott karosszériájú, együléses, atmoszferikus nyomáson működő, belső égésű motor által hajtott autók vehetnek részt. A versenysorozat több állomásból, Grand Prix-ből (Nagydíjból) áll, melyeket szilárd burkolatú, erre a célra kialakított zárt, vagy városi pályákon rendeznek, 1950 óta évi rendszerességgel. Egy nagydíj hivatalos nevét mindig a rendező ország nyelvén tüntetik fel, pl.: Magyar Nagydíj, Grosser Preis von Deutschland. Egy országban egy évben egyszerre több nagydíjat is rendezhetnek különböző helyszíneken, de nem azonos névvel, pl.: Német Nagydíj, Európai Nagydíj; ám Nagy-Britannia, Olaszország, Franciaország,Spanyolország, Németorthont két, nagyon ritkán három nagydíjnak egy szeszág és az Amerikai Egyesült Államok is adott már otthont zonban. Luxemburgi nagydíjat is tartottak már, a versenyt azonban nem a mini-államban, hanem a szomszédos Németországban, Nürburgringen bonyolították le. Szintén nem San Marinó-ban, hanem Olaszországban, a Bologna melletti Imolában rendezték meg 1981 és 2006 között a San Marinó-i Nagydíjat. A Svájci Nagydíjat 1950 és 1954 közt valóban Svájcban, Bremgartenben rendezték meg, azonban a Le Mans-i tragédia következtében (1955-ben a futam harmadik órájában az élen álló Hawthorn egyre komolyabb tempót diktálva magabiztosan kormányozta Jaguarját, mögötte egy Austin Healey versenyautó robogott, azt pedig egy Pierre Levegh vezette Mercedes 300 SLR követte. Ekkor történt a tragikus esemény: Hawthornnak szóltak rádión a boxból, hogy álljon ki tankolni, de túl későn ahhoz, hogy felkészülhessen a megállásra, ezért keményet fékezett, az Austin pilótája szintén, azonban a harmadikként érkező Levegh már nem tudott megállni és belerohant az Austin hátuljába, majd a lelátón szurkoló embertömegbe csapódott) betiltották Svájcban a versenyzést, nem is tért vissza a Formula 1 versenynaptárába, ám az 1982-es szezonban Dijonban rendeztek egy futamot Svájci Nagydíj néven. Az első szezon óta (1950) 35 különböző nevű nagydíjat rendeztek, 26 országban, 63 Formula 1-es pályán. A legtöbbet Európában, de ma már számos versenyt tartanak Észak-és Dél- Amerikában, Ázsiában és Ausztráliában. Afrikában egy alkalommal rendeztek Marokkói Nagydíjat, illetve huszonháromszor Dél- Afrikai Nagydíjat. A Formula 1 történetében legtöbbször az Olasz-és a Brit Nagydíjat rendezték meg, amelyek eddig minden évadban szerepeltek. Szintén nagy hagyományokkal rendelkezik a Monacói, a Belga, a Francia-és a Formula 1 Német Nagydíj. A Magyar Nagydíjat 1986 óta tartják, megszakítás nélkül; a volt szocialista államok közül egyedül hazánk büszkélkedhet ilyen eseménnyel.. A futamok végén az első tíz versenyző pontrendszer alapján, a beér- kezési sorrendnek megfelelően pontokat kap. Ha a mezőny valamilyen okból nem teljesítette a versenytáv felét (pl. az időjárás miatt a verseny félbeszakad, amit általában piros zászló lengeté- sével jeleznek), a versenyzők csak a helyezé- sükért járó pontok felét kapják meg. A világbajnoki címet annak a versenyzőnek adják, aki az év végén a legtöbb ponttal rendelkezik. Pontegyenlőség esetén a több-jobb helyezés elve dönt (győzelmek száma, második helyek, harma- dik helyek és így tovább), bár a bajnoki cím még nem dőlt el ilyen módon. Az eddigi legkisebb különbséggel, 0,5