SZÁMVITELI POLITIKA Miskolc 2017.
6.5. sz. Egyetemi Szabályzat MISKOLCI EGYETEM SZÁMVITELI POLITIKA A MISKOLCI EGYETEM SZENÁTUSÁNAK 199/2017. SZ. HATÁROZATA Készült 8 példányban 3. sorszámú, változás átvezetésére kötelezett példány.
Kiadásért felelős: rektor Kiadja a Miskolci Egyetem ME Sokszorosító Üzeme Nyomdaszám: - ME Miskolc - Egyetemváros, 2017. A szabályzat gondozásáért felelős: gazdasági igazgató
Tartalomjegyzék Fejezetszám F e j e z e t c í m Oldal szám Vált. szám Bevezetés dátuma I. A SZÁMVITELI POLITIKA FOGALMA, CÉLJA ÉS HATÁLYA A szabályzat fogalma, célja 7 A szabályzat hatálya 7 A Miskolci Egyetem bemutatása 7 A számviteli alapelvek érvényesülése 8 A költségvetési és pénzügyi számvitel alkalmazásával kapcsolatos sajátos szabályok előírások, módszerek II. A BESZÁMOLÁS 10 III. Éves költségvetési beszámoló, negyedéves mérlegjelentés és havi költségvetési jelentés Az éves költségvetési beszámoló elkészítés szabályai 11 Szöveges beszámoló 12 A BESZÁMOLÁST ALÁTÁMASZTÓ KÖNYVVEZETÉS A könyvvezetés módja 13 IV. A SZÁMVITELI POLITIKA RÉSZLETES ELŐÍRÁSAI 13 V. Jelentős, nem jelentős összegű hiba 13 A szokásos és rendkívüli események minősítése 15 Eszközök és források minősítése és egyéb előírások meghatározása Külön szabályzatok 17 A BESZÁMOLÓ ELKÉSZÍTÉSÉHEZ KAPCSOLÓDÓ EGYÉB FELADATOK ÉS HATÁSKÖRÖK VI. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 18 7 2017.10. 20. 10 10 13 16 17
Oldalszám: 6
Oldalszám: 7 I. fejezet A SZÁMVITELI POLITIKA FOGALMA, CÉLJA ÉS HATÁLYA A szabályzat fogalma, célja 1. (1) A számviteli politika a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény végrehajtása módszereinek, eszközeinek meghatározását jelenti. A készítését is a fenti törvény írja elő, mely nem tartalmaz minden területre részletes szabályokat és több esetben biztosít választási lehetőséget. Ebből adódóan a törvény alá tartozó gazdálkodók feladata, hogy tevékenységük, szervezetük és működésük, piaci helyzetük és fejlesztési törekvéseik, stratégiai céljaik alapján maguk dolgozzák ki a nem részletezett szabályokat és válasszanak a felkínált lehetőségek közül. (2) A számviteli politika célja tehát az, hogy a számviteli törvény hatálya alá tartozó gazdálkodók meghatározzák az általuk alkalmazott számviteli rendszer szabályait és ennek alapján állítsák össze a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetükről a megbízható és valós képet mutató beszámolót. A szabályzat hatálya (1) A számviteli politika a Miskolci Egyetem valamennyi szervezeti egységére kiterjed. 2. A Miskolci Egyetem bemutatása (1) A Miskolci Egyetem (továbbiakban: Egyetem) számviteli politikáját a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényen kívül az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) korm. rendelet alapján kell elkészíteni, de más jogszabályok vonatkozó előírásait is figyelembe kell venni, különös tekintettel: a) az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény; (Áht) b) a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény, c) a nemzeti vagyonról szóló 2011.évi CXCVI. törvény, d) az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény, e) az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011 (XII.31.) Korm. rendelet, f) a 38/2013 (IX.19) NGM. rendelet az államháztartásban felmerülő egyes gyakoribb gazdasági események kötelező elszámolási módjáról, g) a 68/2013.(XII.29) NGM rendelete a kormányzati funkciók, államháztartási szakfeladatok és szakágazatok osztályozási rendjéről megnevezésű jogszabályok előírásaira. (2) Az Egyetem azonosító adatai: 3. Megnevezése: Miskolci Egyetem Felügyeleti szerv megnevezése: Emberi Erőforrások Minisztériuma Szakági besorolása: 8542 felsőoktatás
Oldalszám: 8 A számviteli alapelvek érvényesülése (1) A költségvetési szerveknek a költségvetési és pénzügyi számvitelben az Szt.-ben meghatározott számviteli alapelveket az Áhsz. 4. (2) (8) bekezdéseiben meghatározott sajátosságokkal kell érvényesíteni. (2) A vállalkozás folytatásának elve: Az Szt. szabálya szerint ez az alapelv azt jelenti, hogy a beszámoló elkészítésekor és a könyvvezetés során abból kell kiindulni, hogy a gazdálkodó szervezet a belátható jövőben is fenn tudja tartani működését, folytatni tudja tevékenységét, nem várható a működés beszüntetése vagy bármilyen okból történő jelentős csökkenése. (3) A költségvetési szerveknél, ebből adódóan a Miskolci Egyetemnél a vállalkozás folytatásának az elve azt jelenti, hogy az egyetem folytatja tevékenységét, vagyonát, anyagi eszközeit ennek érdekében veszi számba, mérlegeli a vele szemben támasztott követelményeket, tervezi és biztosítja az azok teljesítéséhez szükséges feltételeket. Ez az alapelv magában foglalja a szerkezeti változások megfigyelésének szükségességét is. (4) A teljesség elve: Az Egyetemnek könyvelnie kell mindazon gazdasági eseményeket, amelyeknek az eszközökre és a forrásokra, illetve a tárgyévi eredményre gyakorolt hatását a beszámolóban ki kell mutatni. (5) A költségvetési szerveknél a teljesség elve azt jelenti, hogy el kell számolni a naptári évre szóló költségvetéshez kapcsolódó minden, ebben az időszakban teljesült kiadást és bevételt a költségvetési számvitelben. (6) A valódiság elve: A könyvvitelben rögzített és a költségvetési beszámolóban szereplő tételeknek a valóságban is megtalálhatóknak, bizonyíthatóknak, kívülállók által is megállapíthatóknak kell lenniük. (7) Értékelésük meg kell, hogy feleljen az Szt.-ben és az Áhsz.-ben előírt értékelési elveknek és az azokhoz kapcsolódó értékelési eljárásoknak. Az Szt. hatályos előírásai alapján megállapítható, hogy ennek az alapelvnek a szerepe felértékelődött, mivel az egyes értékelési eljárások a mérleg valódiságát tartják elsődlegesnek, szemben az óvatosság elvével. 4. (8) A valódiság elve a számviteli politikában két területen érvényesül: a) az eszközök és források értékelési szabályzatában, b) a megbízható és valós összkép kialakítását szolgáló információkon belül az egyes értékelési eljárások alkalmazásánál. (9) A világosság elve: A könyvvezetést és a költségvetési beszámolót áttekinthető, érthető, az Áhsz.-nek megfelelően rendezett formában kell elkészíteni. A költségvetési szerveknek a világosság elvét az Szt.-ben rögzített szabályok szerint kell alkalmazniuk. A számviteli politikában ehhez az alapelvhez a bizonylatokkal kapcsolatos szabályozás kapcsolódik. (10) A következetesség elve: A költségvetési beszámoló tartalma és formája, valamint az azt alátámasztó könyvvezetés tekintetében az állandóságot és az összehasonlíthatóságot biztosítani kell. (11) A következetesség elve a számviteli politika vonatkozásában azt is jelenti, hogy az abban megfogalmazott szabályokat, eljárásokat következetesen alkalmazni kell, tehát nem célszerű évente a számviteli politikát új alapokra helyezni, teljesen újraszabályozni.
Oldalszám: 9 (12) A folytonosság elve: Az üzleti év nyitóadatainak meg kell egyezniük az előző üzleti év megfelelő záró adataival. Az egymást követő években az eszközök és a források értékelése, az eredmény számbavétele csak az Szt.- ben meghatározott szabályok szerint változhat. (13) A költségvetési szerveknek a folytonosság elvét az Szt.- ben rögzített szabályok szerint kell alkalmazniuk. A számviteli politikában ezzel az alapelvvel kapcsolatban akkor szükséges intézkedni, ha a választható értékelési módot feltétlenül egyik évről a másikra meg kell változtatni. Ebben az esetben az értékelés változtatása hatásának mérési feladatait is rögzíteni szükséges. (14) Az összemérés elve: Az adott időszak eredményének meghatározásakor a tevékenységek adott időszaki teljesítéseinek elismert bevételeit és a bevételeknek megfelelő költségeit (ráfordításait) kell számításba venni, függetlenül a pénzügyi teljesítéstől. A bevételeknek és a költségeknek ahhoz az időszakhoz kell kapcsolódniuk, amikor azok gazdaságilag felmerültek. (15) A költségvetési szerveknél az összemérés elve oly módon érvényesül, hogy a költségvetési és vállalkozási maradvány megállapításakor a bevételeket és kiadásokat tevékenységenként elkülönítve kell figyelembe venni. (16) Az óvatosság elve: Az óvatosság elve azt jelenti az Szt. szerint, hogy nem lehet eredményt kimutatni akkor, ha az árbevétel, a bevétel pénzügyi realizálása bizonytalan. A tárgyévi eredmény meghatározása során az értékvesztés elszámolásával, a céltartalék képzésével kell figyelembe venni az előrelátható kockázatot és feltételezhető veszteséget akkor is, ha az az üzleti év mérlegének fordulónapja és a mérlegkészítés időpontja között vált ismertté. Az értékcsökkenéseket, az értékvesztéseket és a céltartalékokat el kell számolni, függetlenül attól, hogy az üzleti év eredménye nyereség vagy veszteség. (17) A költségvetési szerveknél az óvatosság elve érvényesítésekor a céltartalék képzésére vonatkozó szabályok nem alkalmazhatók. (18) A bruttó elszámolás elve: A bevételek és a költségek (ráfordítások), illetve a követelések és a kötelezettségek egymással szemben az Szt.-ben szabályozott esetek kivételével nem számolhatók el. (19) Az egyedi értékelés elve: Az eszközöket és a kötelezettségeket a könyvvezetés és a beszámoló elkészítése során egyedileg kell rögzíteni és értékelni. (20) A költségvetési szerveknek az egyedi értékelés alapelvét az Szt.-ben rögzített szabályok szerint kell alkalmazniuk, azzal az eltéréssel, hogy az egyszerűsítés alá vont követeléseknél ez az értékelés sajátosan jelenik meg. Ez az alapelv az Eszközök és források értékelési szabályzatában megfogalmazott eljárási szabályokon keresztül jelenik meg. (21) Az időbeli elhatárolás elve: Az olyan gazdasági események kihatásait, amelyek két vagy több üzleti évet is érintenek, az adott időszak bevételei és költségei között olyan arányban kell elszámolni, ahogyan az alapul szolgáló időszak és az elszámolási időszak között megoszlik. (22) A költségvetési szerveknél ez az alapelv úgy érvényesül, hogy a pénzügyi számvitelben ezt lehet alkalmazni és a költségvetési számvitelben pedig nem. (23) A tartalom elsődlegessége a formával szemben: A beszámolóban és az azt alátámasztó könyvvezetés során a gazdasági eseményeket, ügyleteket a tényleges gazdasági tartalmuknak megfelelően az Szt. alapelveihez, vonatkozó előírásaihoz igazodóan kell bemutatni és annak megfelelően kell elszámolni. (24) A költségvetési szerveknek a tartalom elsődlegessége a formával szemben alapelvet az Szt.- ben rögzített szabályok szerint kell alkalmazniuk.
Oldalszám: 10 (25) A lényegesség elve: Lényegesnek minősül a beszámoló szempontjából minden olyan információ, amelynek elhagyása vagy téves bemutatása az ésszerűség határain belül befolyásolja a beszámoló adatait, a felhasználók döntéseit. (26) A költség-haszon összevetésének elve: A beszámolóban (a mérlegben, eredménykimutatásban, a kiegészítő mellékletben) nyilvánosságra hozott információk hasznosíthatósága (hasznossága) álljon arányban az információk előállításának költségeivel. (27) A Miskolci Egyetemnél, mint állami felsőoktatási intézménynél ezt a számviteli alapelvet a törvények és a kormányrendeletek által előírt információ szolgáltatások esetében nem lehet figyelembe venni. A költségvetési és pénzügyi számvitel alkalmazásával kapcsolatos sajátos szabályok, előírások, módszerek (1) A költségvetési szerveknek az Áhsz.- ban foglaltaknak megfelelően kétféle számviteli nyilvántartást kell vezetniük. (2) A költségvetési bevételekre és kiadásokra, a kapcsolódó előirányzatokra, előzetes kötelezettségvállalásokra, végleges kötelezettségvállalásokra és követelésekre a költségvetési számvitelt, míg a tevékenység eredményének bemutatására és a vagyon nyilvántartására a pénzügyi számvitelt kell vezetni egy pénzügyi-számviteli rendszeren belül. (3) Emiatt egyes gazdasági eseményeket mind a két számviteli nyilvántartásban rögzíteni kell. Ez az Egyetem által alkalmazott pénzügyi-számviteli rendszerben a következő módon történik: a kötelezettségvállalások nyilvántartásokban (kötelezettségvállalási és költségvetési számvitelben) való rögzítése a pénzügyi teljesítést megelőzően történik a pénzügyi modulban. Ugyancsak itt történik a bizonylatok rovatrendnek megfelelő besorolása, mivel a Magyar Államkincstárban a pénzforgalom ennek megfelelően kerül bonyolításra. (4) A pénzügyi számvitelben a bizonylatok könyvelése tételesen történik, a főkönyvi szám törzsben lévő megfeleltetés alapján, ami a következő: 5. Pénzügyi főkönyvi szám - Költségvetési főkönyvi szám - Rovat kivéve az állományi pénzügyi főkönyvi számok, amihez nem kapcsolódhat pénzforgalom ebből adódóan rovat és költségvetési főkönyvi szám sem. Így biztosított, hogy a pénzügyi számvitelben könyvelt gazdasági esemény a törzsben lévő szabályrendszernek megfelelően könyvelődik mind két számviteli nyilvántartásban. II. fejezet A BESZÁMOLÁS Éves költségvetési beszámoló, negyedéves mérlegjelentés és havi költségvetési jelentés (1) Az eszközök és források alakulásáról negyedéves mérlegjelentést, a gazdálkodásról pedig mérlegjelentést is tartalmazó éves beszámolót kell készíteni. 6.
Oldalszám: 11 (2) 1 Az időközi mérlegjelentést a tárgy negyedévet követő hónap 20. napjáig, a negyedik negyedévre vonatkozó mérlegjelentést, gyorsjelentésként a tárgynegyedévet követő év február 5. napjáig az éves jelentés, az éves beszámoló benyújtásának határidejével megegyezően kell az Emberi Erőforrások Minisztériumának (továbbiakban EMMI) megküldeni. (3) A költségvetési évről december 31-ei fordulónappal éves költségvetési beszámolót kell készíteni, és a tárgyévet következő év február 28-ig kell az EMMI-nek megküldeni. Az éves költségvetési beszámoló keretén belül a költségvetési szerv vezetőjének nyilatkozatot kell tennie a belső kontroll működtetéséről. Az éves költségvetési beszámoló elkészítés szabályai (1) Az éves költségvetési beszámoló részei: a) Költségvetési számvitelből: aa) költségvetési jelentés, ab) maradványkimutatás, ac) adatszolgáltatás a személyi juttatások és a foglalkoztatottak, választott tisztségviselők összetételéről. b) Pénzügyi számvitelből: ba) mérleg; bb) eredménykimutatás; bc) költségekről és megtérült költségekről szóló kimutatás; bd) kiegészítő melléklet: immateriális javak, tárgyi eszközök, koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközök állományának alakulása; eszközök értékvesztése; tájékoztató adatok. c) fenntartó által előírt a beszámoló adatait értelmező kiegészítő elszámolás (képzési támogatás, hallgatói normatíva, előirányzat maradvány elszámolás) (2) A mérlegkészítés időpontja a központi költségvetési szerveknél a költségvetési évet követő év február 25-e. (3) A mérlegkészítés időpontját a költségvetési szerv nem változtathatja meg, ez az az időpont, amíg a költségvetési évre vonatkozóan a következő évben még könyvelni lehet. A költségvetési beszámoló elkészítésénél, az egyes űrlapok összeállításánál és a határidőknél a költségvetési szerveknek nincs döntési lehetőségük. (4) A beszámolót egységes elvek alapján, a jogszabályban és az Egyetem belső szabályzataiban előírt formában és tartalommal és utasításokban és körlevelekben központilag meghatározott rendben kell elkészíteni (5) Az éves költségvetési beszámolót a Kincstár honlapján elérhető KGR számítástechnikai program segítségével elektronikus módon is elő kell állítani, amely így ellenőrzés, majd jóváhagyás céljából a fenntartó részére is rendelkezésre áll. 2 7. 1 Módosítva a Miskolci Egyetem Szenátusának 199 /2017. sz. határozatával, 2017. október 19. napjától hatályos szöveg 2 Módosítva a Miskolci Egyetem Szenátusának 295/2016. sz. határozatával, 2016.12.23. napjától hatályos szöveg
Oldalszám: 12 (6) 3 Az Áht. 108. (2) bekezdése szerint Időközi költségvetési jelentést kell készíteni havonta az Egyetemnek, melyben be kell mutatni az egységes rovatrendnek megfelelően az eredeti és módosított előirányzat, valamint azok pénzforgalmi teljesítését. A kincstári költségvetési jelentést az intézmény kiegészíti a követelések, a kötelezettségvállalások és a saját nyilvántartás teljesítés adatainak rovatonként összegeivel. A tárgyidőszakban könyvelt adatokból összeállított jelentést a tárgyhónapot követő hónap 25. napjáig, december hónapra készített időközi költségvetési jelentés esetén a költségvetési évet követő év február 5-éig, a Kincstár által működtetett elektronikus adatszolgáltató rendszerbe kell megküldeni. (7) A szakmai tevékenység és az azt elősegítő gazdálkodás szöveges értékelését az EMMI által előírt határidőre kell elkészíteni és megküldeni, ami az elmúlt évek alapján a következő év április vége. (8) Az EMMI az Egyetem éves költségvetési beszámolóját felülvizsgálja és jóváhagyja az előirányzat maradványt, melyet írásban megküld az intézménynek. (9) Az EMMI az Egyetem részére: a) meghatározza az évközi és az éves beszámolók, valamint az egyéb adatszolgáltatások határidejét, kitűzi a felülvizsgálat időpontját; b) megküldi a költségvetési beszámoló összeállításához szükséges, felügyeleti hatáskörben elrendelt, a szakmai és szöveges beszámolók további mellékletét képező adatszolgáltatás űrlapjait. (10) Az EMMI a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 73. (3) bek. b) pontjában leírtak szerint értékeli a számviteli rendelkezések alapján a Miskolci Egyetem által elkészített éves beszámolóját és arról írásban tájékoztatja az intézményt. Szöveges beszámoló (1) Az éves költségvetési beszámoló szöveges indoklásának alapvető tartalmi követelménye, hogy 8. a) ismertetni kell azokat a tényezőket, amelyek befolyásolták a tárgyidőszakban ellátott alaptevékenységet, az előirányzatok tervezettől eltérő felhasználását; b) be kell mutatni azokat a rendkívüli eseményeket, vagy azokat a körülményeket, amelyek a pénzügyi helyzetre, az eszközök nagyságára és összetételének alakulására hatással voltak és a költségvetés összeállításánál még nem voltak ismeretesek és pénzügyileg nem kerültek rendezésre; c) indokolni kell a teljes kötelezettségállomány alakulását befolyásoló tényezőket; d) értékelni kell a külön kormányrendelet alapján összeállított adatszolgáltatásban bemutatott Európai Uniós támogatási programok, és egyéb támogatási programok, segélyprogramok keretében beérkezett pénz- és egyéb eszközök, továbbá azokkal kapcsolatban felhasznált saját költségvetési források alakulását; indokolni kell az előirányzatok teljesítését befolyásoló tényezőket; e) részletesen fel kell sorolni az alapítványok által ellátott feladatokra teljesített kifizetéseket; f) részletesen be kell mutatni azokat a gazdasági társaságokat, amelyekben az Egyetem részesedéssel rendelkezik; 3 Módosítva a Miskolci Egyetem Szenátusának 199/2017. sz. határozatával, 2017.10.19. napjától hatályos szöveg
Oldalszám: 13 g) be kell mutatni a számviteli politika módosításából eredő változásokat; h) az állami felsőoktatási intézménynek be kell mutatni a könyvviteli mérlegében szereplő vagyonából a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény (Nftv.) szerint rendelkezésére bocsájtott vagyont és kötelezettségvállalási tervét. (2) A szöveges értékelés további tartalmi és formai követelményeit az EMMI határozza meg, amit az Egyetem a lényegesnek tartott egyéb információkkal, jövőbeni tendenciákkal egészít ki. A szöveges beszámolóban a szakmai feladatellátás értékelése az általános rektorhelyettes feladata. III. fejezet A BESZÁMOLÁST ALÁTÁMASZTÓ KÖNYVVEZETÉS A könyvvezetés módja (1) Az Egyetem a gazdasági eseményeiről a kettős könyvvitel rendszerében, magyar nyelven, Magyarország pénznemében vezetett: a) költségvetési könyvvezetés keretében a bevételi és kiadási előirányzatok alakulása, követelések, kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek, valamint ezekre kiható és a b) pénzügyi könyvvezetés keretében a tevékenység során előforduló, az eszközökre és forrásokra, azok változására és az eredmény alakulására ható gazdasági eseményekről a valóságnak megfelelő, folyamatos, zárt rendszerű, áttekinthető nyilvántartást kell vezetni és a költségvetési év végén lezárni. (2) A főkönyvi könyvelés teljes egészében, a főkönyvi számlákhoz kapcsolódó analitikus (részletező) nyilvántartások vezetése pedig részben számítógépes rendszereken keresztül történik. A főkönyvi rendszer fogadja a tőle elkülönítetten vezetett analitikus nyilvántartások feladásait, amelyek a főkönyvi számlákra összesített adatokat tartalmaznak. A számítógéppel vezetett analitikus nyilvántartások adatai gépi úton kerülnek a főkönyvi könyvelésbe. 9. IV. fejezet A SZÁMVITELI POLITIKA RÉSZLETES ELŐÍRÁSAI SZÁMVITELI ELSZÁMOLÁS ÉS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJÁBÓL LÉNYEGES INFORMÁCIÓK Jelentős, nem jelentős összegű hiba 10. 4 (1) Az Egyetem gazdálkodásának, számviteli elszámolásának, a források és eszközök értékelésének szempontjából, továbbá a gazdaságilag megbízható és valós összkép kialakítását befolyásoló információk tekintetében lényegesnek és jelentősnek kell tekinteni - az ésszerűség határain belül - minden olyan információt, amelynek elhagyása vagy téves 4 Beiktatva a Miskolci Egyetem Szenátusának 199/2017. sz. határozatával, 2017.10.19. napjától hatályos szöveg
Oldalszám: 14 bemutatása befolyásolja a beszámoló adatait felhasználók döntéseit. a) Lényegesnek minősül a költségvetési beszámoló szempontjából minden olyan információ, mely az Egyetem vagyoni, pénzügyi helyzetére a (2) bekezdésben meghatározottak szerint van befolyással. b) Nem lényeges információnak tekintendők azok az adatok, amelyeknek nincs hatása az Egyetem gazdálkodásának megítélésében, illetve amelyeknek az Egyetem vagyoni, pénzügyi helyzetére gyakorolt hatása nem éri el a (2) bekezdésben meghatározott mértéket. (2) A megbízható és valós összkép kialakítását befolyásoló lényeges információk körének meghatározása: a) A megbízható, valós összkép kialakítását befolyásoló lényeges információnak kell tekinteni az Egyetem tevékenységében, szervezetében, vagy költségvetésében bekövetkezett változások tekintetében: aa) Azokat a költségvetésben bekövetkezett változásokat, amelynek következtében a költségvetési éven belül összesítve az eredeti költségvetés legalább 20%-kal módosul, vagy ab) a tevékenységben bekövetkezett olyan változásokat, amelynek révén a tevékenységi kör az alapító okiratban meghatározott olyan feladattal bővül vagy szűkül, amelynek következtében a változás évét megelőző év költségvetési főösszegének 20%-át eléri, vagy meghaladja a feladatváltozás költségvetési kihatása, vagy ac) a szervezeti felépítésben bekövetkezett olyan változásokat, amelynek következtében a változás évét megelőző év költségvetési főösszegének 20%-át eléri, vagy meghaladja a költségvetési kihatása. b) A gazdálkodásban, a pénzforgalmi és vagyoni adatok vonatkozásában bekövetkezett, a valós összképet befolyásoló lényeges információnak tekintendő: ba) a 100 millió forint egyedi bekerülési értéket meghaladó beruházás, felújítás, bb) a három évet meghaladó időtartamú, évenként egyedileg 100 millió forintot elérő, vagy a mérlegkészítés időpontjában mindösszesen az 200 millió forintot meghaladó kötelezettségek összege, bc) a bevételek és kiadások kiemelt előirányzatonkénti teljesítésénél a módosított előirányzattól való eltérés, ha annak egyetemi szinten összesített mértéke eléri/meghaladja a 10%-ot, bd) a gazdasági társaságban 5 millió forint összeget meghaladó részesedés szerzése, be) az eszközök és források értékelési módszerének megváltoztatása, c) Az a) és b) pontban meghatározott változások figyelésének megszervezése, bekövetkeztének jelzése, a minősítésről szóló döntés meghozatala és az abból következő teendők elvégzése és elvégeztetése a Gazdasági Igazgatóság feladata. d) Az a)-b) pontokban nem szabályozott tételek, valamint az a) - b) pontokban felsorolt, de az ott meghatározott értékhatárt el nem érő tételek nem minősülnek a megbízható és valós összkép kialakítását befolyásoló lényeges információknak. (3) Jelentős összegű a hiba, ha feltárásának évében az ellenőrzések során ugyanazon költségvetési évet érintően megállapított hibák, hibahatások értékének együttes (előjeltől független) összege eléri vagy meghaladja a költségvetési év mérleg főösszegének 2 százalékát, vagy ha a mérlegfőösszeg 2 %-a meghaladja a százmillió forintot akkor 100 MFt. a) Minden esetben jelentős összegűnek kell tekinteni a különbözetet, ha:
Oldalszám: 15 aa) a tulajdoni részesedést jelentő befektetéseknél, készleteknél és követeléseknél az értékvesztés összege meghaladja a bekerülési érték 20 százalékát vagy a 100EFt-ot, ab) a devizaszámlán lévő deviza, a külföldi pénzértékre szóló követelés, a befektetett pénzügyi eszköz, értékpapír és a kötelezettség a mérleg fordulónapjára vonatkozó az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon számított forintértéke és az értékelés előtti könyvszerinti érték meghaladja a 200 E Ft-ot. ac) a 4/2013. (I.11.) Korm rend 15. (1) bekezdése alapján a bekerülési érték részét képező tételek: az elszámolás időpontjában, az üzembe helyezéskor, a raktárba történő beszállításkor az adott eszköz értéke a rendelkezésre álló dokumentumok (szerződés, piaci információ, jogszabályi előírás) alapján megállapított bekerülési érték és a későbbiekben ténylegesen fizetett összeg közötti különbözet összege meghaladja az eszköz bekerülési összegének 1 % át, de legalább a 100 EFt-ot akkor jelentős összegnek minősül és az eszköz bekerülési értékét módosítani kell. A szokásos és a rendkívüli események minősítése 11. 5 (1) Számviteli értelemben vett rendkívüli eseménynek minősülnek mindazok a bekövetkezett események, amelyek az Egyetem alaptevékenységével, kapcsolatban merülnek fel, jelentős kihatással vannak az Egyetem vagyoni, pénzügyi és gazdálkodási helyzetére, de az üzemszerű egyetemi működésnek nem feltétlen velejárója. Ezek az események az egyetemi tevékenységgel nem feltétlenül ok-okozati kapcsolatban állók, nem törvényszerűen következnek be. (2) A megbízható és valós összkép kialakítását befolyásoló rendkívüli eseménynek minősül különösen: a) az elemi csapás (árvíz, belvíz, villámcsapás, földrengés, stb.), b) járvány, természeti kár, c) az 50 millió forint egyedi nettó nyilvántartási értéket meghaladó káresemény, a megsemmisülés, az eltűnés, d) számítógépes program meghibásodása miatti lényeges adatvesztés, e) normatív finanszírozás nem tervezhető megváltoztatása, ha a változtatások együttes eredő hatásaként a tárgyévi támogatási érték az előző év támogatási értékéhez viszonyítottan 20 %-kal megváltozik, f) az 50 millió forint egyedi összeghatárt meghaladó eszközök térítésmentes átvétele, g) az 5 millió forint egyedi összeghatárt meghaladó ajándékként, hagyatékként kapott eszközök átvétele, h) az 10 millió forint egyedi összeghatárt meghaladó kötbér, kártérítés, i) az 10 millió forint egyedi összeghatárt meghaladó meg nem térült követelés, j) az 50 millió forint egyedi összeghatárt meghaladó fizetési kötelezettségek, késedelmi kamatok, kártérítések, bírságok jogcímén. (3) A (2) bekezdésben nem szereplő tételek, illetve a (2) bekezdés szerinti értékhatár alatti tételek szokásos gazdasági eseményeknek minősülnek. (4) Az (1) bekezdésben meghatározott események figyelése, a rendkívüli esemény bekövetkeztének jelzése, a minősítésről szóló döntés meghozatala és az abból következő 5 Beiktatva a Miskolci Egyetem Szenátusának 199/2017. sz. határozatával, 2017.10.19. napjától hatályos szöveg
Oldalszám: 16 teendők elvégzése a Gazdasági Igazgatóság feladata. Eszközök és források minősítése és egyéb előírások meghatározása 12. (1) A raktári készletek leltározása során az eltérések kompenzálására és a káló elszámolásra vonatkozó előírásokat a Leltározási és leltárkészítési szabályzatban kell meghatározni. (2) Befektetett eszközök között kell kimutatni azokat az eszközöket, amelyek az ME tevékenységét tartósan (legalább 1 éven túl) szolgálják és nettó beszerzési értékük az 200 ezer Ft egyedi értékhatárt meghaladják, (3) Kisértékű tárgyi eszközöknek minősül a nettó 200 EFt bekerülési érték alatti eszköz. (4) Külföldi pénzértékre szóló eszköz vagy kötelezettség forint értékének meghatározásakor a valutát, devizát az MNB által meghirdetett középárfolyamon kell forintra átszámítani. (5) Vásárolt készleteknél bekerülési érték a beszerzési érték alapján számított átlagos (súlyozott) beszerzési ár. (6) A 6. számlaosztályban a közvetett (általános) kiadásokat ki kell mutatni a felmerülésük helye szerinti csoportosításban. A 6-os számlaosztályban a költségek felmerülésük helye szerinti besorolás alapján kerül könyvelésre. A szakfeladatokra történő felosztást a hallgatói létszám alapján kell elvégezni a felosztást, részletes szabályait a ME Számlarend tartalmazza. (7) Az Egyetem az Áht. 97. (3) bekezdés alapján a vonatkozó előírások betartása mellett a bruttó 100 EFt értékhatár alatti követelések elengedését alkalmazza. (8) Maradványérték meghatározása a 2014. január 1- je után állományba vett: a) 25 millió Ft bekerülési érték feletti gépek, berendezések, felszerelések, járműveknél: 10% b) ingatlanoknál értékhatártól függetlenül: 10% (9) A terv szerinti értékcsökkenés elszámolásának kezdő időpontja: az év közben állományba vett (üzembe helyezett) immateriális javak és tárgyi eszközök terv szerinti értékcsökkenését a rendeltetésszerű használatbavételtől, az üzembe helyezés időpontjából kell elszámolni. (10) A Szt. 52. (2) bekezdése alapján az üzembe helyezés időpontja az eszköz szokásos tevékenység keretében történő rendeltetésszerű hasznosításának kezdő időpontja. (11) A terven felüli értékcsökkenés elszámolásának szabályai: Az Áhsz. 17. (5) bekezdése, illetve a Szt. 53. (1) bekezdése b) és c) pontja alapján, terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni akkor, ha a) az immateriális jószág, a tárgyi eszköz (ideértve a beruházást is) értéke tartósan lecsökken, mert az immateriális jószág, a tárgyi eszköz (ideértve a beruházást is) a tevékenység változása miatt feleslegessé vált, vagy megrongálódás, megsemmisülés, illetve hiány következtében rendeltetésének megfelelően nem használható, illetve használhatatlan; b) a vagyoni értékű jog a szerződés módosulása miatt csak korlátozottan, vagy egyáltalán nem érvényesíthető. (12) A terven felüli értékcsökkenés elszámolását olyan mértékig kell végrehajtani, hogy az immateriális jószág, a tárgyi eszköz, a beruházás használhatóságának megfelelő, a mérleg készítésekor érvényes (ismert) piaci értéken szerepeljen a mérlegben. (13) Amennyiben az immateriális jószág, a tárgyi eszköz, a beruházás rendeltetésének megfelelően nem használható vagy használhatatlan, megsemmisült vagy hiányzik, azt az immateriális
Oldalszám: 17 javak, a tárgyi eszközök, a beruházások közül - a terven felüli értékcsökkenés elszámolása után - ki kell vezetni. (14) Terven felüli értékcsökkenés elszámolásának okáról a körülmények leírásával, az okok megnevezésével, valamint az eszközök azonosító adatainak pontos megjelölésével írásos dokumentumot (pld. feljegyzés, jegyzőkönyv) kell készíteni. (15) A 2014. január 1-jét megelőzően üzembe helyezett, használatba vett eszközök korábban megállapított terv szerinti értékcsökkenési leírási kulcsa: (16) Az Áhsz. 56. (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a Miskolci Egyetem az Áhsz. 56. (2) bekezdésében rögzített szabályokat kiterjeszti a 2014. január 1-jét megelőzően üzembe helyezett, használatba vett eszközökre is. Külön szabályzatok 13. (1) Az Egyetem Számviteli politikája a tartalmát és formáját (megjelenését) illetően nem egyetlen szabályzat, mert célszerűségi okok miatt nem tartalmazza a külön-külön is írásba foglalható alábbi szabályzatokat: a) Leltározási és leltárkészítési szabályzat, b) Eszközök és források értékelési szabályzata, c) Önköltségszámítási szabályzat, d) Pénzkezelési szabályzat, e) Szabályzat a felesleges vagyontárgyakról, f) Számlarend, g) Bizonylati szabályzat V. fejezet A BESZÁMOLÓ ELKÉSZÍTÉSÉHEZ KAPCSOLÓDÓ EGYÉB FELADATOK ÉS HATÁSKÖRÖK 14. (1) A számszaki beszámolót a Számviteli Osztály, elsősorban a Gazdasági Igazgatóság (GI) más szervezeti egységei, a Hallgatói Központ, és az AFKI Szolgáltatási csoportja vagy az erre a feladatra kijelölt szervezeti egység közreműködésével készíti el. Az igényelt információkat a Számviteli Osztály vezetője határozza meg, aki egyben irányítója a beszámoló készítésének és a beszámolót alátámasztó könyvvezetésnek. 6 (2) A feladatok végrehajtását a Számviteli Osztály vezetőjének közreműködésével a gazdasági igazgató ellenőrzi, aki egyben a beszámoló elkészítésének felelőse. (3) A beszámolót a rektor, kancellár és a gazdasági igazgató írja alá. 7 (4) Indokolt esetben a beszámoló készítés időszakának feladatait, azok végrehajtásának ütemezését határidők, felelősök és közreműködők megjelölésével intézkedési tervben kell összefoglalni. Ebben szerepeltetni kell a saját döntés alapján elhatározható könyvvizsgálatot, a 6 Módosítva a Miskolci Egyetem Szenátusának 295/2016. sz. határozatával, 2016.12.23. napjától hatályos szöveg 7 Módosítva a Miskolci Egyetem Szenátusának 295/2016. sz. határozatával, 2016.12.23. napjától hatályos szöveg