A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA BOLYAI JÁNOS KUTATÁSI ÖSZTÖNDÍJ SZABÁLYZATA A posztdoktorként való foglalkoztatásról és a Bolyai János Kutatási Ösztöndíjról szóló 156/1997. (IX. 19.) Korm. rendelet 4. -ának (8) bekezdése és a Magyar Tudományos Akadémia (a továbbiakban: Akadémia) Alapszabályának 10. (5) bekezdése alapján az Akadémia elnöke az oktatásért felelős miniszter egyetértésével a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj pályázatának részletes szabályait a következők szerint állapítja meg: Az ösztöndíj célja 1. A Bolyai János Kutatási Ösztöndíj (a továbbiakban: ösztöndíj) célja a 156/1997. (IX. 19.) Korm. rendeletben megállapított körben a kiemelkedő kutatás-fejlesztési teljesítmény ösztönzése és elismerése, valamint az MTA doktora cím elnyerésére való felkészülés elősegítése. Az ösztöndíj 2. (1) Az ösztöndíj az Akadémia által nyilvánosan meghirdetett pályázaton, az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíj Kuratóriuma (a továbbiakban: Kuratórium) kedvező döntése alapján nyerhető el. (2) Az ösztöndíjban részesíthetők maximális számát az Akadémia elnöke által megjelölt keret erejéig, a Magyarország éves költségvetéséről szóló törvényben a Magyar Tudományos Akadémia költségvetési fejezetnek az MTA Titkárság cím MTA Doktori tiszteletdíjak és Bolyai ösztöndíjak alcímben meghatározottak szerint rendelkezésre álló forrás figyelembevételével évenként határozza meg a Kuratórium, és azt az Akadémia elnökének jóváhagyása után évenkénti pályázati hirdetményében teszi közzé. 3. (1) Az ösztöndíj folyósításának időtartama a Kuratórium döntése szerint egy, két vagy három év lehet, amely időtartam nem hosszabbítható meg. (2) Az ösztöndíjban a pályázó kutató legfeljebb két alkalommal részesülhet. (3) Az ösztöndíjra ismételten csak az pályázhat, aki az első Bolyai-ösztöndíját jó vagy kiemelkedő minősítésű záró kutatói jelentéssel fejezte be. (4) Az ösztöndíj az államháztartási számvitel szerinti személyi juttatásnak minősül.
A pályázó 4. (1) Az ösztöndíj elnyerésére az pályázhat, aki a pályázati kiírásban megjelölt benyújtási határidő időpontjáig 45. életévét még nem töltötte be és a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) 53. (7) bekezdésében meghatározott tudományos fokozattal, illetőleg mesterfokozattal (DLA), vagy az Nftv. 16. (4) bekezdése szerint művészeti díjjal vagy külföldi művészeti elismeréssel - rendelkezik, de még nem szerzett MTA doktora címet vagy tudomány doktora fokozatot. (2) A külföldön szerzett tudományos fokozat elismeréséről a Doktori Tanács Titkársága hivatalból kikéri a Magyar Ekvivalencia és Információs Központ véleményét. (3) Ha a pályázatot elnyert kutató az ösztöndíj folyósításának időtartama alatt megszerzi az MTA doktora tudományos címet, akkor az ösztöndíj további folyósítása a doktori tiszteletdíj folyósításának megkezdésével egyidejűleg megszűnik, és az ösztöndíjas 3 hónapon belül záró beszámoló készítésére kötelezett. 5. (1) Pályázatot foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban (közalkalmazotti jogviszony, munkaviszony, közszolgálati jogviszony és polgári jogi szerződéses jogviszony, továbbiakban együttesen foglalkoztatásra irányuló jogviszony) álló, vagy foglalkoztatásra irányuló jogviszonnyal nem rendelkező magyar állampolgár egyaránt benyújthat, azonban a pályázat benyújtásakor mellékelni kell az ösztöndíj munkatervében megjelölt magyarországi kutatóhely intézményi fogadókészségéről szóló nyilatkozatot. Az ösztöndíj folyósításának feltétele az ösztöndíj munkatervében megjelölt magyarországi kutatóhelyen meglévő heti minimum 20 órás foglalkoztatásra irányuló jogviszony. A pályázó a pályázat benyújtásakor meglévő jogviszonyát köteles igazolni. (2) Határainkon túli (külföldön élő magyar vagy magyar állampolgársággal is rendelkező kettős állampolgárságú) magyar kutató abban az esetben nyújthat be pályázatot, ha kutatásait magyarországi tudományos intézményben (felsőoktatási intézményben, akadémiai kutatóintézetben, egyéb tudományos kutatóhelyen) kívánja végezni. 6. (1) A pályázó a Bolyai-ösztöndíjat nem veheti igénybe, ha az ösztöndíjas időszak alatt más magyar állami és/vagy EU-s (nemzetközi) forrásból származó, saját személyi juttatásának kifizetésére felhasználható ösztöndíjjal is rendelkezik (ez alól kivételt jelent az MTA posztdoktori ösztöndíj, illetve az OTKA-PD pályázat). A pályázó a pályázat benyújtásakor köteles nyilatkozni arról, hogy a pályázatával érintett időszakban más ösztöndíjjal rendelkezik-e. (2) Az elnyert pályázat (pl. folyamatos és tartós külföldi távollét miatt, vagy az előző bekezdésben említett magyar, vagy EU-s - nemzetközi - forrásból származó, a Bolyai-ösztöndíjjal egyidejűleg igénybe nem vehető ösztöndíj miatt) évente maximum 4 hónapra felfüggeszthető. A felfüggesztési időszakok összevonhatók, így a 2 évre elnyert Bolyai-ösztöndíj esetében 8 hónap, míg 3 évre elnyert Bolyai-ösztöndíj esetében 12 hónap folyamatos felfüggesztés kérhető. A felfüggesztés alapjául szolgáló tényt a pályázó köteles bejelenteni az Akadémia Doktori Tanácsának Titkárságához (a továbbiakban: Titkárság). A felfüggesztés időtartama alatt Bolyai-
ösztöndíj nem folyósítható, viszont a pályázat lejárati ideje a felfüggesztés idejével meghosszabbodik. A felfüggesztésről szóló kérvényekről a Kuratórium elnöke dönt. A gyes, gyed, gyás, tartós betegség miatti ösztöndíj felfüggesztésről szóló kérvények esetében az évente maximum 4 hónapos korlátot meghaladhatóan is felfüggeszthető a kutatás, amiről a Kuratórium elnöke dönt. A felfüggesztés időtartama nem haladhatja meg a 3 évet. (3) Ha az ösztöndíjat elnyert pályázó az ösztöndíj alapjául szolgáló munkát a pályázati kiírásban közzétett kezdőidőpontban nem kezdi meg (ezáltal az ösztöndíjat az adott időszakban nem veszi igénybe), az ösztöndíj elnyeréséhez ismételten pályáznia kell (azaz az ösztöndíj megkezdésének időpontja nem halasztható). A pályázat 7. (1) A Bolyai-ösztöndíjat a Kuratórium évente egy alkalommal hirdeti meg. A pályázati felhívást az Akadémia a hivatalos honlapján és az Akadémiai Értesítőben teszi közzé, továbbá annak lehetőleg széles körben történő megismertetéséről más módon is gondoskodik. A pályázat eredményének közzététele a pályázati kiírás közzétételével egyező módon történik. (2) A pályázat fő részei a következők: a) a pályázó személyének, b) tudományos eredményeinek, c) munkássága hatásának, d) a tervezett kutatómunkának tárgyilagos bemutatása. (3) A pályázó személyének bemutatása érdekében pályázatához tudományos önéletrajzot nyújt be, mellékeli a tudományos fokozatáról szóló okirat egyszerű másolatát, a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt tanúsító okiratot, valamint az intézményi fogadókészséget igazoló iratot. (4) A pályázó tudományos eredményeit pontos bibliográfiai adatokkal ellátva a következő csoportosításban mutatja be: a) önálló könyv, könyvfejezet, b) önálló szerzői teljesítménynek minősülő kritikai kiadás, forráskiadás, kommentár, c) tanulmány, cikk, d) tankönyv, felsőoktatási jegyzet, e) szabadalom vagy más értékelhető alkotás. (5) A pályázó tudományos kutatói tevékenységének hatását a következő csoportosításban mutatja be: a) munkásságának tudományos kritikai fogadtatása, b) munkásságának mások által való idézettsége, c) tudományos kutatói csoport, illetőleg program irányítása, d) szerkesztőségi munka tudományos művek kiadásában, e) tudományos testületekben tagság, tisztség, f) elnyert tudományos díjak. (6) A pályázó megjelöli azt a tudományterületet és tudományágat, amelynek körébe tartozik tervezett kutatómunkája. A tudományterületek és tudományágak felsorolását e szabályzat 1. sz. melléklete tartalmazza.
(7) A pályázó éves bontású kutatási munkatervet nyújt be, amelyben ismerteti a tervezett kutatás előzményeit, a célkitűzést, bemutatja az alkalmazni kívánt módszereket és megjelöli a várható tudományos eredményeket, valamint az eredmények tudományos, illetőleg társadalmi hasznosíthatóságának jelentőségét. Nyertes pályázatok éves munkaterve, ha indokolt, az éves beszámoló időpontjában, a következő munkaszakasz tekintetében a kollégium jóváhagyásával módosítható. (8) A pályázattal és a bírálati szempontokkal kapcsolatos további részletes követelményeket az aktuális pályázati kiírás tartalmazza. A pályázat benyújtása 8. (1) A pályázatot az erre a célra kialakított internetes pályázati rendszer űrlapjainak a rendszerútmutató szerinti feltöltésével, valamint a pályázat kinyomtatott változatának a Kuratóriumhoz címezve, az MTA Titkárság Doktori Tanács Titkárságához való beküldésével kell benyújtani; a pályázati kiírásban feltüntetett módon és határidőben. (2) A pályázatot a kiírásban megjelölt határidőn belül lehet benyújtani. A késedelmesen vagy hiányosan benyújtott pályázatot a Kuratórium érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. A pályázat elbírálása 9. (1) A pályázat támogatásáról a Kuratórium - az általa felkért kollégiumok szakvéleménye alapján - dönt. (2) A pályázatot elnyert kutatóval az MTA Titkárság szerződést köt, és annak alapján az ösztöndíj folyósításáról gondoskodik. Záró rendelkezések 10. (1) Jelen szabályzatot a Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége 2014. január 28-i ülésnapján fogadta el azzal, hogy az ösztöndíj korábbi Szabályzata egyidejűleg hatályát veszti. (2) Jelen szabályzat rendelkezéseit az oktatásért és kultúráért felelős miniszter jóváhagyását követő napjától kell alkalmazni azzal, hogy az e szabályzat hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyeket is a jelen szabályzatban foglaltak szerint kell lefolytatni. Balog Zoltán oktatásért felelős miniszter Pálinkás József az MTA elnöke
A tudományterületi és tudományági megnevezések Bolyai János Kutatási Ösztöndíj (1. melléklet) Tudományterület Nyelv- és irodalomtudományok Filozófiai és történettudományok Matematikai tudományok Agrártudományok Tudományág Irodalomtudomány Néprajztudomány Nyelvtudomány Ókortudomány Orientalisztika Zenetudomány Filozófia Művészettörténet Pedagógia Pszichológia Régészet Történettudomány Tudomány- és Technikatörténet Matematika Operációkutatás Számítástudomány Agrár-közgazdaságtan Agrárműszaki tudomány Állatorvos-tudomány Erdészeti tudomány Mezőgazdasági tudomány Orvosi tudományok Műszaki tudományok Kémiai tudományok Anyagtudomány és technológia, Metallurgia Elektronika és számítástechnika Energetika Építő-, Építészettudomány Gépszerkezettan Műszaki mechanika Informatika Közlekedéstudomány Hidrológia Kémiai tudomány Gyógyszerészettudomány Biológiai tudományok Gazdaság- és jogtudományok Állam- és jogtudomány Demográfia és statisztika
Gazdálkodás tudomány Hadtudomány Közgazdaságtudomány Politikatudomány Szociológia Földtudományok Fizikai tudományok Bányászat Földrajz Földtan (Geológia) Geodézia Geofizika Meteorológia Csillagászat Fizikai tudomány
AZ MTA BOLYAI JÁNOS KUTATÁSI ÖSZTÖNDÍJ KURATÓRIUMÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA I. A BOLYAI KURATÓRIUM MŰKÖDÉSE A kuratórium 1. (1) A Bolyai János Kutatási Ösztöndíj Kuratóriumnak (továbbiakban Kuratórium) elnöke és további nyolc tagja (összesen 9 tagja) van. (2) A Kuratórium tagjait az MTA elnöke három évre szóló megbízással kéri fel tisztségük ellátására, egyidejűleg a tagok közül kijelöli a Kuratórium elnökét is. A Kuratórium tagjainak megbízatása 3 évre szól, amely legfeljebb egyszer ismételt elnöki felkérés alapján újra betölthető. Ha a Kuratórium valamely tagja a kuratóriumi tagsággal járó feladatokat tartósan nem tudja ellátni, akkor helyére az MTA elnöke új tagot kér fel. (3) A Kuratórium elnökének és tagjainak nevét az Akadémia honlapján és az Akadémiai Értesítőben közzé kell tenni. 2. (1) A Kuratórium hatáskörét általában ülésen gyakorolja. A Kuratóriumot a Kuratórium elnöke, vagy az általa felhatalmazott tagja képviseli azokban az esetekben, amikor a Kuratórium véleményét képviselni szükséges. (2) A Kuratórium ülésének napirendjét a Kuratórium elnöke határozza meg azzal, hogy arra az MTA Doktori Tanácsának Titkársága (a továbbiakban: Titkárság) vezetője tesz előzetes javaslatot részére. A napirendre javasolt ügyeket az ülés előtt 2 héttel mutatja be a Titkárság vezetője a Kuratórium elnökének. (3) A napirendre felvett ügyekről a Kuratórium tagjait 7 munkanappal az ülés előtt írásban kell értesíteni. A Kuratórium az előbbiek szerint előzetesen nem jelzett napirendet akkor tárgyalhat, ha annak napirendre vételét a Kuratórium legalább 6 tagja megszavazza. (4) A Kuratórium üléséről összefoglaló írásos emlékeztető készül, az ülésen hozott határozatokat az emlékeztetőbe kell belefoglalni. Az emlékeztetőt a Titkárság munkatársa készíti el, és azt a Kuratórium elnöke hagyja jóvá. A Kuratórium határozatát meg kell küldeni a határozattal érintett személynek és a Kuratórium tagjainak. 3. (1) A Kuratórium az ülésén a következő ügyekben dönt: - ösztöndíjban részesíthetők számának tudományterületenkénti megállapítása, az Akadémia elnöke által meghatározott keret erejéig - a pályázat benyújtásnak és elbírálásának évenkénti részletes szabályainak megállapítása, - a kollégiumok számának és tudományterületi megoszlásának megállapítása, - a kollégiumok névsorának elfogadása,
- a szakértők közül való törlés, - a pályázatok elbírálása, - éves és záró kutatói jelentések értékelése, - MTA Bolyai-plakettek adományozása, - MTA Bolyai-emléklapok adományozása, - ösztöndíj megvonása, - az évenkénti pályázati hirdetmény tartalma. (2) A Kuratórium ülésén a következő ügyekben tesz javaslatot: - ösztöndíj-szabályzat tervezetére és módosítására, - a Szervezeti és működési szabályzat tervezetére és módosítására. - a szakértői díj mértékére. (3) A Kuratórium elnöke a pályázat meghirdetéséről, a benyújtott pályázatok elbírálásáról évenként beszámol az MTA Elnökségének. 4. A Kuratórium elnökének feladat és jogköre: - összehívja a Kuratórium ülését, napirendi javaslat megjelölésével, - vezeti a Kuratórium ülését, - képviseli a Kuratóriumot, - felügyeli a kollégiumok ülésének szabályszerűségét, illetve szabálytalanság esetén elrendeli az ülés megismétlését, - tájékoztatást adhat a Kuratórium munkájáról, - beszámol a Kuratórium munkájáról évenként az Akadémia Elnökségének, - irányítja az ösztöndíjjal kapcsolatos igazgatási és szervezési feladatok ellátását az MTA Doktori Tanácsa Titkárságának vezetője útján: ennek keretében a Kuratórium elnöke a Titkárság vezetőjét a közszolgálati törvény és a vonatkozó akadémiai szabályozások keretei között feladat elvégzésére utasíthatja. 5. A Kuratórium tagjainak feladat és jogköre: - részt vesznek a Kuratórium hatáskörébe tartozó döntések meghozatalában, - figyelemmel kísérik a hatáskörükbe tartozó kollégiumok tanácskozását és segítik a Kuratórium elnökét azok szabályszerű működésének felügyeletében. 6. (1) A Kuratórium ülésén a Kuratórium valamennyi tagja személyesen vesz részt: képviseletre, alkalmi vagy állandó helyettes megbízására nincs lehetőség. (2) A Kuratórium ülése határozatképes, ha az ülésen a Kuratóriumnak legalább 5 tagja jelen van (távollévők közötti döntés esetén legalább 5 tag részt vesz a szavazásban). A Kuratórium döntéseit ülésen, vagy távollévők közötti szavazás útján hozza; a döntést általában nyílt szavazással hozza, az érvényes döntéshez legalább a szavazásra jogosult jelenlévők (távollévők közötti (elektronikus vagy papír alapú) szavazás esetén a szavazásban részt vevők) több mint a felének egynemű szavazata szükséges. A Bolyai-ösztöndíj pályázatok elbírálása során a döntéshez 5 egynemű szavazat szükséges. A szavazás során csak igen vagy nem szavazat adható
le. A szavazással kapcsolatos, jelen szabályzatban nem érintett kérdésekben az akadémiai Alapszabály mellékletének 4. -ában (Döntéshozó testületek szavazási módja) foglaltak irányadók. (3) A Kuratórium elnöke, illetve tagjai szakértőként nem vehetnek részt a pályázatok, valamint a rész- és zárójelentések bírálatában. (4) A Kuratórium ülése nem nyilvános. (5) A Kuratórium ülésén - tanácskozási joggal - részt vesz a Doktori Tanács Titkárságának vezetője, illetőleg az általa kijelölt munkatárs. (6) Az elnök - akadályoztatása esetén - az elnöki feladatok eseti ellátásával a Kuratórium valamelyik tagját bízhatja meg. A megbízás meghatározott feladat eseti, egyszeri ellátására szól. (7) A Kuratórium elnöke javaslatot szerez be az Akadémia tudományos osztályaitól a tudományterületenként számításba vehető szakértőkről. E javaslat alapján a Kuratórium állapítja meg a szakértők névjegyzékét és bízza meg a kollégium elnökét. A névjegyzékbe való felvételre a Kuratórium tagjai és a kollégiumok elnökei is javaslatot tehetnek. Az elnök és a tagok megbízása a Kuratórium megbízásának időtartamára érvényes. A kollégium 7. (1) A pályázatokat a szakértői vélemények alapján tudományterületenként illetékes kollégiumok rangsorolják. A kollégiumok látják el a rész- és zárójelentések évenkénti értékelésének felügyeletét is. (2) A kollégiumok típusát, számát és szakmai megoszlását a Kuratórium állapítja meg, az Akadémia tudományos osztályainak javaslatát is mérlegelve. (3) A kollégiumoknak a kollégium elnökével együtt 5-9 tagja van, akikre az MTA illetékes tudományterületi osztálya tesz javaslatot, amit a Kuratórium hagy jóvá. A tagok kijelölésénél figyelembe kell venni azt, hogy az osztályhoz tartozó tudományterületek, valamint a tagok munkahelyeinek területi megoszlása is megfelelően reprezentatív legyen. (3) A kollégium tanácskozását a kollégium elnöke vezeti. (4) A kollégium feladata annak ellenőrzése, hogy a szakértői értékelés megfelel-e a pályázati kiírás szempontjainak, és hogy a szöveges és a pontozásos értékelés összhangban van-e egymással. Amennyiben azt állapítja meg, hogy a szakértők döntése bármilyen szempontból aggályos, új szakértői véleményt kérhet. (5) A kollégiumok elnökeinek és tagjainak neveit az MTA honlapján nyilvánosságra kell hozni. 8. (1) A tudományterületi kollégiumok hatáskörüket általában ülésen gyakorolják. A kollégiumok ülésen kívül abban az esetben járhatnak el, ha erre a Kuratórium elnöke engedélyt ad (így többek között engedélyezheti a távollévők közötti szavazás alkalmazását, amelyre az akadémiai Alapszabály mellékletének 4. -ában (Döntéshozó testületek szavazási módja) foglaltak
irányadók). A pályázatok rangsorolását, valamint a rész- és zárójelentések értékelését kizárólag ülésen tehetik meg a kollégiumok. (2) A kollégiumok a következő ügyekben tesznek javaslatot a Kuratórium részére: - a tudományterületileg hozzátartozó pályázatok elbírálása és a kollégiumi, szakmai rangsor kialakítása, - éves és záró kutatói jelentések értékelése, - MTA Bolyai-plakettek adományozása, - MTA Bolyai-emléklapok adományozása, - ösztöndíj megvonása. 9. (1) A kollégiumok elnökeinek feladat és jogköre: - összehívja a kollégium ülését, napirendi javaslat megjelölésével, - vezeti a kollégium ülését, - képviseli a kollégium véleményét a Kuratórium irányába, - tájékoztatást adhat a kollégium munkájáról, - kijelöli a kollégium hatáskörébe tartozó pályázatok anonim bírálóit és felügyeli a bírálati eljárást, - kijelöli a kollégium hatáskörébe tartozó éves- és zárójelentések bírálóit és felügyeli a bírálati procedúrát. (2) A kollégiumok elnökei javaslattal élhetnek a Kuratórium felé a következő esetekben: - a Szervezeti és működési szabályzat kollégiumokra, illetve bíráltatásra vonatkozó részeinek módosításában, - a pályázati kiírás módosításában, - a szakértők közül való törlés elrendelésének kezdeményezésében. 10. A kollégiumok tagjainak feladat és jogköre: - részt vesznek a kollégium hatáskörébe tartozó döntések kialakításában. 11. (1) A kollégium ülésén a kollégium valamennyi tagja személyesen vesz részt: képviseletre, állandó vagy alkalmi helyettes megbízására nincs lehetőség. (2) A kollégium ülése határozatképes, ha az ülésen a kollégium tagjainak több mint fele jelen van. Határozatképtelenség esetén az ülés nem tartható meg, illetve ha az ülésen menet közben szűnne meg a határozatképesség, akkor az ülést be kell rekeszteni. A kollégium döntéseit általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza, kivéve a Bolyai-plakettel kapcsolatos döntését, ahol a döntéshez a kollégium összlétszáma (jelen levő és jelen nem levő tagjai együttesen) több mint felének egynemű szavazata szükséges. A szavazás során csak igen vagy nem szavazat adható le. A szavazással kapcsolatos, jelen szabályzatban nem érintett kérdésekben az Akadémiai Alapszabály mellékletének 4. -a (Döntéshozó testületek szavazási módja) a mérvadó. (3) A kollégium ülése nem nyilvános. Az ülésről jegyzőkönyv és emlékeztető készül, amelyeket a Titkárság munkatársai készítenek el. Az emlékeztetőt a kollégium elnöke hagyja jóvá.
(4) A kollégium ülésén - tanácskozási joggal - részt vesz a Kuratórium illetékes tagja, a Doktori Tanács Titkárságának vezetője, vagy az általa kijelölt munkatárs, akiknek a feladata az ülés szabályszerűségének biztosítása. (5) Az elnök - akadályoztatása esetén - az elnöki feladatok eseti ellátásával a kollégium valamelyik tagját bízhatja meg. A megbízás egy meghatározott feladat eseti, egyszeri ellátására szól. A tudományterületi szakértők 12. (1) A pályázatok, valamint az éves- és zárójelentések bírálatát a tudományterületi szakértők látják el, akiknek az anonimitását biztosítani kell. (2) A szakértői bíráltatás folyamatát a tudományterületileg illetékes kollégium felügyeli. (3) Az MTA tudományos osztályai a tudományterület nagyságától függően 20-80 szakértőt jelölnek meg, akik közül a kollégiumok elnökei jelölik ki azt a pályázatonkénti 2-2 anonim szakértőt, akik a pályázatok és az éves- és zárójelentések bírálatát elkészítik. (4) A szakértők névsorát nem kell nyilvánosságra hozni. A pályázatok szakértői bírálata anonim, azaz a konkrét pályázat bírálatát végző szakértő neve nem hozható nyilvánosságra. A titkárság 13. (1) A pályázattal és az ösztöndíjjal kapcsolatos igazgatási, szervezési és a Kuratórium működésével összefüggő titkársági feladatokat az MTA Doktori Tanácsának Titkársága látja el. (2) A Titkárság vezetője ellátja mindazokat a feladatokat, amelyekkel a Kuratórium, a kollégiumok, vagy az Akadémia elnöke megbízzák, továbbá amelyeket az MTA Titkárságának Szervezeti és működési szabályzata a feladatkörébe utal. (3) A Titkárság vezetője tanácskozási joggal részt vesz a Kuratórium ülésein, eljárási, ügyrendi kérdésekben előterjesztő lehet. (4) A Titkárság vezetőjének megbízásából a szakreferens látja el a benyújtott pályázatok előkészítésével kapcsolatos feladatokat. A szakreferens részt vesz a Kuratórium és a kollégiumok ülésein. (5) A szakreferens munkáját szakelőadó segíti a vonatkozó akadémiai szabályozásokban és a munkaköri leírásban meghatározott feladatok ellátásával. II. A BOLYAI-PÁLYÁZATOK KEZELÉSE A pályázat alaki vizsgálata 14.
(1) Ha a pályázat határidőn túl érkezett be, vagy az alaki (formai) hiányosság folytán nem bírálható el, továbbá a pályázati érdemi tartalmi feltételeinek nem felel meg, azt szakértői véleményezés mellőzésével kell elutasítási javaslattal a Kuratórium elé terjeszteni, a következő esetekben: - hiányzik a pályázati lap, - hiányzik a pályázó tudományos önéletrajza, - hiányzik a pályázó tudományos eredményeinek bemutatása, - hiányzik a tervezett kutatómunka bemutatása, - hiányzik a tudományos fokozatot igazoló oklevél másolata, - hiányzik az intézményi fogadókészségről szóló nyilatkozat, - a pályázó a pályázatot késedelmesen nyújtotta be, - a pályázó a pályázat benyújtása határidejéig 45. életévét már betöltötte, - a pályázó rendelkezik az MTA doktora címmel, vagy a tudomány doktora fokozattal, - a pályázó első alkalommal igénybe vett ösztöndíját nem jó vagy kiemelkedő minősítéssel zárta, - vagy a pályázó már két alkalommal részesült az ösztöndíjban. A pályázat említett kizáró okait a Titkárság állapítja meg; a pályázat elutasításáról a Kuratórium dönt. (2) A benyújtott pályázatokhoz mellékelt tudományos fokozatot tanúsító okiratok elfogadhatóságáról a Titkárság vezetője dönt a Szabályzat 4. (3) bekezdés figyelembevételével. A pályázat elbírálása 15.. (1) A pályázat értékelése a pályázó személyének, tudományos eredményeinek, tudományos munkássága hatásának és a pályázatban megjelölt tervezett kutatómunkának a megítéléséből tevődik össze. A pályázat bírálatának elsődleges célja a pályázó egyéni tudományos/szakmai munkájának a megítélése. A bírálati és pontozási szempontokat az 1. melléklet tartalmazza. (2) A pályázatokat - egymástól függetlenül - két szakértő vizsgálja meg és értékeli. (3) A szakértői vélemények egyeztetése, a pályázatok rangsorolása a kollégiumban történik. (4) A kollégiumok állásfoglalása alapján a pályázatokról a Kuratórium dönt. A szakértői véleményezés 16. (1) A benyújtott pályázatok témája alapján a kollégiumok elnökei jelölik ki azokat az anonim szakértőket, akik a pályázatokat értékelik. (2) Szakértőnek a tudományág kiemelkedő művelőjét kell felkérni, a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi tagjai közül. Ha az említett körben a szakértői feladat nem látható el, szakértőnek egyetemi tanárt vagy tudományos fokozattal rendelkező személyt kell felkérni. A két bíráló közül egy lehet legfeljebb PhD (DLA)/kandidátusi fokozattal rendelkező. A kollégiumok
esetén a legfeljebb PhD (DLA)/kandidátusi fokozattal rendelkezők aránya nem haladhatja meg a kollégium tagjainak, illetve az ülésen résztvevőknek a 25%-át. (3) Nem járhat el szakértőként az, aki - a pályázónak a Polgári Törvénykönyv által meghatározott közeli hozzátartozója, munkatársa (ide értve közvetlen felettesét, vagy közvetlen irányítása alá tartozó személyt) - ugyanabban a tudományágban elbírálandó pályázati kérelmet nyújtott be, - a pályázó iránt elfogultságot jelent be. Az összeférhetetlenséget, illetőleg elfogultságot a szakértő megbízásakor haladéktalanul köteles bejelenteni a kollégium elnökének. (4) A nem akadémikus és nem MTA/tudomány doktora szakértőket az elvégzett tevékenységért díj illeti meg, amelynek mértékét a Kuratórium állapítja meg és az MTA elnöke hagyja jóvá. 17. (1) A szakértő a megbízásban foglalt határidő betartásával köteles elvégezni a pályázat értékelését és kutatói jelentések véleményezését, amelyeket a Titkársághoz kell benyújtani. (2) A szakértő a pályázatot pontszámokkal értékeli (1. melléklet) és véleményét rövid (legalább 15 soros), érdemi indoklásban foglalja össze. Az írásos véleményt úgy kell megfogalmazni, hogy abból a pályázó számára egyértelműen és világosan kitűnjön a pályázat támogatásának vagy elutasításának oka. Az indoklásban elsősorban a tervezett kutatómunkával és a pályázó tudományos előéletével kapcsolatos észrevételeket kell összefoglalni. Részletezni kell az előzetes eredményeket, a kutatómunka időszerűségét, kidolgozottságát és kivitelezhetőségét. A szakértőnek az indoklásban külön ki kell térnie a pályázat erősségeire és gyengeségeire is. A szakértő a pályázatot a tudományágban kialakult értékrend figyelembevételével minősíti. (3) A szakértői vélemény (pályázat, illetve a kutatói jelentés értékelése) elkészítésére két hét áll rendelkezésre. (4) A szakértő véleményét a Bolyai-ösztöndíj internetes rendszerében készíti el. A szakértő személyesen jár el, helyettesítésére lehetőség nincs. (5) Ha a szakértő akadályoztatása miatt a kollégium ülésén nem vesz részt, előzetesen egyeztetnie kell álláspontját a kollégium elnökével, aki képviseli a szakértő álláspontját a kollégium ülésén. 18. (1) A kollégium a pályázatok szakértői bírálatával kapcsolatos állásfoglalását - érdemi megbeszélés után - egyszerű szótöbbséggel való szavazás alapján alakítja ki. (2) A kollégium ülését a kollégium elnöke vezeti, akit a szavazás során ugyanazok a jogok illetik meg, mint a kollégium tagjait. (3) A kollégium a kollégiumi ülésen a hatáskörébe utalt pályázatokat szakmai rangsorban rangsorolja. Egy rangsort készít az új és egyet az ismétlő pályázók esetében, amit a Kuratóriumnak továbbít. 19.
Ha a kollégium elnöke, tagja, illetve a szakértő a megbízatását nem teljesíti (pl. írásbeli véleményét határidőben nem készíti el; a kollégium ülésén nem jelenik meg, stb.) a kollégium tagjai, illetve a szakértők közül öt évre törölni kell. A törlési folyamat a Kuratórium elnökének javaslatára indul és a Kuratórium határozatával emelkedik jogerőre, amelyet a Titkárság az érintett tudományos osztálynak megküld. 20. A Kuratórium az ösztöndíjban részesíthetők számának tudományterületenkénti megállapításakor elsősorban a benyújtott pályázatok területenkénti megoszlása, a tudományterületeken megszerzett MTA doktori címek száma, valamint az MTA doktora címmel rendelkezők közötti volt ösztöndíjasok száma alapján mérlegel. A pályázatok eredményének közzététele 21. (1) A pályázat elbírálásának eredményéről valamennyi pályázót írásban kell értesíteni. Az ügyben eljáró szakértők neve nem nyilvános. (2) A Kuratórium a pályázat elbírálásának eredményéről a pályázókat írásban értesíti a következők feltüntetésével: a) a pályázat eredményes vagy eredménytelen, b) a pályázó által elért összpontszám, és az milyen részpontszámokból áll, valamint c) a pályázó szakterületi rangsorolásban elért helyezését (százalékos sávban kifejezve), a szakterületre pályázók számához viszonyítva. (3) A Kuratórium döntését követően a pályázók az internetes rendszerben megtekinthetik a részletes bírálatokat. (4) Az eredményesen pályázók névsorát a Kuratórium az MTA honlapján és az Akadémiai Értesítőben közzéteszi. (5) Amennyiben a pályázat elutasítására érdemi (nem alaki) okból került sor, kifogásnak, jogorvoslati kérelemnek helye nincs. Az ösztöndíj folyósítása 22. (1) A pályázatot elnyert kutatóval a Magyar Tudományos Akadémia nevében az MTA Titkárság köt szerződést, és annak alapján gondoskodik az ösztöndíj folyósításáról. A szerződés a jogosulatlanul felvett ösztöndíj visszafizetési kötelezettségét kiköti. (2) Aki az ösztöndíj odaítélésekor vagy ezt követően más ösztöndíjat nyer el, köteles azt a Kuratóriumnak bejelenteni és nyilatkozni arról, hogy melyik ösztöndíjat veszi igénybe (ide nem értve a vonatkozó akadémiai szabályozásokban meghatározott, párhuzamosan is folyósítható ösztöndíjakat). (3) Ösztöndíj lemondása esetén az ösztöndíjmaradvány odaítéléséről a Kuratórium a következő évi pályázat elbírálása során dönt.
Kutatói jelentés 23. (1) Az ösztöndíjas az elvégzett feladatokról jelentést készít a Kuratórium részére, amely azokat értékeli. A kutatói jelentést a) az ösztöndíj lejártakor (zárójelentés), b) két vagy három éves időtartamú ösztöndíj esetében évenként kell benyújtani (részjelentés). (2) A kutatói rész-, illetőleg zárójelentések értékeléséről, a pályázatban megjelölt feladatok elvégzésének szakértői ellenőrzéséről a kollégium közreműködésével a Kuratórium gondoskodik. A kutatói jelentés minősítése: kiemelkedő, jó, megfelelő, vagy nem megfelelő lehet. Az értékelés legalább 15 sor hosszúságú, amelynek szempontjainál figyelembe kell venni az elvégzett munka munkatervvel való összhangját, annak időarányos teljesítését, a jelentésben szereplő tudományos publikációkat, szabadalmakat és alkotásokat. Ez utóbbiaknál csak azokat szabad figyelembe venni, amelyek közvetlenül kapcsolódnak a pályázat témájához, és az ösztöndíjra való hivatkozást tartalmazzák akár a köszönetnyilvánításban, akár egyéb szövegközi hivatkozásként (ennek részletes leírása a támogatói szerződés részét képezi) 24. (1) A kutatói jelentések értékelését a főszabályként a pályázat elbírálásában eljárt szakértők egyike végezi el. (2) A kutató a részjelentésében jelezheti a következő munkaszakban felmerülő, potenciális munkaterv módosításokat, amelyek azonban nem térhetnek el jelentősen az eredeti munkatervtől, és minden esetben a szakmai kollégium jóváhagyása szükséges a módosításhoz. Munkaterv módosítás esetén a következő kutatói jelentés teljesítését a módosított munkatervhez kell viszonyítani. (3) A szakértő az elvégzett kutatómunkát kiemelkedő -nek, jó -nak vagy megfelelő -nek minősíti, ha az az ösztöndíj céljainak, illetőleg a szakmai elvárásoknak általánosan megfelel; ellenkező esetben azt nem megfelelő -nek minősíti. (4) Ha a kutatói jelentést a szakértő nem tartja megfelelőnek, illetve ha a szakértő az elvégzett munkát kifogásolja, a jelentést a Kuratórium másik szakértőnek is megküldi véleményezésre. (5) Ha az ösztöndíjas kutatói feladatait neki felróható okból nem, vagy nem határidőre végzi el, az ösztöndíj megvonható, az ösztöndíjas a juttatás visszafizetésére kötelezhető. 25. (1) A kollégium ülésén áttekinti a szakértői értékeléseket; a kiemelkedő minősítésre javasolt ösztöndíjasok kutatói jelentéséről minden esetben egyenként, többségi szavazással dönt. A nem megfelelő -nek minősített kutatói jelentéseket részletesen tárgyalja és indokolt esetben javaslatot tehet a Kuratóriumnak az ösztöndíj megvonására.
(2) A Kuratórium ösztöndíj megvonásáról szóló határozatának meghozatala előtt meghallgatja az ösztöndíjast. Ha a meghallgatás az ösztöndíjas hibájából nem jön létre, a döntés meghallgatás nélkül is meghozható. 26. A Kuratórium a kutatói zárójelentések elfogadásáról szóló határozatát az MTA honlapján és az Akadémiai Értesítőben közzéteszi. MTA Bolyai-plakett 27. (1) Az ösztöndíjat kiemelkedő minősítésű záró kutatói jelentéssel befejezők közül a legkiemelkedőbbeknek a Kuratórium MTA Bolyai-plakettet adományoz. (2) Az MTA Bolyai-plakettben részesülők száma évente legfeljebb 15 fő. (3) Az MTA Bolyai-plakettre a kollégiumok tesznek javaslatot a Kuratórium által megadott értékelési szempontok alapján. (4) Az MTA Bolyai-plakettek ünnepélyes keretek között (Bolyai-nap) kerülnek átadásra. MTA Bolyai-emléklap 28. (1) Az ösztöndíjat kiemelkedő minősítésű záró kutatói jelentéssel befejezőknek a Kuratórium Bolyai-emléklapot adományoz. (2) Az MTA Bolyai-emléklapok ünnepélyes keretek között (Bolyai-nap) kerülnek átadásra. III. VEGYES RENDELKEZÉSEK Iratbetekintés 29. (1) Az eljárásban közreműködő személyek és testületek véleményük elkészítése, javaslatuk kialakítása, illetve döntésük meghozatala céljából a pályázati anyag irataiba betekinthetnek. A pályázati anyag elektronikus változatába a betekintést az MTA Titkárság által működtetett, a jogosultaknak felhasználói névvel és jelszóval hozzáférhető internetes rendszer biztosítja. (2) Az Akadémia elnöke, a Kuratórium tagjai, valamint a Doktori Tanács Titkárságának vezetője és illetékes munkatársai valamennyi iratba betekinthetnek. (3) A pályázó az ügyében keletkezett iratokba az eljárás bármely szakaszában betekinthet a Doktori Tanács Titkárságának vezetőjével történt előzetes egyeztetés alapján. Az iratok megtekintését úgy kell lehetővé tenni, hogy azokban a bírálók neve ne legyen megismerhető. A betekintés technikai lebonyolításának megszervezése az illetékes szakreferens, illetve szakelőadó feladata. Nem tekintheti meg a kérelmező a nem nyilvános ülések jegyzőkönyveit és az azokhoz csatolt írásbeli feljegyzéseket.
(4) Az (1) (3) bekezdésekben felsoroltakon kívül más személyek az eljárásról nyilvánosságra hozott adatokat az MTA honlapján ismerhetik meg. (5) Egyéb esetekben iratbetekintést írásos kérelemre a Kuratórium elnöke és a Doktori Tanács Titkárságának vezetője együttesen engedélyez. Véleményeltérésük esetén az iratbetekintés tárgyában az Akadémia elnöke dönt. (6) A Bolyai János Kutatási Ösztöndíj Szabályzatban és a jelen Szervezeti és működési szabályzatban nem rendezett adatvédelemmel kapcsolatos kérdésekben a vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit és az MTA Titkársága adatvédelemre vonatkozó szabályait kell alkalmazni. 30. (1) A pályázati eljárásban a közreműködők érdek nélkül, befolyásmentesen, pártatlanul, elfogulatlanul, kizárólag tudományos ismereteik és meggyőződésük alapján járnak el. (2) Sem a kérelmező, sem más nem befolyásolhatja a pályázati ügyben eljáró testületeket és személyeket véleményük kialakításában és döntésük meghozatalában. (3) A pályázati ügyben eljáró testületek tagjai az adott ügyben akkor jogosultak szavazásra, ha az ülésen az adott ügy tárgyalásakor mindvégig jelen vannak. (4) A Kuratórium és a kollégiumok tagjai, illetve a Doktori Tanács Titkárságának munkatársai összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozat kitöltésére kötelezettek. 31. (1) A pályázati eljárás adatairól és a Kuratórium határozatairól a Doktori Tanács Titkársága nyilvántartást vezet. (2) A vonatkozó jogszabályokban meghatározott esetekben, továbbá a Bolyai-ösztöndíjjal összefüggő szabályozások által bizalmasnak/nem nyilvánosnak minősített adatok kivételével a nyilvántartás adatairól kérésre tájékoztatást lehet adni. 32. A Bolyai-ösztöndíj pályázatokat elbíráló/értékelő kollégiumi ülés csak abban esetben tartható meg, ha a pályázati bírálatok, vagy a szakértői vélemények hiánytalanul a kollégium rendelkezésére állnak. 33. (1) A kollégiumok az 1. sz. mellékletben feltüntetett pontozási szempontoktól eltérhetnek abban az esetben, ha szakterületi pontozási szempontjaikat a pályázati kiírás részeként, mint kollégiumi előírást előzetesen nyilvánosságra hozzák és azt a Kuratórium jóváhagyja. (2) A kollégiumoknak kizárólag akkor van lehetőségük a saját szakterületükre specifikus előírások alkalmazására, ha azt a pályázati kiírás részeként nyilvánosságra hozzák.
34. (1) Jelen szabályzatot a Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége 2014. január 28-i ülésnapján fogadta el azzal, hogy a Bolyai-ösztöndíj korábbi szmsz-e és Ügyrendje egyidejűleg hatályát veszti. (2) Jelen szabályzat rendelkezéseit a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj Szabályzatának az oktatásért és kultúráért felelős miniszter jóváhagyását követő napjától kell alkalmazni azzal, hogy az e szabályzat hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyeket is a jelen szabályzatban foglaltak szerint kell lefolytatni. Pálinkás József az MTA elnöke
1. Melléklet Pontozási szempontok a pályázatok tekintetében 1., A pályázó tudományos eredményeinek értékelése publikációk, szabadalom, ill. alkotás alapján (1-10 pont) 10 pont Nemzetközi szinten is kiemelkedő eredményekkel és publikációs listával rendelkezik. 9 pont Nemzetközi szinten is jó eredményei vannak és a publikációs listája is figyelemre méltó. 7-8 pont Nemzetközi szinten ismert, a publikációs listája átlag feletti. 5-6 pont Magyarországon ismert, hazai viszonylatban kiváló eredményekkel rendelkezik, de nemzetközileg csak minimálisan ismertek az eredményei. 4 pont Magyarországon ismert, hazai viszonylatban jó eredményekkel rendelkezik, de nemzetközileg nem ismertek az eredményei. 3 pont Magyarországon ismert, hazai viszonylatban közepes eredményekkel rendelkezik. 2 pont Szerény tudományos eredményekkel rendelkezik. 1 pont Nincsenek értékelhető tudományos eredmények. 2. A pályázó tudományos eredményeinek hatása (1-10 pont) 10 pont Kiemelkedő hatású a tudományszakára / nemzetközileg is átütő hatású. 9 pont Meghatározó hatású a tudományszakára / nemzetközileg a legjobbak között tartják számon. 8 pont Jelentős hatású a tudományszakára / nemzetközileg a mértékadók között tartják számon. 7 pont Jelentős hatású a tudományszakára / nemzetközileg jól ismert. 6 pont Magyarországon a tudományszakára számottevő hatással van / nemzetközileg ismert lehet. 5 pont Magyarországon a tudományszakára figyelemre méltó hatással van / nemzetközileg kevéssé ismert 4 pont Hazai tudományszakára a hatása fontos. 3 pont Hatást gyakorol a tudományszakára, Magyarországon ismert. 2 pont Szerény hatást gyakorol tudományszakára. 1 pont Hatása a tudományszakára nem mutatható ki. 3. A tervezett kutatómunka (1-20 pont, kategóriánként 1-5 pont adható) a., a pályázó előzetes kutatásai eredményei a kutatási témakörben: 5 pont nemzetközi szinten kiemelkedő kutatási eredmények és tapasztalat a pályázott kutatási témakörben 4 pont nemzetközi szintű tapasztalat és eredmények a pályázott kutatási témakörben 3 pont jelentős hazai tapasztalat, sok magyar nyelvű közlemény a pályázott kutatási témakörben 2 pont kevés hazai gyakorlat, csak konferencia kiadványok a pályázott kutatási témakörben 1 pont nincs tapasztalat a pályázott kutatási témakörben b) A tervezett kutatómunka időszerűsége 5 pont időszerű, innovatív, eredeti és önálló, a nemzetközi élvonalba tartozik, áttörő eredményekhez vezethet, amelyek a tudományág több területére vagy az adott szűkebb szakterületre jelentős hatással lehetnek
4 pont időszerű, innovatív, eredeti és önálló, a nemzetközi élvonalba tartozik, jelentős eredményekhez vezethet az adott tudományterületen 3 pont időszerű, de korábban kidolgozott módszerek rutinszerű alkalmazására épül vagy az eredmények csak egy szűk kutatói réteg érdeklődésére tarthatnak számot, illetve csak hazai viszonylatban jelentősek 1-2 pont új eredmény nem várható vagy, ha új eredményeket szolgáltat, ezek hazai viszonylatban sem jelentősek, nemzetközi érdeklődésre nem tarthatnak számot c) A tervezett kutatómunka kidolgozottsága 5 pont a munkaterv kellő részletességgel és megfelelő időbeli ütemezéssel írja le a végrehajtandó kutatási feladatokat és a várható eredményeket, illetve az eredmények jelentőségét 4 pont a munkaterv részletesen ismerteti az elvégzendő kutatási feladatot, a várható eredmények, illetve azok jelentősége azonban nincsenek pontosan megfogalmazva 3 pont a munkaterv kidolgozottsága nem elég alapos, a vállalt kutatási feladat és az irodalmi előzmények nem különülnek el egyértelműen. A pályázó feladatai a munkatervben nincsenek pontosan meghatározva 1-2 pont a munkaterv elnagyolt, csupán általánosságokat tartalmaz, a pályázó célkitűzése abból nem határozható meg d) A tervezett kutatómunka kivitelezhetősége 5 pont a pályázat munkaterve minden tekintetben elfogadható: a feladatok a pályázat futamideje alatt maradéktalanul megvalósíthatók, de ki is töltik a pályázat futamidejét; a pályázat megvalósításához szükséges eszközök maradéktalanul rendelkezésre állnak 4 pont a pályázatban megjelölt feladatok közül néhány megvalósíthatósága kétséges: a feladatokra szánt idő túl rövid vagy túl hosszú, illetve a feladatok elvégezéséhez szükséges tárgyi feltételek nem adottak 3 pont a pályázatban megjelölt feladatok többségének a megvalósíthatósága kétséges: a feladatokra szánt idő túl rövid vagy túl hosszú, illetve a feladatok elvégezéséhez szükséges tárgyi feltételek nem adottak 1-2 pont a pályázat munkaterve teljesen irreális: az előirányzott feladatok töredéke sem valósítható meg a pályázat futamideje alatt vagy az előirányzott feladatok a pályázat futamidejéhez képest sokkal rövidebb idő alatt is megvalósíthatók, illetve a pályázat megvalósításához szükséges alapvető eszközök nem állnak rendelkezésre 4. A pályázó személyének értékelése összbenyomás alapján (1-10 pont) Az alappontszámot az eddig adott szakmai pontok jelentik 10-es skálára vetítve, amely pozitív és negatív irányba maximum 50%-kal módosítható. A módosítást minden esetben indokolni kell. Kizárólag a pályázathoz kapcsolható, eddig figyelembe nem vett szempontokat lehet értékelni. Ilyen lehet például a pályázó iskolateremtő képessége (vagy annak hiánya), fiatal kora ellenére kimagasló publikációs tevékenysége (vagy annak hiánya), szakmai utánpótlás nevelésben betöltött szerepe, tudományos közéleti tevékenysége stb.