SZERVÍZTECHNIKA ÉS ÜZEMFENNTARTÁS előadás KAROSSZÉRIA JAVÍTÁS II.

SZERVÍZTECHNIKA ÉS ÜZEMFENNTARTÁS előadás KAROSSZÉRIA JAVÍTÁS II.

ÚJ SZEMÉLYAUTÓK ELADÁSI ADATAI (1997-2002) ÉV 5 3 1 2002 2001 2000 1999 1998 1997 79827 104055 172338 148323 132585 129838 0 50000 100000 150000 200000 ÉRTÉKESITETT DARAB A korszerű technológiával készült gépkocsik száma folyamatosan emelkedik, amit a Magyarországon eladott új autók eladási adatai is alátámasztanak.

Sajnálatos módon a balesetek, karambolok száma is emelkedik, ami a korszerű, nagy felkészültséget kívánó gépkocsik javítását tekintve nehéz feladatot hárít a karosszéria javító szakma számára. Ezen igények teljesítése a hagyományos karosszéria javítási módszerekkel ( kézi, kezdetleges szerszámokkal való egyengetés, húzatás, autógén hegesztőlánggal való zsugorítás, stb.) gazdaságtalan és egyre lehetetlenebb vállalkozásnak tűnik, mert ezek a módszerek már alacsony termelékenységet képviselnek és nem teszik lehetővé az elvárt szakszerű javítást a korszerű szerkezeti anyagoknál.

SÉRÜLT GÉPJÁRMŰVEK KAROSSZÉRIA JAVÍTÁSA A karosszériát ért sérülés mértéke: Kis sérülés: Koccanásos balesetekre jellemző, amikor a karosszéria burkoló elemei (sárvédő, lökhárító, lámpák, ajtó, stb.) sérülnek maradandóan, láthatóan. Közepes sérülés: A felszíni elemeken kívül már az önhordó karosszéria vázszerkezetében is maradandó deformációk keletkeznek. Ez elsősorban a felszíni borítóelemekkel csatlakozó teherviselő elemek plusz sérülését jelenti. (Pl: homlokfal, hátfal, hossztartók, ajtóoszlopok, stb. sérülése) Súlyos (nagy) sérülés: A karosszéria alapváza (önhordó szerkezete) jelentős mértékben sérül, deformálódik.(pl: elcsavarodás, elhajlás-kiflisedés-, tetőtér torzulás, stb.)

A sérülések javításának módszerei: Hagyományos: Kis sérülések javítása hő nélküli és hővel történő egyengetéssel, kihúzással (lendtömeges, vákuumos egyengetés-puller) Részelem cserés: Olyan esetekben szükséges, ha a sérülés mértéke, annak helye vagy az alkalmazott szerkezeti anyag (mikroötvözött, Bake Hardening, HSLA, stb.) hőre, jelentős alakváltozásra bekövetkező szövetszerkezet változása miatt hagyományosan nem javítható, de nem célszerű a teljes elem cseréje, mert gazdaságtalan a jelentős mellékmunka időigénye miatt. (Pl: Hegesztett hátsó sárvédő sérült, akkor abban az esetben, ha teljes oldalfal panel áll rendelkezésre, nyilvánvalóan csak a sárvédő részt cserélik) Teljes elemcserés: Az elv megegyezik a részelem cserés eljárással, csak ebben az esetben a sérülés jellege megköveteli a teljes elem cseréjét. (Pl: teljes homlokfal csere)

Karosszéria anyagok és technológiák fejlődése Az első önhordó karosszériát az Adam Opel AG gyártotta sorozatgyártásban 1935-ben A biztonsági karosszériát (ami egy biztonsági utascellából és a gépkocsi mellső és hátsó (oldalsó) részén kialakított gyűrődési zónából áll) a magyar származású Barényi Béla alkotta meg 1949-ben a Mercedes-Benz AG-nél. Ezek a gyűrődési zónák a baleset során keletkező nagy energiákat alakváltozásuk ( gyűrődés, hajlás, deformáció ) révén képesek felemészteni, ezáltal a bent ülők baleseti kockázata csökkenthető.

Karosszéria anyagok és technológiák fejlődése A karosszériák anyagául a 70-es évekig ötvözetlen szerkezeti acélokat (ST 14-5) alkalmaztak 1975-től kezdve jelentek meg a növelt szilárdságú mikroötvözött acélok, amelyek vékonyabb lemezvastagságuk és ezáltal kisebb tömegük ellenére az ötvözetlen acélokkal megegyező vagy azt felülmúló szerkezeti szilárdsággal rendelkeztek Ilyen acélok a foszforötvözésű (P), kiválásosan keményedő (Bake Hardening hőre keményedő, BH), HSLA (High Strength Low Alloy növelt szilárdságú, kis ötvözőfém tartalmú, stb.) acélok 1994-ben a Porsche Ingeneering Services az amerikai, japán és európai acélgyártó cégekkel közösen kidolgozták az ULSAB (Ultra Light Steel Auto Body ultra könnyű acél karoszéria) technológiát

Karosszéria anyagok és technológiák fejlődése 2000-től az ULSAC (Ultra Light Steel Auto Closures ultra könnyű acél autó elemek) technológia megvalósítását, amelynél az egyes fő és kiegészítő elemek tömegcsökkentése volt az irányadó. (Pl: ajtók, motorháztetők, tömege 25-40%-kal csökkenthető új technológia az alumínium karosszériás Audi A8-nál alkalmazott SPACE FRAME (SF) és az Audi A2-nél 2001 óta alkalmazott ALUMINIUM SPACE FRAME (ASF) nyers karosszériák gyártásánál megvalósított sajtolt profilokkal való karosszéria építés, amellyel 30-50%-os tömegcsökkenést is el lehet érni A jelenkor karosszéria gyártásánál mindinkább a kompozit jelleg, azaz a többféle szerkezeti anyag és kötéstechnika ötvözése a meghatározó, így a műanyagok, magnézium, acél, alumínium elemek és azok lézeres, védőgázos, szegecseléses, ragasztásos, stb. kötések válnak uralkodóvá

A KORSZERŰ JAVÍTÓMŰHELY KIALAKÍTÁSÁNAK MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGI FELTÉTELEI A karosszéria javító (fényező) műhely korszerű kialakításának röviden olyannak kell lennie, hogy az ott dolgozó emberek munkáját, termelékenységét az ésszerűen elhelyezett és alkalmazható berendezések lehetővé tegyék. A logikus, ergonómikus elrendezés a dolgozó jó közérzetét, ezáltal magasabb fokú termelékenységét vonja maga után.

A korszerű műhely kialakítás műszaki feltételei: Az egyes műhelyrészek logikus elrendezése (alapterület elosztása) A javító állás megfelelelő alapterületű legyen (autó + berendezések) kb. 40 42 m 2 Valamennyi javítóállás jó infrastruktúrális ellátása (nagynyomású levegő, áram) Klimatikus viszonyok biztosítása (hőérzet, pára, levegőcserélődés) Látási viszonyok kialakítása: fényforrások káprázatmentes, egyenletes, természetes fényhez való hasonlóságának megteremtése Por, füst és zaj elleni védelem megvalósítása (személyi védőfelszerelések) A használt berendezések közvetlen környezetben, és a műhely egészére nézve való ésszerű, könnyen alkalmazható kialakítása

Példa egy korszerű műhely kialakításra:

Karosszéria javító műhely kialakítása:

Karosszéria javító műhely kialakítása:

KORSZERŰ AUTÓK JAVÍTÁSÁHOZ NÉLKÜLÖZHETETLEN ESZKÖZÖK, BERENDEZÉSEK infrastruktúrálisan jól ellátott javítóállás(világítás, áram-forrás 230-400V, sűrített levegő) emelőberendezések (csápos, ollós, krokodil, zsiráf) hidraulikus belső nyomatók, húzatók húzató dózer húzatópad mérőrendszerrel futóműállító műszer fényszóró beállító védőgázos ponthegesztő készülék plazmavágó műanyaghegesztő berendezés szerszámfalak emelőbakok (vasinas) kéziszerszámok (kalapácsok, egyengető, vasak, szorítók, kulcsok,stb.) elektromos, pneum. Kéziszerszámok (légkulcs, sarokcsiszoló, peremező, puller, stb.) orrfűrész, rezgőolló ponthegesztés maró peremező-lyukasztó gép teleszkópos mérőrudak szélvédő szerelő eszközök

A KÁRMEGÁLLAPÍTÁS ÉS AZ ADOTT SÉRÜLÉSHEZ MEGFELELŐ JAVÍTÁSI MÓDSZER KIVÁLASZTÁSÁNAK SZEMPONTJAI A karosszériák sérülésének kárfelmérési módszerét döntően az határozza meg, hogy a sérülés helye, azaz a karosszéria egyes eleme, elemcsoportja, hordozóeleme, szerkezeti alkatrészcsoportja milyen rendeltetésű szerepet tölt be a gépjármű üzemeltetése során: lehet felszíni burkolóelem, főtartó elem, fontos szerkezeti elem, stb. A karosszéria teljes egésze csak akkor tekinthető szakszerűen helyreállítottnak ha azon a gyár által megadott mérési értékek ill. esztétikai követelmények maradéktalanul biztosítottak a karosszéria-javítással szemben támasztott alapvető követelmények : mérethűség alakhűség felületi simaság

A kárfelmérés kiválasztásának szempontjai: látható és egyértelmű-e a sérülés nagysága ( egyértelmű torzulás ) illetve helye a sérülés milyen szerkezeti elemeket érint ( felszíni, főtartó, futómű, motor stb.) a javítóműhely technikai felszereltsége ( rendelkezike a műhely futőműellenőrző berendezéssel, húzatópaddal, fényszóró ellenőrző készülékkel, stb.) A kárfelmérési és javítási eljárások kiválasztásának alapvető feltételei a megfelel szakmai ismeret, tapasztalat és jó műszaki háttér (információk) megléte. Ezen elgondolás alapján először ismertetésre kerülnek a kárfelmérérési módszerek, amelyek alapján a kiválasztás szempontjai létjogosultságot szereznek

Kárfelmérés szemrevételezéssel : A szakértő először a láthatóan sérült részt nézi át, majd a karosszéria illesztési hézagait ellenőrzi, ahol az egymáshoz viszonyított részek rendellenes eltéréseit állapíthatja meg. Ha például egy megváltozott résméretű ajtót kinyitunk, akkor esetlegesen egyéb deformációs hibát is felfedezhetünk Például: az ajtó kinyitása után az hirtelen leugrik, s bezárási próbánál a zár nem tud újból bezárni mert az A-oszlop felső része hátrébb mozdult, aminek következtében az ajtó leszállt.

Kárfelmérés szemrevételezéssel : Ebből adódóan más sérülést is felfedezhetünk, többnyire a B- oszlop tetejénél a tetőlemez meghorpadhat (bal ábra), az ajtókeret kédergumijai alatt a lemezek elnyílhatnak (jobb ábra.) Természetesen a szemrevételezésnek ki kell terjednie nem csak a karosszérián lévő sérülések felmérésére, hanem a szerkezeti elemeket érintő hibák feltárására is.( Pl: hűtővíz szivárgás, elfolyás, motort ért sérülések, szervószivattyú bak repedés, vezérlés műanyag burkolatának sérülése, ékszíjtárcsák sérülése, futómű lengőkar torzulás, csonkállvány elhajlás, stb. )

Kárfelmérés műszeres méréssel : közepes és nagyobb sérülésnél végezzük, ahol a futómű és más szerkezeti elemek-hajtómű, motor, szerelvények stb. is feltételezhetően deformálódtak) Természetesen itt is az első művelet a szemrevételezés, amelynél ha külső sérülések az alváztartományban lévő torzulásra utalnak, akkor célszerű elvégezni a futómű geometriai mérését, annak ellenére, hogy a futómű ellenőrzése önmagában csak egy adatot jelent a kormánygeometria eredeti beállítási helyzetéhez viszonyítva, tehát nem tud egzakt választ adni arra a kérdésre, hogy a futómű egyes eleme vagy elemei ( Pl: csonkállvány elhajlás, gólyaláb deformáció stb.,

Kárfelmérés műszeres méréssel : Egyszerű lehetőséget nyújt a karosszériatesten levő deformációk feltérképezéséhez az átlós irányú (diagonális) mérések elvégzése, aminek alapja az, hogy a gépkocsi karosszéria felépítése általában szimmetrikus, így lehetőséget ad átlós irányban furatok, sarokkiképzések, ajtókeretek, szélvédőkeretek stb. mérésére és ezen adatok összehasonlítására a gyár által megadott adatlapokon lévő adatokkal.

Kárfelmérés MONOCROSS műszeres méréssel : Egy egyszerű mérőeszközre mutat példát a kép, amely a Car- O-Liner cég Monocross mérőeszköze egyszerűen és gyorsan használható hossz és átlós mérésre, mely a diagnosztikai méréseket és a csereelemek pontos helyének meghatározását is egyszerűvé teszi, mivel a mérőskálával ellátott teleszkópos mérőrúd egyik végegére rögzítő talppal ellátott, kúpos központozó egységet szereltek gömbcsuklóval, a másik végére csúcs vagy mérőhüvely illeszthető.

Kárfelmérés GDS műszeres méréssel : Komolyabb mérések elvégzésére ad például lehetőséget a Globaljig GDS nevű ultra-hangos mérőrendszer, amellyel néhány perc alatt bemérhetjük a gépkocsi fő pontjainak értékeit. A GDS négy fő egységből áll: Egy jeladó pálca, egy jelvevő csillag, egy dekóder egység és egy személyi számítógépre telepített mérési szoftver, amely a járművek eredeti gyári adatait tartalmazza. A jelvevő csillag és a jeladó pálca segítségével a gépkocsi bármely pontját térben azonosítani tudja a számítógép, így a mérés gyorsan és pontosan végrehajtható. A GDS rendszer nemcsak a karosszéria alsó, hanem a felsőmérési pontjait képes lemérni és mindössze egy csápos emelő szükséges segítségként.

Kárfelmérés huzatópadon műszeres méréssel : Súlyosabb sérülések diagnosztizálásához és javításához fejlesztették ki az ún. mérő és húzatópadokat, amelyek alkalmasak a karosszériát ért deformációk bemérésére, visszaalakítására. (részleges vagy teljes elemcserés javítás primer műveleti eljárása) Az első csoportba tartoznak az adott típushoz megfelelő idomszerekkel mérő és egyengető húzatópadok ( Pl: Celette, Blackhawk Stb.), melyeknél a méréshez és javításhoz a húzatópad alapvázára típus specifikus oszlopcsoportot kell rögzíteni. Az egyetemes mérőoszlop és az idomszer közti kapcsolat eltávolításával ez utóbbi egyszerűen lesüllyeszthető vagy a húzatási művelet alatt ellenőrzés céljából a mérőponthoz emelhető A húzatópadok másik csoportját az univerzális mérőrendszerrel ellátott rendszerek alkotják ( Pl: Car-O-Liner, Autorobot, stb.) Ennél a rendszernél az alapvázra hosszirányban lefektetett mérőhidat alkalmaznak, amelyen 3-5 keresztcsúszka hosszirányban eltolható ill. azok szélességi irányban is beállíthatóak.a technológiai adatlapok alapján a kocsi mérése elvégezhető, típusra kidolgozott adatlapok megadják a mérési pontok háromdimenziós értékeit és azok mérési utasításait.

HÚZATÓ ÉS MÉRŐPADOK TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉSE A gépkocsi, mint jelentős anyagi értéket képviselő használati tárgy az autózás kezdete óta javításra, felújításra szorul a javíthatóságot a gazdaságosság dönti el elsősorban, tehát, hogy szakszerűen javítható-e az anyagi korlátok keretei között. a járművek elterjedésének idején is felmerült az igény az erősebben sérült( jelentős karosszéria és alvázdeformáció) gépkocsik javításánál egy olyan belső nyomató(húzató)eszközre, amely lehetővé tette a sérült rész egyengetését a gépkocsi saját vázkialakításának segítségével. a gépkocsi karosszériája(alváza) egyben a javítás eszközévé is vált az olyan nyomató berendezések számára, mint eleinte a mechanikus csavarorsó-anya kötő elempárral megvalósított nyomató berendezés, ami a hozzá kialakított rudak és alakos pofák segítségével képes volt kezdetleges módon a javítás nehézségét csökkenteni. Ez a megoldás nagy erőszükségletet kívánt, mivel az anyacsavart villáskulccsal, vagy valamilyen más módon kellett hajtani, ezért ez a módszer csak kisebb munkák elvégzésére volt alkalmas.

A nagyobb nyomatóerő-igény kielégítésére 1929-ben megalkották az első hidraulikus nyomató berendezést.(blackhawk-usa) Ezen elven működő nyomatóberendezéseket a mai napig szinte változatlan módon alkalmazzák a sérülések javításánál. Nyomatási(húzatási) kapacitásuk a gépkocsiknál 4-10t., tehergépkocsik és buszok javításánál elérheti az 50t. is

A fejlődés iránya már a gépkocsi külső húzatásal való javítását helyezte előtérbe, aminek eredménye-képpen 1949- ben létrehozták az első ún.húzató dózert. A berendezéssel a valamilyen módon megemelt gépkocsi (tartóbakra emelt első vagy hátsó rész manapság csápos emelővel megemelt módon) küszöbélére küszöbcsiptetők segítségével felszerelt keresztgerendára támaszkodva, azt támasztékként használva lehetett a hidraulikus munkahengerrel ellátott kerekeken gördíthető és függőleges síkban dönthető húzató kocsival, húzató lánccal és pofával egyszerű húzatási műveleteket végezni.

A DÓZER NÉHÁNY TOVÁBBI JELLEMZŐJE : A húzató kocsi vízszintes gerendája el van látva egy önzáró támasztófejjel, így a a küszöb-höz rögzített gerendának támaszkodva képes erőt átszármaztatni. a mai napig alkalmazzák a gyakorlatban a kisebb károk(pl:homlokfal, hátfal húzatás) helyreállítására, vagy a nagyobb sérülések elsődleges húzatási, durvázási műveleteként alkalmazhatósága korlátozott, mivel mechanikai értelemben túl nagy a szabadságfoka, azaz a padlóhoz rögzítve is gyakran az erőjáték következtében kifordul, elemelkedik a kívánt húzási irányból A húzatási kapacitása általában 10 KN Kezelése nagy tapasztalatot,türelmet és nem utolsósorban kolléga segítségét igényli.

Az 1970-es években jelentek meg a ma használatos húzatópadok alapjait képező mobil, általában 4 keréken gördíthető robusztus, zártszelvény keresztmetszetű létraváz keret.

A HUZATÓPADOK LEGFONTOSABB JELLEMZŐI : A gépjárművet a létraváz külső keretén lévő hosszirányban és magasságirányban állítható küszöbmegfogó tartóval lehet rögzíteni.(a megfogó tartókhoz csatlakozó küszöbcsipeszek a küszöb 4 pontján rögzítik a gépkocsit) A küszöbéllel nem rendelkező autók speciális rögzítési elemeket kívánnak, mint pl: Mercedes, BMW,, Honda egyes típusai, Audi A8, terepjárók, kisteher gépjárművek A létraváz kerethez a legtöbb típusnál a kerület bármely pontjához csatlakoztatható a húzató torony, vagy ahogy a gyakorlatban nevezik a dózer A dózer vízszintes és függőleges síkban is a kívánt húzási szögbe állítható A húzató dózer hidraulikus munkahengerrel működtetett, a sűrített levegő gyorscsatlakozóval a munkahenger lábpumpájához csatlakozik és az a kivezérléstől függően arányos mennyiségű hidraulika folyadékot juttat a munkahengerbe, így nem kíván nagy emberi erőkifejtést A munkahenger húzási teljesítménye általában 10 KN A húzatást itt is húzató lánc(ok) és pofák segítségével tudjuk elvégezni

HUZATÓPADOK TOVÁBBI JELLEMZŐI : húzáskor keletkező erők a 4 megfogó tartón keresztül vezetődnek át az alapkeretre, amelyek terhelését ill. a karosszéria nem kívánt másodlagos torzulását ellentartó készletek alkalmazásával lehet csökkenteni A mobil húzatópadok a gyakorlatban igen jól alkalmazható diagnosztikai ülékes vagy csapos, az univerzális mechanikus és az univerzális elektronikus mérőrendszerekkel szerelhetők fel. A méretellenőrzést az teszi lehetővé, hogy a húzatópad gyártó cégek az autógyárak segítségével elkészítették és folyamatosan elkészítik az autók alsó és felső karosszériájának háromdimenziós, térbeli méreteit megadó adatlapokat.(mára mintegy 10000 típus alsó és felső karosszéria méret adatlapja áll rendelkezésre, autónként mintegy 25 alsó és 20 felső mérési ponttal) Ezek az adatlapok tartalmazzák a méréshez szükséges beállítási utasításokat, a karosszéria alsó és felső provizórikus rajzát a háromdimenziós mérethálóval, ami a gépkocsi fontos mérési pontjait adja meg, mint például a futómű rögzítési pontok, karosszéria ellenőrzésére alkalmas furatok, élek stb

HUZATÓPAD ELHELYEZÉSE A MŰHELYBEN (car-o-liner műhely)

CAR-O-LINER HUZATÓPAD FŐBB RÉSZEI Húzató dózer Küszöbfogó Emelő vezérlő Küszöbfogó tartó Ellentartó Mérőhíd Hidropneumatikus lábpumpa Felhajtó rámpa Mérőcsúszka Ollós emelő Létraváz Mérőelem tartó

HUZATÓPAD MŰKÖDÉS KÖZBEN

GYAKORLATI PÉLDÁK SEVENNE 3 A Universal Bench koncepció úttörője, negyven éves tapasztalattal, a Celette, tökéletesíti a munkakörülményeket, új mérő és javítórendszerek által. Raktárkocsi Egységfúratok a Celette kereszttartók számára. Oldalkeret a kerekek gyors rögzítéséhez, küszöbszorítók, multifunkcionális nyergek és fogantyúk számára. A pad szélessége, mely egyenes erőkifejtést engedélyez egyenes húzás közben. Hossza 4m30

GYAKORLATI PÉLDÁK SEVENNE 4 Oldalsó rögzítőkeret Rögzítő keret A csavarok tárolására szolgáló hely. Menetes orsó anyával, magasságban való állításhoz Szorító tartó A szorító pofák gyors és könnyű illesztése Többcélú lap felhasználása a szélesebb küszöb megfogáshoz. A szorítópofák oldalirányú átállítása az ék segítségével. A kerekek is gyorsan állíthatók. A tartozékok tárolása, gurítható állványon

GYAKORLATI PÉLDÁK A SEVENNE PAD 5 univerzális felhasználására Vagy az MZ típus specifikus egyengetőcsap rendszer Vagy a METRO 2000 univerzális mérőrendszerrel

GYAKORLATI PÉLDÁK SEVENNE 6 emelő az optimális munka magassághoz Jobb munkakörülmények jobb eredményekhez vezetnek. Kapcsolószekrény Megrendelési szám : XVN93.11.1: 230 / 400V három fázis XVN93.11.2: 230 V egy fázis A Sevenne pad, a járművel megterhelve, a Sevenne ollósemelőre van helyezve. Az üzemeltető a konzoltól emeli meg az emelőt. A pad központosítása az ollósemelőn és a padnak az emelőhöz való rögzítése automatikusan történik.

GYAKORLATI PÉLDÁK ATD

GYAKORLATI PÉLDÁK ATD 76 ATD. 1324 50 mm ATD. 1432 75 mm ATD. 1312 100 mm ATD. 01.850 ATD. 140 ATD.01.133

GYAKORLATI PÉLDÁK ATD 77 ATD. 142 100 mm ATD. 1343 100 mm ATD. 177 SN.99.00 0,75 m & 1,50 m

GYAKORLATI PÉLDÁK ATD 78 ATD. 144 50 mm ATD. 165 50 mm ATD. 168 100 mm ATD. 162 ATD. 135 ATD. 130 ATD. 149