3. Ady Endre TÁJKÖLTÉSZETE

Hasonló dokumentumok
Ady Endre Új versek. FORDULAT ADY KÖLTÉSZETÉBEN: ÚJ versek

Témakör: Életművek. Tétel: Ady Endre Új versek című kötete

Ady Endre. Irodalom tétel. Ady Endre ( )

A műnem a műfajok felett álló magasabb kategória.

Ady Endre költészete

TARTALOMJEGYZÉK A TÁJÉKOZTATÁS TARTALOMJEGYZÉKE ÉRETTSÉGI

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

Petőfi Sándor verseinek elemzése

MAGYAR TÉTELEK. Témakör: MŰVEK A MAGYAR IRODALOMBÓL I. KÖTELEZŐ SZERZŐK Tétel: Petőfi Sándor tájlírája

Vörösmarty Mihály életműve

Érettségi témakörök és tételek irodalomból 12. A

Érettségi témakörök és tételek magyar irodalom 12. C

Ady Endre. Ady Endre (Érmindszent, november 22. Budapest, Terézváros, január 27.) a 20. század egyik legjelentősebb magyar költője.

ADY ENDRE ( ) Ambrus Attila

Osztályozó vizsga anyag Magyar irodalom 9. évfolyam. dráma: Madách Imre: Ember tragédiája, líra: Petőfi Sándor: Nemzeti dal)

Idézetek a gimnázium folyosóin

Népies költemények Forradalmi versek Elbeszélő költemények Szerelmes versek Tájversek

Tollbamondás. Verecke híres útján jöttem én

11. A reneszánsz világirodalmából, Petrarca vagy Boccaccio

XVI. József Attila (2.)

MAGYAR IRODALOM Tömbösített tanmenet 8.a évfolyam

Ady Endre online-teszt: II Ady és kortársai

MAGYAR IRODALOM Tömbösített tanmenet 8. évfolyam

Károlyi Mihály Magyar Spanyol Tannyelvű Gimnázium SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉTELEK MAGYAR NYELV ÉS IRODALOMBÓL C

Keresztény élmény, magyarság

Az apa állandó metamorfózisa

Ady Endre (1877. nov. 22., Érmindszent jan. 27., Budapest)

Irodalom tételsor Középszintű érettségi vizsga 12.K osztály 2017.

MAGYAR IRODALOM Tömbösített tanmenet 8.D évfolyam

A magánhangzók és a mássalhangzók, a mássalhangzók egymásra hatása

KIRÁLY LÁSZLÓ (1943)

Műszaki szerkesztés, tipográfia: Dr. Pétery Kristóf ISBN Mercator Stúdió, 2009

Ady Endre magyarság versei. Az Ugar-versek

Osztályvizsga Évfolyam: 12. Írásbeli Időtartam 240p Próbaérettségi

AZ ANTIKVITÁS IRODALMA 3 A GÖRÖG LÍRA

DOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI. Érfalvy Lívia. Nyelviség és textualitás: az én-konstrukció útjai Kosztolányi Dezső írásművészetében

Az osztályozó vizsga követelményei. Szakközépiskola IRODALOM

V. Az európai romantika irodalmából

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 6. évfolyam

JOBB KÁNON A BALKÁNON

Oktatási célok: Ady Endre, Lédával a bálban és Őrizem a szemed című verseinek megismerése

Mert mindennek eljön az ideje. Sárkány Panna magyartanár gondolatai M. Simon Katalin Ha eljön ideje című könyvéről a besztercei könyvbemutatón

A Barátok Verslista kiadványa PDF-ben 2013.

A Barátok Verslista kiadványa PDF-ben 2013.

MAGYAR IRODALOM 13. E (2016.)

XX. A Nyugat további alkotói

A hivatkozások megkönnyítése végett a sorokat beszámoztam, jelezve, hogy hányadik versszak melyik felének melyik sora. Temetésre szól az ének

Irodalmunk Janus Pannoniustól Balassiig

Ady Endre Összefoglalás. 8. osztály

Négy fal között (1907)

Az őszi témahét programja:

Csokonai Vitéz Mihály II.

Anyssa. Távolsági hívás Avagy Üzen a lélek

A KÖZÖSSÉG TERE ANYAG ÉS ESZME

A MIKES KELEMEN MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM TANTÁRGYVERSENY KÖVETELMÉNYEI 2007/2008-AS TANÉV

VASKÓ POPA KÖL.TËSZENEK SAJÁTOS VONÁSAI

Fa-szimbólum-terápia Művészeti terápiás képzés a Lelki Egészségvédő Alapítvány műhelyében, Harkácsi Judit, kiképző pszichoterapeuta, művészeti

OSZTÁLYOZÓ- ÉS JAVÍTÓVIZSGA LEÍRÁSA IRODALOM TANTÁRGYBÓL ÉVFOLYAM

A romantika. Kialakulása, társadalmi háttere, általános jellemzői

Kutatási tárgykörök I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. 2. Őstörténet. 3. Családtörténet.

ÉRZELMEK HANGULATOK ÍZEK márciusi kiadás

Thimár Attila SÚLY, AMI FELEMEL

Megjegyzés: a TANMENETJAVASLAT zárójelbe tett számai heti 1,5, évi 55 órával, a zárójel nélküli számozás heti 2, évi 74 irodalomórával számol

Ady Endre szerelmi költészete

Radóczné Bálint Ildikó TANÁRI KÉZIKÖNYV. az Irodalom 7. tanításához

Emerson. (Halálának 50 éves és hires úrvacsorai beszédének 100-ik évfordulójára).

APÁK, FIÚK. Vajdovics Zsuzsanna

V. LEGERE IRODALMI VERSENY JÓZSEF ATTILA ÉLETMŰVE 2. TESZTLAP

TÓSZEGI ÁLTALÁNOS ISKOLA 5091 TÓSZEG, RÁKÓCZI ÚT 30. OM:

XI. Petőfi Sándor. 1. Életrajzi adatok. 2. Milyen életrajzi eseményekkel kapcsolatosak az alábbi helységnevek?

Kutass a könyvtárban és a világhálón!

Templomok a végeken Mudrák Attila fotókiállítása

Ha az ember Csoóri Sándorról készül portrét írni, akkor nem a készen. újraírása a cél, mivel ekkor éppen a vers mint olyan siklana ki a kezeink

és határidõk, 1981; Tovább egy házzal, 1987; Fehér-fekete, 1991; Hangok, 1994; Egyirányú utca, 1998; valamint regénye: A kígyó árnyéka,

Vendégünk Törökország

Szóbeli tételek. Irodalom. 9.évfolyam. I. félév. 2. Homéroszi eposzok: Iliász. Az eposz fogalma, trójai mondakör, Akhilleusz alakja, központi téma.

Ká és Bá. El Kazovszkij emlékműve. Kalligram, Pozsony, 2015.

Acél-Mű. Ózd, Benkő Imre fotóművész kiállítása

Az érintkezésen alapuló szóképek és a szóképekhez hasonló stiláris eszközök

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

Preraffaelita testvériség XIX. század közepe

Osztályozó- és javítóvizsga Irodalom tantárgyból

siílus az ember." De még inld:hb: "AbtiJus a közösség" í AstilusJelki

heti óraszám évi óraszám otthoni tanulási idő ,5 64

Irodalom. II. A Biblia 4. A Biblia jellemzői Szereplők és történetek a Bibliából (Bibliai kislexikon című rész a füzetből)

KRITIKA. A költõ mûhelye CSORBA GYÕZÕ HÁTRAHAGYOTT VERSEI

Kérdések és feladatok

A francia premodernek Baudelaire, Verlaine, Rimbaud poétikai sajátosságai (szabadon választott művek alapján) Dr. Hauber Károly, 2019

Vajda János és kora 2. forduló ( ) 1. Vajda magánya, kitaszítottsága akkor vált teljessé, mikor 1862-ben kiadott két röpiratot.

Az iskola neve és címe: A csapat tagjai: A felkészítő tanár neve, elérhetősége:

Változatok: órakeret A Ábrahám története 2 óra. 1 óra. Archaikus népi imák Erdélyi Zsuzsanna gyűjtéséből

XIX. Kosztolányi Dezső

MEGYEI KÉPZŐMŰVÉSZETI VERSENY ALSÓ TAGOZATOS TANULÓK SZÁMÁRA (1-4. ÉVFOLYAM)

XVI. Ady Endre. 1. Mikor, hol született és halt meg a költő? 2. Sorold föl tanulmányainak helyszíneit, idejét! 3. Mi köti az alábbi személyekhez?

Kós Károly. Kovács László

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Tanító ÍRÁSBELI FELADATOK június 30. de. JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ

A líra átalakulása 19. sz. második felében

Fordította: Szedő Dénes. Carmina Burana (részletek) Ó, FORTUNA (O Fortuna) A KIS PARASZTLEÁNYKA (Exiit diluculo)

A dolgok arca részletek

Janus Pannonius A MAGYAR RENESZÁNSZ LÍRA MEGTEREMTŐJE. Javasolt feldolgozási idő: 60 perc

Átírás:

3. Ady Endre TÁJKÖLTÉSZETE A pályakép vonatkozó mozzanatai: (csak vázlatosan) A 19. század végének új hangot kereső magyar lírája Ady Endre (1877 1919) számára már előkészítette a talajt. Az új törekvések az ő költészetében teljesedtek ki első ízben: új korszak kezdetét jelöli irodalmunk történetében. Érmindszent (Észak-Erdély), apja kevés földdel rendelkező nemes 6 ujjal született ezért kiválasztottnak, táltosnak tartotta magát bocskoros nemesség" - nemesi büszkeség, keresik a dicső ősöket (főleg öccse) Származás: nagyon fontosnak tartotta hétszilvafás gőg! - Nagyság-tudat!!!! Sem utódja - Adyt taníttatják: a család lehetséges felemelkedésének útja Átmenet nemes és paraszt között: mindent tud a magyar földről, de az nem húzza le 1899 végén baráti tanácsra Nagyváradra kerül, lapoknál dolgozik Nagyvárad: igazi nagyváros Kávéházi beszélgetések művelt emberekkel találkozik - rendszeres újságolvasás, tájékozottság 1903-ban Nagyváradra jön Diósi Ödönné Brüll Adél (Léda),, Adyval egymásba szeretnek A Párizsban élő asszony pártfogásába veszi Botrányos szerelem: Léda zsidó volt, férjes asszony, s idõsebb Adynál 1904-ben Ady utánamegy Párizsba - Baudelaire-t és Verlaine-t olvas Léda fordításában 1906 - megjelenik az első igazi Ady-kötet, az ÚJ VERSEK Az irodalmi élet középpontjába kerül vegyes fogadtatás: egyesek mellé állnak, a konzervatívok nem értik - a támadások elől Párizsba menekül Fontos témák: ugar, testi szerelem és pénz FORDULAT ADY KÖLTÉSZETÉBEN: 1906. ÚJ versek 1906. februárjában megjelent Ady harmadik kötete, Új versek címmel, amit a modern magyar költészet korszaknyitó köteteként tart számon az irodalmi hagyomány. Az Új versek darabjai meghökkentően másképpen és másról szóltak, mint amihez a közönség hozzászokott. Rendkívüli hatása volt az olvasókra. Az Új versek kötet darabjai már korábban napvilágot láttak napilapban vagy folyóiratban, s meglehetős feltűnést keltettek. Ám kötetbe rendezve hatásfokuk a sokszorosára növekedett. A kötet jellemzői a szecessziós-szimbolikus kifejezésmód, az erős képiség, a megszokott környezetükből kiemelt és új értelemben használt szavak, kifejezések használata. Új szavakat alkot (kötőjel, nagybetű), újszerű jelzőhasználat. A versritmust is megújítja természetesnek ható ritmust alkalmaz, verselés szimultán, de eltér a kötöttségektől. Az Új versektől (1906) Ady mindenkor nagy gondot fordított arra, hogy ciklusokba rendezze verseit és megszerkessze verseskönyveit. A példát föltehetően Baudelaire-től kapta, a kötet élén elhelyezett bemutatkozó vers ötletét is: A romlás virágai (1857) költője is az olvasóhoz fordult kötete bevezető versében. Az Új verseket Ady Lédához írt ajánlással látta el. A kötetnek külön nyitó- és záróverse van: A Góg és Magóg fia vagyok én. Kezdetű és az Új vizeken járok című. Ezek a keretversek: ars poeticák.

Az egyes ciklusok - melyek tematikus egységet alkotnak - önálló címet kapnak: A magyar ugaron, Léda asszony zsoltárai, A daloló Páris, Szűz ormok vándora. A ciklusok címei tartalmi és hangulati szempontból átfogóak. A címadó és kulcsversek a ciklusban mindig kitüntetett helyen szerepelnek: nyitó vagy záró helyzetben, vagy a ciklus közepén. Az Új versektől kezdve a vers-, kötet-és cikluscímek három szóból állnak. Ez megfelel a népmesei, mitikus, illetve a keresztény számmisztikának. Az Új versek című köteben jelenik meg először Ady jellegzetes stílusa, itt alakulnak ki szimbolizmusának főbb vonásai. A MAGYAR UGARON: magyarságkép Az Új versek legnagyobb visszhangot kiváltó ciklusa a második, A magyar Ugaron volt. Ady nemzetet ostorozó indulata Széchenyiét idézte, a műveletlen magyar Ugar képe a Nagy Parlagét - de mintha közben megállt volna az idő! Verseiben a táj, az ország: elátkozott föld, amelyben minden és mindenki pusztulni kárhoztatott. Nem leírják, hanem látomásszerűen megidézik a tájat: így pl. a magyar Ugar látványa néhány, erősen értéktelített, túlzásig ismételt-fokozott metaforára szorítkozik (elvadult táj, ős, buja föld, dudva, muhar, égig-nyúló giz-gazok, vad indák). A szöveg egyszerre képtelenségig túlzó és példázatos. A versbeli táj már csak ezért sem annyira a természeti, mint inkább a kulturális környezetet jelöli. Korszaknyitó kötetének versei mind arról vallanak, hogy Ady művészi törekvésekben és életformában messze szakadt már a feudális maradványokkal terhelt falusi Magyarországtól, ennek szűk körű provincializmusától. Egy újfajta, kritikai jellegű nemzetszemléletet, hazaszeretetet tudatosított, amelyben egyszerre adott volt a szeretet gyöngéd és a bírálat indulatos érzése ugyanúgy, mint Berzsenyi, Kölcsey, Vörösmarty vagy Petőfi verseiben. Harca a szellem harca volt a szellemellenes korlátoltsággal szemben. Ez a keserű, támadó, nemzetostorozó indulat fejeződött ki az Új versek legfontosabb, a többit maga köré szervező ciklusában, A magyar Ugaronban. A fiatal Kosztolányi így számol be Babits Mihálynak olvasmányélményéről 1906 februárjában kelt levelében: Föltétlenül számoljon be arról is, mit tart a magyar-szidásról, a Bús magyar ugar -féle kifejezésekről, mely őt, a nagyratörőt (ugyan hova a fenébe siet?) tönkreteszi. Nekem viszket a tenyerem s fölpezsdül bennem ugyanaz a vér, mely nagyapám eréből 1848-ban lecsurgott az isaszegi síkra. Mert vadmagyar, fájdalmasan magyar vagyok minden szociológiai tanulmányom ellenére is, s az is maradok... Babits válaszlevelében a következőket olvashatjuk: De a sok ízléstelenség között a legnagyobb kétségtelenül a magyar ugarra való szitkozódás. A témából van valami a levegőben - nálunk, ahol épp most oly csodálatos tisztán kristályosodik ki a haza eszméje körül való küzdelem. [...] Széchenyit tisztelem, mert szidja a magyart: Bokányit utálom. - Magamnak megengedném néha - mert (szintén minden szociológiai tanulmány ellenére - vagy következtében?) imádom a magyart - s engem ér a lúg, ha fejét mosom. [...] Ó ez a föld nem a lelkek temetője - itt nemcsak gatyás, bamba társak vannak. Nem tudom, van-e másutt annyi csillogó szem, él-e, igazán éle másutt annyi lélek, mint itt? Az Ugar jelképet Ady Széchenyitől kölcsönzi, akinél a parlag, a megműveletlen föld az elmaradottság kifejezője. Stilisztikai szempontból valójában egy metonímiát emel inkább allegóriává, mint többértelmű szimbólummá. A ciklus gondolati-tartalmi egységét az Ugar szinonimái adják (magyar mező, magyar róna, magyar puszta, Tisza-part, Hortobágy);

eszerint Magyarország az elmaradottság színtere, a tehetségek temetője, az értékek pusztítója, a reménytelenség és kilátástalanság földje. TÁJ: látomásszerűen jelenik meg ezekben a versekben, a magyar sors szimbóluma MO: provincialzmus, feudális maradványok Ady: harcolt a korlátoltság ellen - ezekben a versekben egyszerre adott volt a szeretet gyöngéd és a bírálat indulatos érzése. Harca a szellem harca volt a szellemellenes korlátoltsággal szemben. Magyar világ Párizs Párizs: luxus, gazdagság, szépség, fény, szabadság, kultúra szimbóluma: Szép ámulások szent városa, embersűrűs gigászi vadon Eszményített, idealizált kép Magyar világ a költészet világa/ feltételezett magyar őshaza Tájversek: belső táj, a belső lelki folyamatok a fontosak Alaphelyzet: Költői Én Külvilág (Ugar) változik mozdulatlan marad Mindkettő sorsszerű Az Ugar jelképet Ady Széchenyitől kölcsönzi = parlag, a megműveletlen föld az elmaradottság kifejezője A HORTOBÁGY POÉTÁJA A Hortobágy poétája (1906) az Új versek kötet A Magyar Ugaron c. ciklusának nyitó verse, így különösen hangsúlyos programadó versként is felfogható. A magyar tehetség tragikus sorsának önarcképszerűen megrajzolt képe Témája a költészet lehetetlensége, vállalhatatlansága Magyarországon. A címbeli Hortobágy jelképpé nő a versben. A pusztát, a kopárságot jelképezi szellemi értelemben is. A másik jelkép a csorda - a közönségre utal: csorda-népek. A poétát kínzó, költészetére ösztönző dolgok egyfajta rejtett ars poeticát képeznek: alkony, délibáb, halál, bor, nő. A vers tragikumát nem a költészet fogadtatása, hanem meg sem születése adja. Az ellentétekre épülő szerkesztésmód uralkodik itt is: a szimbolikus jelentésű művészportré s a durva környezet kontrasztja. A kezdő ellentét a vers során fokozódva tér vissza, egyre inkább kiteljesedik. A kúnfajta, nagyszemű legény a többitől fajtában, külsőben, lélekben elütő művész: befelé élő, érzékeny lélek. Finom lelki rezdülések, méla vágyak kínozzák, a természet álomszerű, tünékeny jelenségei, az alkonyatok és délibábok elbűvölik, s az élet mámorító, varázsos értékei foglalkoztatják gondolatait. (Jellemző a századforduló sajátos életérzésére, értékszemléletére, hogy a csodaszép fogalmában egy szinten helyezkedik el a halál, a bor, a nő). Mindezek megtermékenyítik a lelkét, virág nő a szívében. A művész rejtett belső életének rajzát felerősítik a vissza-visszatérő számneves túlzások (sok-sok, százszor, ezerszer) s a halmozások. Az első versszakban már ott rejlik az elkerülhetetlen bukás. A taszító érzelmi töltésű csorda szó puszta hangalakjával is és az ironikusan emlegetett híres magyar Hortobágy sejteti a vállalkozás lehetetlenségét: itt nincs szükség ilyen emberre. A csorda és a csordanépek csak állati vegetációra képesek, a szívből nőtt szépség virág-voltát észre sem veszik: nem elpusztítják (hiszen ez emberi cselekvés lenne), hanem lelegelik Tragikussá színezi az ellentétet az önállósult két rímszó: lelkét lelegelték: a lélek szavára rímként az állati

durvaság válaszol. A művészet itt megsemmisül, senki sem tart rá igényt; a szent dalnok választékos szókapcsolata utal az elvetélt, elsikkadt lehetőségre. A piszkos, gatyás, bamba jelzők fokozásos halmozása erősödő ellenérzést, indulatot érzékeltet. A szemlélődő lírai hős cselekvővé válik, ez a cselekvés azonban a társakhoz és a környezethez való hasonulás: eltemeti a nótát, káromkodik vagy fütyörészik. Beteljesedett a művész-tragédia; a szépség, a dal elveszett a káromkodó, durva műveletlenségben. A Hortobágynak nem lehet poétája, illetve a poétasors itt az elnémulás. Ezt az élményt, a rossz helyre, meg nem értő közegbe került költő lelki szenvedéseit, az elhallgatás kínját évszázadokkal korábban már Janus Pannonius is átélte (pl. Egy dunántúli mandulafáról). A vers meghatározó szervező elve: az ellentét. Művész Durva környezet Érzékeny Érzéketlen csorda Vágyak, varázsos értékek Létszükségletek csak bamba Alkotás ~ virág Elpusztítják ~ lelegelik Hatása az akkor elfogadott szemlélettel gyökeresen ellenkező látásmódban van. A romantikus, nagyszerű puszta lásd Petőfit itt mint pusztító elem van jelen. A konvencionális (meggyökeresedett, megszokott) hazafiság arculvágása: minden más táján a világnak Szent dalnok lett volna belőle. A MAGYAR UGARON -elemzés A magyar Ugaron (1905) az Új versek kötet A Magyar Ugaron c. ciklusának címadó verse, így ez a vers is különös fontosságot kap. A vers meghatározó szervező elve itt is: ellentét. A költő szemében a táj elátkozott föld, ahol minden és mindenki pusztulásra ítéltetett. A ciklus címadó verse nem tájleírás, a szimbólumba átváltó metaforák sora nem vizuálisan elképzelhető konkrét tájat ábrázol, sokkal inkább belső látásunkat ragadja meg riasztó látomásként. Feszítő, cselekvésre izgató ellentétek találhatók a költeményben: az elvadult táj, a vad mező szemben áll az ős, buja (termékeny), szűzi földdel, a szent humusszal; a szépséget jelképező, illatával szerelmesen bódító virággal pedig a dudva, a muhar, az égig nyúló gizgazok, a vad indák kerülnek szembe. A képek és a jelzők egyrészt a nagy lehetőségekre, a Föld gazdag termékenységére utalnak, másrészt az elkeserítően kopár valóság, az eldurvult, műveletlen föld leverő élményét fejezi ki. A megélt ellentétbe ezért nemcsak a tiltakozó keserűség, hanem a kilátástalanság és a reménytelenség érzése vegyül. A versnek lefelé menő, aláhulló kompozíciója van. Az 1 2. versszakban még az egyes szám első személy, a lírai alany, az ébresztő, felfedező szándék az aktív, a cselekvő (gázolok, ismerem, lehajlok). Ezt jelzi a szépséget, a kultúrát, a virágot számon kérő hetyke, még magabiztos felkiáltó kérdés is. A 3 4. versszakban már az Ugar válik cselekvővé: az indarengeteg megmozdul, gyűrűzni kezd. A Föld alvó lelkét ébresztgető, virágot kereső s a régmúlt szépségeket idéző hős tehetetlen, béna rab lesz az indák fojtogató gyűrűjében. A halmozott alany (a dudva, a muhar, a gaz) s a fokozásos igesor (lehúz, altat, befed halmozott állítmány). A vad mező végső győzelmét fejezi ki: az ugar-léttel szemben a virág-létre vágyó lírai én (a költő, a művész) sorsa az aláhullás, a züllés, a közönségességben való elveszés. A süket csöndben a kacagó szél ironikusan kíséri a nagyra törő szándékok, merész álmok elbukását. A fö1d alvó lelke nem szabadult fel: az elvetélt lehetőségek hazája maradt a magyar föld. A művész, a szellemi-lelki életet élő érzékeny ember helyzete, az albatrosz-sors a ciklus többi versének is a közös témája. A szó megszokott értelmében nem politikai költemények

ezek. Mindegyikben hangot kap a tiltakozó keserűség s a tehetetlenségből fakadó fogcsikorgató düh. Vázlat: I. szerkezeti egység: 1-2.vsz.: a lírai alany aktív cselekvő ébresztő szándék. Alkotás vágya ~ virág Keresi a szépséget felkiáltó kérdés a 2. vsz. végén II. szerkezeti egység: 3-4.vsz.: Az Ugar válik cselekvővé A költő sorsa: a züllés, a közönségességben való elveszés. A merész álmok elbukása. Lehetőségekre utal: szent humusz, a föld alvó lelke, régmúlt virágok illata. A vers meghatározó szervező elve itt is: ellentét: ellentétpárok: a fent és a lent, a mozgás és mozdulatlanság, a csönd és a hang, a virág és a gaz, a múlt és a jelen. A TISZA-PARTON Az Új versek (1906) kötet A magyar Ugaron ciklusának 5. verse A vers meghatározó szervező elve: ellentét 1. VERSSZAK 2. VERSSZAK Gangesz partjai Tisza-part Jöttem Mit keresek? Légiesség, könnyedség Földhöz ragadtság, nehézkesség Költőiség Durva valóság Egzotikum Hétköznapias, vulgáris, profán Múlt JELEN Álmok, megfoghatatlan érzések Közvetlen érzéki kapcsolat: kínzó közeliség élményei az érzékszervekre vetítve: látás (sivatag), hallás (lárma), tapintás (durva kezek), ízlelés (vad csókok) JELENTÉSE A Gangesz partja Adynál a keleti származást jelenti (konkrét és átvitt értelemben is a magyarságét és a költőét), így JELENTÉSE Baljós fogalmak, szószerkezetek utalnak a gyűlöletes, elmaradott, durva, érzéketlen, tehetségtelen feudális Magyarországra titokzatos, meseszerű világot idéz. Értelmezési lehetőségek: a) A művészet és a hétköznapi valóság konfliktusáról szól a vers. b) Az egyéni és a társadalmi életérzés ütközik; a személyes lét a felelősségvállalás kényszere miatt társadalmivá tágul. c) Az idegenből jött (világlátott, MÉGIS magyar) egyéniség és a gyűlöletes, provinciális, tudatlan feudális Magyarország konfliktusáról szól a vers. Újra tudatosodik a magyar Ugar képzete más szimbólumokkal kifejezve.

Tehát: nem csupán a tespedt, sivatag-szerű Magyarország és a modern személyiség konfliktusáról van szó, hanem a MŰVÉSZET és az ÉLET elvont konfliktusáról is. A kínzó valóságos (élet-szerű) emberi világ és az érzékeny, Művész kényszerű találkozásai bántják (megölik) a művészt, de nem ölhetik meg a művészetet. Társadalmivá tágul így az egyéni életérzés és dráma. A kettős (ambivalens) létezési módot (valóságos/hétköznapi és művészi/ünnepi) a költemény ritmusa is jelzi: nyugtalanságot és határozottságot egyszerre sugall. VÖ: Janus Pannonius: Egy dunántúli mandulafáról A SZAJNA PARTJÁN A daloló Párizs című ciklus (Új versek kötet) záróverse A vers meghatározó szervező elve itt is: ellentét a költő személyisége megosztott. A személyiség teljességét csak a halálban képes megtapasztalni: Két életet él két alakban/ Egy halott., Szajna Duna Itt él a Másik Viszonyítási pont: költői én hazája Pozitív képek és kifejezések Negatív képek és kifejezések KITEKINTÉS: A tájversekben tudatosan ellentételezi Petőfi Alföld-képét ( a magyar táj aranykalásszal ékes rónaság ), Vajda János látomás-lírájához kapcsolódik, de mindenképpen új jelképiség, jelentés kapcsolódik a tájhoz. Nem a szépség jelenik meg ezekben a versekben. A magyar táj elátkozott vidék, halálszagú róna, a népek kalodája, csak gyom, dudva terem rajta. A költő azért ábrázolta ilyen módon a magyar tájat, hogy ráirányítsa a figyelmet az ország elmaradottságára.