klikk Klímabarát Hálózatok és Kisközösségek Klímabarát Hálózatok
Tartalomjegyzék 3 A klímaváltozás és a helyi közösségek (KB) 5 5 6 7 8 9 10 11 12 13 Klímabarát hálózatok (FM) Átalakuló Városok Mozgalom Európai Klíma Szövetség Magyarországi Éghajlatvédelmi Szövetség Klímabarát Települések Szövetsége Magyar Élőfalu Hálózat Polgármesterek Szövetsége Energy Cities Európai Energiavárosok Szövetsége EHÖSZ Energiahatékony Önkormányzatok Szövetsége CITTASLOW (Lassú városok) mozgalom 14 14 16 18 20 22 24 Klímabarát kisközösségek (FM) Átalakuló Kecskemét G7 Gödöllői Helyi Élelmiszer Tanács Gödöllői Klíma-klub Klímabarát Wekerle MERT Műhely Szekszárdi klímakör 26 28 29 30 Hogyan kezdjünk hozzá? (TW) Helyi gazdaság (AT) Helyi élelmiszer (FM) Helyi energia (KB)
Bevezető A klímaváltozás és a helyi közösségek A globális klímaváltozás egyik legfőbb motorja a növekvő szén-dioxid kibocsátás, mely elsősorban épületeinkben és gépjárműveinkben elhasznált fosszilis tüzelőanyagokból (gáz, olaj, szén) származik. Az éghajlat változását itt Magyarországon leginkább abban érezzük, hogy a szélsőséges időjárási események (özönvízszerű esőzések, nyári kánikula, aszály) gyakorisága megnövekedett, ezek mellett az éves átlaghőmérséklet növekedése és az éves csapadékmennyiség csökkenése kevésbé érzékelhető. Feladatunk kettős, egyrészt alkalmazkodnunk kell a klímaváltozás miatt megváltozott körülményekhez, másrészt a gazdasági és társadalmi rendszerünket is úgy kell átalakítani, hogy a környezettel minél inkább összhangban éljünk, a helyi erőforrásokra támaszkodva. A magyar EU elnökséghez kapcsolódva, a városvezetőknek szóló Klímabarát városok kézikönyvvel párhuzamosan jelenik meg ez a kis füzet a klímavédelem iránt érdeklődő civil kisközösségek számára. A kézikönyv ismertetése után néhány hazai klímabarát kisközösséget, majd a témával foglalkozó hazai és nemzetközi hálózatot mutatunk be, végül tippeket adunk, hogy indítsunk be klímabarát kisközösséget saját házunk táján. A Klímabarát városok kézikönyv középpontjában a klímapartnerség áll, melyben a helyi civil szerveződéseknek is komoly szerep jut. Klímabarát városok kézikönyv A 2011-es magyar EU elnökség egyik kiemelt várospolitikai témaköre a klímaváltozás volt. Ennek keretében a Belügyminisztérium megbízásából a VÁTI Nkft. Területi Tervezési és Értékelés Igazgatósága elkészítette A klímabarát városok című európai kézikönyvet. A könyv angolul jelent meg nyomtatásban, elektronikus magyar változata elérhető a http://www. vati.hu/index.php?article=21857& langcode=hu&menu=21226 címen. A kézikönyv elsősorban a városok vezetése számára készült, döntéshozóknak, a folyamatokat menedzselő tisztviselőknek és az ő munkájukat támogató szakembereknek. A kötet az integrált megközelítést szem előtt tartva kitér a városok fejlesztésének és működtetésének majd minden területére, melyet a mellékelt ábra foglal össze. A kézikönyv legfőbb üzenete, hogy klímabarát városi infrastruktúrát csak a klímavédelmet integráló stratégiákon keresztül lehet megvalósítani, melynek alapja a klímapartnerség. Ebben a helyi civil közösségnek is nagy szerep jut, ezért ezt az alábbiakban részletesen ismertetjük. 3
Bevezető Klímapartnerség A klímapartnerség azon a felismerésen alapul, hogy a városi klímapolitika kialakításában nélkülözhetetlen az érintettek és az érdekeltek széleskörű bevonása. A városi civil szervezetek, lakóhelyi közösségek, sőt vállalkozások is vállalhatnak szerepeket és felelősséget a megvalósításban. A klímapolitika közös vállalás, a városi közösség vállalása. Nem minden beavatkozásért a városvezetés vagy a menedzsmentje felel. Feltételei a következők: A partnerségben részt vevők minél jobban reprezentálják a városi közösséget; Meg kell teremteni a rendszeres tájékoztatás és párbeszéd fórumait; Az együttműködésnek rendszeres és intézményes formáit is ki kell alakítani. A kézikönyv külön fejezetet szentel a város és környéke együttműködésének, ezzel is hangsúlyozva a vidék nélkülözhetetlen szerepét a klímavédelemben. Hálózatok szerepe Nincs a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásra és alacsony szénkibocsátásra a világon mindenhova leszállíthtó kész megoldás, azt mindenhol a helyi közösségeknek kell a maguk igényei és adottságai szerint kialakítani. Ám az alacsony szén-felhasználású, és a változó éghajlathoz alkalmazkodó életmód kialakításához nagyon fontos, hogy ne mindent saját bőrünkön tapasztaljunk meg, tanuljunk egymás sikereiből és kudarcaiból. A mai globalizált világban az ételeket, árukat küldözgetjük körbe-körbe a bolygónkon, ehelyett elég lenne, ha kipróbált receptjeinket osztanánk meg egymással, melyek alapján a helyi alapanyagokból saját szája íze szerint minden kisközösség csillapíthatja étvágyát. Ebben a tudásmegosztásban tudnak segíteni a fenntartható életmóddal, klímavédelemmel foglalkozó hálózatok, melyek közül kilencet mutatunk be a következő fejezetben. Helyi közösségek szerepe Egyének és háztartások önmagukban nagyon kiszolgáltatottak a külvilágnak. A környezetkímélő egyéni, családi önellátás, kertészkedés, főzés, helyi beszerzés, közlekedés gyakran igen fáradságos és kevésbé hatékony. De társasházi lakásunkat sem tudjuk függetleníteni szomszédainktól, a közös víz-, gáz-, fűtési rendszertől, de még a lakás jó hőszigetelése sem oldható meg a szomszédainkkal való együttműködés nélkül, érdemes jó kapcsolatot ápolni szűkebb és tágabb környezetünkkel. Kis közösségekben nemcsak örömeinket és bánatainkat, tudásunkat, de akár szerszámainkat, járműveinket, terményeinket, szabadidőnket is megoszthatjuk egymással. Sok-sok példa van erre hazánkban, a teljesség igénye nélkül választottunk ki ötöt. Ha valaki kedvet kap hasonló kisközösség szervezéséhez, a kiadványunk végén talál ötleteket, hogyan is fogjon hozzá. 4
Klímabarát Hálózatok Átalakuló Városok mozgalom A mozgalom 2005-ben indult Írországból, mostanra Európa különböző országaiban több mint 370 város (pontosabban város, kerület, falu és sziget) vált hivatalosan is átalakuló kezdeményezéssé. A mozgalom célja, hogy az emberek saját közösségeikben dolgozzanak azon, hogy csökkenjen az energiafogyasztás és az ezzel járó kiszolgáltatottság. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ezek a települések erős közösségi hálókat építenek ki, és megoldásközpontú projekteket indítanak be, így lépésről lépésre alakítják át energiafüggő közösségeiket a helyben elérhető, megújuló energiaforrások hasznosításán alapuló, éppen ezért ellenállóbb közösségekké. A helyi kezdeményezések sokfélék és nagyon különbözőek. Minden közösségnek meg kell keresnie a legtesthezállóbb megoldásokat leginkább megfelelve a helyi igényeknek és a helyben fellelhető tudást, készségeket és forrásokat hasznosítva. Tagok: Több, mint 370 helyi közösség világszerte Célkitűzés: A mozgalom arra inspirálja a közösségeket, hogy indítsák be saját kezdeményezéseiket, melyekkel képesek lesznek elkerülni a klímaváltozás és az energiaválság negatív következményeit. Alapítás éve: 2005 Elérhetőség: http://www.transitionnetwork.org/ A hálózat filmmel, képzésekkel, és kiadványokkal is segíti a helyi kezdeményezéseket. Sok helyen helyi élelmiszerprogramokat indítanak termelői piacok létrehozásával, vagy közösségi kerteket, városi gyümölcsöskerteket ápolnak. Máshol fejlesztik a megújuló energia rendszereket, autómegosztó hálózatokat működtetnek, támogatják a biciklizést és a tömegközlekedést. Sok helyütt megosztják a dolgokat, például szerszám-bankok, helyi fizetőeszközök, közösségi kézműves- és bolhapiacok, csereüzletek, ingyenes és jótékonysági üzletek segítségével. A módszerek egyre szélesebb tárháza épül be a mozgalom eszközei közé. A legtöbb ötlet nem új. A mozgalom újdonsága abban áll, hogy segít rendszerszinten átlátni a problémákat és azokra holisztikus, sokrétű és gyakorlati választ adni helyben. 5
Klímabarát Hálózatok Európai Klíma Szövetség A szövetséget 1990-ben alapították, miután megállapították, hogy a Kiotóban vállalt kibocsátás csökkentések nem adnak megfelelő választ az éghajlatváltozás okozta problémákra. Jelenleg 17 európai országból több mint 1500 város, település, társadalmi szervezet és közösség működik együtt a szövetségben. A szövetség tagjai azt tűzték ki célul, hogy saját területükön igyekszenek csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását: 5 évente legalább 10 százalékkal csökkentik széndioxid kibocsátásukat. 2030-ig legalább felére csökkentik a kibocsátásukat az 1990-es alaphoz viszonyítva. Az esőerdők megóvásáért kerülik a trópusi fából készült termékek beszerzését, használatát. Támogatják az Amazonas-menti őslakosok szervezeteinek tevékenységeit, kezdeményezéseit. A Szövetségben együttműködők vállalják, hogy helyi stratégiák alapján: a közszolgáltatásokhoz kapcsolódóan csökkentik a fosszilis (pl. szén, kőolaj, földgáz) energiafelhasználást; a középületek fenntartása közben takarékoskodnak az energiával és visszaszorítják kiadásaikat; példamutatással járulnak hozzá a lakossági szemléletformáláshoz. Tagok: Célkitűzés: Az Európai Klímaszövetség aktuális projektjei: AMICA a klímaváltozáshoz és az üvegházhatást okozó káros gázok csökkentéséhez kapcsolódó együttműködés; ECOLISH a középületek, szociális bérlakások energiahatékony felújításhoz kapcsolódó szemléletformáló program; pro-ee a projekt a környezettudatos és méltányos közbeszerzés népszerűsíti. Több, mint 1500 település és közösség Európa 17 országából. Összefogja, segíti és hatékonyabbá teszi azokat a közösségi kezdeményezéseket, melyek az éghajlatváltozás problémájára keresik a választ. Alapítás éve: 1990 Elérhetőség: http://www.klimabuendnis.org/ www.eghajlatvedelmiszovetseg.hu 6
Klímabarát Hálózatok Magyarországi Éghajlatvédelmi Szövetség A Reflex Környezetvédő Egyesület 2004 óta működik együtt az Európai Klímaszövetséggel. A szövetségtől kapott felhatalmazással élve, együttműködve környezetvédő társadalmi szervezetekkel és önkormányzatokkal 2009-ben alakították meg a Magyarországi Éghajlatvédelmi Szövetséget. Az Éghajlatvédelmi Szövetség legfontosabb tevékenységei és szolgáltatásai: Helyi éghajlatvédelemmel kapcsolatos tevékenységek támogatása. Az Európai Klímaszövetség módszertana alapján segítenek a településeknek, hogy elkészítsék helyi éghajlatvédelmi stratégiájukat, programjukat. A módszertan részét képző monitoring rendszer segít, hogy a közösségek figyelemmel kísérjék kibocsátás csökkentéseiket, ellenőrizzék vállalásaikat. A tagok tapasztalatcseréje. A Szövetség fontosnak tarja, hogy tagjai mind hazai, mind európai szinten megismerhessék egymás jó példáit. Ezeket egyfelől világhálón és kiadványokban terjesztik, másfelől kedvezményes részvételi lehetőséget biztosítanak a pozitív példák bemutatására szervezett tanulmányútjaikra. Közös kampányok helyi, országos és európai szinten. Az együttműködés keretén belül a közreműködő településeknek lehetőséget biztosítanak, hogy bekapcsolódjak a Szövetség, illetve az abban közreműködő környezetvédő szervezetek által kezdeményezett helyi, országos és európai kampányokba, projektekbe. Magyarországi kampányok: Tagok: Tagok: 15 települési önkormányzat 12 civil szervezet Célkitűzés: Összefogja és segíti a közösségi kezdeményezéseket, melyek az éghajlatváltozás problémájára keresik a választ. Alapítás éve: 2009 Elérhetőség: eghajlatvedelmiszovetseg@gmail.com www.eghajlatvedelmiszovetseg.hu Jégkocka akció utcai akció az energiafelhasználás csökkentéséért; Mozdulj a klímáért! a ZOOM Kids on the move európai kampánya alapján; KlímaSztár díj az európai ClimateStar alapján a legjobb önkormányzati éghajlatvédelmi tevékenységért. 7
Klímabarát Hálózatok Klímabarát Települések Szövetsége A Szövetség szakmai segítséget nyújt a tagtelepüléseknek a klímaváltozással összefüggő döntések meghozatalában, segíti az egyes részprogramok megvalósulását, közreműködik a pályázatok elkészítésében, konferenciákat szervez, és rendszeresen megjelenteti a Klímabarát hírlevelet. A Szövetség minden önkormányzatnak ajánlja, hogy támogassák helyi klímakörök megalakulását. A klímakörök tagjai a helyben lakó, a kérdés iránt érdeklődő és ezért tenni akaró emberek - a Szövetség és az MTA Szociológiai Kutatóintézete támogatásával dolgozzák ki a klímastratégiájukat, amelyet a képviselőtestület fogad el és támogatja is annak megvalósítását. Települések: 18 települési önkormányzat Pártoló tag: 3 civil szervezet Célkitűzés: Alapítás éve: 2007 A közel 500 oldalas könyv a szövetség tagjainak addigi tevékenységét és eredményeit mutatja be. A kötetben az egész munkát megalapozó elméleti tanulmányok és a gyakorlati lépéseket ismertető írások szerepelnek. A megsebzett bolygó gyógyítása, olyan erôs önkormányzatok és helyi közösségek kialakulásának segítése, amelyek képesek a természet és a társadalom közötti harmonikus kapcsolat megtalálására és annak megôrzésre. Elérhetőség: http://klimabarat.hu szovetseg@klimabarat.hu Az egyes klímabarát településeken eddig többek között - a következő részprogramok készültek el, illetve valósultak meg: Az élelmiszer önellátás támogatása (pl. helyi piac, iskola tankert Hosszúhetény, Alsómocsolád). A zöldfelületek védelme és ezek arányának növelése (Tatabánya, Pilis, Pomáz). Hőség és UV riadó terv kidolgozása és alkalmazása (Tatabánya, Pomáz, Budapest, XII. kerület - Hegyvidék). A rendkívüli helyzetekre való felkészülés (pl. áramszünetre való felkészülés Szekszárdon és árvízre, szárazságra, vízhiányra való felkészülés Pomázon). Klímabarát üzletek kialakítása (Pilis). Zéró emisszió programhoz tartozó alternatívák és megoldások beépítése (pl. Tatabánya, Szekszárd). 8
Klímabarát Hálózatok Magyar Élőfalu Hálózat A Magyar Élőfalu Hálózat jogilag nem bejegyzett szervezet. Tagjai a magyarországi élőilletve ökofalu kezdeményezések, jelenleg 10 csoport. Az egyes kezdeményezések helyben, rendszerbe foglalva, közösségi szinten keresik a minőségi élet (jó víz, jó föld, jó levegő és élhető élet) megteremtésének lehetőségeit. Tevékenységük leglényegesebb jellemzői: kis környezeti terhelésű és autonóm rendszerek használata, vezetékes rendszerektől való függetlenedés, önellátás, helyi termelés és fogyasztás. Évente kétszer közös fórumot tartanak, ezen kívül rendszeresek a belső szakmai találkozók, működik egy levelezőlista és az Élőfalu Hálózat hírlevél. Oktatási tevékenységet is folytatnak, önkénteseket, felsőoktatási szakdolgozókat fogadnak, munkatanfolyamokat szerveznek. Néhány folyamatban lévő cél: helyben záruló vízkörforgás, magas fokú élelmiszer-önellátás, alternatív technikák révén minimális energiafelhasználás, vegyszerhasználat tiltása, korlátozott gépjárműhasználat. Települések: Célkitűzés: Alapítás éve: 2003 (1993) Elérhetőség: 10 település kisközössége Az élőfalu, mint önálló egység alárendeli magát a táj struktúrájában testet öltő irányításnak és egyúttal a táj részeként védi önállóságát, identitását. Az ideális élőfalu autonóm egységet (rendszert) képez. Célok: alacsony energia felhasználás, szennyezésmentes életmód, erôs közösségi kapcsolatok, jól szervezett informális intézmények, munkamegosztás és családi önellátás harmóniája, helyi termelés és fogyasztás összekapcsolása, egyszerű, lehetőleg helyben előállítható és javítható szerszámok, többgenerációs családok. http://www.elofaluhalozat.hu Az Élőfalu Hálózat hírlevele minden évszakban beszámol a helyi kezdeményezések terveiről, tevékenységeiről, megosztja gondolataikat, híreiket az érdeklődőkkel. 9
Klímabarát Hálózatok Polgármesterek Szövetsége A helyi önkormányzatok rendkívül fontos szerepet játszanak a klímaváltozás hatásainak enyhítésében, hiszen az energia-fogyasztás és a CO 2 -kibocsátás 80%-a a városi tevékenységekhez köthető. 10 A Polgármesterek Szövetsége egy Európai Bizottsági program, mely Európa városait kívánja összefogni a klímaváltozás elleni harcban. A kezdeményezés keretében több mint 2600 önkormányzat önként vállalta, hogy szén-dioxid kibocsátását 2020-ig több, mint 20%-kal csökkenti. Mindezt az energiahatékonyság növelésével, a megújuló energiák alkalmazásával, illetve a helyi érintettek bevonásával igyekeznek megvalósítani. A települések vállalják, hogy az aláírástól számított 1 éven belül elkészítik CO 2 kibocsátási nyilvántartásukat és Fenntartható Energia Akciótervüket. Ezt követően 2 éven belül készítenek egy beszámolót a megvalósult akcióikról. A települések úgynevezett helyi energiafórumokat szerveznek a lakosság és az érintettek bevonásával. Cserébe az Európai Bizottság, Európai Befektetési Bank és más intézmények, valamint a Szövetség központi irodája: támogatja az aláíró városokat és a kezdeményezéseiket, vállalja azok népszerűsítését, nyomonköveti az egyes akcióterveket, segíti vállalásaik politikai elismerését. A Szövetség európai szintű kapcsolatokat, bemutatkozási lehetőséget is kínál a csatlakozó települések számára. Tagok: Célkitűzés: Alapítás éve: 2008 Elérhetőség: 2600 települési önkormányzat Európaszerte Az energiahatékonyság növelése és a megújuló energiaforrások támogatása. A csatlakozó önkormányzatok vállalják, hogy a szén-dioxid kibocsátásukat 2020-ig több mint 20 %-kal csökkentik. info@eumayors.eu www.eumayors.eu
Klímabarát Hálózatok Energy Cities Európai Energiavárosok Szövetsége A kezdeményezéshez Európa 30 országából több mint 1000 város csatlakozott. A szövetség egyesületként működik, kétévente más város adja az elnökséget, a központ Brüsszelben és a francia Besanconban van. A szövetség fo célkitu zései: A fenntartható energiagazdálkodás terén erősíteni a települési szint szerepét, növelni a települések tudását, bővíteni lehetőségeiket ezen a téren. Támogatja az egyes kezdeményezéseket, a tapasztalat- és a tudás cserét, a közös projektek fejlesztését, végrehajtását. A Szövetség segíti a települések közötti gyakorlati tapasztalatcserét is. A szövetség képviseli a települések érdekeit. Szakpolitikai ajánlásokat tesz a döntéshozók, például az Európai Unió felé. Az Energy Cities számos Európa-szerte futó nemzetközi projektet koordinál. Tagok: Célkitűzés: Alapítás éve: 1990 Elérhetőség: Több, mint 1000 település Európa 30 országából A csatlakozó önkormányzatok egymást támogatva, tudatosan tervezik és fejlesztik településük energiarendszerét. Az alacsony energiafelhasználás mindenki számára elérhető, magas életminőséggel párosul. http://www.energy-cities.eu A legjelentősebbek a Display kampány (középületek környezeti teljesítményének bemutatása), az Európai Mobilitási Hét (kampány a fenntartható közlekedésért), az Imagine és a MODEL (Közép és Kelet-Európai önkormányzatok támogatása) projektek. Az Energy Cities vezeti a Covenant of Mayors (Polgármesterek Szövetsége) irodáját. Gyakorlati segítségnyújtással, információkkal, jó példák terjesztésével és kommunikációval segíti az szövetséghez csatlakozókat. A Polgármesterek Szövetsége keretében 2011-ig 2500-nál is több település csatlakozott ahhoz a vállaláshoz, hogy meghaladják az EU 2020-as éghajlatvédelmi célját, ennek érdekében akciótervet készítenek és konkrét lépéseket tesznek. 11
Klímabarát Hálózatok EHÖSZ Energiahatékony Önkormányzatok Szövetsége Az energiahatékonyság kérdése, a lehetséges megtakarítások feltérképezése, valamint a jó példák felkutatása és népszerűsítése minden önkormányzat napi megoldandó problémája, mivel egyre kevesebb központi forrás áll rendelkezésre. A Szövetség segíti az önkormányzatokat energiahatékonysági problémáik megoldásában. Kiemelt tevékenységek, projektek A Szövetség legfontosabb céljai és feladatai Az önkormányzatok részére a hatékony energiagazdálkodás kialakítása, az önkormányzati energiamenedzsment támogatása, koordinálása. Energetikai pályázatokon való részvétel támogatása. Részvétel a jogalkotás munkálataiban, önkormányzati érdekérvényesítés a törvények és rendeletek alkotásánál. Önkormányzati képviselők, köztisztviselők, közalkalmazottak továbbképzése és fórumok szervezése. Belső információs rendszer, adatbázis létrehozása az energiahatékonysági módszerek kidolgozása céljából. Tudományos tevékenység, kutatás. Valamint kiadványok és oktatóanyagok megjelentetése. Kapcsolattartás különböző szintű és típusú állami, társadalmi és érdekképviseleti szervezetekkel, külföldi önkormányzati szövetségekkel. Tagjai: Célkitűzés: Alapítás éve: 2007 Elérhetőség: Jelenleg 24 magyar város önkormányzata Az EHÖSZ a hatékony energiagazdálkodás magyarországi szervezésére és koordinálására létrehozott, az energiahatékonyság területén az önkormányzatok érdekvédelmét, érdekképviseletét ellátó szervezet. www.ehosz.hu Teljes jogú partnerként vettek részt a STACCATO európai uniós projektben, ezen belül újították fel az Óbudai Faluházat 2009-ben. A Szövetség részt vett a projekt eredményeinek terjesztésében, ennek keretében konferenciákat és szakmai fórumokat szerveztek. Szakmai partnerség az Óbudai Zöld Szabadegyetemmel, közös szakmai konferenciasorozat lebonyolítása. 12
Klímabarát Hálózatok CITTASLOW Mozgalom Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése 2009-ben szavazta meg, hogy a város csatlakozzon a nemzetközi Cittaslow mozgalomhoz. A Cittaslow, azaz magyarul Nyugodt város szövetséghez eddig 20 országból mintegy 140 kisváros csatlakozott. A mozgalom elsődleges célja ellenállni a gazdasági érdekek által vezérelt erőszakos településfejlesztéseknek, a környezet kizsákmányolásának, illetve elkerülni a középszerűvé, egyenvárossá válást a különbözőségeket elmosó, globalizálódó világban. Terjedőben van egy újfajta igény: a városok a kutatás és az innováció segítségével, új megoldások alkalmazásával elmozdulnak a minőségi élet felé, megteremtik saját identitásukból és a helyiek igényeiből eredő fejlesztéspolitikájukat. A túlzsúfolt, stresszes városok alternatívájaként Orvietóban 1999-ben kidolgozták a minőségi városi élet 55 pontból álló feltételrendszerét, melyet minden csatlakozni kívánó városnak teljesíteni kell és a követelmények legalább 50%-nak eleget kell tennie. A csatlakozás alapfeltétele, hogy a csatlakozni kívánó város lakossága nem haladhatja meg az 50 ezer főt, továbbá a lassú városnak bátorítania kell a helyi termékek előállítását, a tradíciók megőrzését, mérsékelnie a közlekedési terhelést, a zajt és növelnie kell a zöld területek arányát. Tagjai: Célkitűzés: Alapítás éve: 2010 Elérhetőség: Tagjai: 24 ország 147 városa, köztük Hódmezővásárhely önkormányzata Újfajta várospolitika kialakítása, mely előtérbe helyezi a minőségi városi életet, támogatja a helyi termékek előállítását, a tradíciók megőrzését, mérsékeli a közlekedési terhelést és növeli a zöld területek arányát. www.cittaslow.org http://www.hodmezovasarhely.hu/oldalak/cittaslow-5407 Hódmezővásárhely városa, Magyarországról elsőként, 2010-ben csatlakozott a mozgalomhoz. Ennek keretében vállalta a lakossági szelektív hulladékgyűjtés fejlesztését, a kerékpáros és közösségi közlekedés, valamint a helyi kis mesterségek támogatását. 13
Klímabarát Kisközösségek Mozgalom az Átalakuló Kecskemétért Az Átalakuló Kecskemét kezdeményezés beindítói nagyon sokfelől érkeztek: óvónénik, önkormányzati képviselők, tanárok, mérnökök, informatikusok, biogazdálkodók, börtönőrök, ex-újságírók, agrárszakemberek, civil szférában dolgozók, asztalosok, bio bolti eladók. A társaság sokszínű, más-más megközelítéssel, módszerekkel és ritmussal lépnek fel a közös célért, a környezet ügyéért. Jelenleg körülbelül 60 ember tagja a levelezőlistának, a programokon néhány résztvevőtől akár a 80-100 fős tömegig vesznek részt a helyiek. A kezdeményezések infrastruktúráját, a szervezési feladatokhoz az emberi kapacitást a kecskeméti Zöld ernyő projekt biztosítja, mely a környezettudatosságot előtérbe állító, lakossági szemléletformáló program, projektgazdája pedig a Kecskeméti Ifjúsági Otthon. A találkozók hátteréül szolgáló helyszínek, a pogácsák, a finom teák és a filmvetítések finanszírozásban a Zöld ernyő projekt oroszlánrészt vállalt. A Zöld ernyő egyéb programjai, a kirándulások, a kiállítások mind újabb és újabb érdeklődőket csatornáznak be az Átalakuló Kecskemét kezdeményezéseibe. Az alap, melyre a csoport munkája épül a klímabarát hozzáállás, ebből az irányból elindulva kezdeményezéseik az élet számos területét felölelik. Igyekeznek alaposan feltárni és minden eszközzel kidolgozni azokat a klíma-, az ember-, állat-, és növénybarát megoldásokat, melyeket a civilek, esetleg az önkormányzat bevonásával megvalósíthatnak a környéken. Az összes elérhető eszközökkel dolgoznak a megvalósításon (mag- és palánta cserebere, szappanfőzés, sajt készítés, stb.). Átalakulásban filmnézés után ötletelünk, mit tudnánk kezdeni Kecskeméten a helyi alkalmazkodóképesség és a fosszilis energiahordozóktól való függetlenség növelése érdekében. Települések: Célkitűzés: Alapítás éve: Elérhetőség: Kecskemét és vonzáskörzete Forrástakarékos életmód népszerűsítése 2010. december zoldernyo@gmail.com 14
Klímabarát Kisközösségek Konkrét kezdeményezések, melyek elindultak az idei évben Létrejött egy helyi pénz munkacsoport az önkormányzaton belül. A soproni Kékfrankos Konferencia inspirálta őket, melynek hatására egy önkormányzati munkabizottságot alakítottak, melyben néhány önkormányzati képviselő, egy helyi takarékszövetkezet, alpolgármesterek, frakcióvezetők és civilek vesznek részt. Március végén kezdődött el egy biotanfolyam, melyen húsz, az organikus termelési módszerek iránt elkötelezett ember ismerkedik a kertészkedés alternatív és dédszüleink ismereteit, tudását felhasználó módjaival. Április közepén indult el a Kecskeméti Szatyor Kör, melynek keretei közt a helyi bio gazdák, illetve organikus módszerekkel, állat- és emberbarát, szelíd termelési technológiákkal dolgozó termelők és a fogyasztók közti közvetlen kapcsolat, a kereskedőket kiiktató vásárlási közösség jött létre. Jelenleg száz fogyasztó és húsz termelő csatlakozott a csoporthoz. Első szabadtéri találkozónk az arborétumban: körömvirágmag osztás, pecsétviaszgombás pálinka kóstolása mellett készülünk fel a helyi pénz munkacsoport önkormányzati képviselőinek tartandó másnapi előadásra. Egy kisebb csoport dolgozik a helyi menzák reformálásán. Szeretnék, ha a menzákon végre több helyi és egészséges élelmiszer kerülne a gyerekek tányérjára. Beindult egy közösségi kert projekt. Egy kertet már gondozásba vettek a Kecskeméti Nagycsaládosok Egyesületének vezetésével: itt hét család vesz részt egy ballószögi biogazda elöregedett szőlősének termőterületté varázsolásában. Időközben szerveződik egy második kert, amely már inkább városi közösségi kert jellegű, tehát belvárosi, panelcsaládokat érintő kertté fog válni. Két öko-kör indult a tavasszal, vidéken elsőként, mindkettő maximális létszámmal és hosszú várakozólistával. A csoportot a jövő kihívásai motiválják. Az életmód változtatás, a tenni akarás a csoporttagok belső igénye, egyfajta belső kényszer. Hisznek abban, hogy a valódi változás rajtuk, átlagembereken múlik. Ezt az üzenetet kívánják közvetíteni a kecskeméti lakók felé is. 15
Klímabarát Kisközösségek G7 Gödöllői Helyi Élelmiszer Tanács Bolygónyi léptékre növeltük a távolságot a termelő és a fogyasztó között. A jelenlegi élelmiszerrendszer globálisan az üvegházhatású gázkibocsátás egyharmadáért felelős. Egyre több új kockázati tényezőt ismerünk fel, melyek gyakran az élelmiszerekhez köthetőek: vegyszermaradványok a zöldségekben, bizonytalanságok az élelmiszer eredete miatt, és ismeretlen hatású adalékanyagok. A környezeti károk, a kétségbeejtő egészségügyi hatások és a minőségi problémák egyik kézenfekvő megoldása a helyi, kisléptékű élelmiszer rendszerek kialakítása. A gödöllői kezdeményezés elindítói a Szent István Egyetem Környezet- és Tájgazdálkodási Intézetének kutatói, egy helyi étterem (Solier Cafe), szakmai szervezetek (Babatvölgyi Biokertészet Tanüzem, a Gödöllői Agrárközpont Kht, a Gödöllői Agrárközpont Kht. és a Magyar Kisállatnemesítők Génmegőrző Egyesülete) és civil szervezetek (Nyitottkert Alapítvány, Greendependent Fenntartható Megoldások Egyesülete). Az összefogás célja, hogy a fogyasztók helyben termelt, egészséges élelmiszert vásároljanak. A csoport rendezvényeivel támogat- Települések: Célkitűzés: Gödöllő és térsége Gödöllő térségében helyben megtermelt élelmiszerre épülő, minőségi és biztonságos élelmiszerellátási rendszer létrehozása. A termelők, a feldolgozók, a vendéglátók, és a fogyasztók közötti közvetlen kapcsolatok kiépítése, a környezet- és egészségtudatos táplálkozáskultúra fejlesztése és ezzel kapcsolatos ismeretterjesztés. Bio ebéd vegan és hagyományos ebéd a kertészet terményeiből a Solier Étteremtől Alapítás éve: 2010 Elérhetőség: http://solier-green.blogspot.com/ http://helyielelem.blogspot.com/ balazs.balint@essrg.hu 16
Klímabarát Kisközösségek Eddigi rendezvényeik: ja, hogy erős és tartós kapcsolat alakuljon ki a fogyasztók és a környékbeli termelők között. Ezzel hozzájárul a tájat fenntartó, kisgazdaságokra épülő helyi mezőgazdaság megerősödéséhez. A helyi szervezetek, létező kezdeményezések munkájára építve olyan alkalmakat szerveznek, ahol sokféle ember találkozhat. Támogatják az együttműködéseket, a helyi élelmiszerhez kapcsolódó kezdeményezéseket, helyi vállalkozókat kötnek össze gazdákkal. A fogyasztó részvételi lehetőséget, betekintést kap a gazdaság mindennapjaiba, a gazda biztos piacot és így rendszeres jövedelmet szerez. A csoport szeretné elérni, hogy a Gödöllő környéki lakosság hosszú távon: kiváló minőségű és helyben termelt élelmiszert fogyaszthasson, az élelmiszer kiválasztásakor az anyagiakon túl egészségügyi, környezeti, állatjóléti és közösségi szempontokat is előnyben részesítsen, tudatosítsa, honnan származik az élelmiszer, amit elfogyaszt és napi bevásárlásával helyi vállalkozásokat, gazdálkodókat támogasson. Már hagyományosnak tekinthető az aratófesztivál Babatpusztán, ahol kenyérdagasztásra, táncolásra, vegán fogások kóstolására és az egészséges táplálkozásról tájékozódásra is lehetőség nyílik. A helyi étteremben szervezett vegetáriánusborvacsorákon finom ételek és borok mellett lehet megosztani a tapasztalatokat. Varga Adrienne a Science Caféban tartott előadást Növénytermesztés és alapanyag minőség címmel Séta a Nyitott Kertben
Klímabarát Kisközösségek Gödöllői Klíma-Klub A gödöllői klíma-klubot a GreenDependent Egyesület kezdeményezte 2009-ben a Szokásaink megváltoztatása című (Changing Behaviour) Európai Uniós kutatás-fejlesztési projekt keretében. A kezdeményezés olyan sikeresnek bizonyult, hogy a klub a projekt befejezése óta is működik. A mindenki számára nyitott klubtalálkozókon a résztvevők tea és sütemény mellett beszélgetnek arról, hogy ki mit tehet otthonában a klímaváltozás ellen; A városi Föld-napján tartott akadályversenyen a klíma-klub is megjelent egy standdal. A klíma-klub elindítóinak célja, hogy a tagok nyomon kövessék és elemezzék havi rendszerességgel mért energiafogyasztásukat és szén-dioxid kibocsátásukat, amelyhez kalkulátor is készült. Az egyesület a klub-alkalmak szén-dioxid kibocsátását is számolja az Energiaklub rendezvény-kalkulátora segítségével. A kibocsátás semlegesítésére gyümölcsfákat ültettek a klub helyszínéül szolgáló Regina Alapítvány közösségi kertjében. A klub tagjai tágabb közösségük zöldítéséért, klímabarátabbá tételéért is sokat tesznek. Ennek érdekében információs standdal ötleteket, tippeket osztanak meg egymással az energiatakarékosságról, klímabarát háztartásvezetésről, valamint a környéken elérhető klímabarát megoldásokról, szakemberekről, beszerzési helyekről; a témához kapcsolódó filmeket néznek meg, előadásokat hallgatnak meg egyéb helyi kezdeményezésekről, a tagok zöld próbálkozásairól, sikereiről. Települések: Célkitűzés: Alapítás éve: 2009 Elérhetőség: Gödöllő és a környékbeli települések, többek közt Aszód, Pécel, Domony, Veresegyház, sőt Budapest is A klub célja, hogy mindenki számára elérhetővé és érthetővé váljanak a klímaváltozással és energiatakarékossággal kapcsolatos információk. A klub segíti a háztartások vállalásait és a családok életében létrejövő változásokat, valamint ehhez támogató közösséget teremt. www.klimaklub.greendependent.org info@greendependent.org 18
Klímabarát Kisközösségek Törekednek arra, hogy részt vesznek helyi közösségi rendezvényeken, fesztiválokon, illetve civil szervezetekkel közösen szerveznek különböző rendezvényeket, például családi akadályversenyt, vagy klímaébresztő filmvetítést. A mindenki számára nyitott klubtalálkozókon a résztvevőlk tea és sütemény mellett beszélgetnek, ötleteket, tippeket osztanak meg egymással vagy a témához kapcsolódó filmeket néznek. hogy ne kizárólag zöld szervezetekkel építsenek ki kapcsolatot így például együttműködnek a Regina Alapítványnyal, akik elsősorban nőknek, anyáknak szerveznek programokat, továbbá a Gödöllői Helyi Élelmiszer Tanáccsal és a helyi civil kerekasztal tagjaival is. hatásukat, hozzájárulásukat a klímaváltozáshoz megértsék, felmérjék és csökkentsék; közösségben, hasonló gondolkodású emberek-kel együttműködve törekvéseikben egymást segítsék, egymásnak ötleteket adjanak; energiafogyasztásukat csökkentsék, és így a családok rezsiköltsége is alacsonyabb legyen; környezetükben, településükön támogassák a változásokat, és felkészüljenek a megváltozott klímájú és a karbonszegény életre. A klub-alkalmak kibocsátásának semlegesítésére gyümölcsfákat ültettek a klub helyszínéül szolgáló Regina Alapítvány közösségi kertjében. A havi klubtalálkozókon kívül szerveznek rendhagyó programokat is: faültetést és kerti csereberét (palántát, magokat és kertészkedési tanácsokat), miközben jótékonysági garázs-bazár is zajlott. Készítettek háztartások számára egy egyszerű auditot (az energiahasználatot felmérő eszközt), útmutató kiadványt, és karbon-kalkulátort is. Mindezek elérhetőek a klub honlapjáról. 19
Klímabarát Kisközösségek Klímabarát Wekerle Pár lelkes, civil háttérrel rendelkező wekerlei lakó indította be a Klímabarát Wekerle projektet 2008-ban, amely a Wekerle Társaskör Egyesület égisze alatt azóta szerveződik, több helyi intézmény aktív együttműködésével. A szervezők számára irányjelzőként szolgált az Átalakuló városok kezdeményezés, egy olyan mozgalom, amely túlmutat az egyéni vállalások szintjén, de mégis motiváló és megvalósítható a laikusok számára is. Már a kezdeti lépések során kiderült, hogy a klímaváltozás és energiaválság veszé- lyei helyett a pozitív, működő példákra érdemes a hangsúlyt helyezni, ez inspirálóbb és beindítja az emberek képzelőerejét. A megoldásközpontú és összefogás ösztönző szemlélet azóta is az egyik fő jellemzője a csoport programjainak. Kezdetben a helyi újsában, a Zöld hajtás című rovatban jelentek meg cikkeik és a wekerlei közösségi napokon szerveztek zöldprogramokat infó standot, játékokat, beszélgetéseket. Később egy biotej vásárlókört hoztak létre barátok és ismerősök bevonásával. Települések: Célkitűzés: Wekerletelep A Zöld Hajtás Klímabarát, emberbarát Wekerle program pozitív, megoldásközpontú kezdeményezésekkel támogatja, hogy Wekerlén zöldebb, fenntarthatóbban működő és nem utolsó sorban boldogabb közösség jöjjön létre. Alapítás éve: 2008 Elérhetőség: www.wekerle.hu/zold_hajtas trace.wheatley@gmail.com schgabriella@gmail.com A Kör Kötő Kör a Klímabarát Wekerle szíve, lelke. 20