Melléklet: 1 db A korhatár előtti nyugdíjak megszűnésének és korhatár előtti (szociális) ellátássá alakulásának jogi szabályozása Meglehetősen kaotikus előélet után végre a kihirdetett jogszabályok tükrében világossá kezd válni a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetését és a helyükbe lépő korhatár előtti ellátásokat szabályozó jogi környezet. A törvények: - a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény (T1.) Megjelent a Magyar Közlöny 2011. évi 148. számában, kihirdetve: 2011. december 9. (Az országgyűlés elfogadta: 2011. november 28.) - a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (T2.) Megjelent a Magyar Közlöny 2011. évi 162. számában, kihirdetve: 2011. december 29. (Az országgyűlés elfogadta: 2011. december 20.) A végrehajtási rendelet: A korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a balettművészeti életjáradék és az átmeneti bányászjáradék eljárási szabályairól, valamint egyes kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról szóló 333/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet (Vhr.) A szóban forgó témában több tájékoztatót és mintát is közöltünk a Pedagógusok Szakszervezete honlapján, aztán a tájékoztatókat is módosítani kellett rajtunk kívül álló okokból. Szokatlan és meglehetősen kockázatos módon egy készülő törvény tervezetének legégetőbb rendelkezéseit ismertettük, tekintve, hogy a korhatár előtti nyugdíjak megszűnésével érintettekre nézve halaszthatatlan intézkedések váltak szükségessé még a 2011. évben. Ennek ismertetése idén már nem aktuális. (A Kjt. december 9-én kihirdetett módosítását a december 29-én kihirdetett újabb törvénnyel módosították; visszaállítva a tervezetben szereplő 1
eredeti állapotot - 20 nap után. Ráadásul mindkét törvény 2012. január 1-jén lépett hatályba!) Most a két törvénynek és a kormányrendeletnek azokra a rendelkezéseire térünk ki, amelyek a legfontosabb tudnivalókat tartalmazzák, és amelyek leginkább érintik a közoktatásban foglalkoztatottakat. A korhatár előtti nyugdíjak (előrehozott öregségi, csökkentett összegű előrehozott öregségi, korengedményes, korkedvezményes stb.) 2012. január 1- jétől megszűntek; ezeket az érintettek meghatározott körére a korhatár előtti ellátás váltja fel ami természetesen nem minősül nyugdíjnak, jogosultja nem minősül nyugdíjasnak. 2012. január 1-jétől az 1950. évben vagy azt követően született korhatár előtti öregségi nyugdíjban részesülő személy nyugdíját a 2012. januári nyugdíjemelés mértékével növelt összegben korhatár előtti ellátásként kell tovább folyósítani. A korhatár előtti ellátásban részesülőkre is vonatkozik az a rendelkezés [a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny) 83/B. (1) bekezdés], mely szerint a minimálbér havi összege (2012-ben havi 93 000 Ft) tizennyolcszorosának (éves keretösszeg, 2012-ben 1 674 000 Ft) megfelelő keresetük lehet anélkül, hogy az ellátás folyósítását szüneteltetni kellene. Az éves keretösszeg természetesen kimeríthető a naptári év töredékében is. Megmaradt azonban továbbra is a 40 éves jogosultsági idővel (nem azonos a szolgálati idővel, annál szűkebb körű!) rendelkező nők életkortól független öregségi teljes nyugdíjba vonulásának lehetősége. A nyugdíj kiszámításakor továbbra is a teljes szolgálati időt kell figyelembe venni. Továbbra is érvényes rájuk, ha kereső tevékenységet folytatnak, a korhatár előtti ellátottakra előírt éves keretösszeg-korlátozás. A T1 7. -a rögzíti azoknak a körét, akik 2011. december 31-ét követő kezdő naptól még igénybe vehetik a korhatár előtti ellátást. Nézzük részletesebben ezeknek a személyeknek a körét [Tny. 18/B. ]: - az, aki 2011. december 31-éig az előrehozott, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj igénybevételéhez a Tny. 2012. január 1- jét megelőzően hatályos szabályai szerint szükséges életkort betöltötte és szolgálati időt megszerezte, 2
- az az 1953. évben született nő, aki 59. életévét betöltötte és a korhatár előtti ellátás kezdő napjáig, de legkésőbb 2012. december 31-éig legalább 37 év szolgálati időt szerzett. Az itt felsorolt (általunk kiemelt) esetekben a korhatár előtti ellátás összegét az öregségi nyugdíjra vonatkozó, az ellátás kezdő napján hatályos jogszabályok szerint kell megállapítani (részletesen l. T1 8. ). Azok, akik az itt jelzett két feltétel egyikének sem felelnek meg, már csak az öregségi teljes nyugdíjat vagy a 40 éves jogosultsági idővel rendelkező nők öregségi nyugdíját vehetik igénybe. Aki 2012. január 1-je előtt a korhatár előtti öregségi nyugdíj mellett kereső tevékenységet folytatott, korhatár előtti ellátásban részesülőként is kérheti ellátásának 0,5 százalékkal történő emelését a Tny-ben foglaltak (22/A. ) szerint. Ezt követően az ellátást igénybevevők nyugdíjnövelésre nem lesznek jogosultak. Kiemeljük a korhatár előtti ellátás megszűnésének egyes eseteit (részletesen: T1. 17. ): - az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése, - a 40 éves jogosultsági idővel rendelkező nők öregségi nyugdíjának megállapítása, - az ellátásnak a jogosult kérelmére történő megszüntetése, - az úgynevezett feketemunkát megállapító jogerős határozat. A megszüntetett korhatár előtti ellátás nem állapítható meg újra. Mivel a korhatár előtti ellátás nem nyugellátás, az ebben részesülők nem lesznek jogosultak a nyugdíjasokat megillető kedvezményekre (pl. közlekedés). Az érintettek a nyugellátásban részesülőkkel azonos egészségügyi szolgáltatásra jogosultak. Ha korhatár előtti ellátásban részesülő személy az öregségi nyugdíjkorhatárt betölti, e naptól az ellátás összegét öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani. Az öregségi nyugdíj ismételt megállapítása akkor kérhető, ha az ellátásban részesülés időtartama alatt az érintett legalább 365 nap szolgálati időt szerzett. Az ismételt megállapítás csak abban az esetben lehetséges, ha az öregségi nyugdíj összege ezáltal magasabb lesz. (T1. 18. ) 3
A prémiumévek programban résztvevő e jogviszonya akkor is az öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzésének időpontjában szűnik meg, ha ez később következik be a korábbi, a programba belépéskor megjelölt időpontnál. (T1. 93-94. ) A végrehajtási rendelet: A korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a balettművészeti életjáradék és az átmeneti bányászjáradék eljárási szabályairól, valamint egyes kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról szóló 333/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet A korhatár előtti ellátás megállapításával kapcsolatos hatósági ügyekben a kérelmező lakóhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóság jár el első fokon. Az ellátás megállapítása a jogosult kérelmére történik az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság által e célra rendszeresített adatlapon vagy elektronikus űrlapon (ONYF, nyugdíjbiztosítási igazgatóságok honlapján, kormányzati portálon). Akiknek korhatár előtti nyugdíja ellátásként kerül továbbfolyósításra, erről a nyugdíjfolyósító szerv értesítést küld számukra. Az értesítésben többek között tájékoztatást ad arról is, hogy az ellátást a nyugdíjkorhatár betöltésekor hivatalból öregségi nyugdíjként folyósítják tovább. (Jogorvoslati lehetőség természetesen van.) A nyugellátások emelése: A nyugellátások és egyes ellátások 2012. január havi emeléséről szóló 335/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 0,5 százalékkal kell emelni: - az öregségi nyugdíjat ideértve a 40 éves jogosultsági idővel rendelkező nők nyugdíját is, - a korhatár előtti ellátásokat (1950-ben vagy azt követően születettekre vonatkozik.) A 0,5 százalékkal növelt összeget további 4,2 százalékkal kell növelni. Az átalakított ellátások összegét az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig a mindenkori nyugdíjemelés mértékével emelik. 4
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek (Kjt.) a korhatár előtti nyugdíjak megszűnésével kapcsolatos módosításai Tekintettel arra, hogy a korábban korhatár előtti nyugdíjak megállapításához hasonlóan a korhatár előtti ellátások újonnan történő megállapításának és folyósításának is feltétele a biztosítási (foglalkoztatási) jogviszony megszüntetése, a Kjt-nek a közalkalmazotti jogviszony megszüntetésével kapcsolatos szabályozását is módosítani kellett. Ez a koherencia-zavarok miatt végül is két lépcsőben történt: 1. Módosítás a T1-ben (35-36. ) 2. Módosítás a T2-ben (67-69. ) A két törvény együttesen tartalmazza azokat a módosításokat, amelyeket a T1. törvénytervezete (törvényjavaslatként) már rögzített. Erről szólt a már említett első tájékoztatónk. Az egyszerűség kedvéért a két helyen megjelent változásokat együtt mutatjuk be. - A közalkalmazotti jogviszony felmentéssel történő, tételesen felsorolt jogcímei közül kimaradt az előrehozott nyugdíjjogosultság miatt történő felmentés-kérésének lehetősége [T1. 36. Kjt. 30. (1) bekezdés e) pont]. - Más megfogalmazásban de tartalmában azonosan maradt meg a 40 éves jogosultsági idővel rendelkező nő felmentés-kérésének szabálya [T1. 35. ; Kjt. 30. (1) bekezdés f) pont]. Fontos: a kérelem írásbeliségének feltétele érthetetlen módon kimaradt (?). Egy esetleges munkaügyi jogvita elkerülésének érdekében azonban javasoljuk továbbra is az írásbeliséget. - A nyugdíjasnak minősülés fogalmát szabályozó 37/B. (1) és (2) bekezdése módosult a korhatár előtti nyugdíjak megszűnése következtében. A korhatár előtti ellátásra való jogosultság a 2012. évben már nem lehet felmentési indok (T2. 67. ), hacsak a 2011. évben nem történt meg a foglalkoztatási jogviszony megszüntetésére irányuló írásbeli közlés (az akkor még létezett) előrehozott öregségi nyugdíj igénybevételére hivatkozással, és a jogviszony 2012-ben szűnik meg. Amennyiben a 2012-ben még korhatár előtti ellátásra jogosultak (részletesen l. korábban) foglalkoztatási jogviszonyának megszüntetése 2012-ben újonnan indul, jogviszonyuk csak közös megegyezéssel vagy lemondással szűnhet meg. A Kjt. végkielégítést szabályozó 37. -ában a (7) bekezdésből értelemszerűen hatályon kívül helyezték a korkedvezményes öregségi 5
nyugdíjra való jogosultságot (mint korhatár előtti nyugdíjat), az öregségi nyugdíj megszerzését megelőző öt éven belüli felmentés esetén a négyhavi átlagkereset összegével emelt végkielégítéshez. A jubileumi jutalomra való jogosultság változásai: A nyugdíjasnak minősülés leszűkítése következtében módosult a Kjt. jubileumi jutalmat szabályozó 78. -a is. Kiemeljük a legalább 35 évi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező, nyugdíjasnak minősülők 40 éves jubileumi jutalomra való jogosultságának változását. A 78. (4) bekezdés teszi lehetővé ezt a kedvezményt. Tekintettel azonban arra, hogy 2012. január 1-jétől a korhatár előtti ellátásban részesülő személy nem minősül nyugdíjasnak, az e körbe tartozók részére csak abban az esetben állapítható meg a szóban forgó kedvezményes jubileumi jutalom, ha a közalkalmazotti jogviszony megszüntetésére irányuló írásbeli közlés a felmentésről 2011. december 31. napjáig megtörtént. Ezt a Kjt. újonnan bevezetett 93. -a átmeneti szabályként teszi lehetővé. (L. T2. 68. ). A Kjt. 93. -a szerint ugyanis az új törvény (T1., T2.) megjelenését megelőzően írásban közölt felmentés esetén a közalkalmazott a közléskor hatályos jogszabályok szerint minősül nyugdíjasnak. 2011. december 31-éig pedig élt az a szabály, mely szerint nyugdíjasnak minősült az a közalkalmazott, aki az előrehozott nyugdíj feltételeivel legkésőbb a felmentési idő utolsó napján rendelkezett és írásban kérte felmentését a munkáltatójától. (A munkáltató részére lehetőség, és nem kötelezettség volt a felmentéssel történő jogviszonymegszüntetés!) Az ismertetett felmentési lehetőség változatlanul megmaradt a 40 éves jogosultsági idővel rendelkező nők számára. A prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény módosítása Kiegészítő átmeneti szabályt tartalmaz a T1. 94. -a. Nevezetesen: a prémiumévek programban résztvevők munkavégzésre irányuló jogviszonya akkor is az öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzésének időpontjában szűnik meg, ha ez később következik be a programba belépéskor megjelölt időpontnál. Mellékeljük a tájékoztató által érintett joganyag legfontosabb szabályait. Budapest, 2012. január 3. 6
Pedagógusok Szakszervezete Országos Iroda 7
Melléklet 2011. évi CLXVII. törvény (T1.) Kapcsolódó joganyag 7. (1) A 4. (1) bekezdésében foglaltakon túl 2011. december 31-ét követő kezdő naptól korhatár előtti ellátásra jogosult a) az, aki 2011. december 31-éig az előrehozott, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj igénybevételéhez a Tny. 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályai szerint szükséges aa) életkort betöltötte, és ab) szolgálati időt megszerezte, b) az az 1953. évben született nő, aki 59. életévét betöltötte és a korhatár előtti ellátás kezdő napjáig, de legkésőbb 2012. december 31-éig legalább 37 év szolgálati időt szerzett, (...) f) az, aki esetében a biztosítással járó jogviszonyának megszüntetéséhez szükséges egyoldalú jognyilatkozatot 2012. január 1-jét megelőzően a másik féllel írásban közölték, vagy a jogviszonyt megszüntető megállapodást 2012. január 1-jét megelőzően írásban megkötötték, feltéve, hogy a biztosítással járó jogviszony megszűnését követő nap 2012. évben van, és a jogosult a biztosítással járó jogviszony megszűnését követő napon a 2011. december 31-én hatályos szabályok szerint az 1. c) pont ca), cb), cd), ce) vagy cf) alpontja szerinti korhatár előtti nyugellátásra jogosult lett volna, feltéve, hogy a korhatár előtti ellátás kezdő napjáig az öregségi nyugdíjkorhatárt nem töltötte be, a korhatár előtti ellátás kezdő napján biztosítással járó jogviszonyban nem áll, átmeneti bányászjáradékra vagy balettművészeti életjáradékra nem jogosult, és a korhatár előtti ellátás kezdő napján rendszeres pénzellátásban nem részesül. 35. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 30. (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt a 30/A 30B. -ban foglalt korlátozással felmentéssel akkor szüntetheti meg, ha) f) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. (2a) bekezdés a) pontjában foglalt feltételt a felmentési idő leteltekor teljesítő 8
közalkalmazott kérelmezi. 36. Hatályát veszti a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény a) 16. (2) bekezdés d) pontjában az a korengedményes nyugdíjazásra és szövegrész, b) 30. (1) bekezdés e) pontja, c) 37. (7) bekezdésében a vagy a korkedvezményes öregségi nyugdíjra szövegrész, d) 78. (3) bekezdésében az e) szövegrész. 93. A prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény 4. (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A 3. (1) bekezdés d) pontja szerinti határozott időre szóló foglalkoztatásra irányuló jogviszony nem szüntethető meg felmentéssel a 3. (1) bekezdés c) pontjában szereplő okból. A foglalkoztatásra irányuló jogviszonyra vonatkozó jogszabályokban foglaltakon túl a jogviszony megszűnik továbbá] a) a programban részt vevő öregségi nyugdíjra való jogosultsága életkori, valamint szolgálati időre vonatkozó feltételeinek megszerzésével, vagy 94. A prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény a következő 8. -sal egészül ki: 8. A programban 2012. január 1-jén részt vevő személy munkavégzésre irányuló jogviszonya a kinevezés-, illetve munkaszerződés-módosításban foglaltaktól eltérően akkor is az öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzésének időpontjában szűnik meg, ha ez későbbi, mint a programba történő belépés miatt szükségessé vált kinevezés-, illetve munkaszerződésmódosításban szereplő, a munkavégzésre irányuló jogviszony megszűnésére meghatározott időpont. Ez a rendelkezés nem zárja ki, hogy a munkavégzésre irányuló jogviszony ezen időpont előtt valamely, e törvényben szabályozott egyéb okból megszűnjön. 2011. évi CXCI. törvény (T2.) 67. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 37/B. (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: (1) E törvény alkalmazása szempontjából a közalkalmazott akkor minősül nyugdíjasnak, ha 9
a) az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik (öregségi nyugdíjra való jogosultság), b) az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjban részesül, c) az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban), Magyarországon nyilvántartásba vett egyháztól egyházi, felekezeti nyugdíjban, öregségi, munkaképtelenségi járadékban, növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban, vagy rokkantsági ellátásban részesül, vagy d) a felmentésére a 30. (1) bekezdés f) pontja alapján kerül sor. (2) A közalkalmazott akkor részesül az (1) bekezdés b) vagy c) pontja szerinti ellátásban, ha az ellátást jogerősen megállapították. 68. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény a következő 93. -sal egészül ki: 93. Ha a közalkalmazotti jogviszony 2011. december 31-ét követően szűnik meg, és a munkáltató a felmentést, a munkáltató jogutód nélküli megszűnését vagy a munkavállaló a rendkívüli lemondást a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló törvény, vagy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló törvény hatálybalépését megelőzően közölte, a közalkalmazott a közléskor hatályos szabályokban foglaltaknak megfelelően, ezt követő közlés esetén a megszűnéskor hatályos szabályokban foglaltaknak megfelelően minősül nyugdíjasnak. 69. Hatályát veszti a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény a) 37/B. (3) bekezdése, b) 78. (4) bekezdésében az illetve (3) szövegrész. 1997. évi LXXXIX. törvény (Tny.) 18. (1) A társadalombiztosítási öregségi nyugdíjra jogosító öregségi nyugdíjkorhatára annak, aki a) 1952. január 1-je előtt született, a betöltött 62. életév, b) 1952-ben született, a 62. életév betöltését követő 183. nap, c) 1953-ban született, a betöltött 63. életév, 10
d) 1954-ben született, a 63. életév betöltését követő 183. nap, e) 1955-ben született, a betöltött 64. életév, f) 1956-ban született, a 64. életév betöltését követő 183. nap, g) 1957-ben vagy azt követően született, a betöltött 65. életév. (2) Öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki a) a születési évének megfelelő - az (1) bekezdésben meghatározott - öregségi nyugdíjkorhatárt (a továbbiakban: öregségi nyugdíjkorhatár) betöltötte, és b) legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik, valamint c) azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják, a Tbj. 5. (1) bekezdés a)-b) és e)-g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonyban nem áll. 18/B. (1) Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően két évvel előrehozott öregségi nyugdíjra jogosult az az 1950. december 31-ét követően született férfi, valamint az az 1958. december 31-ét követően született nő, aki a) legalább 37 év szolgálati időt szerzett, és b) azon a napon, amelytől kezdődően az előrehozott öregségi nyugdíjat megállapítják, a Tbj. 5. (1) bekezdés a)-b) és e)-g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonyban nem áll. (3) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl előrehozott öregségi nyugdíjra jogosult a) az az (1) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő nő is, aki aa) 1954-ben született és a 60 éves és 183 napos életkort betöltötte, ab) 1955-ben született és 61. életévét betöltötte, ac) 1956-ban született és a 61 éves és 183 napos életkort betöltötte, ad) 1957-ben született és 62. életévét betöltötte, ae) 1958-ban született és a 62 éves és 183 napos életkort betöltötte; b) az az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feltételnek megfelelő és legalább 42 év szolgálati idővel rendelkező férfi is, aki ba) 1952-ben vagy 1953-ban született és 60. életévét betöltötte, bb) 1954-ben született és a 60 éves és 183 napos életkort betöltötte. 11