Helyi tanterv a TÖRTÉNELEM tantárgy oktatásához 1. A tanterv szerzıi: 9. évfolyam: Szeglet Lajosné 10. évfolyam: Pataki Csilla 11. évfolyam: Szabó Éva 12. évfolyam: Bohár Jánosné 2. Óraszámok: 9. osztály 72 óra 10. osztály 72 óra 11. osztály 72 óra 12. osztály 96 óra SZAKKÖZÉPISKOLA 9 12. évfolyam 3. Általános célok: ok és feladatok: A szakközépiskolai történelemtanítás céljai és feladatai az általános iskolában tanult ismeretekre épülnek. A történelmi tanulmányoknak jelentıs szerepük van számos pozitív személyiségvonás kifejlesztésében, tudatosításában. A történelmi eseményekben résztvevık tetteinek ismerete, viselkedésük, döntéseik és cselekedeteik motívumainak megértése olyan kulcskompetenciák kialakulását teszik lehetıvé, amelyek által az egyén mint társas lény és állampolgár megtalálhatja helyét a társadalomban. A múltból a jelenbe vezetı utak feltárása pedig segít a jelenkor politikai, gazdasági, társadalmi jelenségeinek megértésében. A történelem és a hozzá kapcsolódó mőveltségterületek moduljainak feladata, hogy e célok eléréséhez a szükséges tartalmat közvetítsék. Ehhez a történelem és a társadalmi ismeretek elsajátításának olyan körülményeit kell megteremtenünk, ahol a tudás megszerzésének módja örömöt jelent a diákok számára. A történelem, a társadalom, megismerésében növekvı szerepet kell kapnia a média modern eszközeinek. A tanulók tudása ne szőköljön le pusztán a tények ismeretére, hanem mindez problémaérzékenységgel, a tudás bıvítésének igényével, az önálló tanulási, tájékozódási módszerek ismeretével is együtt járjon. Csak így alakulhat ki az iskolai tanulmányokon túlmutató pozitív viszony a társadalomtudományokhoz. A történelem eseményei és a személyiségek tettei, a mővelıdéstörténet megismertetése közben mód nyílik az egyes korokban érvényre jutó értékrendek vizsgálatára, az erkölcsi kategóriák változásának, érvényesülésének vagy kiüresedésének bemutatására. A múlt sorskérdéseiben mai életünk problémái is megjelenhetnek. Elemzésük, megértésük megerısítheti az egyént a társadalomért, a kisebb közösségekért, az önmagáért
vállalt felelıs magatartásban. Mindennek feltétele olyan kritikai szemléletmód fejlesztése, amelynek segítségével a jelenben és a múltban is képes a lehetséges az alternatívák meglátására és értékelésére. követelmények: A szakközépiskolai történelemtanítás a forráskezelés kézségeinek fejlesztésében jelentısen túllép az általános iskolai szinten. A szakközépiskolai tanulmányok végére a tanulóknak ismerniük kell a különbözı fajtájú elsıdleges és másodlagos források kezelésének, elemzésének alapszabályait, a tudományos anyaggyőjtés elemeit. Alapkövetelmény a tájékozódás kézsége könyvtárakban, kézikönyvekben, lexikonokban, atlaszokban, ismeretterjesztı folyóiratokban. Járatosnak kell lenniük az internetes keresıprogramok és a történelem továbbá társtudományai anyagát hordozó CD-ROM-ok kezelésében. A történelmi-társadalmi jelenségek ok-okozati viszonyai mindig összetettek. Miközben az oksági viszonyok felismertetésével igényt ébresztünk a történelmi jelenségek elrendezésére, a diákoknak tudniuk kell, hogy a történelemben nagyon ritkák az egyértelmő összefüggések. Okok és következmények bonyolult hálójában kell bemutatniuk és értelmezniük az egyének és csoportok indítékait, választási lehetıségeit és kényszereit is. Mindennek feltétele az adott történelmi-társadalmi helyzet lényeges és lényegtelen jelenségeinek elhatárolása. Kívánatos, hogy az egyén felelısséggel viszonyuljon a köz ügyeihez. Ezt a beállítódást erısítheti a történelemtanítás azzal, ha reális képet alakít ki a fiatalokban az egyének és csoportok szerepérıl az eseménynek alakulásában. Az ismeretszerzési és -feldolgozási képességek formálása elválaszthatatlan a kifejezıképességek fejlesztésétıl. A történelmi tanulmányik során a diákoknak el kell jutniuk az események elbeszélésétıl, az elsıdleges és másodlagos források pontos tartalmi ismertetésétıl, gondolatmenetük adatokkal és nevekkel együtt történı felidézésétıl a beszámolók és kiselıadások élvezhetı, követhetı megtartásáig, a problémafelvetés, magyarázat, fejtegetés, következtetés, érvelés szóbeli formáinak gyakorlati alkalmazásáig. Megfelelıen alkalmazva a történelem és a társtudományok legfontosabb fogalmait és szakkifejezéseit. Szóbeli, vagy írásbeli feladatok elvégzésekor törekedjenek a téma, probléma tömör, egyértelmő megfogalmazására, megoldására. A diákok ismerjék a vázlat- és a felelettervkészítés, a kivonatolás és jegyzetelés ( élıszóban vagy hangfelvételrıl elhangzó elıadásról, magyarázatról, fejtegetésrıl ), a táblázatkészítés technikáit, illetve a szövegszerkesztı programok alkalmazását. A képi kifejezés módszerei közül a középiskolában lehetıséget kell adnunk diagramok, grafikonok elkészítésére, elemzésére, képi ismerethordozók győjtésére, válogatására, esetleg készítésére ( fénykép, videofelvétel ). Fontos feladat az idıben való tájékozódás képességének és kézségének fejlesztése. Bármelyik történelmi esemény megismerésérıl is van szó, a megértés alapvetı feltétele, hogy a tanulók lássák egységben a topográfiai és a kronológiai adatokat. A diákoknak tudniuk kell az események sorrendjét, fel kell ismerniük az egyidıben zajló eseményeket. Tudniuk kell a legfontosabb évszámokat. Nem okozhat nehézséget számukra az egyszerő kronológiai táblázatok elkészítése, kronológiai munkák használata. Fontos a történelmi térben való tájékozódás képességeinek továbbfejlesztése is. A történelmi térképek olvasása, a terület és távolság kiszámítása és becslése, egyszerőbb térképvázlat önálló megrajzolása kézség szintő tudássá kell, hogy váljon. A diákoknak fel kell ismerniük a történelmi tér változásait. A legfontosabb történelmi helyeket el kell helyezniük
vaktérképen is. Képessé kell válniuk a történelmi és földrajzi térképek összekapcsolására, a történelem eseményeinek és a természeti feltételek viszonyának érzékeltetésére. Mindezek gyakorlása során alkalmat kell teremteni az ökológiai szemléletmód kialakítására is a történelmi jelenségek értelmezésében.
4. A TÖRTÉNELEM helyi tanterve 9. évfolyam Témakör: Az ıskor és az ókori Kelet Óraszám: 16 óra Az ıskor tárgyalásakor bemutatjuk a történelmi ismeretek esetlegességét, a tények többféle megközelíthetıségét, a szemléletbıl és a forrásanyag hiányosságából adódó különbözı elképzeléseket. A diákok a történelem sokszínőségét természetesnek vegyék, törekedjenek ennek felismerésére. Az ókori Kelet tárgyalásakor szükséges az alapfogalmak ( állam, társadalom, törvény ) tisztázása. Ne lezárt definíciókat adjunk, hanem folyamatosan bıvíthetı és árnyaltabbá tehetı megfogalmazást. A térség és a korszak sokszínőségét mutassuk be! Gyakorolható rajzok, makettek és képek összehasonlítása, a képek mellett a tárgyi emlékek forrásként való alkalmazása. Bevezetés a történelembe. Az emberré válás folyamata. Az élelemtermelés kialakulása. Az ısi hiedelemvilág. A folyamvölgyi kultúrák ( Mezopotámia, Egyiptom, India, Kína ). Városállamok és birodalmak. Vallás és kultúra az ókori Keleten. Eltérı források összevetése ( pl.régészeti és néprajzi eredmények). Ismeretterjesztı szövegek felhasználása, ellentétes nézetek bemutatása: Az emberré válás különbözı nézeteinek párhuzamba állítása. Lényegkiemelés: leegyszerősített ábra készítése az emberré válás folyamatáról. Tárgyi emlékek bemutatása élıszóban ( pl.a szakóca); kiselıadás pl.kheopsz piramisáról. Idıszámítás: Az egyiptomi v. a mezopotámiai történelem párhuzamba állítása. Idırendi táblázat készítése. Térképhasználat: Térképvázlatok Egyiptomról, Mezopotámiáról; tematikus térképek elemzése. Évszámok: A homo sapiens megjelenése, az élelemtermelés kezdetei. Kr.e.3000, Kr.e.XVIII.sz., Kr.e.X.sz., Kr.e.525. Személyek: Kheopsz, Hammurapi, II.Ramszesz, Dávid, Salamon, I.Dareiosz, Xerxész, Buddha, Si Huang-ti. Fogalmak: homo sapiens, ıskıkor, újkıkor, mágia, rézkor, bronzkor, vaskor, despotizmus, politeizmus, monoteizmus, biblia, állam, hieroglifa, vallási dualizmus, kaszt, buddhizmus, brahmanizmus. Topográfia:Rudabánya,Vértesszılıs,Mezopotámia,Egyipom,Fınícia, Palesztina,Sumer,Asszíria,Perzsia,India,Kína,Babilon,Türosz,Judea, Izrael, Jeruzsálem.
Témakör: Az ókori Görögország Óraszám: 17 óra Lehetıség van a földrajzi környezet és a történelmi folyamatok kölcsönhatásának vizsgálatára. A polisz születésével bemutatjuk a történelem sokrétőségét, hogy több évszázados fejlıdés eredményérıl van szó, az általános vonások mellett a poliszoknak voltak egyedi sajátosságai is. Fontos a történelmi személyiségek, tudósok, mővészek szerepének megismerése. Forráselemzések, ellentétes források összehasonlítása. Gyakoroltathatjuk a térképrıl való ismeretszerzést, térképolvasást. A krétai és a mükénéi kultúra. A polisz. A demokrácia kialakulása Athénban, a demokrácia fogalma. A spártai állam. A görög-perzsa háborúk, piac,pénz,kereskedelem a görög világban. Athén és Spárta párharca. A görög hitvilág, mővészet, tudomány és mindennapok. Nagy Sándor birodalma. Eltérı források összevetése: Periklész a demokráciáról és a szövetségesek adóiról. Ismeretterjesztı szövegek: Kiselıadások a görög mővészetekrıl és tudományokról. Vita rendezése: Arisztokratikus és demokratikus kormányzás. Görögök és perzsák. Lényegkiemelés: Egyszerősített ábra az athéni és spártai társadalomról, az állam mőködésérıl. Vázlatkészítés: Folyamatábra a görög történelem lényeges eseményeirıl ( arisztokrácia és démosz harca, görög-perzsa háborúk, Spárta és Athén ellentéte stb). Tárgyi emlékek bemutatása élıszóban: A görög szobrászat változása a tankönyvi képek segítségével. A görög hajótípusok. Változások történelmi folyamatok bemutatása: A polisz kialakulása, virágzása, hanyatlása. Gazdasági folyamatok. Idıszámítás: Párhuzamok az ókori Kelet államaival, idırendi táblázat készítése. Térképhasználat: Folyamatok ábrázolása térképvázlatra ( pl.görögperzsa háborúk, Nagy Sándor hadjáratai stb ). Évszámok: Kr.e.XIII.sz., Kr.e.776, Kr.e.62., Kr.e. 594,. Kr.e.508, Kr.e. 490, Kr.e.480, Kr.e.431-404, Kr.e.336-323. Személyek:Szolón,Peiszisztratosz,Kleiszthenész,Miltiadész, Leonidasz,Themisztklész,Periklész,Pheidiász,Hérodotosz, Thuküdidész Szókratész, Platón, Arisztotelész, Nagy Sándor. Fogalmak:polisz,arisztokrácia,arkhón,démosz,türranisz,eklesia,esküdtbíróság,demokrácia,sztratégosz,cserpészavazás,filozófia, hellenizmus. Topográfia: Athén, Spárta, Olümpia, Martahón, Thermopülai-szoros, Szalamisz, Spárta, Peloponnészosz, Makedónia, Alexandria.
Témakör: Az ókori Róma Óraszám: 19 óra A történelmi események több szálon futnak, ezért ügyelnünk kell a tananyag felépítésére ( témák, fogalmak, események ), a szükségszerő ismétlésre. Fontos fogalmak pontos kialakítása, az árnyalt fogalommagyarázat, hogy lássák a különbséget Nyugat-Európa, Közép-Európa és Kelet-Európa történelmében. Többféle forrást kell felhasználnunk ( írott források képek, ábrák térképek )! A szinkronlátásmód gyakoroltatása. Róma városállamból birodalommá válik. A köztársaság virágkora és válsága. Az egyeduralom kialakulása. A császárkor. Társadalom, államszervezet, hadsereg. Róma és a provinciák. A római hitvilág, mővészet, tudomány és jog. A mindennapi élet. A kereszténység kialakulása és elterjedése. A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása. Eltérı források összevetése: Augustus önéletírása és az ıt bírálók véleménye. Ismeretterjesztı szövegek: Kiselıadások történelmi személyiségekrıl (Caesar, Augustus stb). Vita: Patríciusok és plebejusok ellentéte. A néppárti politikusok fellépése stb. Lényegkiemelés: Egyszerősített ábra a római társadalomról, az állam felépítésérıl. Forráselemzés: kiemelve a szerzı szándékait, a forrás célját. Tárgyi emlékek bemutatása élıszóban: A római építészet jellegzetes emlékeinek ( vízvezeték, bazilika, diadalív, stb.) bemutatása képek segítségével. Változások, a történelmi folyamatok bemutatása: kiselıadás a gazdaságról, társadalomról stb. Idıszámítás. Folyamatok (pl. a plebejusok eredményei) idırendi táblázatának elkészítése. Térképhasználat: Tematikus térképek összevetése a történelmi folyamatokkal. Térképvázlat hadjáratokról. Évszámok:Kr.e.753,Kr.e.510,Kr.e.367,Kr.e.287, Kr.e.264-241Kr.e.218-201,Kr.e.168,Kr.e.48,Kr.e.31,212,313,395,476. Személyek:Hannibal,Marius,Sulla,Spartacus,Ciceró,Pompius,Ceasar, Antonius,Augustus,Traianus,Hadrianus,Diocletianus,Názáreti Jézus,Pál,Constantinus,Attila,Plutarkhosz. Fogalmak: patrícius,plebejus,cliens,consul,senatus,dictator,néptrubunus,censor, provincia,senatori rend,lovagrend,triumvirátus,principatus,limes,legio, colonus,dominatus,zsinagóga,diaszpóra,apostol,egyház,püspök,zsinat. Topográfia: Róma, Karthágó, Cannae, Záma, Hispania, Gallia, Actium, Dacia, Pannónia, Jeruzsálem, Konstantinápoly, Aquincum, Sopianae, Savaria.
Témakör: A korai feudalizmus történet Európában Óraszám: 11 óra A történelmi események több szálon futnak, ezért ügyelnünk kell a tanagyag felépítésére ( témák, fogalmak, események ), a szükségszerő ismétlésre. Fontos a fogalmak pontos kialakítása, az árnyalt fogalommagyarázat, hogy lássák a különbséget Nyugat-Európa, Közép-Európa és Kelet- Európa történelmében. Többféle forrást kell felhasználnunk ( írott források, képek, ábrák térképek )! A szinkronlátásmód gyakorlása. A Frank Birodalom kialakulása. A nyugati és keleti kereszténység eltérı fejlıdése.a feudális gazdasági-társadalmi rend kialakulása. A Bizánci Birodalom fejlıdése. Az iszlám és az arab világ. Az államalapítások kora Közép- és Kelet-Európában. Ismeretterjesztı szövegek felhasználása: kiselıadások az életmódról, hadtörténetrıl, stb. Lényegkiemelés: egyszerősített ábrák készítése ( pl. a hőbéri rendszerrıl ). Tárgyi emlékek bemutatása élıszóban: a gazdálkodás ismertetése fényképek, korabeli tárgyak segítségével. A hajózás, az építkezés, fegyverzetek összehasonlítása a rómaiakkal. Változások, történelmi folyamatok bemutatása: a társadalom, a gazdaság, a fegyverzet, az egyház átalakulása. Idıszámítás: régiók fejlıdésének összehasonlítása idırendi táblázattal. Térképhasználat: az egyes régiók felismerése. Évszámok: 622,732,800,843,962,1054. Személyek: Klodvig, Martell Károly, Kis Pippin, Karolingok, Nagy Károly, Szent Benedek Justiniánus, Cirill és Metód, I,(Nagy )Ottó, Mohamed. Topográfia:Poitiers,Aachen,Konstantinápoly,Egyházi(Pápai)Állam, Kijev, Mekka Cordoba, Bagdad. Fogalmak: gróf-grófság-ırgrófság, ortodox egyház, római katolikus egyház, pápa, szerzetes, kolostor, bencés rend, hőbérbirtok, jobbágy, robot, allódium, iszlám, Korán, kalifa. Témakör: A magyar nép története az államalapításig Óraszám: 7 óra Fontos tudatosítani, hogy a korszakról alkotott kép jórészt feltevéseken alapul ( források hiánya). Szükséges megmutatni a viták hátterét, a tudományágak eltérı módszereit. Törekedni kell arra, hogy a diákoknak szilárd ismeretei is legyenek a korszakról. Elıtérbe kerül a forráskritika. Az írott források mellett a tárgyi emlékek, az ábrák a térképek is komoly szerepet kapnak. A magyar nép ıstörténete és vándorlása. A honfoglalástól az államalapításig. Géza fejedelem és István király életmőve. Eltérı források összevetése: régészeti, nyelvészeti és írások források összehasonlítása. Ismeretterjesztı szövegek felhasználása: az ıshaza helyének
meghatározása különbözı munkákban. Vita: a honfoglalás kérdései (pl.a kettıs honfoglalás). Lényegkiemelés: leegyszerősített ábra a finnugor népek családjáról, István király államszervezetérıl. Tárgyi emlékek bemutatása élıszóban: a nomád életmód rekonstruálása tárgyi és írásos emlékek segítségével. Változások, történelmi folyamatok bemutatása: népünk vándorlásának végigkövetése. Hogyan változott meg a magyarság életmódja a Kárpátmedencében? Idıszámítás: összehasonlító idırendi táblázat a magyar és az egyetemes történelem korabeli eseményeirıl. Térképhasználat: folyamatok nyomon követése ( vándorlás, honfoglalás, kalandozások ). Évszámok: 896,955,973,997-1000-1038. Személyek: Álmos, Árpád, I. István király, Géza fejedelem, Koppány, Imre herceg, Szent Gellért püspök. Topográfia: Baskíria, Levédia, Etelköz, Vereckei-hágó, Augsburg, Pannonhalma, Esztergom. Fogalmak: nomadizmus, kettıs fejedelemség, nemzetség, törzs, székely, kalandozások, szeniorátus, vármegye, ispán, tized. Témakör: Mindennapi élet, életmódtörténet A hétköznapi emberek életének megismerése. Óraszám: 2óra 1. A család és az iskola az ókori Rómában. 2. Elméletek, mítoszok a magyarság ıstörténetérıl. Szövegek, képek, reprodukciók elemzése, kiselıadások.
10. évfolyam Témakör: Az érett középkor Óraszám: 10 óra A középkori egyház, a világi hatalom, a mővelıdés fıbb vonásainak, a középkori ember életének bemutatása. A középkori egyház és az uralkodói hatalom Európában A lovagkor A szabad költözéső jobbágyság és a vándormozgalmak A középkori városok A középkor mővelıdése Mindennapok a középkorban - lényegkiemelés egyszerősített ábra - térképhasználat - tanulói kiselıadás - forráselemzés Évszámok: 1066, 1095, 1122, 1215, 1302, 1278 Személyek: I.(Hódító) Vilmos, VII. Gergely, IV. Henrik, III. Ince, IV. Fülöp, Habsburg Rudolf, Szent Ferenc, Szent Domonkos, Aquinói Szent Tamás Fogalmak: királyi udvar, kamara, kancellária, kiközösítés, keresztes hadjáratok, inkvizíció, eretnekség, kolduló rendek, városi önkormányzat, hospes, céh, skolasztika, egyetem, lovagi kultúra, romanika, gótika Topográfia: Szentföld, Velence, Flandria, Champagne, Párizs, Oxford, Hanza-városok, a levantei kereskedelem útvonala Témakör: Az Árpád-házi királyok kora Óraszám: 9 óra Az Árpád-házi királyok uralkodásának bemutatása, gazdasági és társadalmi változások ismertetése Az új rend megszilárdítása Szent László és Könyves Kálmán Az Aranybulla és a tatárjárás Gazdasági és társadalmi változások a XIII. században Az Árpád-kori kultúra - forráselemzés, források összehasonlítása - térképhasználat - lényegkiemelés, egyszerősített ábra, az Árpád-ház családfája Évszámok: 1077-95, 1095-1116, 1172-1196, 1205-35, 1222, 1235-1270, 1241-42, 1301 Személyek: I. András, I. László, Könyves Kálmán, III. Béla, Anonymus, II. András, IV. Béla Fogalmak: várnépek, várjobbágyok, bán, vajda, nádor, Szent Korona, regálé, serviens, báró, nemes, Aranybulla, familiaritás, székelyek, szászok, kunok Topográfia: Fehérvár, Pozsony, Horvátország, Erdély, Dalmácia, Szerémség, Muhi, Buda
Témakör: A késı középkor Óraszám: 12 óra A késı középkor gazdasági, társadalmi, politikai viszonyainak bemutatása, a nyugati, ill. keleti régió fejlıdésének összehasonlítása Nyugat-Európa válsága (éhínség, járványok, háborúk) Itália, a humanizmus és a reneszánsz Az angol és a francia rendi monarchia felemelkedése A német császárság és a pápaság hanyatlása A közép- és kelet-európai régió Az Oszmán Birodalom terjeszkedése - térképhasználat - idırendi táblázat - lényegkiemelés ábrákkal rendi monarchia, rendi győlések mőködése - tárgyi emlékek bemutatása élıszóban képek, ábrák alapján - vázlatkészítés Évszámok: 1356, 1410, 1415, 1453 Személyek: Lorenzo Medici, Machiavelli, Jeanne d Arc, Tudor-ház, Husz János, Gutenberg, III. Iván, II. Mohamed Fogalmak: rendiség, reneszánsz, humanizmus, husziták, szultán, szpáhi, janicsár Topográfia: Firenze, Prága, Rigómezı Témakör: Magyarország a XIV-XV. században Óraszám: 13 óra A magyar uralkodók trónrajutási harcainak bemutatása, a magyar állam újjászervezésére, megerısítésére való törekvésük ismertetése, politikájuk összehasonlítása a korabeli királyokéval. Magyarország helyének, jelentıségének meghatározása a korabeli Európában. Károly Róbert és Nagy Lajos Társadalmi változások Luxemburgi Zsigmond kora Védekezés az Oszmán-török terjeszkedés ellen, Hunyadi János Hunyadi Mátyás uralkodása Kultúra és mővelıdés - térképhasználat - forráselemzés - tanulói kiselıadás - tankönyvi képek, ábrák elemzése - idırendi táblázat, magyar és európai események párhuzama Évszámok: 1308-42, 1342-82, 1351, 1387-1437, 1396, 1456, 1458-90 Személyek: Csák Máté, Károly Róbert, Nagy Lajos, Luxemburgi Zsigmond, Hunyadi János, Hunyadi Mátyás, V. László, Kinizsi Pál
Fogalmak: bandérium, harmincad, kapuadó, szabad királyi város, bányaváros, mezıváros, úriszék, pallosjog, fınemes, köznemes, kilenced, ısiség, végvári rendszer, kormányzó, füstpénz, rendkívüli hadiadó, fekete sereg, Corvina Topográfia: Temesvár, Körmöcbánya, Selmecbánya, Besztercebánya, Visegrád, Havasalföld, Moldva, Kassa, Nikápoly, Nándorfehérvár, Szilézia, Bécs Témakör: Kora újkor Óraszám: 14 óra A földrajzi felfedezések hatásának bemutatása az európai gazdasági életre. A reformáció irányzatainak ismertetése. Az abszolút monarchiák és az angol alkotmányos monarchia összehasonlítása. A nagy földrajzi felfedezések és következményei Az atlanti hatalmak felemelkedése. A modern világgazdasági rendszer kialakulásának kezdetei Reformáció és katolikus megújulás Az abszolutizmus. A modern állam kialakulása A hatalmi viszonyok átrendezıdése Európában Az angol forradalom. A parlamentáris monarchia kialakulása A tudományos világkép átalakulása - térképhasználat - kiselıadás - összefoglaló táblázat készítése - lényegkiemelés egyszerősített ábra - videofilm: Az Inkák/1492 A paradicsom meghódítása - forráselemzés, források összehasonlítása Évszámok: 1492, 1517, 1588, 1618-48, 1640-49, 1689, 1701-14 Személyek: Aragóniai Ferdinánd, Kasztíliai Izabella, Kolombusz, Magellán, V. Károly, Luther, Kálvin, Kopernikusz, Galilei, I. Erzsébet, II. Fülöp, Cromwell, Richelieu, XIV. Lajos, Colbert, Nagy Péter Fogalmak: gyarmatosítás, konkvisztádor, ültetvény, világkereskedelem, abszolutizmus, reformáció, protestáns, evangélikus, református, ellenreformáció, jezsuiták, barokk, manufaktúra, anglikán, monopólium, puritán, Jognyilatkozat, merkantilizmus Topográfia: Genf, Németalföld, Antwerpen, London, Versailles
Témakör: Magyarország története a korai újkorban 1490-1711 Óraszám: 14 óra A három részre szakadt ország életének, gazdasági, társadalmi és politikai viszonyainak bemutatása. A Habsburg és törökellenes harcok ismertetése. A Jagelló-kor A török hódoltság A Habsburgok és a magyar rendek Az Erdélyi Fejedelemség virágkora A reformáció és a katolikus megújulás Magyarországon Gazdasági és társadalmi változások. Népesség és környezet A török kiőzése A Rákóczi-szabadságharc - térképhasználat - tanulói kiselıadás - tankönyvi ábrák elemzése - forrásfeldolgozás - összefoglaló táblázat készítése Évszámok: 1514, 1526, 1541, 1552, 1566, 1591-1606, 1664, 1686, 1699, 1703-11 Személyek: Dózsa György, II. Lajos, Szapolyai János, II. Szulejmán, Fráter György, Zrínyi Miklós, Báthory István, Károli Gáspár, Bocskai István, Bethlen Gábor, Pázmány Péter, Zrínyi Miklós (a költı és hadvezér), I. Lipót, Savoyai Jenı, II. Rákóczi Ferenc Fogalmak: örökös jobbágyság, hajdú, hódoltság, kuruc, labanc, rendi konföderáció, trónfosztás Topográfia: Mohács, Eger, Szigetvár, Sárospatak, Gyır, Várad, Nagyszombat, Szentgotthárd
11. évfolyam Témakör: A felvilágosodás és a polgári átalakulás ( 1721-1849 ). Óraszám: 21 óra A polgárság politikai hatalomátvételének bemutatása. Politikai célkeresések: a korszak államformáinak összehasonlítása. A felvilágosodás, a tudományos világkép kialakulása. A felvilágosult abszolutizmus Ausztriában és Poroszországban. Az orosz nagyhatalom. Az USA létrejötte. A polgári forradalom Franciaországban. A napóleoni háborúk és a Szent Szövetség Európája. Az ipari forradalom és társadalmi hatásai. Forradalmi hullámok 1849-49-ben. A XIX. század eszméi. Az ipari forradalom hatásai az életkörülményekre és a környezetre. Forráselemzés: források összehasonlítása: Függetlenségi Nyilatkozat + Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata. Térképhasználat: Napóleon csatái. Történelmi események összehasonlítása. Filmelemzés: Huhogók c.film. Évszámok: 1740-48, 1756-63, 1776, 1783, 1789, 1794, 1804-15, 1848. Személyek: Mária Terézia, II. József, Locke, Nagy Frigyes, Nagy Katalin, Montesquieu, Voltaire, Rousseau, Washington, Jefferson, Danton, XVI. Lajos, Robespierre, Metternich, Napóleon, Watt, Stephenson, Marx. Fogalmak: felvilágosodás, Enciklopédia, a hatalmi ágak megosztása, felvilágosodott abszolutizmus, nacionalizmus, liberalizmus, szocializmus, konzervativizmus, alkotmány, polgári szabadságjogok parlamenti rendszer, szavazati jog, emigráció, reakció, terror, kapitalizmus, tıkés, proletár, forradalom, alkotmányos monarchia. Topográfia: Poroszország, Lengyelország, gyarmatok Észak- Amerikában, Vendée, Waterloo. Témakör: Magyarország újjászervezése a Habsburg Birodalom keretei között ( 1711-1790 ) Óraszám: 10 óra Magyarország helyzetének bemutatása a Habsburg Birodalmon belül. Magyarország a XVIII. Századi Habsburg Birodalomban. Demográfiai változások, az etnikai arányok átalakulása. A társadalom képe. A felvilágosult abszolutizmus és a rendek összeütközése. Mária Terézia és II. József reformjai.
Mővelıdés, egyházak, iskolák. Ábrák, grafikonok, diagramok elemzése. Vita: II. József felvilágosult abszolutizmusáról. Kiselıadás: Mária Terézia. Évszámok: 1740-80, 1767, 1777, 1780-90. Személyek: III. Károly, Mária Terézia, II. József. Fogalmak: helytartótanács, betelepítés, kettıs vámrendszer, vallási türelem, állandó hadsereg, állami oktatás, úrbéri rendezés, nyelvrendelet. Topográfia: Határırvidék, Bánát. Témakör: A polgárosodás kezdetei Magyarországon ( 1790-1847 ). Óraszám: 10 óra A feudális rendszer hibáinak feltárásával a reformok szükségességének bemutatása, reformelképzelések összevetése. A napóleoni háborúk hatása Magyarországon. Az átalakuló társadalom nemesi, paraszti és városi életformák. Új elemek és elmaradottság a gazdaságban. A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás fı kérdései. Széchenyi és Kossuth reformprogramja. A nemzetiségi kérdés. A reformkori mővelıdés, kultúra. Forráselemzés: A Stádium 12 pontja-széchenyi. Vita: Széchenyi és Kossuth programjának összevetése. Térképhasználat: Nemzetiségek Magyarországon. Évszámok: 1795, 1825, 1830, 1832-36, 1844, 1847-48. Személyek: Martinovics Ignác, Kazinczy Ferenc, Kölcsey Ferenc, Deák Ferenc, Eötvös József, Kossuth Lajos, Batthyány Lajos, Széchenyi István, Wesselényi Miklós. Fogalmak: reform, polgári átalakulás, cenzúra, államnyelv, örökváltság, közteherviselés, érdekegyesítés, védıvám. Topográfia: Pest-Buda, Fiume, Vaskapu.
Témakör: Forradalom és szabadságharc Magyarországon ( 1848-49 ). Óraszám: 6 óra Szabadság, függetlenség, nemzeti önrendelkezés fogalmak segítségével magyarságtudatra nevelés. A pozsonyi országgyőlés. A pesti forradalom. Az áprilisi törvények. A forradalom elsı nehézségei: a nemzetiségek mozgalmai. A nemzeti önvédelem megszervezése és a tavaszi hadjárat. A Függetlenségi Nyilatkozat és a nemzetközi viszonyok. A szabadságharc bukása. Forráselemzés: Mit kíván a magyar nemzet. Térképhasználat: A szabadságharc csatái. Vita: Kossuth-Görgey szerepe a szabadságharcban. Lényegkiemelés: Vázlatkészítés a szabadságharc menetérıl. Tárgyi emlékek : bemutatása. Kiselıadás a szabadságharcban használt fegyverekrıl. Évszámok: 1848.III.15., IV.11., IX.11., IX.29., 1849.IV.6., IV.14., V.21., VIII.13., X.6. Személyek: Jókai Mór, Petıfi Sándor, Görgey Artúr, Klapka György, Bem József, Damjanich János, Jelasic, Windischgraetz, Haynau. Fogalmak: márciusi ifjak, nemzetırség, felelıs kormány, jobbágyfelszabadítás, választójog, függetlenség, nemzetiségi törvény. Topográfia: Pákozd, Isaszeg, Komárom, Segesvár, Arad, Világos. Témakör: A nemzetállamok és az imperializmus kora ( 1849-1914 ). Óraszám: 11 óra Az ipari fejlıdés gazdasági, politikai, társadalmi hatásainak bemutatása. Az elsı világháború elıtti hatalmi átrendezıdés vázolása. Gazdasági és társadalmi változások a fejlett országokban, a második ipari forradalom. A technikai fejlıdés hatása a környezetre és az életmódra. Az egységes Olaszország és Németország kialakulása. Polgárháború az Amerikai Egyesült Államokban. Gyarmatosítás : a brit birodalom. A keleti kérdés és a Balkán. Hatalmi viszonyok, katonai-politikai szövetségek a századfordulón. Topográfia: Európai nagyhatalmak befolyási övezetei, gyarmatai, Balkán. Kronológia: Szövetségek, háborús konfliktusok idırendi táblázata. Lényegkiemelés: Vázlatok készítése- szövetségi táblázata. Tárgyi emlékek: II. ipari forradalom találmányainak bemutatása. Évszámok: 1853-56, 1861-65, 1866, 1870, 1871, 1882, 1907. Személyek: III. Napóleon, I. Miklós, Cavour, Garibaldi, Bismarch, Viktória királynı, Lenin, Lincoln.
Topográfia: Krím-félsziget, Piemont, Német Császárság, Szuezicsatorna, Elzász-Lotaringia. Fogalmak: internacionálé, keresztényszocializmus, szociáldemokrácia, centrum, periféria, részvénytársaság, monopólium, középosztály, hármas szövetség, antant, bolsevik, keleti kérdés, szakszervezetek anarchizmus. Témakör: A polgárosodás kibontakozása Magyarországon ( 1849-1914 ). Óraszám: 7 óra A kiegyezés szükségességének, gazdasági, politikai elınyeinek bemutatása. A nemzetiségi politika által okozott problémák elırevetítése. A megtorlás, a Bach-rendszer kiépítése. A kiegyezés. Gazdasági és társadalmi fejlıdés-dualizmus korában. Az egyes társadalmi csoportok jellemzı életformái. Népességnövekedés. A nemzetiségi kérdés. A zsidóság emancipációja. Asszimiláció és kivándorlás. A városiasodás, az életmód, a tudományos és mővészeti élet fejlıdése. Politikai viszonyok. A kiegyezés rendszerének belsı ellentmondásai. Kronológia: A kiegyezéshez vezetı út idırendi táblázata. Lényegkiemelés: A dualista rendszer-vázlat. Kiselıadás: Deák Ferenc. Térképhasználat: A Monarchia a Balkánon. Filmelemzés: Szirmok, virágok, koszorúk. Évszámok: 1849.okt.6., 1867, 1868, 1875-90, 1896. Személyek: Ferenc József, Haynau, Bach, Deák Ferenc, Andrássy Gyula, Tisza Kálmán, Baross Gábor, Tisza István. Topográfia: Bosznia-Hercegovina, Budapest, Osztrák-Magyar Monarchia. Fogalmak: passzív ellenállás, kiegyezés, horvát kiegyezés, dualista monarchia, közös ügyek, millennium, úri középosztály, népoktatás, kispolgár, nagypolgárság, kivándorlás, asszimiláció, állami anyakönyvezés.
Témakör: Mindennapi élet, életmódtörténet. Óraszám: 2 óra Zalaegerszeg történetének bemutatása. A modern városfejlıdés. Tárgyi emlékek bemutatása: Göcsej Múzeum állandó kiállításának megtekintése. Lényegkiemelés: Vázlatkészítés. A tanuló ismerje városa történetét, a város szimbólumait, jelentıs személyiségeit. Ismétlési óraszám: 5 óra.
12. évfolyam Témakör: Az elsı világháborútól a nagy gazdasági válságig (1914-1929 ) Óraszám: 17 óra Az elsı világháború eseményeinek tükrében az okok és következmények láttatása, a háborús veszteségek társadalmi, gazdasági hatásainak elemzése, kivezetı utak keresése. Az elsı világháború kirobbanása, jellege, története. A Párizs környéki békék. Az orosz forradalmak. Az olasz fasizmus. A parlamentális rendszerek. A gazdaság és a társadalom új jelenségei a fejlett világban és a nıi emancipáció. Térképhasználat: Az I. világháború csatáinak helyszínei az atlaszban. Jelölésük a térképen. Lényegkiemelés: Egyszerősített ábra készítése, a szövetségi rendszerekrıl. Vázlatkészítés a hadieseményekrıl. Források elemzése: Az I. világháború veszteségei. A háború borzalmai a tankönyv forrásai alapján. A versaillesi békepontok elemzése. Tárgyi emlékek: Az I. vh. eszközei, fegyverek, A háború új vonásai. Kronológia: Idırendi táblázat készítése 1914-18 közötti fıbb helyszínek eseménytörténetérıl. Filmelemzés: Diktátorok szerepe a történelemben. A fasizmus fı vonásai. Évszámok: 1914-18, 1917, 1919. Személyek: II. Miklós, Charles Dawes, Sztálin, Trockij, Wilson, Stresemann. Mussolini. Topográfia: Szarajevó, Marne, Pétervár, Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, Csehszlovákia, Lengyelország, Balti államok. Fogalmak: antant, pánszlávizmus, kettıs hatalom, nıi emancipáció. Témakör: Az elsı világháború és következményei Magyarországon. A Trianon utáni ország élete ( 1914-1931 ). Óraszám: 15 óra Az I. világháború utáni helyzetbıl a kilábalás.útjaink megismerése, demokratikus, diktatórikus. Magyarország részvétele a világháborúban. Az ıszirózsás forradalom. Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása. Kísérlet a kommunista diktatúra megteremtésére: a Tanácsköztársaság. A trianoni béke. Hatása a gazdaságra, társadalomra, az etnikai viszonyokra. A határon túli magyarság sorsa. A Horthy-rendszer kialakulása és konszolidációja.( A magyar
külpolitika céljai és kapcsolatai ) A mővelıdési viszonyok. Térképhasználat: Tematikus térképekrıl, területi változások Trianon után. Lényegkiemelés: Vázlat készítése az ellenforradalmi korszak gazdasági, társadalmi viszonyiról és az életmódról. Ábraelemzés, körgrafikonok. Források elemzése: Horthy beszéde, Trianoni béke tartalma, Királypuccsok, Szent Istváni állameszme. A Horthy korszak elemzése a tankönyv forrásai alapján. Tárgyi emlékek: A korabeli fegyverek. Az iparosodás eredményei pl.ganz motorkocsik, Rádió, Telefon Kronológia: Idırendi táblázat készítése. Párhuzamok az egyetemes történelemmel. Kiselıadás: Horthy Miklós Évszámok: 1918.november 16.,1924. Személyek: IV. Károly, Károlyi Mihály, Kun Béla, Horthy Miklós, Bethlen István, Klebelsberg Kunó, Peyer Károly. Topográfia: Doberdo, trianoni Magyarország Fogalmak: proletárdiktatúra, vörös-és fehérterror, numerus clausus, antiszemitizmus, irredentizmus, revízió, társadalombiztosítás, konszolidáció. Témakör: A nagy gazdasági világválságtól a második világháború végéig ( 1929-1945 ). Óraszám: 15 óra A demokratikus és diktatórikus utak jellemzı sajátosságaival és következményeivel személyek történelemformáló szerepének láttatása. Az 1929-33-as világgazdasági válság. Válságkezelés az USA-ban. A nemzetiszocializmus hatalomra jutása és mőködési mechanizmusa. Náci ideológia és propaganda. A sztálini diktatúra az 1930-as években. A második világháború története. A holocaust. A szövetségesek gyızelme, a háború jellege. Térképhasználat: A II. világháború csatáinak helyszínei az atlaszban, jelölésük a vaktérképen. Lényegkiemelés: vázlat készítése a hadieseményrıl frontonként. Források elemzése: A II. világháború története a források tükrében Ránki György A II. világháború története címő könyv alapján. Antiszemitizmus kérdése korabeli szemtanú beszámolójából. Konferenciák tartalma. Tárgyi emlékek: A II. vh. fegyvernemei. Atombomba és a vegyi fegyverek, A fasizmus szimbólumai. Kronológia: Idırendi táblázat készítése, A versaillesi békepontok megszegésérıl és a hadieseményekrıl.
Filmelemzés: Hitler történelmi szerepe, személyiségvonásai, A fasizmus elítélése. Évszámok: 1929,1933,1936,1939.szept.1,1941.jún.22,1944.jún.6,1945.máj.8,aug.6 szept.2. Személyek: Roosevelt, Hitler, Churchill, Rommel, Montgomery, Zsukov, Eisenhower, De Gaulle. Topográfia: Brit Nemzetközösség, Leningrád, Pearl Harbor, Midway, Sztálingrád, Auschwitz, Hirosima, El-Alamein, Kurszk, Normandia. Fogalmak: tızsde, túltermelési válság, tervgazdálkodás, totális diktatúra, nemzetiszocializmus, koncentrációs tábor, népírtás, holokauszt, partizán, totális háború, antifasiszta koalíció. Témakör: Magyarország a gazdasági válságtól a második világháborús összeomlásig (1931-1945 ). Óraszám: 13 óra Összefüggések feltárása a háborúba sodródás okain és a revízió állomásain keresztül a magyar és az egyetemes történelmi események párhuzamba állításával. Gazdasági válság és jobbratolódás a belpolitikában. Magyarország háborús részvétele. A német megszállás. A holokauszt Magyarországon. A sikertelen kiugrás. A nyilas hatalomátvétel. Magyarország szovjet felszabadítása és megszállása. Térképhasználat: A II. vh. magyar helyszínei az atlaszban. Lényegkiemelés: Vázlat készítése az egyetemes és a magyar eseményekrıl táblázat formájában ok-okozati összefüggések feltárásával. Források elemzése: Korabeli források alapján a 2.magyar hadsereg katasztrófája, Horthy Miklós kiugrási kísérlete a tankönyv alapján. Tárgyi emlékek: A II. vh. magyar tárgyi emlékei. Kronológia: Idırend szerint az események rendszerezése, párhuzamba állítása az egyetemes történésekkel. Filmelemzés: Holocaust áldozatainak emléket állító film megtekintése és megbeszélése. Vita: Bethlen vagy Gömbös? kit és miért választ a politika. Évszámok: 1938.nov.2., 1939,márc.15., 1940.aug.30., 1941.jún.26., 1943.jan., 1944.márc.19., 1944.okt.15., 1944.dec.21., 1945.ápr. Személyek: Bajcsy-Zsilinszky Endre, Gömbös Gyula, Bárdossy László, Kállay Miklós, Szálasi Ferenc. Topográfia: Felvidék, Újvidék, Kárpátalja, Voronyezs, Don-kanyar. Fogalmak: nyilasmozgalom, zsidótörvények, hadigazdaság, gettó, deportálás, munkaszolgálat, hadifogság.
Témakör: A jelenkor ( 1945- napjainkig ). Óraszám: 16 óra A bipoláris világ hidegháborús politikájától az enyhülési folyamaton át a felbomlásáig. A ma emberének problémái a világban. Hidegháborús szembenállás a II. világháború után. A fejlett piacgazdaság, a demokratikus berendezés országai. Az európai integrácó története. A harmadik világ. A szocialista rendszerek kialakulása, fejlıdése és kudarca. A közel-keleti konfliktusok. Kelet-Közép-Európa és a Balkán a rendszerváltás után. Az emberiség az ezredfordulón: a globális világ és problémái. Térképhasználat: Bipoláris világ és a hozzátartozó országok; Harmadik világ országai és az európai integráció az atlasz segítségével. A gyarmati rendszer felbomlása. Lényegkiemelés: Önálló ismeretek szerzése a NATO-ról, KGST-rıl, Európai Unióról, ENSZ-rıl esetleg kiselıadások formájában. Tanulói beszámolók a jelenkori politikai helyzetrıl országonként és a globális problémákról. Források elemzése: ENSZ alapokmány. Helsinki záróokmány, bandungi nyilatkozat elemzése a tankönyv alapján. Tárgyi emlékek: A hidegháború tárgyi eszközei, szögesdrót, berlini fal őrhajó, mőhold, pl. számítógépek, videokamera, mint a XX. század technikai újításai. Kronológia: Idıszalag készítése a fıbb eseményekrıl: hidegháborúenyhülési folyamat diplomáciai történései. Filmelemzés: Született július 4-én, Európa Tanács. Évszámok: 1947,1948,1949,1956,1957,1961,1968,1975,1991. Személyek: Gandhi, Mao Ce-tung, Truman, Adenauer, Hruscsov, Kennedy, Brandt, Walesa, Reagen, Gorbacsov, Nehru. Fogalmak: vasfüggöny, hidegháború, fegyverkezési verseny, szociális piacgazdaság, európai integráció, NATO, harmadik világ, globális világ, enyhülési politika. Topográfia: NSZK, NDK, Kuba, Korea. Témakör: Magyarország a II. világháború után ( 1945-napjainkig ). Óraszám: 20 óra A pártállamtól a demokráciáig vezetı út magyar sajátos vonásai. A jelen politikai, gazdasági, társadalmi problémáinak felismerése. A háborús károk felszámolása. A demokratikus közélet kiépítésének
kísérlete. A párizsi békeszerzıdés. A határon túli magyarság sorsa. A kommunista diktatúra kiépítése. Életmód, mindennapok. A forradalomhoz vezetı út. Az 1956-os forradalom és szabadságharc. A Kádár-rendszer kiépülése: megtorlás és diktatúra. Az életmód átalakulása. Demográfiai változások, A rendszerváltozás ( államforma, szabadságjogok, függetlenség ). Lényegkiemelés: Az ok-okozati problémákra figyelemirányítás, pártlistákból, választási eredményekbıl, demográfiai helyzetekbıl következtetések levonása. Források elemzése: MNFF programja, MEFESZ 16 pontja a tankönyv forrásai alapján. A határon túli magyarság sorskérdései. Tárgyi emlékek: a pengı, élelmiszerjegy, kék cédula, ÁVH eszközei, munkatáborok tárgyi emlékei, 56-os zászló. Kronológia: Az egyetemes és a magyar események idırendi táblázatának önálló elkészítése, összefüggések felismerése. Filmelemzés: A Tanú, vagy a Te rongyos élet, A napfény íze c. filmek megtekintése. Évszámok: 1947.febr.10,, 1948,1949,1953,1956.okt.23,, nov.4, 1963,1968,1989.okt.23,1990,1991. Személyek: Mindszenty József, Nagy Ferenc, Rákosi Mátyás, Kádár János, Nagy Imre, Antall József, Göncz Árpád. Fogalmak: háborús bőnös, népbíróság, jóvátétel, kitelepítés, lakosságcsere, beszolgáltatás, ÁVH, pártállam, földosztás, internálás, munkástanács, ellenzéki mozgalmak, reformszocializmus.
Helyi tanterv a TÖRTÉNELEM tantárgy oktatásához SZAKISKOLA 9-10. évfolyam 1. A tanterv szerzıi: 9. évfolyam: Barabás Brigitta 10. évfolyam: Szakonyi Edit 2. Óraszámok: 9. osztály 72 óra 10. osztály 72 óra 3. Általános célok: ok és feladatok: A tantárgy tanításának alapvetı célja nemzeti történelmünk kiemelkedı eseményeinek, sorsfordulóinak felelevenítése. A tantárgy megismertet a modern társadalmak kialakulásának történelmi körülményeivel, mőködésük sajátosságaival, valamint felkészíti a tanulókat a társadalmi jelenségek értelmezésére és az állampolgári feladatokra. A történelem és társadalomismeret tantárgy felkelti a tanulókban a múlt és a jelen társadalmi kérdései iránti érdeklıdést, elısegíti a tanulók hazaszeretetének fejlesztését, felkészít a demokratikus közéletben való tudatos részételre és szerepvállalásra, hozzájárul a hazánkban élı nemzetiségek, etnikumok, a szomszéd népek, más országok és népek megismeréséhez és megértéséhez, hozzásegíti a diákokat ahhoz, hogy elfogadják a jogilag szabályozott demokratikus viszonyok alapelveit és értékeit. követelmények: A történelem és társadalomismeret tanításban a jártasságok és kézségek formálása a tananyag földolgozásának folyamatában, az ismeretszerzés gyakorlatában és önálló képességfejlesztı órákon történik. Ismeretszerzési és feldolgozási képességek Tudjon ismereteket meríteni közérthetı elsıdleges forrásokból, egyszerő statisztikai táblázatokból, grafikonokból, diagramokból, törvényrészletekbıl és egyéb forrásokból. Legyen képes társadalmi tapasztalataiból, valamint egyszerő és közérthetı szöveges és képi
információból származó ismereteit önállóan értelmezni, és következtetéseket levonni belılük. Legyen képes egy adott témához információkat győjteni az iskolai vagy más könyvtárban. A tanult történelmi események kapcsán tudja megkülönböztetni a tényeket, illetve az ezekhez kapcsolódó véleményeket. Értse meg, hogy több szempontból is nézhetjük a jelent és a múltat. Legyen képes a különbözı ismeretforrásokból ( újság, rádió, televízió stb. ) származó információkat kritikusan szemlélni. Értse a folyamatosság és a változás szerepét a tantervben szereplı társadalmitörténelmi folyamatokban. Értse, hogy a folyamatosságnak, az értékek ırzésének és a változásnak egyaránt nagy jelentısége van a társadalom életében. Értse, hogy az emberek az eseményeket és a változásokat különbözıképpen érzékelik és értékelik. Legyen képes személyek, helyzetek, események, intézmények bemutatása mellett azok egyszerő értékelésére is. Értékítéletét tudja röviden indokolni. Értse, hogy a személyek és a csoportok cselekedeteit helyzetük, érdekük és az adott történelmi helyzet hogyan befolyásolja. Tudja, hogy a társadalmi-történelmi jelenségeknek lehetnek egy idıben pozitív és negatív oldalai. Konkrét esetekben tudjon különbséget tenni jó és rossz történelmi döntés között. Legyen képes a többségi és kisebbségi vélemény megkülönböztetésére. Kifejezıképességek Tudjon rövid kiselıadást tartani különbözı forrásokból vett szemelvények alapján ( irodalmi mővek, tömegkommunikáció stb ). Legyen képes saját szavaival magyarázni egyszerő társadalmi-történelmi összefüggéseket. Tudjon a grafikonokból és statisztikákból egyszerő következtetéseket levonni. Sajátítsa el a kultúrált vitatkozás szabályait. Legyen képes egy-egy adott témáról néhány mondatban kifejteni önálló véleményét. Legyen képes a tankönyvbıl rövid önálló vázlatot készíteni. Tudjon önállóan győjtött képekbıl tablót készíteni. Szóbeli felelet, feladatlap megoldásához szükséges képességek. Tájékozódás az idıben Tudja a különbségeket és egybeeséseket a világtörténelem korszakai és a hazai történelem korszakai között. Konkrét események kapcsán különböztesse meg a jelent, a múltat. Tudja a tantervben szereplı évszámokat használni a történelmi idıben való tájékozódás céljából. Tudjon használni egyszerő kronológiai táblázatokat. Tájékozódás a térben Tudjon eseményeket leolvasni térképrıl. Tudja különbözı idıszakok térképeit összehasonlítani. Tudja megmutatni különbözı jellegő és méretarányú térképeken a tantervben szereplı topográfiai helyeket.
9. évfolyam Témakör: A nemzeti múlt kiemelkedı eseményei, sorsfordulói a honfoglalástól a mohácsi csatáig. Óraszám: 11 óra Ismerjék meg a tanulók nemzeti múltunk legfontosabb eseményeit. Tudják értékelni az egyes események jelentıségét. Sajátítsák el a legfontosabb fogalmakat, ismerjék meg a legfontosabb történelmi személyiségek, uralkodók, hadvezérek életét, tetteiknek mozgatórugóit. Tudjanak tájékozódni térben és idıben és tudják elhelyezni a legfontosabb helyszíneket, történelmi helyeket térképen. Alakuljon ki a diákokban a hazához való kötıdés, ragaszkodás minél erısebb tudata, hazaszeretet érzése. A honfoglalás menete, résztvevıi, a letelepedés okai, az államalapítás szükségessége. A keresztény középkori feudális királyság megszületésének körülményei. Géza fejedelem és Szent István király tevékenységének feltérképezése és elsajátítása. A középkori magyar királyság története, legkiválóbb uralkodók, hadvezérek: Károly Róbert, Nagy Lajos, Luxemburgi Zsigmond, Hunyadi Mátyás, II. Lajos. Egyszerő történelmi, társadalmi jelenségek összehasonlítása, egyszerő állítások és következtetések megfogalmazása. Néhány konkrét példán keresztül annak bemutatása, hogy az egyes események és személyek megítélése miként változott az idık folyamán. Forrásokból győjtött információk összevetése, egyszerő kronológiai táblázatok készítése tanári segítséggel. Fogalmak: törzsszövetség, fejedelem, táltos, királyi vármegye, ispán, nádor, legenda, Szent Korona, székelyek, fınemes, köznemes, város, végvár, Corvina. Személyek: Árpád fejedelem, Géza fejedelem, Szent István, Szent László király, Károly Róbert, Nagy Lajos, Hunyadi János, Hunyadi Mátyás, II. Lajos. Topográfia: Vereckei-hágó, Erdély, Dunántúl, Buda, Visegrád, Nándorfehérvár, Mohács. Évszámok: 895, 1000.
Témakör: Óraszám: Az önálló magyar királyság hanyatlása és bukása, a függetlenségi harcok. 13 óra Ismerje meg a mohácsi csatavesztés után jelentkezı belpolitikai problémákat, a török terjeszkedés veszélyeit, az ország három részre szakadását, az egyes országrészek életét. Ismerjék meg a tanulók a legfontosabb történelmi személyiségeket, azok tevékenységeit, a török kiőzésére tett kísérleteket, a török kiőzését, a Rákóczi-szabadságharc okait, eseményeit, eredményét. Tudják értékelni az egyes események jelentıségét, érezzék át a hazánkat sújtó török hódítás nehézségeit. Lássák meg a Rákóczi-szabadságharc jelentıségét a török kiőzése után. A mohácsi csatavesztés okai, résztvevıi. Az ország három részre szakadásának okai, az egyes országrészek élete. A török berendezkedés sajátosságai. A török kiőzésének eseményei. A Rákóczi-szabadságharc kialakulásához vezetı okok. Egyszerő történelmi, társadalmi jelenségek összehasonlítása, társadalmi és politikai viszonyokra vonatkozó egyszerő állítások és következtetések megfogalmazása önálló forráselemzés, táblázat készítése tanári segédlettel, tanulói beszámoló elkészítése. Fogalmak: török hódoltság, végvári harcok, hajdúk, kuruc-labanc, trónfosztás, Erdélyi Fejedelemség, Buda felszabadítása, szabadságharc. Személyek: II. Lajos, Szapolyai János, Habsburg Ferdinánd, Bocskai István, Bethlen Gábor, Zrínyi Miklós, II. Rákóczi Ferenc. Topográfia: Mohács, Eger, Buda. Évszámok: 1526,1541,1703,1711. Témakör: Magyarország a Habsburg Birodalomban (XVIII.sz ). A modern Magyarország megszületése a XIX. század folyamán, a polgárosodás kezdetei Magyarországon. Az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc. Óraszám: 25 óra Ismerjék meg a tanulók az abszolutizmus és a rendiség viszonyát a XVIII. századi Magyarországon. Ismerjék meg Mária Terézia és II. József politikáját. Ismerjék meg a tanulók a reformkort, a reformkori országgyőlések legfontosabb feladatai, a reformkor kiemelkedı alakjait, a reformkori magyar társadalmat, a nemzeti kultúra kiválóságait. Érezzék át a reformkor legfontosabb politikusainak a céljait, azok fontosságát, a hazáért érzett felelısséget, aggódást, szeretetet. Az abszolutizmus fogalma, a rendiség szerepe. A felvilágosodás két uralkodója: Mária Terézia és II. József. Egyszerő történelmi, társadalmi jelenségek összehasonlítása, következtetések levonása, ítéletalkotás. Tanulói kiselıadás elkészítése tanári segédlettel. Ábra, rajz készítése a adott témával kapcsolatban
tanári segítséggel. Személyek: Mária Terézia, II. József, Széchenyi István, Kossuth Lajos, Eötvös József, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Liszt Ferenc, Petıfi Sándor, Batthyány Lajos, Bem József, Görgey Artúr. Évszámok: 1723,1740-80,1780-90,1825,1830,1832-36,1844,1847,48,1848.március 15, 1848.szept.29, 1848.okt.6,1848.okt. 31,1849.febr.26-27, 1849.ápr.14,1849.júl.31,1849.aug.13,1849.okt.6. Fogalmak: népesség, gazdaság, abszolutizmus, rendiség, nemzetiségi viszonyok, úrbéri rendelet, türelmi rendelet, reform, reformkor, örökváltság, közteherviselés, államnyelv, feudális nagybirtok, önkéntes örökváltság, polgárosodás, Akadémia, 12 pont, sajtószabadság, felelıs kormány, jobbágyfelszabadítás, választójog, polgári átalakulás, nemzeti függetlenség. Topográfia: Buda,Pest,Pozsony, Pákozd,Debrecen, Isaszeg, Buda,Arad Témakör: Óraszám: A modern világ kialakulása a XIX. század folyamán. A nemzetállamok és az imperializmus kora. A polgárosodás kibontakozása Magyarországon. A boldog békeidık, a dualista rendszer válsága. 23 óra Ismerjék meg a tanulók a XIX. század uralkodó eszméit, a modern világ társadalmainak létrejöttét. Ismerjék meg a diákok a nagyhatalmi politika résztvevıit, a nagyhatalmi szövetségeket. Sajátítsák el a tanulók a kiegyezéshez vezetı politikai elızményeket, a kiegyezés tartalmát. Ismerjék meg a modern idık életforma változásait, a hazai kulturális és tudományos élet jelentıs képviselıit, a társadalom átalakulását, a dualista rendszer válságát. Érezzék át a tanulók a kiegyezés történelmi szerepét, jelentıségét. A modern világ kialakulása a XIX. század folyamán. A mezıgazdaságban és az iparban bekövetkezett változások. A modern társadalmak létrejötte. A XIX. század uralkodó eszméi: a nacionalizmus és a liberalizmus. Kiemelkedıen fontos szerepe van az összehasonlításnak, forráselemzésnek, forráskritikának, okok-következmények feltérképezésének, tanulói kiselıadásnak, kronológiai táblázat készítésének tanári magyarázattal, segítséggel együtt. Fogalmak: kapitalizmus, gızgép, szabadverseny, középréteg, munkásmozgalom, nacionalizmus, liberalizmus, konzervatívizmus, szocializmus, polgári átalakulás, nemzetállamok, imperializmus, központi hatalmak Antant, gyarmatbirodalom, monopólium, kiegyezés, gazdasági felzárkózás, polgárosodó társadalom, népességi és nemzetiségi viszonyok, városiasodás, tıkés fejlıdés, Osztrák- Magyar Monarchia, közös ügyek, dualizmus, nemzetiségi törvény, Millennium, kivándorlás, szociáldemokrácia. Személyek: Deák Ferenc, Andrássy Gyula, Ferencz József, Ady Endre, Csonka János, Eötvös Lóránd, Jedlik Ányos.