GBN312E Magyarország éghajlata előadás (1) AZ ÉGHAJLATOK OSZTÁLYOZÁSA Unger János unger@geo.u @geo.u-szeged.hu www.sci.u-szeged.hu/eghajlattan szeged.hu/eghajlattan Földtudományi BSc (2008) Oktatók: 0. JÓ, HA TUDJUK Dr. Unger János egyetemi docens Dr. Makra László egyetemi docens 62-544 544-857 62-544 544-856 unger@geo.u-szeged.hu makra@geo.u-szeged.hu www.sci.u-szeged.hu/eghajlattan szeged.hu/eghajlattan/ www.sci.u-szeged.hu/eghajlattan szeged.hu/eghajlattan/ Tematika: I. rész (UJ) Éghajlat-osztályozás. Szoláris, leíró és genetikus osztályozások. Köppen-féle felosztás. Trewartha-féle (Péczely által módosított) felosztás. Trópusi, szubtrópusi, mérsékelt, szubpoláris, poláris, magashegységi éghajlatok. Vizsgák: elővizsga: 2008. dec. 8. 16-18 18 h majd hetente II. rész (ML) Mo. www.sci.u-szeged.hu/eghajlattan szeged.hu/eghajlattan/ link OKTATÁS 1
Ajánlott irodalom: Bartholy J., Matyasovszky I., 1998: A Kárpát-medence hőmérsékleti és csapadék viszonyainak alakulása a globális éghajlatváltozások tükrében krében. - Meteorológiai Tudományos Napok 97, Az éghajlatváltozás és következményei ezményei (Szerk.: Dunkel Z.), Országos Meteorológiai Szolgálat, Budapest, 117-125. 125. Bacsó, N., 1959: Magyarország éghajlata.. Akadémiai Kiadó, Budapest, 302 p. Justyák J., 1998: Magyarország éghajlata. Kossuth Egyetemi kiadó, Debrecen, 118 p. Mika,, J., 2005: Globális klímaváltozás, magyarországi sajátosságok.. AGRO- 21 Füzetek Klímaváltozás Hatások Hatások Válaszok,, 41, 7-17. 7 Mika,, J., 2005: Klímaváltozás itthon és külföldön: két IPCC Jelentés között. Földtani Kutatás. 41/3-4, 4, 69-78. Országos Meteorológiai Szolgálat, 2001: Magyarország éghajlati atlasza. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 108 p. Péczely Gy., 1984: A Föld éghajlata.. Tankönyvkiadó, Bp,, 598 p. Péczely Gy., 1979, 1994: Éghajlattan. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. Letölthető kiegészítő tananyag: www.sci.u-szeged.hu/eghajlattan szeged.hu/eghajlattan/ 1. A TIPIZÁLÁS IGÉNYE szoláris légkörfizikai földrajzi (felszín - anyag, borítás, 3D eloszlás) tényezők egymásra hatása éghajlat sokféle, változatos eloszlás 19. sz. végén (szervezett éghajlati adatgyűjtés első fázisa) felmerült igény: éghajlatok rendszerezése típusokba sorolásuk (fennálló hasonlóságok alapján) földgömbi eloszlásuk térképezése 2
pl. éghajlat igen KOMPLEX jelenség minden hatótényez nyezőt t nem lehet figyelembe venni! tip: : valóság leegyszerűsített megközelítése néhány döntő faktor kiemelése, térbeli lehatárolása adott osztályozás gyakorlati használhatósága függ melyek a DÖNTŐ faktorok? (i) kialakulásuk okai (besugárzás) általános légkörzés tengeráramlások orográfia genetikus (ii)) bioszférára gyakorolt hatás T, p (hő- és vízellátottság 2 indikátora) (legtöbb és legmegbízhatóbb adat áll rendelkezésre) leíró 3
Az osztályozások alapvető pillére a termikus övezetesség: (a) trópusi (b) szubtrópusi (c) mérsékelt (d) szubpoláris (e) poláris övek ezeken kívül még megkülönböztethető a leíró osztályozásoknál száraz éghajlat magashegységi éghajlat (T magassági csökkenése) globális légkörzés (leszálló légtömeg) pl. Szahara orográfia pl. Gobi-siv siv. nagy változatosság a klímában és növényzetben (főleg a trópusi övben) pl. Kilimandzsáró nem önálló! speciális helyi változat az adott övön belül! éghajlat növényzetnyzet 4
1. Szoláris éghajlat 2. ÉGHAJLAT-OSZÁLYOZÁSI TÍPUSOK Nap évi járását figyelembe véve 5 öv trópusi 40% mérsékelt (2) 52% poláris (2) 8% E klímaövek még elsődleges tájékozódás alapjaiként is alig szolgálhatnak! 2. Genetikus éghajlat-osztályozás előtérben az adott éghajlati viszonyokat létrehozó okok ezekből levezetve az éghajlatok minőségi eltérései fizikai folyamatok feltárása felosztás nagyvonalú, finomabb részletek nélkül területek lehatárolása nem köthető konkrét égh.-i értékekhez elsősorban az általános légkörzésből indulnak ki sajátosságai alapján adják meg a klímaöveket Hettner (1930) alapja a Föld F szélövezetei + kontinentalitás mértéke K-i i v. Ny-i i partvidék hegyvonulatok iránya áramlás luv v. lee oldala 5
Flohn (1950) előző továbbfejlesztése figyelembe veszi a planetáris szélválasztók évszakos (meridionális) eltolódásait is heterogén és homogén övek 7 öv 1. egyenlítői nyugatiszél-zóna zóna az ITCZ által bejárva 2. tróp.. peremvidékek övezete nyári csap.-kal és téli passzáttal 3. szubtrópusi száraz passzát zóna 4. szubtrópusi téli csap.-ok övezete 5. trópuson kívüli nyugatiszél-zóna zóna 6. szubpoláris zóna 7. poláris keletiszél-zóna zóna Aliszov (1950) uralkodó légtömegek alapján 4 fő övezet az alapvető légtömegek keletkezési helye szerint 1. egyenlítői légtömegekek stacionárius éghajlati frontok választják el 3. trópusi 5. poláris 7. arktikus évközi eltolódások, ezek területei 2. szubekvatoriális 4. szubtrópusi 6. szubarktikus zonális szerkezet finomítás tengeri v. kontinentális légtömeg 6
3. Leíró éghajlat-osztályozás végeredményt vesz tekintetbe küszöbértékek! de rugalmasan kezelendők! 5 nagy termikus öv továbbosztása T évi járása T jellemző szélsőértékei p évi mennyisége p évszakos megoszlása részletek kidolgozásánál célszerű figyelembe venni éghajlat következményeit minőségi különbségeket (természetes növénytakaró, hidrológiai jelenségek, felszínformák) tetszés szerint finomítható égh. gh.-ok területi ábrázolására jól j alk. Supan (1879) 20 C évi középt 10 C max.. havi középt trópusi mérsékelt poláris öv Vojejkov (1884) alapja az égh.. következmk vetkezményeként nt előáll lló hidrológiai jelenségek folyók vízjárása, vízhozama 8 csoport Penck (1910) továbbfejlesztette málás és erózió folyamatának fajtái alapján 6 csoport jó betekintés a szf-ek vízgazdálkodásába! Köppen (1918) T, p,, vegetáci ció (később részletezve!) r Trewartha (1937, 1954) előző továbbfejleszt bbfejlesztése, se, rugalmasabb (később részletezve!) Thornthwaite (1931, 1948) hő- és vízháztartást komplexen jellemző indexek alapján hőmérsékleti hatásfok havi T / havi E összegezve 6 hőm.-i tartomány vízellátottság havi p / havi E összegezve + term.. növénytakaró 5 nedv.-i tartomány 7
A trópusi B mezotermális C mikrotermális D tajga E tundra F állandó fagy A szuperhumid (őserdő) B humid (erdő) C szubhumid (szavanna) D szemiarid (füves puszta) E arid (sivatag) Budiko (1969) előző g.menet továbbfejlesztve, korrektebb 30 kombináció 18 realizálódik pl. AA (szuperhumid( szuperhumid-trópusi) H = E p /p = Q*/(p L v ) (átlagos évi összegek) alapja - ariditási index (H), sugárzási mérleg (Q* Q*) tovább finomítható - H fokozatainak részletezése - min., max.. havi középt - veg.. időszak középt kisebb ter.-ek ek égh.-i körzetei 4. Köppen-féle éghajlat-osztályozás számszerűen rögzített kritériumok figyelembe vett éghajlati tényezők kapcsolatba hozhatók a hő- és vízháztartás alakulásával didaktikus, jól ábrázolható típusok havi és évi átlagt, p T és p éven belüli eloszlása 5 fő éghajlati öv * * boreális 8
p és T viszonyok alapján további tagozódás (11 + 1 altípus): (havi p > 60 mm) (év nagy része bő p) (1-2 2 hónap p) (p megoszlása egyenletes, ill. tél v. nyár száraz) (legszélső- ségesebb T) 0 C < havi középt < 10 C havi középt < 0 C 9
tovább finomítva még vannak egyéb betűk is pl. BWh, BShw hw, Cbf (1. kisbetű T,, 2. p) példaként a C főtípust részletezve: szubkategóriák f - havi p > 30 mm, w - min. 10x p nyáron, mint télen s - min. 3x p télen, mint nyáron + min. havi p < 30 mm x - max. p késő tavasszal vagy kora nyáron, száraz nyárutó a - max.. havi T > 22 C b - max.. havi T < 22 C C + legalább 4 hónapra T > 10 C c - csak 1-31 3 havi T > 10 C i - közepes évi T ingás < 5 C g - legmelegebb hónap megelőzi a nyári napfordulót t - legmelegebb hónap elcsúszik őszre s - max. p ősszel 10
Cbf meleg-mérsékelt, mérsékelt, egyenletes p (f), max.. havi T < 22 C C + legalább 4 hónap T > 10 C C (b) Dbf boreális, egyenletes p (f), max.. havi T < 22 C C + legalább 4 hónap T > 10 C C (b) Caf meleg-mérsékelt, mérsékelt, egyenletes p (f), max.. havi T > 22 C C (a) Daf boreális, Csa meleg-mérsékelt, mérsékelt, min. 3x p télen, mint nyáron + min. havi p < 30 mm (s), max.. havi T > 22 C C (a) Ca meleg-mérsékelt, mérsékelt, max.. havi T > 22 C C (a) BSk sztyepp klíma rövid p időszakkal, évi középt < 18 C C (k) + H 11
5. (Módosított) Trewartha-féle éghajlat-osztályozás hasonló a K-hez, K annál rugalmasabb, természethűbb 5 fő éghajlati öv (Péczely) TRÓPUSI SZUBTRÓPUSI MÉRSÉKELT SZUBPOLÁRIS POLÁRIS + 17. Magashegységi 12
6. Praktikus célú éghajlat-osztályozás egy-egy körülhatárolt konkrét kérdésre adnak konkrét választ kereskedelmi (korrózióveszély, biztonságos üzemeltetés, ) egészségügyi (ember hőterhelése,, kórokozók terjedése, ) mezőgazdasági (növényfajta gazdaságos termesztése, ) szempontú 13