A Sárospataki Mandulás (HUBN20075) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terv tervezete

Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa A Sárospataki Mandulás (HUBN20075) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terv tervezete Jósvafő 2013 1

Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság Ügyfél Zöld Akció Egyesület Partner Szakmai koordinátor Dr. Boldogh Sándor Zsólyomi Tamás Vezető szakértők Farkas Tünde Fasimon János Krajnyák Cecília Közreműködő szakértők Barati Sándor Barati Balázs Farkas Emese Farkas Tünde Farkas Roland Huber Attila Hudák Katalin Kiss József Tóth Viktor Spéder Ferenc Visnyovszky Tamás Virók Viktor Zsólyomi Tamás Ez a dokumentáció a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény értelmében szerzői jogvédelem alatt áll. A dokumentáció nyilvános, a megfelelő hivatkozások mellett szabadon felhasználható és terjeszthető! 2

Tartalomjegyzék I. Natura 2000 fenntartási terv...5 1. A terület azonosító adatai...6 1.1.Név...6 1.2.Azonosító kód...6 1.3.Kiterjedés...6 1.4.A kijelölés alapjául szolgáló fajok és/vagy élőhelyek...6 1.4.1.Jelölő élőhelyek...6 1.4.2.Jelölő fajok:...6 1.5.Érintett települések...6 1.6.Egyéb védettségi kategóriák...6 1.7.Tervezési és egyéb előírások...7 1.7.1.Természetvédelmi kezelési terv...7 1.7.2.Településrendezési eszközök...7 1.7.3.Körzeti erdőtervek és üzemtervek...7 1.7.4.Körzeti vadgazdálkodási tervek és üzemtervek...7 1.7.5.Halgazdálkodási tervek...7 1.7.6.Vízgyűjtő-gazdálkodási terv...7 1.7.7.Egyéb tervek...7 1.7.8.Jogerős engedélyek...7 2. Veszélyeztető tényezők...8 3. Kezelési feladatok meghatározása...9 3.1. Természetvédelmi célkitűzés, a terület rendeltetése...9 3.2. Kezelési javaslatok...9 3.2.1. Élőhelyek kezelése...9 Élőhelyrekonstrukció és élőhelyfejlesztés...17 3.2.3. Fajvédelmi intézkedések...17 3.2.4. Kutatás, monitorozás...18 3.3. A kezelési javaslatok megvalósításának lehetséges eszközei a jogi háttér és a tulajdonviszonyok függvényében...18 3.3.1. Agrártámogatások...18 3.3.2. Pályázatok...18 3.3.3. Egyéb...18 3.4. A terv egyeztetési folyamatának dokumentációja...19 3.4.1. Felhasznált kommunikációs eszközök...19 3.4.2. A kommunikáció címzettjei...21 3.4.3. Egyeztetés hatósági és területi kezelő szervekkel...24 II. A Natura 2000 fenntartási terv készítését megalapozó dokumentáció...25 1. A tervezési terület alapállapot jellemzése...26 1.1.Környezeti adottságok...26 1.1.1.Éghajlati adottságok...26 1.1.2.Vízrajzi adottságok...26 1.1.3.Talajtani adottságok...26 1.2.Természeti adottságok...27 1.2.1.A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű élőhelyek...27 1.2.2.A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű növényfajok...30 1.2.3.A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű állatfajok...30 1.2.4.A tervezési területen előforduló egyéb jelentős fajok...31 1.3.Területhasználat (...32 1.3.1.Művelési ág szerinti megoszlás...32 3

1.3.2.Tulajdoni viszonyok...32 1.3.3.Területhasználat és kezelés...32 2. Felhasznált irodalom...33 3. Térképek...34 4

I. Natura 2000 fenntartási terv 5

1. A terület azonosító adatai 1.1. Név Tervezési terület neve: Sárospataki Mandulás 1.2. Azonosító kód Tervezési terület azonosítója: 1.3. Kiterjedés Tervezési terület kiterjedése: HUBN 20075 8,59 ha 1.4. A kijelölés alapjául szolgáló fajok és/vagy élőhelyek 1.4.1. Jelölő élőhelyek 6190* Pannon sziklagyepek (Stipo-Festucetalia pallentis) 6240* Szubpannon sztyeppék 1.4.2. Jelölő fajok: Nincs ilyen faj. 1.5. Érintett települések A tervezési terület által érintett helyrajzi számok listáját az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendeletet tartalmazza. Település Érintett terület (ha) Sárospatak 8,59 100 Település területének érintettsége (%) 1.6. Egyéb védettségi kategóriák Típus Kód Név Kiterjedés Helyi jelentőségű védett terület történeti táj 4/44/T T/84 Sárospataki Mandulás növényvilága 6,7 ha A tokaj-hegyaljai történelmi borvidék történeti táj Védetté nyilvánító jogszabály száma 24/2007. (X.1) KvT. rendelet 5/2012. (II. 7.) NEFMI rendelet szerint. világörökség terület Tokaji Történelmi Borvidék világörökség terület 6

1.7. Tervezési és egyéb előírások 1.7.1. Természetvédelmi kezelési terv Természetvédelmi kezelési terv idáig nem készült a területre vonatkozóan. A helyi védettséget fenntartó képviselőtestületi rendelet tartalma szerint az 1995. évi LIII. törvény és a 1996. évi LIII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. 1.7.2. Településrendezési eszközök Településrendezési eszközök Sárospatak Településrendezési Terve: Többször módosított 11/2002. (VII.4.) Önkormányzati Rendelet 1.7.3. Körzeti erdőtervek és üzemtervek A területen nincs üzemtervezett erdő. 1.7.4. Körzeti vadgazdálkodási tervek és üzemtervek Zemplén Hubertus Vadásztársaság (3950 Sárospatak Nagy Lajos út 7.) mint vadgazdálkodó éves vadgazdálkodási terve: Érv: 2013. március 1. 2014. február 28. Jóváhagyta: B.-A.-Z. megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatóság, Miskolc Blaskovics u. 24. A II/3 Zempléni Nagyvadas Vadgazdálkodási körzet 10 éves körzeti vadgazdálkodási terve. Érvényesség: 2007-2017. Jóváhagyta: Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Miniszter. 1.7.5. Halgazdálkodási tervek Irreleváns. 1.7.6. Vízgyűjtő-gazdálkodási terv Irreleváns. 1.7.7. Egyéb tervek - 1.7.8. Jogerős engedélyek - 7

2. Veszélyeztető tényezők Kód C 01.04.01. Veszélyeztető tényező neve Jelentősége Érintett terület nagysága (%) Milyen jelölő élőhelyre vagy fajra és milyen módon gyakorol hatást? Felszíni bányászat L 10 A sziklagyepet megszünteti, leánykökörcsint populációt kipusztíthatja. J 01.01. Leégés/leégetés L 30 A sztyepprétek struktúráját megváltoztatja. K02.01. Szukcesszió H 60 A sztyeprétek cserjésedését és erdősödését okozza. 8

3. Kezelési feladatok meghatározása 3.1. Természetvédelmi célkitűzés, a terület rendeltetése Rendeltetés: A szubpannon sztyepprétek, sziklagyepek és a bennük élő jelölő faj Pulsatilla grandis - valamit egyéb védett fajok populációinak és élőhelyeinek megőrzése, fenntartása. Célkitűzések: A szubpannon sztyeppéken, a védett sztyeppfajok állományát veszélyeztető mértékű cserjésedés esetén kismértékű, szelektív cserjeirtás végzendő a védett cserjefajok meghagyásával. A területen megjelenő akác, esetleg egyéb idegenhonos növényfajok egyedei eltávolítása, a terület helyreállítása. A szubpannon sztyeppéken a cserjésedés megakadályozása céljából rendszeres gyepfenntartó kezelés megszervezése. Az antropogén hatásra kialakuló tűzesetek megelőzése. A tájkép és az élőhely megváltoztatásával, rongálásával járó tevékenységek és területhasználat megakadályozása, a tájkép, mint világörökség terület megőrzése. A védett és jelölő fajok populációdinamikai vizsgálata. 3.2. Kezelési javaslatok 3.2.1. Élőhelyek kezelése Gyepek esetében legfontosabb feladat a nyílt, invázív és gyomfajoktól mentes, természetes növénytakaróval fedett élőhelyek megőrzése, fenntartása. Ezen cél elérése érdekében elengedhetetlen antropogén hatásra kialakuló gyakori tűzeseteket megelőzése, a megfelelő és kímélő agrotechnika kiválasztása, a jelölő fajok életmenetét, virágzását, észkelését és fiókanevelését figyelembe vevő kaszálási időpont megválasztása és a túllegeltetés elkerülése. A NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X. 18.) Korm. rend. előírásai kötelező érvényűek. Ezen előírásokat (Gy5, Gy6, Gy16, Gy 36, Gy83, Gy84, Gy85, Gy, 87, Gy93, Gy115) külön nem jeleztük a részletes javaslatok között. A 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 4. 5. pontja alapján (5) A fenntartási terv a Natura 2000 terület kezelésére vonatkozó javaslatokat, valamint ezek megvalósításának lehetséges eszközeit tartalmazza, és jogszabály eltérő rendelkezése hiányában kötelező földhasználati szabályokat nem állapít meg. KE-1 kezelési egység (1) Meghatározás: 6190 Pannon sziklagyepek[ 1 ] (Minuartio-Fetucetum pallentis és Poëtum scabrae); G3 Szilikát sziklagyepek[ 2 ] (2) Érintett földrészletek: Sárospatak 769/1b és c alrészletek. 1 Natura 2000 (közösségi jelentőségű) élőhely kódja és neve 2 Á -NÉR élőhely kódja és neve 9

(3) Gazdálkodási jellegű kezelési, fenntartási javaslatok: Kód Tevékenység formája (előírás/javaslat) gyepterületekre vonatkozó előírások GY21 javasolt mg-i műveletek Legeltetés és kaszálás tilos, a területet kezeletlenül kell fenntartani. A kezelési egységbe tartozó élőhelyfoltok speciális élőhely-rekonstrukciós munkákat nem igényelnek. A terület égetését kell megakadályozni és a taposási kárt minimalizálni. KE-2 kezelési egység (1) Meghatározás: 6240 Szubpannon lejtősztyeppek és sziklafüves lejtők 1 ; H3a Lejtőgyepek egyéb kemény alapkőzeten 2 (2) Érintett földrészletek: Sárospatak 0796/1b, 0771/2c, 0771/3b, 0771/3c, 0771/6b (3) Gazdálkodási jellegű kezelési, fenntartási javaslatok: Kód GY01 Tevékenység formája (előírás/javaslat) korlátozva javasolt mg-i műveletek gyepterületekre vonatkozó előírások Felülvetés nem megengedett. Támogatási rendszerbe illeszthetőség GY02 korlátozva javasolt mg-i műveletek Vegyszeres gyomirtás nem megengedett. GY03 korlátozva javasolt mg-i műveletek Műtrágyázás nem megengedett. GY07 korlátozva javasolt mg-i műveletek Szerves trágyázás nem megengedett. GY09 korlátozva javasolt mg-i műveletek Fogasolás nem megengedett. GY10 korlátozva javasolt mg-i műveletek Tárcsázás nem megengedett. GY11 korlátozva javasolt mg-i műveletek Hengerezés nem megengedett. GY13 korlátozva javasolt mg-i műveletek Kiszántás nem megengedett. GY15 korlátozva javasolt mg-i műveletek Tűzpászták létesítése nem megengedett. 10

GY16 korlátozva javasolt mg-i műveletek A gazdálkodási tevékenység során a gyepfelszín maradandó károsítása tilos. GY22 javasolt mg-i műveletek Legeltetéssel és/vagy kaszálással történő hasznosítás. (Legeltetés csak területi és időbeni korlátozással elképzelhető.) GY26 javasolt mg-i műveletek Inváziós fásszárúak mechanikus irtása kötelező. GY28 javasolt mg-i műveletek A gyepek cserjésedését meg kell akadályozni, azonban a szórtan jelentkező őshonos cserjék megőrzésére törekedni kell. GY29 javasolt mg-i műveletek Cserjeirtás csak szeptember 1. és február 28. közötti időszakban lehetséges. GY31 javasolt mg-i műveletek A cserjeirtás megkezdésének időpontját legalább 5 nappal korábban írásban a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságnak be kell jelenteni, valamint a meghagyásra szánt cserjéket cserjefoltokat a működési terület szerint érintett NPI-gal egyeztetni kell. GY32 javasolt mg-i műveletek A működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság általi kijelölésüket követően a fajgazdag, vagy védett fajokat tartalmazó cserjés foltokat nem szabad eltávolítani. GY36 a legeltetéssel kapcsolatban javasolt és korlátozási előírások A terület túllegeltetése tilos. GY44 a legeltetéssel kapcsolatban javasolt és korlátozási előírások A legeltetési sűrűséget a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetni szükséges. 11

GY45 a legeltetéssel kapcsolatban javasolt és korlátozási előírások A legeltetés április 24. és október 31. között lehetséges. Gy57 a legeltetéssel kapcsolatban javasolt és korlátozási előírások Villanypásztor csak a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság írásos véleménye alapján alkalmazható. GY68 a legeltetéssel kapcsolatban javasolt és korlátozási előírások Legeltethető állatfaj: juh. Csak a nemzeti parkkal egyeztetett természetvédelmi szempontból kevésbé érzékeny területeken. GY75 kaszálás Kaszálás augusztus 1. után lehetséges. GY80 kaszálás A gyepet évente csak egyszer lehet kaszálni. (Ha a terület nincs legeltetve!!) GY87 kaszálás Szénát a kaszálást követően 1 hónapon belül le kell hordani a területről. GY94 kaszálás 10-15% kaszálatlan terület meghagyása parcellánként. GY99 kaszálás A kaszálatlan területet évente más helyen kell kialakítani. GY115 kaszálás Az inváziós és termőhely idegen fajok megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni, állományuk visszaszorításáról mechanikus védekezéssel vagy speciális növényvédő szer kijuttatásával kell gondoskodni, ezen a technológián túl egyéb vegyszerhasználat tilos. VA03 vadászat A területen szóró, vadetető, sózó, a vegetációs időszakban erdei rakodó 12

létesítése tilos. KE-3 kezelési egység (1) Meghatározás: 6210 Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (Festuco-Brometalia) 1 ; H4 Félszáraz irtásrétek és erdősztyeprétek 2 (2) Érintett földrészletek: 0771/6a, 0771/6c, 0771/6d (3) Gazdálkodási jellegű kezelési, fenntartási javaslatok: K Kód GY01 Tatási rendszerbe illeszthetőség Tevékenység formája (előírás/javaslat) korlátozva javasolt mg-i műveletek gyepterületekre vonatkozó előírások Felülvetés nem megengedett. Támogatási rendszerbe illeszthetőség GY02 korlátozva javasolt mg-i műveletek Vegyszeres gyomirtás nem megengedett. GY03 korlátozva javasolt mg-i műveletek Műtrágyázás nem megengedett. GY07 korlátozva javasolt mg-i műveletek Szerves trágyázás nem megengedett. GY09 korlátozva javasolt mg-i műveletek Fogasolás nem megengedett. GY10 korlátozva javasolt mg-i műveletek Tárcsázás nem megengedett. GY11 korlátozva javasolt mg-i műveletek Hengerezés nem megengedett. GY13 korlátozva javasolt mg-i műveletek Kiszántás nem megengedett. GY15 korlátozva javasolt mg-i műveletek Tűzpászták létesítése nem megengedett. GY16 korlátozva javasolt mg-i műveletek A gazdálkodási tevékenység során a gyepfelszín maradandó károsítása tilos. GY22 javasolt mg-i műveletek Legeltetéssel és/vagy kaszálással történő hasznosítás. 13

GY24 javasolt mg-i műveletek A gyepek természetvédelmi szempontú égetése csak a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság egyedi írásos véleménye alapján történhet. GY26 javasolt mg-i műveletek Inváziós fásszárúak mechanikus irtása kötelező. GY28 javasolt mg-i műveletek A gyepek cserjésedését meg kell akadályozni, azonban a szórtan jelentkező őshonos cserjék megőrzésére törekedni kell. GY29 javasolt mg-i műveletek Cserjeirtás csak szeptember 1. és február 28. közötti időszakban lehetséges. GY31 javasolt mg-i műveletek A cserjeirtás megkezdésének időpontját legalább 5 nappal korábban írásban a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságnak be kell jelenteni, valamint a meghagyásra szánt cserjéket cserjefoltokat a működési terület szerint érintett NPI-gal egyeztetni kell. GY32 javasolt mg-i műveletek A működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság általi kijelölésüket követően a fajgazdag, vagy védett fajokat tartalmazó cserjés foltokat nem szabad eltávolítani. GY36 a legeltetéssel kapcsolatban javasolt és korlátozási előírások A terület túllegeltetése tilos. GY44 a legeltetéssel kapcsolatban javasolt és korlátozási előírások A legeltetési sűrűséget a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetni szükséges. 14

GY45 a legeltetéssel kapcsolatban javasolt és korlátozási előírások A legeltetés április 24. és október 31. között lehetséges. Gy57 a legeltetéssel kapcsolatban javasolt és korlátozási előírások Villanypásztor csak a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság írásos véleménye alapján alkalmazható. Gy57 GY68 a legeltetéssel kapcsolatban javasolt és korlátozási előírások Legeltethető állatfaj: juh. GY80 kaszálás A gyepet évente csak egyszer lehet kaszálni. (Ha a terület nincs legeltetve!!) GY87 kaszálás Szénát a kaszálást követően 1 hónapon belül le kell hordani a területről. GY94 kaszálás 10-15% kaszálatlan terület meghagyása parcellánként. GY99 kaszálás A kaszálatlan területet évente más helyen kell kialakítani. GY115 kaszálás Az inváziós és termőhely idegen fajok megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni, állományuk visszaszorításáról mechanikus védekezéssel vagy speciális növényvédő szer kijuttatásával kell gondoskodni, ezen a technológián túl egyéb vegyszerhasználat tilos. VA03 vadászat A területen szóró, vadetető, sózó, a vegetációs időszakban erdei rakodó létesítése tilos. 15

KE-5 kezelési egység (Szántók) A területen található kisparcellás szántókon a természetkímélő gazdálkodás előtérbe helyezésével elősegíthető a jelölő élőhelyek és védett értékek fennmaradása. Kód SZ04 SZ10 SZ11 SZ12 SZ13 SZ14 SZ17 SZ21 SZ25 SZ34 SZ37 SZ43 Tevékenység formája (előírás/javaslat) betakarítás környezetvédelem környezetvédelem környezetvédelem környezetvédelem növényvédelem növényvédelem növényvédelem növényvédelem tápanyag utánpótlás tápanyag utánpótlás vetésváltás Szántóterületekre vonatkozó előírások Pillangósok esetén természetkímélő kaszálás, vadriasztó lánc használata kötelező. Trágya, műtrágya: természetes vizektől mért 200 m-en belül trágya, műtrágya nem deponálható. Szalma, széna: szalma, széna depóniát és bálát (különösen a felszíni vizektől mért 200 m távolságon belül és ártéren) a területről 30 napon belül le kell hordani. Egyéb szerves hulladék (szár, levél, cefre): cefre mésszel keverve talajjavítás céljából csak engedéllyel helyezhető ki. Szántóföldön trágyaszarvas kialakítása tilos. SZ46 agrotechnika Melioráció tilos. SZ56 élőhely-rekonstrukció A parcella szélein legalább 3 m széles növényvédőszer mentes táblaszegélyt kell hagyni, ahol szükség esetén mechanikai gyomirtást kell végezni. Természetközeli állapotú erdőtervi jellel ellátott láperdő és keményfás ligeterdő, illetve vizes élőhely szélétől számított 50 m- es sávban szántóföldi növénytermesztés során kemikáliák és bioregulátorok nem alkalmazhatók. Légi kivitelezésű növényvédelem és tápanyag-utánpótlás tilos. Rovarölő szerek nem alkalmazhatók. Istállótrágya kijuttatásának mértéke, éves átlagban nem haladhatja meg a 100 q/ha-t. Tápanyag-utánpótlást csak szerves trágyával lehet végezni. Fás szárú és lágy szárú energetikai ültetvény telepítése tilos. Mezőgazdasági földterület első erdősítése. Támogatási rendszerbe illeszthetőség 16

SZ57 élőhely-rekonstrukció Agrár-erdészeti rendszerek kialakítása. SZ58 élőhely-rekonstrukció Őshonos fafajokból és cserjefajokból álló erdő telepítése, korábbi erdőterületen lehetséges. SZ63 gyepesítés részleletes előírásai Tájidegen fűmagkeverékkel történő vetés tilos. SZ68 egyéb A parcella körül természetes talajvédelmet szolgáló táblaszegély fenntartása, illetve telepítése, amelynek őshonos cserjékből vagy fákból álló sövény, illetve fasor kell legyen. A táblaszegély inváziós cserje és fafajoktól való mentességét, kizárólag mechanikai eszközökkel, biztosítani kell. KE-6 kezelési egység (kivett út és bánya) Vegyszeres gyomirtás és bányanyitás nem megengedett. Gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok A területen újabb bányatelek nem fektethető, valamint bányanyitás nem támogatható. A területen új aszfaltozott utak nyomvonalát lehetőség szerint a Natura 2000 területen kívülre, vagy meglévő utak nyomvonalára lehet tervezni, de minden esetben az Igazgatósággal előzetesen egyeztetni szükséges. Natura területen szennyvíz-tisztítótelepek elhelyezésére lehetőség szerint ne kerüljön sor, élővíztől számított 500 m-en belül pedig semmiképpen nem elfogadható. Távközlési tornyok, nagyméretű reklámtáblák elhelyezése nem javasolható a területen. Szeméttelepek elhelyezése csak Natura 2000 területen kívül lehetséges. A turisztikai célú fejlesztéseket turistautakat, pihenőket, kilátótornyokat minden esetben egyeztetni kell az igazgatósággal. Minden gazdálkodáshoz köthető és gazdálkodáshoz nem köthető javaslat szükséges a kiemelkedő egyetemes érték megőrzése szempontjából is. Élőhelyrekonstrukció és élőhelyfejlesztés Az Igazgatóság 10 éves fejlesztési tervében nem szerepel. 3.2.3. Fajvédelmi intézkedések Jelenleg nincs a Pulsatilla grandis és Eriogaster catax fajokra központilag készített fajmegőrzési terv. A megőrzendő fajok esetében az élőhelykezelési előírások maximális betartása biztosítja a hosszútávú fennmaradást. 17

3.2.4. Kutatás, monitorozás A területen jelenleg 4 db Natura 2000 monitoring mintapont van, így az előforduló élőhelyek mindegyike reprezentált. A területen két Pulsatilla faj is előfordul, melyek hibridizációjának vizsgálata elengedhetetlenül szükséges. A területet rendszeresen égetik, ezért az égetés hatásainak vizsgálatát is szükségesnek tartjuk. A cserjésedés kontrolálására legalább 5 évente a cserjésedés mértékének előrehaladását térképezni szükséges. 3.3. A kezelési javaslatok megvalósításának lehetséges eszközei a jogi háttér és a tulajdonviszonyok függvényében 3.3.1. Agrártámogatások A tervezési területen a jelenlegi agrártámogatási rendszer alapját az egységes területalapú támogatás (SAPS) és a gyep illetve szántó területeken az Európai Vidékfejlesztési Alapból lehívható (EMVA) Natura 2000 támogatások adják. A terület a Bodrogközi ÉTT része. 4 MEPAR blokk érinti. (F4AQW-P-11, F574W-1-11, F54QW-J-11, F5HJW-P-11). Jelenleg a területből kb. 1,5 ha nem támogatható különböző okok miatt (cserjés, felhagyott bánya, sziklás meredek terület stb.) Natura 2000 kifizetések a 269/2007 (X.18.) Korm. rendelet által meghatározott feltételek betartása mellett kérhetők, ez kizárólag gyep hasznosítású területek esetében van hatályban. A gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatást a 128/2007. (X.31) FVM rendelet szabályozza. Az ebben foglalt a feltételeknek a betartása nem csak a Natura 2000 területekre, hanem a SAPS támogatásokra is vonatkozik. A Natura 2000 gyepterületek esetében viszont ezen, valamint a 269/2007. (X.18.) és a 275/2004. (X.8.) Korm. rendeletben megfogalmazott földhasználati szabályokat abban az esetben is be kell tartani, ha a földhasználó nem igényel a területén támogatást. A SAPS (Single Area Payment Scheme), azaz egységes területalapú támogatás hazánkban azokra a gyep és szántó területekre igényelhető, melyek a MePAR rendszerben támogatható területként vannak nyilvántartva. A gazdálkodónak az összes bejelentett területét a helyes mezőgazdasági gyakorlatnak megfelelően kell művelnie és megfelelő környezetei állapotban kell tartania. Ezeknek a feltételeknek a teljesítését a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH), külön megállapodás alapján az illetékes szakhatóságok bevonásával térinformatikai módszerekkel, helyszíni bejárással ellenőrzi. 3.3.2. Pályázatok A tervezési területet jelenleg egyetlen futó pályázat sem érinti. 3.3.3. Egyéb A terület jelenleg nagyobb részben az önkormányzat tulajdonában és magánkézben van. Javaslatot lehet tenni a hulladékmentesítés és a szelektív cserjeirtás közmunkásokkal történő elvégzésére. 18

3.4. A terv egyeztetési folyamatának dokumentációja 3.4.1. Felhasznált kommunikációs eszközök A kommunikáció eddig megvalósult tevékenységei, alkalmazott eszközei 2013 februárjában összegyűjtöttük a területen érintett célcsoportok többségének elérhetőségeit, mely a tervezési folyamat során még újabb érintettekkel bővült. 2013 márciusától megkezdtük a fontosabb célcsoportok, kulcsérintettek megkeresését. E-mailen vagy postai úton tájékoztató levelet küldtünk ki 7 érintett számára, melyben tájékoztattuk őket a fenntartási tervek tervezési folyamatáról, céljáról, kommunikációjáról, a tervezett fórumokról, információs anyagokról, arról, milyen módon nyílik lehetőségük észrevételeket és javaslatokat tenni (önkormányzati kifüggesztés, fórumok, honlap, levélben vagy e-mailen megküldött észrevételek), valamint együttműködésüket kértük az egyeztetési folyamatban. A tájékoztató levéllel együtt egy kérdőívet is eljuttattunk hozzájuk, melyben célcsoportonként eltérő célzott tartalommal a Natura 2000 programmal és az adott site-tal kapcsolatos tájékozottságukról, a programhoz való viszonyulásukról, problémáikról, elvárásaikról, javaslataikról kérdeztük őket. Az időközben felmerülő újabb kulcsérintettek számára ugyancsak megküldtük a tájékoztató levelet és kérdőívet, így az előzetes tájékoztatás és kérdőívezés folyamata 2013 júliusáig zajlott. A megkeresett 7 érintett közül 3 válaszolt (levélben, e-mailen vagy telefonon) a kérdőívben feltett kérdésekre. 2013 májusában Sárospatak önkormányzatával telefonon is kapcsolatba léptünk, ily módon is tájékoztatva őket a fenntartási tervek készítésének kommunikációs folyamatáról. Együttműködésüket kértük, és már a fórumok előkészítésére irányulóan javaslatukat egy esetleges fórumhelyszínre, valamint a helyben alkalmazható tájékoztatási módokra. 2013 júniusában telefonon is megkerestük a sárospataki falugazdász irodát és interjút készítettünk velük. Emellett együttműködésüket kértük, tájékoztattuk őket a fenntartási tervek készítésének folyamatáról, kommunikációjáról. A célcsoportok összegyűjtésekor nem kevés nehézséget okozott a Natura 2000 területen érintett földrészletek tulajdonosai nevének, elérhetőségének beszerzése. A falugazdászok elmondásuk szerint nem rendelkeznek adatbázissal a Natura 2000 területeken gazdálkodó összes gazdáról, ezért a tulajdonosokról csak az egyes helyrajzi számok földtulajdoni lapjai alapján szerezhettünk be adatokat. Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság honlapján (http://anp.nemzetipark.gov.hu) 2013. február 5-én hírt tettünk közzé arról, hogy 14 másik Natura 2000 területtel együtt elkezdődött a site fenntartási terveinek elkészítése, annak felmérési és kommunikációs folyamata hogyan zajlik, valamint az egyes területeken milyen védett értékek találhatók (http://anp.nemzetipark.gov.hu/index.php?pg=news_7_1954). 2013. május 21-én a honlap Egyéb védelmi kategóriák menüpontjában kialakított Natura 2000 menüpont alá (http:// anp.nemzetipark.gov.hu/natura2000) felkerült a programról egy rövid, általános tájékoztató, az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén belüli Natura 2000 hálózatot bemutató térkép, az érintett helyrajzi számokat tartalmazó rendelet, jogszabályok és a gazdálkodók számára további hasznos információk (kaszálással kapcsolatos ügyintézés rendje, bejelentőlap). 2013 júniusában elkészült a tájékoztató leporelló azon része, mely tartalmazza a területen várható korlátozásokat és azok okait, valamint a természetvédelmi kezelő elérhetőségét. Az alkalmazott kommunikációs eszközöket időpontjukkal az 1. táblázat foglalja össze. 19

A kommunikáció további folyamata, tervezett eszközei 2013 őszén Sárospatakon a megalapozó dokumentáción alapuló egyeztetési anyag elkészülése után egyeztető fórumot szervezünk, melyre meghívjuk az érintett célcsoportokat. A fórum időpontját 30 nappal a megrendezést megelőzően a legfőbb érintettek számára postai vagy elektronikus úton megküldjük. Ehhez mellékeljük a terv egyeztetési változatát, illetve az érintett település önkormányzatát megkérjük az egyeztetési változat kifüggesztésére. A kifüggesztés időtartamát az önkormányzat pecsétjével igazolja. A fórumon elhangzottakat folyamatosan dokumentáljuk és a javaslatokat a terv végleges változatába beépítjük. Természetesen a terv véleményezésére írásban, a projekt honlapján, illetve e-mailben vagy postai úton még 30 napig lehetőség lesz. A fórumhoz egy terepbejárás is kapcsolódik, melyen az érintetteknek a területen mutatjuk be a védendő értékeket és a veszélyeztető tényezőket és teszünk javaslatot azok közös felszámolására. A fórumon és terepbejáráson résztvevők a fenntartási tervvel kapcsolatban véleményt nyilváníthatnak, a projekt készítőivel és a természetvédelmi kezelővel ütköztethetik álláspontjukat és lehetőséget kapnak az érdekérvényesítésre. Változtatási javaslataik bekerülhetnek a végleges tervbe. Mivel a tervezési folyamatban közvetlenül részt vesznek az érintettek, nő a fenntartási terv társadalmi elfogadottsága. A területre vonatkozó intézkedéseket és korlátozásokat, elérhetőségeket tartalmazó leporelló mellé elkészítjük a terület védett értékeit, fajait bemutató színes tájékoztatót is. A leporelló a helyi lakosság, iskolák, civil szervezetek, gazdálkodók körében kerül terjesztésre és pdf. formátumban a projekt honlapján letölthető lesz. A tervezett kommunikációs eszközöket időpontjukkal az 1. táblázat foglalja össze. 1. táblázat: Alkalmazott és tervezett kommunikációs eszközök Alkalmazott kommunikációs eszköz Szám Időpont érintettek levélben vagy e-mailban történő megkeresése és tájékoztatása 7 érintett 2013. március 2013. július honlap 2 megjelenés 2013.02.05. 2013.05.21. nyomtatott ismertető 1 féle 2013. június Tervezett kommunikációs eszköz Szám/alkalom Tervezett időpont nyomtatott ismertető 1 féle 2013. augusztus érintettek levélben vagy e-mailban történő megkeresése és tájékoztatása 1 2013 ősze honlap 1 2013 ősze önkormányzati közzététel 1 2013 ősze terepbejárás 1 2013 ősze falufórum 1 2013 ősze gazdafórum 1 2013 ősze 20

3.4.2. A kommunikáció címzettjei Előzetes kommunikáció során levélben vagy e-mailen megkeresett érintettek 1 földtulajdonos Zempléni Hubertus Vadásztársaság Sárospatak Önkormányzata Abaúj Zemplén Értékeiért Közhasznú Egyesület Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Zempléni Helyi Csoport Sárospataki Területi Falugazdász Iroda Agrárium Kht. A területen érintett összes célcsoport a) gazdálkodók Zempléni Hubertus Vadásztársaság b) a Natura 2000 területtel érintett földrészletek tulajdonosai és vagyonkezelői Földtulajdoni lap alapján 1 földtulajdonos Sárospatak Önkormányzata Magyar Technikai és Tömegsport Klubbok Szövetsége c) helyi érintettségű környezetvédelmi társadalmi szervezet Abaúj Zemplén Értékeiért Közhasznú Egyesület Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Zempléni Helyi Csoport Sárospataki Lokálpatrióták Egyesülete Zemplén Fejlesztési Társaság Alapítvány d) Natura 2000 területen illetékességi vagy működési területtel rendelkező területi államigazgatási szervei és települési önkormányzatok Sárospatak Önkormányzata B.-A.-Z. Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága B.-A.-Z. Megyei Kormányhivatal FI Vadászati és Halászati Osztály B.-A.-Z. Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Szolgálat Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Nemzeti Hírközlési Hatóság Miskolci Igazgatóság B.-A.-Z Megyei Rendőr-Főkapitányság ÁNTSZ Észak-magyarországi Regionális Intézet Kirendeltsége Nemzeti Közlekedési Hatóság Észak-magyarországi Regionális Igazgatóság B.-A.-Z. Megyei Földhivatal Sátoraljaújhelyi Járási Földhivatal Sátoraljaújhelyi Hivatásos Tűzoltóság B.-A.-Z. Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal Állami Főépítész ÉMVIZIG B.-A.-Z. Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság B.-A.-Z. Megyei Kormányhivatal Miskolc Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala g) egyéb területhasználók Sárospataki Római Katolikus Plébánia 21

h) gazdálkodói szakmai szövetségek Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége Borsod-Abaúj-Zemplén megye B.-A.-Z. Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Bor-Vidék Tokaj-Hegyalja Társaság Vindependent Magyar Független Szőlő- és Bortermelők Országos Szövetsége Egyesület Tokaj-Hegyalja Világörökségi Térségfejlesztési Programiroda j) agrár szaktanácsadók 3 agrár szaktanácsadó k) falugazdászok Sárospataki Területi Falugazdász Iroda n) agrár szakmai és érdekképviseleti szervezet Agrárium Kht. Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Mezőgazdasági Érdekvédelmi Szövetség Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsa Sárospataki Hegyközség Tokaji Borvidék Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet Az előzetes kommunikáció kérdőíves felmérésének folyamata A Natura 2000 fenntartási tervekhez kapcsolódó kommunikációs munka során 2013 márciusától megkezdtük az előzőleg összegyűjtött fontosabb célcsoportok, kulcsérintettek megkeresését. E-mailen vagy postai úton tájékoztató levelet küldtünk ki 7 érintett számára, melyben tájékoztattuk őket a fenntartási tervek tervezési folyamatáról, céljáról, kommunikációjáról, a tervezett fórumokról, információs anyagokról, arról, milyen módon nyílik lehetőségük észrevételeket és javaslatokat tenni (önkormányzati kifüggesztés, fórumok, honlap, levélben vagy e-mailen megküldött észrevételek), valamint együttműködésüket kértük az egyeztetési folyamatban. A tájékoztató levéllel együtt egy kérdőívet is eljuttattunk hozzájuk, melyben célcsoportonként eltérő célzott tartalommal a Natura 2000 programmal és az adott sitetal kapcsolatos tájékozottságukról, a programhoz való viszonyulásukról, problémáikról, elvárásaikról, javaslataikról kérdeztük őket. Az időközben felmerülő újabb kulcsérintettek számára ugyancsak megküldtük a tájékoztató levelet és kérdőívet, így az előzetes tájékoztatás és kérdőívezés folyamata 2013 júliusáig zajlott. A megkeresett 7 érintett közül 3 válaszolt (levélben, e-mailen vagy telefonon) a kérdőívben feltett kérdésekre. Az előzetes kommunikáció során levélben vagy e-mailen megkeresett érintettek 1 földtulajdonos Zempléni Hubertus Vadásztársaság Sárospatak Önkormányzata Abaúj Zemplén Értékeiért Közhasznú Egyesület Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Zempléni Helyi Csoport Sárospataki Területi Falugazdász Iroda Agrárium Kht. 22

A Natura 2000 programhoz és a tervezési folyamathoz kapcsolódó tapasztalatok és javaslatok a kérdőívezés alapján A Natura 2000 program megítélése, ismertsége A területen érintett önkormányzat szerint a területkijelölés a valóban arra érdemes területekre terjed ki, a fenntartási tervek készítését szükséges feladatnak tartják. A falugazdászok tapasztalata az, hogy a gazdák nem szívesen fogadták a program bevezetését, mert nem volt előzetes egyeztetés a kijelöléseknél, csak a földtulajdoni lapokról értesültek róla. A megkeresett földtulajdonos úgy nyilatkozott, tudja, mit jelent a Natura 2000 program. Ha nem is pontosan, de voltak ismeretei arról, milyen értékek találhatók a területen. Ezek védelmét fontosnak tartja. A Natura 2000 program hatása a települési fejlesztési tervekre és területrendezési tervekre Az önkormányzat megítélése szerint a Natura 2000 program nem befolyásolja sem a település fejlesztési terveinek megvalósítását, sem a területrendezési tervek készítését. A Natura 2000 programmal kapcsolatos előnyök, hátrányok, konfliktusok A programból fakadó előnyként az önkormányzat a terület állapotának fenntarthatóságát említette meg. Egyelőre nem tudnak konfliktusokat azonosítani. A falugazdászok úgy látják, a Natura 2000 program korlátozza a tevékenységet a területen, amit az érintettek nehezményeznek, illetve egyéb feltételeket is teljesíteniük kell. A falugazdászok úgy tapasztalták, hogy kezdetben nagy volt a felháborodás, de idővel már tudomásul vették a gazdák a program bevezetését. Általánosságban elmondható, hogy bevezetésekor kedvezőtlenül fogadták a programot a gazdák. A megkeresett földtulajdonos a Natura 2000 bevezetésétől reméli, hogy megszűnnek a területen az illegális hulladéklerakások, valamint a közeli állatmenhely működése kapcsán felmerülő problémák. Hátrányként említette, hogy nagyobb körültekintéssel kell a kaszálást végeznie. A Natura 2000 programmal kapcsolatos tájékoztatás A válaszadók egyöntetűen azt felelték, hogy nem kaptak hivatalos tájékoztatást a programról. A megkeresett földtulajdonos már tisztában volt-e vele, hogy Natura 2000 területtel rendelkezik, mielőtt mi megkerestük volna ezzel a kérdéssel. A falugazdászoktól kapott tájékoztatást a Natura 2000 program miatt a terület kezeléséhez kapcsolódó változásokról, és vannak ismeretei arról, hogyan juthat információhoz a programról. A Natura 2000 programmal kapcsolatos támogatások A megkérdezett földtulajdonos még nem vett igénybe támogatást a Natura 2000 területére, és nincs is ismerete arról, hogy milyen esetben vehetne igénybe. Javaslatok a Natura 2000 programmal kapcsolatban A falugazdászok szerint a földhasználókat alaposabban tájékoztatni kellene arról, hogy kihez fordulhatnak, ha kérdésük, problémájuk van (pl. nemzeti park természetvédelmi őrei). A természetvédelem és a gazdák közötti kommunikáción kellene javítani: jobban megismerni egymást a gazdáknak és az őröknek, nem rögtön büntetni, hanem először figyelmeztetni, segíteni abban, hogy mit tegyenek. Évente ismétlődő tájékoztatásra lenne szükség (pl. kaszálás előtt), mert elfelejtik az emberek a kötelezettségeket. Hasznos 23

lenne, ha kapnának a gazdák a kaszálással kapcsolatban egy tájékoztató levelet, kiadványt, amelyben a tudnivalók szerepelnek. Túl szigorúak a szabályok, ezeken lehetne enyhíteni valamelyest. 3.4.3. Egyeztetés hatósági és területi kezelő szervekkel 2013 áprilisában megkerestük a B.-A.-Z. Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatóságának Vadászati Osztályát, kikértük a fenntartási tervek készítéséhez szükséges vadászati adatokat. 24

Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa II. A Natura 2000 fenntartási terv készítését megalapozó dokumentáció

1. A tervezési terület alapállapot jellemzése 1.1.Környezeti adottságok 1.1.1.Éghajlati adottságok A Bodrogköz kistájon elterülő terület a mérsékelten meleg éghajlati típushoz tartozik, de közel áll a mérsékelten hűvös éghajlati típushoz is. Északkeleten és nyugaton mérsékelten száraz, máshol inkább száraz. Az évi napfénytartam 1880-1920 óra közötti, nyáron 750-760 óra, télen 170 óra körüli napsütésre lehet számítani. Az évi középhőmérséklet 9,5-9,7 ºC, a nyári félévé 16,6-16,8 o. Április 13-14. után és október 14. előtt, azaz 183-184 napon át a napi középhőmérséklet sokévi átlagban magasabb mint 10 o C. Évente 185 nap körüli a fagymentes időszak. Az évi hőmérsékleti maximumok átlaga 33,5-33,7 o C,, de északon és nyugaton csak 33,0-33,2 o C. A téli abszolút minimumok átlaga keleten kevéssel - 18 o C, alatt van, míg a középső vidékeken 17 o C, míg nyugaton -15,5 és -16 o C közötti. A csapadék évi összege 580 mm körüli, de északkeleten és nyugaton eléri, vagy kissé meghaladja a 600 mm-t. A nyári félév csapadéka 350 mm körüli. A hótakarós napok száma átlag 35-38, az átlagos maximális hóvastagság 16-17 cm. A leggyakoribb szélirányok az északi, északnyugati és déli. Az átlagos szélsebesség kevéssel meghaladja a 2,5 m/s értéket. A terület éghajlata mérsékelten hűvös-mérsékelten száraz. Az évi napfénytartam 1850 óra körül várható. Nyáron 730 740, télen 170 óra napsütéssel számolhatunk. Az évi középhőmérséklet 9,5 9,8 C, a nyári félévé 16,5 17,0 C közötti. A napi középhőmérséklet 186 napon keresztül meghaladja a 10 C-ot, ez az időszak ápr. 10 15. és okt. 14. közé esik. Átlagosan több mint 180 napon át a hőmérséklet nem csökken fagypont alá. A fagymentes időszak ápr. 20-tól okt. 15 20-ig tart. Az évi legmagasabb hőmérsékletek átlaga 32,0 33,0 C, a legalacsonyabbaké pedig 16,0, 17,0 C. Az éves csapadékösszeg 600-620mm, melyből a vegetációs időszakban 380-400mm várható. A téli félévben 40 napon át borítja a talajt hó, a maximális hóvastagság átlaga 22 25 cm. Az ariditási index 1,15 1,20. Leggyakrabban É-i, ÉK-i és D-i szél fúj, az átlagos szélsebesség kevéssel meghaladja a 2 m/s értéket (Dövényi Z. 2010). 1.1.2.Vízrajzi adottságok A területen vízfolyás és forrás nincs. A sitehoz legközelebbi vízfolyás a Hercegkúti- (Radvány) patak, mely a Mandulás dombot leválasztja az azonos kőzetfelépítésű Ny-i szomszédjától. Közepes vízhozama 0,20m 3 /s. Vízjárása szélsőséges, viszonylag kis vízhozama ellenére lépett már ki a medréből, ezt 2010-ben mederkotrással és töltésemeléssel orvosolták. A talajvíz szintje a völgytalpon elérheti a 4-6 m-t (Dövényi Z. 2010). 1.1.3.Talajtani adottságok A Bélbaltavári felszín szigetszerű tagja, egy kiterjedtebb lávaár roncsának tekinthető sárospataki Mandulás. Az alig 150 m magas domb alapkőzete Baskói Andezit Formációhoz sorolt savanyú piroxénandezit, melyen savanyú, VI. talajminőségi kategóriába sorolt barna erdőtalaj alakult ki, melynek termőképessége meglehetősen gyenge.1 A területet andeziten kialakult barnaföldek (Ramann-féle barna erdőtalaj) jellemzik. Fizikai féleségük agyagos-vályog, a mállás során keletkezett magas szmektittartalommal. 26

Alapkőzete miatt erősen savanyúak, vízgazdálkodásukra közepes víznyelő képesség, gyenge vízvezető és erős víztartó képesség jellemző (MTA-TAKI 1991). A bányaudvar területén természetesen legfeljebb köves- sziklás váztalaj jellemző. A szántóföldi és szőlőművelés többnyire lejtőirányú, aminek következtében az erdőborítás nélküli, vékony talajfelszínt könnyen megbontja az erózió, mely a humusztartalom lejtőirányú növekedéséhez vezet, a magasabb részek kárára. 1.2.Természeti adottságok 1.2.1.A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű élőhelyek Élőhelytípus kódja Élőhelytípus megnevezése 6190 Pannon sziklagyepek (Stipo-Festucetalia pallentis) C 6240 Szubpannon sztyeppék C 6210 Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek D és cserjésedett változataik (Festuco-Brometalia) Reprezentativitás (A-D) Pannon sziklagyepek (Stipo-Festucetalia pallentis) Itt: (Minuartio-Fetucetum pallentis és Poëtum scabrae) Élőhely kódja: 6190 Élőhely területi aránya: Kb. 12 % Élőhely kiterjedése a területen: Kb. 1 ha, SDF-ben 0,5 ha szerepel, melyben a függőleges bányafal növényzete nem szerepel légifotó alapján lett lehatárolva. Azóta élőhelytérkép is készült. Élőhely jellemzése: Az állomány tipikus szilikát sziklagyep. Élőhely természetességi - degradáltsági értékelése: 4 (természetközeli). A növényzet szerkezete a jó, természetes fajokban gazdag, sok a színező elem, viszont megjelent 1-2 gyomfaj pl. siskanád és a kereszt közelében Iris germanica hibridet ültettek. Élőhely veszélyeztetettsége: Kis mértékben veszélyeztetett. Az égetés megakadályozásával, a tájhasználat korlátozásával a terület hosszú távú fennmaradása biztosítható. Veszélyeztető tényezők: Legfontosabb veszélyeztető tényező az évről évre megismétlődő égetés, az égetés miatti gyomosodás és az ültetett Iris germanica kivadulásának veszélye. Szubpannon sztyeppék (Festucion rupicolae) Itt: (Pulsatillo montanae-festucetum rupicolae) 27

Élőhely kódja: 6240 Élőhely előfordulásai a területen: térképen Élőhely területi aránya: Kb. 45 % Élőhely kiterjedése a területen: 3,45 ha Élőhely jellemzése: Az állomány részben átalakult. Élőhely természetességi - degradáltsági értékelése: 3 (közepesen leromlott). A növényzet szerkezete a jó, természetes fajokban gazdag, sok a színező elem, viszont megjelent 1-2 gyomfaj pl. siskanád és erősen cserjésedik, agresszíven terjed benne a fehér akác és megjelent a magas aranyvessző is. Élőhely veszélyeztetettsége: Kissé veszélyeztetett. A cserjésedés kontrolljával, az égetés megakadályozásával, a tájhasználat korlátozásával és az özönnövények visszaszorításával a terület hosszú távú fennmaradása biztosítható. Veszélyeztető tényezők: Legfontosabb veszélyeztető tényező az évről évre megismétlődő égetés. A cserjésedés a terület északi részén okoz problémát, és ugyan itt jellemző a fehér akác agresszív terjedése a sztyepprétben. Gyomosodást okoz és esztétikai szempontból is romboló hatású a bokrok alatt található számos kutyatetem. 28

Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (Festuco-Brometalia) Élőhely kódja: 6210 Élőhely előfordulásai a területen: térképen Élőhely területi aránya: 10-12% Élőhely kiterjedése a területen: 1 ha (élőhelytérkép alapján) Élőhely jellemzése: Cserjésedik, közepesen degradált Élőhely természetességi - degradáltsági értékelése: 3 (közepesen leromlott). A növényzet szerkezete a jó, természetes fajokban gazdag, kevés a színező elem, és megjelent 1-2 gyomfaj pl. siskanád és erősen cserjésedik, agresszíven terjed benne a fehér akác és megjelent az aranyvessző is. Élőhely veszélyeztetettsége: Közepesen veszélyeztetett. A cserjésedés kontrolljával, az égetés megakadályozásával, a tájhasználat korlátozásával és az özönnövények visszaszorításával a terület hosszú távú fennmaradása biztosítható. Veszélyeztető tényezők: Cserjésedés, égetés, özönnövények terjedése. 29

1.2.2.A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű növényfajok Irányelv melléklete Faj név II. Pulsatilla grandis D Population (A-D) Pulsatilla grandis Irányelv melléklete: II. Faj előfordulásai a területen: A Mandulás sztyeprrétjében, nem tömeges, szálanként fordul elő, Pulsatilla zimmermanni társaságában. Állománynagyság (jelöléskor): 46 tő (P ) Állománynagyság (tervkészítéskor): 7 tő Állomány változásának tendenciái és okai: Korábban minden egyed P. grandis-nak térképezve, de a legtöbb P. nigricans és van P. zimmermanni is. Vegetatív állapotban nehéz elkülöníteni a fajokat. Faj veszélyeztetettsége: A faj fennmaradása jelenleg nem veszélyeztetett a területen. Veszélyeztető tényezők: A túlzott égetés, tömegrendezvények idején a taposás és a spontán cserjésedés. 1.2.3.A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű állatfajok Irányelv melléklete Faj név Population (A-D) II. Eriogaster catax D 30

Eriogaster catax Irányelv melléklete: II. Faj előfordulásai a területen: Kökényes cserjések. Állománynagyság (jelöléskor): A terület kijelölésekor nem szerepelt az SDF adatbázisban. Állománynagyság (tervkészítéskor): Az eddigi felmérések során 2 hernyófészket regisztráltunk. Az állománynagyság tisztázására további felmérések elvégzése szükséges. Állomány változásának tendenciái és okai: A kijelöléskor erre a fajra nem történtek felmérések a területen. A legújabb terepbejárások során a célzott kutatás során vált bizonyítottá az előfordulás. Faj veszélyeztetettsége: A faj hosszútávon történő megőrzésének feltétele az égetés megakadályozása és a kökényes cserjés részbeni visszahagyása. Veszélyeztető tényezők: Leginkább a kontrollálatlan égetés veszélyezteti. 1.2.4.A tervezési területen előforduló egyéb jelentős fajok Magyar név Hegyi kökörcsin Tudományos név Pulsatilla pratensis subsp. zimmermannii Fekete kökörcsin Pulsatilla pratensis subsp. nigricans Macskahere Hosszúlevelű árvalányhaj Bozontos árvalányhaj Selymes boglárka Phlomis tuberosa Védettség (V, FV) V V V Jelentőség (1-2 mondatban leírni miért fontos a területen) Néhány tő csupán. A leánykökörcsin mellett nagy állománya van a fajnak. Valószínűleg hibridizál is a két faj. Két nagy foltban maradt fenn a területen, több száz töves populációja ennek a löszfajnak. Stipa tirsa V Társulásalkotó, tömegesen előforduló faj. A jelölő élőhely karakterfaja. Stipa dasyphylla V Ranunculus illirycus V Országosan viszonylag ritka. A Mandulás sztyeprétjében szórványos előfordulású. Tokaj-hegyalja jellegzetes védett növénye, több ezer töves állomány van a területen, amely csak ritkán virágzik az égetések miatt 31

Magyar név Tudományos név Védettség (V, FV) Jelentőség (1-2 mondatban leírni miért fontos a területen) Apró nőszirom Iris pumila V A terület sziklagyepjének értékes karakterfaja. Magyar kőhúr Fehéres zanót Minuartia frutescens Chamaecytisus albus 1.3.Területhasználat V V A terület sziklagyepjének társulásalkotó karakterfaja. A sztyeprétben nagy egyedszámban előforduló karakterfaj. 1.3.1.Művelési ág szerinti megoszlás Művelési ág ha Százalékos arány Rét/legelő 5,03 47,6 szántó 3,3 31,2 Kivett (út, bánya, udvar, mocsár) 1,82 17,3 gyümölcsös 0,41 3,9 Összesen: 10,58 (kihirdetett hrsz.lista alapján, mely nem egyezik a térképi lehatárolással) 100 1.3.2.Tulajdoni viszonyok Tulajdonos/kezelő ha Százalékos arány Állam/Magyar Technikai és Tömegsport Egyesületek Szövetsége 6,66 63 Önkormányzat 0,15 1,4 Magán 3,77 35,6 Egyéb - Összesen: 10,58 (kihirdetett hrsz.lista 100 alapján, mely nem egyezik a térképi lehatárolással) Bejegyzett vezetékjog: ÉMÁSZ 20 kv-os Károlyfalva-Sárospatak-Észak vezeték és 0,4 kvos Sárospatak vezeték. 1.3.3.Területhasználat és kezelés A kopár dombtető sziklás gerince nem volt alkalmas szőlő és gyümölcstermesztésre, ezért maradhatott fenn az eredeti növénytakaró. Az 1950-es években andezitet bányásztak és így a domb egynegyedét elhordták, majd a bányászat után sokáig lőtérként használták a területet. 32

A vastagabb talajréteggel bíró hegylábon a is művelt kisparcellás szántókat, szőlőket és gyümölcsösöket találunk. A környező területekre telepített fehér akác sajnos már a védett területen is terjed. Az ismétlődő tüzek pedig kiégetik az amúgy is sekély talajt és elpusztítják a gerinctelen fauna jelentős részét. A terület fölött átívelő nagyfeszültségű vezeték és oszlopainak karbantartását a földút szélesítésével és időről-időre a gyep felszaggatásával végzik. Húsvétkor és katolikus ünnepek alkalmával a hívek nagy számban zarándokolnak a Mandulásra, amely a kora tavaszi időszakban a kökörcsinfajok nyílása idején taposással jár. A Natura 2000 területen kívül, de annak határában kutyaotthon található. A mozaikosan elhelyezkedő kökényes cserjések alatt elszórtan számos kutyatetemet találni. A tervezési terület északi határában lévő földút mentén számos illegálisan lerakott sitthalom található. Célirányos természetvédelmi célú kezelés nincs. A fenntartási terv javaslatait a Világörökségi Kezelési Tervvel összhangban kell alkalmazni és a fenntartási terv javaslatait lehetőség szerint a Tervben szerepeltetni, hiszen minden előírás és javaslat szükséges a kiemelkedő egyetemes érték megőrzése szempontjából is. 2. Felhasznált irodalom Eszterhás I. (1993): A Sárospataki Mandulás és barlangjai. http/www/barlang.hu/pages/science/mkbt/vke93/07sarospatak Marosi S. - SOMOGYI S. (SZERK.) (1990): Magyarország kistájainak katasztere I-II. TÉCSI Z (2010): A Mandulás növényvilága in: Természetesen zöld Helyi jelentőségű természeti értékek Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Zöld Akció Egyesület ZSÓLYOMI T. (SZERK.)(2011): Tájak találkozása. Tokaj és környéke természeti értékei. Tokaji Természetvédelmi Egyesület. Zempléni Hubertus Vadásztársaság éves állománybecslési adatai 2013-2014.. B.-A.-Z. Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatóság 33

3. Térképek 3.1. Területi lehatárolás 34

3.2. Élőhelytérkép 35