Miskolci Magister Gimnázium TANMENET Történelem 11. évfolyam 2012/2013 Készítette: Varga Enikő
Bevezetés A 11. osztályos tankönyv a megváltozott tantervi és érettségi vizsgakövetelmények teljesítését állítja középpontjába. A tankönyv ideális taneszköz arra, hogy a történelmi múltat ne hagyományos módon, hanem a történelmi forrásokat központba állítva dolgozzuk fel. Újdonság az is, hogy tankönyv minden eddigi történelemtankönyvnél jobban, sokrétűbben támogatja a tanulói tevékenységekre épülő történelemtanítást. Az új érettségi követelményeknek megfelelő történelemtanítás más vezetést, más időbeosztást kíván. A tanulókkal együttesen végzett forráselemzés időigényes. E munkához azonban a tankönyv igyekszik minden feltételt biztosítani. A tanulók történelemtudása két összetevőből áll. A tankönyv szerzője által megadott alapismeretekből és azokból az ismeretekből, amelyeket a tanulók tanári segítséggel vagy önálló munkával a tankönyvben levő forrásokból ( szövegek, képek, ábrák, térképek) megszereznek. A történelemtudás akkor eleven, akkor alkalmazható, ha e második összetevő aránya is jelentős. Ha a források nem csupán illusztrálják, bizonyítják a szerző állításait, hanem az új ismeretek megszerzésének bázisát is jelentik. A tankönyv terjedelmének még a negyedét sem teszi ki a hagyományos tankönyvi (szerzői) szöveg. Ezeket a leckénként kb. 1,5 oldalnyi szövegeket azonban maradéktalanul meg kell tanulni, mert ezek jelentik a tényekből és összefüggésekből álló alapismereteket, amelyeket a tanulóknak alkalmazniuk kell ahhoz, hogy a forrásokból további ismeretekhez jussanak. A tanulást megkönnyíti, hogy a szövegeket nem terhelik fölösleges lexikai adatok, csupán annyi név, fogalom és évszám van a tankönyvi leckék e részeiben, amennyi az adott téma megértéséhez mindenképpen szükséges, és amennyit az érettségi követelmények előírnak. A szerzői szöveg után következik leckénként az Archívum. Itt találjuk a forrásokat, a szerzői szöveg alcímei szerint elrendezve. Minden forrás más-más fontos ismerettel gazdagítja a leckében szereplő témát. A tanárnak kell kiválasztania az órán elemzésre kerülő és az otthoni feldolgozásra szánt forrásokat. A források elemzését kérdések, feladatok segítik ezek ötletet adnak a feldolgozás módjára, lépései - re is. A leckék harmadik része a Nézőpontok. Itt vitás kérdésekkel, személyiségekkel vagy érdekes problémákkal foglalkozhatunk. Heti háromórás tantárgyhoz igazodva a tananyag 112 tanórára készült. A tankönyv 41 számozott leckét tartalmaz. A leckék jól tagolják és súlypontozzák a tananyagot, és egy tanórában elvégezhetők. Az, hogy egy leckét egy vagy két órában dolgozunk fel, természetesen nagy mértékben attól is függ, hogy az Archívum forrásai közül mennyivel, és milyen mélységben kívánunk foglalkozni. Ugyancsak jelentősen befolyásolhatja a feldolgozási időt a különböző tevékenységformák alkalmazása, hiszen más időkeret szükséges a projektben elvégzendő munkához, mint az egyéni feladatkijelöléshez. Az egyéni munkabeosztás, a nézőpontok feldolgozása és a tanmenet közötti ellentmondást úgy célszerű feloldani, hogy minden fejezethez két tartalék szükségeltetik. A tanmenetben használt rövidítések, piktogramok: F: kialakítandó vagy fejlesztendő fogalmak. N: a leckében szereplő fontosabb személyek. É: évszámok. T: topográfia. Érdekegyesítés, Montesquieu, 1789, Komárom: a kerettantervben szereplő lexikális ismeretanyag.
Óraszám A tanítás anyaga 1. Év eleji ismétlés 2. Év eleji ismétlés 3 5. Év eleji ismétlés Feldolgozandó Tartalmi és fejlesztési célok új lexikai anyag A diákok nyári élményeinek (utazások) felidézése a kilencedikes és a tizedikes tananyag tükrében. Az éves tananyag rövid (problémaközpontú) bemutatása, az érdeklődés felkeltése. A közös munka feltételeinek meghatározása. A követelmények, módszerek összevetése a kilencedikes alapokkal. Az eredményes, az új követelményeknek megfelelő és hatékony tanulási módszerek A másodikos anyag alapvető tartalmainak áttekintése. A kora újkori társadalom, a politikai gondolkodás áttekintése. A XVIII. század eleji hatalmi viszonyok áttekintése. A korszak várható változásainak áttekintése. I. A felvilágosodás és a forradalmak kora (1789 1849) Jellemzően fejlesztendő kompetenciák Érzelmi kompetencia Tanulás módszertani kérdések Lényegkiemelés 6. 7. 1. lecke: Szellemi forradalom a felvilágosodás 2. lecke: Az egyensúlypolitika százada A felvilágosodás fogalmának feldolgozása. A francia államelmélet főbb vonásai és változásai az angol és a francia államelméletek összevetése. A felvilágosodás valláshoz és egyházhoz való viszonyulásának megértése. A felvilágosodás gazdasági elméleteinek és a gazdaság változásainak összevetése. A felvilágosult abszolutizmus kialakulásának okai és jellemzői. A hatalmi egyensúly fogalmának Az alkotmányos monarchia kiépülésének nyomon követése Angliában. A német széttagoltság jellemzőinek feltárása, európai történelemre gyakorolt hatásainak felismerése. Oroszország nagyhatalommá válása okainak F: enciklopédia, jogállam, ráció, hatalmi ágak megosztása, társadalmi szerződés, felvilágosult abszolutizmus, tolerancia, földrajzi determinizmus N: Voltaire, Montesquieu, Rousseau, Diderot, A. Smith, Turgot, Quesnay É: 1748 F: miniszterelnök, felelős kormány, parlamenti rendszer, toryk, whigek N: Nagy Frigyes, Mária Terézia, II. József, Nagy Katalin É: 1740 1748, 1756 1763, 1772, 1795 T: Lengyelország, Szilézia, Galícia, Fekete-tenger A természeti viszonyok hatásának vizsgálata a társadalmi és állami folyamatokra. Fogalmak és folyamatok felismerése és megértése ábrák elemzése: lényegkiemelés a szerző álláspontjának Folyamatok felismerése és megértése térkép segítségével. Karikatúrák elemzése és megvitatása. Írott szöveg és kép öszszevetése. Következtetések levonása és megvitatása szöveges forrásból.
8. 9. 10. 11. 3. lecke: Meghiúsult reformok és forradalom Franciaországban 4. lecke: Az alkotmányos rendszer megszilárdításának kísérlete 5. lecke: A forradalom radikalizálódása és az új zsarnokság megszületése 6. lecke: Napóleon uralma és bukása A francia gazdaság és társadalom átalakulásának nyomon követése, az elért szintek A pénzügyi válság sajátosságainak A forradalomhoz vezető tényezők feltárása és megvitatása. A forradalom sajátosságainak felismerése. A feudális kötöttségek felszámolásának értelmezése és A tömegmozgalmakat irányító tényezők feltárása, a tömegmozgalmak szerepének megértése. Az új kormányzat intézkedéseinek számba vétele és A politikai irányzatok társadalmi és politikai jellemzőinek A háború kérdése a gazdasági, politika háttér A balratolódás okainak és következményeinek A jakobinus zsarnokság jellemzőinek A zsarnokság bukásának elemzése, a jakobinusok utáni hatalmi berendezkedés Annak feltárása, hogy Napóleon miért ragadhatta meg és miért tarthatta meg hosszú ideig a hatalmat. A napóleoni állam felépítésének megértése. A napóleoni hadviselés jellemzőinek A hódítások hatásainak és a bukás okainak megértése. Napóleon személyének értékelése, vita. A szent szövetségi rendszer lényegi vonásainak megértése. F: panaszfüzetek, alkotmány, harmadik rend, államcsőd, forradalom, nemzetgyűlés, alkotmányozó nemzetgyűlés, nemzetőrség N: XVI. Lajos, La Fayette, Mirabeau É: 1789. július 14. T: Versailles F: girondiak, jakobinusok, polgári szabadságjogok, miniszteri ellenjegyzés, korlátozott vétójog, infláció, alkotmányos monarchisták, klubok, sans-culottes, assignaták N: Robespierre, Danton, Brissot É: 1791 T: Párizs, Mars mező F: Konvent, Közjóléti Bizottság, jobboldal, baloldal, emigráció, terror, reakció, árak maximálása, nacionalizmus, koalíció, kétkamarás törvényhozás, Direktórium É: 1793, 1794, 1795 T: Valmy, Vendeé, Fleurus F: szárazföldi zárlat, államcsíny, intervenció N: Napóleon, Metternich, Nelson, Kutuzov, Talleyrand, Mária Lujza É: 1799, 1804 1815, 1805, 1809, 1812, 1813, 1815 T: Austerlitz, Trafalgar, Borogyino, Waterloo, Lipcse, Bécs, Szent Ilona, Besszarábia Folyamatok jellemzőinek felismerése ábrák és grafikonok segítségével. Szöveges forrás és ábra összevetése a lényeg kiemelése. Állammodell jellemzőinek feltárása ábra Folyamat jellemzőinek feltárása képi források követése térképen. Ábra, kép és szöveges forrás összevetése. Állammodellek jellegzetességeinek felismerése és összevetése ábra Térképek, grafikonok és képek elemzése és összevetése. A szerző álláspontjának Természeti tényezők hatásának vizsgálata. Politikai folyamatok leolvasása ábráról. Események nyomon követése térkép elemzése lényegkiemelés szerző véleményének Események lényegi vonásainak feltárása képi források
12. 13. 14. 15. 7. lecke: Mozgalmak és eszmék a XIX. század első felében 8. lecke: Az ipari forradalom és következményei 9. lecke: Amerika és a gyarmati világ 10. lecke: Kísérletek és elméletek a társadalmi ellentétek feloldására A forradalmi mozgalmakat kiváltó gazdasági, társadalmi és kulturális folyamatok A lengyel fejlődés áttekintése, a közép-európai általános és a speciális vonások A korszak uralkodó eszméinek felismerése. A mezőgazdasági fejlődés mozgatórugóinak és hatásainak Az ipari fellendülés társadalmi, politikai és technikai öszszefüggéseinek A gőzgép jelentőségének felismerése. A vasút szerepének többoldalú feldolgozása. A népesedési kérdések megvitatása. Az észak-amerikai gyarmatok sajátos helyzetének A gyarmatok és Anglia szembenállásának bemutatása. A függetlenségi harc sajátosságainak felismerése. Az Amerikai Egyesült Államok államszervezetének elemzése és összevetése a kor eszményeivel. Latin-Amerika sajátosságainak azonosítása. A gyarmatosítás új vonásainak felismerése. A társadalom új jelenségeinek Az angol modell sajátosságainak feltárása általános következtetések levonása. Az utópisták főbb elveinek felismerése. A marxizmus alapvető elgondolásainak A munkásmozgalom helyzetét, eredményeit meghatározó tényezők felismerése. F: liberalizmus, konzervativizmus, nacionalizmus, nemzetállam, szabad verseny N: Mazzini, Lajos Fülöp, I. Miklós É: 1820, 1830 F: kapitalizmus, tőkés, bérmunkás, ipari forradalom, gyár, szabványosítás, húzóágazat, demográfiai robbanás, migráció, városiasodás, szegregáció N: Watt, Stephenson, Fulton É: 1780 1850, 1825 T: Anglia F: farmergazdálkodás, ültetvényes gazdálkodás, szövetségi állam, elektor, Monroe-elv, kreol, mesztic N: George Washington, Jefferson, Bolivar, Monroe É: 1776, 1783, 1840 42 T: New York, Yorktown, Philadelphia, Latin-Amerika, Algéria, Kína, Hongkong F: proletár, utópisták, chartizmus, géprombolás, osztályharc, sztrájk, marxizmus N: Marx, Engels, Saint-Simon, Fourier, Owen É: 1848 Folyamatok leolvasása térképről. Állammodellek egybevetése ábrák Folyamatok jellemzőinek felismerése források alapján lényegkiemelés. Jelenségek értelmezése képi források Folyamatok leolvasása térképről. Folyamatok felismerése grafikonok és adatsorok Grafikus ábrázolás gyakorlása. Történelmi analógiák felismerése és megvitatása. követése térkép segítségével. Folyamatok jellemzőinek felismerése források Képi források elemzése és összevetése ábrákkal. Lényegkiemelés szöveges forrásokból. Állammodell értelmezése ábra Folyamatok jellemzőinek felismerése források Képi források elemzése, következtetések levonása. Eszmeáramlatok összevetése források
16. 11. lecke: Az 1848-as forradalmi hullám A forradalmi mozgalmak közös és eltérő vonásainak feltárása régiónként. A francia forradalom jellegének megvitatása. A nemzeti egységmozgalmak A Habsburg Birodalom helyzetének, forradalmi mozgalmainak A különböző forradalmi mozgalmak kölcsönhatásának vizsgálata. 17. Összefoglalás, rendszerezés. 18. Ellenőrzés szóban vagy írásban. 19. Az ellenőrzés tapasztalatainak feldolgozása. 20 24. A nézőpontok feldolgozására tartalékolt órák. F: nemzeti egységmozgalmak, nemzeti műhelyek, demagógia, centralizáció, föderalizmus N: III. Napóleon, Metternich, V. Ferdinánd, I. Ferenc József, Jelačić, Windischgrätz É: 1848, (március 13.) T: Frankfurt, Piemont, Custozza, Bécs, Olmütz Összefüggések feltárása, összehasonlítások térkép segítségével. Szöveges forrás és ábra összevetése, Folyamatok jellemzőinek feltárása képi források Etnikai térképek jellemzőinek II. Az újjáépítés kora Magyarországon (1711 1820) 25. 26. 27. 12. lecke: Magyarország beilleszkedése a Habsburg Birodalomba 13. lecke: Az újjáéledő ország 14. lecke: Magyarország újjáépítése A rendek és a dinasztia erőviszonyainak A Pragmatica Sanctio tartalmának megismerése, jelentőségének Magyarország államszervezetének tanulmányozása, a magyar és a központi hivatalok viszonyának megértése. Az országgyűlés felépítésének és működésének áttekintése, szerepének felismerése. Mérlegkészítés a török kor veszteségiről. Összegzés a népességveszteség pótlásának módjairól. Az etnikai változások jellemzőinek és hatásainak a A magyarországi nemzetiségek jellemzőinek összegyűjtése. A XVIII. századi magyar fejlődés összevetése az európai tendenciákkal. A mezőgazdaság fejlődésének áttekintése régiónként. Az ipar helyzetének feltárása régiónként. Az ország külkereskedelmi helyzetének F: Helytartótanács, Pragmatica Sanctio, Helytartótanács, felsőtábla, alsótábla, követutasítás N: III. Károly, Kaunitz É: 1722 1723 T: Pozsony, Határőrvidék, Bánát F: betelepítés, belső vándorlás, csonka társadalom, svábok, ruszinok, etnikai szigetek T: Bánát, Tolna, Baranya, Galícia F: kettős vámrendszer, vetésforgó, istállózó állattartás, kapásnövények N: Tessedik Sámuel É: 1735, 1754 T: Selmecbánya, Bácska, Bánát Ok-okozati következtetések feltárása szöveges forrás, térkép és ábra segítségével. Szervezeti struktúrák elemzése ábra Folyamatábrázolás, a múlt rekonstruálása. Jelenségek lényegi vonásainak a feltárása képi források követése ábrák és térképek elemzése lényegkiemelés. Szöveg és kép összevetése. Etnikai térképek Fogalmak és folyamatok megértése tematikus térkép segítségével. elemzése lényegkiemelés. követése térképek és ábrák Következtetés grafikonokból.
28. 29. 30. 15. lecke: A felvilágosult abszolutizmus kísérlete Magyarországon 16. lecke: II. József kudarca és a kompromisszum helyreállítása 17. lecke: A napóleoni háborúk fellendülés és válság A rendek és a dinasztia együttműködésének áttekintése (érdekek és a célok). A kül- és belpolitikai viszonyok kölcsönhatásának felismerése. Mária Terézia reformjainak II. József rendeleteinek II. József személyiségének és politikájának értékelése, vita. A kudarc kül- és belpolitikai okainak A rendi dualizmus helyreállításának Az uralkodó és a rendek erőviszonyainak számbavétele. A jakobinus összeesküvés elhelyezése a korszak történelmében. A napóleoni háború magyarországi gazdasági hatásainak számbavétele. A gazdasági fellendülés öszszetevőinek A társadalmi átalakulás kibontakozásának nyomon követése és 31. Összefoglalás, rendszerezés 32. Ellenőrzés szóban vagy írásban 33. Az ellenőrzés tapasztalatainak feldolgozása 34 38. A nézőpontok feldolgozására tartalékolt órák F: felvilágosult abszolutizmus, vallási türelem, Ratio Edicationis, mágnás, úrbéri rendezés, nyelvrendelet, jobbágyrendelet, államnyelv, népszámlálás É: 1767, 1777, 1780 1790 F: magyar jakobinusok N: II. Lipót, I. Ferenc, Martinovics Ignác, Hajnóczy József, Kazinczy Ferenc É: 1790 1792, 1795 F: polgári átalakulás, polgárosodás, agrárkonjunktúra, infláció, devalváció, nemesi felkelés, honorácior Képi és írásos források egybevetése. Események nyomon követése térkép Fogalmak lényegi vonásainak feltárása ábra Lényegkiemelés, folyamatkövetés. Tematikus térképek Folyamatok és a korszak mentalitásának elemzése képi források A szerző álláspontjának feltárása forrásból. Történelmi személyiség értékelése források Folyamatok lényegi vonásainak felismerése ábrák Jelenségek elemzése térképek segítségével. Képi források A szerző álláspontjának feltárása forrásból. Grafikonok és diagramok III. A reformok és a forradalom kora (1820 1849) 39. 18. lecke: A reformok megindítói: Széchenyi István és Wesselényi Miklós A származás és a hagyományok szerepének elemzése a két politikus életpályájában. Széchenyi és Wesselényi eszmerendszerének elemzése és összevetése. Széchenyi István és Wesselényi Miklós szembekerülésének elemzése, az okok feltárása és megvitatása. Széchenyi István gyakorlati tevékenységének feltárása és F: konjunktúra, reform, közteherviselés, hitel, kaszinó N: Széchenyi István, Wesselényi Miklós Lényegkiemelés, a szerző álláspontjának, a szerzőt befolyásoló tényezőknek a A térképes ábrázolás sajátosságainak felismerése. Képi források
40. 41. 42. 43. 19. lecke: A reformkor kibontakozása 20. lecke: Politikai küzdelmek a negyvenes években 21. lecke: A nemzeti ébredés és a nemzetiségi kérdés 22. lecke: Törvényes forradalom és konszolidációs kísérlet Az országgyűlések szerepének A reformkor fő kérdéseinek összegyűjtése. A reform-országgyűlések eredményeinek nyomon követése. Az országgyűlési ifjúság szerepének A reformkor irányzatainak jellemzése. Az 1843 1844-es országgyűlés eredményeinek A reformkori magyar gazdasági élet és a politikai törekvések közötti kapcsolat A változások felismerése az udvar reformokkal szembeni taktikájában. A pártprogramok értelmezése azonosságok és különbségek megkeresése. A fiatal Magyarország jellemzése. A magyar nemzeteszme általános és sajátos vonásainak Nemzeti ébredés a magyarországi nemzetiségek körében a közös és az egyedi vonások A kultúra és a nemzeti eszme viszonyának A nemzetközi és a belső viszonyok kölcsönhatásának A pesti forradalom eseményeinek nyomon követése. Az áprilisi törvények több szempontú A jobbágyfelszabadítás értelmezése. A konszolidáció lehetőségeinek F: cenzúra, örökváltság, közteherviselés, érdekegyesítés, fontolva haladók, centralisták N: Kölcsey Ferenc, Eötvös József, Deák Ferenc, Kossuth Lajos, Dessewffy Aurél É: 1830, 1832 1836, 1840 F: államnyelv, védővám, adminisztrátor, újkonzervatívok N: Petőfi Sándor, Táncsics Mihály, Metternich É: 1844 T: Bihar és Fejér megye F: nemzetállam, egy politikai nemzet, illírizmus, dákoromán elmélet, pánszlávizmus N: Kőrösi Csoma Sándor F: márciusi ifjak, nemzetőrség, unió, felelős kormány, kormánybiztos, jobbágyfelszabadítás, választójog N: Petőfi Sándor, Jókai Mór, Vasvári Pál, Batthyány Lajos, István nádor É: 1848. március 15., 1848. április 11. követése térképek és ábrák Képi és írásos források összevetése és elemzése lényegkiemelés. Vita rendezése források és ábrák Pártprogramok összevetése. Vélemény kialakítása különböző ábrák (diagramok, grafikonok, térképek stb.) alapján. A különböző vélemények megvitatása. Képi források Folyamatok lényegi elemeinek feltárása ábrák Korszak jellemzőinek rekonstruálása képi források segítségével. Térképek és adatsorok egybevetése, következtetések elvonása. Etnikai viszonyok különböző térképes ábrázolásainak összehasonlítása. Képi források elemzése és összevetése. követése térképen. elemzése, a szerző véleményének
44. 45. 23. lecke: A védelem megszervezése 24. lecke: Fényes győzelmek és tragikus vereség A nemzetiségi kérdés A császáriak támadásának nyomon követése. Az ellenállás megszervezésének áttekintése. A felvidéki és az erdélyi harcok nyomon követése. A katonai erőviszonyok változásainak A nemzetiségi kérdés szerepének A belpolitikai helyzet változásainak áttekintése. A magyarok számára adott alternatívák szembesítése, megvitatása források 46. Összefoglalás, rendszerezés 47. Ellenőrzés szóban vagy írásban 48. Az ellenőrzés tapasztalatainak feldolgozása 49 53. A nézőpontok feldolgozására tartalékolt órák F: honvédség, népfelkelők, szőlődézsma N: Görgey Artúr, Klapka György, Bem József, Damjanich János, Jelačić, Windischgrätz É: 1848. szept. 29., 1849. jan. 5., febr. 5. T: Pákozd, Vác, Branyiszkói-hágó F: függetlenség, kormányzó, kollektív és egyéni jogok, nemzetiségi törvény N: Kossuth, Szemere Bertalan, Teleki László, Haynau, Görgey É: 1849. ápr. 14., máj. 21., aug. 13. T: Kápolna, Isaszeg, Komárom, Temesvár, Világos követése és elemzése térképen, hadmozdulatok ismertetése. elemzése lényegkiemelés, szerző álláspontjának A múlt értelmezése képi források A múlt értelmezése képi források (karikatúra, csatakép stb.) követése és elemzése térképen, hadmozdulatok ismertetése. elemzése, megvitatása. IV. A nemzetállamok és birodalmak kora (1849 1914) 54. 55. 25. lecke: Európa a forradalmak után 26. lecke: A német egység és a polgári állam A hatalmi politikában bekövetkező változások politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális okainak III. Napóleon rendszerének Oroszország hatalmi helyzetének Az olasz egység létrejöttének nyomon követése. Olaszország külpolitikai szerepének A német gazdasági és demográfiai adatok A német egységhez vezető diplomáciai és katonai lépések áttekintése. A Német Császárság államberendezkedésének vizsgálata. A német egység külpolitikai következményeinek megértése. A polgári állam jellemzése, feladatainak áttekintése. F: keleti kérdés, irredenta mozgalom N: III. Napóleon, I. Miklós, Cavour, Garibaldi É: 1853 1856, 1859, 1861, 1863 T: Krím-félsziget, Szevasztopol, Piemont, Románia, Savoya, Nizza F: nagynémet és kisnémet egység, kommün, középosztály, kultúrharc, alkotmányos szabadságjogok, állami újraelosztás N: Bismarck É: 1866, 1870, 1871 T: Német Császárság, Elzász-Lotaringia követése térképen. Fogalmak tisztázása ábrák Folyamatok értelmezése képi források Folyamatok és fogalmak értelmezése és nyomon követése ábrákon. Ábrák elemzése és értelmezése. Folyamatok és jelenségek rendszerezése ábrák elemzése lényegkiemelés, összehasonlítás.
56. 57. 58. 59. 27. lecke: Az ipari forradalom újabb hulláma és hatásai 28. lecke: Az Egyesült Államok felemelkedése és az egyenlőtlen fejlődés 29. lecke: Nagyhatalmak és gyarmatosítás 30. lecke: A szövetségi rendszerek kialakulása A második ipari forradalom jellemzőinek A technikai újítások mindennapokra történő hatásának feltárása, összevetése napjaink viszonyaival. A demográfiai folyamatok nyomon követése és A városiasodás és az életmód közötti kapcsolat Észak és Dél gazdasági, társadalmi és kulturális szempontú összehasonlítása, az ellentétek A polgárháború menetének nyomon követése. Az egyenlőtlen fejlődés jellemzőinek és következményeinek áttekintése. Az Egyesült Államok térnyerésének nyomon követése. A gyarmatosítás új vonásainak Az Európai hatalmak gyarmatbirodalmainak feltérképezése, a gyarmati ellentétek A gyarmatosítás gazdasági, demográfiai és politikai öszszetevőinek A japán felemelkedés okainak Japán regionális hatalmi helyzetének A három császár szövetségének értékelése (összetartó és bomlasztó tényezők). Az új szövetségi rendszerek kialakulásához vezető tényezők feltárása és megértése. A berlini kongresszus, az orosz japán háború és a gyarmati vetélkedés szövetségi rendszerekre gyakorolt hatásának megértése és F: szalagrendszer, monopólium, kartell, tröszt, szindikátus, tömegtermelés, tőkekivitel, torlódó társadalom N: Marconi, Benz, Bessemer, Wright testvérek É: 1903 F: egyenlőtlen fejlődés, imperializmus, nyitott kapuk elve N: Lincoln, Lee, Grant É: 1854, 1861 1865, 1898, 1899 T: Kuba, Panama-csatorna F: politikai váltógazdaság, domínium, szipolyfelkelés, búr, szamuráj, Meidzsi-reform N: II. Vilmos, Viktória királynő É: 1854, 1857, 1868, 1898 T: Szuezi-csatorna, Fashoda, Német Kelet- és Délnyugat-Afrika, Korea F: hármas szövetség, antant É: 1878, 1879, 1882, 1892, 1904, 1905, 1907 T: Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Afganisztán, Mandzsúria, a transzszibériai vasút vonala Ábrák, diagramok Adatokat ábrázoló térkép értelmezése. Ok-okozati összefüggések feltárása statisztikák és képek Folyamat nyomon követése ábrán és térképen. Társadalmi és politikai folyamatok grafikus értelmezése és ábrázolása. Képi források és grafikonok értelmezése. Folyamat értelmezése táblázat A személyiség történelmi szerepének megvitatása. Azonos témára vonatkozó szöveges forrás, térképvázlat, adatsor és diagram összehasonlítása. Egy korszak vagy jelenség lényegének kiemelése képi források Események nyomon követése és elemzése térkép Ábrák és adatsorok Ok-okozati összefüggések feltárása különböző források
60. 61. 31. lecke: A társadalmi, nemzeti és hatalmi ellentétek kiéleződése 32. lecke: A boldog békeidők mindennapjai és szellemi pezsgése A munkásmozgalom irányzatainak számbavétele. Az egyes irányzatok társadalmi, politikai és regionális vonatkozásainak feltárása és megértése. A nemzeti és hatalmi ellentétek feltárása és Az ellentétek gazdasági, társadalmi és ideológiai hátterének A boldog békeidők fogalmának megvitatása. A szabadidő megjelenéséből fakadó új jelenségek (sport, turizmus, tömeges szkozás stb.) Az olimpiai mozgalom általános és a korszakhoz kötött jellemzőinek A művészetek és a tudományok helyzetének áttekintése, a kor problémáira adott válaszaik 62. Összefoglalás, rendszerezés 63. Ellenőrzés szóban vagy írásban 64. Az ellenőrzés tapasztalatainak feldolgozása 65 69. A nézőpontok feldolgozására tartalékolt órák F: szociáldemokrácia, revizionizmus, centristák, Internacionálé, bolsevikok, mensevikek, keresztényszocializmus, anarchizmus N: Lenin, Eduard Bernstein, Bakunyin, XIII. Leó, II. Miklós É: 1889, 1891, 1905, 1911, 1912, 1913 T: Marokkó, Kuvait F: középosztály, tömegkultúra, sportágak, olimpiai eszme, evolúció, pszichoanalízis, impreszszionizmus, szecesszió N: Charles Darwin, Freud, Schopenhauer, Nietzsche Folyamatok, politikai események nyomon követése térképen és ábrákon. Képi források alapján egy korszak lényegi elemeinek kiemelése. Szövegelemzés. Lényegkiemelés, okokozati összefüggések vizsgálata. Képi források alapján egy kultúra jellemzőinek V. A polgárosodás és a modernizáció kora Magyarországon (1849 1914) 70. 71. 33. lecke: Az önkényuralom kora 34. lecke: Út a kiegyezéshez A megtorlás tényeinek és a birodalmi célokkal való kapcsolatának A Bach-korszak gazdasági eredményeinek megvitatása. A magyar politikusok Béccsel szembeni ellenállásának elemzése (okok, formák és következmények). Az újabszolutizmus kudarcának elemzése (kül- és belpolitikai okok). Az 1861-es országgyűlés pártjainak megismerése, programjaik összevetése. A kiegyezés kül- és belpolitikai, valamint gazdasági okainak A dualista rendszer felépítésének F: passzív ellenállás, zsandárság, úrbéri pátens, újabszolutizmus N: Ferenc József, Alexander Bach, Deák Ferenc É: 1849. október 6., 1853, 1859, 1860 T: Arad F: föderális, felirat, határozat, kiegyezés, dualizmus, közös ügyek, kvóta, delegáció, előszentesítési jog N: Teleki László, Andrássy Gyula É: 1860, 1861, 1865, 1867 Forráselemzés: a szerző véleményének vizsgálata. Folyamatok elemzése ábrák Szövegek és adatsorok összevetése és Lényegkiemelés, vélemények értelmezése, életmód rekonstruálása. Folyamat értelmezése táblázat Államberendezkedés értelmezése ábra Ábra és szöveg összevetése.
72. 73. 74. 75. 35. lecke: A nemzetiségi kérdés 1849 és 1868 között 36. lecke: Politikai viszonyok a századfordulóig 37. lecke: A felzárkózó gazdaság 38. lecke: A nemzetiségi kérdés a századfordulóig Az 1850-es évek közeledésének A dunai konföderációs elképzelés értelmezése. A nemzetiségi törvény jellemzőinek feltárása és A horvát magyar kiegyezés értelmezése és A kor Európájára jellemzőnemzetiségi helyzet áttekintése. A dualizmus pártviszonyainak jellemzése, a pártok alapelveinek és jellemzőinek Tisza Kálmán miniszterelnökségének Az állam modernizációs szerepének Az állami gazdaságpolitika gazdasági és ideológiai okainak megértése. A mezőgazdaság átalakulásának jellemzése. A gyors ipari fellendülés öszszetevőinek A magyar iparszerkezet sajátosságainak kiemelése. A hitelszervezet szerepének megértése. Budapest világvárossá fejlődésének nyomon követése, a fejlődés okainak A városkép jellemzőinek megismerése. A magyarországi demográfiai robbanás összetevőinek Az etnikai viszonyok változásának nyomon követése, az okok A nemzetiségi kérdés alakulásának nyomon követése. A különböző magyarországi népcsoportok eltérő helyzetének, törekvéseinek F: konföderáció, horvát magyar kiegyezés, bán, autonómia N: Eötvös József É: 1868 T: Fiume F: kormánypárt, közjogi kérdés, obstrukció, csendőrség, népoktatás, véderővita, állami anyakönyvezés, infrastruktúra, kubikos N: Tisza Kálmán, Baross Gábor, Wekerle Sándor É: 1875 1890, 1894 1895 F: fajtanemesítés, eklektika N: Déri Miksa, Bláthy Ottó, Zipernowsky Károly, Kandó Kálmán, Bánki Donát, Csonka János, Puskás Tivadar, Podmanicky Frigyes É: 1872, 1873 T: Budapest F: kivándorlás, asszimiláció, antiszemitizmus, emancipáció, memorandum É: 1882, 1895 T: Galícia Folyamatok felismerése, lényegkiemelés, leírás készítése. követése, térbeli összefüggések felismerése térképen Alternatívák felismerése Folyamatok, ok-okozati összefüggések nyomon feltárása ábrák és térképek Különböző tényezők együttes vizsgálata térképen, történeti-földrajzi régiók sajátosságainak Szövegelemzés, lényegkiemelés. Lényegkiemelés, összehasonlítás, történelmi analógiák keresése. Gazdasági ágak sajátosságainak megállapítása, több tényező egymásra hatásának leolvasása térképről, grafikonról és adatsorról. Forráselemzés: a szerző álláspontjának felismerése, céljainak Szöveg és ábra összevetése, folyamatok Történeti viták elemzése, ellentétes álláspontok árnyalt megközelítése. Etnikai térképek
76. 77. 78. 39. lecke: A társadalom változásai 40. lecke: A világháború előestéjén 41. lecke: A boldog békeidők Magyarországon A torlódó társadalom fogalmának megértése. Az agrár- és az ipari társadalom sajátosságainak feltárása és összevetése. A parasztkérdés gazdasági és politikai vonatkozásainak A kialakuló munkásság összetételének, fejlődésének és súlyának a A nemzetközi szociáldemokrácia elveinek és politikájának az áttekintése. A magyar szociáldemokrácia jellemzőinek A keresztényszocializmus és a polgári radikalizmus társadalmi gyökereinek és ideológiájának A dualizmus válságjelenségeinek összegyűjtése, A parlamenti válság és megoldásának A boldog békeidők fogalmának értelmezése a magyar történelemben. A modernizáció életmód- átalakító szerepének Az életmódváltás társadalmi és regionális sajátosságainak A korszak művelődéstörténetének áttekintése. 79. Összefoglalás, rendszerezés 80. Ellenőrzés szóban vagy írásban 81. Az ellenőrzés tapasztalatainak feldolgozása 82 86. A nézőpontok feldolgozására tartalékolt órák F: torlódó társadalom, hitbizomány, úri középosztály, dzsentri, kispolgárság, nagypolgárság, agrárproletár, cseléd, kubikos F: polgári radikalizmus, koalíció, általános és titkos választójog, obstrukció, házszabály N: Jászi Oszkár, Tisza István, Károlyi Mihály, Prohászka Ottokár, Nagyatádi Szabó István É: 1890, 1904, 1905, 1910, 1912 F: millennium, eklektika, szecesszió N: Lechner Ödön, Kós Károly, Herceg Ferenc, Bartók Béla, Kodály Zoltán, Lehár Ferenc, Huszka Jenő, Kálmán Imre É: 1896 Képi források elemzése, következtetések levonása. Folyamatok követése ábrák segítségével. Szövegelemzés, lényegkiemelés, a szerző véleményének Karikatúrák értelmezése, Ábrán bemutatott struktúrák szöveges értelmezése. Következtetések portréképekből. Következtetés pártprogramokból a pártok politikai arculatára. Lényegkiemelés, különböző korok álláspontjának felismerése. Rendszerek és folyamatok grafikus ábrázolása. A múlt rekonstruálása képi források segítségével. Plakátok értelmezése.
V. Év végi ismétlés, rendszerezés, összefoglalás 87 91. 92 96. 97 101. 102 103. 104 112. Tematikus ismétlés Tematikus ismétlés Tematikus ismétlés Tematikus ismétlés Tematikus ismétlés A tanév során tárgyalt korszakok és régiók áttekintése. A tanult korszakot áttekintő táblázat elveinek kidolgozása. A korszakon belüli időszakok főbb jellemzőinek összegezése, táblázatba rendezése régiónként. Az újkorban megismert társadalmi és állami szerkezetek áttekintése. A változások főbb jellemzőinek megfogalmazása. Társadalom- és államelméleti fogalmak áttekintése. A magyar és az egyetemes történelmi tendenciák összevetése. Az újkor eszme- és a művelődéstörténeti korszakainak áttekintése. A kulturális, gazdasági és politikai tényezők kölcsönhatásainak Az eszmetörténeti fogalmak áttekintése, tisztázása. A magyar eszme- és művelődéstörténet megfeleltetése az egyetemes történelmi tendenciáknak. Az újkor gazdasági életének áttekintése. A gazdasági életet befolyásoló tényezők összehasonlító vizsgálata. A gazdasági élet egyes területeinek elemzése régiónként és a tárgyat időszak folyamatában. A magyar és az egyetemes történeti tendenciák összevetése. A korszak jelentős vitáinak tematikus csoportosítása és feldolgozása források és különböző felfogású értékelések Különböző tényezők összhatását bemutató térképvázlatok és ábrák készítése. Folyamatok leolvasása ábrákról. Történelmi analógiák felismerése és rendszerezése. Folyamatok leolvasása ábrákról. Történelmi analógiák felismerése és rendszerezése. Grafikus ábrázolások tanulmányozása és készítése. Történelmi analógiák felismerése és rendszerezése. Grafikus ábrázolások tanulmányozása és készítése. Összehasonlító szövegelemzés. Történelmi analógiák felismerése és rendszerezése. Grafikus ábrázolások tanulmányozása és készítése. Gazdasági folyamatok térképi ábrázolásának Fogalmak alkalmazásának gyakorlása. Történelmi analógiák felismerése és rendszerezése. A vitakészség, a logikus érvelés képességének fejlesztése. Mások véleményének tiszteletben tartása.