Előadások a Darwin- év kapcsán 2009 Sorozatunk egy kettős évfordulóhoz kapcsolódik: természettudományos körökben 2009 Darwin- év, mivel 200 éve született Charles Darwin, és 150 évvel ezelőtt jelent meg legjelentősebb munkája, A fajok eredete. Előadásainkban körüljárjuk az evolúcióelmélettel kapcsolatos vitákat, különös tekintettel a vallás és a tudomány összeegyeztethetőségének kérdését, és ezen belül a Biblia első fejezeteinek az értelmezési lehetőségeit. Darwin, a bajok eredete? 2009.09.26. Előadó: Brátán János A sorozat nyitóelőadása három nagy részből áll, melynek során röviden bemutatjuk Darwin életművét, szó lesz a tudomány és vallás találkozásának kérdéseiről, és egy rövid áttekintés erejéig a Genezis 1-11 értelmezési lehetőségeire is kitérünk. Kérdések, melyekre választ keresünk: Ki volt Charles Darwin? Mi a fő mondanivalója "A fajok eredete" című könyvének? Milyen természetbeli megfigyelésekkel támasztható alá ez az elmélet? Mi a különbség világkép és világnézet között? Egyenlő- e naturalista világnézet a természettudományos világképpel? Cáfolható- e elméleti úton az evolúció/evolúcióelmélet? Kizárja- e egy jó Isten létezését a világban jelenlévő szenvedés? Milyen értelmezési lehetőségei vannak a bibliai teremtéstörténetnek? Milyen viszonyban áll a tudományos igény és a bibliai szöveghez való ragaszkodás ezekben az értelmezésekben? Evolúció: a természettudományos elmélet 2009.10.10. Előadó: Brátán János Ez az előadás szándékunk szerint pusz- tán a természettudományos ismeretter- jesztés célját szolgálta méghozzá metafizikai / filozófiai / teológiai kitekintések nélkül. Azt szerettük volna tehát bemutatni mit is gondol ma az evolúciós paradigmát elfogadó tudósok többsége a világ, az élet, és a ma élő fajok (különösképpen az ember) keletkezéséről, kialakulásáról.természetesen azt nem vállalhattuk magunkra, hogy az evolúciós paradigmát a teljes egészében bemutassuk, de azt igen, hogy annak főbb jellegzetességeit négy fő témakör alapján felvázoljuk. Az előadás során érintettük tehát:
a kozmológiát és a részecskefizikát (Hogyan jött létre az anyag?), a prebiotikus kémiát (Hogyan jött létre az élő rendszer?), a biológiai evolúcióelmélet egy mai, élvonalbeli irányzatát, az "evo- devo"- t, azaz az egyedfejlődés evolúcióját (Hogyan fejlődnek egyre bonyolultabbá az élőlények?), és végül az emberi faj származását (Hogyan keletkezett az ember?). Megjegyzés: "Az előadás során két kifejezést konzekvensen, de a szakmai gyakorlattól eltérően használtam. Az általam használt egyedkifejlődés ontogenezis = egyedfejlődés értelemben értendő, míg az általam használt egyedfejlődés filogenezis = törzsfejlődés értelemben értendő. B.J." A mellékelt jegyzetben a hibát javítottuk. Evolúció hívőknek (2009.10.24.) Előadó: Brátán János Sokak számára evidens, hogy az evolúcióelmélet- ből az ateizmus következik. Az apró hiba a gondol- kodásban az az, hogy az ateizmus világnézet míg az evolúcióelmélet a természettudomány világképe. S mint ilyen, végülis lehetséges olyan világnézet kialakítása, melybe ez is, az is belefér. Ezt nevezzük kicsit kicsavarva a fogalmakat teista evolúció- nak. Az előadás során érintettük: a konfliktust, ami azonban nem a Biblia és az evolúcióelmélet között van, hanem a naturalista megközelítésű ateista, a kreacionista és a teista- evolucionista álláspontok között; fejezeteket a teista evolúció történetéből Ágostontól napjainkig, érintve a különböző egyházak álláspontjait, és néhány prominens képviselőt; teista, az evolúcióelméletet elfogadó világnézetet építettünk, és áttekintettük azokat a megoldási lehetőségeket (segédhipotéziseket), amelyek segítenek a felmerülő problémák kezelésében; végül néhány kérdést, ami a teista evolúcióval kapcsolatban felmerül. Értelmes Tervezettség: egy tudományos alternatíva 2009.11.07. Előadó: Dr. Jeszenszky Ferenc Darwin óta talán úgy tűnhet, a tudomány mindenre tud kielégítő magyarázatot adni, vagyis a természet önmagából magyaráz- ható, és teljesen kihagyható bármiféle természeten kívüli tényező működése. Ahogy azonban a minket körülvevő világról akár makro-, akár mikroszinten egyre többet tudunk, egyre inkább szembesülünk a természeti világ hihetetlen összetettségével és rendezett felépítésével. Ez a rendezettség sok tudóst elgondolkodtatott már, és közülük egyre többen jutnak arra a meggyőződésre, hogy mindezt mégiscsak egy magasabb rendű intelligencia létének elfogadásával lehet a legjobban magyarázni. Az intelligens tervezettség ugyanakkor itt megáll. Az értelmes tervező kilétéről
többet mondani ugyanis már nem tartozik a természettudós kompetenciájába, azonban természetesen bizonyos filozófiai következtetések levonása elkerülhe- tetlen. Az előadás során érintettük: a definíciókat, a teológiai és tudománytörténeti hátteret, az evolúcióelmélet kritikáját, az értelmes tervezettség mozgalom történetének főbb állomásait, az evolúcióelmélet által felvetett termodinamikai és informatikai problémákat, a filozófiai következményeket, az értelmes tervezettségnek a tudományos világban való el nem fogadottsága mögött rejtőző szociológia hátteret. A bibliai teremtéselmélet 2009.11.21. Előadó: Dr. Szilágyi Imre Az evolúció elmélete már Darwin korában is komoly kritikákat kapott, és ma is számos tudós vallja, hogy az élet keletkezésének kérdésére nem az evolúcióelméletben kell keresnünk a választ. A tudományos kreacionizmus irányzata az elmúlt negyven év során megerősödött, és egyre több érvet sorakoztat fel az evolúcióelmélettel szemben. A bibliai teremtéselméletet valló tudósok szerint a Bibliában olvasható hat napos teremtéstörténet tudományos érvekkel is alátámasztható. Az előadás során érintett témák: a bibliai teremtéselmélet és az evolúcióelmélet általános összehasonlítása, a bibliai teremtésmodell napjainkig, a bibliai fajták, bibliai rendszertan, különleges teremtmények, a teremtés csodái, Noé bárkájának szerkezete, az özönvíz és Bábel tornyának megjelenése más népek kultúrájában, a geológiai változások sebességének problémája, a fosszíliaképződéssel kapcsolatos problémák, a radioaktív kormeghatározási módszerekkel kapcsolatos problémák, érvek a fiatal Föld mellett, dinoszauruszok és az ember egyidejű létezése. A Genezis műfaji értelmezése (2009.12.05.) Előadó: Szalai András A műfaji értelmezés olyan írásmagyarázati irány- zat, amely szerint a teremtéstörténet nem mai értelemben vett történelmi feljegyzés és tudományos adatok forrása, nem is mitológia vagy az evolúció- elmélet mitologikus megfogalmazása, hanem teológiai üzenet bölcsességirodalmi
formában. Az irányzat tehát nagy hangsúlyt helyez a szöveg műfajára, a szerző eredeti szándékára és a szöveg kortárs jelentőségére. Az irodalmi szerkezet és forma kutatása pedig arra vezeti, hogy ne a formai részletekhez ragaszkodjon szó szerint, hanem a tartalmi lényeghez. Eszerint az 1Móz 1-11 összefüggő egész, amely bár elbeszélés, mégis sajátos, egyedülálló műfaj: világmagyarázat, amely a környező ókori pogány vallások világképével szemben fogalmazódott meg. Végül, mivel a műfaji értelmezés csak írásmagyarázati iskola, nincs természettudományi programja. Előadók Dr. Jeszenszky Ferenc, fizikus, az ÉRTEM (Értelemes Tervezett- ség Mozgalom) tb. elnöke (www.ertem.hu) 1932- ben született. Az MTA Kutatásszervezési Intézetének ny. főosztályvezetője. Evangélikus. Az utóbbi húsz évben intenzíven foglalkozik az antievolucionizmus, kreacionizmus, értelmes tervezettség kérdéseivel; ezen a területen több publikációja jelent meg, és rendszeresen tart előadásokat. Speciális területe a teremtés és a termodinamika kapcsolata; termodinamikai megfontolások alapján a manapság divatos "big bang" elképze- lésével a "big popping out" elképzelését állítja szembe, miszerint a fizikai kozmosz- ban a komplexitás nem lassan fejlődött ki, hanem a fizikai világ az idő kezdetén egyszerre, a maga teljes komplexitásában jelent meg. Dr. Szilágyi Imre, vegyészmérnök, a Protestáns Teremtéskutató Kör társalapítója (www.kezdetek.hu) 1979- ben született, nős, református. Vegyészmérnök végzett- ségű, anyagtudománnyal és nanotechnológiával foglalkozik a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME). Kutatómunkáját már számos díjjal elismerték, Nemrég a Science folyóirat Careers magazinja egy riportot közölt róla a 2008- ban neki ítélt Scopus Fiatal Kutatók Fődíja kapcsán. Gyermekkora óta érdekli a Föld és az élet kialakulása, megtérése (1994) óta foglalkozik a bibliai teremtéselmélettel (világméretű özönvíz, fiatal Föld,), ezt tartja tudományosan és hitbelileg is elfogadhatónak. 2002- ben Cserháti Mátyással együtt megalapította a Protestáns Teremtéskutató Kört, melynek tagjai a bibliaközpontú tudományt népszerűsítik (előadások, újságcikkek, könyvek, tanulmányi versenyek, rádió, tévé, internet).
Brátán János, bibliaoktató, kutató, az Apológia Kutatóközpont munkatársa (2010- ig) Született 1972- ben, Budapesten él, nős. Ateista családban nőtt fel, 1989- ben tért meg. Végzettsége szerint bibliaoktató (Sola Scriptura Teológiai Főiskola, BA). Diplomamunkáját a Biblia és a Mormon könyve összehasonlításából írta. A Kutatóközpont belső munkatársa, de szolgálatát civil munka mellett végzi. Feladata kutatás és oktatás, szakterülete az adventizmus, a tudomány- elmélet, a történeti Jézus- kutatás és a bibliakritika. Szalai András, valláskutató, az Apológia Kutatóközpont vezetője Született 1966- ban, Budapesten él, nős. Végzettsége szerint német nyelvtanár (ELTE BTK, 1996, BA), hittantanár (Evangélikus Hittudományi Egyetem, 2000, BA), okleveles vallástudomány szakos bölcsész (Zsigmond Király Főiskola, 2009, MA); jelenleg (2009) doktorandusz az Evangélikus Hittudományi Egyetemen. Keresztény hitre térése (1990) előtt 16- tól 24 éves koráig zen- buddhista volt. Egyetemi évei alatt a MEKDSZ tagja. Hitvédelmi kutatással 1992 óta foglalkozik, 1998 óta a Kutatóközpont igazgatója. Szolgálatát 2002 óta teljes időben végzi, hazai és külföldi gyülekezetek, magánszemélyek támogatásával. Feladata kutatás, oktatás és tanácsadás, szakterülete a rendszeres teológia, a világvallások, új vallási mozgalmak.