Tájékoztató TARTALOM - J. Általános jelentés. A) A ~a~yar külkereskedelmi statisztikai adatgyujtes........ 15* B) Az értékmegállapítás................... 21* c J Magyarország 1931. évi külkereskedelmi forgalmának ismertetése................... 23* D) összehasonlító táblázatok. L Magyarország külkereskedelmi forgalmának főeredményei a nemesfémek, az ércpénz és más értékek forgalma nélkül az 1920-1931. években............................... 50* 2. Magyarország külkereskedelmi forgalmának megoszlása a szállítás módjai szerint az 1927-1931. években................... 50* 3. Magyarország külkereskedelmi forgalma származási és rendeltetési országok szerint az 1927-1931. években................... 51* a) Behozatal........................ 51* b) Kivitel........................... 51* c) Összes forgalom............. 52* d) A külkereskedelmi forgalom mérlege.. 52* 4. Magyarország külkereskedelmi forgalma szisztematikus csoportosítás szerint az 1928-1931. években......................... 53* A) Nyersanyagok, félgyártmányok és gyártmányok szerint................ 53* B) Termelési ágak szerint............. 55* 5. Magyarország külkereskedelmi forgalma gazdasági ágak és rendeltetés szerint az 1928-1931. években................. 56* -6. Magyarország külkereskedelmi forgalmában szereplő legfontosabb behazatali és kiviteli áruk az 1931. (illetőleg 1930.) évi értéknagyságának sorrendjében az 1930. és 1931. években : A) Összes forgalom.................. 58* B) Származási és rendeltetési országok szerint részletezve : 1. Ausztria......................... 61* 2. Cseh-Szlovákia.................. 63* 3. Románia........................ 65* 4. Jugoszlávia...................... 67* 5. Német szabad k ikötők........ 69* 6. Németország................. 69* 7. Luxemburg...................... 72* 8. Svájc............................ 72* 9. Fiume...............,....... 73* 10. Trieszt.......................... 74* 11. Olaszország...................... 74* 12. Franciaország.................... 76* 13. Spanyolország.................... 77* 14. Portugália....................... 78* 15. Belgium........... 79* 16. Németalföld...................... 80* 17. Nagy-Britannia................... 81* TABLE DES MATI:ERES Lap 8* Avertissement I. Partie analytique A) Recueil des données statistiques caneernant le commerce extérieur de la Hongrie.... B) Évalnation des valeurs....... C) Exposé sur le commerce ex térieur de la Hongrie en 1931............. D) Tableaux comparatifs. 1. Résultats principaux du commerce extérieur de la Hongrie, non compris le mouvement des métaux précieux, monnaies métalliques et des autres valeurs de 1920 a 1931.... 2. Répartition du commerce extérieur de la Hongrie d' a prés les modes de transport pendant les années de 192? a 1931... 3. Commerce extérieur de la Hongrie suivant les pays de proven an ce et de destination pendant les années de 1927 a 1931....... a) Importations....... b) Exportations. :................. c) Mouvement total......... d) Balanec du. commerce extérieur.... 4. Commerce extérieur de la Hongrie suivant le groupement systématique pendant les années de 1928 a 1931....... A) D'aprés les roatieres premieres, demiproduits et produits fabriqués.... B ) D'aprés les branches de production 5. Commerce extérieur de la Hongrie d'apres les branches économiques et la destination, dans les années de 1928 a 1931....... 6. Principales marchandises de l'importation et de l' exportation figur an t dansle commerce extérieur de la Hongrie, d'apres l'ordre de l'importance de la valeur de 1931 (resp. 1930) pendant les années 1930 et 1931 : A) Mouvement total.... B ) Spécification suivant les pays de provenance et de destination : 1. Autriche........ 2. Tchéco-Slovaquie.......... 3. Roumanie........ 4. Yougoslavie.......... 5. Ports libres allemands.... 6. Allemagne............... 7. Luxembourg................ 8. Suisse............ 9. Fiume................... 10. Trieste.... 11. Italie................... 12. France........... 13. Espagne............ 14. Portugal.... 15. Belgique........... 16. Pays B.as............ 1?. Grande-Bretagne....... 1** Pages 8* 15* 21* 23* 50* 50* 51* 51* 51* 52* 52* 53* 53* 55* 56* 58* 61* 63* 65* 67* 69* 69* 72* 72* 73* 74* 74* 76*??* 78* 79* 80* 81"
Lap 18. fr szabad állam........... 83"' 19. Dánia............ 83* 20. Norvégia.............. 84* 21. Svédország.... 85* 22. Lengyelország........ 87* 23. Danzig............... 88* 24. Oroszország................. 88* 25. Litvánia...... 89* 26. Esztország.... 89* 27. Lettország................ 90* 28. Finnország.............. 90* 29. Bulgária....... 91* 30. Albánia....... 92* 31. Görögország.......... 93* 32. Málta......................... 94* 33. Törökország........... 94* 34. Cyprus..................... 95* 35. Szíria........ 95* 36. Palesztina......... 96* 37. Ázsiai olasz birtok............ 97* 38. Arábiai brit birtok............. 97* 39. Irak.......... 97* 40. Perzsia......... 97* 41. Brit-lndia és Straits Settlements... 98* 42. Sziám................ 98* 43. Holland-India............ 99* 44. Filippini szigetek........ 99* 45. Kína.... 99* 46. Japán......... 100* 47. Egyiptom.... 100* 48. Tripolisz........... 101 *. 49. Tonisz........... 101* 50. Algír.............. 1o1* 51. Marokkó............. 102* 52. Egyéb afrikai francia birtok.... 102* 53. Afrikai spanyol birtok........ 102* 54. Afrikai portugál birtok...... 103* 55. Afrikai belga birtok........... 103* 56. Afrikai brit birtok....... 103* 57. Egyéb afrikai olasz birtok.... 103* 58. Liberia............. 104* 59. Abesszínia....... 104* 60. -Brit-Észak-Amerika~....... 104* 61. Amerikai Egyesült Allamok...... 105* 62. Mexikó........... 106* 63. Kuba................. 106* _ 64. Portorikó........ 107* 65. Haiti.................... 107* 66. Brit-Nyugat-India.... 107* 67. Curacao.............. 107* 68. San-Salvador.................. 107* 69. Guatemala............... 107* 70. Honduras.............. 107* 71. Nikaragua....................... 107* 72. Costa-Rica....................... 107* 73. Kolumbia........... 108* 74. Venezuela.... 108* 75. Ecuador................. 108* 76. Peru........... 108* 77. Brazilia.... 109* 78. Chile.......................... 109* 79. Uruguay.................. 109* 80. Paraguay................. 110* 81. Argentína.... 110* 82. Ausztrália............ 111* 83. Új-Zéland........ 111* 7. Magyarország 1929-1931. évi külkereskedelmi forgalma az 1913. évi brüsszeli nemzetközi egyezmény árulajstroma szerint csoportosítva............. 8. A nemesfémek, az ércpénz és más értékek forgalma az 1929-1931. években........ 112* 112* Pages1 18. Irlande........................... 83 ~ 19. Danemark................. 83*' 20. Norvege................. 84*. 1 l 21. Suede.............. 85*, 22. Pologne............... 87 ~ 23. Danzig......................... 88*' 24. Russie................... 88* 25. Lithuanie................. 89 ~ 26. Esthonie.... 89*) 27. Lettonie................ 90*' 28. Finlande.................. go*, 29. Bulgarie.............. 91*l 30. Albanie............. 92*1 31. Grece............ 93*; 32. Malte................. 94*j 33. Turquie........... ;......... 94*J 34. Chypre...,...................... 95*1 35. Syrie.... 95* 36. Palestine................. 96*, 37. Possessions italiennes en Asi e.... 97* 38. Possessions anglaises en Arabie.... 97*: 39. Irak....... 97*; 40. Perse............. 97* 41. Indes Anglaises et Straits Settlements 98* 42. Siam....................... 98* 43. Indes-Néerlandaises............... 99* 44. Iles Philippines................. 99* 45. Chine......... 99* 46. Japon.... ;.......... 100* 47. Egypte............ :....... 100* 48. Tripoli........... 101* 49. Tunisie............. 101* 50. Algérie................. 101* 51. Maroc................... 102* 52. Autres J?OSsessions franc;aises enafrique 102* 53. Possess1ons espagnoles en Afrique 102* 54. Possessions portugaises en Afrique.. 103* 55. Possessions belges en Afrique.... 103* 56. Possessions anglaises en Afrique... 103* 57. Autres possessions italienn es en Afrique 103* 58. Libéria............ 104* 59. Abyssinie......... 104* 60. Arnérique-du Nord britannique.... 104* 61. États-Unis d'amérique............ 105* 62. Mexique............. 106* 63. Guba................... 106* 64. Porto-Rico................ 107* 65. Haiti................. 107* 66. Indes aceidentales anglaises...... 107* 67. Curac;ao............... 107* 68. San-Salvador............. 107* 69. Guatémala............... 107* 70. Honduras................... 107* 71. Nicargua.............................. 107* 72. Costa-Rica........................ 107* 73. Colombie.... 108* 74. Venezuela.......... 108* 75. Equateur............. 108* 76. Pérou........... 108* 77. Brésil................. 109* 78. Chili....................... 109* 79. Uruguay....... 109* 80. Paraguay................. 110* 81. République Argentine.... 110* 82. Australie............... 111* 83. NeuveUe-Zélande............. 111* 7. Commerce extérieur de la Hongrie de 1929 a 1931, groupé suivant la nomen~lature des marchandises établie d'aprés la convention internationale de Bruxelles de 1913.... 8. Mouvement en métaux précieux, monnaies métalliques et en autres valeurs de 19293.1931 112* 112* ll. Részletes k.imutatások. 1. Magyarország 1931. évi külkereskedelmi foralma a vámtarifa 37 tarifaosztálya szerint L agyarország 1931. évi külkereskedelmi for- 2 galma a származási és rendeltetési országok szerint :.. A) Menny1seg................. B) Érték..................... 3. :Magyarország 1931. évi külkereskedelmi forgalma árucsoportok és árunemek szerint a származási és rendeltetési országok részletezésével : I. Élő állatok (1-10. vámtarifaszámok) II. Állati nyerstermékek élelmezési célokra (11-30. vámtarifaszámok).. III. Élőnövények ; levágott friss és szárított növények (31-39. vámtarifaszámok)........ IV. Gyarmatáruk és fű s zerek ( 40./1._50. vámtarifaszámok)............ V. Gabona, hüvelyesek és magvak (51-76. vámtarifaszámok).... VI. Gyümölcsök (déli gyümölcsök is), vetemények, zöldségek és más növényi nyerstermékek, élelmezési és élvezeti célokra (77-123. vámtarifaszámok).. VII. Italok (124-134. vámtarifaszámok) VIII. Az élelmezési és élvezeti ipar más termékei (135-173. vámtarifaszámok). IX. Az italok készítésének és az élelmezési iparnak hulladéktermékei ( 174-182 v_ámtarifaszámok)........ X. Allati erede tű nyersanyagok és hulladékok (183-192. vámtarifaszámok).. XI. Az erdőgazdaság termékei ( 193-206. vámtarifaszámok)........... XII. Más növényi eredetű nyersanyagok és hulladékok (207-228. vámtarifaszámok)..................... XIII. Ásványok és ércek, ásványi és fémtartalmú hulladékok ( 229-248. vámtarifaszámok ).......... XIV. Savak, alkáliák, sók, cseppfolyósított gázok ; mesterséges trágyák (249-298. vámtarifaszámok)......... XV. Szén, tő zeg, aszfalt, ásványolaj, továbbá ezeknek, valamint a fának lepárolt és kivont termékei (299-330. vámtarifaszámok)......... XVI. Zsírok, olajok, viaszok, gyanták és ezek termékei (331-376. vámtarifaszámok).................. XVII. Keményítő, fehérje, enyv és termékeik ; ragasztőszerek (377-391. vám. tarifaszámokj.............. XVIII. Robbantó-, gyujtó- és világítóipari készitmények ; műanyagok (392-407. vámtarifaszámok)... XI X.. Cserző - és csávázókészitmények ; fes tő készitmények és festékek (408-422. vámtarifaszámok)........ XX. Illóolajok, illat- és zamatanyagok, esszenciák, illatszerek és kozmetikai készitmények (423-435. vámtarifaszámok)............. Lap 2 4 6 8 14 19 22 24 32 47 51 62 64 69 73 80 85 95 103 112 11 5 118 124 ll. Tableaux détaillés. 1. Commerce extérieur de la Hongrie en 1931 suivant les 37 classes du tarif des douanes 2. Commerce extérieur de la Hongrie, en 1931, suivant les pays de provenance et de destination : A) Quantités................ B )........................ 3. Commerce extérieur de la Hongrie en 1931 par graupes et espéces de marchandises avec spécification des pays de provenance et de destination : I. Animaux vivants ( N uméros du tari/ des douanes de l a 10).. o o o o o o o II. Produits bruts d'animaux pour alimentation (Numéros du tarif des douanes de ll a 30)... o o o o o. o III. Plantes vivantes ; plantes coupées fratches et séchées (Numéros du tarif des douanes de 31 a 39). o o o o o o IV. Denrées coloniales et épices ( Numéros du tar if des douanes de 40 a 50) o V. Céréales, légumes et semences (Numéros du tar if des douanes de 51 a 76) VI. Fruits (y compris les fruits du Midi), légumes, plantes potageres et autres produits végétaux bruts de consommation ( Numéros du tar if des douanes de 77 a 123) o o o o o o o o o.. o o o.. o o o. VII. Boissons (N uméros du tar if des douanes de 124 a 134) o o o o o. o o o o o... o VIII. Autres produits de l'industrie alimentaire (N uméros du tar if des douanes de 135 a 173)..................... IX. Déchets de la fabrication des boissons et de l'industrie alimentaire (Numéros du tar if des douanes de 17 4 a 182) X. Matieres brutes et déchets d'origine animale (N uméros du tar if des douanes de 183 a 192)......... XI. Produits forestiers (Numéros du tarif des douanes de 193 a 206)... 00 O OO XII. Autres roatieres brutes et déchets d'origine végétale ( Numéros du tar if des douanes de 207 a 228) XIII. Minéraux- et minerais, déchets minéraux et métalliques (N uméros du tar if des douanes de 229 a 248) XIV. Acides, alcalis, sels, gaz liquéfiés ; engrais chimiques (N uméros du tar if des douanes de 249 a 298) o o o o o XV. Charbon, tourbe, asphalte, huile minérale, ainsi que produits de la dis tillation et de l' extraction de ces roatieres et du bois ( Numéros du tari/ des douanes de 299 a 330) o o o o o. XVI. Graisses, huiles, cires, résines et leurs produits ( Numéros du tar if des douanes de 331 a 376) o o o o o o o o o o o XVII. Amidon et fécules, albumine, colles et leurs produits ; roatieres collantes ( N uméros du tarif des douanes de 377 a 391)......... XVIII. Produits de l'industrie des matieres explosives, inflammables et éclairantes; roatieres artificielles (Numéros du tarif des douanes de 392 a 407) o o. XIX. Extraits t annants, tinctoriaux et couleurs (Numéros du tarif des douanes de 408 a 422).. o o o o o o o o o XX. Huiles volatiles, roatieres odorantes et aromatiques, essences, parfumeries et préparations cosmétiques (Numéros du tar if des douanes de 423 a 435) o P ag es 2 8 19 22 24 32 47 51 62 64 69 73 80 85 95 103 112 115 118 124
Lap XXI. Finomított vegyi készitmények és azok nyersanyagai {436-467. vámtarifaszámok).................... 126 XXII. A faipar termékei (468-489. vámtarifaszámok).................... 132 XXIII. A papiros- és sokszorosítóipar termékei (490-534. vámtarifaszámok).... 143 XXIV. A fonás-, kefekötő - és szitakötő ipar termékei (535-544. vámtarifaszámok) 159 XXV. A textilipar termékei (545-624. vámtarifaszámok).................... 164 XXVI. Textilanyagokból konfekcionált cikkek (625-640. vámtarifaszámok).. 221 XXVII. Szőrme- és szűcsáruk (641-642. vámtarifaszámok).................... XXVIII. A bőr- és.bőrfeldolgozóipar termékei 229 {643-665. vámtarifaszámok)...... 230 XXIX. A kaucsukipar termékei (666-680. vámtarifaszámok)................. 243 XXX. Az üveg-, agyag-, cement- és kőipar termékei (681-721. vámtarifaszámok) 247 XXXI. A vas- és fémipar termékei (722-801. vámtarifaszámok)................. 259 XXXII. A gép- és villamossági ipar termékei (802-865. vámtarifaszámok)...... 322 XXXIII. J áróművek (866-892. vámtarifaszámok)............................ 359 XXXIV. Műsz erek, hangszerek, órák (893-930. vámtarifaszámok)................. 367 XXXV. A nemesfémfeldolgozás termékei ; drága- és féldrágakövek s az ezekből készült áruk {931-941. vámtarifaszámok)................... 378 XXXVI. Az eddigi tarifaosztályokban meg nem nevezett áruk {942-971. vámtarifaszámok).......................... 380 XXXVII. Nemesfémek; ércpénz és más értékek. (972-974. vámtarifaszámok)..... 393 4. Magyarország 1931. évi külkereskedelmi forgalma gazdasági ágak és rendeltetés szerint : I. Főeredmények..................... 395 II. Nyersanyagok, félgyárlmányok és gyártmánjok szerint : I. Elelmezési és élvezeti cikkek..... 397 II. Élő állatok...................... 398 III. A mezögazdaság és ipar segédanyagai........................ 399 IV. Ipar... ;....................... 399.'i. Magyarország 1931. évi külkereskedelmi forgalma szisztematikus csoportosítás szerint : I. Főeredmények...................... 403 A) Nyersanyagok, félgyártmányok és gyártmányok szerint............. 403 B) Termelési ágak szerint............ 406 I I. Nyersanyagok, félgyártmányok és gyártmányok szerint az áruk részletezésével. 407 I. Nyersanyagok (hulladékok is).... 407 II. Félgyártmányok................. 413 Pages XXI. Produits fins de la chimie et leurs. roatieres premiéres (Numéros du tarif des douanes de 436 a 467 J o o o o o o o 126 XXII. Ouvrages en bois (Numéros du tarif des douanes de 468 a 489 J o o o o o o o o o o o 132 XXIII. Produits de l'industrie du papier et de la reproduction (Numéros du tarif des douanes de 490 a 534)........ 143 XXIV. Produits de l'industrie du tressage, de la brosserie et de la tamiserie (N uméros du tarif des douanes de 535 a 544) o 159 XXV. Produits de l'industrie textile ( Numéros du tar if des douanes de 545 a 624 J o 164 XXVI. Articles confectionnés en roatieres textiles ( Numéros du tar if des douanes de 625 a 640) o o o o o o o o o o o o o o o o o o o 221 XXVII. PeUeteries et fourrures (Numéros du tari j des douanes de 641 a 642 J o o o 229 XXVIII. Produits de l'industrie du cuir et du travail du cuir ( Numéros du tarif des douanes de 643 a 665).. 230 XXIX. Produits de l'industrie du caoutchouc (Numéros du tarif des douancs de 666 a 680 J..................... 243 XXX. Produits de l'industrie du verre de la poterie, du ciment et de la pterre (N uméros du tarif des douanes de 681 a 721)...................... 247 XXXI. Produits de l'industrie sidérurgique et métallurgique (Numéros du tarif des douanes de 722 a 801).... o o 259 XXXII. Produits de l'industrie des machirres et de l' électrotechnique (N uméros du tari j des douanes de 802 a 865) o o o 322 XXXI I I. V éhicules (N uméros du tar if des do u ac nes de 866 a 892) ' o o o o o o o o o o o o o o 35 9 XXXIV. Instruments de précision, instruments de musique, horlogerie ( Numéros du tarifdes douanes de 893 a 930) o o o o 367 XXXV. Produits de l'industrie des métaux précieux ; pierres précieuses et demiprécieuses, ainsi qu'articles fabriqués de ces roatieres (Numéros du tarif des douanes de 931 a 941).. o o o o 378 XXXVI. Articles non dénommés dans les classes précédentes du tarif des douanes (N uméros du tarif des douanes de 942 a 971 J................... 380 XXXVII. Métaux précieux, monnaies métalliques et autres valeurs ( Numéros du tar if des douanes de 972 a 974)........ 393 4. Commerce extérieur de la Hongrie, en 1931, suivant les branches économiques et la destination: I. Résultats principaux.... 395 II. Suivant les roatieres premieres, demiproduits et produits fabriqués : I. Prod ui ts alimentaires et boissons.. 397 II. Animaux vivants............... 398 III. Matiéres, auxiliaires nécessaires a l'agriculture et a l'industrie o o o o o 399 IV. Industrie...................... 399 5. Commerce extérieur de la Hongrie pendant l'_année 1931 selon le groupement systématlque: I. Résultats principaux................. 403 A) Matiéres premiéres, demi-produits et produits fabriqués.............. 403 B) D' a prés les branches de production. 405 Il. Smvafolt les roatieres premieres, demipr?d.u!ts. et produits fabriqués, avec spec1f1catwn des marchandises....... 407 l. Matieres premieres (meme déchets) 407 II. Demi-produits................... 413 Lap III. Gyártmányok................... 419 IV. Nemesfémek; ércpénz és más értékek 435 6. A magyar mez őgazdasági termelés két fő ágának szerepe Magyarország külkereskedelmi forgalmában az 1931. évben............ 435? Magyarország 1931. évi külkereskedelmi for-. galroa az.1913. évi brüsszeli nemzetközi egyezmény árulajstromaszerint csoportosítva 438 8. Magyarország külkereskedelmi forgalmának kikészitési és javítási forgalma a vámtarifa 3? tarifaosztálya szerint a fontosabb áruk, illetőleg árucsoportok felsorolásával az 1931. évben: A ) Kikészitési forgalom........... 444 I. Tarifaosztályok és fontos áruk szerint 444 II. A származási és rendeltetési országok szerint......................... 452 B J Javítási forgalom.................. 455 l. Tarifaosztályok és fontos áruk szerint 455 II. A származási és rendeltetési országok szerint......................... 459 9. Magyarország előjegy zési raktárainak 1931. évi forgalma tarifaosztályok és a legfontosabb áruk szerint.........,.... 460 10. Magyarország 1931. évi átviteli forgalma : A ) Tarifaosztályok és fontos áruk szerint 462 B ) A fontosabb származási, ill etől eg rendeltetési országok szerint.............. 464 11. A darabszám, párok és folyó méterek. szerint kimutatott meanyiség súlyra átszámitva az 1931. évben............................ 465 III. Betűsoros tárgymutató a 37 tarifaosztályban foglalt árukról 471 Page III. Produits fabriqués............. 419 IV. Métaux précieux ; monnaies métalliques et autres valeurs.......... 435 6. Röle des deux premiéres branches de la production agricole hongroise dans le commerce extérieur de la Hongrie en 1931......... 436 7. Commerce extérieur de la Hongrie, en 1931, groupé suivant la nomenclature des marchandises établie d'aprés la convention internationale de Bruxelles de 1913......... 438 8. Trafic de perfectionnement et de réparation du commerce extérieur de la Hongrie suivant les 37 classes du tarif des douanes, avec spécification des marchandises importantes, resp. graupes de marchandises importan ts, en 1931 : A) Trafic de perfectionnement.......... 444 I. Suivant les classes du tarif des douanes et les marchandises importarrtes 444 II. Suivant les pays de provenance et de destination..................... 452 B) Trafic de réparation................ 455 I. Suivant les classes du tarif des douanes et les marchandises importarrtes 455 II. Suivant les pays de provenance et de destination..................... 459 9. Mouvement des entrepöts privés en 1931 suivant les classes du tarif des douanes et les marchandises les plus importarrtes....... 460 10. Trafic de transit de la Hongrie en 1931 : A ) Suivant les classes du tarif des douanes et les principales marchandises........ 462 B) Suivant les pays írnportan ts de provenance et de destination............. 464 11. Quantités indiquées par piéces (tetes), paires et me tres courants converties en poids en 1931 465 III. Index alphabétiquc dcs marcbandisas comprises dans les 37 classes du tarif des douanes............................... 505
Tájékoztató 1:.J;z áruk számbavétele a behozatalnál abban az idopontban történik, amidőn a külfö ldről érkez~~t árut a cí.mzett kiváltja, a kivitelnél pedig, amidon a felad? a kulföldre rendelt árut elszállítás végett feladja. Ez általános szabály alól kivételt ~épezn~k a ~azai nyilvános áruraktárakban (elő J.egyzési raktarakban) elhelyezett külföldi eredetű aruk, amelyek az átmeneti forgalom kiküszöbölése vég.ett a ~ülkereskedelmi statisztika céljaira nem az aruraktarban való elhelyezés alkalmával hanem csak akkor vétetnek számba, amidőn belföldi rendeltetéssel tényleg kiadatnak. 2. Az átvite~i f?rgalom adatai nem szerepeinek az 1--:-9 s~. táblazatokban. Az átviteli forgalom adatrut tarifaosztály?k, fontosabb áruk, illetőleg árucsoportok, valammt származási és rendeltetési országok. ~zerint, akár megszakítás nélkül, akár megszakítassal (tört forgalomban) vitettek át az országon, a közlernény 10. sz. táblázata ismerteti Az ~931: évtől kezdve a darabokban, párokban é~ fol7o m:te:ekben számba vett áruk mennyisége metermazsakra átszámítva mutattatik ki. Az 1931 é~ben a megtört átviteli forgalom adatai külön i ~ kr vannak mutatva. 3. A kül~öldről érkezett, illetőleg külföldre fela?ott?zon a~~k, amelyek a fél rendelkezése folytán kiváltas nélkul vagy pedig kiváltás után a feladók ~ak. u.tólag re~del~_ezésre bocsáttattak (kiváltott ~ kwalt~tl~n.vzsszkuldemények), a behozatali, illetoleg a klvlteh forgalomban nincsenek számbavéve. 4. A kikészítési és javítási forgalomnak tarifaosztályok, azo~ belü! fontos áruk, illetőleg árucsoportok,. v~lammt szarmazási és rendeltetési országok szermtl r~szletezés.ét a 8. számú táblázat tünteti ~el ~s. ~ edig az aktw és passzív kikészítési, illetőleg Jav1tas1 forgaimat külön-külön. Az. akt~.v forgalomban a behozott áruk a kikészít~s,_ Illetoleg javítás megtörténte után kerülnek kivi~elre,. mí~. a ~asszív forgalomban az áru kikészités, ille~oleg Javítás céljából megy külföldre ahonnan a.kik~szités, illetőleg javítás megtörtént~ után érkezik v1ssza. Az aktív kikészítési és javítási forgalomra vonatkozó adatok az 1-7. számú táblázatok adataiban A vertissement. r 1. La p~ise en considération des marchandises a ~portatlo~. se fait au moment, ou la marchandise arriv_ée de l etranger est délivrée au destinataire tandis qu'a l:exportation elle se fait au moment o~ ~a ~arc.h~dise destinée a l'étranger est enregistrée a. l expedltlon. Il n'y a que les marchandises d'ori ~me étrangere déposées dans les entrer óts publics u pays (entrepóts privés) qui fassent exception de cet te regle. générale. Pour éliminer le mouvement de transit, ces dernieres ne sont pas tenues en compte, au point de vue de la statistique du?ommerce extérieur, au moment de leur arrivée a l'entrepót, mais seulement lorsqu'elles sont délivrées pour une destination intérieure. ~ Les do~nées du mouvement de transit ne sont pomt comprises dans les tableaux 1 a 9. Les données d~ mouve~ent de transit suivant les classes ~u tarif, le~ artteles respectivement groupes d'artlcles plus Importants, puis suivant les pays de provenance et de destination sont contenues dans le tablea11: 10, sans considération du fait, si les ma~chandis?s. ont été transportées a vec ou sans arret (transit mterrompu) d'une frontiére a l'autre du pa?"s. A partir de 1931, les quantités des marchandises recueillies par unités, paires et metres co~rants s~nt. converties dans les tableaux en ~umtaux metnques. En 1931, les données du transit mterrompu sont relevés a part aussi. 3: Les marchandises arrivées de l'étranger ou expédiées, a }'étran~er remises postérieurement, sans ou apres etre délivrées,.a la disposition de l'expédite11:r _rar ordre de la partie (renvois retirés ou non retlres) ne sont p as prises en considération dans le mo~vement d'importation, respectivement d'exportahon. 4. La répartition du mouvement de perfectionnement et de réparation suivant les classes du tarif et dans celles-ci suivant les articles respective~ ment groupes d'articles importants et suivant les pays de provenance et de destination se trouve dans le tableau 8, sép~rément pour ce qui concerne le mou':ement.actlf et passif de perfectionne/ ment, respectivement de réparation. D~ns le mouvement actif, les marchandises imp_ortees sont réexpédiées a l'étranger apres perfectlonnement, respectivement réparation tandis que d:ms!e ;nouvement passif, la marchan(úse est expédiée a l ét:anger ~ux fins de perfectionnement ou de réparatwn, pms elle en revient apres l'exécution de ces travaux. Les données du mouvement actif de perfectionnement et de réparation sont comprises dans les don b~jlllfoglaltatna~, a passzív kikészítési és javítási r5rgalom adatai azonban nem foglaltatnak benn, mert a külkereskedelmi statisztika ez utóbbi adatokat 1929. évi január hó 1-től kezdve a rendes külkereskedelmi forgalomba nem veszi fel. A jóvátételi szállitásokra vonatkozó adatok az _7. számú táblázatok adataiban bennfoglaltatnak. 5. A kü l keres 1 {e d e l m1 f orga l om szarmaza.sl ' ' es ren- 1 deltetési országok szerint van részletezve. Német szabad kikötők, Fiume és Trieszt rovata alatt az onnan érkezett vagy oda feladott áruk közül csak azok az áruk vannak kimutatva, amelyeknél a tulajdonképpeni származási, illetőleg rendeltetési ország nem volt minden kétséget. kizáró módon megállapítható. A 3. számú táblázatban helyszűke miatt az országmegnevezéseket némely esetben erősen rövidíteni kellett. Az országok teljes megnevezése a tartalomjegyzékben a 3* és 4* lapon található. 6. A. külkereskedelmi eredmények az 1. és 2. számú táblázatban részletezve vannak a szállítás módjai szerint és e csoportosításnál az az irányadó, hogy az áru vasúton, folyamhajókon, postán vagy közúton lépett-e be az ország területére, illetőleg hagyta-e el az ország határát. Ez elv alkalmazása folytán egyes országoknál a szállítás feltűnő módjaival találkozunk, ami azzal magyarázható, hogy az illető viszonylatban nem közvetlen forgalomról van szó, hanem a szállítás egy más ország közvetitése útján történt. Az úsztatva érkezett szállítmányok a közúti forgalomban, a légi forgalomban lebonyolított árucsere pedig a postai forgalomban foglaltatik benn. 7. Az áruk mennyzsege az összes táblázatokban, a vámtarifának megfelelően, a behozatalban bruttó- vagy nettó-súlyban, darabokban, párokban vagy folyó méterekben, a kivitelben bmttó-súlyban, darabokban, párokban vagy folyó méterekben van feltüntetve. A behozatalban bruttósúlyban vannak kimutatva az olyan áruk, amelyeknek vámja 100 kg-kint 15 aranykoronánál nem magasabb, továbbá a folyadékok, kivéve a 322. t. sz. alá tartozó ásványolajtermékeket, a többi áruk nettósúly szerint vannak számbavéve. Ha a teljsúly szerint megvámolandó folyadékok tartánykocsikban szállíttattak, akkor az árunyilatkozatokon kimutatott nettó súlyhoz a göngyölet súlya gyanánt 18% számíttatott hozzá. A darabokban, párokban vagy folyó méterekben kimutatott áruk mennyisége a t áblázatokban dűlt számjegyekkel szerepel. A XXXIII. tarifaosztályban a 876., 880-883. vámtarifaszámok alatt felsorolt automobit Ivázak, automobilok és vasúti kocsik mennyisége a vámtarifának megfelel őell súly szerint van számbavéve, a megfelelő darabszám azonban jegyzetben van feltüntetve. nées des t ableaux 1 a 7, oependant celles du mouvement passif de perfectionnement et de réparation n'y sont pas comprises, car, a partir du 1er janvier 1929, la statistique du commerce extérieur n'insere plus ces dernieres données dans le commerce extérieur. Les données relatíves aux transports de réparation en vertu du traité de paix sont comprises dans les t ableaux 1 a 7. 5. Le mouvement du commerce ext érieur est spécifié suivant les pays de provenance et de destination La ruhrique Ports libres allemands, Finme et Trieste ne comprend que les marchandises arrivées de ces ports ou y expédiées, dont le pays de provenance, respectivement de destination n'a pas pu etre constaté de fa<;on a ne laisser subsister aucun doute. Dans le tableau 3, faute de place, nous avons du en certains eas fortement raccourcir les désignations des pays. La désignation complete des pays se trouve dans la table des matieres, pages 3* et 4*. 6. Les résultats du commerce extérieur sont spécifiés dans les tableaux 1 et 2 suivant les modes de transport et les marchandises sont réparties dans cette classification suivant les moyens de t ransport, chemin de fer, navigation fluviale, poste ou roulage, employés au passage de la frontiére en arrivant ou en quittant le pays. Par suite de l' application de ce principe, on rencontre, pour certains pays, des modes surprenants de transport, ce qui s'explique par le fait que dans la relation respective il ne s'agit pas d'un mouvement direct, mais que le transport s'est effectué par l'intermédiaire d'un autre pays. Les transports arrivés par flottage sont compris dans le mouvement sur routes, l'échange de marchandises effectué par transports aériens dans le mouvement postai. 7. La quantité des marchandises est indiquée dans tous les tableaux, conformément au t arif des douanes, en poids brut ou net, par pieces, paires ou en metres courants dans l'importation, en poids brut, par pieces, paires ou metres courants dans l'exportation. L'importation indique en poids brut les marchandises frappées d'un droit inférieur a 15 couronnes-or par 100 kg, puis les liquides, a!'exception des produits d'huile minérale du poste 322, les autres marchandises sont relevées en poids net. Dans le eas ou les liquides soumis au droit suivant le poids brut furent transport és dans des wagons-citernes, on a ajouté au poids net, indiqué sur la déclaration de marchandise, 18% a titre de tare. La quantité des marchandises indiquées en pieces, paires ou metres courants est imprimée en italiques dans les t ableaux. La quantité des chassis d'automobiles, des automobiles et wagons de chemin de fer énumérés aux postes 876 et 880 a 883 de la classe XXXIII du taril des douanes est indiquée suivant le poids conformé ment au tarif des douanes, le nombre correspondan1 des pieces est oependant mentionné dans les notes
101c Az egyes táblázatokban szereplő végösszegekben a nemesfémek, ércpénz és más értékek (972-974. vámtarifaszámok) adatai nem foglaltatnak benn, miután ez a forgalom a szaros értelemben vett külkereskedelmi forgalom körén kívül esik. 8. Az értékek a MagyaT K eteskedelmi Statisztikai Értékmegállapító Bizottság által az értékbevallások figyelembevételével megállapított kereskedelmi egységértékek alapján, vannak kiszámítva. Az egységértékek az 1-5., 8., 632., 636-640., 795cf1., 842., 843a., 884., 924-926., 953. vámtarifaszámoknál a darabszámra, a 656., 657. és 659. vámtarifaszámoknál p árokra, a 885 b f2. és 886. vámtarifaszámoknál folyó méterekre, a többi árunál a behozatalban a megvámolásnak megfelelőerr bruttósúlyra (bruttómétermázsára) vagy nettósúlyra (nettómétermázsára), a kivitelben bruttósúlyra (bruttómétermázsára) vonatkoztatva vannak megállapítva. A 625-628. vámtarifaszámoknál az 1927. évi augusztus hó 8-ától, az akkor életbe lépett kereskedelmi szerződés alapján, amely a szerződéses vámokat darab szerint állapítja meg, a menynyiség darab szerint van kimutatva, s igy az egységértékek ezeknél a vámtarifaszámoknál-a szerződéses vámmal behozott árukra nézve - darabszámra vonatkoztatva állapíttattak meg. Az 1929. évi november hó 3-ától kezdve a 857b/1., 857bf2., 894a. vámtarifaszámok alá tartozó áruk darab szerint, a 860a. vámtarifaszám alá tartozó áruk pedig folyó méter szerint vámoltatnak meg, s ezért ezekre az árukra nézve az egységértékek darabszámra, illetőleg folyó méterekre vonatkoztatva állapíttattak meg. A 938. és 974. vámtarifaszámok alá tartozó áruk forgalma csupán érték szerint van kimutatva, s az azoknál kimutatott érték az árunyilatkozatokon bevallott értékadatok alapján állíttatott össze. 9. Az egyes táblázatokban foglalt adatokra nézve t eljesen t ájékoztat a tartalomjegyzék, s így azok tartalmára vonatkozólag. minden közelebbi felvilágosítás mellőzhető. Csak a közlernény harmadik táblájára vonatkozólag jegyezzük meg, hogy a vámtarifa 37 tarifaosztálya szerint a vámtarifaszámok sorrendjében tartalmazza az egyes áruk forgalmi eredményeit. Több árunál (vámtarifaszámnál), különösen a mezőgazd asági cikkeknél, a vámtarifa beosztásán túlmenő a részletezés. Ezek a tételek az eredeti vámtétel után következnek és «Ebből» szóval vannak megjelölve. A harmadik táblázatban közöltetnek az egyes tarifaosztályokon belül összeállított fontosabb árucsoportok is, s a megnevezés előtt felsorolt vámtarifaszámok mut atják, hogy mely áruk foglaltatnak benn az egyes árucsoportokhan. 10. Minden egyes vámtarifaszámnál az árumeg- Les sommes totales figurant dans les différents tableaux ne comprennent point les données des métaux précieux, des monnaies en métal et autres valeurs (postes 972 a 974 du tarif des douanes), ce mouvement ne formant point l'objet du commerce extérieur propremont dit. 8. Les valeurs sont établies par la Commission hongroise de statisti7ue commerciale pour la fi' at ion des valeurs sur la base des valeurs d'unité commerciales, en prenant en considération les déclarations de valeur. Les valeurs d'unité ont été arretées par pieces relativement aux postes 1 5, 8, 632, 636 a 640, 795c/1, 842, 843a, 884, 924 a 926 et 953 du tarif des douanes, en paires pour les postes 656, 657 et 659, en metres courants aux postes 885b/2 et 886, et relativement aux autres marchandises en poids brut (q bruts) ou poids net (q nets) dans l'importation et en poids brut (q bruts) dans l'exportation conformément au dédouanement. A partir du 8 aout 1927, en vertu de la convontion commereiala entrée en vigueur ce meme jour, qui établit pour les postes 625 a 628 du tarif des douanes les droits conventionnels par pieces, les quantités en sont indiquées ainsi, done les valeurs d'unité de ces postes du tarif - relatívament aux marchandises importées soumises aux droits conventionnels - ont été arretées aux pieces. A partir du 3 novembre 1929, les marchandises des postes 857bf1, 857bf2, 894a sont dédouanées par pieces et les marchandises du poste 860a par mettes courants, done, pour ces marchandises, les valeurs d'unité sont établies pour pieces, respeetivament pour metres courants. Le mouvement des marcbandisas appartenant aux postes 938 et 974 du tarif des douanes n'est indiqué que suivant la valeur ; la valeur y fixée fut calculée sur la base des données déclarées. 9. Pour ce qui concarne les données des différents tableaux, la table des roatieres fournit tous les renseignements nécessaires, il ne parait pas nécessaire, par conséquent, de s'étendre a des explications dét aillées y relatives. Ce n'est que relativament au tableau 3 de la communication que nous désirons faire observer qu'il renferme les résultats du mouvement des différentes marchandises suivant les 37 classes du t arif et dans l'ordre des postes du tarif des douanes. Pour certaines marchandisos (postes du tarif des douanes), particuliere- - ment relativement aux produits agricoles, les détails vont au-dela de la répartition du tarif des douanes. Ces postes suivent les titres originaux et commeneant par le mot «E bből» (dont). Le tableau 3 contient aussi les principaux graupes d'articles rédigés a l'intérieur des différentes classes du tarif et les numéros du tarif précédant la désignation des marchandises indiquant les articles cont enus dans les différents groupes de marchandises. 10. Chaque numéra du tarif douanier est de- vancé par l'article du poste du tarif. Dan~ la présente publication, l'énumération des dr,oits aut_ott fel van tüntetve a várntarifa tétel- \!!levezés el_ő_ } k " leménvben az auton0m és szcr-, l' en oz.. nomes et conventionnels, pour causes d économi~, szama. A ~ k felsorolása takarékossági okokbol a é t é omise. Sur les droits des douanes, ~n tr~ u." e :ződéses va:o árookra vonatkozólag az időszakon d'entiers renseignements dans la publicatwn perwdique ((Autonom és Szerződéses Magyar V?m -elmaradt.. l v.. Autonom és Szerződé ses Magyar ki t rnegje eno ({.. vfrntarifan t eljes tá]ékozást nyu]t. tarifa)) (Tarifs des douanes autonomeset conventwnnels hongrois).. 1 On se sert des abréviations smvantes dans a A közleményben a következő rövidítések használ présent e publication : tattak: t t = k. m. n. n. külön meg nem neveze............. m. n. e. másutt npm e mlltet~_- k. e. a. külön engedély alapjan.............. q métermázsa.. kg. kilogramm g. ~:~:U..::: ::::::: ::::: :::::: :::::: : m centiméter F ~- milliméter.. m~ négyzetméter dm~ négyzetdeci'}léter cm~ négyzetcentiméter. 11. Az összehasonlító táblázatokban ~ főered, l nél az 1931 évi külkereskedelml adatok U.1~nyhe { nlítás célj. á.ból szflmhe vannak állítv a az ps:;ze aso, -- h son '1920-1930. évi adatokkal. A 6. szamu ossze a - l't ó táblázat a külkereskedelmi forgalomb~n sze :e lő összes származási, illető leg rend e~tetésl o~szá~ aotra kiterjed és a;>; 1930. és 1931. évl mennyiségi és értékadatokat tartalmazza. 12. A közlernény vége'n betűsoros tárgymutató áll. Ennek a segítségével tájékozódhatunk arról, ho~y az egyes árukra v onatko~ó fo~galmi adatok melyik vámtarifaszám alatt talalbatok meg. k. m. n. n. m. o. e. k. e. a. q kg. gr. m. cm. mm. m~ d m2 cm2 = sans autre iodication = non dpnommés spécialement = s ur permis Sflécial = quintal métrique - kilogramme = gram me = metre = ce n limetre = millimétre = metre carré = decimétre carré = ce n timétre carré 11. Dans les résultats principaux des t able_aux synop t 1ques,. les données du commerce. exténeur f de l'année 1931 sont mises en parallr.le, ~ux19~~s d'une comparaison, avec celles de. 1920 a. Le tableau synoptique no 6 s'étend a t ous l ~ s p~ys de provenanr.e, respectivement de d e s t~natwn figurant dans le commerce extérieur et contlent les données de quantité et de valeur des années 1930 et 1931... t ve 12. A la fin de la commurucatwn se rou. l'index alphabétique indiquant les numéros du ~arlf des douanes ou se trouvent les données _relatives au mouvement des différentes marchandlses.
I. ÁLTALÁNOS JELENTÉS. l. PARTIE ANALYTIQUE.
A) A magyar külkereskedelmi statisztikai adatgyüjtés*) - Recueil des données statistiques caneernant le commerce extérieur de la Hongrte.*) A külkereskedelmi statisztikai adatgyűjtést ezidő szarint az 1921. évi LII. t.-c. alapján am. kir. keresked lemügyi miniszternek a m. kir. pénzügyminiszterrel egyetértőleg kibocsátott 68'00 /1924. sz. rendelete szabályozza. Az idézett rendelet szerint a kűlkereskedelmi statisztika céljaira he kell jelenteni minden árut, amelyet az ország területére behoznak, az ország területé r ől kivisznek vagy az ország területén átvisznek. Az adatgyűjtés kiterjed a vasúton, a folyami hajókon, a postai forgalomban és a légi forgalomban szállított küldeményekre, továbbá a határon át tengelyen; dereglyéken és efféle vízi j áróműveken, tutajokon, iparvasutakon szállított árukra vagy lábon áthajtott állatokra is. Az adatgyűjté s alapján számbavehetök az utas- és poggyászforgalomban szállított kereskedelmi firuk is, mert ezek a küldemények is vámkezelés alá esnek. A postai szállításban és a légiforgalomban átvitt küldeményeket a rendelet kiveszi az adatgyűjtési kötelezettség alól, mert az adatgyűjtés nagy nehézségekkel találkoznék. Az adatgyűjtés kiterjed a postalevelekben szállított árukra is, ellenben a pénzeslevelekben, valamint a személyés érintkezés útján lebonyolódó forgalomra nem. A magyar külkereskedelmi statisztika adatgyűjtéséb en az 1931. év végén 143 vámhatóság, 1.123 vasúti állomás, 62 folyamhajózási ügynökség vagy állomás és 22 vámközvetítő és kicserélő postahivatal vett részt. Az adatgyűjtésben kö zreműköd nek a nyilvános áruraktárak is. Az adatszolgáltatásban természetesen résztvesz mindenki, aki külföldröl árut hoz be vagy más országba árut szállít. A külkereskedelmi statisztika a forgaimat a vámeljárás szerint osztályozza és pedig : 1. behozatal a szabadforgalomban, 2. kivitel a szabadforgalomban, 3. behozatal az előjegyzési forgalomban, 4. kivitel az előjegyzési forgalomban, 5. átviteli forgalom. Le recueil des données statistiques caneernant le commerce extérieur est réglé actnellement par le décret N 6.600/1924 émis par le Ministre royal hongrois du Commerce d'un commun aceord avec le Ministre royal hongrois des Finances sur la base de la Loi LII de 1921. Le décret précité ordonne aux fins de la statistique du commerce extérieur, la déclaration de toute marchandisa importée dans le territaire de l'état, exportée du territaire de l'état, ou transitée par Ie territaire de J'État. Le recueil des données s'étend aux envois transportés par chemins de fer, par la navigation fluviale, par la poste et par avions, puis aux marcbandisas passant par les frontiéres en voitures, en chalands et autres embarcations fiuviales semblables, en radeaux, par chemins de fer industriels, ou aux bestiaux t ransportés sur pied. Le recueil des données permet la prise tm considération des marcbandisas commerciales transportées dáns le t rafic des voyageurs et des bagages, ces envois étant également soumis a l'examen douanier. Le décret fait exception du trafic de transit par la poste ou par avions au point de vue de l'obligation du recueil des données, vu qu'il y rencontrerait de grandes difficultés. Le recueil des données s'étend aussi sur les envois expédiés dans des lettres postales, par contre, il ne s'étend pas sur les échanges s'effectuant dans de lettres chargées ou par person-nes. Dans le recueil des données de la statistique concerriant Ie commerce extérieur hongrois ont participé, a la fin de 1931, 143 autorités douaniéres, 1.123 stations de cbemins de fer, 62 agences ou stations de navigation fluviale et 22 bureaux de poste occupés d'entremise et d'échange douaniers. Les entrepöts généraux participent également au recueil des données. L'indication des données s'impose naturellement a quiconque importe des mar-. chandises de l'étranger ou qui en transporte dans d'autres pays. La statistique du commerce extérieur classifie le mouvement suivant le procédé douanier j notamment : 1 o im portation en trafic Iibre j 2 exportation en trafic libre j 3 importation sous le régime de l'admission temporaire; *) Az általános jelentést Meszlényl Emil dr., mlniszterl titkár lrta. - La partie anal11tique a pour auteur le Dr Emile Mesz'én11i, secrétaire ministériel.
16-1< A vámmentesített árukat a külkereskedelmi statisztika csak akkor tekinti behozott áruknak, ha utólag még az is megállapítást nyer, hogy az áru tényleg belföldön maradt. Az átviteli forgaimat a külkereskedelmi statisztika kétfelé választja aszerint, hogy a küldemény külföldről közvetlenül külföldre szállíttatott-e {közvetlen átviteli forgalom) vagy pedig a belföldön átmenetileg megállapodott-e (megtört átviteli forgalom). Az adatgyűjtés általában a felek által beszolgáltatott árunyilatkozatok alapján történik. Az árunyilatkozatokon bevallott adatokat az adatgyűjtő hatóság vagy intézmeny tartozik ellenőrizni. Általános elv az, hogy a vámkezelés alapjául szolgáló minden egyes okmány után egy árunyilatkozatot kell kiállítani. Az adatgyűjtés alapja tehát a vámokmány. Az árunyilatkozatokon minden adatot he kell vallani, amely a kérdéses küldeményre jellemző. A legfontosabb adatok az árumegnevezés, az áru mennyisége, értéke, a termelő ország, továbbá a behozatalnál a kereskedelmi származási, a kivitelnél pedig a kereskedelmi rendeltetési ország. A vasúton és hajón érkezett és szabadforgalomra rendelt vámköteles áruk után az árunyilatkozatot a vámárubevallással együtt kell bemutatni. A vámhivatal az árunyilatkozatot felülvizsgálja és lebélyegzi. Ha a megvámolás a rendeltetési állomást megelőző helyen t örtént, az árunyilatkozatot a fuvarlevélhez kell mellékelni és azt a címzett az áru kiadása alkalmával a még szükséges adatokkal kiegészíti és az állomásnak szalgáltatja be. Az állomásnak szalgáltatja be a fél az árunyilatkozatot akkor is, ha az árut a rendeltetési állomáson az áru kiadása előtt vámoltatja meg. Ha az árut a fél a rendeltetési állomásnál továhbszállíttatja, más állomásra küldi, fővámhivatali, köz- vagy magánvámraktárba beraktároztatja, házi szemlét kér, stb., kettős példányú ú. n. ideiglenes árunyilatkozatot kell kiállítania, amelynek első példányát az állomásnak beszolgáltatja, a másodpéldány pedig a vámokmányokkal az árut kiséri. A behozatali árunyilatkozatot akkor kell bevonni, amikor az árut megvámolják A vasúton és hajón érkezett vámmentes árukat rendszerint már a határvámhivatal vámmentesíti. Az árunyilatkozatot tehát már itt kell a félnek (hivatalos vámközvetítőnek ) kiállítania. Az árunyilatkozat a határállomásról a fuvarlevél szerint 4 exportation sous le régime de l'admission temporaire ; 5 trafic de transit. La statistique du commerce extérieur ne considere les marchandises exemptes de droits comme marchandises importées que dans le eas ou il serait vérifié ultérieurement que la marchandise est restée réellement a l'intérieur. La statistique du commerce extérieur divise le trafic de trausit en deux catégories, suivant que l'envoi a été transporté directement d'un pays étranger a un autre pays étranger (trafic de trausit direct), ou qu'il s'est arreté transitoirement a l'in-. térieur (trafic de transit interrompu). Le recueil des données se fait en général sur la base des déclarations de marchandises présentées par les parti es. L' autorité ou l' institution exécutant le recueil des données est tenue a vérifier les données déclarées. C'est un principe général qu'il faut rédiger une déclaration de marchandises pour tou t document servant de base au procédé douanier. C'est done le document douanier qui sert de hase au recueil des données. La déclaration de marchandises doit comprendre toutes les données caractéristiques pour l'envoi en question. Les données les plus irnportantes sont : désignation, quantité, valeur de la marchandise, pays producteurs, puis, pour l'importation : les pays de provenance commerciale, pour l'exportation : les pays de destination commerciale. Les déclarations de marchandises des envois passihles de douane arrivés en chemin de fer et en hateau et destinés au trafic lihre doivent etre présentées simultanément avec les déclarations en douane. Le hureau de douane vérifie la déclaration de marchandises et y appose son timhre. Si le dédouanement se fait a un endroit en dega de la station de destination, la déclaration de marchandises doit etre annexée a la lettre de voiture et le destinataire la complete, lors de la livraison, des données eneore nécessaires et la remet a la station. La déclaration doit etre remise a la st ation dans le eas également ou le dédouanement se fait a la station meme, avant la livraison de la marchandise. Si la partie réexpédie la marchandise de la station de destination, si elle la fait enregistrer a une autre station, si elle la fait déposer dans l' entrepöt général des douanes ou dans un autre.entrepöt douarier public ou privé, si elle demande une visite a domicile, et c., elle est tenue a dresser une déclaration dite provisoire de marcbandises en double exemplaire, dont l'un est remis a la station,!'autre accompagne la marchandise annexé aux documents douaniers. Les déclarations de marchandises sont retirées lors du dédouanement. Les marchandises exemptes de droit s arrivées en chemins de fer et en bateau sont ordinairement exemptées par le bureau de douane de la frontiere. C'est done la déja, que la partie (entremetteur officiel des douanes) est obligée de dresser la déclamegjelölt rende!_tet~s i állomásig kiséri az. árut,_ ~hol fél a még szukseges adatokkal azt kiegészül és :z állomásnak beszolgáltatja. Az el őjegyzési forgalomban vámkezelt áruk bejelentésére úgy a behozat.alban, mint a kivitelben killön árunyilatkozati ürlapok szolgálnak, amelyek a felsorolt árunyilatkozatoktól abban különböznek, hogy az árunyilatkozatokon az előjegy zési forgalomra vonatkozó több kérdés is szerepel. A külkereskedelmi statisztika az előjegyzési forgaimat a követke z ő részletezéssei dolgozza fel : a) belföldi (aktív) ki készítési forgalom, b) külföldi (passzív) ki készítési forgalom, c) belföldi (aktív) javít ási forgalom, d) külföldi (passzív) javítási forgalom, e) elője~:,'yzési raktárak forgalma. A belföldi (aktív) kikészítési, valamint a javítási forgalom adatai a külkereskedelmi forgalom eredményeiben bennfoglaltatnak A külföldi (paszszív) kikészítési és javítási forgalom adatai azonban az 1929. évtől kezdve a külkereskedelmi forgalom adl'!taiha'n nem szerepelnek, azonban azokat a Statisztikai Hivatal külön kimutatásban közzéteszi. A z előj egyzési raktárakról megvámolt külde- J Magyarország külkereskedelmi forgalma 1931. 1 7 ~ ration de marchandises. La déclaration de marchandises accompagne l'envoi de la station frontiére jusqu'a la station de destination indiquée a la lettre de voiture, ou elle est complétée des données eneore nécessaires par la partie et remise a la station. La déclaration statistique des marchandises exportées par chemins de fer et en bateau en trafic lihre doit etre dressée par l'expéditeur proprement dit (maison vendeuse, entreprise) qui y appose le tirnbre de la firme. L'entremetteur du t ransport (expéditeur) n'est antorisé a rédiger la déclaration de marchandises que dans des eas exceptionnels. La déclaration de marchandises est remise par la partie a la station lors de l'enregistrement. Dans le eas ou l'expéditeur est entremetteur de t ransport, il doit dresser une ]iste sommaire aussi des déclarations de marchandises. La list e sommaire et les déclarations de marchandises, si le transport se fait en chemin de fer, sont annexées a la lettre de voiture, A szabadforgalomból vasúton és hajón kivitt árukról a statisztikai bejelentést a tulajdonképpeni küldő (eladó cég, vállalat ) tartozik kiállítani, aki bejelentésen a cég bélyegz őj ét is alkalmazza. Az 8 áruszállítási közvetítő (szállítmányozó) az áruhejelentést csak egész kivételes esetekben állithatja ki. Az árubejelentést a fél a feladás alkalmával a feladóállomásnak szolgáltatja be. Ha a feladó áruszállítási kö zvetít ő, akkor az árubejelentésekről összefoglaló jegyzéket is köt eles kiállítani. Az összefoglaló jegyzék és az árubejelentések vasúton a fuvarlevélhez, hajón pedig, - ha az árut valamely belföldi vámhivatal kezeli, - az utaló rakományjegyzékhez, egyébként szintén a fuvarlevélhez mellékelve, a határszéli vámhivatalig kisérik a külde-. dans le eas du transport en bateaux - si les marchandises sont dédouanées par un des bureaux de roényt. A határszéli vámhivatal igazolja a kilépést és az árunyilatkozatot visszatartja. douane hongrois - elles sont annexées a la deruiére!iste de chargement, autrement a la lett re de voiture et elles accompagnent l'envoi jusqu'au bureau de douane de la frontiere. Le bureau de douane írontiere vérifie le passage de la frontiére et retient la déclaration de marchandises. A poggyász- és expresszáruk behozatalánál és Pour l'importation et l'exportation des marchandises transportées dans le trafic des bagages et dans kivitelénél, ha a fél irásbeli vámárubevallást köteles benyujtani, éppúgy kell eljárni, mint a vasúton celui dit express, si la partie est tenue a présenter és hajón behozott és kivitt küldeményeknél, ha une déclaration en douane, le procédé est le meme pedig a vámhivatal csak szóbeli bevallást kíván, a que pour:, les envois importés ou exportés par chemins vámhivatal tartozik a statisztikai be'vallást (statisztikai lapot) is kiállítani. douane n'exige qu'une déclaration orale, c'est au de fer et par bateau ; si, par contre, le bureau de bureau de rédiger le registre en douane pour la statistique. Pour la déclaration des marchandises soumises a l'examen douanier ~ous le régime de l'admission temporaire, il y a des formules spéciales pour l'importation, comme pour l'exportatión qui different des déclarations de marchandises précitées en t ant qu'elles contiennent piusieurs questions relatives au régime de l'admission t emporaire. Le trafic t emporaire précité est dépouillé par la statistique du commerce extérieur avec la spécificationt suivante : a) trafic de perfectionnement actif, b) trafic de perfectionnement passif, c) trafic de réparation actif, d) trafic de réparation passif, e) mouvement des entrepöts privés. Les données du t rafic actif de perfectionnement, ainsi que de réparation sont comprises dans les résultats du commerce extérieur. Cependant, a partir de l'année 1929, les dorinées du trafic de perfectionnement et de réparation passif ne figurent pas dans les données du commerce extérieur, elles sont t outefois publiées par!'office de Statistique dans des relevés a part. Les données des envois dédouanés aux entrepöts 2*
18-~' mények adatai a behazatali forgalom adataiban foglaltatnak benn. Ezenkivül az előjegyzési raktárak forgalmát a hivatal külön táblázatban is kimutatja. Az általános előjegyzési eljárásban kezelt behozatali küldemények (kiállításra, bemutatásra, Ideiglenes basználatra, stb. érkező áruk), amennyiben megvámoltatnak (tehát a belföldön maradnak) a behazatali forgalomba vétetnek fel. Az általános előjegyzé si eljárásban kezelt, külföldre visszaküldött áruk nem vétetnek számba. Az általános előjegyzési eljárásban kezelt kiviteli küldemények (kiállításra, bemutatásra, ideiglenes basználatra, stb. kivitt áruk), amennyiben a vámhatóság által engedélyezett batáridő lejárta után nem érkeznek vissza, a kiviteli forgalomba vétetnek fel. Az általános előjegyzési eljárásban kezelt és belföldre visszaérkezett áruk nem vétetnek számba. A közúti és kisebb határszéli forgalomban az adatgyüjtést a vámhivatalok vég~ik. A postán.. é~ égiforgalomban behozott áruk utan a nem~etkozi törzsbevallás egy példányát, a postai és légiforgalomban kivitt áruk után a vámárunyilatkozat egy példányát kell beszolgáltatni. Ha a küldeményt nemzetközi törzsbevallás megfelelő példányban nem kiséri vagy vámkezelési okok miatt a nemzetközi törzsbevallás nem használható fel, a küldeményt kezelő vámhivatal a vámkezelési okmánnyal megegyező statisztikai lapot tartozik kiállítani. Az átvitel számbavétele a beléptetö határállomáson a hivatalos vámközvetítő által kiállított árunyilatkozat alapján történik. Ez az ár~nyilat~ kozat a szállítási okmányhoz csatolva, a kiléptető határszéli vámhivatalig kiséri a küldeményt. Az adatgyüjtés terjedelmét az adatgyüjtő hatóságok. és intézmények által beszolgáltatott árunyilatkozatok száma világítja meg., Az adatok az utolsó három évben a következök : Év 1929 1930 1931 A leadás A teladás alkalmával bevont árunyilatkozatok számat l ;;; :;:; ~~ ::> ::S -o : :g --.:;- -""... "' "' a ::>-o.., u ~ (dos "' o l>..c: <ll "' "" "" "' '0 "' ~ c; ~ l>..c: cd ~ "' forgalomban "' o "" "'... 593.233 k17?.940 26.431 316.615 266.5!'í6 46?.69?!1.009.859 23.095 12.60 2??.869.... 322.??5\ 699.51? 11.295 247.019224.845 'o "' ~ "' 1.655 3.039 2.999 l) Ezenkívül az ideiglenes és átviteli árunyilatkoz3;to~ száma a következő volt: 1929-ben ideiglenes 112.889, átvitelt 90.519, 1930-ban ideigl ene~ 92.966, átviteli 86.604, 1931-ben ideiglenes 70.399 átviteli 68.564. priyés sont comprises dans les données de!'impo~tation. En outre, le mouvement des entrepöts privés est indiqué par l' Office dans des tableaux a part aussi. Les envois d'importation dans les procédés généraux d'admission temporaire (marchandises arrivées pour des expositions, pour présentation, pour usage provisoire, etc.), en tant qu'ils sont nationalisés (done rest.ent dans I'mtérieur du pays), sont insérés dans l'importation. Les marchandises dans les procédés générmix d'admission temporaire, réexportées a l'étranger, ne sont pas prises en considération. Les envois d'exportation dans les procédés généraux d'admission t emporaire (marchandises export ées pour des expositions, pour présentation, pour usaere provisoire, etc.), en tant qu'ils ne sont pas ret;urnés aprés le délai accordé par l'autorité douaniére, sont insérés dans l'exportation. Les marcbandisas dans les procédés généraux d'admission temporaire, réimportées en Hongrie, ne sont pas prises en considération.. Dans le trafic sur rontes et dans la commurncation frontiére locale, le recueil des données se fait par les bureaux douaniers. Pour les marchandises irnportées par la poste ou par avions il faut reme~tre un exemplaire de la déclaration de marchand1ses primitive internationale, pour les marchandises exportées par la poste et par avions un exemplaire de la déclaration en douane. Dansle eas ou l'envoi n' est pas accompagné de l'exemplaire conforme de la déclaration primitive internationale, ou que cette dé" claration primiti ve internationale ne serait point utilisabla pour des raisons douaniéres, le bureau douanier faisant l'examen de l'envoi est tenu a rédiger le bulletin statistique conforme au document douanier. La vérification du trausit se fait a la station frontiére d'ent.rée sur la base de la dóciaration de marchandises rédigée par l'entremetteur de douane officiel. Cette déclaration, annexée au document de transport, accompagne l'envoi jusqu'au bureau des douanes frontiére de sortie. L'étendue du recueil des données est mise en Iumiére par le nombre des déclarations fournies par les autorités et institutions faisant le recueil. Les données des trois dernieres années sont les suivantes: Nombre') des déclarations de marchandises retirées lors de la livraison l l' enregistremerit dans le trafic Année a~~ a~~ ~.- :; "' -..: "' -~ ::> ~!!' Ol o k~ Ol o -e~a... ~~a... "'.. u...... o ::> o ::>,a-o-.""'- ~ "" "' "" "' 1929 26.431 316.615 26f\.fi51\ 1.655 1930... -. t" '"' "' "" 46?.69? 1,009.859 23.095 312.605 2??.869 3.03!\ 1931... 322.775 699.51? 1 t. 295 24?.019 22'!.845 2.999 ' ) En outre, le nombre des déclarations provisoíres et de transit de marchandises était. Je suivant : Déclarations provisoíres en 1929 112.889, de trausit 90.519, provisoires en 1930 92.966, de transit 86.604, provisoíres en 1931 70.399, de transit 68.564. AZ 1931. évben tehát összesen 1,647.413 árunyil tkozat folyt be. a Meg kell azonban jegyezni, hogy a feldolgozott árunyilatkozatok száma a legutolsó tárgyalt évben ; többféle árut tartalmazó küldeményekről szóló :runyilatkozatok lemásolása miatt 2,304~ 275 darahot tett. A beszolgáltatott árunyilatkozatoknak egy egész kis t öredéke, az átköltözködési ingóságokról kiállított bevallások, nem kerültek feldolgozásra. Az adatgyüjtés szervei az általuk bevont árunyilatkozatokat általában havonkint egyszer (nagyobb forgalmú vámhivatalok és állomások havonkint kétszer) küldik be a Központi Statisztikai Hivatalhoz. A hivatal a begyüjtött külkereskedelmi statisztikai anyagot havonkint dolgozza fel. A statisztikai árulajstrom teljesen a vámtarifa beosztását és számozását követi. Egyes vámtételeknél, főleg a mezőgazdasági cikkeknél, annál még részletesebb is. A feldolgozás minden t ét el forgalmát országok szerint részletezi. Az egyes országokon belül külön szerepel a vasútí, folyamhajózási, postai és közúti forgalom. A feldolgozás részletezi a forgaimat az igénybevett vámeljárás szerint is. Az adatok havonkinti közlését pénzügyi okok akadályozzák, ezért az ideiglenes adatokat a Központi Statisztikai Hivatal jelenleg csak negyedévenkint közölheti a «Statisztikai Havi Közleményekn cím ű kiadványában, míg a havi feldolgozás eredményéből csak a legfontosabb áruk forgalmát teszi közzé a napilapok útján. Megjegyzend ő azonban, hogy az érdeklő d öknek a legrészletesebb havi adatok rendelkezésre állanak. Az árunyilatkozatok feldolgozását, a feldolgozás ellenőrzését, a közlemények összeállítását, az ezekkel kapcsolatos adminisztratív, szerkesztési és sokféle egyéb teendőt a Központi Statisztikai Hivatal külkereskedelmi osztálya az 1931. évben 26 statisztikai szaktisztviselövel, 24 irodatiszttel és kezelövel és 32 napidíjas segéderővel végezte. A törvényben a magyar külkereskedelmi statisz ~ikai adatgyüjtés és az adatfeldolgozás költségei ről Is gondoskodás történt. Az adatgyüjtést szabá ~yozó törvény 16. -a ugyanis kimondja, hogy a be Jelentésre kötelezettek az általuk beszolgált atott ~runyilatkozatokon statisztikai célokra szolgáló Illetéket tartoznak leróni. A statisztikai illeték súly vagy darabszám szerint van megállapítva, annak mértékét legutóbb a 6230/1926. számú keresk. min. r~nd~let szabályozta. Az illet ék a küldemény bruttó sulyahoz viszonyítva emelkedik. Az illeték legalacsonyabb összege egy postacsomag vagy 20 kg. bruttó súlyú küldemény után 4 fillér, 20.000 kg. bruttó súlyú küldemény után az illeték 96 fillér, s 1 9~ On a done recueílli en 1931, au t otal1,647.413 déclarations de marchandises. Ajoutons toutefois que le nombre des déciarations de marchandises dépöuillt>es dans la. d erni ~re année mentionnée a été, a cause des copies effec~ t uées sur les déclarations de marcbandisas renferroant piusieurs sortes d'articles, de 2,304.275 piéces. U ne fraction t oute insignifiante des déclarat ions de marchandises remises, celle relative aux meubles de déménagement, n'a pas été dépouillée. Les organes chargés du recueil des données remettent les déclarations de marchandises qu'ils ont retenues, une fois par mois en général (les bureaux des douanes et les stations, ayant un mouvemen:t plus considérable, deux fois par mois) a l'office Central de Statistique. L'Office exécute par mois le dépouillement de la ma ti ére statistique du commerce extérieur recueillie. La nomenclature statistique des marchandises suit exactement le classement et le numérotage du tarif des douanes. Elle ent re meme plus dansies détails relatívemen t a certains articies, notamm en t pour les produit s agricol es. Le dépouilc lement répartit le mouvement de chaque poste suivant les pays. Dans chacun des États, le trafic des chemins de fer, de la navigation fluviale, des postes et des routes so nt relevés a part. Le dépouillement répartit le mouvement suivant Je procédé douanier employé également. La publication,.mensuelle des données se heurte a des difficultés financiéres, anssi l'office Central de Statistique doit-il se borner a les publier dans son périadique trimestriel; le «Bulletin St atistique Mensuel Hongroisn, t andis qu'il ne publie du résultat du dépouillement mensuel que le mouvement des articles les plus importants, dans les journaux. Ajoutons t outefois que les données mensuelles les plus détaillées sont _toujours a la disposition des intéressós. Le dépouillement des déclarations de marchandises, le contröle du dépouillement, la rédaction des publications et les travaux d'administration, de rédaction et d' autre nature y relatifs ont été exécut.és par la section du commerce extérieur de l'office Central de Statistique, compt ant dans l'année 1931 : 26 fonctionnaires de branche statistique, 24 officiers de b urea u et employés de manut antion et 32 copistes. Les dépenses du recueil et du dépouillement des données statistiques caneernant le commerce extérieur hongrois ont ét é prévues par la loi. En effet, l'art. 16. de la loi réglant le recueil des données stipule que les personnes tenues a faire des déclarations seront astreintes a payer sur les déclarations de marchandises présentées une taxe servant des buts statistiques. La t axe statistique est fixée suivant le poids ou le nombre des piéces, le tarif en fut établi derniérement par le décret W 6.230/1926 du l\1inist re du Commerce. La t axe augment e dans la proportion du poids b ru t de la marchandise. Le minimum de la taxe pour un colis postal ou pour un envoi d'un poids brut de 20 kg est de 4 fillérs, pour 2**
201' minden megkezdett 20.000 kg. bruttó súly után további 96 fillér. Azoknál az áruknál, amelyek után az illeték darabszám szerint van megállapítva, háromféle kulcs van érvényben: bárány, gödölye, malac (10 kg-ig) után darabonkint 4 fillér, sertés, borjú, juh, kecske után darabonkint 8 fillér, szarvasmarha, növendékmarha, ló, csikó, öszvér, szamár után darabonkint 16 fillér. Az illetékbevétel az 1928/1929. költségvetési évben 766.504 pengő t, az 1929/1930. költségvetési évben 758.427 pengőt és az 1930/1931. költségvetési évben 580.085 pengőt tett. Az árunyilatkozati ürlapok előállítási költségeinek fedezésére az adatgyiijtés céljára használatos ürlapok ára darabonként egy fillér. A statisztikai lapért ezt az összeget nem kell fizetni. Az árunvilatkozatok eladásából, amelyet a szállítási vállaiatok közvetitenek, a Központi Statisztikai Hivatalhoz befolyt az 1928/1929. költségvetési évben 9.121 pengő, az 1929/1930. költségvetési évben 9.405 pengő és az 1930/1931. költségvetési évben 6.852 pengő. un poids brut de 20.000 kilogrammes, de 96 fillérs, et au d ela, pour tou te fraction de 20.000 kg de poidsj brut, 96 fillérs de plus. Pour les marchandises, dont la taxe est arretée par piéce, il y a trois catégories ; agneau, chevreau, coehon de lait jusqu'a 10 kilo..; grammes : 4 fillérs par tetes, porc, veau, brebis, chevre : 8 fillérs par tetes, bee ul bouvillon, cheval, poulain, mulet, iine : 16 fillérs par tetes. La recette des taxes semonta dans l' année bud gé~ taire 1928/1929 a 766.504 pengős, dans l'année budgétaire 1929/1930 a 758.427 pengős et dans l'année budgétaire 1930/1931 a 580.085 pengős. Pour couvrir les frais de revient des formules des déclarations de marchandises, les furmules servant' au recueil des données se vendent a raison de 1 fill ér, par piéce. Les registres en douane pour la statis-' tique se distribuant gratuitement. La vente des déclarations de marchandises, exéc, cutée par l'intervention des entreprises de t ransport,' a rapporté a!'office Central de Statistique 9.121; pengős dans l'année budgétaire de 1928/1929,) 9.405 pengös dans celle de 1929/1930 et 6.852! pengős dans celle de 1930/1931. B) Az értékmegállapítás - Évaluation des valeurs. A külkereskedelemben szereplő áruk értékét a Magyar Kereskedelmi Statisztikai Értékmegállapító B izotts~g állapítja m~g. A~ é~té~megáij ar,~tás alapjául a kulkereskedelm1 statisztikm adatgyujtés céljára beszolgáltatott árunyilatkozatokon feltüntetett értékbevallások szolgálnak. Az 1921. évi LII. t.-c. 5. -a ugyanis elrendeli, hogy az árunyilatkozatokon az áru értékét is be kell vallani. Az értékmegállapító bizottság tevékenysége tehát a bevallott értékek felülvizsgálására és jóváhagyására szorítkozik. A bizottság munkájának előkészítését a Központi Statisztikai Hivatal külkereskedelmi osztálya végzi. A beszolgáltatott árunyilatkozatokon szereplő értékbevallások havonkint felülvizsgálat alá kerülnek részben a bizottság tagjai által a legfontosabb, közel ezer tételről beküldött havi jelentések, részben pedig a nemzetközi statisztikai adatok alapján. A felülvizsgált értékbevallásokból állapíttatnak meg az egyes vámtarifatételék ideiglenes havi egységértékei. Az év végén a végleges egységértékek megállapítása céljából a bizottság tagjai a vámtarifa összes tételei rő l évi jelentést küldenek be. Ezekben a jelentésekben javasolt értékek összehasonlítva a havi egységértékekből kiszámított ideiglenes évi egységértékekkel, felülvizsgálás végett a bizottság szakosztályai elé kerülnek. A bizottság 23 szakosztályba osztva végzi az értékek felülvizsgálását. Az előforduló értékkülönbségeket még a szakosztályülések előtt a Központi Statisztikai Hivatal külkereskedelmi osztálya kutatja, s a kutatás eredményét a szakosztályokkal is közli. Az egységértékek végleges megállapítása a szakosztályok feladata.. Az egységértékek arra a mennyiségi egységre állapíttattak meg, amelyekben a külkereskedelmi statisztika az egyes árukat kimutatja. Az egyes áruk IDennyiségi egységeire vonatkozó útmutatást a kötet elején közzétett cctájékoztató» foglalja magában. A bizottság az áru külkereskedelmi értékéül azt az értéket állapítja meg, amit a behozatalnál a helföld a külföldnek, a kivitelnél pedig a külföld a helföldnek az áruért fizet. La valeur des articles figurant dans le commarce extérieur est évaluée par la Commission hongroise pour la fixation des valeurs de la statistique commerciale. L'évaluation de la valeur se fait sur la base des déclarations de valeur indiquées sur les déclarations de marchandises remisas aux fins du recueil des données statistiques caneernant le commarce extérieur. L'art. 5 de la Loi LII de 1921 ordonne, en effet, que les déclarations de marchandises comprendront aussi la valeur des articles. L'activité de la Commission pour la fixation des valeurs se borne, par conséquen:t, a la vérification et a l'approbation des valeurs déclarées. Les travaux préliminaires de l'activité de la Commission sont exécutés par la section du commarce extérieur de!'office Central de Statistique. Les indications de valeurs comprises dans les déclarations de marchandises retirées sont soumises chaque mois a une revisiorr en partie sur la base des rapports mensuels rédigés par les membres de la commission sur prés de mille' postes les plus importants, en partie sur la base des données statistiques internationales. C'est des déclarations vérifiées de la valeur que les valeurs d'unité mensuelles provisoires des différents postes du tarif des douanes sont établies. A la fin de l' an, les membres de la commission présentent un rapport annuel sur to us les postes du tarif des douanes pour fixer les valeurs d'unité définitives. Les valeurs proposées dans ces rapports mises en paraliele avec les valeurs d'unité annuelles provisoíres calculées sur la base des valeurs d'unité mensuelles sont soumises a la revision des sections de la Commission. La Commission exécute la revisi on des valeurs, divisée en 23 sections. Les divergences des valeurs formant l'objet des recherches de la section du commarce extérieur de!'office Central de Statistique a vant meme les réunions des sections, et!'office fait part des résultats de ses recherches aux sections. L'établissement définitif des valeurs d'unité est la tiiche des sections. Les valeurs d'unité ont été fixées relatívament a l'unité quantitative, suivant laquelle les différentes marchandises se trouvent relevées dans la statistique du commarce extérieur. Les renseignements relatifs aux unités quantitatíves des différentes marchandisas sont compris dans l'ccavertissement» se trouvant a la téte du présent volume. La Commission établit pour valeur de commerce extérieur de la marchandisa la valeur payée a l'importation par le
22-l< Az áru behazatali értékének megállapításánál a beszerzés helyén fennálló bevásárlási áron kívül a magyar határig felmerülő szállítási költségek és az árut külföldön terhelő egyéb költségek is számításba vétetnek. Azonban a magyar határtól a belföldi rendeltetési helyig fizetett szállítási díj, továbbá a rendeltetés helyén felmerült egyéb költségek, illint pl. vám, forgalmiadó, stb. figyelmen kívül hagyatnak. Az áru kiviteli értékének megállapításánál az eladási helyen fennálló eladási áron kívül a magyar határig felmerülő szállítási költségek és az árut belföldön terhelő egyéb költségek is beszámíttatnak Azoknál az áruknál, amelyeknek értékei az egyes származási, illetve rendeltetési országok szerint egymástól lényegesen eltértek, az áruk egységértékei az egyes származási, illetve rendeltetési országok szerint külön állapíttattak meg. Az ideiglenes és a bizottság által megállapitott végleges egységértékek közt minden évben, s így 1931-ben is voltak eltérések, ami azonban a külkereskedelmi mérleg végeredményét lényegesen nem befolyásolta. Az eltérés rendszerint nem haladja meg a 3-4 százalékot. A bizottság szakosztályüléseinek lefolyását a M. Kir. Központi Statisztikai Hivatal kiadásában megjelenő «Magyar Statisztikai Szemle» című folyóirat állandóan ismertette és az egyes szakmák helyzetéről az üléseken elhangzott jelentéseket is közzétette. pays a l'étranger et a l'exportation par l'étranger. a notre pays pour la marchandise. Lors de l'établissement de la valeur d'importation de la marchandise, on fait entrer en ligne de compte, outre le prix d'achat en vigueur au lieu de. provenance, aussi les frais de transport jusqu'a l~ frontiére hongroise et les frais d' autre nature grevant. la marchandisa a l'étranger. Par contre, les frais d~ transport payés de la frontiére hongroise jusqu'au lieu de destination intérieur, ensuite les autres dépenses effectuées au lieu de destination, comme par ex. douane, taxe sur le chiffre d'affaires, etc., ne sont pas pris en considération. En établissant la valeur d'exportation de lá marchandise, on fait entrer en ligne de compte,' outre le prix de vente en vigueur a l'endroit de la vente, les frais de transport jusqu'a la frontiére et les autres frais grevant la marchandise a l'intérieur. Relativement aux articles, dont les valeurs présentent des divergences esseutielles suivant les diffé ~ rents pays de provenance, respectivement de destf nation, les valeurs d'unité ont été établies séparé" ment suivant les différents pays de provenance, respectivement de destination. Comme dans toute année, il y avaiten 1931 également des divergences entre les valeurs d'unité provisoíres et celles établies définitivement par la Commission, ce qui, toutefois, n' a guére influencé le résultat de la balance du commerce extérieur. La divergence ne surpasse pas ordinairement 3 ou 4%. La «Revue Hongroise de Statistique», périadique paraissant dans l'édition de!'office Central royal hongrois de Statistique, a publié réguliérement un compte-rendu sur les séances des sections de la Come mission et a publié les rapports présentés aux séances relativement a la sitnation des différentes branches. C) Magyarország 1931. évi külkereskeddmi forgalmának ismertetése Exposé sur le commerce extérieur de la Hongrie en 1931. Magyarország külkereskedelmi forgalmának legutóbbi öt évi föeredményei a következök : Év Behozatal Kivitel Behozatali (- ) v. kiviteli ( +) többlet értéke millió pengőben 1927-ben..... 1.182 3 807 6-37!. 7 1928-b;m 1.211 4 826 0-385 4 1929-ben...... 1.063 7 1.038 5-25 2 1930-ban 823 /o 911 7 + 88 3 1931-ben...... 539-4 570 4 + 31 0 A háború befejezése óta 1929-ig külföldi árucserénk állandóan passzív mérleget eredményezett. Az '1930. és 1931. években az eddigi passzív mérlegeredményt aktív egyenleg váltotta fel. Az 1930. évi forgalom az előző évhez viszonyítva lanyhulást mutatott, s minthogy a behazatali oldalon nagyobb volt a visszaesés mint a kiviteli oldalon, a mérlegeredmény aktívvá vált. Az 1931. évben a forgalom megcsappanása még nagyobb méreteket öltött mint 1930-ban. A csökkenés ebben az évben a kivitelt sujtotta nagyobb arányban, s ezért a mérlegeredmény aktivitása kisebbedett. A leülkereskedelmi forgalom értékeredményei a külkereskedelmi korlátozások megszüntetése óta még egy évben sem voltak o!y alacsonyak mint 1931-ben. A forgalom hanyat Iasa azonban nemcsak Magyarország külkereskedelmében juttatta kifejezésre a válságos gazdasági helyzet súlyosodását, hanem a nemzetközi árucserében is. Általában világszerte a kereskedelmi élet bénultságát látjuk. Az év második felében a nemzetközi pénzforgalom alakulása valutavédelmi intézkedéseket tett szükségessé, amelyek együtt jártak a később életbeléptetett behazatali korlátozásokkal. Ettől kezdve leülkereskedelmünk behazatali oldalának alakulására az említett állami intézkedések is igen hatékony korlátozó hatást gyakoroltak a kiviteli oldalon pedig a leülföldi államok deviza~ forgalmi korlátozásai súlyosbhították a kivitelünk útjában álló akadályok elhárítását. A kiviteli oldalon az 1931. év második felében méc> bizonyos mértékű erősödés mutatkozott, amit az "'új t ermés fokozott mértékű forgalombahozatala idézett elő. Les principaux résnit at s du commerce extérieur de la Hongrie dans les cinq dernieres années sant les suivants : Excédent Année l m portations Ex por- d'imf.ortations tation~ - ) ou d'exportations(+) en millions de pengös En 1927... 1.182 3 807 6-374 7 En 1928...... 1.211 4 826 0-385 4 E n 1929... 1.063 7 1.038 5-25 2 E n 1930... 823 4 911 7 + 88 3 En 1931...... 539-4 570 4 + 31 0 Depuis la fiu de la'guerre jusqu'en 1929, l'échange de marchandises de la Hongrie avec l'étranger ne cessait pas de produire une balance passive. Dans les années 1930 et 1931, la balance passive, enregist rée jusqu'alors, fut remplacée par un solde actif. Le mouvement de 1930 accusait un alanguissement par rapport a l'année précédente et la rechute étant plus considérable du cöté de l'importation que de celui de l'exportation, il en résulta un solde actif. En 1931, l'affaiblissement du mouvement prit des proportions eneore plus considérables qu'en 1930. Cette année, ce fut rexportation qui essuya une diminution plus import ante, et l'excédent aussi est retombé. Dans aucune q es ann é es écoulées depuis la suppression des restrictiaus du commerce extérieur, les résultats de valeur du commerce extérieur n'étaient aussi bas qu'en 1931. Toutefóis, ce n'est pas seulement dans le coinmerce extérieur de la Hongrie que la décadence du mouvemen,t met en relief l'aggravation de la crise économique, mais aussi dans l'échange international des marchandises. On voit en général partout au mande la paralysie de la vie commerciale. Dans la seconde moitié de l'année, la sitnation du marché international des monnaies entraina des mesures protectrices des valeurs, suivies plus tard par les restrictions de l'importation. Depuis ce temps, les importations de la Hongrie trahissent!'effet restrictif efficace des mesures gouvernementales également, tandis que, du cöté de l'export ation, c'étaient les rest rictions du mouvement des devises des États étrangers qui s'opposaient a l'élimin'ation des obst acles devant notre expor
241< A behozatal értékének visszaesése az elő ző évhez viszonyítva 284 millió pengőt tett, tehát egyharmadával kisebbedett. A csökkenés kiterjedt a behozatal minden részére, s alig néhány importárut említhetnénk fel, amely nagyobb forgaimat eredményezett mint az előbbi évben. A behozatal értékösszegének kisebbedéséhen azonban szerepük volt az év folyamán bekövetkezett áreséseknek is. A kivitel értéke az előző évivel szemben 341.3 millió pengővel csökkent, tehát a hanyatlás még nagyobb volt mint a behozatalnál, ami egyrészt annak a következménye, hogy az áreséseknek a kivitel értékösszegében nagyobb szerepük volt mint a behozatalban, másrészt pedig exportcikkeink mennyiségi csökkenése is jelentős szerepet vitt kivitelünk értékének kisebhedéséhen. A behazatali és kiviteli cikkek áraiakulásának külföldi árucserénkre gyakorolt hatását az importés exportindexek alapján szoktuk vizsgálni. Összehasonlítási alapul az 1913. évi egységértékeket vettük, s a külkereskedelmi forgalomban sz ereplő legfontosabb árucikkek mennyiségi és értékadatai alapján megállapítottuk, hogy az 1913. évi egységértékek alapján kiszámított értékadatokat 100-zal véve egyenlőnek, az 1927-1931-ig terjedő években az árváltozások minő befolyást gyakoroltak a hehozatal és kivitel értékének alakulására. Az 1927-1931-ig terjedő évek behazatali és kiviteli értékjelzőszámait az alábbi összeállítás foglalja magában: Év A behazatali A kiviteli értpkjelzőszámok A kiviteli j elzősz~m a behozatali jelző- (t 913 =100) szám %-ában 1927-ben........ 133 128 96 1928-ban... 137 127 93 1929-ben..... 136 117 86 1930-ban 12ft 102 82 1931-ben......... 101 78 77 A háború befejezése óta nagy rnértékben kedvezőtlenül befolyásolták külkereskedelmi mérlegünket a mezögazdasági és ipari cikkek áralakulásában mutatkozó eltolódások, amelyek azonban évrölévre kiegyenlítődö irányt követtek és 1927-ben- a legkedvezőbben alakultak. Ugyanis ebben az évben az importindex legközelebb állott az exportindexhez. 1927 óta a helyzet folytonosan rosszabbodott. tation. Du cöté de l'exportation, on peut enregistrer; eneore dans la seconde moitié de l'année 1931 un certain raffermissement, résultant de la mise en valeur plus intensíve de la nouvelle récolte. La rechute de la valeur de l'importation se chiffrait, par rapport a l'année précédente, par 284 millions de p engő s, elle a done diminué d'un tiers. La diminution s'était étendue sur toutes les parties de l'importation et on ne saurait mentionner que tres peu d'articles d'importation accusantun mouvement supérieur a celui de l'année précédente. Toutefois, les baisses des prix survenues au cours de l'année avaient également leur rőle dans le rétrécissement de la valeur des importations. La valeur de l'exportation a haissé de 341 3 millions de pengő s par rapport a celle de l'année précédente, la décadence surpasse, par conséquent, celle de l'importation, ce qui s'explique d'une part par le fait que les baisses des prix avaient un rőle plus important dans la valeur de l'exportation que dans l'importation, d'autre part la diminution quantitatíve de nos articles d'exportation contribuait également, dans des proportions importantes, a la baisse de la valeur de notre exportation. Il est d'usage d'examiner l'influence de la forrnation des prix des articles d'importation et d'exportation sur notre échange de marchandises avec l'étranger sur la base des indices d'importation et d'exportation. Nous avons choisi pour base de comparaison les valeurs d'unité de 1913 et nous avons établi sur la hase des données quantitatíves et de valeur des articles les plus importants figurant dans le commerce extérieur que, égalant a 100 les valeurs d'unité de 1913, les changements de prix survenus dans les années 1927 a 1931 quelle influence ont-ils exercé sur la forrnation de la valeur de l'importation et de l'exportation. Les nombresindices des valeurs d'importation et d'exportation des années 1927 a 1931 sont renfermés dans le tableau suivant : Indice de l'exde l'im- de I'ex- portation An né e portation portation en % de en nombres-indices celui de (1913 = 100) r Illiportation En 1927....... 133 128 96 En 1928......... 137 127 93 En 1929...... 136 117 86 En 1930......... 12ft 102 82 En 1931.... 101 78 77 _, Depuis la fin de la guerre, la balance commerciale de Hongrie a été influencée de la manipre la plus défavorable par les déplacements se faisant valoir dans la forrnation des prix des articles ugricoles et industriels qui ont suivi, cependant, d'année en année une tendance d'équilibre et se formaient en 1927 de la maniere la plus favorable. C' est, en effet, dans cette année que l'indice d'imporazi930. évben az általános importindex 1?1-re., kk' nt az előző évi 124-gyel szemben, vagyis az g&\ 6eháború előtti évhez viszonyítva az árak által,lto 8 alakulása alig változott volna. Természetesen M~.néo s letek vizsgálata más képet rnutat. Az általános a<r. sz,., l. l t fi>jj zatali indexszam ugyams at agot J en ' ame l y ' 8 c?.sszes behazatali cikkek, tehát nyersanyagok, r~~yártmány?k é~ gyár:mányo~ indexsz ám~it ös~ zeh ntan juttatja ktfejezesre. A reszletek szennt foleg J' 0 nyersanyagok nagy ré.sz~nek egysé?értéke j óv~l ' latta maradt az 1913. evt egységértekeknek, mtg ~ gyártmányok, t ovábbá a félgyártmányok egysé~értékének jórésze, sőt egyes nyers~yagok.~r.~ék~ I ~ jelent ősen túlhala~ta az. 1913. é;,tt. ~. kulon~ozo áruk egységértékemek ktegyenlitodést mdexszama végeredményben 101-et rnutat, ha az 1913. évi egységértékeket 100-zal vesszük egyenlőnek. A kiviteli általá~os indexszám 102 -ről 78-ra szállt le, ami azt rnutatja, hogy a mezögazdasági cikkek újabb árromlása külkereskedelmi rnérlegünk kiviteii oldalát rnennyire kedvezőtlenül befolyásolta. Ha a fentebb közölt kimutatás harmadik oszlopában szereplő százalékszámokat nézzük, ezekbő l látható, hogy 1927 ót a az ú. n. agrárolló mennyire kinyílt. E százalékszámok szerint 1927-ben a behozatali és kiviteli cikkek áraiakulásának kiegyenlítődése már nagyon közel állott egymáshoz, amenynyiben a kiviteli j elzőszám a behazatali j elzőszám nak 96%-át tette. E ttől az évtől kezdve mind a behozatali, mind pedig a kiviteli indexszám irányzat a lefelé irányult, a kiviteli indexszám azonban nagyobb mértékű esést tanusított, s ezért 1931-ben a kiviteli indexszám a hehazatali indexszámnak csak 77%-át tette. Az 1913. évi egységértékek alapulvétele rnellett - vagyis, ha 1931-ben az 1913, évi árak lettek vol:na érvényben - külkereskedelmi rnérlegünk 188.3 millió p engő aktivumot mutat, rníg a valóságban az aktívum csak 31 millió pengöt tett. Igen érdekes megállapításra jutunk, ha összehasonlítási alapul nem az 1913. évit, hanem egy háború utáni közelebb álló e s ztend őt választunk. A két év el őtti áralakulás figyelembevételével, vagyis az 1929. évi egységértékeket 100-nak véve, a behazatali általános indexszám 1931-ben 74-et akivitelé pedig 66-ot tett. Ha 1931-ben az 1929. évi árak lettek volna érvényben, az 1931. évi külkereskedelmí mérlegünk 112.2 millió pengő aktivurnot eredményezett volna, szemben a 31 rnillió p engő aktívummal Az árak alakulása tehát 1929 ót a olymódon t olódott el, hogy az a magyar külkereske- 25* tation rapprocha de plus prés l'indice d'exportation. Depuis 1927, la situation ne cesse de s'ernpirer. En 1930, l'indice général d'importation retornba a 101, contre 124 de l'année précédente, ce qui veut dire que, comparé a la d.erniere année d'avantguerre, la forrnation générale des prix n'aurait guere changé. L'examen des détails présente, hien entendu, un tableau tout différent. En effet, l'indice général d'importation signifie une rnoyenne résuruant les nombres-indices des tous les articles d'importation, done ceux des roatieres premieres, des mi-produits et des articles fabriqués. Suivant les détails, c'est particulierernent la valeur d'unité d'une grande partie des roatieres premieres qui restait considérablement au-dessous des valeurs d'unité de 1913, tandis qu'une partie importante des valeurs d'unité des articles fabriqués, des miproduits et meme de certaines roatieres premiere& surpassait considérablement celles de 1913. Le nombre indice de compensation des valeurs d'unit é des différents articles se chiffre en fin de compt e par 101, égalant les valeurs d'unité de 1913 a 100. L'indice général d'exportation est retombé de 102 a 78, ce qui prouve, combien la nouvelle baisse des articles agricoles avait exercé une influence défavorahle sur le cőté exportation de notre balance: comrnerciale. En ohservant les nomhres proportionnels figurant dans la traisieme colonne du tableau ci-dessus, on peut voir, combien les «ciseaux agricoles» se sont éloignés depuis 1927. Suivant ces nornbres proportionnels, la compéilsation de la forrnation des prix des articles d'importation et d'exportation était déja tres avancée en 1927, en tant que l'indice d'exportation faisait les 96% de l'indice d'irnport ation. Depuis cette année, tant l'indice d'import ation que l'indice d'exportation accusent une tendance dirninuante. 'Tóutefois, l'indice d'exportation accusait une rechute plus importante, c'est pourquoi l'indice d'exportation ne représente en 1931 que 77% de l'indice d'importation. En prenant pour base les valeurs d'unité de 1913 - c'est-a-dire supposant que les prix de 1913 auraient été t oujours _en vigueur en 1931 - la balance de notre commerce extérieur aceuserait un actif de 188 3 rnillions de pengös, tandis qu'en réalité l'actif ne se chiffre que par 31 millions de p engő s. On arrive a un résultat fort intéressant en prenant pour base de comparaison non pas l'année 1913, rnais une année d'apres-guerre, plus rapprochée de la nőt re. En prenant en considération la forrnation des prix d'il y a deux ans, soit en prenant l'unité de valeur de 1929 pour 100, le nombre indice général de l'irnportation se chiffre par 74, et celui de l'exportation, par 66. Si les prix de 1929 avaient été en vigueur en 1931, la balance de not re commerce extérieur de 1931 aurait produit un actif de 112 2 rnillions de p engő s au lieu de 31 millions Par conséquent, la forrnation des prix de p engő s.
27-i< delemnek 1931-ben 80 millió pengő veszteséget okozott. Az alábbi kimutatás az 1931. évi forgalom havi eredményeit tünteti fel : Hó Mois s'est déplacée depuis 1929 de maniére a causer au commerce extérieur hongrois une perte de 80 milc lions de pengős en 1931. Le tableau suivant représente les résultats mensuels du mouvement de 1931 : A behozatal - lvi e 1 forgalom v. kivlt eli (+l hozatal.,\ k" "t ' Az összes Behozatali (-J A betatwns total pengo en tations A kivitel Im por Ex por- Mouvement t öbblet.gumó Impor- Exportations tations 1, Excédenl des 1----'----- importations (- ) ou des exportations (+) százalékában az összes forgalom millió pe ngőben en millions de peng6s en millions de en % du mouvement peng6s total J anuár- Janvier.......................... 43 2-3 3 Február- Février..................... 41 9 41 1 83 0-0 8 50 48 49 52 Március - Mars... ~........................ 54 4 50 2 10~ 6-4 2 52 01 4?-99 Április - Avril............................. 55? 40 3 96 0-15 4 58 02 41 98 M.áj_us- Ma!.............................. 55? 44 6 100 3-11 "1 55 53 44-4.? Jumus - J um............................. 49 3 42 3 91 6 -? 0 53 82 46 18.Július - Juillet............................ 46 5 40 4 86 9-6 1 53 51 46 49 Augusztus - Aout.......................... 36 1 47 0 83 1 + 10 9 43 44 56 56 Sze p tember - Septembre.................... 40 6 55 5 96 1 + 14 9 42 2!) 5??5 Október - Octobre......................... 40 4 62 4 102 8 + 22 0 39 30 60 70 November- Novembre..................... 34 6 63 3 97 9 + 28? 35 34 64 66 December - Décembre.............. l-::c4~1:... 0~- r----:-:,.;,...;-- 43 4 r-7"7.;,."-"_ 84 4 +-:-;;-2:;- :::-4 _ -.,...,.-.,..,--- 48 53 -_,.,.~::--- 51 42 1931 összesen- 1931 au total..... 539 4 5?0 4 1.109 8 +31 0 48 60 51 40 Külkereskedelmi forgalmunk havi.eredményeit vizsgálva azt látjuk, hogy a behozatal a tárgyalt év minden hónapjában kisebb volt mint az el őző évben. Míg a folyó évben a havi behozatal értéke 34 6 millió és 55 7 millió pengő között mozgott, az előző évben 60 6 millió és 76 8 millió pengő között váltakozott. A kivitel értékének havi ingadozásai is nagy különbségeket ro utatnak a két évben. A folyó évben a havi kivitel értéke a mélyponton 39 9 millió pengőt tett, míg a legmagasabb havi értékösszeg 63 3 millió p engő volt. Ezzel szemben az előző évben a kivitel értékének havi ingadozása 60 4 millió és 87 1 millió pengő közt mozgott. A mérlegeredníény a folyó év első felének minden hónapjában kedvezőtlenebb volt mint az előző évben. A folyó év első felében lebonyolódott leülkereskedelmi forgalom havi mérlegeredményei állandóan passzivummal záródtak, sőt áprilisban és májusban a passzívum számottevően mege rősödött, míg az előző évben csak két hónap mutatott egészen csekély passzivumot, a többi hónap forgalma aktiv eredménnyel végződött. Az év második felében, július kivételével, a havi egyenleg aktívvá vált és növekedő irányzattal novemberig emelkedett, míg a kivitel megtorpanása miatt decemberben alacsonyra süllyedt. Az év második felében a havi mérlegeredmények december kivételével kedvezőbbek voltak mint az előző esztendőben. 39 9 83 1 51 99 r, s-ot En examinant les résultats mensuels de notre commerce extérieur, on constate que l'importation de tous les mois de l'année traitée était inférieure a celle des mois respectifs de l'année précédente. Tandis que dans l'année courante, la valeur de l'importation mensuelle fluctuait entre 34 6 et 55 7 millions de p engős, dans l'année précédente elle variait entre 60 6 et 76 8 millions de pengős. Les fluctuations mensuelles de la valeur de rexportation accusent également des divergences considérables dans les deux années. Dans l'année courante, la valeur de l'exportation avait atteint son degré le plus bas avec 39 9 millions de pengős, tandis que la valeur mensuelle la plus élevée se chiffrait par 63 3 millions de pengős. Par contre, la fluctuation mensuelle de la valeur de I'exportation variait dans l'année précédente.entre 60 ~ et 87 1 millions de pengős. Le résultat de la balanoe était dans tous les mois du premier semestre de l'année courante moins favorable que dans l'année précédente. La balance mensuelle du commerce extérieur dans les six premiers mois de l'année courante se soldait constamment par un passif; le passif s'est m ~me considérablement agrandi dans les mois d'avril et de mai, tandis que dans l'année précédente, il n'y avait que deux mois accusant un passif insignifiant, le mouvement des autres mois se soldait par un actif. Dans la seconde moitié de l'année, a!'exception du mois de juillet, le solde mensu~l est devenu actif et continuait a suivre une tendance ascendante jusqu'en novembre, pour retomber fort bas en décembre par suite de l'arret de l'exportation. Dans la seconde moitié de l'année, les ré- Minthogy általáno~.é:d~klődésre tru:t számot -""den évben a beruhazas1 cikkek, valammt a fény ~i cikkek importja, ez évben is közöljük ezeknek u~cíkkeknek a behazat ali adatait. A külföldrő l beh~iátt beruházási cikk~k.. értéke 1927-ben 2_5~ 6.OU]Jió, 1928-ban 2?6 : ~ milho, 1929 -b ~n 237 8 mi!h?.' fg30-ban 168 5 milho, 1931-ben ped1g 102 6 milho '' éngő volt. Ezekből az adatokból kitűnik, hogy l 92S óta a beruházási cikkek behozatala állandóan csökkent. A csökkenés a beruházási cikkek minden tételénél mutatkozott. A beruházási cikkek 1931. évi behazatali értékéből 11 6 millió pengő esett a.nyersanyagokra, 60 8 millió pengő a félgyártmányokra s 30 2 millió pengő a gyártmányokra. A fényű zési cikkek behozatala 1929-ben 58 2 millió, 1930-ban 39 9 millió, 1931-ben pedig 25 6 millió pengőt tett. Tehát a fényűzési cikkek behozatala is évről- évre kisebbedett, s 1931-ben félannyit sem tett az import mint 1929-ben. A külkereske(lelmi forgalom szállítási intézmények szerint. Külföldi árucserénknek szállítási intézmények szerint való megoszlását a követke z ő táblázat tünteti fel : Behozatal - lmporiations Mennyiségi Év egység vasúton folyam- par hajón postán közúton Année Unités chemins par v par la >i e par de quantité de jer fluviale paste raulage drb - pieces 109.050 803 858.860 419 ;1929. pár - paires 192.464 40.041 394.620 649 q o o o o o o o o o o 55,070.947 9,?98.562 92.710 2,131.464 drb- pieces 88.564 16.108 616.673 124 1930. pár - paires 86.772 49.255 210.422 828 q o o o. o o o o o o 37,65?.524 9,t,.91.726 75.4?1 1,626.993 drb - pillres 75.623 15.518 404.808 369 1931. pár - paires 16.927 16.661 52.909 41 24,060.611 8,908.869 43.705 536.237 q A mennyiségi adatok szerint 1931-ben a métermázsákban kimutatott áruk behozatalából 71 7% esett a vasúti szállításra, 26 6% a folyamhajózásra, 0 1% a postai és 1 6% a közúti forgalomra. A menynyiségi adatokból kitűnik, hogy a forgalom minden szállítási ágnál visszaesett. A visszaesés legkisebb arányú volt a folyamhajózási forgalomban. Ugyanis a v-ízi úton importált kőszén, koksz, nyers ásványolaj, tüzifa, kősó és papiros behozatala csak kisebb mértékben esett vissza, ezenkívül a takarmányhiány enyhítésére behozott tengeriküldemények importjának j e lentős része is a folyamhajózási forgalomban bonyolódott le. sultats mensuels de la balance étaient - a!'exception de celui de décembre - plus favorables que ceux de l'année précédente. L'importation des artieles d'investissement et de luxe formant tous les ans l'objet d'un intérét particulier, nous publions, cette année également, les données d'importation de ces articles. La valeur des articles d'investissement Írnportés montait en 1927 a 259 6 millions, en 1928 a 276 1 millions, en 1929 a 237 8 millions, en 1930 a 168 5 millions, enfin en 1931 a 102 6 millions de pengő s. II appert de ces données que, depuis 1928, l'importation des articlea d'investissement accuse une diminution constante. La décadence se fait valoir a tous les postes des articles d'investissement. De la valeur d'importation des articles d'investissement en 1931, 11 6 millions de pengős revenaient aux roatieres premieres, 60 8 millions de p engő s aux mi-produits et 30 2 millions de pengős aux articles fabriqués. L'importation des articles de luxe se chiffrait en 1929 par 58 2 millions, en 1930 par 39 9 millions et en 1931, par 25 6 millions de p engő s. L'importation des arti.cles de luxe a done également diminué d'année en année et en 1931, l'importation ne faisait plus meme la moitié de celle de 1929. Le commerce extérieur suivant les moyens de transport. La répartition de notre échange de marchandises avec l'étranger suivant les moyens de transport ressort du tableau suivant : Kivitel - Exportations Mennyiségi Év egység vasúton folyam- par hajón postán közúton A nnée Un ités chemins p ar voie par la par de quantité d" jer fluviale paste raulage drb - pieces --450.954 1 154.89? 6.084 1929. pár - paires 6.238 14? 17.602 19 q... 20,599.531 6,2?8.328 18.393 651.200 drb - pieces 928.009 40.248 92.45? 15.7'iS 1930. pár - paires 30.269 3.651 38.069 13 q 16,926.942 5,219.?30 18.509 769.647 drb - pieces 1,200.868 244.354 294.161 2.948 1931. pár - paires 22.012 1.7?1 8.82? 14 q o o o o o o o o 12,2?3.309 5,839.?65 14.580 641.903 D'apres les données quantitatives, 71 7% de l'importation des marchandises relevées en q revenaient en 1931 au transport par chemim: de fer, 26 6 % a la navigation fluviale, 0 1% au transport par la poste et 1 6% au t ransport sur routes. Il appert des données quantitatíves que le mouvement est retombé ehez tous les moyens de trausport. La rechute. était la moins important e dans. le mouvement par voie fluviale. En effet, l'entrée de la houille, du coke, de l'hnile minérale brute, du bois de chauffage, du sei gemme et du papier, importés par voie fluviale n'a haissé que dans des proportions moins importantes,
28-l< A kivitelben a métermázsákban kimutatott áruk 65 4%-a vasúton, 31 1 %-a hajón, 0 1 %-a a postai forgalomban és 3 4%-a közúton hagyta el az országot. A vasúti, postai és közúti forgalom csökkenése mellett a folyamhajózási forgalom emelkedett. A folyamhajózási forgalom növekedését a vízi úton exportált búza mennyisége növelte. A kivitelnél a darabszám szerint kimutatott. áruk feltűnő nagy emelkedése szembetűnő. Az emelkedést akikészítési eljárásban exportált rádiócsövek számának növekedése idézte elő. A rádiócsövek ugyanis darabszám szerint vannak kimutatva a külkereskedelmi statisztikában. Az előbb közölt táblázat a forgalom mennyiségi adatait tünteti fel. Az egyes szállítási intézmények érték szerint a forgalomban a követke zőképpen részesedtek : Érték ezer pengőben 1929 1930 1931 Belwzatal Vasúti forgalom...... 687.809 496.668 307.194 Folyamhajózási forgalom.. 234.122 220.720 177.424 Postai forgalom.... 127.611 96.189 51.407 Közúti forgalom.... 14.155 9.771 3.336 KiPitel Vasúti forgalom 790.976 703.055 419.305 Folyamhajózási forgalom.. 210.618 165.941, 122.223 Postai forgalom........ 18.749 22.336 17.030 Közúti forgalom......... 18.197 20.334 11.832 Érték szempontjából a szállítási intézményeknek a behazatali forgalomban való részesedési aránya a mennyiségi adatok százalékarányához viszonyítva meglehetősen eltérő képet mutat. A vasúti forgalom 57%-ra csökken, a folyamhajózási forgalom 32 9%-ra növekedik, még nagyobb mértékben növekedik a postai szálutás százalékaránya és pedig 9 5%-ra, a közúti forgalom részesedési aránya leszáll 0 6%-ra. A százalékos eltérések magyarázata abban rejlik, hogy a különböző szállítási intézményeknél lebonyolított forgalomban szereplő áruk értékességi foka különböző. A vasúti forgalomban a kevésbbé értékes tömegáruk nyomják le a százalékot, a folyamhajózási forgalomban már az értékesebb áruk szerepelnek, míg a postai forgalomban a legértékesebb árucikkek (főleg a jobbminőségű textíliák) magasra emelik a részesedési arányt. A közúti forgalomban a kevésbbé értékes tömegáruk foglalnak helyet. en outre, une partie considérable de l'importation du mais destiné a diminuer la disette en fourrages, se déroulait également par voie fluviale. Pour ce qui concerne l'exportation, 65 4% des marchandises relevées en q ont quitté le pays par chemins de fer, 31 1 % en bateaux, 0 1 % par la poste et 3 4% sur routes. En présence de la dirninotion par chemins de fer, par la poste et par roulage, le mouvement par navigation fluviale s'est élevé. L'accroissement du mouvement par navigation fluviale est du aux quantités du froment exporté. On doit enregistrer dans l'exportation un accroissement surprenant des marchandises relevées par pü3ces. L'accroissement est du a l'augmentation du nombre des Iampes pour radios exportées dans la procédure de perfectionnement. En effet, les Iampes pour radios sont relevées par piéces dans la statistique du commerce extérieur. Le tableau ci-dessus indique les données quantitatíves du mouvement. Au point de vue de la valeur, la participation des différents moyens de transport était la suivante : V al eur en mille pengös 1929 1930 1931 Mouvement par chemins de lm portation fer........... 687.809 496.668 307.194 Mouvement par navigation fluviale............ 234.122 220.720 177.424 Mouvement postai........ 127.611 96.189 51.407 Mouvement sur rou tes... 14.155 9. 771 3.336 Mouvement par chemins de Ex portation fer................ 790.796 703.055 419.305 Mouvement par navigation fluviale......... 210.618 165.941 122.223 Mouvement postai........ 18.749 22.336 17 030 Mouvement sur routes 18.197 20.334 11.832 Au point de vue de la valeur, la proportion de participation des différents moyens de transport présente dans le mouvement d'importation, par rapport au pourcentage des données quantitatives, un tableau tout différent. La mouvement par chemin de fer retombe a 57%, celui de la navigation fluviale s'éléve a 32 9% ; la proportion est eneore plus considérable dans le transport postai, s'élevant a 9 5%, la proportion du mouvement sur routes descend a 0 6%. Les divergences de pourcentage s'expliquent par le fait que le degré de valeur des marchandises figurant dans le mouvement déployé par les differents moyens de transport est différent. Pour ce qui concerne le mouvement par chemip.s de fer, ce sont les il.rticles en masse moins précieux qui font baisser le pourcentage ; le mouvement de la navigation fluviale camprend des marchandises d'une valeur plus considérable, t andis que dans le mouvement postai, ce sont les articles les plus précieux (principalement les articles textiles de meilleure qualité) qui font augmenter la proportion de participation. Le trafic par roulage camprend également des articles en masse d'une valeur moins élevée.,,a kivitelben az eltolódások kisebb mértékűek. A~ kivitel értékéb ő!. 73.5% a vasúti forgalomra~, 2 F 4 o/c a folyamhajozási forgalomra, 3% a postai ;"!Íllí[ásra, 2 1% pedig a közúti forgalomra esett. r kivitelben az értékesebb áruk forgalmát a vasút bonyolított~ le,.míg a haj ózásr~ a kevésbbé é r~ék~s áruk szállítasa JUtott. A postru forgalomban Itt IS a legértékesebb árucikkek kerültek szállításra. A külkereskedelmi forgalom fontosabb áruk és árucsoportok szerint. A behozatalban s zereplő legfontosabb áruk közt a nyers és megmunkált fa állt az első helyen. A behozott fa értéke 1931-ben az egész behozatalnak 10 5%-át t ette, 1930-ban 10 9%-át, 1929-ben pedig 12 4 %-át. A fabehozat al adatait a t üzifa, nyers épület- és szerfa, továbbá bárdolt és fürészelt fa szerint részletezve az alábbi táblázat tünteti fel : Tűzifa: 1929-ben............. 1930-ban............... 1931-ben.............. N yers épület- és szerfa: 1929-ben........... 1930-ban........... 1931-ben........ Bárdolt és fűrészelt fa: 1929-ben........ 1930-ban........ 1931-ben................ Mennyiség ezer m-mázsában 16.967 12.108 6.020 3.400 2.286 1.624 6.873 5.116 4.588 Érték ezer pengőben 39.702 26.637 10.659 18.297 11.393 6.090 73.991 51.841 39.?89 E táblázatból kitűnik, hogy 1931-ben félannyi tüzifát hoztunk be külföldről mint az előbbi évben, kisebb mértékben pedig az épületfák behozatala is csökkent. A belföldi erdők nagyobb mértékű kihasználása t ette lehetövé az import visszaszorítását. Ez a körülmény a tüzifaárak alakulására is befolyást gyakorolt, amint az az értékadatokból látható. A csökkenő tüzifaárak azonban az év vége felé ismét emelkedő irányzatot vettek. A nyers és megmunkált fa különböző tételeinek együttes importja 56 5 millió pengő értéket képviselt. Értékösszegben az előbbi tétel után a textíliák sorakoznak. A különbö ző textiláruknak a behozatalban való részesedését a következő t áblázat tünteti fel : Les déplacements sont moins considérables dans l'exportation. 73 5% de la valeur de l'export ation revenaient au mouvetnent par chemins de fer, 21 4% a la navigation fluviale, 3% au transport par la poste et 2 1 % au transport sur routes. Dans l'exportation, ce sont les chemins de fer qui ont exécuté le mouvement des articles plus précieux, tandis que les marchandises de moindre valeur revenaient a la navigation. Le mouvement postal effectuait dans l'exportation également le transport des articles les plus précieux. Le comm t~rce extérienr suivant les principales marchandi:;es et principaux groupes de marchandiscs. Parmi les articles les plus importants figurant dans l'importation, ce sont les bois bruts et ouvrés qui occupaient la premiére place. La valeur du bois importé faisait en 1931 les 10 5%, en 1930 les 10 9% et en 1929 les 12 4% de l'importation totale. Les données de l'importation du bois, spécialisées suivant le bois a brtller, le bois brut de construction et d'reuvre, puis le bois équarri et scié sont relevées au tableau suivant : Boi.s a brúler: En 1929............... En 1930............... En 1931................ Boís brut de construction et d' re u pre: En 1929........ En 1930............... En 1931............... Bo is équarri et scié: En 1929................ En 1930............... En 1931......... Quantité en mille q 16.967 12.108 6.020 3.400 2.286 1.624 6. 873 5.116 4.588 en mille pengős 39.702 26.637 10.659 18.297 11.393 6.090 73.991 51.841 39.?89 Il appert de ce tableau que nous n'avons importé en 1931 que la moitié de la quantité du bois a bruler importé dans l'année précédente et que l'import ation des bois de construction a également baissé dans une proportion moins considérable. C'est l'exploitation plus étendue des forets nationales qui av ait permis la réduction de l'importation. Ce fait ne restait p as sans influence sur la forrnation des prix du bois a bruler, comme il appert des données de valeur. Toutefois, les prix baissants du bois a bruler ont repris vers la fin de l'année leur tendance ascendante. L'ensemble de.l'importation du bois brut et ouvré représentait la valeur de 56 5 millions de p engő s. Au point de vue de la valeur, le poste précédent est suivi par les articles textiles. La participation des différents articles textiles dans l'importation est représentée au tableau suivant :
30* Mennyiség Pamutáruk: m.-mázsákban 1929-ben................ 73.653 1930-ban............... 64.577 1931-ben................ 22.725 Len-, kender- és jutaáruk: 1929-ben........... 1930-ban........ 1931-ben.......... Gyapjúáruk: 1929-ben.......... 1930-ban........... 1931-ben............. Selyemáruk: 1929-ben............. 1930-ban.......... 1931-ben........... 16.H7 8.832 8.373 24.015 19.251 10.4.45 1.890 1.453 1.255 Érték ezer pengőben 67.191 50.678 19.466 5.271 3.490 1.655 40.151 31.395 16.277 14.116 10.056 6.068 A textiláruk importja évröl-évre fogy. Különösen feltűnő a pamutáruk nagymérvű visszaesése. A pamutáruk legjelentősebb t ételének, a pamut -szöveteknek értékösszege 43 1 millió pengőről 15 3 millió pengőre esett vissza az 1931. évben. Az egész behozatalhoz viszonyítva a pamutszövetek értékének részesedési aránya 1930-ban 5 24%, 1931-hen pedig 2 83% volt. A kötött pamutáruk értékösszegének állandó összezsugoradása 1931-hen is továbbtartott, s a kötött pamutáruk értéke ez évben már egészen jelentéktelen összeggé törpült és az egymillió pengőt sem érte el. A gyapjúáruk legfontosabb tételének, a gyapjúszöveteknek éi:téke 16 millió pengő röl 9 niillió pengőre esett vissza. A len-, kender- és jutaáruk 1931. évi importmennyisége nem sokkal maradt alatta az előző évinek, az értékösszeg azonban csak felét tette az előző évinek. A nagy értékcsökkenést a len és kender rendkívül nagy áresése idézte e lő. A selyemáruk behozatala is évről-évre csökkenést mutat. A selyemáruk legnagyobb részét a selyemszövet tette, aminek az értéke, beleértve a f.élselyemszöveteket is, 5 0 millió pengőt t ett, az előző évi 7 2 millió.pengövel szemben. A textilárukkal kapcsolathan említhetjük meg a konfekcionált áruk behozatalát is. A konfekcionált áruk értéke az előző évi 7 9 millió pengőröl 4 8 millió pengőre hanyatlott. Ebből az összegből 1 7 millió pengő esett a kalapokra, a többi pedig a különhöző fehérneműek, ágyneműek és más varrott áruk közt oszlott meg. A textilnyersanyagok közül a nyerspamut hehozatal állandó emelkedést mutat. 1929-hen 132 ezer, 1930-han 146 ezer, 1931-ben pedig 155 ezer métermázsa volt a behozatal. Ezzel szemben a pamutimport értékösszege évről-évre kisebbedett, mert a nyerspamut ára a világpiacon állandóan Quantité en mille- Articles de co ton: en q pengős En 1929...... 73.653 67.191 En 1930................ 61.. 577 50.678 En 1931 22.?25 19.46G. Articles da lin, ele chanpre et de jute: En 1929................ 16.147 5.271 En 1930............... 8.832 3.490 En 1931............ 8.373 1.655 Ar ticles ele laine: E n 1929.............. 24.015 40.151 En 1930............. 19.251 31.395 E n 1931........ 10.445 16.277. Ar ticles de so ie: En 1929......... 1.890 14.116 En 1930............ 1.453 10.056 En 1931.............. 1.255 6.068 L'importation des articles textiles continue il, haisser d'année en année. C'est particulierement lal rechute extraordinaire des articles de coton qtig est surprenante. La valeur du poste le plus impori tant des articles de coton, celle des tissus de cotoxi est retomhé de 43 1 millions a 15 3 millions dé p engős en 1931. Par rapport a l'importation totale; la proportion de participation des tissus de cotori se chiffrait en 1930 par 5 24 et en 1931 par 2 83%, Le rétrécissement constant de la valeur des tri co ~ t ages de coton continuait en 1931 aussi ; en cette année,!eur valeur a tellement haissé qu'élle n'a pas meme atteint un million de pengös. La valeur du poste le plus important des articles de Iaine, celle des étoffes de laine, est retombée de 16 a 9 millions de pengős. La quantité d'importation des articles de Jin, de chanvre et de jute en 1931 n'était pas considérablement inférieure a cella, de l'année précédente, cependant la valeur n'en faisait que la moitié. La grande diminution de valeur est due a la haisse extraordinaire des prix du!in et du chanvre. L'importation des articles de soie accuse également une diminution se faisant valoir d'année en année. La plus grande partie des articles de soie se composait de tissus de soie, dont la valeur, y compris les t issus de mi-soie, montait a 5 0 millions de pengős en présence de 7 2 millions de pengős de l'année précédente. On peut mentionner conjointement 'avec les articles textiles, l'impor" tation des articles confectionnés. La valeur des artici es confectionnés a baissé de 7 9 millions de pengő s de l' année précédente a 4 8 millions 'de pengős. 1 7 million de pengő s en revenaient aux chapeaux, le reste se répartissait entre les différents!inges,!inges de lit et autres articles cousus. Parmi les roatieres premieres textiles, l'importation du coton hrut continue a aceuser une tendance ascendante. L'importation montait en 1929 a 132.000 q, en 1930 a 146.000 q et en 1931 a 155.000 q. Par contre, la valeur de l'importation du coton diminuait d' année en année, parce que le prix követett. A nyerspamut heaw:u. ~ v emelkedése mellett a pamut a folytonosan kisebbedik, ami nyil >vaq;e::;u, hogy a helföldi fonódák mindegyre dolgoznak fel fonalakká. A nyersbeszerzesene:n a tárgyalt év folyamán ellanyhulás következett he, az előz ő évi 109 ezer mét ermázsát tevő 78 ezer métermázsára. Az áresések a nyersjutaimport értéke csak a felét tette évinek. A nyersgyapjú mennyisége azonos volt az elő ző évivel, s közel 10 ezer tett, az árleromlás azonban az értékmélyen lerontotta. A len és kender beérték szerint egyaránt kisebb volt mint évben.. A textilipari. félgyártmányok közül a pamut {~mal~k mennyisége közel 25 ezer métermázsát tett az előző évi 30 ezer m.-mázsával szemben, míg a gyapjúforralaké 12 ezer m.-mázsát 19 ezer m.-máisával szemben. A pamutfonalak behozat alának bökkenése összefügg a nyerspamut nagyobb mértékű behozatalával, a gyapjúfonalak mennyiségének megcsappanása pedig a leromlott fogyasztás eredménye. A len-, kender- és. jutafonalak külföldi beszerzése is igen meggyengült. A selyemfonalak mennyisége évről-évre növekedőben van, 1929-ben 13 ezer, 1930-ban 18 ezer és 1931-hen több mint 19 ezer m.-mázsát szereztek he külföldön. Az emelkedést a népszerűvé vált műselyemszövetek gyártására szolgáló műselyemfonalak tették, mert a valódi selyemfonalak importja alatta maradt az előző évinek. A textilipari cikkek után a szén képviselte hehozatalunkhan a legnagyobb értékösszeget. A szénbehozatalról a következ ő adatok tájékoztatnak : Barnaszén: 1929-ben................ 1930-ban............ 1931-ben................ Kőszé n: 1929-ben............... 1930-ban............. 1931-ben............ Koksz: 1929-ben............... 1930-ban........ 1931-ben.............. A b ehoz at a l mennyisége ezer m.-mázsában 232 156 134 12.758 8.477 6.057 5.607 3.738 2.491, értéke ezer pen gőben 418 266 245 45 417 29.669 20.664 25.805 18.346 10.615 Az importált szén értéke az egész behozatal 31* du coton hrut suivait constamment une tendance diminuante sur le marché mondial. En présence de l'accroissement ininterrompu de l'importation du coton hrut, celle des fils de coton ne cesse pas de diminuer, fait qui rend évident que les filatures natianales transforment des quantités de plus en plus considérables de matieres premiéres en fils. L'achat du jute hrut a l'étranger accuse dans l'année traitée un alanguissement remarquahle, en tant que l'importation se chiffrant dans l'année précédente par 109.000 q a haissé a 78.000 q. Par suite des haisses du prix, la valeur d'importation du jute hrut ne faisait que la moitié de celle de l' année précédente. La quantité de la l ain e b ru te s'est maintenue au niveau de l'année précédent e et rapprechait les 10.000 q, oependant la haisse des prix a sensihlement diminué la valeur de l'importation. Au point de vue de la valeur, l'importation du lin et du.chanvre bruts était inférieure a cell e de l' année prér.édente. Parmi les demi-produits de l'industrie textile, la quantit é des fils de coton se chiffrait par pres de 25.000 q, en présence de 30.000 q de l'année précédente ; celle des fils de laine par 12.000 q en présence de 19.000 q en 1930. La diminution de l'importation des fils de coton doit et re ramenée a l'importation accrue du coton hrut, tandis que l'importation moins considérable des fils de laine est Ie résultat de la rechute de la consommation. L'achat des fils de lin, de chanvre et de jute a l'étranger s'est également tres affaihli. La quantité des fils de soie continue a augmenter d'annéé en année ; on en achetait 13.000 q en 1929, 18.000 q en 1930 et plus de 19.000 q en 1931 a l'étranger. L'accroissement revient aux fils de soie artificielle servant a la confection de tissus de soíe artificielle, devenu t res populaire, car. l'importation des fils de soie naturelle restait au-dessous de celle de l'année précédente. Apres les articles. de l'industrie textile, c'est le charbon qui représente dans notre import ation la valeur la plus remarquahle. Les données suivantes fournissent des renseignements sur l'importation du charbon : L ignite: En 1929.......... En 1930............. E n 1931............... Houille: En 1929............ En 1930.......... E n 1931................ Coke: En 1929................ E n 1930.... E n 1931........ lm portatio ns Quantité en mille q en mille pengös 232 418 156 266 131, 245 12.758 1,5.417 8.477 29.669 6.057 20.664 5.60? 25.805 3.738 18.346 2.494 10.615 Par rapport a la valeur totale de l'importation, la
értékéhez viszonyítva 1929-ben 6 7%-ot, 1930-ban 5 9%-ot, 1931-ben pedig 5 8%-ot tett. Barnaszénimportunk csekély. A kőszén- és kokszbehozatal a legutóbbi három év alatt állandóan csökkent. Az 1931. évi kőszénbehozatal a felét tette az 1929. évinek, a kokszbehozatal pedig a felénél is lejjebb szállt. Egyrészt a gazdasági válság, másrészt pedig a belföldi szénnek háztartási fűtésre való nagyobb mértékű felhasználása magyarázza meg a szénbehozatal csökkenését. Kokszimportunk lejjebbszállása összefügg a vasipari termelés kisebbedésével A vasipar nyersanyagfelhasználásának csökkenése a vasércbehozatal jelentős visszaesését idézte elő. Vasércbehozatalunk az előző évi 4 4 millió m.-mázsával szemben az 1931. évben 1 8 millió m.-mázsára süllyedt. Ezzel szemben a nyers- és ócskavas tételénél 288 ezer m.-mázsa mennyiséget találunk az előző évi 218 ezer m.-mázsával szemben. A vasércfelhasználás nagymértékű csökkenését tehát nemcsak a vastermelés visszaesése, hanem az is előidézte, hogy vasérc helyett a gyárvállalatok ócskavasat vásároltak külföldön, mert ennek beszerzése a tárgyalt év egy részében kedvezőbb volt mint a vasércé. A vasfélgyártmányok menny:isege 1931-ben az előző évihez képest nem nagy változást mutatott, azonhan az 1929. évi importhoz képest' a felére olvadt le. A vasfélgyártmányok közül a vaslemez némi emelkedése mellett a vasdróthehozatal a felére szállt le. A rúdvas importja nem változott. A nyersfémek mennyisége már 1930-ban az 1929. évi adatokhoz viszonyítva 33 ezer m.-mázsával csökkent, 1931-ben pedig ujabb 16 ezer m.-mázsával kevesbedett s 159 ezer m.-mázsát tett 14 millió pengő értékben. Az értékösszeg 6 millió pengővel volt kisebb; mint az előző évben. A nyersfémek importjának kisebbedését főképpen a réz mennyiségének visszaesése idézte elő. A vas-, fém-, gép- és elektrotechnikai ipar gyártmányaira vonatkozó behazatali adatokról a következő kimutatás tájékoztat: V as- és fém ríruk: 1929-ben........... 1930-ban........... 1931-ben........... Mennyiség ezer IDétermázsában 137 88 t. 4 Érték ezer pengőben 24.1!15 18.363 10.433 valeur du charbon importé était en 1929 de 6 7~ en 1930 de 5 9% et en 1931 de 5 8%. Not re impqll tation de Iignite est insignifiante. L'importatigJJ de la houille et du coke ne cessa pas de diminl!~t. pendant l~s trois dernié~es_ années._ ~ ' importatig, de la homile en 1931 fa1srut la moit1é de celle 'd 1929 et l'importation du coke baissait eneore plus bas. La diminution de l'importation du charbó~ - s'explique d'une part par la crise économique t de l' autre part, par l'emploi plus général du charb~ national dans les ménages. La diminution de not~~ importation de coke est en rapport avec la rechuj de la pr?d~cti~n de l'industri~ sidérurgi~~e. )~l La d1mmut10n de l'empl01 des roatieres p~f miéres dans l'industrie sidérurgique entrain~i. une rechute considérable dans l'importation q~ minerai de fer. Notre importation de minerai qe fer est retombée, en présence de 4 4 millions de ;d de l'année précédente, a 1 8 million de q en 193t Par contre, nous trouvons au poste de la font~ brute et des ferrailles une quantité de 288.000 m contre 218.000 q dans l'année précédente. :Qa diminution extraordinaire de l'emploi du miner~ de fer n'est done pas uniquement le résultat del~ rechute de la production du fer, elle doit etr1 ramenée, en partie, au fait que les entrepris~ sidérurgiques ont acheté des ferrailles a l'étrang~j au lieu de minerai de fer, car l'achat des premier~~ s'effectuait dans une partie de l'année traitée da~ des conditions plus avantageuses que celui d~ minerai de fer. l La quantité des mi-produits de fer n'accusé p as de divergences considérables par rapport ~ celle de l'année précédente ; elle s'est toutefois réduite a sa moitié en comparaison de l'importatio~ de 1929. Parmi les mi-produits de fer, on doit 'lll enregistrer, en présence d'un accroissement pe,-g important des plaques de fer, la rechute de I'iffi1 portation du fil de fer a sa moitié. L'importatioií du fer en barres n'a pas changé. 1 La quantité des métaux bruts a diminué, dé_._e en 1930, par rapport aux données de 1929, d~ 33.000 q, elle a diminué en 1931 de 16.000 autre~ q et se chiffrait par 159.000 q, raprésentant un~ valeur de 14 millions de pengős. La valeur étai~ inférieure de 6 millions de pengős a celle de l'anné ~ précédente. La diminution de l'importation des métaux bruts est due principalement a la rechut~ de la quantité du cuivre. ~ Les données relatíves a l'importation des wo~ duits de l'industrie sidérurgique, métallurgique; des constructions de machines et de l'industri~ électrotechnique sont relevées dans Ie tableaú suivant: Articles de fer et de métaux : Quantité en mille q En 1929................ 137 En 1930................ 88 En 1931................ 44 en mille pengős 24.415 18.353 10.t.33 Mennyiség Érték ezer méter- ezer mázsában pengőben 7.. ek, készülékek, elektrotechnikai cikkek: p 176 69.229!9 : ::::::::::::::: 150 51.623 i,g"~fben.............. 90 26.983 s- és fémáruk behozatala 1931-ben csak tte az előző évinek. A 44 ezer m.-mázsás be- ' ból 40 ezer m.-mázsa esett a vasárukra és -mázsa a fémárukra. Az előző évhez viszotva: ~ vasáruk behozatalának megcsappa~.ását nagyobbrészt a kovácsolt vasc~ö;ek, a. csőkap Ö$olÓrészek, szekért~ngelye~; akvasu_ti kocés1k~rdeéketk ~%x_aslemezedény~k ~~_po~tj a~ VIssza~s.se 1, z e 1!15 de. ezeken kivul a tobb1 fajta vasáru IS általaban firu;vatló forgalommal szerepelt. A gépek és készülékek adatai is általában rendkívüli mértékben megcsappant behozatalról tanusködnak. Legnagyobb hányadban a varrógépek behozatala esett vissza, ezenkívül a fémmegmunkáló gépek és a talajművelőgépek, beh~,zatalának j_elentős mértékű visszaesése emhtheto fel. Legkisebb hanyatlás mutatkozott a textilipari gépeknél A villamosgépek és elektrotechnikai cikkek közül a,villamos kapcsolók mennyisége negyedét tette az előző évinek, a rádiócikkek behozatala a felére csökkent, az elektromotorok importja pedig egyharmadával volt kisebb mint az előző évben. A járóművek importja a javításra behozott vasúti kocsik kivételével fele volt a tavalyinak. Az aútomobilok és automobilalvázak értéke 1931-ben 2 6 millió pengőt t ett, míg az előző évben 6 4 millió Jrengőt, 1929-ben pedig 18 3 millió pengőt. A kerékpárok értékösszege 1931-ben 1 5 millió pengőre szállt Ie az előző évi 2 5 millió pengőről A papiros és papirosáruk behazatali adatai a következők : Papiros/emez: 1929-ben.......... 1930-ban.... 1931-ben.......... Papiros: 1929-ben.............. 1930-ban............ 1931-ben........ Papirosáruk: 1929-ben......... 1930-ban.............. 1931-ben........... Mennyiség ezer m-mázsában 103 87 55 539 476 355 14 11 7 Magyarország külkereskedelmi forgalma 1931. ll Érték ezer pengőben 4. 776 3.911 2.453 30.648 26.652 17.325 4.512 3.428 2. 377 Quantité en mille q en mille pengős M achines, ap pareils et articles électrotechniques: En 1929................ 176 69.229 En 1930................ 150 51.623 En 1931................ 90 26.983 L'importation des articles de l'industrie sidérurgique et métallurgique ne faisait en 1931 que la moitié de celle de l'année précédente. De l'importation de 44.000 q, 40.000 q revenaiant aux articles de fer et 4.000 q aux articles en métaux. Par rapport a l'année précédente, la diminution de l'importation des articles de fer est due principalement a la rechute de l'importation des tuyaux de fer forgé, des piéces de raccord pour tuyaux, des essieux de voitures, des roues de voitures de chemin de fer et des ustensiles de ménage en tőle de fer, mais les autres espéces d'articles en fer accusaient également un mouvement décroissant. Les données des machines et appareils font en général également preuve d'une importation extraordinairement diminuée. L'importation des machines a coudre accuse la rechute la plus considérable, mais on doit mentionner en outre une décadence considérable de l'importation des machines pour travailler les métaux et de celles de labourage du sol. La diminution était la moins importante ehez les machines de l'industrie t extile. Parmi les machines électriques et articles électrotechniques, la quantité des manipulateurs ne faisait que le quart de celle de l'année précédente, l'importation des articles de radio était"'réduite a sa moitié et celle des moteurs électriques était inférieure d'un tiers a l'importation de l'année précédente. L'importation des véhicules faisait, a!'exception des wagons de chemin de fer importés pour etre réparés, la m oi~_ié de celle de l'année précédente. La valeur des automobiles etchassis d'automobíles montait en 1931 a 2 6 millions de p engős, tandis que dans l'année précédente elle se chiffrait par 6 4 millions et en 1929 par 18 3 millions de pengős. La valeur des bicyclettes a baissé en 1931 a 1 5 million de pengő s, contre 2 5 millions de pengő s dans l'année précédente.. Les données d'import ation du papier et des articles de papier sont les suivantes : Cartons: Quantité en mille q en mille pengő s En 1929 103 4. 776 En 1930............. 87 3.911 En 1931. 55 2.1.53 Papier: En 1929.............. 539 30.648 En 1930... 476 26.652 En 1931-355 17.325 Articles de pa pier: En 1929............ 14 4.512 En 1930 11 3.428 En 1931 7 2.377 3*
34~ A különbözö papirosfajták általában kisebb mennyiségben érkeztek az országba mint az előző évben, s legnagyobb árányban a papiroslemez és csomagolópapiros behozatala hanyatlott. Ugyanis mindkétfajta papirosból körülbelül félannyit hoztunk be mint az előbbi évben. Legkisebb visszaesést mutatott az újságnyomópapiros behozatala, amelynek értéke megközelítette az 5 8 millió pengöt. A papiros és papirosáruk aránya az egész behozatalhoz viszenyitva 4 7%-ról 5 3%-ra emelkedett. Bőrbehozatalunkban a nyersbörök importja alig változott, a kikészített bőröknek külföldön beszerzett mennyisége azonban majdnem a felére csökkent. 1930-ban 126 ezer m.-mázsa nyersbőrt vásároltunk külföldön 25 millió pengő értékben, 1931- ben pedig 119 ezer m.-mázsát 19 millió pengő értékben. Szembetűnő, hogy a nyersbőr mennyiségének kisebb visszaesése mellett az értékösszeg 6 millió pengövei kisebbedett. Ennek oka főképpen a nyersbőr világpiaci áresésében keresend ő, míg kisebb mértékben az egyes bőrfajták részesedési arányának megváltozása idézte elő az értékösszeg kisebbedését. A nyersbörök közül a friss és száraz marhabőr, továbbá a friss lóbőr behozatalának visszaesése említhető fel, de ezzel szemben a friss és száraz borjúbőr, a száraz lóbőr, főképpen pedig a báránybőr importja emelkedett. A kikészített bőrökből 1930-ban 11 ezer m.-mázsát hoztunk be 15 millió pengő értékben, 1931-ben pedig 6 és félezer m.-mázsát 8 millió pengő értékben. Az értéköss:l;egek összehasonlításánal itt is látszik a világpiaci áresések hatása. A kikészített bőrök különbözö fajtái általában kisebb mennyiségben érkeztek az országba, mint az előbbi évben. A kikészített prémbörök mennyisége valamelyest emelkedett, de a leromlott árak miatt az értékösszeg az előző évi 5 9 millióról 5 5 millió pengöre esett vissza. Igen jelentékenyen hanyatlott a cipészáruk behozatala is, amely 1929- hen 460 ezer, 1930-ban 276 ezer, 1931-hen pedig 77 ezer párt tett. A külföldröl heszerzett cipészáruk értéke 1931-ben 727 ezer pengöre csökkent az előző évi 2 6 millió _ pengövei szemben. Az ásványolajbehozatal 2 5 millió m-mázsáról 1 6 millió m-mázsára szállt le. Az ásványolajbehozatalhan a nyers ásványolaj mennyiségének 30 százalékos kisebbedése mellett az ásványolajtermékek mennyisége jóval nagyobb százalékkal csappant meg. Igy a benzin, gázolaj és a kenőolajok importja a felénél is kisebb volt, mint az előző évben, a világítóolaj pedig csak hetedrészét tette az e l őző Les différentes espéces de papier arrivaient.f! général en des quantités moins importantes da le pays que dans l'année précédente; la diroirt tion la plus grande est enregistrée dans l'import_a tion des eartens et du papier d'emballage...-~ effet, nous avons importé des deux articles ~1 moitié environ de la quantité de l'ánnée précédenj1 La rechute la moins importante se faisait val9' dans l'importation du papier pour journaux, don la valeur rapprechait les 5 8 millions de peng~s La proportion du papier et des articles de papi~ par rapport a l'importation tetale s'est élevée 'li 4 7% a 5 3%. Dans notre importation des cuirs, l'importatio des peaux hrutes n'a guére changé, par contre,j quantité des peaux préparées achetées a l'étrange a diminué presque de sa moitié. En 1930, no: 1 avons acheté 126.000 q de peaux brutes a l'étrang~ en une valeur de 25 millions de pengös, et en 19:}; 119.000 q, en une valeur de 19 millions de pengqs Il est frappant qu'en présence d'une diminuti~ moins considérable de la quantité de la peau bru~e la valeur est retombée de 6 millions de p engős.. raison en est principalement dans la baisse de a peau hrute sur le marché mondial ; d'autre pa~ la diminution de la valeur a été influencée, e moindre partie par le déplacement de la proportic de participatien des différentes espéces de peau_ Parmi les peaux brutes, on peu t mentionner Yl rechute de l'importation de la peau fralehe ~~~ : séchée de hétail et de la peau fralehe de cheval; p'_,: centre, l'importation des peaux fraiches et séché: de veau, celle des peaux séches de ebeval et par~ culiérement l'importation des peaux d'agneau " sont accrues. Nous avons importé en 1930: 11.000á.i de peaux préparées, en un e valeur de 15 millio ~. de pengös, en 1931 : 6.500 q, en une valeur de ~ millions de pengös. La comparaison des valeu_ fait ressortir, ici encore, l'influence des baisses su le marché mondial. Les différentes espéces d,~ peaux préparées arrivaient en général en quanti~~. moins importantes dans le pays que dans l'ann'~ précédente. La quantité des peueteries préparé~ s'est accrue tant soit peu, malgré cela, la vale~ est retomhée de 5 9 millions en 1930 a 5 5 million de pengős en 1931 et cela par suite des prix affaibli L'importation des chaussures a également extra ordinairement haissé. Elle faisait 460.000 paire s ~ 1929, 276.000 en 1930 et 77.000 en 1931. La vale ~ des chaussures achetées a l'étranger ret omb_l}it t 1931 a 727,000 pengő s, contre 2 6 millions de pe!j' gős dans l'année précédente.. c; L'importation de l'huile minérale est retomb~ de 2 5 millions de q a 1 6 million de q. Dans l'i, portation de l'huile minérale, on doit enregistr~, en présence d'une diminution de 30% de l'huij minérale hrute, une rechute bien plus considérabl de la quantité des produits d'huile minérale. Aii~s l'importation de la benzine, de l'huile a gaz et d~ huiles a graisser était inférieure a la moitié de cell!ll portunk 1930-ban 33 millió, pedig 16 millió pengő.értéket képviselt. közül ki kell még emelnünk továbbá a kaucsukáruk 5 millió pengös, valamint az üveg és 4 millió pengős behozatalát. Mind a hákevesebbet hoztunk be mint az évben. Különösen az üvegáruk külföldi becsappant meg és pedig IDennyiségben 129 -mázsáról 53 ezer m-mázsára, értékben pedig pengőröl 4 millió pengőre. A fontosabb ipari közül kiemelkednek még a technikai zsira- 2 6 millió és a trágyasók közel l'flásfélmillió értékkel. A technikai zsiradékok mennyisége emelkedett, a trágyasóké azonban mélyen leszállt. Főleg a mezögazdaság vásárlóerejének leromlását tüntetik fel a három év adatai. Ugyanis 1929,ben 455 ezer, 1930-ban 246 ezer, 1931-bén pedig csak 69 ezer m-mázsa trágyasót importáltunk. A nyers dohány mennyisége csak kevéssel volt alatta az előző évinek, s az import értéke 4 millió pengős csökkenéssei 19 millió pengőt t ett. A déligyümölcs importja 47 ezer ro-mázsa visszaeséssei 235 ezer m-mázsára cs(ikkent, leginkább a narancs, a gesztenye és a banán kisebb mértékű fogyasztása miatt. Az importált déligyümölcsök értéke a tárgyalt évben 8 4 millió pengő volt. Kávébehozata. l-unk alig változott, a nyers rizs importmennyisége 25%-kal nőtt. Olajosmagvakból 81 ezer ro-mázsa jött be az országba az előző évi 123 ezer m-mázsával szemben. Különösen a lenmag külföldi beszerzése csappant meg. A tárgyalt évben 783 ezer m.-mázsa sóra volt szükségünk, amiért 3 8 millió pengőt fizettünk a kiilföldnek. Végül meg kell említenünk az egymillió m-mázsát meghaladó tengeribehozatalt, amit a belföldi takarmányhiány enyhítésére hoztunk be 14 millió pengő értékben. A legfontosabb kiviteli cikkek sorában a tárgyalt évben is a vágó- és igásállatok részesedési aránya volt a legnagyobb. A vágó- és igásállatok kiviteli adatai a következők : 35-+< de l'année précédente et la quantité du pét role a édairage ne faisait que 1 /7 de celle de l'année précédente. Notre importation de l'huile minérale représentait en 1930 une valeur de 33 millions, contre 16 millions de p engő s en 1931. On peut mentionner eneore parmi les articles industriels, l'importation des teintures dérivées du goudron et celle des articles en caoutchouc raprésentant la valeur de 5 millions de pengős chacune, puis l'importation des verres et verreries d'une valeur de 4 millions de pengős. L'importation de tous les trois articles était inférieure a celle de l'année précédente. C'est particuliérement l'achat des verreries a l'étranger qui a considérablement diminué, notamment de 129.000 a 53.000 q et d'une valeur de 9 millions a 4 millions de pengös. Parmi les articles d'importation plus importants, ce sont enrore les graisses a usa:ge t echnique et les sels pour engrais qui se distinguent par la valeur de 2 6 m.illions,respectivement de p res de 1 5 million de pengös. La quantité des graisses a usage t echnique a quelque peu augmenté, par centre, celle des sels pour engrais est fortement retombée. Les don~ nées des t rois dernieres années font ressortir partic culierement la décadence de la capacité d'achat de l'agriculture. En effet, nous avons importé 455.000 q de sei pour engrais en 1929, 246.000 q en 1930 et 69.000 q seulement en 1931. La quantité du ta_bac brut était peu inférieure a celle de l'année précédente et la valeur de!'im portation se chiffrait par 19 millions de pengő s, accusad,t une diminution de 4 millions de pengő s. L'importation des fruits du Midi éprouvait une diminution de 47.000 q et se chiffrait par. 235.000 q, rechute due principalementa_ la consommation affaiblie des oranges, des chataignes et des hananes. La valeur des fruits du Midi Írnportés montait dans l'année traitée a 8 4 millions de pengös. Not re importation de café n'a guére changé, la quantité du riz brut importé s'est accrue de, 25%. De graine l oléagineuses, nous avons eu une importation de 81.000 q, centre 123.000 q dans l'année précédente. C'est particulierement l'importation des graines de lin qui a diminué. Nous avions besoin dans l'année traitée de 783.000 q de sei, pour lequel nous avons. payé 3 8 millions de pengös a l'étranger. ll faut mentionner enfin la quantité de plus d'un million de q de mais importé pour combjer la disette intérieure de fourrage et qui représentait une valeur de 14 millions de pengős. Parmi les articles les plus importants de l'exportation, c'est, cette année encore, la proportion de participatien des animaux de boucherie et de t rait qui était la plus importante. Les données d'exportation d és : <mimaux de boucherie et de trait sont les suivantes : 3**
361< Mennyiség lilrték ezer Szar9asmarha: darabokban pengőben 1929-ben........ 89.179 61.357 1930-ban........... 166.772 113.916 1931-ben........ 101.253 56.493 Sertés: 1929-ben....... 273.135 74.762 1930-ban... 248.459 57.552 1931-ben......... 105.408 19.498 Ló: 1929-ben... 29.965 13.431 1930-ban... 28.562 13.240 1931-ben......... '.. 16.165 8.504 Juh: 1929-ben........... 42.299 1.861 1930-ban...... 81.421 3.094 1931-ben... 6 "-923 2. 272 Vágóállatkivitelünk az összes állatfajtáknál jelentősen leapadt. Míg az előző évben az egész kivitelhez viszonyítva a kivitt vágó- és igásállatok értékösszegének aránya 20 6% volt, a tárgyalt évben az arány leszállt 15 2%-ra. Legnagyobb mértékben a Cseh-Szlovákiába irányuló állatkivitel csappant meg a szerződéses viszony megszűnésének következtében. Az értékösszeg csökkenéséhez hozzájárult az állatárak kedvezőtlen alakulása is. Ha a kivitt mennyiségeket az értékösszegekkel összehasonlítjuk, azt találjuk, hogy az. exportált szarvasmarha mennyisége 39%-kal, ér.téke azonban 50%-kal, a sertés mennyisége 58%-kal, értékösszege pedig 66% -l~al csökkent. A legfontosabb exportcikkek közül a vágó- és igásállatok után az élő és leölt baromfi részesedett kivitelünkben a legnagyobb részben. A baromfi és baromfitermékek kivitelét a következő összeállítás részletezi : Baromfi, él6 és leölt: Mennyiség m-mázsákban -'- 1929-ben........ 147.548 1930-ban.............. 222.170 1931-ben... 237.057 Tojás: 1929-ben.........,...?2.050 1930-ban...... 131.771.1931-ben....... 119.813 Toll: 1929-ben..... 29.636 1930,ban........,... 22.349.1931-ben............ 25.466.Fr.iss libamáj: 1929-ben~........ :.. "2.170 1930-ban 1.816..1931-ben............ 1.830 Érték ezer pengőben 1,.0.900 48.480 45.194 16.283 19.239 15.576 22.642 14.609 14.426 1.671 1.199 1.135 Quantité en mille Be tes a cornes: en tiltes pengös En 1929.............. 89.179 61.357 En 1930......... 166.772 113.916 En 1931... 101.253 56.493 Porcs: En 1929 273.135 74.762 En 1930.......... 248.1 59 57.552 En 1931........ 105.408 19.498 ChePaux: En 1929 OOO.... 29.965 13.431 En 1930.......... 28.562 13.240 En 1931 16.165 8.501,. Moutons: En 1929........... 42.299 1.861 En 1930....... 81.421 3.094 En 1931....... 64.923 2. 272 Notre exportation d'animaux de boucherie~ remarquablement baissé pour toutes les especé; Tandis que, dans l'année précédente, la proportió de valeur des animaux de boucherie et de trail exportés représentait 20 6% de l'exportation total.._... ~_ :_ cet te proportion a baissé dans l' ann é e traitée -:~ 15 2%. C'est l'exportation d'animaux se dirigeant vers la Tchéco-Slovaquie qui a diminué dans la plü~ forte mesure p_ar suite du traité com_mercial s_uppf,kí mé. La forrnation défavorable des pr1x des anrmau_x a également contribué a diminuer le montant <l.~ valeur. ] En compar~nt les quantités exportée~ al!.l valeurs, on arrive au résultat que la quantlté d~s hetes a cornes exportées diminuait de 39%, ~~ leur valeur de 50%, la quantité des porcs de 58% et leur valeur de 66%. Parmi les artieles les plus importants, ce soií_, apres les animaux de boucherie et de trait, l~~ volailles vivantes et saignées qui ont particip'~ dans notre exportation dans les proportions les pl~ considérables. " L'exportation de la volaille et des produits d' volaille est détaillée au tableau suivant : Volailles Pi9antes et sai.. gnées: Quantité en q en mill pengös En 1929............ 147.548 40.900 En 1930... 222.170 48.480 En 1931............. 237.057 45.194 Oeufs: En 1929 72.050 16.283 En 1930 131.771 19.239 En 1931...... 119.813 15.576 Plumes: En 1929............ 29.636 22.642 En 1930..... 22.349 14.609 En 1931 25.466 14.426 Fo ie d'oie frais: En 1929... 2.170 1.671 En 1930... 1.816 1.199 En 1931... 1.830 1.135 Mennyiség métermázsákban jj~,otr;fi és baromfitermékek összesen: ~n;........ 251.4o~o.............. 378.106 384.166 Érték e er pengőben 81.496 83.527 76.331 ~o_ipfiból az 1?31. évben ~-öbbet sikerült a kül ~:.,.."'"' eladnunk mmt az előzo évben, a kedvezőtékesítési viszonyok folytán azonban a bertékösszeg több mint 3 millíó pengővel kiseb. Az élő és leölt baromfi-kivitelünk részese ~ egész kivitelhez viszonyítva 7 9% volt az évi 5 3%-kal szemben. A baromfitermékek a _ tojás mennyisége kis mértékben lejjebb :az értékösszegben azonban az esés már nao \. a világpiaci áralakulás kövej,kezményeplfén. A baromfitoll-export mennyisége az előző '" lé emelkedett, ennek ellenére a külföld által Iiért fizetett összeg valamivel még.kisebb volt }nint' az előbbi évben. A friss libamáj exportjánál ~asop.ló volt a helyzet, mert a kiszállított mennyi [eg némi emelkedése ellenére az értékösszegben Q~ölfkenés állt be. Végeredményben a baromfi és!?.arümfitermékek együttes mennyiségének emelkedése mellett az értékösszegben 7 millió pengős veszteség mutatkozott. A gabonafélék, továbbá a liszt kiviteli adatait a. következő kimutatás foglalja magában : Mennyiség Búza: m-mázsákban 1929-ben................. 4,859. 997 1930-ban.............. 3,472.396 1931-ben................ 3,608.506 Rozs: 1929-ben.............. 1930-ban.............. 1931-ben.............. Arpa: 1929-ben................ 1930-ban........ 1931-ben.......... Zab: 1929-ben............... 1930-ban..... 1931-ben........... Tengeri: 1929-ben.............. 1930-ban. 1931-ben.............. 1,154.1,.05 1,021.411 681.028 896.709 430.303 106.002 321.331 108.292 2.863 SOUS 8 1,001.392 72.025 Liszt:,1929-ben............ 2,681.950 1930-ban 2,369.585 1931-ben. : : : : : : : : : : : : : : : 1,290.039 Érték ezer pengőben 126.360 73.736 42.043 23.088 13.278 8.581 20.575 8.176 2.072 6.909 1.733 54 16.901 16.022 1.080 106.336 83.1H 29.451 Búzakivitelünk gyarapodása mellett a külföld által a húzáért fizetett értékösszeg 32 millió pengő- Quantité en q Volailles et produits de volailles au total: En 1929............... 251.401,. En 1930... :.......... 378.106 En 1931................ 384.166 en mille pengős 81.496 83.527 76.331 371< Nous avons réussi a plac~r en 1931 plus de volailles a l'étranger que dans l'année précédente, cependant la valeur rentrée a diminué de plus de 3 millions de pengő s par suite des conditions défavorables des marchés. L'exportation de volaille vivante et saignée faisait les 7 9% de l'exportation totale, contre 5 3% dans J'année précédente. Parmi les produits de volaille, la quantité des ceufs a tant soit peu diminué, cette diminution devient cependant plus considérable dans la valeur, par suite de la forrnation des prix du marché mondial. L'exportation des plumes de volaille a surpassé cell e de l' année précédente, malgré cela, la somme payée par l'étranger pour les plumes était quelque peu inférieure a celle de l'année précédente. Pour ce qui concerne l'exportation du foie d'oie frais, la situation était la meme, car, malgré un e certaine augmentation de la quantité exportée, on doit enregistrer une diminution de valeur. En fin de compte, a cőté de l'augmentation de la quantité globale des volailles et des produits de volaille, il se présente dans la valeur une perte de 7 millions de pengő s. Les données d'exportation des céréales et de la farine sont relevées au tableau suivant : Froment: Quantité en q en mille pengös En 1929......... 4,859.997 126.360 E n 1930.............. 3,472.396 73.736 En 1931....,. 3,608.506 42.043 Seigle: En 1929... 1,154.405 23.088 En 1930......... 1,021.411 13.278 En 1931 681.028 8.581 Orge: En 1929 896.709 20.575 En 1930 430.303 8.176 En 1931 106.002 2.072 Avoine: En 1929............. 321.331 6.909 En 1930.......... 108.292 1.733 En 1931...... 2. 863 54 M ars: En 1929 SOlo. 788 16.901 En 1930.... 1,001.392 16.022 E n 1931 72.025 1.080 F arine: En 1929... 2,681.950 106.336 En 1930........ 2,369.585 83.114 En 1931 1,290.039 29.451 Malgré l'accroissement de notre exportation de froment, la somme payée par l'étranger pour le
v~l csökke.?t; Roz~kivitelünk jóval gyengébb volt mm_t az e~ o z ő évben; a takarmányneműek ex ort.~ p~dig teljesen ellanyhult.. a kedvezőtlen tp Jé miatt őt hi erm s ' s, a ~nyt :hehozatallal kellett fedeznünk. ~ k~dvező~len aralakulás a lisztkivitelnél is szemhet~ll~ A targyalt évben körülbelül félannyi lisztet sza Itottunk.. külföldre mint az előző évben, a h~folyt értékossz~g azonban a felénél is. ó al kisebbre szállt le. J v ' ~ di~znózsír ' és. szalonna:, friss. és elkészített hlís tovahba a szalam( és 'kolbász kiviteli adat.,; a ko.. ~ vetkezök: "'-' Disznózsír és, szalonna: 1929-ben......... ;.;. 1930-ban...,.... 1931-ben.......... Fr~s és elkészilett hús (a hbamáj kivételével) : 1929-ben...'.... 1930-ban... ~.... 1931-ben... :.... Szalámi és kolbász: Mennyiség. m-mázsában 34.519 ' 83.456 43.71 3 49.994 60.188 43.91.8 Érték ezer pengőben 7.119 14.149 6. 213 13.136 13.470 7.071 1929-ben......... 11 _ 619 1930-ban 6.201 1931-ben............... 180. 533312 5.206........ :.... 3.816 ~sírkivitelünk, amely az előző évben igen kedv~ző ered~ényt ér,t el, 1931-hen a felére esett ';'~ssza. Fnss és elkészített húshól apadt a' kivitelünk, uf?yan~gy a szalám.i és kolbász külföldi elhelye~ése Is mmdegyre nehezebbé válile A kedvezőtle~ ~rá~yzatú áralakulás a felsorolt állati termékeknel IS erezte.tte hatását, s az értékösszegek csökkenésénél az arveszteségeknek is szerepük volt. Va~kivitelünk az előző évi örvendetes fellendü- 1 ~.s uta~ a tárgyalt évben még kedvezőbben sikerult. Mig 192~-hen _5 ezer, addig 1930-han 16 ezer 1? 3 ~--h~~ pedig 18 e_zer métermázsa vajat tudtunk kul~.oldon el~e~yezm. A mennyiségi adatok kedve~o al~kulasat azonhan lerontotta a. vajárak es~se, ~m?k következtében 1931-hen a külföldi V~Je.~ada~boi csak 5 _millió pengőt vettünk he, az elozo évi kozel 5 es félmillió pengős hevétellel szemben. froment ~iminuai_t de 32 millions de pengős. Not exportatwn, de seigle était beaucoup plus inférie'. que dans l année précédente et l'exportation iji: fou~rages s'est completement alanguie par suitej ' la rec?lte dé~avorahle, de plus, il faliait couvrir Id qua?tltés faisant défaut par importation. La fő' matw? défavo~ahle des prix se fait valoir au~j dans l ;xportatwl_l de la farine. Nous avons expofl dal_ls I année traitée la moitié de la quantité<' farme exportée dans l'a~ée précédente, le montá$,1 de valeur rentré retomhrut, par contre hien au-d ''~ sous de la moitié. - '. 1 _.. Les donn~es de l'exportation du saindoux et J Jard, de la VIande fraiche et préparée, puis de celíe du salami et des saucisses sont les suivantes : Saindoux et lard: En 1929 En 1930 En 1931 Via;ute /ra~che et pr_éparée (d l exceptlon du fo ze d' o ie) En 1929 En 1930....... En 19St...... Salami et saucisses: En 1929 En 1930 : : :............. _En 1931 Quantité en q 34.519 83.456. 43.713 49.994 60.188 43.948 11.619 10.332 8.531 en mille pengös 7.119 14.149 6. 213 13.136 13.470 7.071 6.201 5.206 3.816 ' Notre exportation de saindoux qui était dinis l année précéd_e?te t~es favorahle, est retomhée e! 1931 a sa m,oibé.. L_exportation de viande fraich~ et préparée _s est dimmuée et Ie piacement du sala~ et des saucisses a l'étranger devint égaleme t d~ pl~s en plus diff~cile. La forrnation défavorahl~ dei pnx ne manquait point de se faire valoir relative~ ment au?' produits _animaux énumérés égalemeril et I~s ~ais~es des pnx avaient aussi leur rőle dad la dimmutwn des montants de valeur...j Notre exportation de heurre accuse apres l'heti~ reux essor de l'année précédente, cles résultatf eneore plus favorahles. Tandis que l'exportation d ~ 1929 ne montait, qu'a 5.000 q, nous réusslm.es a e ~ piacer 16.000 _q a l'étrang~r en 1930 et 18.000 q e~ 1931. To~t~fOis, la forrnation favorahle des donnée~ de quantite fut détruite par la haisse des prix dd heu~r~. Nous n'avons regu, en conséquence ' uj ~ ~Ilhons de pengő s en 1931 pour le heurre ;e~dj a l é~;anger; contre pres de 5 millions et demi dj Az árhanyatlás a friss gyümölcs külföld' é té- pe~os d~ l année.précédente.! kesítéséné~ jele~_tő s értékveszteséget okozot~ ~ár co _a hrusse des prix a _causé des pertes de va.ieu4 az export~lt gyum~jcs mennyisége növekedé~t ért a ~sidérahles ~ans la mise en v_aleur des fruits frai~ e~. Jelent~sen me~nott a szilva kiviteli mennyisége,. se f~ranger, hien que la_ quantité du fruit exporté kisebb mertékhen. a szőlő és dió kivitele is. ".. '.. t accrue. La quantité de la p run e exportée a dött, a dinnye külföldi értékesítése azonhan erzsoi l re~ar~uahlement augmenté, cell e des raisins et des.gyengéb~ :olt ~p.t az előző évben.:végeredmé;a_ i foix s est également.ra!fermie un peu, par contre; ben a kivitt fnss gyümölcs értékö,!!szege 1 millló i ~fv~hnl~e des ~elons a Iétranger s'est sensihlement a ~~ Ie. En fm de compte, la valeur des fruits frais -Jianyatlással 14 millió pengőt tett. A friss élék exportja körülbelül egyharmadával, főképpen a vöröshagyma és a fokha~yma '\kivitele miatt. Ezzel szemben a paradicsom -~aj''aprika exportja növekedett. A friss főzelék- -, a külföld által fizetett összeg 4 5 millió volt. Burgonyakivitelünk jelentős megnöve ~t az olaszországi r~nd elteté s~ nagyobb me?~ - gű szállítmányok Idézték elő. BurgonyaklVI.. k az előző évi 517 ezer m-mázsáról 841 ezer 'ázsára nőtt, értékben pedig 3 6 millió pengő tői'"8 4 millió pengőre gyarapodott. A.z exportált hab mennyisége kisebb emelkedést eit el, értékeredmény szempontjából azonban alatta iharadt az előző évinek. Az exportált mennyiség 9i5.ezer m-mázsát tett, 2 9 millió pengő ért ékben. A borsó mennyisége fele sem volt az előző évinek, Útékben pedig alig haladta meg az egy millió pengöt. A lóhere- és lucernamag exportjának növekedése főleg a lucernamagra esett, s 62 ezer m-má Ís~t tett 6 5 millió pengő értékben. Az olajos magvak közül a repce mennyisége valamivel nőtt, míg a lenmag jelentős mértékben kisebb mennyiséggel szerepelt mint az előző évben. A napraforgómag kivitele is gyengült. Végeredményben az olajos magvak 1931. évi kivitele 90 ezer m-mázsa csökkenéssei 191 ezer m-mázsára apadt. A nye1 sdohány, a ~or és a gyapjú külföldi eladása egyaránt gyengült. Az exportált nyersdohányért 7 5 millió pengőt, a horért 7 3 millió pengöt, a gyapjúért pedig 6 1 millió pengót fizetett a külföld. Cukorkivitelünk csak a felét tette az előző évinek, az export értékösszege pedig 29 millió pengőr ől leszállt 9 5 millió pengöre. Malátakivitelünk az előz ő évhez képest alig változott, szeszkivítelünk értéke 5 2 millió pengő ről 3 3 millió pengőre süllyedt. A mezögazdasági cikkek közül meg kell még említenünk szalmakivitelünk gyarapodását. Az exportált szalma mennyisége 464 ezer m-mázsáról 862 ezer m-mázsára nőtt, értékösszege 2 3 millió pengőrő l 3 9 millió p engőre emelkedett. I parcikkeink kiviteléhen j elentős helyet foglalnak el a vas-, gép- és elektrotechnikai ipar termékei. A kiviteli adatok a következők : Mennyiség V asfélgyártmányok : m. mázsákban 1929-ben................ 1,209.040 1930-ban............... 855.030 1931-ben................ 773.360 Érték ezer p engőben 23.769 15.518 11.142 39~ exportés se chiffrait, avec une diminution de 1 million de pengös, par 14 millions de pengő s. L'exportation des légumes frais a diminué d'un t iers, principalement par suite de l'exportation languissante de l'oignon et de l'ail. Par contre, l'exportation.des tomates et du paprika frais s'est relevée. La somme payée par l'étranger pour des légumes frais s'élevait a 4 5 millions de p engő s. L'accroissement considérable de notre exportation de pommes de terre est d ú aux transports importanta destinés a l' I t ali e. L'export ation des pommes de terre s'est accrue de 517.000 q de l'année précédente a 841.000 q, t andis que la valeur s'élevait de 3 6 millions a 8 4 millions de pengő s. La quantité des haricots exportés avait atteint une bausse moins important e, au point de vue de la valeur cependant, l'exportation rest ait au-desso\is de celle de l'année précédent e. La quantit é exportée montait a 95.000 q, représentant une valeur de 2 9 millions de pengő s. La quantité du pois ne faisait méme pas la moitié de celle de l'année precédeute et sa valeur était un peu plus de 1 million de pengő s. L'accroissement de l'exportation de t refle et de luzerne revient principalement aux graines de luzerne et montait a 62.000 q, représentant une valeur de 6 5 millions de p engős. Parmi les graines oléagineuses, l'exportation des graines de colza s'est accrue tant soit peu, tandis que la graine de lin est représentée par une quantité inférieure a celle de l'année précédent e. L'exportation des pépins de t ournesol s'est également affaihlie. En fin de compte, l'exportation des graines oléagineuses est retomhée en 1931, avec une diminution de 90.000 q, a 191.000 q. La vente du tabac brut a l'étranger a sensiblement haissé, de méme que celle du vin et de la laine. L'étranger a payé 7 5 millions de pengös pour le tahac hrut, 7 3 millions pour le vin et 6 1 millions pour la laine. Notre exportation de sucre ne faisait que la moitié de ceue de l'année précédente et la valeur d'exportation retombait de 29 millions a 9 5 millions de pengős. L'exportation du mait n'a guere changé par rapport a l'année précédente, lá valeur de notre exportation d'alcool s'est baissée de 5 2 millions a 3 3 millions de p engő s. Parmi les artici es agricoles, il faut mentionner eneore l' accroissement de notre e:x;portation de paille. La quantité de la paille exportée montait de 464.000 q a 862.000 q et sa valeur de 2 3 millions a 3 9 millions de p engős. Les produits de l'industrie sidérurgique, de la construction de machines et de l'industrie électrotechnique ont un rő le remarquable dans l'exportation de nos articles industriels. Les données d'exportation sont les suivantes : Quantité Demi-produits en fer: en q E n 1929....,........ 1,209.040 En 1930................ 855.030 En 1931................ 773.360 en rnille pengös 23.769 15.518 11.142