Műszaki szótár Szerkezet: A gumiabroncs karkasz konstrukció fajtája. A radiál építésű gumiabroncsokat "radial" vagy "R" jelöléssel látják el. Ez a leginkább elterjedt gumiabroncsfajta. Méret: Lásd Gumiabroncs oldalfalán található Légzáró réteg: A gumiabroncs légtartását biztosítja Öv: Radiál gumiabroncs esetében a karkaszvázon elhelyezkedő övbetétekől van szó, amelyek a futófelület stabilitását biztosítják. Karkasz: A gumiabroncs teherhordó váza. Az övbetétetekkel és a perem közötti vázrésszel együtt. Futófelület: Mintával ellátott futófelület, amely biztosítja a gumiabroncs feszes illeszkedését a kerékpánton. Mintaelem/mintaárok: Mintaelemek a futó gumiban (mintaárok: negatív mintarész, mintaelem: pozitív mintarész). Oldalfal: A gumiabroncs oldalsó része Peremhuzal-karika: A gumiba ágyazott tekercselt acélhuzal-karika. Ez biztosítja a gumiabroncs feszes illeszkedését a kerékpánton. Tubeless (TL): Tömnlő nélkóli gumiabroncs beépített légzáró réteggel. Tube Type (TT): Csak belső tömlővel használható gumiabroncs. TWI: Tread Wear Indicator: Futófelületi kopásjelző, a hatóságilag megengedett minimális 1,6 mm-es mintázatmélységet mutatja. Szelep: A kerékpántra rögzítve (tömlő nélküli) vagy a tömlőbe vulkanizálva, a gumiabroncs levegővel való felfújását vagy a levegőnyomás ellenőrzését teszi lehetővé. Szelepvédő sapka: Védi a szelep szerkezetét a szennyeződéstől és nedvességtől. A szelep tömítése érdekében elengedhetetlen. Gumiabroncs jelölései A gumiabroncs oldalfalán található jelölések A gumiabroncs gyártója (Gyártmány) Mintázat jelölése Gumiabroncs-szélesség mm-ben Keresztmetszeti viszonyszám (abroncs magasságának és szélességének aránya százalékban H/B) Radiál gumi Kerékpánt átmérő collban Terhelési index (Li) Sebesség index (Si) Tömlő nélküli gumiabroncs Gyártási idő (XX=hét, XX=év, utolsó két számjegy) Kopásjelző (1,6 mm TWI) Kiegészítő jelölés megnövelt terhelhetőségű gumiabroncsokhoz Téli alkalmazhatóság jelölése téli és négy évszakos gumiabroncsokhoz
Jelzőszámok, indexek Sebesség index (Si) Nagy sebességű gumiabroncsokra vonatkozó különleges jellemzők, V sebességjeltől: 205/65 R 15 94 V Legnagyobb sebesség 240 km/h Előírás szerinti maximális sebesség. Terhelhetőségi jelzőszám 94 = 670 kg/gumiabroncs 210 km/h sebesség esetén. 10 km/h sebességemelkedés esetén 3 százalékkal csökken a terhelhetőség. 205/65 R 15 94 W Legnagyobb sebesség 270 km/h Előírás szerinti maximális sebesség. Terhelhetőségi jelzőszám 94 = 670 kg/gumiabroncs 240 km/h sebesség esetén. 10 km/h sebességemelkedés esetén 5 százalékkal csökken a terhelhetőség, a gumiabroncs nyomásának előírt értékéről a gumiabroncs és a gépkocsi gyártója megállapodik. 235/45 ZR 17 94 Y Legnagyobb sebesség 300 km/h Előírás szerinti maximális sebesség. Terhelhetőségi jelzőszám: 94 = 670 kg/gumiabroncs 270 km/h sebesség esetén. 10 km/h sebességemelkedés esetén 5 százalékkal csökken a terhelhetőség, a gumiabroncs nyomásának előírt értékéről a gumiabroncs és a gépkocsi gyártója megállapodik. 205/65 ZR 15 Legnagyobb sebesség > 240 km/h Az értékek és feltételek (terhelhetőség, nyomás, maximális sebesség, maximális kerékdőlésszög stb.) tekintetében a gépjármű és a gumiabroncs gyártója megállapodik. Egyes nagysebességű járműveknél a jármű típusbizonyítványában meghatározzák a gumiabroncs méretét és gyártmányát is, amelytől nem lehet eltérni.
Téli vagy nyári gumiabroncs A gumikeverék tapadását befolyásolja a hőmérséklet Hőmérsékleti tartomány a nyári gumiabroncsok számára (+7... +50) Hőmérsékleti tartomány a téli gumiabroncsok számára (+7... -25) Biztonsági okokból azt ajánljuk, hogy nyáron minél előbb szerelje fel gépkocsiját nyári gumiabroncsokkal, télen pedig téli gumiabroncsokkal. Hasonlóan kedvezőtlenül viselkedik a téli gumiabroncs nyáron! Ajánlott négy téli gumiabroncsot használni. Gumiabroncs kiválasztása Hogyan válasszuk ki a gépkocsi teljesítményének megfelelő gumiabroncsot? Egy adott gépkocsi gyártója, illetve a hatóságok által történő műszaki jóváhagyásának feltétele az, hogy az első gyári gumiabroncskészlet a gépkocsi műszaki jellemzőinek megfelelő terhelhetőségre és a legnagyobb sebességre vonatkozó előírásainak eleget tegyen. A gumiabroncs méreteit, terhelhetőségi és sebesség jelöléseket a gépkocsi gyártója a gumiabroncs gyártójával együttműködve határozza meg annak érdekében, hogy maximális biztonságot és vezetési élvezetet nyújtson a gépkocsi. A sebességindexet nem csak a megengedett maximális sebességhatárral kapcsolatban kell értelmezni, hanem a teljesítőképességet is mutatja, ezen kívül a legjobb kompromisszumot jelenti a teljesítmény menettulajdonságok biztonság tekintetében. Nagyobb sebességindexű gumiabroncsot mindig fel lehet szerelni, azaz a nagyobb sebességindexű gumi kisebb sebességnél is jobb teljesítményt nyújt.
Gumiabroncs cseréje Ügyeljen a mintaárok mélységére A gumiabroncs futófelületi mintaárok mélységét természetesen alapos ellenőrzésnek ajánlatos alávetni, ugyanis a gumiabroncs számos lényeges tulajdonsága függ ettől. A mintaárok mélysége döntő fontosságú, amelynek a hatósági előírások szerint 1,6 mm-nek kell lennie. Aki ennél kisebb mélységű mintaárkú gumiabronccsal közlekedik, számolnia kell azzal, hogy a biztosító baleset esetén nem téríti meg a keletkezett kárát, illetve adott esetben büntetést kell fizetnie Nyugat-Európa több országában. A mintaárok mélységének meghatározásához segítségül szolgálhat a kopásjelző rendszer (TWI)*: ez a mintaárokba vulkanizált kis kitüremkedésekből áll, amelyek a mintázat kopásával láthatóvá válnak. A kopásjelzők elhelyezkedését a gumiabroncs vállrészén látható TWI felirat jelzi. A mintaárok megmaradt mélységének meghatározásához mérést kell végezni a kopásjelzővel ellátott mintaárokban. (*TWI = Tread Wear Indicator. Egyes gumiabroncsgyártók a TWI felirat helyett a márkajellel vagy egy háromszöggel jelölik a kopásjelzőt.) Javaslatunk az Ön biztonsága érdekében: Mivel a vízenfutás (aquaplaning) veszélye fokozottan nő, és a fékezési tulajdonságok is jelentősen romlanak az előrehaladott kopással, a gumiabroncsokat már a minimális mintaárok-mélység elérése előtt le kell cserélni. Általában a következő értékeknél ajánlott a csere: Nyári gumiabroncsok: 2 mm-es mintaárok-mélység Széles gumiabroncsok: 3 mm-es mintaárok-mélység Téli gumiabroncsok: 4 mm-es mintaárok-mélység Valamikor elkerülhetetlenné válik a gumiabroncsok cseréje A gumiabroncsokat akkor kell cserélni, amikor a minimális mintaárokmélységig kopott a futófelület, vagy ha helyrehozhatatlan károsodás érte a gumit. Ezen kívül az öregedés is indokolttá teheti a cserét, azonban átlagos futásteljesítmény esetén a kopás miatt jóval az elöregedés előtt szükségessé válik a csere. Kivételt jelenthetnek a lakóautók, az utánfutók, a veterán autók és a pótkerekek, amelyeknél a szezonális használat miatt a menetteljesítmény az átlagos alatt marad.
Felszerelési tanácsok A gépkocsi más fajta gumiabroncsokkal való felszerelésekor ügyelni kell arra, hogy - A gumiabroncs külső átmérője lehetőleg az eredetiével azonos (vagy annál valamivel kisebb) legyen. - A sebességmérő óra nem mutathat kevesebbet, mint a gépkocsival ténylegesen elért sebesség. 40 km/h és 120 km/h között 10 százalékkal vagy 4 km-rel mutathat többet a ténylegesen elért sebességnél. - Olyan gumiabroncsokat kell felszerelni, amelyeknek terhelhetősége az eredeti gumiabroncskészletével megegyezik, vagy afölötti. - Olyan gumiabroncsokat kell felszerelni, amelyek sebességindexe az eredeti gumiabroncskészletével megegyezik, vagy afölötti. - A kerékpánt átmérőjének és szélességének meg kell felelnie a gumiabroncs méretének. - Ha az eredeti kerékkészlettől eltérő kerekeket alkalmaznak, ügyelni kell a jármű és a kerék gyártójának előírásaira. - Ha ABS, ASR berendezéssel szerelt vagy négykerekű gépkocsikon az első és hátsó kerekeken eltérő méretű gumiabroncsok vannak, figyelni kell a kerekek futófelületi kerületkülönbségére (gumiabroncs- és gépjárműgyártótól függ). - Ha az előírttól eltérő méretű kerékpántot és/vagy gumiabroncsot szerelünk a járműre, az jármű átalakításnak számít, és hatósági engedély kell hozzá. Gumiabroncsok szerelése Az új vagy kevésbé kopott gumiabroncsokat előnyösebb a hátsó kerekekre szerelni, mert ez vészhelyzetben (pld. hirtelen fékezés szűk kanyarban jobb úttartást biztosít, főleg nedves, csúszós úttesten. Abból kell kiindulni, hogy a kritikus közlekedési helyzetek többnyire nedves úttesten lépnek fel. Amennyiben ilyenkor az első kerék gumiabroncsai pld. vízenfutás miatt elveszítik a kapcsolatot az úttest felületével, a gépkocsi átmenetileg kormányozhatatlanná válik, azonban általában megtartja helyzetét és menetirányát. Amennyiben viszont a hátsó kerekeknél szakad meg a kapcsolat az úttesttel, a gépkocsi hátulja kitör. Egy kritikus helyzettel sokkal nehezebb megbirkóznia a gépkocsivezetőnek mint egy rövid ideig tartó kormányozhatatlansággal.
Gumiabroncs-szelepek Különféle szeleptípusok léteznek, azonban mind ugyanazt a célt szolgálják: tömítenek, lehetővé teszik a gumiabroncs levegőnyomásának ellenőrzését és szabályozását. A gumiszelepek magában a kerékpántfuratban tömítenek, a fémből készült menetes szelepekbe a tömítéshez egy kis tömítőgyűrűt helyeznek. A szelep meghibásodása nyomáscsökkenést okozhat. A szelepfurat peremfelülete fontos a tömítés szempontjából és a szelep beszerelésekor szennyeződéstől, rozsdától, valamint sérülésektől mentesnek kell lennie. A gumiszelepek is öregszenek, ennek jele, hogy egyre több repedés képződik a szeleptesten, ami veszélyes lehet. Nagy sebességnél hatalmas centrifugális erő hajítja el a szelepet. Egy gumiszelep kereken 20 gramm tömegű, 200 km/h felett azonban 7,5 kg centrifugális erő hat rá. Ezért a nagy sebességű gépkocsik kerékpántjain vagy dísztárcsáin szeleptámasztást alkalmaznak. A centrifugális erő hatására a szelepszög nem változhat meg 28 foknál többet, ellenkező esetben szeleptámaszt (kerékdísztárcsa) vagy pedig fém alapzatú menetes szelepeket kell alkalmazni (úgynevezett Clamp-in-Ventile). Gumiabroncs cseréje esetén általában a szelepet is cserélik, ami igazán jutányos áron vásárolt biztonságot jelent. A szennyeződés, a por és a nedvesség menet közben a szelep finom belső szerkezetében könnyen sérülést okozhat, ezért a szelepsapkának műszaki szempontból alapvető szerepe van, mindig biztosan fel kell csavarni a helyére. Nyúlási próba: 200 km/h sebességnél a szelepre óriási centrifugális erő hat. Az öregedő gumiszelepek nem bírják ezt a terhelést, aminek gyakran nem is észlelhető, rejtett levegőszivárgás lehet az eredménye az ebből adódó következményekkel együtt. A szelep egyes alkatrészeinek szerepe 1. szeleptest A szeleptest légmentesen tömítve zárja a kerékpánt furatát. 2. szeleptű A szeleptűt a szeleptestbe csavarják. Tömít és lehetővé teszi a légnyomás ellenőrzését és szabályozását. 3. szelepsapka A szelepsapkát a szeleptestre csavarják. A szelepsapka pótlólagos tömítést biztosít és védi a szelepbetétet a szennyeződéstől illetve a külső behatásoktól.
Kerék csavarok A meghúzási nyomaték A gépjárműgyártók által megadott meghúzási nyomatékokat mindenképpen be kell tartani. Mindig az egymással átlósan szemben lévő kerékanyákat, illetve kerékcsavarokat kell egymás után meghúzni. Nyomatékkulcs A csavarok illetve anyák kézzel, érzés szerinti meghúzása nem mondható biztonságosnak. Ezért üzembiztonsági szempontból ajánlatos nyomatékkulcsot használni, amely lehetővé teszi az előírt meghúzási nyomaték pontos betartását. Mindezt annak érdekében kell elvégezni, hogy - a kerék rögzítőmenetes csapjai, csavarjai és anyái ne sérüljenek - az összes csavar egyenletesen, azonos nyomatékkal legyen meghúzva - a leszerelés megkönnyítésére, illetve azért, hogy egyáltalán lehetséges legyen a készletbe tartozó szerszámmal a csavarok kiengedése Amennyiben nem ismer a gépjármű gyártója által ajánlott meghúzási nyomatékokat, úgy az alábbi értékek tekinthetők érvényesnek (felelősségvállalás nélkül). Acél kerék Menetátmérő 10 mm 50-60 Nm 60-70 Nm Könnyűfém kerék Menet M12/1,25 50-70 Nm 60-80 Nm Menet M12/1,5 80-100 Nm 100-120 Nm Menet M14/1,5 110-130 Nm 120-140 Nm *Megjegyzés: 10 Nm= kb. 1 mkp
Kerekek kiegyensúlyozása Ahol bizonyos alkatrészek egy tengely körül forognak, fellép a kiegyensúlyozatlanság. Kiegyensúlyozatlanságnak a tömeg egyenetlen eloszlását nevezik egy forgó tárgyon. Gépjárművek esetében ez a gumiabroncsok rázkódásához és a gumiabroncsok, csapágyak és egyéb futóműalkatrészek nagyobb mértékű kopásához vezet. Az első kerekeken ezen kívül a kormány remegéséhez vezet, ami kimondottan veszélyes kormányzási tulajdonságokat okoz, rossz egyenesfutási jellemzőket és kanyarstabilitást eredményez, ami jelentősen csökkenti a közlekedésbiztonságot. A korszerű kerékkiegyensúlyozó gépek segítségével maradéktalanul kiküszöbölhető a kiegyensúlyozatlanság, ami biztonságos, kényelmes menettulajdonságokat biztosít. Ezen okból kifolyólag azt ajánljuk, hogy minden kerék- illetve gumiabroncscserét követően a gumiabroncsokat szakemberrel egyensúlyoztassák ki. A megbízható kerék-kiegyensúlyozási eredmények eléréséhez elengedhetetlen feltétel a gumiabroncs gépkocsinak megfelelő központosítása és rögzítése. A kerekek áthelyezésekor ajánlott a kerekeket kiegyensúlyozni. Levegőnyomás ellenőrzése Mennyi az előírt levegőnyomás? A gépkocsi gyártója által megadott adatok (használati utasítás) vagy a gépkocsi karosszériáján elhelyezett adattáblák (ajtóoszlop, üzemanyagtöltő fedél, napellenző stb.) vagy a gumiabroncs gyártójának levegőnyomásra vonatkozó adatai. Milyen előnyei vannak a megfelelően beállított levegőnyomásnak? Mit biztosít a megfelelő levegőnyomás? - optimális felfekvési felület, megfelelő tapadás - rövidebb fékút - a vízenfutással szembeni nagyobb tartalék - jobb menettulajdonságok és kanyarstabilitás - alacsonyabb gördülési zaj - kisebb gördülési ellenállás és fogyasztás - kisebb alakváltozás és hőképződés - jobb utazási komfort A gumiabroncs alacsony levegőnyomása balesetveszéllyel és anyagi kárral járhat - Minden gépkocsivezető növelheti gumiabroncsainak üzembiztonságát és élettartamát a gumiabroncs levegőnyomásának betartásával.
A gumiabroncs nem megfelelő levegőnyomásának következményei: A gumiabroncs élettartama és biztonsága alapvetően függ a megfelelő levegőnyomástól. Ezt az értéket a gépkocsi és a gumiabroncs gyártója egyedileg határozza meg minden egyes típushoz. A túl alacsony vagy túl magas levegőnyomás megakadályozza a gumiabroncs futófelületi mintaelemeinek megfelelő kapcsolatát az út felületével. Ennek következményei nem csak a túlzott vagy egyenetlen futófelületi kopás, hanem a lényegesen rosszabb tapadás, ami elsősorban nagyobb sebességgel vett kanyaroknál vagy nedves útfelület esetén jelenthet veszélyt. A gumiabroncsot az elégtelen levegőnyomás folyamatos túlterhelésnek teszi ki. A gumiabroncsban lévő különböző anyagok szilárdságának csökkenése miatt a gumiabroncs tönkremenetele előre programozott. A gumiabroncs ebből adódó rejtett hibáit a nyomás utólagos helyreállításával már nem lehet helyrehozni. - A levegőnyomás rendszeres ellenőrzése a legjobb módja a gumiabroncs-sérülések elkerülésének. A levegőnyomás ellenőrzését alapvetően hideg gumiabroncson kell elvégezni. (Nem üzemmeleg). - Az olyan gumiabroncsokban, amelyek már egy bizonyos távolságot lefutottak, a melegedés által nagyobb levegőnyomás jön létre, ami azonban a gumiabroncs lehűlésével azonnal lecsökken. - Ha a gumiabroncsból fogy a levegő, mindenképpen ajánlatos a levegővesztés okát szakemberrel ellenőriztetni. Legalább kéthetente ellenőrizze a gumiabroncs nyomását! Figyelem: - Ellenőrizze a gumiabroncs nyomását tankolásnál - A gumiabroncs nyomását alapvetően csak hideg gumiabroncsnál ellenőrizze! - Soha nem engedjen le levegőt meleg gumiabroncsból - A levegő nyomásának az egy tengelyen lévő gumiabroncsokban azonosnak kell lennie - A pótkerékben legalább a használati utasítás szerinti legnagyobb nyomásnak (teljes terhelés) kell lennie. A levegőnyomás ellenőrzésekor nem szabad erről megfeledkezni. - Hosszabb utaknál és/vagy a gépjármű teljes terhelésekor (pld. Nyaralás) a teljes terhelési nyomásra kell a gumiabroncsot felfújni
Gumiabroncsok karbantartása A gumiabroncsok magas műszaki színvonalon gyártott termékek, amelyek a korszerű gépjárművek alkalmazási területeinek tökéletesen megfelelnek. Mint minden más, magas szintű technológiai eljárásokkal gyártott terméke esetében, a gumiabroncsoknál is ajánlatos a körültekintő kezelés és karbantartás. Csak ebben az esetben garantálható, hogy, hogy Ön vezetőként gumiabroncsainak optimális teljesítményét élvezheti azok teljes élettartamán keresztül. Óvja a gumiabroncsot a sérüléstől! Nem kellően körültekintő vezetéssel éles tárgyakba ütközve és járdára való felállításnál megsérülhet a gumiabroncs. A gumiabroncs belső szerkezete rejtett, azonnal nem észlelhető sérüléseket szenvedhet. Ha ilyen jellegű sérüléseket észlelne, mindenképpen szereltesse le azonnal a gumiabroncsot a kerékpántról és adott esetben cseréltesse ki. A javító spray csak szükségmegoldásként alkalmazható gyors javításra, rövid távolság megtételére a legközelebbi szakszervízig. A tömlő nélküli (tubeless) gumiabroncsba nem ajánlott tömlőt helyezni. Javaslatunk: Ha elkerülhetetlen, hogy járdára vagy egyéb akadályra felhajtosn, csak egészen lassan, a kereket a járdaszegélyre merőlegesen állva tegye. Rendszeresen ellenőrizze, hgoy gumiabroncsain nincs-e sérülés, kitüremkedés vagy belefúródott idegen tárgy. Ez különösen fontos a H, V, W, Y vagy ZR jelölésű gumiabroncsoknál, mivel ezek nagy terhelésnek vannak kitéve. Ezeket a gumiabroncsokat nem ajánlott javítani. Gumiabroncsok tárolása A gumiabroncsok a gyártó által az alapanyagba kevert öregedésgátló ellenére öregszenek. Szakszerű tárolás által azonban az öregedés minimálisra csökkenthető. A gumiabroncsok leszerelésekor a kerék helyzetét meg kell jelölni (pld. krétával a gumiabroncs belső oldalán, pld. BE a bal első kerekén). Tárolás Leszerelt gumiabroncsok: állítva és időnként forgatva! Kerékre szerelt gumiabroncs egymásra rakva! Hűvös helyen: 15-25 Celsius fok között. A hőforrásokat letakarni, 1 méter távolságot a hőforrástól betartani. Száraz helyen: Páramentes helyen a gumiabroncsokat nem érheti olaj, zsír, lakk, üzemanyag és hasonló anyagok. Sötét helyen: Különösen a közvetlen napsütéstől és a magas UV sugárzású mesterséges fényforrásoktól kell óvni a gumiabroncsokat. Leszerelt gumiabroncsoka tömény oxigén és ózon különösen káros lehet.
A gépjárművek téli leállásakor (veterán autó, lakóautó, utánfutó stb.), amelyeknél a gumiabroncs a gépkocsin marad, a levegő nyomását 0,5 barral növelni kell, vagy felbakolni a járművet. Kerekek áthelyezése A vezetési stílustól, az alkalmazás fajtájától, a futómű beállításától stb. függően a gumiabroncsokon egy adott kilométer-teljesítmény után a gépkocsira jellemző kopásminta mutatkozik. E jellegzetes kopási minták (pld. fűrészfog képződés) kiegyenlítése érdekében ajánlatos az első és hátsó kerekeket 5000 km-enként átcserélni. Minden gépkocsi, valamint meghatározott forgási irányú gumiabroncsok esetében (nyíljelölés a gumiabroncs oldalán). Különösen egyenetlen kopás esetén, a kopásminta a cserével gyorsabban kiegyenlíthető. Ez a módszer csak nem meghatározott forgási irányú gumiabroncsokra érvényes. (A levegőnyomást, valamint a kerékgeometriát ellenőrizni kell.) A nem meghatározott forgásirányú gumiabroncsok forgásiránya károsodás nélkül változtatható. Károsodások, kopások Egy akadályon nagy sebességgel való keresztülhajtáskor a gumiabroncs formájának megváltoztatása által a karkasz sérülhet. Az ilyen ütés következményei nem mindig észlelhetők, nem mindig fedezhetők fel mindig látható nyomok. Az ütközés által többnyire csak lokálisan, néhány kordszál sérül anélkül, hogy kívülről bármilyen nyoma lenne. A gumiabroncs forgatása közbeni állandó berugózás idővel a sérülés rosszabbodásához vezethet. A gumiköpeny oldalán deformáció léphet fel vagy dudorok keletkezhetnek, amelyek aztán erőteljes levegőveszteséget eredményezhetnek. A becsípődéses ütés tipikus esete Az ütéskor a gumiabroncs úgy deformálódhat, hogy a karkasz a kerékpánt és az akadály közé becsípődik. Ebben az esetben a gumiabroncs oldalán a karkaszban sérülés keletkezhet, anélkül, hogy a gumiabroncs azonnal levegőt veszítene. A sérülés idővel deformálódást vagy dudorok létrejöttét okozhatja, ami jelentős levegőveszteséggel járhat.
Oldalfalak kopása Az ilyen károsodás a gumiabroncs oldalfalán jön létre, és abból adódik, hogy az oldalfal az úttest felületén súrlódik. Ez csak akkor fordulhat elő, ha a gumiabroncs oldalfala nagy erőteljesen lenyomódik, vagyis ha a gumiabroncs nyomása nagyon lecsökkent. Az ilyen jellegű kopás helye a gumiabroncs méretétől és típusától függ. Következmény: Ha egy gumiabroncs elégtelen nyomással fut (például nem megfelelően tömítő szelep, szögbefúródás, nem megfelelően tömítő kerékpánt vagy egyéb okok miatt), túlzott deformációs munka jön létre a szövetházon belül, aminek túlmelegedés a következménye. A túlzott deformációs munka eredményeképp létrejövő túlmelegedés a gumiabroncs oldalfalában a szövetváz fellazulásához vezet. A gumiabroncs-konstrukció fajtájától, valamint az elégtelen nyomású vagy teljesen leeresztett gumiabronccsal való vezetés időtartamától függően a kordszálak fellazulása különböző módon nyilvánulhat meg. Javaslat: Az ilyen sérülést mutató gumiabroncsokat alapvetően nem szabad többet használni. Rendellenes kopások A károsodás a gumiabroncs oldalfalán is létrejöhet, és abból adódik, hogy az oldalfal az úttest felületén súrlódik. Ez csak akkor fordulhat elő, ha a gumiabroncs oldalfala nagy erőteljesen lenyomódik, vagyis ha a gumiabroncs nyomása nagyon lecsökkent. Az ilyen jellegű kopás helye a gumiabroncs méretétől és típusától függ. Következmény: Ha egy gumiabroncs elégtelen nyomással fut (például nem megfelelően tömítő szelep, szögbefúródás, nem megfelelően tömítő kerékpánt vagy egyéb okok miatt), túlzott deformációs munka jön létre a szövetházon belül, aminek túlmelegedés a következménye. A túlzott deformációs munka eredményeképp létrejövő túlmelegedés a gumiabroncs oldalfalában a szövetváz fellazulásához vezet. A gumiabroncs-konstrukció fajtájától, valamint az elégtelen nyomású vagy teljesen leeresztett gumiabronccsal való vezetés időtartamától függően a kordszálak fellazulása különböző módon nyilvánulhat meg.
Hogyan keletkeznek rendellenes kopások? A korszerű autók optimális menettulajdonságainak elérése érdekében a futóműgyártók olyan megoldásokat találtak, amelyek az egyenes és párhuzamos ideális értékektől gyakran jelentősen eltérő beállítási értékekkel járnak. Az előírt kerékösszetartás és kerékdőlésszög értékektől való túlzott eltérése ezeknél a gépjárműveknél problémát jelent a nagy mértékű fűrészfogas kopás miatt, amely idővel szabálytalan kopássá fokozódik, és fellép az ezzel járó zajképződés. Az ilyen kopási minták leggyakoribb oka az előírt kerékgeometriai beállítási értékektől való túlzott eltérés. Az ilyen hibák a hétköznapi használatban a járdaszigetekre és egyéb akadályokra való durva felhajtásból adódnak. A gépkocsi szabad magasságának csökkentése és a szélesebb könnyűfémkerekek alkalmazása is befolyásolhatja a kerékgeometriai beállítást A megváltozott erőkarok (pl. A kerekek kisebb besajtolási mélysége) miatt megváltozhatnak az előírt kerékgeometriai beállítási értékek. Ennek következménye a szabálytalan kopás. A kopási minta segítségével megállapítható, hogy szükség van-e a futómű beállítására.