Gyorsítósáv III Sajtótájékoztató 2009.10.28., Kempinski Hotel Előadók: Szűcs Zoltán, AAM, vezérigazgató Saád Tamás, AAM, Projektmenedzsment üzletágvezető Cserneczky Tamás, AAM, EU üzletágvezető
Közreműködő szakértőink 2 Dr. Habuda Judit közgazdász független tanácsadó Dr. Bod Péter Ákos közgazdászprofesszor egyetemi tanár Budapesti Corvinus Egyetem Halász Róbert menedzser tanácsadó oktatási üzletág AAM Tanácsadó Zrt. Dr. Árva László közgazdászprofesszor egyetemi oktató Ecole Supérieure des Sciences Commerciales d Angers
Miért éppen az AAM Tanácsadó Zrt.? 3 15 éve Magyarországon; 5 év közép-kelet európai jelenlét 11 ország 200+ alkalmazott 1500+ projekt 15M bevétel 100%-ban magyar tulajdonban EU, Világbank, Phare projektek AAM Budapest AAM Bukarest AAM Zágráb Közigazgatás, bankszektor, energetika, közlekedés, távközlés, egészségügy, oktatás
Gyorsítósáv tanulmánysorozat A tanulmánysorozat társadalmi felelősségvállalásunk része. 4 2008. december, Gyorsítósáv I: ÚMFT kifizetések értéke 2007 óta = 80 mrd Ft; 2009-re becsült GDP változás = - 2,5% 2009. május, Gyorsítósáv II: ÚMFT kifizetések értéke 2007 óta = 280 mrd Ft; 2009-re becsült GDP változás = - 6,7%
Gyorsítósáv III 5 2009. október, Gyorsítósáv III: 2009-re becsült GDP változás = - 6,7% ÚMFT kifizetések értéke 2007 óta : 548 mrd Ft ÚMFT lekötött támogatás: 3063 mrd Ft 2010 végéig várhatóan lekötésre kerül: ~5000 mrd Ft (70%) 2011-2013 2013-ra ~ 2000 mrd Ft marad. Felül kell vizsgálni az ÚMFT-t és a megváltozott körülményekhez igazítani!
Helyzetelemzés és javaslatok
Az ÚMFT helyzete A hétéves keret kb. 45%-a lekötésre került 2009 végéig: 7 TÁMOP; 9% KEOP; 9% KMOP; 8% TIOP DDOP ÉAOP ÉMOP EKOP DAOP KDOP NYDOP ÁROP GOP; 13% KÖZOP; 39% A lekötött keret nagy része infrastruktúra fejlesztés.
Az ÚMFT helyzete A közvetlen foglalkoztatási hatás várhatóan továbbra is alacsony marad. Autópálya építés Közvetlen foglalkoztatási hatás Tőkeigényes 8 1 mrd Ft = 5-7 fő Csatornázás 1 mrd Ft = 106 fő Lakóházak felújítása 1 mrd Ft = 147 fő Élőmunka igényes
Az ÚMFT helyzete Az ÚMFT fő célja persze nem a közvetlen foglalkoztatás, hanem egy versenyképes, fenntartható gazdaság és társadalom megteremtése. De vajon ezt el fogjuk-e érni? 85 prioritás 1154 pályázati konstrukció 30% 5,17% 5,54% 3,27% 5,81% Közép-Magyarország Dél-Alföld 5,91% Észak-Alföld 6,71% Észak-Magyarország 67,59% Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Közép-Dunántúl 9 40% 20% 50% Állami szervek Önkormányzatok Vállalkozások Egyéb Állami túlsúly KM régió túlsúly csak 20-23% 23% jut közvetlen gazdaságfejlesztésre
Kitörési pontok és az ÚMFT
Országstratégia és Fejlesztéspolitika 11 ÚMFT források Fejlesztéspolitikai eszközök Szabályozás Adópolitika Állami K+F források Oktatáspolitika Jövőkép Infrastruktúrapolitika Style Foglalkoztatáspolitika Strategy Skills Országstratégia Shared values Intézményrendszer + Adekvát gazdaságpolitika Egységes kormányzati funkció a nemzetgazdasági szintű tervezésben és koordinációban Explicit, tudatos nemzetstratégiai munka Stratégiai irányvonalak, kitörési pontok keresése Staff Structure Systems Kitörési pontok
Nemzetgazdasági tervezés keretfeltételei 12 IIntézményrendszer Jelenlegi intézményi keretek sem strukturális, sem mőködési értelemben nem megfelelıek EU források miniszteriális kezelése nem eredményez országstratégiát a gazdaság és társadalom számára Egységes, koordinált kormányzati funkció és az eszközrendszer szinergikus alkalmazása? Gazdaságpolitika Tudatosan vállalt nemzetstratégiai munka szükséges Szakítás a sodródással és gazdaságpolitikai, improvizálással Sok kevés prioritás dilemmájának feloldása Klaszterezıdés a termelési tényezık felhasználása alapján
Kitörési pontok keresése 13 Fejlesztési irány 2 Fejlesztési irány 1 Üzleti modell fenntarthatósága Multiplikációs hatás Kitörési pont I. Fejlesztési irány 3 Foglalkoztatási hatás Tudásintentenzív Innovatívitás Környezeti adottságok Humán tıke Kockázatvállalás Fejlıdés irányai
Esettanulmány: felsőoktatási exportösztönzés
Egy példa érvelésünk alátámasztására 15 Hazai felsıoktatás helyzete PÉLDA! Sajátosságok Felsıoktatási export Mi kell hozzá? Adottságok
Felsőoktatási helyzetelemzés Jelenleg 71 felsıoktatási intézmény mőködik Magyarországon 420 ezer hallgatóval 16 A 90 -es évek elejéhez képest a 2007/2008-as tanérvre a felsıoktatási karok száma 50%-kal bıvült Az ezredforduló éveiben 100 ezer fıt is meghaladó felvételi adatokhoz képest,2008-ban alig több mint 80 ezer fı kezdte meg tanulmányait A rendszerváltozás idıszakában 17 ezer fıs oktatói létszám mára meghaladja a 22 ezres létszámot Az érdekelt korcsoportokat érintı demográfiai visszaesés és a felsıoktatási rendszer bıvülése miatt folyamatosan javulnak a felvételi arányok - mindez minıségi kérdéseket is felvethet Felsıoktatási férıhely kihasználtság szintje egyre mérsékeltebb A jelentkezők számának csökkenése 4-5 éven belül oktatók elbocsátását, kapacitásbővítő PPP programok összeomlását, kisebb főiskolák ellehetetlenülését és a befogadó városok gazdaságának megrendülését okozhatja!
Felsőoktatási export sajátosságai és lehetőségei Ha a Magyarországon tanuló külföldi hallgatók létszáma eléri a 30 35 ezer főt, akkor évente mintegy 38 40 Mrd HUF pótlólagos bevétel generálódik a befogadó városok gazdaságában! Az elköltött pénzmennyiség a multiplikációs hatáson keresztül több ezer munkahely megteremtését teszi lehetővé! Ma 15 ezer külföldi hallgató tanul Magyarországon 45% határon túli magyar fiatal a környezı országokból, 55 % viszont nem magyar nemzetiségő, távoli országból érkezett hallgató 17 Arányuk hagyományosan magas az orvosi, állatorvosi szakokon és a mérnökképzésben, azonban más diszciplínákban alulreprezentáltak OECD elemzés szerint az elmúlt években ugrásszerően, közel 70%-kal nıtt a hallgatói mobilitás mértéke a világban ma több mint 3 millió diák tanul külföldön Külföldi hallgatók költései havi 140 180 ezer HUF mértékre tehetık (lakhatás, szórakozás, vendéglátás, kiskereskedelem, stb.) Sajátos export jelleg nincs logisztikai költség
A hazai felsőoktatás adottságai A felsıoktatás üzleti modelljének fenntarthatóságát alig korlátozza a bárszínvonal fejlıdése 18 A felsıoktatási export jellegébıl adódóan erıs gazdasági multiplikációs hatást képes érvényesíteni, amely a foglalkozatás szintjére is pozitívan hat Az innováció és a tudásalapú fejlesztési jelleg alapvetı jellemzıje a felsıoktatásnak A szükséges humán tıke, a nemzetközileg versenyképes termelési tényezı rendelkezésre áll Magyarország környezeti adottságai, geográfiai és közlekedési feltételei megfelelıek Az egyetemi és a kapcsolódó infrastruktúra alapvetıen rendelkezésre áll, a fejlesztések most is folyamatosak Az adottságok további javításához elsősorban nem a pénz hiányzik,. A TIOP és TÁMOP programokban a felsőoktatás céljaira külön pályázatok állnak rendelkezésre, amelyek prioritásai a Kormányzat döntése alapján újratervezhetőek.
A felsőoktatási export, mint kitörési pont megvalósításához egységes Kormányzati szándékra és összehangolt egyetemi fejlesztésekre van szükség! Fejlesztési szükségletek 19 Korszerő, idegen nyelvő tananyagok, oktatói gárda és vendégprofesszorok Külföldi hallgatókat támogató egyetemi szolgáltatások és eszközpark Színvonalas kollégiumi és lakhatási feltételek Vonzó kulturális és szórakozási lehetıségek Együttmőködés és közös fejlesztési célok megvalósítása a fogadó városokkal Korszerő intézményi menedzsment, IT és minıségirányítási rendszerek Kormányzati és szabályozási intézkedések a külföldi hallgatók beutazásának és tartózkodásának megkönnyítésére Megállapodások külföldi oktatási intézményekkel oktatási tevékenységük Magyarországra helyezésérıl További kétoldalú egyezmények a diplomák kölcsönös elfogadásáról Marketing és image építı tevékenység
www.gyorsitosav.hu
Kérdések és válaszok
Köszönjük a figyelmet! www.aam.hu Budapest 2009.10.28