Lotti & Maxim Angol Nyelvi Montessori Óvoda SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Készítette: Varga Marianna óvodavezető Jóváhagyta: Kun Judit ügyvezető Kiadva: 2016.09.01. Hatályba helyezve: 2016.09.01.
Bevezetés A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. ( 2 ) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Lotti & Maxim Angol Nyelvi Montessori Óvoda ( Budapest, Hárshegyi u.3. tagóvoda Budapest Egyetem tér 5.) belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket jelen szervezeti és működési szabályzat határozza meg (Nkt. 25. ( 1 ) bekezdése ) Az óvodai intézmény szervezeti és működési szabályzata a magasabb szintű jogszabályok rendelkezésein túl, elveiben és tartalmában illeszkedik az óvodai intézmény más belső szabályzataihoz, alapdokumentumaihoz. A szervezeti és működési szabályzat tartalma nem áll ellentétben jogszabályokkal, sem egyéb intézményi alapdokumentummal, szabályzóval, nem von el törvény illetve rendelet által biztosított jogot, nem is szűkíti azt, kivéve, ha maga a jogszabály erre felhatalmazást ad. Biztosítja az alapfeladatok elvégzését és kötelezettséget jelent a benne foglaltak végrehajtására. A szervezeti és működési szabályzat olyan alapokmány, alapdokumentum, mely összefoglalja az óvoda szervezetére, működésére, a pedagógusok és a gyermekek jogaira és kötelességeire vonatkozó szabályokat, mindenekelőtt az óvoda szervezeti rendjét. I. SZMSZ JOGSZABÁLYI HÁTTERE A szervezeti és működési szabályzat szabályozási körét meghatározó jogszabályok: az óvodai nevelés országos alapprogramja, az óvodai nevelés országos alprogramjának kiadásáról szóló 137/1996. (VIII. 28.) Korm. rendelet, az óvodai nevelés országos alprogramjának kiadásáról szóló 363/ 2012. (XII.17.) Korm. rendelet, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban Nkt.), az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) Korm. rendelet (továbbiakban Ámr.), a nevelési és oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet (a továbbiakban R.), a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól szóló 44/2007. (XII.29) OKM rendelet, Magyarország központi költségvetéséről szóló mindenkori törvények, az államháztartásról szóló 2011. CXCV. törvény, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény, a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény, a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII.26.) MüM rendelet,
a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény, a köziratokról közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény, a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény, a pedagógus továbbképzésről, a pedagógus szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/ 1997. (XII.22.) Korm. rendelet, a nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII.28.) Korm. rendelet (a továbbiakban Nkt. Vhr.), a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokról és az állam által kötelezően nyújtandó szolgáltatásokról szóló 83/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet, a sajátos nevelési igényű gyerekek óvodai nevelésének irányelve kiadásáról szóló 32/2012. ( X.8.) EMMI rendelet, az iskola - egészségügyi ellátásáról szóló 26/1997. (IX.3.) NM rendelet, a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI.24.) NM rendelet. 1. SZMSZ hatálya Az SZMSZ időbeli hatálya Az SZMSZ az intézményvezető jóváhagyásával lép hatályba a kihirdetés napján és határozatlan időre szól. SZMSZ személyi hatálya A szervezeti és működési szabályzat és a mellékleteit képező egyéb belső szabályzatok hatálya kiterjed az intézmény valamennyi alkalmazottjára és az intézménnyel jogviszonyban állókra, valamint mindazokra, akik belépnek az intézmény területére, használják helyiségeit. SZMSZ területi hatálya A szervezeti és működési szabályzat előírásai érvényesek az intézmény és tagintézmény területén a benntartózkodás, valamint az intézmény által külső helyszínen szervezett rendezvényeken a rendezvények ideje alatt. I.2. SZMSZ elfogadása, felülvizsgálata Felülvizsgálata: két évente történik illetve a jogszabályváltozásnak megfelelően Módosítása: Az intézményvezető hatásköre, kezdeményezheti a nevelőtestület Kihirdetés napja: 2016. január 15.
II. Működés rendje Az intézmény hétfőtől- péntekig ötnapos munkarenddel működik. Az intézmény a fenntartó jóváhagyásával meghatározott nyári és téli zárva tartással üzemel. Az intézmény : nyári zárva tartásának időpontjáról legkésőbb február 15-ig téli zárva tartásának időpontjáról november 30 ig a szülőket tájékoztatni kell. Nevelési év a tárgyév szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-ig tart. Nevelési év (IX. 1.-V. 31-ig), időszaka alatt a gyermekek részére a Helyi Óvodai Pedagógiai program szabályozásának megfelelve foglalkozásokat szervez. Dokumentuma: heti rend Nyári időszak (VI. 1.-VIII. 31-ig), mely idő alatt a nyári óvodai élet tematikus terv alapján történik. A nyitva tartás időpontja napi 9 óra reggel 8:00 17 óráig. Az óvodavezetővel történő előzetes egyeztetés, engedélyezés alapján eltérő időpontban is lehetséges. Heti pihenőnapon és munkaszüneti napon az óvodát zárva kell tartani. Ügyeleti idő: reggel 8:00 8:30 óráig és délután 16:30 17 óráig összevont csoportban működik. Az óvodát reggel a munkarend szerint a reggeli műszakba érkező dajka és az ügyeletes óvodapedagógus nyitja 8:00-kor, délután a munkarendszerinti dajka zárja. Rendkívüli esetben, ha a csoportok létszáma jelentősen lecsökken, a teljes nyitvatartás alatt össze lehet vonni az óvodai csoportokat. A nyitvatartási rend a munkanapokra vonatkozik. A gyermekek biztonsága érdekében az intézmény kapuját minden esetben zárva tartjuk A hivatalos ügyek intézése a vezetői irodában történik. 1. Gyermekek nevelési oktatási intézményben való bentartózkodásának rendje: A gyermeket az óvodába érkezéskor az óvodai csoportba vezetve kell átadni az ott tartózkodó alkalmazásban álló felnőttnek, aki átveszi a gyermek felügyeletét. Az óvodában a napirendet úgy kell kialakítani, hogy a szülők a házirendben szabályozottak szerint gyermeküket az óvodai tevékenység zavarása nélkül az intézménybe behozhassák, illetve hazavihessék. A gyermeket csak a gondviselő szülő, illetve az általa írásban meghatalmazott 14. életévét betöltött személy viheti el. A meghatalmazáson szerepelni-e kell a meghatalmazott személy nevének, lakcímének, személyigazolvány számának.
Nkt 8. -a szerint (1) Az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény. Az óvoda felveheti azt a gyermeket is, aki a harmadik életévét a felvételétől számított fél éven belül betölti. A beiratkozás rendje: A beiratkozás folyamatosan történik óvodánkba. A beíratási időszakot követően a felvételt nyert gyermekek fogadása is folyamatos. Az újonnan jelentkező gyermekek fogadása az óvodai nevelési évben folyamatosan történik. A beiratkozás előtt a gyermekek és a szülők lehetőséget kapnak arra, hogy közvetlen betekintést nyerjenek az óvoda életéről. A beíratás tényét az Előjegyzési naplóban kell rögzíteni. Az óvodavezető határozatban értesíti a szülőket a gyermek felvételéről. Ha az óvodába jelentkezők száma meghaladja felvehető gyermekek számát a fenntartó az óvodavezetővel közösen dönti el kit vesz fel. Az óvodába való felvételről az óvoda vezetője értesíti a szülőt a beíratást követő 10 napon belül határozat formájában. A gyermekek személyiségi jogait figyelembe véve a felvett gyermekekről névszerinti névsort nyilvános helyre kifüggeszteni tilos. Az óvodai átvétel: a szülő gyermeke óvodai felvételét, átvételét bármikor kérheti. Az óvoda házirendjét az új gyermekek szüleivel az adott nevelési év megkezdése előtt ismertetni kell: nyomtatott formában mindenki számára biztosítani kell, melynek átvételét az erre rendszeresített forma nyomtatványon kell igazolni. Az óvodába felvett gyermeket az óvoda nyilvántartja. Ha a gyermek óvodát változtat, további nyilvántartása az átadó óvoda értesítése alapján az átvevő óvoda feladata. Az óvoda törli az óvodába felvettek nyilvántartásából azt a gyermeket, akinek óvodai jogviszonya megszűnik, mert másik óvodai intézmény átvette illetve az Nkt. 45. (2) bekezdés szerint megszűnt. A gyermek óvodai elhelyezésének megszűnése A gyermek óvodai elhelyezése megszűnik, ha a gyermeket másik óvoda átvette, az átvétel napján, a gyermeket felvették az általános iskolába a nevelés utolsó napján, fenntartó a szülő kérelmére engedélyt adott a gyermek óvodából történő kimaradására, az óvodába járási kötelezettségét külföldön teljesítő gyermek eléri a tanköteles kort.
Az óvodai felvételi, átvételi kérelem elbírálásáról a szülőt, az előző óvoda vezetőjét írásban értesíteni kell. Az iskolai élet megkezdésére vonatkozó szabályok Nkt.45. -a szerint (1) Magyarországon az e törvényben meghatározottak szerint minden gyermek köteles az intézményes nevelés-oktatásban részt venni, tankötelezettségét teljesíteni. (2) A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik. Az a gyermek, akinek esetében azt a szakértői bizottság javasolja, további egy nevelési évig az óvodában részesül ellátásban, és ezt követően válik tankötelessé. A tankötelezettség teljesítése a tanév első tanítási napján kezdődik. Ha a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget korábban eléri, a kormányhivatal a szülő kérelmére szakértői bizottság véleménye alapján engedélyezheti, hogy a gyermek hatéves kor előtt megkezdje tankötelezettségének teljesítését. A tankötelezettség kezdetéről az óvodavezető, ha a gyermek nem járt óvodába az iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői bizottság, az óvoda, az iskola vezetője vagy a szülő kezdeményezésére az iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői bizottság dönt. A tanköteles életkort elérő gyermekek esetében az óvoda igazolja, hogy a gyermek elérte az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, ha szükséges, javasolja a gyermek óvodai nevelésben való további részvételét, javasolja, hogy a gyermek annak megállapítása céljából, hogy szükséges-e a gyermek sajátos iskolai nevelésben és oktatásban való részvétele, illetve elérte az iskolába lépéshez szüksége fejlettséget szakértői és rehabilitációs bizottsági vizsgálaton vegyen részt, javasolja, hogy a gyermeket az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérésének megállapítása céljából vigye el a nevelési tanácsadóba. A gyermekek távolmaradásának, mulasztásának igazolására vonatkozó rendelkezések Nkt. 8. A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a harmadik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson vesz részt. A jegyző - az egyházi és magán fenntartású intézmények esetében a fenntartó - a szülő kérelmére és az óvodavezető, valamint a védőnő egyetértésével, a gyermek jogos érdekét szem előtt tartva, az ötödik életév betöltéséig
felmentést adhat a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól, ha a gyermek családi körülményei, képességeinek kibontakoztatása, sajátos helyzete indokolja. A gyermek távolmaradásának, mulasztásának, igazolására vonatkozó rendelkezéseket: az óvoda házirendje szabályozza a megfelelő jogszabályok figyelembe vételével. A csoportvezető óvodapedagógusok naponta vezetik a felvételi- és mulasztási naplót. Betegség miatti hiányzás után a gyermeket csak orvosi igazolással fogadhatja be az óvodapedagógus. 2. Az alkalmazottak a nevelési oktatási intézményben való bent tartózkodásának rendje A munkahelyen minden dolgozónak a munkakörére megállapított munkaidő kezdése előtt legalább 10 perccel meg kell jelenni-e, munkavégzésre alkalmas állapotban, annak érdekében, hogy napi feladataihoz szükséges eszközöket előkészítse. Nkt. 62. (8) Az óvodapedagógusnak a kötött munkaidejét a gyermekekkel való közvetlen, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozásra kell fordítania, a munkaidő fennmaradó részében, legfeljebb heti négy órában a nevelést előkészítő, azzal összefüggő egyéb pedagógiai feladatok, a nevelőtestület munkájában való részvétel, gyakornok szakmai segítése, továbbá eseti helyettesítés rendelhető el az óvodapedagógus számára. Az éves munkatervben rögzített feladatok elvégzésére ( ünnepek, rendezvények, szülőkkel szervezett együttes programok, stb ) a pedagógus kötelező órájának letöltése után is berendelhető 40 órás munkaidejének terhére. A 62. (4)-(5) és (8) bekezdéseiben meghatározott szabályozás szerint a teljes álláshelyen alkalmazott óvodapedagógusok: heti munkaideje 40 óra kötött munkaidejük heti 32 óra a megtartandó foglalkozások száma heti 32 óra a heti 40 órás munkaidő fennmaradó részéből, azaz heti 8 órából maximum 4 órát a 62. (8) bekezdésében meghatározott feladatok ellátására kell fordítaniuk. A 62. (8) bekezdésének végén megfogalmazottakra pedig azért van szükség, mert ellenkező esetben a 32 óra foglalkozás megtartását követően a 32 órás kötött munkaidőben nem lehetne elrendelni az óvodában értekezletet, nem lehetne ünnepségeket tartani, a nevelési folyamat előkészítésével és fejlesztésével kapcsolatos pedagógiai tevékenységet végezni. Ennek biztosítására emelte be a törvény a 32 órás kötött munkaidőn túli, maximálisan heti 4 óra időkeretet. Ez azt jelenti, hogy a munkáltató döntésétől függően az óvodapedagógusok kötött munkaideje a 32 órát meghaladóan akár heti 36 óra is lehet. Az előírás azt is jelenti, hogy a heti teljesített 32 órán túl 36 óra időtartamig eseti helyettesítés rendelhető el, amiért a korábban jogszabályban meghatározott túlóradíjat nem kell fizetni. A pedagógus számára a kötelező óraszámon felül a nevelőmunkával összefüggő rendszeres feladatokra a megbízását vagy a kijelölést az óvodavezető adja. Az óvodavezetőnek figyelembe kell venni az arányos munkaterhelés elvét a kijelöléskor.
Rendkívüli esetben (betegség, természeti katasztrófa,) az aránytalan teherviseléstől eltekinthet a feladatok meghatározásakor a vezető szem előtt tartva a gyermekek érdekeit. Távolmaradás Az alkalmazott a munkából való távolmaradást, annak okát lehetőleg egy nappal előbb, de legkésőbb az adott munkanapon reggel 7:30 óráig köteles jelenteni az intézményvezetőnek vagy a helyettesnek, hogy a helyettesítéséről intézkedni lehessen. Az óvoda dolgozói csak különleges esetben az óvodavezető engedélyével hagyhatják el az intézményt munkaidőben. A pedagógus munkaidő beosztását csak a vezető előzetes engedélyével a munkaidő nyilvántartásban a megfelelő módon rögzítve cserélheti el. Személyre szóló munkaidő beosztást az adott nevelési évre szóló munkarend tartalmazza. Munkaidő nyilvántartás a technikai dolgozók esetében jelenléti íven történik, az óvodapedagógus naprakész munkaidő - nyilvántartást vezet. Az intézményvezető helyettes a munkaidő nyilvántartást heti rendszerességgel ellenőrzi és kézjegyével látja el. Az alkalmazottak munkavégzésére vonatkozó szabályait a munkaköri leírásuk tartalmazza, melyet aláírásukkal igazolnak az átvételről és tudomásul vételről. Az óvodai nevelési év rendjét az óvoda munkaterve tartalmazza. Az óvodai nevelési év rendjében van meghatározva: nevelés nélküli munkanapok rendje és felhasználása szünetek időtartama ünnepek megemlékezésének időpontja előre tervezett nevelőtestületi értekezletek, szülői értekezletek, fogadó órák időpontja pedagógiai nyíltnapok tervezett időpontja szakmai napok, szülői tréningek időpontja A nevelés nélküli munkanapokról, ünnepek időpontjáról tájékoztatást kell adni az első szülői értekezleten, valamint az óvoda honlapján és a KIR rendszer közzétételi listájában rögzíteni kell. A megvalósulásért az óvodavezető felelős. 3. A nevelőmunkát közvetlenül segítő és más alkalmazottak
Az intézményben az alábbi nem pedagógus alkalmazottak segítik a nevelőmunkát. A nem pedagógus alkalmazottak munkarendjét, az intézmény vezetője határozza meg. 3. 1. Dajka Az óvodapedagógus segítőtársaként végzi feladatát. Biztosítja a pedagógiai munkához szükséges feltételeket. Munkáját a gyermek óvodai napirendjéhez igazítva az óvodapedagógus irányítása mellett végzi. Felelős: feladatai szakszerű ellátásáért, gyermekek gondozásáért, testi-lelki épségéért, munkarend és munkafegyelem tűz és munkavédelmi előírások betartásáért, munkaköréhez tartozó szabályzatok, utasítások HACCP előírások betartásáért, környezet tisztaságáért, óvoda épületének biztonságos bezárásáért, bizalmas információk kezeléséért. Köteles: a munkaterületét érintő jogszabályi rendelkezéseket, belső utasításokat, intézkedéseket, az óvoda takarékos gazdálkodási elveit betartani, az óvodavezető által meghatározott időpontban, munkaképes állapotban munkahelyén megjelenni és a munkát felvenni, hivatali titkot, adatot megőrizni az adatvédelmi szabályokat betartani, munkájáról rendszeresen tájékoztatja az intézményvezető helyettest, minden gyermeket egyenlő bánásmódban részesít, alkotómódon együttműködik az óvodapedagógusokkal és munkatársaival. Munkaköri leírása pontosan tartalmazza mindenkori feladatait, melyet az óvodavezető készít el. A munkaköri leírás tudomásul vételét a dajka aláírásával rögzíti. 3.2. Logopédus Logopédia a rászoruló gyermek számára ingyenes szolgáltatás, gyermek létszám függvényében heti rendszerességgel megadott órarend szerint szakember foglalkozik a gyermekekkel. Logopédus vizsgálati eredményeit az általa tartott fogadóórákon tekinthetik meg a szülők, és kérhetnek szakmai véleményt. Óvodai logopédus szerződés szerint végzi tevékenységét. Logopédus feladatai: gyermekek számára logopédiai szűrés, megelőzés beszédkészség fejlesztése beszédhibák javítása
A szülők igénybe vehetik a lakóhelyük szerinti Nevelési Tanácsadó szolgáltatásait gyermeknevelési, család terápiás és iskolaérettségi problémák esetén. 3.3. Pszichológus Szorosan együttműködik az óvodavezetővel, segíti az óvodapedagógusok munkáját, részt vesz a gyermek megfigyelésében, iskolára való felkészítésében. Feladata: korrekt és szakmailag megalapozott vélemény adása a gyermekekről fogadóórák, esetmegbeszélések tartása részt vétel a nevelői értekezleteken konkrét témákban vitaindító előadások tartása konfliktus megoldás illetve annak moderálása nevelési tanácsadás a szülők részére 4. A vezetők intézményben való benntartózkodásának rendje Az óvoda zavartalan működése érdekében biztosítani kell a vezetői feladatok folyamatos ellátását. Ennek érdekében a vezetők intézményben való tartózkodásának rendje az alábbiak szerint kerül meghatározásra. Beosztás megnevezése Intézményvezető Intézményvezető helyettes, tagintézményvezető Intézményben tartózkodás rendje Heti munkaideje: 40 óra kötetlen munkaidőben Kötelező óraszáma: 10 óra Heti munkaideje: 40 óra Kötelező óraszáma: 24 óra Intézményvezető helyettesítési rendje: A nevelési-oktatási intézmény vezetője az alábbiak szerint köteles gondoskodni arról, hogy akadályoztatása esetén az óvodavezetői feladatokat ellássák. Az intézményvezetőt szabadsága, betegsége, hivatalos távolléta alatt az óvodavezető helyettes, tagintézmény vezető, munkaközösségvezető helyettesíti. Amennyiben tartós távollétnek nem minősülő szabadság, betegség, hiányzás, hivatalos távollét vagy két műszakos munkarend esetén az egybeeső munkarend miatt, az óvodavezető vagy helyettesének folyamatos benntartózkodása nem oldható meg, úgy a helyettesítés rendjére vonatkozó szabály szerint kell eljárni. Ha egyértelművé válik, hogy az intézmény vezetője a szükséges vezetői intézkedéseket akadályoztatása (pl. betegsége, egyéb távolléte stb.) miatt nem
tudta, tudja megtenni, a vezetői feladatokat az intézményvezető helyettesének kell ellátni. Amennyiben az intézményvezető helyettes akadályoztatása esetén a vezetői feladatokat nem tudja ellátni, akkor a szakmai munkaközösség-vezető helyettesíti. Együttes hiányzásuk esetén a helyettesítést az óvodában tartózkodó leghosszabb szolgálati idővel rendelkező óvodapedagógus látja el. A vezető helyettesítésére vonatkozó további előírások: a helyettesek csak a napi, a zökkenőmentes működés biztosítására vonatkozó intézkedéseket, döntéseket hozhatják meg a vezető helyett, a helyettes csak olyan ügyekben járhat el, melyek gyors intézkedést igényelnek, halaszthatatlanok, s amelyeknek a helyettesítés során történő ellátására a munkaköri leírásában felhatalmazást kapott, a helyettesítés során a helyettes a jogszabály, illetve az intézmény belső szabályzataiban, rendelkezéseiben kizárólag a vezető jogkörébe utalt ügyekben nem dönthet. Az óvodapedagógusok munkarendjét és a helyettesítési rendet, pedagógiai munkát segítő alkalmazottak a dajkák munkarendjét, az óvodavezető állapítja meg, az intézmény zavartalan működésének érdekeit figyelembe véve. Óvodapedagógusi munkakört óvodapedagógus, dajkát dajka helyettesítheti. A helyettesítésre vonatkozó alapelvek: az intézmény zavartalan feladatellátása dolgozók egyenletes terhelése a rátermettség és alkalmasság a szükséges szakmai felkészültség a meghatározott kompetencia körök. Rendkívüli esetben, ha az óvodapedagógus helyettesítése nem lehetséges óvodapedagógussal, akkor a helyettesítést elláthatja olyan személy is, akinek pedagógiai végzettsége van. Az óvodapedagógus szakszerű helyettesítése érdekében a csoportnaplót naprakészen az óvodában kell tartani. A távollévők helyettesítési rendjét valamennyi alkalmazott munkaköri leírása tartalmazza.
III. SZERVEZETI FELÉPÍTÉS Szervezeti egységek Intézmény élén az intézményvezetője a szervezeti egység élén a szervezeti egységek vezetői állnak. Utasítási, intézkedési jog gyakorlása: A magasabb vezető valamint a vezető beosztásúak a hozzájuk rendelt munkatársak tekintetében utasítási és intézkedési joggal rendelkeznek. vezető egy-egy alkalomra is adhat utasítási és intézkedési jogot.
1.1. Intézményvezető Az intézmény élén intézményvezető áll, aki a Nkt.68. (2)-a alapján, az intézmény egyszemélyi felelős vezetője, aki munkáját a Nkt.69.. vonatkozó előírásainak megfelelően látja el. Munkáját egy helyettes segíti a feladatok ellátásában. Az intézményvezető, a fenntartó által kerül kinevezésre, az érvényes jogszabályoknak megfelelően. Az intézményvezetőt a fenntartó nevezi ki, határozatlan időre szóló óvodapedagógusi munkakörben és legalább 5 évre szóló vezetői beosztásba. Az óvodavezető felett a munkáltatói jogokat a fenntartó gyakorolja. Az óvodavezető jogkörét, felelősségét, feladatait a Köznevelési Törvény alapján a fenntartó határozza meg. Az óvodavezető aláírásával igazolja annak tudomásulvételét. Az intézményvezetője egy személyi felelősként vezeti az intézményt a mindenkori törvényi előírásokban és belső szabályzatokban rögzítettek figyelembevételével. Intézményvezető a felelősségét, képviseleti és döntési jogkörét elsődlegesen a köznevelési törvényben és végrehajtási rendeleteiben rögzítettek alapján látja el. A kibocsátott dokumentumok, levelek, iratok, szabályzatok aláírására az óvodavezető egy személyben jogosult. Az iratoknak tartalmaznia kell az óvoda nevét, székhelyét, iktató számát, idejét. Az óvoda képviseletét az óvodavezető és a fenntartó ügyvezetője látja el, minden külső szervek felé történő tájékoztatás alkalmával. Az óvodavezető akadályoztatása esetén jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott körében az intézmény más alkalmazottjára átruházhatja. Intézményvezető felelőssége: az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, a munkáltatói feladatok törvényes ellátásáért, az intézményi szabályzatok elkészítéséért, az óvoda gazdálkodási feladatainak megszervezéséért, tervezési, beszámolási, információ szolgáltatási kötelezettség teljesítéséért az óvoda gazdasági eseményeiért, a pedagógiai munkáért, a gyermekvédelmi feladatok megszervezéséért, a nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a gyermekbalesetek megelőzéséért a gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért, a pedagógusi középtávú továbbképzési program, valamint az éves beiskolázási terv elkészítéséért, a továbbképzések megszervezéséért, az intézmény közvetlen és közvetett partnerkapcsolatainak működtetéséért, folyamatos fejlesztéséért a helyi szabályozásoknak megfelelően.
Intézményvezető feladatai: jóváhagyja az intézmény pedagógiai programját, az intézmény vezetése, alkalmazottak ellenőrzése, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése, a nevelő- fejlesztő munka irányítása és ellenőrzése, a nemzeti és óvodai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megünneplése, a rendelkezésre álló költségvetés alapján az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása, a gyermekvédelmi munka irányítása, a gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatos tevékenység irányítása, szabályzatok készítése és folyamatos felülvizsgálata a törvényi előírásoknak megfelelően, az óvodai élethez szükséges dokumentációk napra kész vezetése, az szervezeti és működési szabályzatban megfogalmazott, a vezetésre vonatkozó pontok maradéktalan ellátása. 1.2. Tagintézmény vezető Tagintézmény- vezető és vezetőhelyettesi megbízást a nevelőtestületi véleményezési jogkör megtartásával az intézményvezető adja, határozatlan időre kinevezett alkalmazottnak. A megbízás 5 éves határozott időre szól. A tagintézmény vezető, pedagógiai vezetőhelyettes a törvényben meghatározott felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel, valamint legalább 5 év pedagógus munkakörben szerzett gyakorlattal rendelkező személy lehet. Tagintézmény vezető és vezetőhelyettes esetében feltétel, hogy a feladatait az intézményben lássa el. A tagintézmény vezető és intézményvezetőhelyettes irányítja közvetlenül a pedagógusok munkáját. 1.3. Tagintézmény vezető, intézményvezetőhelyettes jogköre és felelőssége Vezetői tevékenységüket az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik, felettük a munkáltatói jogokat az intézményvezető gyakorolja, mukaköri leírásukat az intézményvezető készíti el. A vezetőhelyettesek feladat és hatásköre kiterjed egész munkakörükre. A vezetőhelyettesek felelőssége kiterjed a munkaköri leírásukban található feladatkörökre és személyes felelősséggel tartoznak az intézményvezetőnek. A vezetőhelyettesek beszámolási kötelezettsége kiterjed az intézmény egész működésére és pedagógiai munkájára, a belső ellenőrzések tapasztalataira, valamint az intézményt érintő megoldandó problémák jelzésére. Intézményvezető távolléte esetén:
teljes felelősséggel végzik a vezetői feladatokat. közvetlenül szervezik és irányítják a nevelő munkát és az alkalmazottak munkáját. Tagintézmény vezető felelős: a tagintézmény pedagógiai munkájáért alkalmazottak munkarendjéért, munkaidőnyilvántartás vezetéséért gyermekbalesetek megelőzéséért a tagintézményben tagintézmény szabályzataiért pedagógusok ellenőrzéséért a tagintézményben nevelőmunkát segítő alkalmazottak irányításáért, ellenőrzéséért, értékeléséért a tagintézményben statisztika elkészítéséért a tagintézményben Részletes feladatait a munkaköri leírás tartalmazza. Képviseleti joga: az intézményvezető megbízása alapján képviseli az intézményt külső szervek előtt. Intézményvezető helyettes felelős: nevelőmunkát közvetlenül segítő alkalmazottak irányításáért, ellenőrzéséért, értékeléséért pedagógusok szakmai munkájának ellenőrzésében való résztvételért pedagógus egyéni fejlesztésitervének megalkotásáért helyettesítési beosztás elkészítéséért szabadságolási terv elkészítéséért, nyilvántartásáért munkaidő nyilvántartás vezetéséért szülői szervezet működésének segítéséért HACCP rendszer működtetéséért gyermekbalesetek megelőzéséért éves beiskolázásiterv elkészítéséért Részletes feladatait a munkaköri leírás tartalmazza.
Képviseleti joga: az intézményvezető megbízása alapján képviseli az intézményt külső szervek előtt Kiadmányozási joga: jelen szabályzat alapján 1.4. Szakmai munkaközösségvezetők A szakmai munkaközösségvezető felelős: az intézmény pedagógiai programja és munkaterve alapján a munkaközösség éves programjának elkészítéséért, megvalósulásáért módszertani értekezletek tartásáért, bemutató foglakozások szervezéséért. Tanév végi összefoglaló elemzésért, értékelésért, beszámoló elkészítéséért a munkaközösség tagjainak ellenőrzéséért Képviseleti joga: ő képviseli a szakmai munkaközösséget az intézményvezetősége felé, az óvodán kívüli szakmai, módszertani rendezvényeken 1.5. Belső ellenőrzési munkacsoport vezető BECS vezető felelős: intézményi önértékelési kézikönyv elkészítéséért intézményben kritériumok meghatározásáért önértékelés területeinek, szempontjainak meghatározása intézményi önértékelési kézikönyv elkészítéséért eredmények feltöltéséért az elektronikus rendszerbe Képviseleti joga: ő képviseli a minősítő, elelnőrzési csoportot az ellenőrzések alkalmával 2. Vezetők közötti feladatmegosztás Intézményvezető hatáskör átruházása A vezető képviseleti jogkörét az alábbi esetekben ruházhatja át: betegség,
tartós távollét, egyéb akadályoztatás esetén Tartós távollétnek minősül: 1 hónap Az intézmény képviselőjeként járhatnak el az egyes vezetők helyettesítési rend szerint intézményvezteő egyedi felhatalmazása alapján felhatalmazásban meghatározott ügyben adott ideig ( 1.sz. melléklet felhatalmazás minta) Az intézményvezető a jogszabályok által biztosított feladatkörökből átadja az alábbiakat: Intézményvezető helyettesnek: gyermekvédelmi szociális ügyeiben való eljárást gyermekvédelmi munkaterv elkészítése éves munkaterv előkészítésének jogát munkaidő nyilvántartás heti ellenőrzését ünnepek megszervezését döntést minden olyan ügyben, mely a nevelőtestület közvetlen irányítása alá tartozó részvétellel kapcsolatos gyermekek felvételi ügyeit áthelyezés, átvétel Tagintézmény vezetőnek: tagintézmény vonatkozásában a gyerekek felvételét, átvételét intézményi rendezvények szervezésének, lebonyolításának jogát rendezvényekkel kapcsolatos döntés jogát nevelőtestület pedagógiai munkájának ellenőrzési irányítási jogát éves munkaterv összeállításának jogát Belső értékelési csoport vezetőnek: önértékelési kézikönyvbe meghatározni a kritériumokat önértékelési csoport vezetését Szakmai munkaközösségvezetőnek:
az éves munkaterv alapján a munkaközösség éves munkatervének elkészítését részt vesz a szakmai munak ellenőrzésében egyeztetve a vezetővel 3. Kiadmányozás eljárás rendje Külső szervezethez, személyhez küldendő irat kiadmányozásként csak az SZMSZ-ben meghatározott kiadmányozási joggal felruházott személy írhatja alá. Óvoda nevében aláírási joga az intézményvezetőnek van. A pénzügyi kötelezettségvállalás kivételével egyedül ír alá. Kiadmányozási jog jogosultja az intézményvezetője, ezt átruházhatja és visszavonhatja. Az átruházott jogkör tovább nem ruházható át. Kiadmányozási jog átruházása nem érinti a hatáskör jogosultjának személyi felelősségét. A vezető utasításban kiadmányozási jogot biztosíthat ügyintézőnek, vezetőnek. Amennyiben nem kiadmányozásra jogosult az aláíró h megjelölést kell alkalmazni. Intézményvezető kiadmányozása, az intézmény tekintetében: óvodaműködését meghatározó dokumentumok, szabályzatok, vezetői utasítások, intézkedések szakigazgatási, szakhatósági, központi államigazgatási szervek, bíróságok, ügyészségek vezetői részére címzett iratok intézményi beszámolók, munkatervek, ellenőrzési tervek, értékelési dokumentumok Tagintézmény vezető, intézményvezető helyettes kiadmányozása megkeresésekre egyéb beadványokra adott válaszleveleket, valamint egyéb kiadmányokat, ha azt a vezető nem tartotta fent vagy más személy nem kapott felhatalmazást. feladatkörében meghatározott ügyekben a megkeresésekre, egyéb beadványokra adott válaszlevelek előkészítése során hozott közbenső intézkedéseket, megkereséseket, amennyiben azok kiadmányozását a vezető nem tartotta fent és más nem kapott rá jogosultságot. IV. Vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája 1. Intézményvezető és fenntartó közötti kapcsolattartás rendje Az óvodavezető köteles a fenntartót minden intézményt érintő kérdésről tájékoztatni személyesen vagy e-mailben heti rendszerességgel. Minden héten egyszer az
ügyvezető és az óvodavezető személyesen megbeszélik a következő hét aktuális feladatait. 2. Vezetők közötti kapcsolattartás rendje: Kapcsolattartás a vezetőség között folyamatos az intézkedésekről kölcsönösen tájékoztatják egymást. A vezetők közötti munkamegosztást a jelen szabályzat tartalmazza. Feladat elosztást az arányosság és az arányos terhelés jellemzi. A megbeszéléseket az intézményvezető készíti elő, megbeszélésről feljegyzés készül. Vezetők a havonta tartandó megbeszéléseken beszámolnak a vezetésük alá tartozó szervezet működéséről, továbbítják a szükséges infromációkat az alájuk tartozó szervezetek felé. Feladatuk a tanév elején közösen összeállított éves munkaterv alapján felmerülő teendők egyeztetése. Intézményvezetője és a tagintézmény vezetője szükség esetén napi kapcsolatban áll egymással Rendkívüli vezetői értekezletet a vezető az általános munkaidőn belül bármikor összehívhat. Az intézmény vezetősége a Belső ellenőrzési kézikönyvben rögzítettek alapján ellenőrzési feladatokat is ellát. Munkaközösség - vezetők az éves terv szerint és az aktuális feladatok alkalmával összehívják a munkaközösség tagjait. 3. Alkalmazotti közösség kapcsolattartási rendje: Kapcsolattartásnak különböző formái vannak, mindig azt a formát kell alkalmazni, amelyik a legcélravezetőbb az együttműködés érdekében. A kapcsolattartás formái: különböző értekezletek, megbeszélések, fórumok, intézményi ülések, online,..stb. Az intézményi kapcsolattartás rendszeres és konkrét időpontjait a munkaterv tartalmazza, melyet a hivatalos közlések helyén kell kifüggeszteni. Különböző döntési fórumokra, nevelőtestületi, alkalmazotti értekezletekre vonatkozó napirendi pontokhoz, a véleményezési, egyetértési jogot gyakorló közösség képviselőjét meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvbe kell rögzíteni. A napirendi pontokról online tájékoztatást kell küldeni, az értekezlet előtt 3 nappal. Teljes alkalmazotti közösséget az intézményvezető, akkor hívja össze, ha azt törvény előírja illetve, ha az intézmény egészét érintő kérdés kerül tárgyalásra. Az alkalmazotti közösség értekezleteiről jegyzőkönyvet kell készíteni. 4. Szülői közösség és a kapcsolattartás rendje Az óvoda, a szülők jogainak érvényesítése, illetve kötelességeik teljesítése érdekében szülői képviseletet működtet. Az óvodai szülői képviselet javaslattevő, véleményezési jogot gyakorol az alábbi területeken:
az óvodai szervezeti és működési szabályzat kialakításában, a házirend kialakításában, az éves munkaterv és beszámoló elkészítésekor, az ünnepélyek, megemlékezések rendjét szabályozó részeiben, a szülőket anyagilag is érintő ügyekben, a szülői értekezletek napirendjének meghatározásában, az óvoda és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában, a gyermekvédelmi feladatok meghatározásában, a munkatervnek a szülőket is érintő részében. Döntési jogkörébe tartozik: saját szervezeti és működési rendjének, munkaprogramjának meghatározása, képviseletében eljáró szülői szervezet elnökének megválasztása, szülői szervezet tevékenységének szervezése Az óvodai szülői képviselet: Figyelemmel kíséri a nevelőmunka eredményességét a gyermeki jogok érvényesülését. Megállapításairól tájékoztatja a nevelőtestületet és a fenntartót. A gyermekek nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet a nevelési intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor, képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestületi értekezleten. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott tisztségviselőik útján közölhetik a vezetőséggel, nevelőtestülettel, fenntartóval. Kapcsolattartás formája a Szülői Szervezettel A Szülői Szervezet elnöke közvetlenül kapcsolatot tart az intézményegység vezetőjével és nevelési évenként egyszer beszámol a nevelőtestületnek a szülői közösség tevékenységéről. Szülői Szervezet tagjait a szülők válasszák maguk közül, minden évben az első szülői értekezleten. Minden csoportból egy szülő választható a Szülői Szervezetbe. Szülői Szervezet tagjai maguk közül választanak egy vezetőt aki képviseli az intézmény valamennyi szülői tagját. Szülők tájékoztatási rendje Szülők szóbeli tájékoztatási rendje: Az intézmény a gyermekekről a törvényi előírásnak megfelelően a nevelési év során rendszeres szóbeli tájékoztatást tart. A szóbeli tájékoztatás lehet csoportos ( szülői értekezlet ) és egyéni ( fogadóóra ). Szülői értekezlet rendje:
Az óvodai csoportok számára az intézmény nevelési évenként három szülői értekezletet tart. A szeptemberi szülői értekezleten a szülők értesülnek a nevelési év rendjéről, feladatairól. Az újonnan beiratkozott gyermekek szülei beiratkozáskor megismerhetik a Pedagógiai Programot és kézhez kapják a Házirendet. Rendkívüli szülői értekezlet hívhat össze az intézményvezető, az óvodapedagógus és a szülői szervezet képviselője a gyermekeket érintő aktuális problémák megoldására. Intézményvezető fogadóórájának rendje: Lotti& Maxim Angol Nyelvi Montessori Óvoda Minden hónap első keddjén: 14:30 15:30 Tagintézményben: Minden hónap második keddjén: 14:00 15:00 Óvodapedagógusok fogadó órája: Munkaterv alapján Tájékoztatás egyéb formái: szülői értekezletek fogadó órák email-ek honlap nyílt napok nyilvános ünnepélyek, óvodai rendezvények egyéni beszélgetések az óvodapedagógusokkal családlátogatások faliújság 6. Nevelő testület és szakmai munkaközösségek 6.1. Nevelőtestület működési rendje A nevelőtestület az intézmény pedagógusainak közössége, a nevelési-oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület legfontosabb feladata a pedagógiai program létrehozása és egységes megvalósítása, ezáltal a gyermekek magas színvonalú nevelése és oktatása. Tagja az intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja és a nevelőmunkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű alkalmazottja
A nevelőtestület tagjainak munkájával, személyzeti ügyeivel a gyermekek elbírálásával kapcsolatos adatok, tanácskozások, a hivatali titok fogalomkörébe tartóznak. A hivatali titok megőrzésére fegyelmi felelősség kötelezi a nevelőtestület minden tagját. A nevelőtestület döntési és véleményezési jogkörét a Nkt.70. (2) és (3) tartalmazza: A nevelőtestület dönt: a pedagógiai program elfogadásáról, az szervezeti és működési szabályzat elfogadásáról, a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elfogadásáról, a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadásáról, a továbbképzési program elfogadásáról, a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztásáról, a házirend elfogadásáról, jogszabályban meghatározott más ügyekben. A nevelőtestület véleményez: A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. A nevelőtestület feladatainak ellátása érdekében az éves munkatervben meghatározott számú és témájú értekezletet tart. Rendkívüli értekezlet hívható össze abban az esetben, ha azt a vezető szükségesnek tartja, vagy a nevelőtestületnek legalább a fele kezdeményezi. A nevelőtestületi értekezleteken minden pedagógus részt vesz, annak munkájába tevékenyen bekapcsolódik. A nevelőtestület döntéseit és határozatait általában a jogszabályokban meghatározottak kivételével - nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. A szavazatok egyenlősége esetén, az intézményvezető dönt. A nevelőtestület értekezletei: A nevelőtestület a nevelési év során rendes és rendkívüli értekezletet tart. A nevelőtestület rendes értekezleteit az óvoda éves munkatervében meghatározott napirenddel és időpontokban az óvoda vezetője hívja össze. A napirendi pontokhoz kapcsolódó anyagokat emailben, az értekezlet előtt 3 nappal az érintetteknek az intézményvezető megküldi. A nevelési év rendes értekezletei: alakuló értekezlet tanévnyitó értekezlet félévi és évvégi értekezlet tavaszi nevelési értekezlet
A rendkívüli nevelőtestületi értekezletre vonatkozó szabályok: Az intézményvezető a rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívása előtt három nappal a napirendek kihirdetésével intézkedik. Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az óvoda lényeges problémáinak megoldására. A rendes és rendkívüli nevelőtestületi értekezletekről jegyzőkönyv készül, melyek kötelező tartalma: dátum, helyszín pontos meghatározása, napirendi pontok felsorolása, jegyzőkönyvvezető megnevezése, jelenléti ív A jegyzőkönyvet, minden alkalommal aláírják: óvodavezető, jegyzőkönyvvezető, jegyzőkönyv hitelesítő aláíró. A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába irattárába kerülnek határozati formában. 6.2. Szakmai munkaközösség A munkaközösség közös minőségi munkára, szakmai munkára, annak tervezésére, ellenőrzésére, szakmai munkaközösségeket hozhat létre. Szakmai munkaközösség elsődleges feladata, a közös gondolkodás, a helyi pedagógiai program alapján a főbb irányvonalak megvalósítása, az éves intézményi munkaterv alapján az oktató nevelő munka éves tervezése, megvalósítása. A szakmai munkaközösség tevékenysége A szakmai munkaközösség feladatait az intézmény éves munkaterve tartalmazza. Szakmai munkaközösség összesen egy működhet az intézményben. A szakmai munkaközösség tagjai javaslatot tesznek a vezető személyére, majd nyílt szavazással válasszák meg a vezetőjüket. Szakmai munkaközösség vezetője szorosan együttműködik az intézményvezetőjével, és rendszeres tájékoztatást ad a szakmai munkaközösség munkájáról. Az intézményvezető a szakmai munkaközösség ülésein meghívottként részt vehet. A nevelőtestület feladat átruházása alapján a szakmai munkaközösségek az alábbi tevékenységeket folytatják:
javítják az intézményben folyó nevelőmunka szakmai színvonalát, minőségét, fejlesztik, tökéletesítik a módszertani eljárásaikat, támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját, segítik a különböző programok elkészítését. A szakmai munkaközösség vezetőjének feladata Összeállítja az intézmény pedagógiai programja és munkaterve alapján a munkaközösség éves programját. Módszertani értekezletet tart, bemutató foglakozásokat tart és szervez. Irányítja a munkaközösség tagjainak szakmai fejlődését, segíti a szakirodalom tanulmányozását és felhasználását, továbbképzését. Tanév végén összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a nevelőtestület számára, igény szerint az intézményvezető részére a munkaközösség tevékenységéről. Ellenőrzi a munkaközösség tagjainak a szakmai munkáját. 7. Külső kapcsolatok rendszere, formája és módja Az óvodát a külső intézményekkel, szervekkel fenntartott kapcsolataiban az intézményvezető és a fenntartó képviseli. Az éves munkatervben rögzítettek alapján, a nevelőtestület is kapcsolatot tart a különböző társintézményekkel. Az óvodai munka megfelelő szintű irányítása érdekében az óvoda rendszeres kapcsolatot tart fenn a következő intézményekkel: Fenntartóval Önkormányzattal Montessori Egyesülettel Montessori intézményekkel Védőnői szolgálattal Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottsággal Területileg illetékes Nevelési Tanácsadóval és Pedagógiai Szakszolgálattal Szülői szervezettel Kerületi- bölcsődékkel, általános iskolákkal Családsegítő és Gyermekjóléti szolgálattal Óvodai étkeztetést biztosító céggel 7.1. Kapcsolattartás a pedagógiai szakszolgálatokkal Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság valamint a Nevelési tanácsadó szakvéleményének megismertetése az óvodapedagógussal Felelős: intézményvezető helyettes, gyermekvédelmi felelős
Gyógypedagógus előzetes információgyűjtése, hospitálás a gyermek megfigyelésének megszervezése Felelős: intézményvezető helyettes TEAM megbeszélések megszervezése Felelős: intézményvezető helyettes 7.2. Kapcsolattartás a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal Kapcsolattartásért felelős: Gyermekvédelmi felelős Kapcsolattartás módja: Intézményi jelzés írásban a szolgálatnak, ha probléma van Írásos jelzés és visszajelzés tanügy-igazgatási dokumentumok között történő iktatás Szükség szerint esetmegbeszélések Szükség szerint családlátogatás a szolgálat, a gyermekvédelmi felelős és az óvodapedagógus együttes részvételével Ellenőrzés módja: dokumentum ellenőrzés, konzultációkon részvétel Dokumentálás módja: Határozatok, levelezés tanügy-igazgatási dokumentumok közötti nyilvántartással Családlátogatásról, esetmegbeszélésről feljegyzés, napló, bejegyzés készítése V. Pedagógiai munka belső ellenőrzésének a rendje Pedagógiai munka ellenőrzését elláthatja egyeztetés alapján: fenntartó intézményvezető tagintézményvezető intézményvezetőhelyettes munkaközösségvezető BECS vezető szakértő
A fenntartó ellenőrizheti a köznevelési intézmény gazdálkodását, működésének törvényességét, hatékonyságát, a szakmai munka eredményességét a nevelési-oktatási intézményben, továbbá a gyermekvédelmi tevékenységet, a tanuló- és gyermekbaleset megelőzése érdekében tett intézkedéseket, évente értékeli a munkatervet és beszámoltatja az óvodavezetőt a köznevelési intézmény vezetőjének megbízása, kinevezése, a megbízás visszavonása, a jogviszony megszüntetésének jogával kapcsolatos, e törvényben foglalt korlátozó rendelkezések keretei között gyakorolja a munkáltatói jogokat a köznevelési intézmény vezetője felett, értékeli a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programjában meghatározott feladatok végrehajtását, a pedagógiai-szakmai munka eredményességét, ellenőrzi a pedagógiai programot, a házirendet, valamint a szervezeti és működési szabályzatot. Az óvodavezető, az ellenőrzési ütemterv alapján, a pedagógiai munka eredményessége és az intézmény zavartalan működése érdekében ellenőrzi, értékeli az alkalmazottak munkáját, belső ellenőrzés rendszere átfogja az óvodai nevelő-fejlesztő munka egészét, minden évben meghatározza annak az óvodapedagógusnak a személyét, aki minősítésben vesz részt Belső ellenőrzési munkacsoport vezetőjével egyezteti az önértékelési kézikönyvben meghatározott kriériumokat Egyrészt biztosítja a minőségi munkavégzést, azzal, hogy az ellenőrzés során felmerülő hibák feltárása időben megtörténhet, másrészt fokozza a munka hatékonyságát. A belső ellenőrzés legfontosabb feladata az óvodában folyó pedagógiai tevékenység hatékonyságának mérése. Az ellenőrzés alapjait a Önértékelési kézikönyvben rögzített kritériumok biztosítják Az óvoda vezetője minden nevelési év elején elkészíti a részletes belső ellenőrzési tervet, mint a Munkaterv mellékletét - ebben megjelöli: az ellenőrzésre jogosult személyeket, az ellenőrzés célját, az ellenőrzés területeit, az ellenőrzés idejét, határidejét.
Az ellenőrzési tervet az óvodában nyilvánosságra kell hozni. Rendkívüli ellenőrzést kezdeményezhet: az óvodavezető a szülői szervezet fenntartó szakmai munkaközösség Az ellenőrzés kiterjed: a munkakörrel kapcsolatos feladatok elvégzésének módjára, minőségére, és a munkafegyelemmel összefüggő kérdésekre. Az ellenőrzés területei: pedagógiai, szervezési, tanügy - igazgatási feladatok ellenőrzése, időszakos, állandó, kiemelt és speciális ellenőrzések, foglalkozások, írásos dokumentumok, foglalkozáson kívüli tevékenységek ellenőrzése, program megvalósulásának szintje a csoportokban és az óvoda életében, gazdasági jellegű ellenőrzések, munka és tűzvédelmi ellenőrzések. Az ellenőrzés formái: tervszerű, előre megbeszélt szempontok alapján, spontán, alkalomszerű ellenőrzések. Az ellenőrzés módszerei: foglalkozások látogatása gyermekmunkák vizsgálata, írásos dokumentumok, tanügyi nyomtatványok vizsgálata, beszámoltatás (szóbeli, írásbeli). Az ellenőrzés tapasztalatait a munkatervi feladatok, pedagógiai program követelményei, önértékelési kézikönyv valamint a gyermekek fejlődése, fejlettsége alapján kell elemezni, értékelni. Az ellenőrzés tapasztalatait az érintett óvodapedagógussal ismertetni kell, aki arra írásban észrevételt tehet.
Az általános tapasztalatokat a nevelőtestülettel ismertetni kell, megállapítva az eredményeket és az esetleges hiányosságok megszüntetésére tett, szükséges intézkedéseket. A belső ellenőrzési munkacsoport vezetője, a munkaközösség-vezető és a gyermekvédelmi felelős elsősorban munkaköri leírásuk, továbbá az óvodavezető utasítása és a munkatervben megfogalmazottak szerint részt vesznek az ellenőrzésben. A rájuk bízott ellenőrzési feladatok kizárólag szakmai jellegűek lehetnek. A pedagógiai munka belső ellenőrzésével szemben támasztott követelmények: fogja át a pedagógiai munka egészét segítse elő a pedagógiai munka magasabb színvonalú ellátását Az óvodavezető a fenntartóval egyetértésben külső szakmai ellenőrzést is elrendelhet. 1. VI. Óvodai védő, óvó előírások 2. 1. Gyermekvédelmi munka megszervezése és ellátása Ezen intézményi belső szabályozásnak megfelelően az óvoda nevelési évre szóló munkatervének részét képezi a Nevelési évre szóló intézményi gyermekvédelmi terv. Az intézményvezető helyettes, mint gyermekvédelmi felelős és az óvodában dolgozók közreműködnek a gyermek veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében, ennek során együttműködnek a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. Ha az óvoda a gyermeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, vagy a gyermekközösség védelme érdekében indokolt, segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól, vagy más, családjogi területen működő szolgálattól. Ha további intézkedésre van szükség, az intézményvezető helyettes megkeresésére a gyermekjóléti szolgálat javaslatot tesz arra, hogy a nevelési oktatási intézmény a gyermekvédelmi rendszer keretei között milyen intézkedést tegyen. Gyermekvédelmi felelős feladata: egészségnevelési, családi nevelési közös program kidolgozásának segítése, figyelemmel kisérése, közreműködik a gyermek veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében, szükség esetén intézkedés megtételének kezdeményezése, tájékoztatás nyújtása a szülők és a pedagógusok részére,
kapcsolatot tart a Gyermekjóléti Intézményekkel, Népjóléti Irodával, Családgondozó Központtal. 3. 2. Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje A teljes körű egészségfejlesztés célja, hogy a nevelési-oktatási intézményben eltöltött időben minden gyermek részesüljön a teljes testi-lelki jóllétét, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő, a nevelési-oktatási intézmény mindennapjaiban rendszerszerűen működő egészségfejlesztő tevékenységekben. A nevelési-oktatási intézmény által működtetett teljes körű egészségfejlesztés, olyan folyamat, amelynek eredményeképpen a pedagógusok a nevelési-oktatási intézményben végzett tevékenységet, a helyi pedagógiai programot és szervezeti működést, a gyermek és a szülő részvételét a nevelési-oktatási intézmény életében úgy befolyásolják, hogy az a gyermek egészségi állapotának kedvező irányú változását idézze elő. Ezen Szabályozás egységet alkot a fenntartó által jóváhagyott házirend megfelelő fejezeteivel. A fenntartó és/vagy az intézményvezető megállapodást köt a védőnőkkel és megállapodást köthet az orvossal az orvosi ellátás érdekében. Az orvosi feladatok ellátása nem kötelező feladata az intézménynek. Az orvos, valamint a védőnő a Megállapodásban megjelölt módon és rendszerességgel látja el az óvodás gyermekeket. Az óvodavezető gondoskodik arról, hogy az orvos és védőnő munkájához a szükséges feltételeket biztosítsa: vizsgálati hely, idő, óvodapedagógusi felügyelet. A védőoltások az óvodában nem adhatók be. A nevelési év során meghatározott időpontban és szükség szerint védőnő látogatja az óvodát. Nevelési évenként minden gyermek - a szülő írásbeli beleegyezésével - egy alkalommal részt vesz fogászati szűrésen. Az óvoda működtetése során az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvos Szolgálattal meghatározott szabályokat szigorúan be kell tartani: fertőtlenítés, takarítás, mosogatás és mosás során. Az óvodát csak teljesen egészséges gyermek látogathatja, a gyermekek esetleges gyógyszerérzékenységéről, allergiás és más krónikus betegségeiről a szülő tájékoztatja a csoportos óvodapedagógust.