Filozófiatörténet I. Evangélikus Hittudományi Egyetem Rendszeres Teológiai Tanszék Béres Tamás
A filozófia természete, határterületei, diszciplínái, kapcsolata a tudományokkal, a teológiával Heimo Hofmeister: Philosophisch denken
A fil. két jelentése, területei, kapcsolata az ev. teológiával A filozófia két jelentése: a gondolkodás mőfaji szabályok szerinti módja és a hétköznapi cselekvések ideológiai megindoklása. Az irodalom mint filozófia és a filozófia mint irodalom. Olvasményélmények. Pl.: Örkény István: Egypercesek. A filozófia területei: pl.: filozófiatörténet, ontológia (metafizika), episztemológia, logika, metodológia, etika, esztétika, elmefilozófia. Az evangélikus teológia ambivalens kapcsolata a filozófiával. Luther (és késıbbi ev. teológusok) véleménye a filozófia hasznáról.
A félév tartalma Preszókratikusok Klasszikus görög filozófia Hellenista korszak patrisztika skolasztika misztika reneszánsz életfelfogás és tudományeszmény (humanizmus, jogfejlıdés) racionalizmus brit empirizmus (Hobbes, Locke, Berkeley, Hume) felvilágosodás (angol, francia, német)
A görög kultúra korszakai
A görög filozófia korszakai 1. Preszókratikusok (Az ion-dór természetbölcselet, praeattikai bölcselet) A milétosziak (7-6. szd.) Thalész, Anaximandrosz, Anaximenész Pythagórasz és követıi (Szamosz, ac 6.szd.) Hérakleitosz (Efezus, ~500) Az eleaták (ac 5. szd.) Xenophanész, Parmenidész, Zénón A term.fil 3. szakasza Empedoklész, Anaxagórasz atomisták: Leukipposz, Demokritosz szofisták Prótagorasz, Gorgiász, Hippiasz, Thraszümmakhosz, Kalliklész, Kükophron, Kritiasz, Prodikosz, Diagorasz
A görög filozófia korszakai 2. A klasszikus (attikai) görög bölcselet (5-4. szd.) Szókratész, Platón, Arisztotelész
A görög filozófia korszakai 3. A hellenizmus bölcselete sztoicizmus 3 korszaka Epikurosz szkepticizmus neoplatonizmus eklekticizmus
A görög bölcselet klimatikus viszonyok (LaFontaine: A tücsök és a hangya -> a filozofálás mővészi jellege) élénk kereskedelmi tevékenység -> gondolatok cserélıdése Az európai nagykultúrák tudásközvetítésének módjai: (vö.: J. Assmann: A kulturális emlékezet) babiloni-egyiptomi felhalmozott, rendszertelen. hieroglifák elıbb szavakat majd hangokat jelölnek. halmazképezésre, innovációra alkalmatlan, tényrögzítı. A tudásközvetítés mediuma az egyiptomi templom, kívül-belül jelekkel teleírva. Új ismeretek továbbadása tiltott. zsidó fıniciai ábc-t veszik át mgh-t nem jelölnek-> ismert múlt, zárt kultúra. Csak az tudja elolvasni, aki ismeri a közös múltat. görög ac. VIII. szd. elınyei: hang-bető ekvivalencia tartalomértés nélkül olvasható. A meg nem értett részek kikövetkeztetése a logika segítségével. Halmazképzés. matematizálódás individualitás kifejezése: egyéni teljesítmény értékelése, egyén hangsúlyozása. - > a történelmet kiemelkedı személyiségek írják.
A filozófiai gondolkodás bölcsıje Mítosz-Logosz; doxa-episztémé A mítosz jellemzıi, jelentése. A mitikus, hatalmi nyelv (iratlan és írott formája) átalakulása demokratikus írássá és gondolkodássá. Homérosz: Iliász, Odüsszeia; Hésziodosz: Theogonia, Erga kai hémerai.
A mitikus, mitopoiétikus és a filozófikus gondolkodás különbségei 1.: mitikus személyekrıl: istenekrıl, hısökrıl és emberekrıl szólnak (Gilgames megengedik a magyarázatok sokaságát, akár logikai ellentmondását (Re, Re Atum, Re- Horakhti, Re-Kheper) filozófiai eposz) személytelenül írják le a természetet (Thales a földrengésrıl) Rendszerezett tudás, belsı koherencia (Anaximandros, Herakleitosz)
A mitikus, mitopoiétikus és a filozófikus gondolkodás különbségei 2. mitikus a mitikus tradíció konzervatív (Tutenkhamon Amonrestaurációja következtében törölték az Ekhnaton-reform tárgyi emlékeit) filozófiai kreativitás jellemzi, pl.: a világ eredetére vonatkozó tanítások sokfélesége (Anaximandros, Anaximenes, Xenophanes, Pythagoras, Heraclitus 80 éven belül élt)
A mitikus, mitopoiétikus és a filozófikus gondolkodás különbségei 3. mitikus önigazoló, nem magyarázó történetek (a Múzsák állnak minden jelentıs tevékenység mögött ld. lejjebb) morális ambivalencia filozófiai Argumentatív (Parmenides) morális elvárások (Xenophanes)
A 9 Múzsa (Mnenosyne és Zeus lányai) név mővészeti ág Szimbólum Kalliopé Erato epika (hısköltemények) líra (szerelmi költészet) írótábla, stylus Líra Euterpé zene (lírai költmények) Fuvola Terpszikhóré tánc (ének) Líra Polyhymnia ének (retorika) Fátyol Melpomene tragédia tragikus maszk, kard Thalia Klio komédia, (pásztorköltészet) történelem komikus maszk, ág (bot) babérkoszorú, irattekercs Urania asztronómia földgömb
A kilenc Múzsa Trier
A filozófiatörténet kezdetei: a 7 görög bölcs Nem következetes a felsorolás, kb 21 név szerepel a listában. A leggyakoribb 4 nevezhetı meg: Thalész, Pittakosz, Biasz, Szolón. A többi három pl: Kleobulosz, Khilón, Periandrosz. A többiek: Müszón, Arisztodémosz, Epimenidész, Leophantosz, Püthagorasz, Anakharszisz, Epikharmosz, Akuszilaosz, Orpheusz, Peiszisztratosz, Phereküdész, hermionéi Laszosz, Pamphilosz, Anaxagorasz.
A 4 legbölcsebb Pittakosz Biasz Periandrosz Szolón
A 7 bölcs mondásai Ha tudsz valamit, hallgass! (Szolón) Győlöld az elhamarkodott beszédet! (Biász) A hallgatásra sóvárogj, ne a beszédre! (Kleobulosz) Ne járjon a nyelved elıbb az eszednél! (Khilón) A kı az arany próbája, az arany az ember próbája (Khilón) mütilénéi Pittakosz: A fél több, mint az egész, Ne beszélj arról, amit tenni készülsz!, Nehéz jónak lenni, A föld biztos, a tenger bizonytalan, Viseld el, ha szomszédod kárt okoz!
a 7 bölcs legendája a Delphoi jósda feliratai Khilón a bejárat fölé a homlokzatra: Ismerd meg tenmagad! Kleobulosz a kapu jobb oldalára: Tarts mértéket! Periandrosz a kapu bal oldalára: Legszebb dolog a nyugalom Szolón szerényen az elıcsarnok egyik félreesı zugába: Ha megtanultál engedelmeskedni, akkor fogsz tudni uralkodni. Thalész a templom külsı falára, ahol az érkezı zarándokok jól látták: Emlékezz meg barátaidról Pittakosz Püthia háromlábú széke elé a padlóra: Fizesd vissza a betétet! Biasz hosszú vonakodás után: Az emberek többsége rossz
A Delphoi jósda