EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM PEDAGÓGIAI ÉS PSZICHOLÓGIAI KAR TANÁRKÉPZÉSI ÉS -TOVÁBBKÉPZÉSI KÖZPONT A TANÁRI KÉPZÉS SZAKDOLGOZATÁNAK KÖVETELMÉNYEI V.1.1. Budapest, 2005.
A szakdolgozat tartalma 1. A tanári szakdolgozat célja A tanári szakdolgozat a tanári képzést lezáró képesítővizsga írásbeli része. A tanári szakdolgozat az adott alapszakos szakterületi vagy oktatási-nevelési témájú szakmai feladat megoldásának keretében a tanári munkához szükséges kompetenciák közül annak bemutatására alkalmas, hogy a tanárjelölt érzékeny a közoktatással és a szaktárgy tanításával kapcsolatban a pedagógiai problémák iránt, s ezekkel kapcsolatban önálló vélemény megformálására képes, személyes véleményében megjelenik a tanárképzésben (szakterület, pszichológia, pedagógia, módszertan, gyakorlatok) tanultak, tapasztaltak aktualizálása, integrálása, képes a választott pedagógiai kérdésről világos gondolatmeneten alapuló elemzés kialakítására, ennek szaknyelvi kifejtésére, tájékozott a választott téma szakirodalmában, és képes ennek szabályos és etikus felhasználására. Kívánatos, hogy a szakdolgozat a tanárjelölt saját tevékenységével, tapasztalataival kapcsolatos témát dolgozzon fel. Ez azt jelenti, hogy nem elégséges pusztán a szakirodalmat összegezni, hanem fontos, hogy a témának legyenek a gyakorlatban megragadható, elemezhető, a tanárjelölt által átélt vonásai is. A tanári képzés szakdolgozatának jogszabályi és szabályzati hátterét. ld. az 1. számú mellékletben. 2. A tanári szakdolgozat típusai és témái Integrált tanári szakdolgozat A szakterületi szak szakdolgozatának keretében, annak egy külön részeként (fejezeteként) vagy egészében tartalmazza a téma körülhatárolt pedagógiai (tanári) vonatkozásainak kifejtését. Az integrált szakdolgozat egyidejűleg meg kell feleljen a szakterületi szakdolgozat követelményeinek is. Önálló tanári szakdolgozat A pedagógia, a pszichológia vagy a szakmódszertan területéről. A dolgozat különböző jellegű lehet, attól függően, hogy milyen tapasztalatra, tervszerűen gyűjtött empirikus vagy a jelölt által készített anyagra támaszkodik, s hogy a feldolgozással mi a tanárjelölt célja. Az önálló tanári szakdolgozat jellemző típusai a következők: Esettanulmány jellegű dolgozat: valamely megtapasztalt pedagógiai esemény, folyamat minél pontosabb, sokoldalúbb leírása, elemzése. (Témái lehetnek pl. Konfliktuselemzés; Egy fegyelmi ügy átvilágítása; Új gyerek az osztályban; Egy bukás története; Egy tanuló kiválasztott kompetenciájának fejlődése egy adott tanulási időszakban, pl. idegen nyelvből stb.); 2
Akciókutatás jellegű dolgozat: vizsgálódás annak érdekében, hogy a jelölt jobban megértse saját munkáját, annak kereteit, esetleg határait. (Témái lehetnek pl. A megtervezett és a megvalósult tematikus egység és annak tanítási órái; A tanulók és a szervezési módok, módszerek összeillése; Motiválás hogyan?; A tanárjelölt-tanuló kapcsolat sajátos természete, dinamikája stb.); Dokumentumelemzés jellegű dolgozat: a pedagógiai folyamattal összefüggő anyagok elemzése. (Témái lehetnek pl. Az iskola pedagógiai programjában megfogalmazott intézményi célok hatása a helyi tantervre koncentrálva a jelölt saját szakterületére; Szaktantárgyi óraterv, foglalkozási terv szakmai, pedagógiai, módszertani értelmezése; Tankönyv-, taneszközelemzés, a tanítási és tanulási célokkal való megfelelés vizsgálata; A megnemértettség tünetei a tanulók füzeteinek, dolgozatainak elemzése alapján; Tanulói jogok és kötelességek az iskolai házirend tükrében stb.); Tananyag-, program- vagy taneszközfejlesztés jellegű dolgozat: az adott tantárgy tanításához kapcsolódó résztananyag, önálló oktatási program, taneszköz elkészítése, céljának, a oktatási folyamatba illesztésének, esetleg kipróbálása, alkalmazása tapasztalatainak a leírása. Esszé vagy értekezés jellegű dolgozat: a pedagógiai gyakorlatokhoz kapcsolódó élmények leírása, tapasztalatok feltárása, elemzése, reflektálása és következtetések megfogalmazása. (Témái lehetnek pl. Szemközt az osztállyal és önmagammal; Nemzedékek kézfogása a pedagógiai gyakorlatban; Lehet, hogy tanár leszek?; Tanulóként nem hittem volna...; Amikor megelevenedik a fejlődéslélektan stb.). Portfólió Az önálló szakdolgozatnak az a sajátos fajtája, mely lehetővé teszi a tanárrá válás folyamatának nyomon követését és ehhez kapcsolódóan a hallgató reflexióinak rögzítését. A portfólióba a képzés egész folyamata során készített hallgatói produktumok helyezhetők el, amelyek a hallgatónak a szakmai (szaktárgyi és pedagógiai) fejlődését dokumentálják. A portfóliót a hallgató a szaktárgyi, pszichológiai, pedagógiai, tantárgy-pedagógiai tanulmányai során, az elméleti és a gyakorlati képzés, valamint az iskolai gyakorlatok keretében készített produktumaiból állíthatja össze. A felsorolt területek mindegyikéről legalább egy dokumentummal kell rendelkeznie. A dokumentumok lehetnek: megfigyelési jegyzőkönyvek, szakcikkelemezések, tanulók értékelése, tervezetek, szakirodalmi keresés eredményei, interjúk, levelezések, dolgozatok, diákköri munkák, szakmai szervezetekben történő részvétel, fényképek, videofelvételek, ezek elemzései, kitöltött tesztek, a jelölt által készített taneszközök, kutatásban, pályázatokon, tanulmányi versenyeken történő részvétel stb. A dokumentumok kapcsolódhatnak a hallgató szervezett egyetemi munkájához, de keletkezhetnek azon kívül is, amennyiben a szakmaiság kritériumainak megfelelnek. A szervezett egyetemi tevékenység során keletkezett dokumentumok közül csak az adott folyamatért felelős tanár (szemináriumvezető, vezetőtanár stb.) szignójával ellátott dokumentumok helyezhetők el. A portfólió egészének tükröznie kell a jelölt előrehaladását a képzés céljai (alapvető kompetenciák) irányába (a tantárgy alaposabb megismerése, a tanulók fejlődési, tanulási sajátosságainak megismerése, az egyéni különbségekhez és az eltérő csoportokhoz történő adaptáció, többféle oktatási stratégia alkalmazása, motivációs és tanulásszervezési készségek, kommunikációs készségek, tervezési készségek, a tanulás értékelése, szakmai elkötelezettség, együttműködési, problémakezelési képességek). A jelöltnek az egyes dokumentumokhoz 3
fűzött megjegyzésekben, értékelésben és/vagy egy összefoglaló elemzésben be kell mutatnia, hogy az egyes dokumentumoknak mi a jelentősége, hogyan kapcsolódnak az egyes célokhoz. A portfólió nem csupán a képesítő vizsgán használható fel, hanem referenciaként szolgálhat a különféle hallgatói ajánlásokhoz is. Például: ösztöndíjak, pályázatok, külföldi tanulmányutak, munkahelyválasztás esetén. Portfólió típusú szakdolgozat készítése esetén, célszerű a tanítási gyakorlatot a képesítővizsga félévét megelőző félévben teljesíteni, hogy a gyakorlat dokumentumai bekerülhessenek a portfólióba. A szakdolgozat készítésével és benyújtásával kapcsolatos eljárások 1. A tanári szakdolgozat témaválasztása és bejelentése A tanári szakdolgozat témaválasztásának benyújtása kettős célt szolgál. A tanárjelölt ezzel dokumentálja megfelelő ütemű felkészülését a tanári képesítővizsgára, másrészt a témavázlat alapján időben visszajelzést kap arról, hogy tervezett írásbeli munkája a szakmai elvárásoknak megfelelő irányban halad-e. A tanári szakdolgozat témáját a képesítővizsga-időszak előtt legkésőbb 6 hónappal kell bejelenteni függetlenül attól, hogy a szakdolgozat integrált, avagy önálló. Ez azt jelenti, hogy az integrált típusú tanári szakdolgozat témáját külön űrlapon be kell jelenteni akkor is, ha a dolgozat az alapszakos szakdolgozat része, vagy azzal teljes egészében megegyezik. A tanári szakdolgozat(i rész) témabejelentése ez esetben természetesen megtörténhet korábban, az alapszakos szakdolgozat témabejelentésével azonos időben is. A tanári szakdolgozat témaválasztásának, illetőleg bejelentésének határideje az őszi félévi képesítővizsga esetében: május 15., a tavaszi félévi képesítővizsga esetében: október 15. A tanári szakdolgozat témaválasztását az erre szolgáló témabejelentő lapon (ld. 2. számú melléklet) kell bejelenteni a PPK-n a TatoK-ban. (Amennyiben a hallgató az integrált tanári szakdolgozatot fél évvel korábban, a szakos szakdolgozattal azonos időben jelenti be, a témabejelentő lapokat az alapkar tanulmányi osztályán is leadhatja, s azokat az adott tanulmányi osztály juttatja el a TatoK-ba.) A témabejelentő lap tartalmazza a hallgató nevét, azonosító adatait, nyilatkozatait; a témavezető nevét, foglalkozását, munkahelyének megnevezését, valamint nyilatkozatát a kifejtett téma megfelelőségéről, továbbá a témavezetés és a bírálat vállalásáról; a szakdolgozat témavázlatát (szinopszisát). A témavázlatban a hallgató a témavezetővel előzetesen egyeztetve felvázolja a szakdolgozat témaválasztásának indoklását, a szakdolgozat tárgyában szerzett előzetes tapasztalatokat, 4
konkrét célját, a körbejárni kívánt problematikát, a megválaszolandó fő kérdéseket, a kiindulási hipotézist (ha van), a dolgozat tervezett felépítését, vizsgálat esetén annak tervezett lépéseit és a felhasználni kívánt, a témaválasztásig felderített alapvető szakirodalom jegyzékét. A témaválasztás TatoK általi jóváhagyása automatikus, amennyiben a témabejelentő lap kitöltése szabályos, és az előírt valamennyi nyilatkozatot tartalmazza. A témabejelentő lap hiányos vagy késedelmes leadása esetén a TatoK az illetékes szaktanszékkel egyeztet a jóváhagyásról. A TatoK írásban értesíti a hallgatót és a témavezetőt a témaválasztás elfogadásáról az őszi félévi képesítővizsga esetében: június 5-ig, a tavaszi félévi képesítővizsga esetében: november 5-ig. 2. A témavezető A tanári szakdolgozat témaválasztásához témavezető választása kötelező. A témavezető segít a témaválasztásban, a probléma világos megfogalmazásában, az alapvető szakirodalom kijelölésében, a megfelelő ütemezés kialakításában, a szakdolgozat és a szemináriumi dolgozat eltérő műfaji vonásainak és követelményeinek a bemutatásában, és a tanárjelölt igénye alapján, a vele egyeztetett módon, időtartamban és mértékben konzultációval segíti a szakdolgozat elkészítését. A tanári szakdolgozat témavezetője lehet az egyetemen a pedagógiai, pszichológiai, szakmódszertani vagy gyakorlati képzésben részt vevő belső vagy külső (megbízott) szakember (oktató, kutató, vezetőtanár, mentortanár), avagy pedagógia vagy pszichológia szakos végzettséggel rendelkező, közoktatással összefüggő szakterületen dolgozó, más szakember. 3. A szakdolgozat benyújtása A tanári szakdolgozatot az ETVSz., illetőleg az adott kar TVSz.-ének szabályai szerint kell benyújtani. Előzetesen jóváhagyott témabejelentés nélkül a tanári szakdolgozat nem nyújtható be, ennek hiányában tanári képesítővizsga csak a következő képesítővizsga-időszakban tehető. Az integrált szakdolgozat esetében az adott kar szabályainak megfelelően kell a tanári részt is benyújtani. (Az ettől való eltérésről, az elektronikus formátumról ld. alább.) Az önálló szakdolgozatot (beleértve a portfóliót is) a PPK Tanulmányi Osztályán kell benyújtani egy kinyomtatott példányban, valamint elektronikus formában (fájlban) az alább részletezett specifikáció szerinti formátumban, az őszi félévi képesítővizsga esetében: november 20-ig, a tavaszi félévi képesítővizsga esetében: április 20-ig. A szakdolgozat kinyomtatva benyújtott példányát a képesítővizsgán a tanárjelölt visszakapja, vagy a jelölttel egyeztetve a bíráló magánál megtartja. Archiválásra a dolgozat fájl formátumban kerül. 5
4. A tanári szakdolgozat bírálata A tanári szakdolgozat bírálója a portfólió kivételével a témavezető. Az integrált szakdolgozat esetében a bírálatnak mind a szakterületi szakmai, mind a pedagógiai tartalomra ki kell térnie. Szükség esetén az egyes tartalmak értékelésére külön bíráló is felkérhető, erről az a kar (szakmailag kompetens szakterület) gondoskodik, ahová a jelölt a szakdolgozatot benyújtotta. A portfólió bírálatát a PPK portfólióbíráló ad hoc bizottsága végzi. A tanári szakdolgozat bírálatának szempontjai különösen: a tárgyalt problematika terjedelme, az elemzés-értelmezés színvonala, mélysége; a kifejtés szakszerűsége, a jelölt saját álláspontjának megjelenése; a dolgozat szerkezete, koherenciája, megfogalmazásának szabatossága, kifejtettsége, a szaknyelv alkalmazása (idegen nyelvű dolgozat esetén nyelvi megfelelősége); a szakirodalom, a jegyzetapparátus pontos használata, egységessége. A portfólió bírálatának sajátos szempontjai: a dokumentumok mennyisége, minősége, a velük kapcsolatos reflexió és a portfólió formai kivitele képezi az értékelés alapját. A szakdolgozat bírálatát a témavezető (bíráló) juttatja el a PPK Tanulmányi Osztályára két eredeti példányban az erre szolgáló bírálati lapon (3. számú melléklet) az őszi félévi képesítővizsga esetében: december 15-ig, a tavaszi félévi képesítővizsga esetében: május 15-ig. Elégtelenre minősített tanári szakdolgozat esetében a TatoK új bírálót kér fel. A dolgozat minősítése a két bírálat érdemjegyének lefelé kerekített számtani átlaga. Elégtelenre minősített szakdolgozatot készítő jelölt nem bocsátható képesítővizsgára. A szakdolgozatot az ETVSz. vonatkozó rendelkezései szerinti új eljárásban (bejelentés stb.) leghamarabb csak a következő félévben pótolhatja. Az írásos bírálat egyik példányát a jelölt átveheti a PPK Tanulmányi Osztályán a képesítővizsga előtt egy héttel. 5. A tanári szakdolgozattal kapcsolatos eljárás eseményeinek ütemezése esemény határidő * a javasolt szakdolgozati témák meghirdetése a tavaszi félév kezdete a szakdolgozati téma kiválasztása, a témavezető Ő: május 15. aláírásával ellátott témabejelentő lap leadása a TatoK-ban T: október 15. a hallgatónak és témavezetőjének hivatalos értesítése a Ő: június 5. témaválasztás elfogadásáról T: november 5. a szakdolgozat leadása a TO-n és fájlban Ő: november 20. T: április 20. a szakdolgozat bírálata Ő: december 15. T: május 15. az értékelés jelölt általi átvétele a TO-n egy héttel a képesítővizsga előtt * Ő = az őszi félévben tervezett képesítővizsgához, T = a tavaszi félévben tervezett képesítővizsgához. 6
Formai követelmények 1. Terjedelem A tanári szakdolgozat főszövegének terjedelme: legalább 1 szerzői ív, azaz 30.000 karakter (kb. 15 20 A/4-es oldal, másfeles sorközzel). Ebbe a terjedelembe nem tartozik bele a címoldal, a tartalomjegyzék, a jegyzetek, a mellékletek, a bibliográfia stb. Ezen minimális terjedelem független a tanári szakdolgozat önálló vagy integrált voltától. A szakdolgozat terjedelme legalább 15.000 karakter (kb. 8 10 oldal) portfólió esetében: a benyújtott dokumentumokhoz kiegészítésként fűzött megjegyzések, értékelések, összefoglaló elemzés stb. együttesen (az eredeti dokumentumok terjedelme nincs meghatározva), valamint a tananyag-, program- vagy taneszközfejlesztés jellegű dolgozat esetében. A portfólió és a taneszközfejlesztés jellegű szakdolgozat esetében elektronikus formában értelemszerűen csak a kiegészítő szöveg (valamint a címlap, tartalomjegyzék stb.) nyújtandó be. 2. Nyelv A szakdolgozat nyelve alapvetően magyar. Nyelvszakos tanári képesítés esetén a szakmódszertani tárgyú szakdolgozatot lehet az adott idegen nyelven megírni. 3. A dolgozat kötelező szerkezeti szövegegységei címlap (önálló szakdolgozat, illetőleg az integrált szakdolgozat elkülönült, külön füzetbe kötött része esetén) Szerepel rajta az egyetem neve, a Tanári képzés szakdolgozata megjelölés, a dolgozat címe, a szerző neve és szakja, valamint a témavezető neve, beosztása, a dolgozat készítésének helye (egységesen Budapest) és évszáma (ld. 1. számú ábra). tartalomjegyzék A tartalomjegyzékben az egyes fejezetek címeihez, alcímeihez az oldalszámok jelölendők. A tartalomjegyzéket a dolgozat elejére, a címoldal után kell elhelyezni főszöveg A szakdolgozat témáját világosan követhető logikai menetben kell kifejteni úgy, hogy a szerkezet világos, a gondolatmenetnek megfelelően tagolt legyen (címekkel, alcímekkel, sorszámozással, bekezdésekkel stb.). A logikai szerkezetet a tartalomjegyzék tükrözze. Szakdolgozatként nem fogadható el a puszta kompiláció, a saját és a másoktól származó gondolatoknak egyértelműen el kell különülniük: a forrásokat precízen jelölni kell, függetlenül attól, hogy szó szerint vagy átfogalmazva kerülnek a dolgozatba. A szó szerinti idézeteket idézőjellel kell kiemelni. Érvanyagában és következtetéseiben kapcsolódjon a leírtakhoz, a saját megfigyelésekhez, kutatáshoz, dokumentumokhoz stb., bizonyítsa azt, hogy a 7
dolgozat írója feldolgozta a tanulmányai során elsajátított ismereteket, a megszerzett tapasztalatokat és a vonatkozó szakirodalmat. A fél oldalnál nagyobb ábrák és táblázatok mellékletben, kisebbek a főszövegben kaphatnak helyet. Valamennyi ábrát, ill. táblázatot sorszámozva, címmel kell ellátni. A gondos helyesírás (magyar ékezetes karakterek, a vesszők, ékezetek, nagykötőjel stb. pontos használata) alapkövetelmény. jegyzetek, hivatkozások A más forrásból származó gondolat, megállapítás, adat, szövegrész a publikáció pontos adataival kerülhet a dolgozatba (szerző, mű, oldalszám). Internetes forrás használata esetén is meg kell adni a szerzőt és a címet, ha ezek nem állapíthatók meg, akkor a honlap vagy a portál (intézmény) nevét. Ezek mellett mindenképpen meg kell jelölni az adott dokumentum mélységig a böngésző címsorában szereplő URL-címet, valamint a letöltés dátumát. A szó szerinti idézetek idézőjellel való feltüntetésére különös figyelmet kell fordítani akkor is, ha az idézett szövegrész egy mondatba van beszerkesztve, annak csak egy része. A jegyzetek és a forráshivatkozások elhelyezése (szövegben, lábjegyzetként, a főszöveg után), valamint formája (tételes leírás, irodalomjegyzékre utaló rövidítés, adatsorrend stb.) tetszőleges, azonban a dolgozatban következetesen, egységes formában kell használni őket. irodalomjegyzék Az irodalomjegyzék pontos bibliográfiai leírással tartalmazza a felhasznált szakirodalmat (beleértve az internetes forrásokat is), akkor is, ha azok a hivatkozásokban vagy a jegyzetekben már szerepelnek. Az irodalomjegyzék csak olyan műveket tartalmazzon, amikre tényleges hivatkozás van a főszövegben. Az irodalomjegyzék formája sem kötött, azonban itt is követelmény a következetesség. 4. Kötés A dolgozat egy nyomtatott példányát spirálozva vagy hőkötéssel, esetleg bekötve kell beadni. Spirálozott vagy hőkötött formában fólia előlap és karton hátlap szükséges. A bekötött dolgozat első kötéstábláján feltüntetendő a dolgozat címe, és a tanárjelölt neve. 5. Elektronikus formátum A dolgozatot elektronikus változatban is be kell adni a TatoK-ban (az erre kialakított weboldalon feltöltve), később meghatározott fájlformátumban. Portfólió és taneszközfejlesztés (továbbá nem a dolgozattal együtt készített mellékletek, fotók, eredeti űrlapok stb.) esetében a fájl természetesen csak a dolgozathoz készített szövegeket (és a járulékos szövegrészeket: címlap, tartalomjegyzék, irodalomjegyzék stb.) tartalmazza. 8
Tárolás archiválás A tanári szakdolgozatokat a TatoK elektronikus formában, zárt, folyamatosan bővülő adatbázisban archiválja. Az archívum lehetőséget teremt a szakdolgozatokhoz kutatási célból való hozzáférésre, valamint az esetleges szakdolgozat-kereskedelem megakadályozását célzó automatikus ellenőrzésre. EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM TANÁRI KÉPZÉS SZAKDOLGOZATA A tanári szakdolgozat címe Témavezető: Dr. Téma Vezető egyetemi adjunktus Készítette: Tanár Jelölt szak Budapest, 2006 1. számú ábra: A tanári szakdolgozat (belső) címlapjának mintája 9