Budapest, 2009. október

A munkaanyagot a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthetı a Kormány álláspontjának. KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KVVM/KJKF/912/2009. 1 TERVEZET a a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosításáról Budapest, 2009. október

A munkaanyagot a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthetı a Kormány álláspontjának. 2 E G Y E Z T E T É S I L A P 1. Az egyeztetés alapadatai munkaterv szerint ténylegesen szakmapolitikai értekezlet idıpontja: 2009. június 26. 2009. szeptember 25. honlapon való közzététel idıpontja: közigazgatási egyeztetésre megküldés: 2009. október 20. közigazgatási egyeztetés lezárása: államtitkári értekezlet idıpontja: 2009. augusztus 6. kormányülés idıpontja 2009. augusztus 12.

A munkaanyagot a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthetı a Kormány álláspontjának. 2. Az egyeztetésben részt vevık 3 2.1. A Kormány ügyrendje alapján észrevételezésre jogosultak, jogszabály alapján egyetértési joggal rendelkezık intézmény egyetért nem ért egyet MeH IRM PM nem adott észrevételt észrevétele maradt fenn 2.2. A Kormány ügyrendje vagy jogszabály alapján véleményezésre jogosultak intézmény egyetért nem ért egyet MEH TNM EÜM FVM NFGM HM KHEM KÜM OKM ÖM SZMM Legfıbb Ügyészség Jövı nemzedékek országgyőlési biztosa Budapest Fıváros Fıpolgármesteri Hivatala Országos Környezetvédelmi Tanács nem adott véleményt 2.3. Egyéb állami szervek egyéb állami szerv Állampolgári jogok országgyőlési egyetért nem ért egyet nem adott véleményt észrevétele maradt fenn

A munkaanyagot a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthetı a Kormány álláspontjának. biztosa Adatvédelmi biztos Állami Számvevıszék Gazdasági Versenyhivatal Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2.4. Társadalmi szervezetek társadalmi szervezet egyetért nem ért egyet Magyar Víziközmő Szövetség Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szövetsége Vízügyi Országos Szakszervezet Vízügyi Közszolgáltatási Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége Vízügyi Ágazati Párbeszéd Bizottság Magyar Hidrológiai Társaság Magyar Szennyvíztechnikai Szövetség Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége Magyar Önkormányzatok Szövetsége Községek, Kistelepülések és Kistérségek Országos Önkormányzati Szövetsége Jegyzık Országos Szövetsége Magyar Faluszövetség Kisvárosi Önkormányzatok Országos Érdekszövetsége Megyei Jogú Városok Szövetsége Budapesti Kerületek Országos Önkormányzati Szövetsége Magyar Agrárkamara Magyar Mérnök Kamara Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége 4 nem adott véleményt észrevétele maradt fenn

A munkaanyagot a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthetı a Kormány álláspontjának. Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége Nemzetközi Vállalatok Magyarországi Társasága Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ Vállalkozók Országos Szövetsége Haltermelık Országos Szövetsége Terméktanács Amerikai Kereskedelmi Kamara Joint Venture 5

A munkaanyagot a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthetı a Kormány álláspontjának. V E Z E TİI ÖSSZEFOGLALÓ 6 1. Az elıterjesztés célja 1.1.A kormány-elıterjesztés elfogadásával elérni kívánt közpolitikai cél A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosításának fı célja, hogy a víziközmő szolgáltatásra vonatkozó, szakmailag feltétlenül szükséges elemeket beépítse a vízgazdálkodási törvénybe. Ezen túlmenıen felülvizsgálatra kerülnek a vízgazdálkodási hatósági eljárásra vonatkozó rendelkezések, a tulajdon korlátozásával kapcsolatos, illetve a vízgazdálkodási társulatokra vonatkozó szabályok, valamint a módosítás javaslatot tesz a vízkészletjárulék mértékének inflációval összefüggı emelésére is. 1.2. A kormány-elıterjesztés szükségességének okai A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosításának elsıdleges indoka a víziközmő szolgáltatás és szabályozás jelenlegi helyzete. A víziközmő hálózatok, ellátó rendszerek állapota nagymértékben leromlott, tekintettel arra, hogy folyamatos a tıkekivonás a rendszerbıl, melynek következménye a fenntartás és a rekonstrukció elmaradása. A szolgáltatói szféra rendkívül szétaprózódott, a szolgáltatók nagy számának (kb. 370 üzemeltetı) következményeként többek között szakmai, felkészültségi hiányosságok tapasztalhatók, sokszor nem megfelelı a szolgáltatók tıkeszerkezete, illetve nem rendelkeznek azokkal a technikai feltételekkel, megfelelı diagnosztikával, felszereléssel, amely a minıségi szolgáltatás nyújtásához ugyanakkor elengedhetetlenül szükségesek. A jelenleg mőködı üzemeltetık becsülten a fele nem felel meg azoknak a követelményeknek, melyek a víziközmő szolgáltatókkal szemben támaszthatók. 1.3.Az elıterjesztéssel érintett közfeladat változása A javaslat meglévı közfeladat hatékonyabb ellátására irányul. Ez érinti a víziközmő szolgáltatást mint közszolgáltatást, illetve a vízügyi hatósági eljárást, mely a törvénytervezet hatálybalépésével jobban alkalmazhatóvá, egyszerőbbé válik. 2. Az igénybe vett eszközök 2.1. jogalkotás A módosítás a víziközmő szolgáltatást érintı részében egyértelmően rögzíti, hogy a víziközmővek kizárólag állami, illetve önkormányzati tulajdonban lehetnek és ennek kapcsán rendelkezik a magántıkébıl megvalósult viziközmővek tulajdoni kérdéseirıl, illetve szabályozza a gazdasági társasági tulajdonba került víziközmővekkel kapcsolatos kérdéskört is. A tervezet a koncesszióról szóló 1991. évi. XVI. törvény rendelkezéseinek megfelelıen meghatározza a koncesszióra vonatkozó speciális ágazati szabályokat, illetve a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény által 2007. január 1-je óta lehetıvé tett vagyonkezelésbe adás vonatkozásában határozza meg a feltételeket, illetve adja meg az eljárási rendet. Ennek kapcsán többek között vagyonkezelésbe adás esetén - vagyonkezelési

A munkaanyagot a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthetı a Kormány álláspontjának. 7 szerzıdéskötési kötelezettséget ír elı, illetve meghatározza e szerzıdés vonatkozásában a kötelezı tartalmi elemeket. Fogyasztóvédelmi célzattal bevezeti a szolgáltató és a víziközmővek tulajdonosa vagy vagyonkezelıje közötti az üzemeltetési szerzıdéskötési kötelezettséget, illetve a fogyasztó és a szolgáltató közötti jogviszony vonatkozásában meghatározza a közüzemi szerzıdés kötelezı tartalmi elemeit és az adatvédelmi törvény elıírásainak megfelelıen törvényi szinten rögzíti a fogyasztó által a szolgáltatónak rendelkezésére bocsátandó adatok körét. Lényeges eleme a módosításnak a szennyvízelvezetı hálózatra történı bekötési kötelezettség elıírása, amely összhangban van az Európai Unió 91/271/EGK irányelvével (Csatlakozási Szerzıdés X. melléklet, 8. Környezetvédelem címszó, B. Vízminıség pont), a települési szennyvizet összegyőjtı rendszerekrıl való gondoskodásra irányuló tagállami kötelezettséggel. Ivóvíz-szolgáltatás esetén a közegészségügyi szempontból biztonságos szolgáltatás indokolja az elıírást. A Vgtv. tulajdoni rendelkezéseinek módosítása egyszerősíti az idegen ingatlanok igénybevételére vonatkozó szabályozást. A módosítás javaslatot tesz a vízkészletjáruléknak a 2008-2009-es inflációt (10,9 %) követı emelésére. A módosítás során felülvizsgálatra kerül a vízgazdálkodási hatósági eljárásra vonatkozó szabályozás, melyhez kapcsolódóan a vízgazdálkodási hatósági jogkör ellátásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet is felülvizsgálatra kerül. A cél, hogy a vízhasználat annak minden fázisában hatósági ellenırzés mellett történjék. Bevezetésre kerül a megszüntetési engedély intézménye. A vízgazdálkodási társulatok mőködése kapcsán beérkezett panaszok, az ezzel kapcsolatos problémák orvoslása érdekében vált szükségessé a vízgazdálkodási társulatokról szóló IX. fejezet rendelkezéseinek felülvizsgálata. Egyértelmően elkülönítésre kerül a vízitársulatokra és a víziközmő társulatokra vonatkozó szabályozás. A hatályos szabályozás mindkét társulati forma vonatkozásában háttérjogszabályként a gazdasági társaságokról szóló törvényt határozza meg, ugyanakkor e szabályok tekintettel a víziközmő társulat feladatkörére, mőködésére, megszőnésére vonatkozó speciális szabályokra kizárólag a vízitársulat vonatkozásában alkalmazhatók. A társulatok törvényességi és szakmai felügyelete vonatkozásában új szabályokat tartalmaz a módosítás. 2.2. egyéb intézkedés Nincs. 2.3. alternatívák A szükséges szabályozás hatálybalépése már 2-3 éve húzódik, a jelenlegi tervezet kialakítását hosszadalmas szakmai egyeztetés elızte meg, melyben részt vettek az érintett szakmai szervezetek és minisztériumok is. A jelenlegi változat élvezi a szakma széleskörő támogatását. A tervezet olyan problémákat igyekszik elsısorban rendezni, melyek halaszthatatlannak tekinthetık, a szabályozás

A munkaanyagot a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthetı a Kormány álláspontjának. 8 hatályba lépése szükséges az Európai Unió vonatkozásában vállalt kötelezettségeink teljesítése érdekében is. A szabályozás vonatkozásában alternatíva nem merült fel. 3. Kormányprogramhoz való viszony A szolgáltató államban a javuló közszolgáltatások garanciális feltétele az állam és az önkormányzatok ellátási felelısségéhez igazodó, rendezett, a fejlett EU tagországaik jó gyakorlatát figyelembe vevı víziközmő-tulajdoni viszonyok kialakítása. Ez a kizárólagos állami és korlátozottan forgalomképes önkormányzati közmővagyon megırzését, illetve a megfelelı kompetenciák gyakorlásához szükséges részesedés fenntartását jelenti. A szabályozás egyértelmő, átlátható és hosszútávon tervezhetı környezetet és feltételrendszert teremt többek között a 2007-2013 között elıirányzott, az ivóvízminıség-javító program, valamint szennyvízelvezetési és tisztítási program keretében megvalósítandó beruházásokhoz. Az ivóvíz-szolgáltatás, csatornázás és szennyvíztisztítás terén az üzemeltetési szerzıdés, a vagyonkezelıi szerzıdés, illetve a közüzemi szerzıdés kötelezı tartalmi elemeinek meghatározásával erısödnek a biztonságos közszolgáltatás és a fogyasztóvédelemi feltételei. Átláthatóbbá, logikusabbá, követhetıbbé válik a hatósági eljárási rendszer, valamint a tulajdon korlátozására vonatkozó rendelkezések, mely mind az ügyféli, mind a hatósági jogalkalmazást elısegíti. 4. Elızmények, kapcsolódások A víziközmő szolgáltatás kiemelt fontossága, az európai uniós források hatékony biztosítása, a környezetvédelmi érdekek érvényesítése, illetve egyéb más jogszabályok (ld. Ötv.) által indukált változások szükségessé teszik a víziközmővekre vonatkozó szabályozás felülvizsgálatát. A jogalkalmazási-hatósági tapasztalatok, az ennek kapcsán észlelt hiányosságok pedig indukálják mind a hatósági eljárásra, mind a tulajdon korlátozására vonatkozó törvényi rendelkezések módosítását. A tervezetet a Társadalompolitikai Kabinet megtárgyalta és elfogadta azzal, hogy a háztartásokat terhelı kettıs rákötési kötelezettség esetében tartalmazzon lehetıséget a fokozott méltányosság érvényesítésére. A tervezet a javaslatnak megfelelıen kiegészítésre került. 5. Európai uniós kapcsolódások 5.1. A tervezetbeli szabályozás európai uniós jogi vonatkozásai A szolgáltatott ivóvíz minıségével kapcsolatos területen a 98/83/EK tanácsi irányelvben, a szennyvízelvezetés és -tisztítás területén pedig a 91/271/EGK irányelvben foglaltakat az Európai Unió által elıírt határidıre végre kell hajtani. Annak érdekében, hogy az uniós kötelezettségek teljesítéséhez szükséges feladatokat hazánk a megfelelı ütemben végre tudja hajtani, az Európai Unió által rendelkezésre bocsátott forrásokat a lehetı leghatékonyabban kell felhasználni. Ennek

A munkaanyagot a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthetı a Kormány álláspontjának. 9 megfelelıen a meglévı kormányrendeleti szabályozás mellett törvényi szinten szükséges erısíteni az ehhez szükséges alapelveket. A szennyvízelvezetı hálózatra történı bekötési kötelezettség elıírása összhangban van az Európai Unió 91/271/EGK irányelvével (Csatlakozási Szerzıdés X. melléklet, 8. Környezetvédelem címszó, B. Vízminıség pont), a települési szennyvizet összegyőjtı rendszerekrıl való gondoskodásra irányuló tagállami kötelezettséggel. 5.2.Elızetes véleményezési kötelezettség áll fenn az Európai Unió joga alapján. Nincs ilyen kötelezettség. 5.3.A tervezet az EKSz. 87. cikke szerinti állami támogatást tartalmaz. A tervezet nem tartalmaz ilyen rendelkezést. 6. Országgyőlési tárgyalásra vonatkozó információk Tárgyalási mód: normál eljárásrendnek megfelelıen A tervezetben nincs minısített többséget igénylı rendelkezés. 7. Társadalmi egyeztetés A közigazgatási egyeztetés megkezdésekor a jogszabály-tervezet felkerül a KvVM honlapjára, ahol a társadalmi szervezetek és az állampolgárok a közigazgatási észrevételezésre, véleményezésre megállapított határidın belül észrevételt tehetnek. A tervezetet a közigazgatási egyeztetés keretében továbbá közvetlenül is megküldjük az egyeztetési lap 2.4. pontjában felsorolt szervezeteknek. 8. Vitás kérdések 9. Az elıterjesztés kommunikációja Javasolt-e az elıterjesztés kommunikációja? Kormányülést követı szóvivıi tájékoztató Tárcaközlemény Tárca által szervezett sajtótájékoztató További szakmai programok szervezése További lakossági tájékoztatás A kormányzati kommunikáció tartalma (sajtózáradék): Igen / nem? Igen Az elıterjesztı részérıl nyilatkozni fog: - Következik-e kommunikációs kényszer a döntésbıl?

A munkaanyagot a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthetı a Kormány álláspontjának. 10 Tekintettel arra, hogy a módosítás számos területet érint, befolyásolja a víziközmő szolgáltatók, a fogyasztók és vízgazdálkodási társulatok jelenlegi helyzetét, ezért sajtómegkeresések érkezése valószínősíthetı. Részletes kommunikációs terv:

H A T Á S V I Z S G Á L A T I L A P I. A végrehajtás feltételei A közpolitikai cél megvalósulásához további kormányintézkedések nem szükségesek. A döntés végrehajtásához szükséges személyi, tárgyi, költségvetési feltételek rendelkezésre állnak, annak elfogadása a KvVM részérıl többlet költségvetési igényt nem keletkeztet. A módosítás fenntartható finanszírozásához hozzájárul a vízkészletjárulék emelése, ami kb. 1,5 Mrd plusz bevételhez juttatja a költségvetést. II. A társadalmi hatások összefoglalása 1. Elsıdleges, célzott hatások A módosítás számos, a fogyasztóvédelem erısítését célzó rendelkezést tartalmaz. A közüzemi szerzıdés kötelezı tartalmi elemeinek meghatározásával az adatvédelmi elıírások megfelelı szintő teljesítése válik lehetıvé. A tervezet rögzíti a szolgáltató, illetve a víziközmővek tulajdonosa vagy vagyonkezelıje közötti üzemeltetési szerzıdéskötési kötelezettséget. Ennek az elıírásnak jelentıs fogyasztóvédelmi funkciója van, célja, hogy kiszámíthatóbbá, követhetıbbé tegye az üzemeltetési struktúrát, illetve olyan elemeket határozzon meg, amelyek vonatkozásában a feleknek meg kell állapodniuk. A módosítás elıírja a szolgáltatók vonatkozásában a felújítási és rekonstrukciós terv készítésének kötelezettségét, amely ütemezést ad a szükséges felújítási munkálatok vonatkozásában, így erısíti a biztonságos szolgáltatás nyújtását. A fogyasztók szintjén is problémát okoz, ha a közmőves ivóvízellátás szolgáltatást és a szennyvízelvezetés szolgáltatást nem ugyanaz a szolgáltató nyújtja, tekintettel arra, hogy ebben az esetben a szolgáltatók megállapodása hiányában - kétszeres adatgyőjtésre, és e költségnek a fogyasztói díjban történı kétszeres érvényesítésére kerül sor. A módosítás kötelezıvé teszi a szolgáltatók közötti megállapodást az adatgyőjtés vonatkozásában, illetve rögzíti, hogy csak a tényleges adatgyőjtéssel járó költségek jelenhetnek meg a díjban. A bekötési kötelezettség elıírása kötelezettségként jelentkezik a fogyasztók vonatkozásában, azonban a tervezet mind az ivóvíz, mind a szennyvíz tekintetében a bekötések kivitelezésére türelmi idıt határoz meg. A bekötési kötelezettségnek az üzemelı rendszerek esetén, illetve az új rendszerek üzembe helyezése esetén egyaránt egy éven belül kell eleget tenni. A kötelezés, illetve a szankcionálás jogát vízügyi hatósági hatáskörében a jegyzıre telepíti a normaszöveg. A hatósági eljárások egyértelmősítésével, a vízilétesítmények elhelyezésének és mőködtetésének, a vízimunkák elvégzésének a tulajdonjog korlátozásához kapcsolódó szabályozását megadó rendelkezések hatályba lépésével követhetıbbé, ügyfélbarátabbá válik a szabályozás, mely elısegíti egyben a hatékonyabb hatósági munkát is. 2. Másodlagos hatások

A kifejezetten szándékolt társadalmi hatásokon kívül az elıterjesztésnek nincs más jelentıs pozitív vagy negatív hatása valamely társadalmi csoport jövedelmi helyzetére. A rákötési kötelezettség elıírásával ugyanakkor nagyobb hatásfokkal teljesülhet az Európai Unió vonatkozásában ebben a témakörben vállalt kötelezettség. III. Társadalmi költségek a) A vállalkozások pénzügyi terhei A vízkészletjárulék esetleges emelése eredményeként azon vállalkozások terhei nınek, amelyek tevékenységük eredményeként eddig is kötelesek voltak vízkészletjárulék fizetésére. b) A háztartások pénzügyi terhei Mind az ivóvíz, mind a szennyvíz vonatkozásában a bekötések kivitelezésére türelmi idıt határoz meg a normaszöveg. A bekötési kötelezettségnek az üzemelı rendszerek esetén, illetve az új rendszerek üzembe helyezése esetén egyaránt egy éven belül kell eleget tenni. A kötelezés, illetve a szankcionálás jogát vízügyi hatósági hatáskörében a jegyzıre telepíti a normaszöveg. E kötelezettség azonnali bevezetése esetén a jelenlegi csatornázottsági arány (2007-ben ez a lakosságszámra vetítve 69,8 %) 7,1%-kal nıne meg. Ez az arány az ivóvízellátás területén mintegy (3 %). Egy átlagos bekötés megvalósítása ivóvízellátás tekintetében 50.000 Ft/bekötés + ÁFA, mely 120 ezer lakást figyelembe véve összesen 6 Mrd Ft + ÁFA költséget jelent (feltételezve az önkormányzati törzsvagyon részét képezı bekötıvezeték meglétét). Szennyvízelvezetést illetıen 60.000 Ft/bekötés + ÁFA, mely a 284 ezer lakást figyelembe véve 17 Mrd Ft + ÁFA összterhet jelent. Mindkét szolgáltatás esetén átlagosan 300 Ft/m 3 + ÁFA a szolgáltatási díjtétel, melynek egy fıre jutó havi pénzügyi terhe az ivóvíz-szolgáltatás esetén 450 Ft/fı/hó, ez háztartásonként figyelembe véve, hogy egy háztartásban átlagban 2,5 fı él 1125 Ft többletterhet jelent havonta, míg szennyvízelvezetés és tisztítás szolgáltatásnál ugyanez 900 Ft/fı/hó, illetve 2250 Ft/háztartás. c) Az elıterjesztéssel érintett valamely konkrét társadalmi csoport terhei Az elıterjesztés nem terheli meg vagy javítja valamely konkrét társadalmi csoport helyzetét d) Hatékonysági és versenyképességi költségek Az elıterjesztésnek a hatékonysági és versenyképességi költségekre közvetlen kihatása nincs. e) Az elıterjesztés adminisztratív terhei A módosítás nem érinti az adminisztratív terheket. A vízjogi megszüntetési engedély bevezetése következtében nem nı az eljárások száma, tekintettel arra, hogy kizárólag az engedély elnevezése változik. A hatályos jogszabályoknak megfelelıen vízilétesítmény megszüntetése esetén is létesítési engedélyt ad ki a hatóság. A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelıségek jelentései alapján 2008-ban 5142 db vízjogi létesítési engedély került kiadásra, melynek kb. 2-5 %-a vízilétesítmény megszüntetésére kiadott engedély volt. 12

IV. Költségvetési hatások Miként változnak az elıterjesztés elfogadásából következıen az egyes években a következı adatok? (a költségvetési törvényben meghatározotthoz, a hároméves keretszámokhoz, illetve a jóváhagyott létszámkerethez képest) Saját bevétel Uniós forrás összege (önerı nélkül) Kiadás Önerı forrása: Mőködési Felhalmozási Költségvetési támogatás Bevétel és kiadás egyenlege Létszám (fı) 2009 1,5 Mrd - Változatlan Változatlan - Pozitív Változatlan 2010 1,5 Mrd - Változatlan Változatlan - Pozitív Változatlan 2011 1,5 Mrd - Változatlan Változatlan - Pozitív Változatlan 2012 1,5 Mrd - Változatlan Változatlan - Pozitív Változatlan V. Egészségügyi hatások Az elıterjesztésnek közvetlen egészségügyi hatásai nincsenek, azonban az ivóvíz bekötési kötelezettség javítja az érintett lakosság vízellátásának közegészségügyi biztonságát. VI. Környezeti hatások Az elıterjesztésnek közvetlenül jelentkezı, azonnali környezetre gyakorolt hatása nincs. Közvetett hatásként jelentkezik ugyanakkor a bekötési kötelezettség elıírásával a tisztítandó szennyvíz mennyiségének növekedése, és a talaj, illetve a felszín alatti vizek szennyezésének csökkenése. A bekötési kötelezettség kötelezıvé tétele összhangban van az Európai Unió 91/271/EGK irányelvével (Csatlakozási Szerzıdés X. melléklet, 8. Környezetvédelem címszó, B. Vízminıség pont), a települési szennyvizet összegyőjtı rendszerekrıl való gondoskodásra irányuló tagállami kötelezettséggel. Pusztán a rendszerek kiépítése nem alkalmas arra, hogy az ehhez kapcsolódó környezetvédelmi célkitőzést elérjük, szükséges a bekötési kötelezettség elıírása, tekintettel arra is, hogy a környezetterhelési díj nem bizonyult hatékony kényszerítı eszköznek ebben a vonatkozásban. Arra vonatkozóan, mikor lehet eltekinteni a törvényi szinten rögzített bekötési kötelezettség alól, a közmőves ivóvízellátásról és a közmőves szennyvízelvezetésrıl szóló 38/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet adja majd meg a részletszabályokat. 13

H A T Á R O Z A T I J A V A S L A T A Kormány megtárgyalta és elfogadta a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosításáról szóló elıterjesztést, és elrendeli az elıterjesztés mellékletében szereplı tervezet törvényjavaslatként az Országgyőléshez történı benyújtását. A törvényjavaslat országgyőlési elıadójaként a Kormány képviseletét a környezetvédelmi és vízügyi látja el. 14

Melléklet a KvVM/KJKF/912/2009. számú kormány-elıterjesztéshez 200 évi. törvény a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosításáról 1. (1)A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) 5. (1) bekezdése helyébe a következı rendelkezés lép: 5. (1) Külön jogszabályban meghatározottaknak megfelelıen a területi jelentıségő vízgazdálkodási, vízvédelmi feladatok, koncepciók egyeztetésére, véleményezésére Területi és Részvízgyőjtı szintő, az országos jelentıségő vízgazdálkodási feladatok, koncepciók egyeztetésére, véleményezésére Országos Vízgazdálkodási Tanácsot (a továbbiakban együtt: vízgazdálkodási tanácsok) kell létrehozni. Az Országos Vízgazdálkodási Tanácsot külön jogszabályban meghatározottaknak megfelelıen elfogadja az országos szintő vízgyőjtı-gazdálkodási tervet. (2) A Vgtv. 6. -a a következı (8) bekezdéssel egészül ki: (8) Az állam tulajdonában lévı vizekkel kapcsolatos vagyonkezelıi feladatokat a vízügyi igazgatási szerv végzi. 2. (1) A Vgtv. 7. (1) bekezdése helyébe a következı rendelkezés lép: (1) Az állami tulajdonban levı vizekrıl és vizilétesítményekrıl a 10. -okban foglaltakra figyelemmel a közérdek mértékéig a központi költségvetés pénzeszközének felhasználásával kell gondoskodni. Amennyiben a közfeladat ellátására vízgazdálkodási társulat alakult, a társulat alapszabályában meghatározott feladatokat a társulat gazdálkodására vonatkozó e törvényben és egyéb jogszabályban meghatározottaknak megfelelıen kell ellátni. (2) A Vgtv. 7. -a a következı (5) bekezdéssel egészül ki: (5) A felszíni víz elvezetı-csatornák mőködtetésének koncessziós szerzıdés keretében történı átengedése esetén a koncesszió idıtartama alatt a koncessziós társaság jogosult a csatornák területén halászati, üdülési, sportcélú, idegenforgalmi, fürdı- és kereskedelmi szolgáltatások végzésére, az ezeket szolgáló létesítmények megvalósítására, illetve mőködtetésére, a csatornán létesített hajózási célú infrastruktúra mőködtetésére. 3. A Vgtv. 8. (3) bekezdése helyébe a következı rendelkezés lép: (3) Vízitársulat hiányában a (2) bekezdés szerinti költségeket az érdekeltekre külön jogszabály szerint meghatározott érdekeltségük arányában a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezései szerint lefolytatott eljárásban hozott határozatával a települési önkormányzat jegyzıje veti ki." 15

4. A Vgtv. 9-12. -a helyébe a következı rendelkezések lépnek, egyidejőleg a jogszabály a következı 12/A-12/B -okkal egészül ki: 9. (1) Víziközmő állami vagy helyi önkormányzati tulajdonban lehet. (2) Ha 2010. január 1-jét megelızıen gazdálkodó szervezet tulajdonába víziközmő vagyon került ideértve a víziközmő vagyonhoz kapcsolódó felújítás és rekonstrukció eredményeként létrejött vagyonelemeket is, akkor az a gazdálkodó szervezet tulajdonát képezi. (3) Az állam vagy a helyi önkormányzat a (2) bekezdés szerinti gazdálkodó szervezetben 2010. január 1-jén fennálló részesedésének mértékét kizárólag akkor csökkentheti, ha a gazdálkodó szervezet tulajdonát képezı víziközmő szerzıdéssel, ennek hiányában kisajátítással állami vagy önkormányzati tulajdonba kerül. (4) A (2) bekezdés szerinti gazdálkodó szervezet végelszámolása esetén a gazdálkodó szervezet tulajdonába került víziközmő vagyon vonatkozásában a víziközmő fekvése szerint érintett helyi önkormányzatot vételi jog illeti meg. Ha a víziközmő több önkormányzat területét érinti, a (8) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni. (5) A (2) bekezdés szerinti gazdálkodó szervezet felszámolással történı megszőnése esetén a gazdálkodó szervezet tulajdonába került víziközmő vagyon vonatkozásában a víziközmő fekvése szerint érintett helyi önkormányzatot elıvásárlási jog illeti meg. Ha a víziközmő több önkormányzat területét érinti, a (8) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni. (6) Természetes személy vagy gazdálkodó szervezet víziközmő-fejlesztés keretében víziközmővet csak állam vagy önkormányzat megbízása alapján hozhat létre, amelyet a már meglévı víziközmő vagyon tulajdonosának függvényében állami vagy önkormányzati vagyonként kell a számvitelrıl szóló törvény rendelkezéseinek megfelelıen aktiválni. (7) Ha természetes személy vagy gazdálkodó szervezet a (6) bekezdéstıl eltérıen víziközmőfejlesztés keretében víziközmővet hoz létre, a víziközmővet a (2) bekezdés kivételével az üzembe helyezés idıpontjával térítésmentesen a már meglévı víziközmő vagyon tulajdonosának függvényében - állami vagy önkormányzati tulajdonba kell adni. A víziközmő térítésmentes átadása nem minısül ellenérték fejében teljesített termékértékesítésnek. (8) Ha a (6)-(7) bekezdés szerint létrehozott víziközmő több helyi önkormányzat területét érinti, a víziközmő a helyi önkormányzatok döntése alapján azok közös tulajdonába vagy az általuk létrehozott önkormányzati társulás tulajdonába kerül. Közös tulajdon esetén eltérı megállapodás hiányában a helyi önkormányzatok tulajdoni hányada a (6)-(7) bekezdés szerint megvalósított víziközmővel ellátott és a közigazgatás területét érintı területrésszel, illetıleg e területrészen nyújtott közszolgáltatás igénybevételének mértékével arányos 10. (1) Az állam a kizárólagos tulajdonában, az önkormányzat törzsvagyonában, közös tulajdonként önkormányzatok törzsvagyonában, önkormányzati társulás tulajdonában, illetve vagyonkezelésében lévı víziközmővek mőködtetését, illetve üzemeltetését az alábbiak szerint láthatja el: 16

a) a víziközmővek üzemeltetése céljából olyan jogi személyiséggel rendelkezı gazdálkodó szervezetet hoz létre, amelyben kizárólagos részesedéssel rendelkezik; b) a víziközmővek üzemeltetése céljából az állam és a helyi önkormányzat együttesen olyan jogi személyiséggel rendelkezı gazdálkodó szervezetet hoz létre, amelyben kizárólagos közös részesedéssel rendelkezik; c) a víziközmő mőködtetésének idıleges jogát koncessziós szerzıdésben átengedi; vagy d) a víziközmővek mőködtetése céljából a víziközmő vagyont vagyonkezelésbe adja. (2) Az (1) bekezdés a)-b) pontja esetén a víziközmővek tulajdonosa, az (1) bekezdés c)-d) pontja esetén a víziközmővek mőködtetıje köteles a víziközmő vagyon tekintetében felújítási és rekonstrukciós tervet köteles készíteni. A felújítási és rekonstrukciós tervet 2010. január 1-jét követı egy éven belül elsı alkalommal 2012-ig, majd azt követıen öt éves idıszakokra kell elkészíteni. A koncesszió 11. (1) A koncessziós pályázatot - a 12. (3) bekezdésében meghatározott kivétellel- akkor lehet kiírni, ha a koncessziós szerzıdés alapján végzendı tevékenység összhangban van a jóváhagyott terület- és településfejlesztési, -rendezési tervekkel, a környezet és a természet védelmével, valamint a vízgazdálkodási elıírásokkal. (2) A pályázati kiírásnak a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvényben (a továbbiakban: koncessziós törvény) meghatározottak mellett tartalmaznia kell: a) azt a víziközmő mőködtetési tevékenységet, amelyre vonatkozik; b) a pályázaton való részvétel feltételeit (így különösen részvételi díj, biztosíték, a pályázó gazdálkodási, pénzügyi helyzetérıl nyújtott tájékoztatás); c) a koncessziós társaság tevékenységre vonatkozó, jogszabályban meghatározott követelményeket; d) a víziközmővek mőködtetéséhez szükséges eszközöket és egyéb feltételeket; e) a koncesszióval érintett ingatlanok megjelölését, a koncessziós társaságot terhelı közérdekő és egyéb ingatlanhasználati jogok, illetve a társaság által nyújtandó használati és egyéb jogokat; f) a koncessziós társaság adatszolgáltatási kötelezettségét; g) a koncessziós társaságot a koncessziós tevékenység ellátásával kapcsolatban harmadik személyekkel szemben terhelı kártalanítási, kártérítési és egyéb kötelezettségeket; h) a koncessziós tevékenység környezet-, természetvédelmi, valamint vízgazdálkodási követelményeit; és i) a koncessziós társaság jegyzett tıkéjének megkívánt mértékét, j) az árképzési elvekre, díjpolitikára vonatkozó megállapodást, k) a vagyon állapotát is rögzítı vagyonleltárt. (3) A koncessziós szerzıdés határozott idıtartamú, legalább nyolc, legfeljebb harmincöt évre szól. 12. (1) A koncessziós pályázat nyertesének nem kell koncessziós társaságot alapítania, ha a koncessziós pályázat nyertese az állam vagy helyi önkormányzat által víziközmő üzemeltetésére a 10. a) vagy b) pontja alapján létrehozott gazdálkodó szervezet, illetve olyan gazdálkodó szervezet esetén, melyben az állam vagy a helyi önkormányzat többségi vagy együtt közös többségi tulajdoni részesedéssel, szavazati joggal rendelkezik. 17

(2) Az építési koncesszióra irányuló közbeszerzési eljárás nyertese egyúttal jogot szerez arra, hogy a beruházás megvalósítását követıen a koncessziós szerzıdés keretei között a víziközmő mőködtetését is ellássa. A nyertes ajánlattevı a mőködtetés jogát legalább nyolc, legfeljebb harmincöt évre szerezheti meg. A vagyonkezelés 12/A. (1) A vagyonkezelésbe adott víziközmő vagyont a vagyonkezelı mőködteti, harmadik személynek a mőködtetési tevékenységek közül kizárólag az üzemeltetési tevékenység jogát engedheti át. (2) A vagyonkezelı jogosult a kezelésében lévı vagyonnal vállalkozási tevékenységet folytatni, de az nem veszélyeztetheti az önkormányzatot terhelı ellátási felelısségbıl adódó feladatok ellátását. (3) Amennyiben állami tulajdonban lévı víziközmő vagyonkezelésbe adására az Ávtv. 24. -ának (1) bekezdése alapján kerül sor, akkor a közbeszerzésekrıl szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) szolgáltatási koncesszióra vonatkozó szabályai szerinti közbeszerzési eljárást kell lefolytatni. (4) Amennyiben az önkormányzat tulajdonában lévı víziközmő vagyonkezelésbe adására a helyi önkormányzatokról szóló 1990. LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 80/A-80/B. -a alapján kerül sor, akkor az Ötv. 80/A. (5) bekezdésében meghatározott eset kivételével a Kbt. szolgáltatási koncesszióra vonatkozó szabályai szerinti közbeszerzési eljárást kell lefolytatni. (5) A vagyonkezelı a víziközmővek üzemeltetésének jogát a Kbt. rendelkezéseinek megfelelıen harmadik személy részére átengedheti. Amennyiben a külön jogszabályban meghatározottak szerint kijelölt vagyonkezelı engedi át az üzemeltetés jogát, az átengedésre a Kbt. szolgáltatási koncesszióra vonatkozó szabályait kell alkalmazni. Az üzemeltetés jogának átengedése esetén a 12/B. (1) bekezdés szerinti tartalommal üzemeltetési szerzıdést kell kötni. (6) A víziközmő tulajdonosa és a vagyonkezelı vagyonkezelési szerzıdést köteles kötni, amelynek az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvényben meghatározottak mellett tartalmaznia kell: a) a szerzıdés célját, b) a vagyonkezelıi jog ingatlan-nyilvántartásba való bejegyeztetésének feltételeit, c) a vagyonkezelı kizárólagos mőködtetési jogára vonatkozó elıírást, d) a víziközmővek üzemeltetési jogának esetleges átengedése esetén az átengedés feltételeit, e) a vagyonkezelı amortizációs politikájának meghatározását, f) a vagyonkezelı által elkészített rekonstrukciós és felújítási terv jóváhagyási rendjét, g) a vagyonkezelési szerzıdés idıtartama alatt a nem a vagyonkezelı által megvalósított víziközmő-fejlesztések eredményeként létrejött vagyontárgyak vagyonkezelésbe való vételének rendjét, h) a vagyonnal való elszámolás módját, i) a vagyonkezelı kártérítési felelısségére vonatkozó rendelkezéseket, és j) a vagyonkezelési szerzıdés módosításának, megszőnésének feltételeit, k) az árképzési elvekre, díjpolitikára vonatkozó megállapodást, l) a vagyon állapotát is rögzítı vagyonleltárt. 18

A víziközmővek üzemeltetésre vonatkozó szerzıdés 12/B. (1) A víziközmővek tulajdonosa (állam, önkormányzat(ok), önkormányzati társulás) a 12/A. (5) bekezdés esetén a vagyonkezelı a víziközmő szolgáltatóval a víziközmővek üzemeltetésére üzemeltetési szerzıdést köteles kötni, amelyben a következıket kell meghatározni: a) a víziközmő szolgáltatás szolgáltatási területét; b) a szolgáltatás tulajdonosi vagy vagyonkezelıi ellenırzésének rendszerét és kritériumait; c) a kötelezıen teljesítendı szolgáltatások elszámolási rendjét; d) a víziközmő szolgáltatás pénzügyi, díjképzési, számlázási rendszerének leírását; e) a víziközmő vagyon mőködtetésére vonatkozó rendelkezéseket; f) a víziközmő vagyon mőködtetéséhez szükséges személyi követelményeket; g) a víziközmő-fejlesztési hozzájárulás felhasználására vonatkozó feltételeket; h) a szerzıdés idıtartamát; i) a szerzıdésszegés esetén a szerzıdésszegı felet terhelı jogkövetkezményeket; és j) a kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó rendelkezéseket. (2) Az üzemeltetési szerzıdés határozott idıtartamú, legalább öt, legfeljebb harmincöt évre köthetı azzal, hogy az üzemeltetési szerzıdés idıtartama nem haladhatja meg az adott víziközmőre kötött vagyonkezelési szerzıdés idıtartamát. 5. A Vgtv. IV. fejezetének címe és az azt követı 13. -ának helyébe a következı rendelkezés lép, egyidejőleg a következı 13/A-13/D -okkal egészül ki: Víziközmő szolgáltatás 13. (1) A víziközmő szolgáltatásra az e törvényben és e törvény felhatalmazása alapján hatályba lépett jogszabályokban meghatározott rendelkezéseket is figyelembe véve a Polgári Törvénykönyvnek a szerzıdésekre vonatkozó általános szabályait és a közüzemi szerzıdésekre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a víziközmő szolgáltató a jogszabályban meghatározott feltételek teljesítése esetén a fogyasztóval köteles szerzıdést kötni. (2) A víziközmő szolgáltatásra vonatkozó szerzıdés létrejön akkor is, ha a fogyasztó a szolgáltatást igénybe veszi. (3) A víziközmő szolgáltatásért a fogyasztó díjat köteles fizetni. (4) A víziközmő szolgáltatás díja a díj megállapítójának döntésétıl függıen egytényezıs vagy többtényezıs. (5) A többtényezıs szolgáltatási díj kötelezı tartalmi elemeként rendelkezésre állási díjat és a fogyasztási díjat meg kell határozni. Az egyes költségelemek a díjban csak egyszer érvényesíthetık. (6) A rendelkezésre állási díj a szolgáltatás mennyiségétıl függetlenül felmerülı üzemeltetési költségek, a fogyasztási díj a biztosított szolgáltatással arányosan a fogyasztott ivóvíz, illetve az ingatlanról összegyőjtött, elvezetett, valamint tisztított szennyvizek mennyiségétıl függı költségek fedezetére szolgál. 19

(7) A víziközmő szolgáltatás díjában a víziközmő vagyon és mőködtetı vagyon, valamint az európai uniós forrásokból, továbbá víziközmő-fejlesztési hozzájárulásból létesített eszközök vonatkozásában az amortizáción, a vagyonkezelési szerzıdésben a felek által meghatározott vagyonkezelıi díjon, illetve a fejlesztési hányadon kívül más tıkeköltség, illetve hozam nem vehetı figyelembe. (8) A víziközmő szolgáltatási díjat csökkentı tényezıként kell figyelembe venni a közszolgáltatás teljesítéséhez biztosított, a költségek ellentételezésére kapott költségvetési, illetıleg önkormányzati támogatást. (9) A (3) bekezdés szerinti díjfizetés alapja tekintetében ivóvíz szolgáltatás esetén a bekötési vízmérı az irányadó. Szennyvízelvezetés szolgáltatás esetén a szennyvízelvezetési helyrıl a szennyvízelvezetı mőbe kerülı szennyvíz mért mennyisége az irányadó, mérés hiányában a bekötési vízmérı által mért mennyiséget kell figyelembe venni. (10) A víziközmő szolgáltató a fogyasztóval a közüzemi szerzıdésben a (9) bekezdéstıl eltérıen is megállapodhat. (11) A víziközmő szolgáltató a közüzemi szerzıdés alapján a víziközmő szolgáltatás keretében a víziközmővek teljesítıképességének mértékéig köteles a fogyasztónak ivóvizet szolgáltatni, valamint az ingatlanon keletkezı szennyvizek továbbá egyesített rendszerő szennyvízelvezetés esetén a csapadékvizek összegyőjtését, elvezetését és tisztítását elvégezni. 13/A. (1) A díjfizetés elmulasztása esetén a szolgáltató a közmőves ivóvízellátást külön jogszabály szerint a létfenntartási, közegészségügyi és katasztrófa-elhárítási vízigények meghatározott mértékő kielégítésére figyelemmel korlátozhatja, a gazdasági célú vízszolgáltatást szüneteltetheti. (2) A díjfizetés elmulasztása esetén a közmőves szennyvízelvezetés korlátozására csak akkor kerülhet sor, ha azzal egyidejőleg az ingatlanon keletkezı háztartási szennyvíz idıszakos és ártalommentes elhelyezése a közegészségügyi és környezetvédelmi elıírásoknak megfelelıen biztosítható. A korlátozás idıtartama alatt az ingatlanon keletkezı szennyvíz idıszakos és ártalommentes elhelyezésérıl a fogyasztó költségére a szolgáltató köteles gondoskodni. (3) A szolgáltató a szolgáltatás korlátozásáról vagy szüneteltetésérıl a közegészségügyi hatóságot, illetve az érintett települési önkormányzatot köteles értesíteni. (4) Az érintett települési önkormányzat az (1) bekezdés szerinti korlátozás vagy szüneteltetés idıtartama alatt ellátott, a települési önkormányzatot terhelı kötelezı víziközmő szolgáltatás költségét a szolgáltatónak köteles megtéríteni. 13/B. (1) Amennyiben a településen a közmőves ivóvízellátás kiépült és mőszakilag rendelkezésre áll, az érintett ingatlan tulajdonosa ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik köteles a házi ivóvízhálózatot a vízellátó rendszerre bekötni és az ivóvíz-szolgáltatást igénybe venni. 20

(2) Amennyiben a településen a közmőves szennyvízelvezetés kiépült és mőszakilag rendelkezésre áll, az érintett ingatlan tulajdonosa ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik köteles az ingatlant a házi szennyvízelvezetı hálózat útján a szennyvízelvezetı rendszerre bekötni és a szennyvízelvezetés szolgáltatást igénybe venni. (3) Az (1)-(2) bekezdés szerinti kötelezettséget kiépült, üzemelı rendszer esetén 2010. január 1-jét követı egy éven belül, víziközmő-fejlesztés esetén a víziközmő üzembe helyezésétıl számított egy éven belül teljesíteni kell. (4) Ha az érintett ingatlan tulajdonosa a víziközmő szolgáltatást a (3) bekezdésben meghatározott határidın belül nem veszi igénybe, az ingatlan bekötésére és a víziközmő szolgáltatás igénybe vételére az illetékes települési önkormányzat jegyzıje hivatalból kötelezi. (5) A jegyzı az érintett ingatlan tulajdonosát a (3) bekezdésben meghatározott határidıre való tekintet nélkül bármikor kötelezheti az ingatlan bekötésére és a víziközmő szolgáltatás igénybe vételére, ha azt a közmőpótló berendezések (ivóvízellátás, egyedi szennyvízelhelyezés) közegészségügyi, környezetvédelmi vagy vízgazdálkodási szempontból káros állapota közérdekbıl szükségessé teszi. (6) Amennyiben az érintett ingatlan tulajdonosát az (1) és (2) bekezdés szerinti kötelezettség egyaránt terheli, az (1) bekezdés szerinti kötelezettséget egy, a (2) bekezdés szerinti kötelezettséget két éven belül köteles teljesíteni. A víziközmő szolgáltatásra irányuló közüzemi szerzıdés kötelezı tartalmi elemei 13/C. (1) Az ivóvízellátásra és a szennyvízelvezetési szolgáltatására vonatkozó közüzemi szerzıdést írásba kell foglalni, és annak tartalmaznia kell: a) a szerzıdı felek nevét, címét, gazdálkodó szervezet esetén annak székhelyét, adószámát, gazdasági társaság esetén annak cégjegyzékszámát, továbbá természetes személy esetén születéskori nevét, anyja nevét, születési helyét és idejét; b) a szerzıdı felek személyében bekövetkezett változás bejelentésére vonatkozó kötelezettség elıírását; c) a szolgáltatás tárgyát, alapvetı tartalmát, a szolgáltatás mennyiségére és minıségére jellemzı adatokat; d) a szerzıdés idıbeli hatályát, a szolgáltatás megkezdésének idıpontját; e) a teljesítés helyét (fogyasztási hely); f) a szolgáltatási díj mértékét, megállapításának módját; g) a számlázás és a számla kiegyenlítésének módját; h) a mérés, illetve a mérıeszköz leolvasásának gyakoriságát; i) a szerzıdésszegés következményeit; j) a fogyasztót és szolgáltatót kölcsönösen megilletı egyéb jogokat, illetıleg terhelı kötelezettségeket; és k) gazdálkodó szervezet esetén a víziközmő-fejlesztési hozzájárulásra, annak megfizetésére vonatkozó feltételeket, kölcsönös jogokat és kötelezettségeket. 21

(2) A szolgáltató a közüzemi szerzıdés teljesítése érdekében jogosult a szerzıdés idıbeli hatálya alatt a fogyasztó (1) bekezdés szerinti adatait kezelni. (3) Amennyiben a közmőves ivóvíz-ellátási szolgáltatást, valamint szennyvízelvezetési szolgáltatást nem ugyanaz a szolgáltató nyújtja, a szolgáltatók kötelesek egymásnak a szolgáltatási díj megállapításához szükséges adatokat átadni. A szolgáltatók az adatok elıállításának költségmegosztásában kötelesek megállapodni, és azt a szolgáltatási díjba a megállapodás szerinti arányban beépíteni. A szolgáltatási díjakba beépített ilyen jellegő költség együttesen nem lehet több a szolgáltatóknál keletkezı tényleges adat-elıállítási költségnél. A víziközmő-fejlesztési hozzájárulás 13/D. (1) A gazdálkodó szervezet a) a víziközmő hálózatra általa igényelt a közszolgáltatás igénybe vételéhez szükséges bekötés megvalósítása, b) a víziközmő szolgáltatás mennyiségének - a közüzemi szerzıdésben meghatározott mennyiséghez képest - általa igényelt növelése, vagy c) a víziközmő szolgáltatás minıségének - a közüzemi szerzıdésben meghatározotthoz képest - általa igényelt javítása esetén a víziközmő szolgáltató részére a (3) bekezdés kivételével víziközmő-fejlesztési hozzájárulást fizet. (2) A víziközmőfejlesztési-hozzájárulás mértékét a víziközmő szolgáltató a külön jogszabályban meghatározottakat figyelembe véve állapítja meg. (3) Nem kell víziközmő-fejlesztési hozzájárulást fizetni a lakásszövetkezetnek, valamint az önkormányzatnak a tulajdonában lévı lakóépület elhelyezésére szolgáló ingatlan tekintetében. (4) A víziközmő-fejlesztési hozzájárulás kizárólag víziközmő-fejlesztésre fordítható. (5) 2010. január 1-jét követıen víziközmő-fejlesztési hozzájárulásból megvalósuló víziközmő fejlesztés eredményeként megvalósuló víziközmővet az üzembe helyezés idıpontjával térítésmentesen állami vagy önkormányzati tulajdonba kell adni. A víziközmő térítésmentes átadása nem minısül ellenérték fejében teljesített termékértékesítésnek. 6. (1) A Vgtv. 15/B. (1) bekezdése helyébe a következı rendelkezés lép: 15/B. (1) A vízhasználónak a vízkészletjárulékot a) 5,00 forint/m 3 alapjárulék, b) ha a vízjogi engedélyben meghatározott vízmennyiséget - az egyes külön megjelölt idıszakra is tekintettel 5 %-nál nagyobb mértékben túllépi, a teljes többletmennyiség után 10,90 forint/m 3 alapjárulék, c) ha a vízjogi engedélyköteles a tevékenységet engedély nélkül folytatja (a továbbiakban: engedély nélküli vízhasználat), 35,00 forint/m 3 alapjárulék figyelembevételével, a befizetés összegét meghatározó, külön jogszabályban elıírt - az igénybe vett vízmennyiség meghatározásának 22

módjától, a vízhasznosítás és a vízkészlet jellegétıl, továbbá az adott térség vízkészlet-gazdálkodási helyzetétıl függı - szorzószámok alkalmazásával, a ténylegesen igénybe vett vízmennyiség alapján kell kiszámítania. (2) A Vgtv. 15/B. (4) bekezdése helyébe a következı rendelkezés lép: (4) Az üzemi fogyasztónak a vízkészletjárulékot 15,60 forint/m 3 járulék alapján a ténylegesen igénybe vett vízmennyiség után kell kiszámítania. (3) A Vgtv. 15/C. (1) bekezdés felvezetı szövege helyébe a következı rendelkezés lép: (1) Mentesül a vízhasználó a vízkészletjárulék megfizetésének kötelezettsége alól (4) A Vgtv. 15/C. (1) bekezdés l) pontja helyébe a következı rendelkezés lép: l) külön jogszabály szerint elrendelt aszály esetén az öntözési, rizstermelési vízhasználatok vonatkozásában. (5) A Vgtv. 15/C. (2) bekezdése helyébe a következı rendelkezés lép: (2) A vízkészletjárulék fizetési kötelezettség alóli mentesítés nem érinti a vízhasználatra vonatkozó bejelentési és nyilatkozattételi kötelezettséget. (6) A Vgtv. 15/E. (1)-(2) bekezdése helyébe a következı rendelkezések lépnek: 15/E. (1) A vízhasználó és az üzemi vízfogyasztó a bejelentkezésen és befizetésen túl köteles az illetékes vízügyi hatóság részére nyilatkozatot adni a) a tényleges vízigénybevételérıl, a fizetési kötelezettség alapadatairól, kiszámításáról, a 15/D. (1)-(3) bekezdéseiben elıírt határidıben, valamint a negyedéves befizetési kötelezettség körébe esı vízhasználó az éves adatokról összevontan is, a tárgyévet követı hó 15. napjáig, az e célra szolgáló adatlapon, a befizetett összegek jogcímeirıl pedig a teljesítés (átutalási) bizonylatán, b) az üzemi fogyasztó részére lekötött vízmennyiségekrıl a tárgyévet követı hónap 15. napjáig az e célra szolgáló adatlapon. (2) A vízkészletjárulék-fizetés bizonylatait a vízügyi hatóság ellenırzi. Ha a fizetésre kötelezett a bejelentkezési, a nyilatkozattételi, a nyilvántartási, illetıleg a vízkészletjárulék- és pótlékbefizetési kötelezettségének nem tesz eleget, a (3) bekezdésben foglalt eltéréssel az adózás rendjérıl szóló törvényt kell alkalmazni. A vízügyi hatóság a vízkészletjárulékot érintı eljárásokban adóhatóságként jár el. 7. A Vgtv. 20-21 -ai helyébe a következı rendelkezések lépnek: 20. (1) Az ingatlan tulajdonosa (használója) köteles tőrni, hogy a vizek és a közcélú vízilétesítmények kezelésére jogosult és köteles személyek (tulajdonos, vagyonkezelı, illetıleg az üzemeltetést, fenntartást egyéb jogviszony alapján ellátók) a vizek és egyes közcélú vízilétesítmények mentén a külön jogszabályban meghatározottaknak megfelelıen - az azokkal kapcsolatos, az ingatlan rendeltetésszerő használatát nem akadályozó vízgazdálkodási 23

szakfeladataikat ellássák. E tevékenységgel okozott károkat a vizek és a közcélú vízilétesítmények kezelésére jogosult és köteles személyek a Ptk. szabályai szerint kötelesek megtéríteni. (2) Az ingatlan tulajdonosa (használója) köteles tőrni, hogy - a vízügyi hatóság határozatával alapított vízellátási, vízelvezetési szolgalom vagy más használati jog (továbbiakban: közérdekő használati jog) alapján ingatlanán közcélú vízilétesítményt helyezzenek el, azt üzemeltessék, az ehhez szükséges vízimunkákat elvégezzék, ha a) a közérdekő használati jog, illetıleg annak gyakorlásához szükséges vízilétesítmény megvalósítása és üzemeltetése, vízimunka elvégzése az ingatlan rendeltetésszerő használatát nem zárja ki, b) a vízilétesítmény egyéb ingatlanon, illetıleg közterületen történı elhelyezésére nincs mód, vagy az aránytalan költséggel járna, c) a közcélú vízilétesítmények rendeltetése, célja kizárólag az adott földrészlet igénybevételét teszi szükségessé (például: figyelıkút). (3) A közérdekő használati joggal kapcsolatban keletkezett kárt az ingatlan tulajdonosának (használójának) a kártalanításra vonatkozó általános szabályok szerint - meg kell téríteni. (4) Ha a közcélú vízilétesítmény az ingatlan rendeltetésszerő használatát kizárja vagy jelentıs mértékben akadályozza, a vízilétesítmény építtetıje az ingatlan feletti rendelkezési jogot köteles megszerezni, illetve a vízilétesítmény megvalósításával érintett ingatlan tulajdonosa külön jogszabályban meghatározottak szerint az ingatlan kisajátítását kérheti. 21. Az ingatlan tulajdonosa (használója) köteles tőrni, hogy a földrészlet fekvése szerint illetékes vízügyi hatóság határozata alapján az ingatlanát árvízi tározóként kijelöljék. Az árvízi tározó területének kijelöléséhez szükséges feltételeket a Kormány rendeletben határozza meg. 8. A Vgtv. 28-31. -ai helyébe a következı rendelkezések lépnek: 28. (1) Vízjogi engedély szükséges jogszabályban meghatározott kivételektıl eltekintve - a vízimunka elvégzéséhez, illetve vízilétesítmény megépítéséhez, átalakításához (létesítési engedély), továbbá annak használatbavételéhez, üzemeltetéséhez, valamint minden vízhasználathoz (üzemeltetési engedély) és a vízilétesítmény megszüntetéséhez (megszüntetési engedély). (2) Amennyiben a vízilétesítményt engedély nélkül vagy engedélytıl eltérıen építették meg, alakították át, vízimunkát engedély nélkül vagy engedélytıl eltérıen végeztek, a vízügyi hatóság arra fennmaradási engedélyt ad, ha egyébként a 29. -ban meghatározott feltételek fennállnak. Ha a vízilétesítményt engedély nélkül vagy engedélytıl eltérıen szüntették meg, a vízügyi hatóság annak elfogadásáról külön határoz. (3) Elvi vízjogi engedély kérhetı a vízjogi engedélyezési kötelezettség alá tartozó vízhasználat, vízimunka és vízilétesítmény mőszaki tervezéséhez. 29. (1) Vízjogi engedélyt a hatóság az elıírt feltételek megléte esetén csak abban az esetben adhat ki, ha a vízilétesítmény, a vízimunka, illetve a vízhasználat: 24

a) nem veszélyezteti a vízkészlet védelméhez főzıdı érdekeket; b) megfelel a vízimunkára, a vízilétesítmények, víziközmővek megvalósítására, átépítésére és megszüntetésére, valamint üzemeltetésére és a vízhasználatok gyakorlására kiadott vízgazdálkodási, mőszaki és biztonsági elıírásoknak, a vízháztartás, vízminıség, felszín alatti és felszíni vizek védelmével összefüggı egyéb szabályozásnak; c) megfelel a regionalitás elvének, illetve a külön jogszabályban foglalt elıírásoknak. (2) Vízjogi engedély csak abban az esetben adható ki, ha a kérelemben meghatározott vízigény kielégíthetı. (3) Ha vízimunka elvégzése vagy vízilétesítmény megépítése, átalakítása, illetve a vízhasználat engedély nélkül vagy az engedélytıl eltérıen történt, az üzemeltetési engedély kiadása megtagadható, illetve visszavonható. (4) Amennyiben a vízügyi hatóság - a jogszabályban meghatározottak szerint lefolytatott eljárás eredményeként - a 28. (2) bekezdésében meghatározott tényállást megállapítja, az engedélyest - a szükséghelyzet vagy a vizek kártételeinek, illetve károsodásának elhárításával összefüggı, egyéb halaszthatatlan beavatkozások kivételével - vízgazdálkodási bírság megfizetésére kell kötelezni. A bírság az engedély nélkül létrehozott építmény értékének 30 %-áig, engedély nélküli vízimunka vagy vízhasználat esetén a mindenkori szabálysértési felsı értékhatár ötszöröséig terjedhet. A bírság összege a vízügyi hatóságot illeti. 30. (1) A vízjogi engedélyt (ideértve az elvi engedélyt is) - a 30/A-30/B., valamint a 30/D. - okban meghatározottaknak megfelelıen - hivatalból vagy kérelemre a hatóság módosíthatja és vissza is vonhatja. (2) A vízjogi engedély módosításánál, visszavonásánál és a tevékenység szüneteltetésénél a vízjogi engedély kiadására vonatkozó szabályok az irányadók. (3) Vízilétesítmény megépítése, átalakítása, megszüntetése, vízimunka elvégzése, vízhasználat gyakorlása során, továbbá vízilétesítmény üzemeltetésével vagy a vízjogi engedély módosításával, visszavonásával másnak okozott károkért - ha a vízügyi hatóság engedélye egyébként jogszerően nem tagadható meg - kártalanítással tartozik az, akinek érdekét a vízimunka, vízilétesítmény, vagy vízhasználat, illetve az arra vonatkozó engedély módosítása szolgálja. (4) A vízjogi engedély módosításával vagy visszavonásával hivatalból megtett intézkedésekkel összefüggésben keletkezett kárért nem jár kártalanítás, ha az intézkedéseket a) a közérdek, különösen a vízgazdálkodási, a közegészségügyi, a környezet- és természetvédelmi érdek, b) a vizek mennyiségének és minıségének természetes vagy egyéb elháríthatatlan okokból történı megváltozása indokolja. 30/A. A vízjogi engedély az engedélyes kérelmére - az engedély kiadásánál irányadó jogszabályi elıírásokra is figyelemmel - módosítható, amennyiben: a) az engedélyes a vízilétesítményt át akarja alakítani, vagy az engedélyben meghatározott mőszaki megoldástól eltérıen kívánja megterveztetni, megépíteni, illetıleg üzemeltetni, továbbá a vízhasználatot az engedélytıl eltérı módon (mértékben) kívánja gyakorolni; 25