Vadászati állattan és etológia

Vadászati állattan és etológia 1. Vízimadarak Dr. Katona Krisztián Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézet Frissítve: 2016 02.09. http://madarhatarozo.lap.hu/ 1

Szárny felülről és alulról 1.Szélső farktollak 2. Felső farkfedők 3. Alsó farkfedők 4. Farcsík 5. Válltollak 6. Hát 7. Tarkó 8. Szemsáv 9. Fejtető 10. Fejsáv 11. Fejtető sáv 12. Szemöldöksáv 13. Szemgyűrű 14. Kantár 15. Felső káva 16. Alsó káva 17. Áll 18.Barkó (bajuszsáv) 19. Fejoldal (arc) 20. Torok 21. Szárnyhajlás 22. Szárnyízület (kéztő) 23. Mell 24. Szárnycsík (szárnyszalag) 25. Kézevezők 26. Karevezők 27. Hasoldal 28. Has 29. Láb (csüd) 30. Szárnyfedők 31. Válltollak 32. Karevezők 33. Szárnytükör 34. Kézevezők 35. Hónaljtollak 36. Szárnybélés 37. Szárny első éle 38. Szárny hátsó éle Kárókatona (Phalacrocorax carbo) 2

Kárókatona = kormorán https://commons.wikimedia.org http://karyazhnik.ru hir.ma Rend: Gödényalakúak Család: Kárókatonafélék Faj: Kárókatona (Phalacrocorax carbo) Vadászhatóság: Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős faj Felismerés: lúdnagyságú (77-94 cm), sötét színű vízimadár; fej, nyak, mell és hát hátsó része fekete-barna és fémes zölddel szegett, testoldalon háromszögletű fehér combfolt; a csőr felül sötétbarna, alul szarufényű, alsó csőrkáva töve sárga fehér kerettel; lába fekete; nászruhában: fej- és nyakoldalon fehér tollak összefüggő folt is lehet; juvenil: keléskor csupasz, első pehelytollak barnák, első tollazat barna, melle, hasa és nyaka világos; függőleges testhelyzetben, ált. félig nyitott szárnnyal ül (nincs faggyúmirigy-> szárítkozik); vízben mélyen merül, nyaka nyújtott, csőre felfelé áll; egyenes vonalban vagy V alakban repül, nyújtott nyakkal (néha rövid siklások) 3

13/2001. (V. 9.) KöM rendelet módosításáról szóló 18/2008. (VI. 19.) KvVM rendelet A kárókatona (Phalacrocorax carbo) gyérítését engedély nélkül végezheti a külön jogszabályok alapján kijelölt vadászatra jogosult, valamint a halászati őr a halállományokban keletkezett károk mérséklése érdekében, amennyiben tevékenységét: a) az ingatlan tulajdonosával, illetve jogszerű használójával megállapodást kötve, b) védett természeti területen, illetve különleges madárvédelmi területen kívül, c) szeptember 1. és január 31. között, d) a vadászat rendje megsértésének nem minősülő, valamint nem tiltott vadászati eszközökkel és módszerrel, valamint e) az okszerű vadgazdálkodás akadályozása nélkül végzi. (4) A kárókatona (Phalacrocorax carbo) gyérítése során ólomsörét használata tilos. A 2014. évi hazai derogációs jelentés alapján 4906 egyedet lőttek hazánkban, emellett riasztására és tojások lelakkozására is számos helyen sor került Hasonló fajok: Kis kárókatona (Phalacrocorax pygmeus) Fokozottan védett, rendszeres fészkelő, 600-1500 fészkelő pár, 48 cm, tavasszal mindkét nem feje vörösesbarna, költési időben fehéren pettyezett test 4

Elterjedés - állományhelyzet európai elterjedésű két törzsalakkal, Észak-Nyugati (Ph.c. carbo, tengerparti és Dél-Kelet Európai (Ez van Mo-n Ph.c. sinensis); vonuló (Mo-on febr-nov.), Mo.-on a skandináv madarak telelnek (20-30ezer); nagy költő telepeit károkozása miatt felszámolták (halevés+ürülékük a fákat elpusztítja); a XX. szd. közepére néhány telep maradt (Kis-Balaton), 70-es évektől állomány növekedés, 90-es években a fészkelő állományt 3000 párra becsülték, ma 2500 pár Kárókatona fészkelőtelep 5

Élőhely - fészkelőhely tengerpartok, nagy álló- és folyóvizek, halastavak közelében; vízparti vagy vízben álló fákon zárt kolóniákban; társfészkelő lehet: gémfajok és vetési varjú; Költés monogám faj költés áprilisban kezdődik, kb. 10% kétszer költ; fészket gallyakból építi, vizinövényekkel béleli; 3-5 tojás, mindkét nem kotlik, kotlás: 23-24 nap; fészekhagyás 5-6 hét; Táplálkozás szinte kizárólag halevő, naponta 200-500 gramm (évi 170 kg); Magyarországon 3500 t-nyi haltömeget esznek meg évente; Közép-Tisza kecsege állományát veszélyeztethetik; csapatban terelőhalászat (szárnyát csapkodva öblök felé); 15-18 cm-es halak - ponty, angolna, amúr, bodorka Nyári lúd (Anser anser) 6

Nyári lúd https://commons.wikimedia.org cs.wikipedia.org hu.wikipedia.org Rend: Lúdalakúak Család: Récefélék Faj: Nyári lúd (Anser anser) Vadászhatóság: okt. 1 -dec. 31. (Hajdú-Bihar megye teljes területén, Jász- Nagykun-Szolnok megye tiszántúli területén dec. 1-dec. 31.) Nyári lúdból, vetési lúdból és nagy lilikből naponta, személyenként összesen legfeljebb hat darab ejthető el, melyből a nyári ludak száma nem lehet több kettőnél. (védett volt 2012-ig) Felismerés 74-84 cm, legnagyobb európai vadlúd faj; két alfaj: nyugat-európai csőre narancssárga, kelet-európai csőre rózsaszín; (Kárpát-medencei fészkelők átmenetiek) csőrön nincs fekete mintázat; fej, nyak, hát, szárny világos ezüstszürke: szőke liba ; lába rózsaszín; a fiatalok színezete barnás; repülés V alakban; házilibás gágogás költési időt kivéve csapatosan 7

Az európai és észak-amerikai háziludak őse A Nobel-díjas Konrad Lorenz, az etológia atyja, által elvégzett kutatások tették széleskörben ismertté a fajt welovebudapest.com ulrichblog.wordpress.com www.mixbag777.com Elterjedés - állományhelyzet Észak-Közép- (Közép-Európa minden országában fészkel) és Kelet-Európa, Délnyugat-, Közép- és Kelet-Ázsia; Magyarország egyetlen költő vadlúd faja; vonuló, februártól-novemberig van Mo.-on, Észak-Afrikában telel (de áttelelhet) A magyar fészkelő populáció déli irányba vonul (albán megkerülés, jelölt osztrák (fertői) madarak tömeges tunéziai megfigyelése Mo.-on már min. 2-3ezer fészkelő pár, de a vonulási időkben (szept-márc) akár 25-30ezer pld. (svéd, finn, lengyel, észt, cseh, osztrák és orosz madarak érkeznek) 8

Nyári lúd 2014/2015-ös terítéke: 1513 példány Jellegzetes fészkelőhelyei: alföldi, dunántúli halastórendszerek, Kis-Balaton, Velencei-tó, dinnyési Fertő, Fertő-tó Forrás: Magyar Vízivad Monitoring, Faragó Sándor 9

Nyári lúd fészkelőhelyek Élőhelytípusok % Természetes és természetszerű vizes élőhelyek 61.6 M Állandó folyamok, folyók, vízfolyások, patakok 9.1 O Állandó édesvizű tavak 10.6 Q Állandó sós vizű tavak, mocsarak 16.8 S Állandó édesvizű mocsarak, kis tavak 25.1 Mesterséges vizes élőhelyek 38.4 1 Halastavak 29.4 4 Időszakosan elöntött mezőgazdasági területek 4.1 6 Víztározók, völgyzáró gátak, duzzasztógátak tavai 4.0 7 Bányatavak (kavics, homok, agyag) 0.5 8 Szennyvíztisztító területek, ülepítő tavak 0.4 Összesen 100 Forrás: Magyar Vízivad Monitoring, Faragó Sándor Élőhely - fészkelőhely nagyobb vizes területek, nádasok, mocsarak lakója, de táplálkozni a nagy mg-i területekre is kijár; ritkás nádasokban, mocsárréteken, sekély vízben parthoz közel fészkel, fészkek laza telepeket alkotnak (50-60 m fészkek között), fészek átmérője 80-100 cm, magassága 20-30 cm, apró növényekkel és pehelytollal béleli; Költés monogám faj, hosszútávú párkapcsolatot létesít; csapatosan él a szaporodási időn kívül; párok tél végére alakulnak ki; március közepén 5-6 db fehérszínű tojás, tojó kotlik - 27-28 nap - gúnár őrködik; fészekhagyó pelyhes kislibák két hónap után önállóak, a kicsiket mindkét szülő vezeti és védi; Táplálkozás vízi, vízparti növények, gyepek rétek; nyár végétől csapatokban tarlókon és kelő vetéseken károkozás, főleg átvonuláskor -> bölcs hasznosítását megengedi az állományhelyzete 10

cms.geese.org 11

Vetési lúd (Anser fabalis) Rend: Lúdalakúak Család: Récefélék Faj: Vetési lúd (Anser fabalis) Vadászhatóság: okt.1. - jan.31. (Hajdú-Bihar, Békés és Csongrád megye teljes területén, valamint Jász-Nagykun-Szolnok megye tiszántúli területén dec. 1-jan. 31.) Naponta és személyenként max. 6 db. (és 6 db. lúd összesen is) Felismerés 69-88 cm, barnább és sötétebb, mint a többi faj; feje és nyaka testénél sötétebb, hasa szürke, csőre fekete és narancssárga, tövénél felnőtteknél fehér szegés; szeme sötétbarna lába narancssárga; szokásai, repülése mint nyári lúdé, de szárnyfedő sötétebb; juvenil: láb fakósárga, has barna színű; Mo.-on két alfaj: különbség a csőralakban, mintázatban, keverék alakok is lehetségesek (főleg tundrai: A.f. rossicus, kevéssé tajgai: A.f. fabalis) 12

Elterjedés - állományhelyzet Izlandtól, Közép és Észak-Skandinávián át Kelet Szibériáig; Mo-on ősszel és tavasszal vonul át, de gyakran áttelel (szept-ápr.); a vonuló állomány (szept. vége ápr.) főbb változásai az elmúlt évtizedekben: 50-es-60-as években csökkenés, 70- es évek elejétől lassú növekedés, 1981-től a lúdfélék között a legnagyobb állomány, 1984-ben közel 200.000 példánnyal tetőzés ezután csökkenés (szárazabb, enyhébb időszak, kevesebb nagyüzemi kukoricatarló), kb. 20-40 ezer példányra apadt a telelő állomány (nov/dec); főleg Németországból és Hollandiából érkeznek ide enyhe teleken és száraz periódusokban kevesebben; legtöbben: Fertő-tó, Velencei-tó, Kis-Balaton, tatai Öregtó, dinnyési Fertő, Soponyai-halastavak, Balaton A vetési lúd a Dunántúl libája 2014/2015-ös teríték: 1180 példány 13

Élőhely - fészkelőhely tundra és tajga-öv nedves mocsaras folyókkal szabdalt területei; telelőhelyen: szabad vízfelületek és a közelükben lévő mg-i területek; bokrokkal tarkított vagy nyílt száraz (!) területeken, több száz (ezer) m-re a legközelebbi mocsártól, a fészkek általában kisebb (1-1.5m) magaslatokon; Költés monogám, hosszútávú párkapcsolatban él Költési időn kívül csapatosan él hazánkban nem fészkel költés kezdete május elejétől július közepéig tart (Észak felé); 4-7 db világossárga tojás, 26-29 nap után fészekhagyó kicsik, 2 hónap után röpképesek; Táplálkozás fűfélék, gyapjúsás, zsurló, zuzmófélék; teleléskor: gabonamagvak, gyommagvak, búza, repce és csenkesz fajok zöld részei Teleléskor az állóvizeken tölti az éjszakát, hajnalban húz ki táplálkozni éjszakázó- és táplálkozóterület között akár 50-100 km távolság! Nagy lilik (Anser albifrons) 14

Rend: Lúdalakúak Család: Récefélék Faj: Nagy lilik (Anser albifrons) Vadászhatóság: okt.1. - jan.31. (Hajdú-Bihar, Békés és Csongrád megye teljes területén, valamint Jász-Nagykun-Szolnok megye tiszántúli területén dec. 1-jan. 31.) Naponta és személyenként max. 6 db. (és 6 db. lúd összesen is) Felismerés 64-78 cm, kisebb és sötétebb mint a nyári lúd; csőre rózsaszín, csőr fölött fehér folt (hóka), hasán széles fekete keresztfoltok, lába okkersárga-narancssárga; juvenil: nincs fehér homlokfolt, hasuk egyszínű szürke, csőrük sötét hegyű fakó rózsaszín; viselkedése és repülése mint nyári lúdé; jellegzetes lii-lik lii-lik kiáltás. Elterjedés - állományhelyzet Oroszország észak-nyugati területeitől, Észak-szibériai Kolimáig, Novaja Zemlja déli részétől Észak-Amerikán át Grönlandig; Mo.-on tömeges átvonuló és téli vendég (szept. közepe és március között) A telelőterületeken különböző fészkelő állományokból, különböző útvonalakon összegyűlt keverék populációk alakulnak ki 1950-es évek előtt akár félmilliós nagyságrendben vonult át; ötvenes-hatvanas években 40-70 ezer átvonuló, 1986-1991 között az átvonuló állomány drasztikusan csökkent, 1993-tól vadászati tilalom - de vadászható faj; 1992-től hirtelen növekedés, valószínű nem a védelem miatt (130-160 ezer egyed); jelenleg kb. 100-120 ezer példány nálunk Állományhelyzetet, vonulási vonalakat befolyásolják az ökológiai változások (pl. Tisza szabályozása, lecsapolások, rétek feltörése, vadászati zavarás) legjelentősebb telelőhelyek: Hortobágy, Kiskunsági szikes tavak, Velencei-tó, dinnyési Fertő, kardoskúti és szegedi Fehér-tó, Biharugrai halastavak, Fertő-tó, Kis-Balaton 15

A nagy lilik az Alföld libája (de tolódik Dunántúl felé) 2014/2015-ös teríték: 10440 példány Élőhely - fészkelőhely arktikus, cserjés tundrák; vizek közelében, magas folyópartokon, tengerparti dombokon költ; magányosan fészkelő, territoriális faj fészkek víz közelében, de szárazon vannak, száraz fűvel és pehelytollal béleli; vonuláskor nedves gyepterületekhez-legelőkhöz kötődik; Költés monogám, hosszútávú párkapcsolatban él hazánkban nem fészkel költőhelyet május közepén keresi fel, fészeképítés június elején kezdődik hótakaró megszűnése után; fészket a tojó építi és 4-7 tojást rak, 27-28 nap után fészekhagyó kislibák, 7-8 hetesen már repülnek; a negyvenes években több alkalommal figyelték meg Mo.-i fészkelését; Táplálkozás 650-800 g friss táplálék költőterületén elsősorban fűfélék; Mo.-on: kukoricaszem (70%), őszibúza, rizs és kakaslábfű magja, sziki csenkesz és búza levele csigák (zúzógyomor működéséhez) éjszakázó- és táplálkozóterület között akár 60-100 km távolság! 16

Kíméleti területek Az 1993-ban életbe lépett vadlúdvadászati szabályozás nemcsak a vadászati módokban és a teríték limitben teremtett új helyzetet Magyarországon, hanem az ún. kíméleti területek hálózatának kialakításával is Akkor 10, 2015-ben 46 ilyen terület van Magyarországon A 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet 27/A -a alapján a rendelet 5. mellékletében felsorolt, a vízivad fészkelése és vonulása szempontjából nemzetközi jelentőségű (22 db) és hazai kiemelt jelentőségű vízi élőhelyeken (24 db) a vadászati hatóság szabályozza a vízivad vadászat rendjét (vadászat helyét, módját, idejét, gyakoriságát). 17

Vízivad kíméleti területek Kis lilik (Anser erythropus) 18

Rend: Lúdalakúak Család: Récefélék Faj: Kis lilik (Anser erythropus) Vadászhatóság: fokozottan védett Felismerés 56-66 cm; csőre rózsaszín (de élénkebb mint nagy liliké), fehér homlokfolt fejtetőre nyúlik oldalvonala megtört; élénksárga szemgyűrű, narancssárga láb, mellen fekete foltok; juvenil: nincs homlok- és mellfolt, de a sárga szemgyűrű megvan; Elterjedés-állományhelyzet rendszeres őszi-tavaszi átvonuló (50-100 példány); szept. második fele- nov. eleje, ill. március közepe-április közepe Mo.-on elsősorban a Tiszántúlon (Hortobágy) lásd libavadászat időbeli korlátozását okt-nov-ben Közben szétszórtan néhány példány télen is az országban telelőterületek nagy kiterjedése veszélyeztető tényező; ugyanazon skandináv populáció egyedei telelnek Magyarországon, Németországban, Görögországban; Élőhely - fészkelőhely arktikus, cserjés tundrák; törpenyír-fűz övezetben hegyi tavaknál nagy magasságban költ; Költés monogám, hosszútávú párkapcsolatban él; hazánkban nem fészkel; 3-6 tojás; 25-28 nap alatt bújnak ki a fészekhagyó fiókák; nevelésükben mindkét szülő részt vesz; a fiókák 5 hetesen röpképesek; Táplálkozás főleg fűféléket fogyaszt (veresnadrág csenkesz, réti ecsetpázsit); de egyéb növényi részek, magvak is kerülhetnek az étrendjébe; nálunk is alapvetően a szikes puszták növényzetéhez kötődik; így kultúrnövény fogyasztása nem jelentős 19

A szürke vadludak összehasonlítása Vadászati szempontból legfontosabb hazai vadlúd fajok felismerési bélyegei. Fajnév Nyári lúd Vetési lúd Nagy lilik Kis lilik Testhossz (cm) Láb Csőr Has Egyéb 74-84 rózsaszín rózsaszín barnásszürke 69-88 64-78 56-66 narancssárga narancssárga narancssárga fekete, narancssárga gyűrűvel rózsaszín; fehér homlokfolt rózsaszín; homlokfolt a fejtetőig barnásszürke széles, fekete keresztsávok ritkásabb fekete foltok világos szárnybélés; gágogó hang sötét szárnybélés li-lik hang sárga szemgyűrű Hazai előfordulás fészkelő/vonuló (átvonuló/áttelelő) átvonuló/áttelelő átvonuló/áttelelő átvonuló/áttelelő 20

Nílusi lúd (Alopochen aegyptiacus ) vadászható: okt. 1- jan. 31. fotódokumentáció kell NYME felé, az elejtett példányt a fotódokumentáció elküldését követő két munkanapig meg kell őrizni Osvald Olivér NÍLUSI LÚD Testhossza 63-73 centiméter; szárnyfesztávolsága 134-154 cm; súlya 2-2,5 kg; Háta barna, hasa és mellkasa világosabb; Feje halvány krémszínű, szeme körül, valamint a begyközépen szürkétől vörösesbarnáig terjedő színű folttal (fiatalokon hiányzik, ill. fejtetőjük fakóbarna); Nyakán bozontos tollakat visel; Reptében hatalmas, fehér vállfoltjai feltűnőek; Fénylő zöld szárnytükre van; Csőre és lába rózsaszín (csőr széle fekete); A nemek hasonlóak, a tojó valamennyivel kisebb a gúnárnál. commons.wikimedia.org 21

Völgyi Sándor Rab Tibor A nílusi lúd Európában nem őshonos, Afrikában elterjedt; Díszmadárkedvelők sok helyen tartják zárttéri körülmények között évtizedek óta; Fogságból szabadult példányai igen alkalmazkodó- és szaporodóképesek; Szabadon költő állomány Angliában, Hollandiában; A nílusi lúd hazánkban ritkán előforduló, de természetes életközösségeinkben nem kívánatos faj; Magyarországon az első nílusi ludat 1993-ban észlelték Pakson, s azóta folyamatosan növekszik a megfigyelt példányok száma; 2013 októberében pl. a Baranya megyei Pellérdi-halastavakon tartózkodott két öreg és két fiatal példányból álló család; A 2014/2015. vadászati évben nem került terítékre az országban. Nílusi lúd Szociális rendszere A költési időszak alatt különösen agresszív más vízimadarak iránt; Territóriumot foglal. Szaporodása Fészkét magaslatokon, sziklákon építi; Partmenti növényzetben, sziklarepedésekben, faodvakban vagy akár nagyméretű mesterséges odúkban is költenek; 5-11 tojása van. Csak a tojó költi ki őket. A fiókákat mindkét szülő kíséri. Az utódok nagyjából 11 hetesen válnak röpképessé; Tápláléka Zöld növényi részeket legel, a szántókon, vetéseken a mezőgazdasági növényeket és azok magjait fogyasztja; Ezzel Afrika egyes vidékein jelentős károkat okoz. 22

Kanadai lúd (Branta canadensis) vadászható: okt. 1- jan. 31. fotódokumentáció kell NYME felé, az elejtett példányt a fotódokumentáció elküldését követő két munkanapig meg kell őrizni Fotó: Katona Krisztián Testhossza 80 105 cm; Szárnyfesztávolsága 160 175 cm; A hímek súlya 3,5 és 6,5 kilogramm között mozog, a tojók súlya 3 és 5,5 kg között van; Nyak feltűnően hosszú; A fekete fej és nyak fehér szakállal megkülönbözteti a többi lúdtól; Háta barnás; A fiataloknál a torokszíj még világosbarna, a fej és a nyak barnásfekete. Kanadai lúd da.wikipedia.org 23

Kanadai lúd A kanadai lúd Észak-Amerikában őshonos vonuló faj; Terjeszkedése során a befogott, gyűrűs egyedek adatai szerint természetes úton érte el Európát is; A kontinens északi országaiban már stabil vad populációkat alkot (Nagy-Britannia, Hollandia, Skandinávia); A kanadai lúd hazánkban még esetlegesen előforduló, de természetes életközösségeinkben nem kívánatos faj; A kanadai lúd csapatosan telepedhet meg városi környezetben is; Ürülékével, hangjával, agresszivitásával okozhat konfliktusokat; Veszélyeztetheti az autós és a légi közlekedést is (pl. 2009 januárjában a New York mellett, a Hudson folyón kényszerleszállást végrehajtó Airbus); Néhány városban már programokat indítottak a faj kipusztítása érdekében, azaz a kanadai lúd előbb-utóbb akár a hazai városi vadgazdálkodás körébe is bekerülhet; Az elmúlt évtizedekben kb. 20 alkalommal észlelték nálunk; A 2014/2015. vadászati évben nem került terítékre az országban. Kanadai lúd Szociális rendszere Élethosszig tartó monogámia jellemzi. Szaporodása Fészkét a víz közelében szigetekre, bokrok alá teszi. A fészket a tojó építi fel, 4 8 tojása van. A költési idő 25 28 nap; mindkét szülő kotlik. A fészekhagyó kislibák 40 80 nap után röpképesek. Tápláléka Főleg növényeket fogyaszt, amik eléréséhez az úszórécékhez hasonlóan a vízben tótágast állhat. Vándorlás alatt és télen a megművelt gabonaföldeken búzát, rizst és kukoricát is eszik. Kevés állati eredetű táplálék is szerepel az étrendjében. 24

Egyéb előforduló fajok Vörösnyakú lúd, rövidcsőrű lúd (téli vendég) Bütykös ásólúd (költött Mikepércsnél Tócón) apáca, sarki, indiai lúd (nagyon ritka vagy tenyésztőktől kiszabadult példányok) Ampovics Zsolt Szőke Sándor Tőkés réce (Anas platyrhynchos) 25

Photo: Nicole Gerrard Tőkés réce trinixy.ru Rend: Lúdalakúak Család: Récefélék Faj:Tőkés réce (Anas platyrhynchos) Vadászhatóság: aug.15. - jan.31. (aug.15- aug. 31. között kizárólag húzáson és a vízparttól számított 50 méteren kívül szabad vadászni. ) Naponta, személyenként max. 8 db. Tenyésztett tőkés réce tilalmi időben is napi terítékkorlátozás nélkül lőhető Felismerés 50-60 cm; gácsér: fej és nyak fémeszöld, nyakon fehér gyűrű, mell barnás, oldala és hasa világosszürke, fehér farok közepén fekete gácsér tollak, csőre zöldessárga; tojó: barnásan mintázott, csőre narancssárga, felső oldala barnásfekete; mindkét nemnél szárnyon fémesen csillogó fehér szegélyű bíborkék szárnytükör, lábuk narancsvörös; Lohosodás: nyár végén gácsér tojóra hasonlít, de sötétebb tollazat, melle barnásabb szárnytükre csillogóbb A házi kacsa őse a tőkés réce (hangos hápogás ). Háziasítása megközelítőleg 5000 évvel ezelőtt történt gyakori visszakereszteződés (színváltozatok) 26

Elterjedés - állományhelyzet egész Európában a magas hegyvidékeket kivéve; Mo.-on költ, átvonul (febr.-márc. és szept.-okt.) és gyakran telel is; leggyakoribb fészkelő réce faj, 50-150 ezer költő pár; 2014/2015-ös teríték: 32296 db, a kihelyezés: 83040 db (ebből lelövés: 62741 db) vonuláskor: Alföldi vizes élőhelyeken (Biharugrai-, Begécsi-halastavak, Hortobágy, Duna-szakaszok), ill. Dunántúl egyes részein (pl. Dinnyési-fertő, Rétszilasihalastavak) időszakosan kiemelkedő állományok élnek. Tőkés réce teríték szabadterületi-röptetett 27

Tőkés réce teríték, kibocsátás és röptetett réce lelövés Élőhely - fészkelőhely minden vizes élőhelyen: mocsarak, tavak, folyók, halastavak, árterek, holtágak, rizsföldek stb., de lakott helyen is megtelepszik; fészkel: nádszegélyben, ártereken, erdős szigeteken, gabonaföldeken, odvakban, épületekben stb.; magányosan fészkelő, territoriális faj, de egyébként csapatosan él Költés élethoszig tartó monogámia jellemzi; jan.-febr. párba állás, március eleje fészkelés; március közepén 7-11 db zöldes-barnás tojás (csak a tojó kotlik); 28 nap után fészekhagyó fiókák, 8 hét után repülnek; Táplálkozás napnyugtakor kihúznak a vízről táplálkozni a közeli tarlókra, vetésekre, rétekre; majd napkeltekor térnek vissza pihenőhelyükre a vízre; gyommagvak, zöld részek, gabonamagvak, rovarok, lárvák, csigák, apróhalak stb. Úszóréce nem bukik le, tótágast állva táplálkozik 28

Böjti réce (Spatula querquedula) Photo: Foto Natura Rend: Lúdalakúak Család: Récefélék Faj: Böjti réce (Spatula querquedula) Vadászhatóság: fokozottan védett (2008 óta védett, korábban vadászható, de vadászati idény nélkül) Felismerés 37-41 cm, kicsit nagyobb, mint a csörgő réce; gácsér: barna mell, fehér has és sarló alakú szemöldöksáv; válltollai megnyúltak és fekete-fehérek, repüléskor szárnyfedő kékesszürke. nyár végén mint a tojó de szárnyfedő színe marad; tojó: sárgásbarna de világosabb fej és jól látható szemöldöksáv (sárgásfehér); csőre szürke, csőrtő sem narancssárga, mint csörgő récénél csőrtő mögött világos folt szárnytükör gácsérnál zöld, tojónál és fiatalokon szürkés (reptében látszik) röpte sebes, egyenes vonalú, leszálláskor csaknem merőleges 29

Elterjedés - állományhelyzet Skandinávia déli részétől a 44-46 északi szélességig (Olaszország északi része), az Atlanti óceántól a Csendes óceánig; Mo.-on költ és átvonul márciusban és szeptemberben (de nem telel itt); Főleg Dunántúlon (Soponya, Fertő-tó, Kis-Balaton), de alföldi vizeken is (Hortobágy, Biharugrai- és Begécsi-halastavak); vonuláskor néhány ezer példány, költési időszakban 800-1500 pár Élőhely - fészkelőhely mesterséges és természetes sekély vizű, növényzettel sűrűn borított területek, szikes tavak, tocsogók, nedves rétek; fészkét vízből kiemelkedő száraz halmokra rakja; Költés párba állás április elején; fészeképítés (tojó) és tojásrakás április vége; 6-13 db világossárga tojás 21-23 nap után kelnek a fészekhagyó fiókák; 5-6 hét után repülnek; Táplálkozás gyomnövények, rovarok, lárvák, csigák, kis mértékben gabona magvak úszóréce 30

Csörgő réce (Anas crecca) Rend: Lúdalakúak Család: Récefélék Faj: Csörgő réce (Anas crecca) Vadászhatóság: védett (vadászható volt 2012-ig) Felismerés 34-38 cm, legkisebb európai vadréce; gácsér: gesztenyebarna fej sárgán szegett zöld szemfolttal, mellén fekete pettyezés, alsó farkfedők sárgák fekete körvonallal, szárny felett hosszanti fehér vonal; tojó: sárgásbarnán mintázott, világosabb hasa és melle pettyezett; szemsávja sötétebb a böjti récéénél, és pofasávja sincsen a csőrtövén lévő narancssárga, ill. a faroktőnél lévő világos folt is segít elkülöníteni a böjti réce tojójától; mindkét nemen: ragyogó zöld és fekete-fehér szegélyű szárnytükör, ami a böjti récéénél sokkal feltűnőbb pihenő helyzetben is; röpte sebes, meredeken földfelé majd felvág a magasba 31

Elterjedés - állományhelyzet Északi sarkkörtől a Pireneusok-Alpok-Kárpátok vonulatáig, Mo-on csak elvétve fészkel néhány pár (Somogy, Tolna, Hortobágy, Nagykunság, Fertő-tájról van adat); márciusban és szeptember-októberben átvonul, enyhe teleken néhány pld. itt is telel; vonuláskor 20-30 ezer pld. novemberi max.-nál 2011/2012-es teríték (utoljára vadászható): 1927 db Élőhely - fészkelőhely sekély, sűrű növényzetű nagy szervesanyag tartalmú vizek, erdei tavak, árterek, szigetek; vonuláskor: tavak, halastavak, tengerpartok lagúnák; fészkét vízközelben, erős takarásban esetenként erdős vegetációban rakja; Költés április közepétől (de Közép-Európában jellemzően májusban); a fészket csak a tojó építi; 8-10 sárgásbarna tojás; 21-22 nap után kelnek a fiókák, 6 hét után repülnek; Táplálkozás gyommagvak, rovar, lárva, csigák, zöld növényi részek és termesztett magvak; úszóréce 32

Barátréce (Aythya ferina) Cigányréce Fokozottan védett Rend: Lúdalakúak Család: Récefélék Faj: Barátréce (Aythya ferina) Vadászhatóság: védett (2008 óta, korábban vadászható volt okt.1. - jan.31. között) Felismerés 42-49 cm, jellegzetes fejformájú, magas fejtető, hosszú, meredek homlok; gácsér: gesztenyebarna fej és nyak, fekete mell, szürke test, csőre fekete szürkéskék gyűrűvel, szeme vöröses, szárnycsíkja szürke; nyárvégén mint tojó, de hátoldala szürkébb; tojó: feje és melle sötétebb, teste világosabb barna színű, szárnycsíkja szürke világos szemgyűrűje és szemsávja van, ill. a szem alatt a csőrtövet elérő világos foltja; a tojó csőrén a világos szalag nyáron besötétülve eltűnhet a fiatal madár a tojóhoz hasonlít, de nincs szemsávja szárazon ritkán látható 33

Elterjedés - állományhelyzet Botteni öböltől Franciaország középső része-ausztria-bulgária vonalig; Mo.-on gyakori költő (főleg a tiszántúli halastavakon); vonuló (febr. és nov.), időnként itt is telel; elsősorban a Balatonon, Fertő-tónál és a Dunán vonuláskor, vonuláskor 10ezer példány, nyáron 2-3ezer fészkelő pár; 2007/2008-as terítéke (utoljára vadászható): 448 db Élőhely - fészkelőhely nagy szervesanyag tartalmú, széles nádszegélyű állóvizek, sűrű vegetációjú szigetek, nyugodt öblök, sekély vizű lagunák; költésen kívül nem túl mély (max. 4 m) állóvizeken; szikes tavak jellemző fészkelője, halastavakon, kubik gödrökben, bányatavakon fészkel; fészkét vízre, vízpartra rakja; Költés pár és fészkelőhely választás márciusban; a fészket a tojó építi és az építés közben folyamatosan rakja a tojásokat (8-11 zöldes-fehér, szürkés-zöld), fészekbélelés csak 3-6 tojás lerakása után; kotlás április végétől május elejétől 23-25 nap, kotlás alatt a párkapcsolat felszakad; fészekhagyó fiókák 7-8 hetesen repülnek; fészekparazitizmus, összetojás gyakori Táplálkozás víz alatti növények hajtásai, mocsári és vízparti növények magjai, lárvák, csigák Bukóréce víz alá bukva keresi a táplálékát 34

Kerceréce (Bucephala clangula) Photo: Selmeczi Kovács Ádám hu.wikipedia.org Rend: Lúdalakúak Család: Récefélék Faj: Kerceréce (Bucephala clangula) Vadászhatóság: védett (2012-ig vadászható volt) Felismerés 40-48 cm; gácsér: nyaka, testalja fehér, háta és farka fekete. Feje sötétzöld, csőre fekete és rövid, mögötte kerek fehér arcfolt. Szeme sárga, lába narancssárga, szárnyon négyzet alakú, fehér folt. Vállon fekete vonalak. Nyár végén mint tojó, de feje feketés, törzse fehéres tojó: felsőteste barnásszürke, hasa fehér, feje csokoládébarna, nyakon fehér öv. Szárnyfolt itt is megvan. Sötét csőrén költési időben sárgás gyűrű jelenik meg. Elterjedés Észak-Európa réce faja, Magyarországon (elsősorban Dunántúlon) rendszeres téli vendég október és április között (Balaton, Duna, Hortobágy jellemző) 5-10ezer pld.; 1-2 fészkelő pár (egyetlen bizonyított hazai költése 2002-ben Sajóörsnél), de átnyaralásáról több adat (alkalmi fészkelő lehet) 2011/2012-es teríték (utoljára vadászható): 30 db Élőhely - fészkelőhely Monogám faj, tengerparton, nagyobb szárazföldi tavakon, folyók mellett él; faodvakban, üregekben költ (6-11 tojás, 27-32 nap költési idő) Gyakori a fajon belüli fészekparazitizmus, főleg a közeli rokonok fészkébe Táplálkozás: bukóréce, vándorkagyló fontos táplálék 35

Egyéb récék és szárcsa terítéke Teríték összesen (Y 1 réce, Y 2 lúd) 36

Úszórécék Bukórécék Úszórécék 37

Bukórécék Vadászati szempontból legfontosabb hazai récefajok felismerési bélyegei. Faj fej csőr szárnytükör egyéb Úszórécék: mocsarakban, tavakon, folyókon élnek; merőlegesen röppennek fel a vízről; a láb a test középpontjában van; nem buknak a víz alá teljes testtel, hanem tótágast állnak Tőkés réce Tőkés réce Csörgő réce Csörgő réce Böjti réce Böjti réce Kerceréce Kerceréce zöld barnás, szemsávval sötétbarna zöld szemfolttal barnás szemöldöksáv barnás fej, fehér szemöldöksáv fehér szemöldöksáv, pofasáv ( csíkos fej ) sárga narancssárga, barnásfekete csőrorom sötétszürke szürke, de a csőrtő narancssárga egyöntetű sötétszürke bíborkék, fekete-fehér szegéllyel zöld, fekete- fehér szegéllyel, jól látszik zöld, rejtettebb szürke nagy testméret, hápogás testoldalon fehér vonal, faroktövön sárgás folt kis testméret kékesszürke vállfolt csőrtő mögött világos folt Bukórécék: nyílt vizeken, tengereken élnek; felszállás előtt röviden futnak a vízen; a láb a test középpontjától hátrébb áll; teljes testtel lebuknak a víz alá sötétzöld, fehér arcfolt csokoládébarna fekete, rövid fekete, rövid; költési időben sárgás gyűrű négyzet alakú fehér szárnyfolt vállon lefelé fekete vonalak nyakán fehér örv Barátréce gesztenyebarna fekete, szürkéskék világos Barátréce gyűrűvel szemgyűrű és szemsáv szürke szárnycsík nagy testméret 38

Köszönet a felhasznált képek készítőinek! - A fotók készítőit ld. az aktuális fotón - A határozó rajzok eredete: Peterson R.T., Mountfort G. és Hollom, P.A.D. 1986. Európa madarai. Budapest, Gondolat. - Az elterjedési térképek eredete: Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület: www.mme.hu - Országos Vadgazdálkodási Adattár 39