Bevezetés a keleti diagnosztikába Michio Kushi AZ ARCOD NEM HAZUDIK
Tartalomjegyzék A szerző előszava 7 Az angol kiadás előszava 9 Bevezetés 13 A diagnosztizálás sorrendje és módszere... 25 Az embrió 29 Az arc 35 A szem 47 A száj 59 A fül 65 A haj és a szőrzet 67 A bőr 71 A kéz 81 A tapintás: a meridiánok és a pulzusok... 89 A hang 97 A kézírás 101 A szokások 105 Étkezési tanácsok 107 A tanácsadásról 113 Irodalom 120
A szerző előszava A diagnosztizálás művészete, e könyv témája, a keleti orvoslás kulcsa, egyik legfontosabb alapeleme. Ezt az ősi tudományt több száz évvel ezelőtt Nanboku Mizuno keltette életre, és tanárom, George Oshawa, a makrobiotika (a hosszú élet tudománya és művészete) megalapítója ismertette meg a közelmúltban a nyugati világgal. Én magam - tapasztalataim és tanulmányaim felhasználásával - csupán továbbfejlesztettem; s ebben az is segítségemre volt, hogy az elmúlt években sok száz beteg embert volt alkalmam megfigyelni. Ez az ízelítőnek szánt könyvecske, remélem, többeket arra ösztönöz majd, hogy elmélyedjenek ebben a tudományban. A diagnosztikában való jártasság nemcsak az orvosok számára hasznos; sokat tanulhatnak belőle azok is, akik tájékozottabbak kívánnak lenni a mindennapi emberi kapcsolatokban. A diagnosztikai módszereknek ez a fajtája nem igényel bonyolult vagy költséges technológiát; csupán saját érzékszerveinket kell használnunk hozzá. Mivel e művészet gyakorlásához elengedhetetlen, hogy észrevételeink gyorsak és pontosak legyenek, javaslom, hogy akik nagyobb tudásra vágynak ezen a téren, tegyék tökéletesebbé egészségüket és érzékelőképességüket a világegyetem rendjén alapuló természetes életmóddal, beleértve a 7
makrobiotikai értelemben vett egészséges táplálkozást is. A diagnosztizálás művészetének az a lényege, hogy a természet minden jelenségét irányító két ellentétes erő, a jin és a Jang alapján megértsük az emberiség helyét és beilleszkedését a világegyetembe, alapos tanulmányozása pedig az élet értelmét segít megérteni. Mindaz, amit látunk, hallunk, szagolunk, ízlelünk és tapintunk, felfedheti előttünk az ember múltját, jelenét és lehetséges jövőjét, A külső a belső visszhangja; a belső tükre a külsőnek. Hacsak egyetlen személy fejlődését megtanuljuk érzékelni, már közelebb jutunk a titokhoz, hogy mi is az emberiség rendeltetése. Remélem, a diagnosztizálás művészetét tanulmányozva velem együtt az Olvasó is részt vesz ebben a nagyszerű kalandban: a végtelen világegyetem határtalan titkainak kifürkészésében. Boston, Massachusetts, 1977. május Michio Kushi 8
Az angol kiadás előszava A szerzőről Michio Kushi 1926-ban született Japánban, Kokawában, Wakayama járásban. Fiatal korában nemzetközi jogot tanult Tokióban, a második világháborút követő időszakban pedig élénk érdeklődéssel fordult a világkormány megteremtéséért indított mozgalom felé. 1945-ben találkozott Yukikazu Sakurazawával, a keleti gyógyászat és filozófia ismert tanárával, aki nyugaton George Ohsawa néven vált ismertté. Ettől kezdve a jin és jang ősi keleti elveit, e két elvnek az élet minden területén való alkalmazását tanulmányozta és tanította, különös tekintettel arra, milyen fontos lehet ez az egyén egészsége, a társadalom békéje szempontjából. Az 1950-es évek elején Kushi áttelepült az Egyesült Államokba, és először New Yorkban, később Bostonban tanított. Azóta is előadásokkal járja az USA-t, Európát és a Távol-Keletet. Több könyvet írt - Akupunktúra (Acupuncture); A régmúlt és a jövő világa (Ancient and Future Worlds); Természetes mezőgazdaság (Natural Agriculture); A betegség oka és gyógyítása (The Cause and Cure of Disease); A makrobiotika könyve (Book of Macrobiotica); Egészséges élet- 9
mód (The Way of Life for Health); Boldogság és szabadság (Happiness and Freedom) - és nem egy folyóiratot támogat: Kelet-nyugati Napló (East-West Journal); A világegyetem rendje (The Order of the Universe); Esettanulmányok (Case History Reports). Ezenkívül egy non-profit jellegű oktatási és kulturális intézmény, az Amerikai Kelet-Nyugat Alapítvány (East-West Foundation of America) létrehozója és elnöke. A kiadókról William Tara 1942-ben született Kaliforniában. Tíz évig volt Michio Kushi tanítványa, és az Amerikai Kelet-Nyugat Alapítvány előadójaként tanulmányi programokat indított Los Angelesben, San Franciscóban, Chicagóban és Londonban. Jelenleg a betegségmegelőzés oktatásával foglalkozó jótékonysági kör, a Közegészségügyi Alapítvány programigazgatója, valamint a makrobiotika oktatóinak képzésével foglalkozó londoni iskola, a Michio Kushi Intézet igazgatója. Európa-szerte tart előadásokat a makrobiotikáról, a Shiatsu-masszázsról és a jin-jang filozófiájáról. David Lasocki 1947-ben született Londonban. Kémiát tanult a londoni University College-ban, majd áttelepült az USA-ba, ahol az lowai Egyetemen zenetörténetet hallgatott. 1971 óta foglalkozik makrobiotikával. 1976-ban visszatért Londonba; azóta a Közegészségügyi Alapítvány aktív tagja, könyvkiadó és író. 10
Az illusztrátorról David Elliot 1944-ben született Londonban. Építészetet tanult a manchasteri egyetemen és a londoni építészszövetségnél. Hét évig tanult makrobiotikát. Szabadúszó tervezési tanácsadóként és építészként dolgozik, ezenkívül B. K. S, lyenger nyomán hatha-jógát tanít. Köszönetnyilvánítás A könyv Michio Kushi előadásit tartalmazza, amelyeket a bostoni Kelet-Nyugat Alapítvány számára tartott 1970 és 1973 között. Végleges formájában az 1973 áprilisában és májusában megrendezett Diagnózis és Fiziognómia című előadássorozat anyaga volt, amelyet a Michio Kushi Seminar Report III, kötetének 1-4. számában is megjelentettek, Jim Ledbetter gondozásában. Az anyag további részét Thomas Lloyd adta ki a The Order of the Universe (A világegyetem rendje) című kiadvány IV. kötetének 7. és 10. számában, Nagyon hálásak vagyunk Kushi úrnak, amiért biztató támogatásával segítségünkre volt e könyv elkészítésében. Jim Ledbetternek és Thomas Lloydnak is szeretnénk megköszönni azt a munkát, amelyet az eredeti anyag átiratán végeztek. Külön köszönettel tartozunk Sherman Goldmannak, az East West Journal szerkesztőjének, amiért nagylelkűen elolvasta a könyv kéziratát és segítő tanácsaival látott el bennünket. 11
Bevezetés A keleti diagnózis Kína, Japán és általában a távol-keleti országok orvoslása a világ talán legősibb orvostudományának számít. Sok olyasmire megtaníthat bennünket, aminek ma is gyakorlati hasznát vehetjük. A keleti orvoslás alapfilozófiája kiegészítője, de egyben ellentéte is a manapság Nyugaton elterjedt orvostudománynak. A nyugati orvostudomány főként a tünetek gyógyszeres és sebészeti kezelésére szorítkozik, s egyre tehetetlenebb a mindinkább terjedő és a fejlett ipari világot fenyegetően elárasztó degeneratív betegségekkel szemben. Ezt a tünetek kezelésén alapuló orvostudományt egészítheti ki - kell kiegészítenie - egy olyan orvoslásnak, amely célját tekintve megelőző, alkalmazásában pedig humánus és egyben gazdaságos. A keleti orvoslás sok mindenben kielégíti ezt az igényt. A betegség okairól szóló klasszikus keleti irodalmi művek egyöntetűen hangsúlyozzák, hogy az ember egészsége étrendjétől, tevékenységétől, szellemi beállítottságától és az őt körülvevő környezet egészétől függ. Ezek a művek az emberi élet egy-egy aspektusát mindig a többivel összefüggésben vizsgálják. Az élet biológiai, pszichológiai és szellemi oldalát az Egész egymással szorosan összefüggő részének tekintik. A keleti orvos nemcsak gyógyított: egyben tanácsadó és tanító is volt, aki rá tudott mutatni valamely 13
egészségi probléma okára, gyakorlati tanácsokkal látta el betegeit, miképp változtassanak életmódjukon - és ezzel már a betegség kezdetén javítani tudott az állapotukon. A nyugati orvostudományban alkalmazott diagnosztika a betegséget a tünetek alapján állapítja meg. Ám a gyakorlott keleti diagnoszta már akkor sejti a betegség kialakulását, amikor a betegnek még nincsenek jellegzetes tünetei, például fájdalmai. A keleti diagnosztika legalapvetőbb eszköze a fiziognómia: az a tudomány, amely az embert - mint az Oxford English Dictionaryban olvasható - arcvonásai, illetve testformája és általában véve külső jegyei alapján" ítéli meg. A keleti fiziognómia, amely az ember külső, fizikai megjelenéséből, illetve az arcában, arcjátékában kifejeződő lelki folyamatokból von le következtetéseket, azt állítja, hogy minden ember saját fejlődésének két lábon járó története. Szüleink érdemei vagy hibái, a környezet, amelyben nevelkedtünk, az ételek, amelyeket elfogyasztottunk, egytől egyig meglátszanak rajtunk. Testtartásunk, bőrünk színe, hanghordozásunk és egyéb jellemző vonásaink, vérünk állaga, szerveink és idegrendszerünk állapota, csontfelépítésünk külső megjelenési formái (amelyek viszont öröklött tulajdonságaink), étrendünk, környezetünk és tevékenységünk következtében olyanok, amilyenek. A diagnosztizálási készség titka az, hogy egy változássorozatban már akkor felismerjük a betegség bizonyos jeleit, mielőtt azok komolyra fordulnának, vagyis még mielőtt a tünetek fájdalom formájában jelentkeznének. Tehát hogy 14
meglássuk például a vesekő képződésére, a szív megnagyobbodására, a rák kialakulására utaló jeleket. Az effajta diagnosztizálás eredményessége teljes mértékben azon múlik, kifejlődött-e a diagnosztában a kellő szenzibilitás, és jól megértette-e a keleti diagnosztikai módszerek alapelveit. Jin és jang A keleti orvoslás lényege a jin és jang elméletében rejlik. A jin-jang filozófia alapelve az, hogy az egész világegyetem, minden jelenség két ellentétes elemre osztható, s ezek folytonos változása, egymásba alakulása minden természeti jelenség magyarázata. Minden a szakadatlan változás állapotában van, tehát a változás a jin janggá alakulásában, illetve a jang jinné alakulásában nyilvánul meg. A jin és a jang nem abszolút, hanem relatív fogalmak. A jin és a jang elválaszthatatlan pár: kölcsönös ellentmondásban vannak egymással és kölcsönösen kiegészítik egymást. Hideg nélkül nem lenne meleg, fent" nélkül nem lenne lent". Ellentét nélkül nem lenne mozgás, nem lenne változás. Mint azt a Tao-tö-king is kimondja: Az Egyből lett a Kettő, és a Kettőből született Minden". Ha a mozgás tendenciája a zsugorodás vagy egy középpont felé haladás, akkor a jang a meghatározó erő. A zsugorodás sűrűséget, aktivitást, melegséget, súlyosságot, gyorsaságot stb. hoz létre. Ha a tendencia a tágulás vagy egy középponttól való távolodás, akkor a jin a meghatározó erő. A terjeszkedés kisebb sűrűsé- 15
get, kisebb aktivitást, könnyűséget, lassulást stb. eredményez. Határhelyzetekben a jin és jang átalakul egymásba: amint a zsugorodás elérte végső határát, a tágulás tendenciáját hozza magával, és fordítva. A világmindenségnek ez a ritmusa szabályoz mindent: azt, ahogy az apály és a dagály váltakozik, azt, ahogy a növények sorozatos integrálódással és differenciálódással növekednek vagy ahogy a bolygók évente elfoglalják helyüket a napjuk körül. Ami testünk belsejét illeti: tudjuk, hogy szívünk kitágul és összehúzódik, tüdőnk megtelik levegővel és kiürül, izmaink pedig megfeszülnek és elernyednek. A jin és jang ősi filozófiájából George Ohsawa hét alapelvet és tizenkét tantételt vezetett le, amelyek e két erő működését összefoglalják. Ha az Olvasó valóban szeretné megérteni a könyvünkben leírtakat, azt tanácsoljuk, vizsgálja meg közelebbről ezeket az alapelveket és tantételeket. Megértésük nélkül nemigen tudja hasznosítani a leírt módszereket. A világegyetem rendjének hét alapelve: 1. Minden dolog az Egyetlen Végtelen szétágazódása. 2. Minden változik. 3. Minden ellentét kiegészíti egymást. 4. Nincs két egyforma dolog. 5. Aminek eleje van, annak hátulja is van. 6. Minél nagyobb valaminek az eleje, annál nagyobb a hátulja. 7. Aminek kezdete van, annak vége is van. 16
Az egyesítő elv tizenkét tantétele: 1. Az Egyetlen Végtelen ágazik jinné és janggá, két pólussá, amely két pólus a végtelen centrifugalitás geometriai elágazási ponthoz érkeztekor jön létre. 2. A jin és jang folyamatosan alakul ki ebből a végtelen centrifugalitásból. 3. A jin centrifugális (középponttól távolodó), A jang centripetális (középponthoz közelítő), A jin és jang együtt hozzák létre az energiát és minden jelenséget, 4. A jin vonzza a jangot, a jang vonzza a jint, 5. A jin taszítja a jangot, a jang taszítja a jint, 6. A taszítóerő a hasonló összetevők közti különbséggel arányos, a vonzóerő pedig az egymáshoz nem hasonlítható összetevők közti különbséggel. 7. Minden jelenség mulandó, és a bennük lévő jin- és jang-tartalom szüntelenül változik. 8. Mindennek két pólusa van. Nincs olyan dolog, amely csak jin, vagy csak jang lenne. 9. Semmi sem semleges: mindig vagy a jin, vagy a jang van túlsúlyban. 10. A nagy jin vonzza a kis jint. A nagy jang vonzza a kis jangot. 11. Határhelyzeteikben a jin jangot, a jang jint hoz létre. 12. A természetben található minden forma és dolog jang a közepén és jin a felszínén. 17
Jin Jang mozgás: kategória: helyzet: irány: szín: hőmérséklet: súly: katalizátor: fény: rezgés: elemek: biológia: nem: idegrendszer: magatartás: származás: tágulás tér külső felszálló bíbor, kék, zöld hideg könnyű víz fényes rövidhullám elektron K, O, P, Ca, N stb. növényi női atomrészecske: ortoszimpatikus szelíd, negatív meleg éghajlat összehúzódás idő belső leszálló sárga, narancssárga, vörös meleg nehéz tűz sötét hosszúhullám proton H, As, Cl, Na, C stb. állati férfi paraszimpatikus élénk, pozitív hideg éghajlat 18
A jin és a jang, valamint a szervek osztályozása Könyvünkben a szervek jinbe és jangba való besorolása eltér az akupunktúráról olvasható könyvek némelyikében található osztályozástól. A mi rendszerezésünk arra épül milyen egy-egy szerv felépítése. A keményebb, tömöttebb szerkezetű szerveket - a szívet, a májat, a lépet stb. - jangnak vettük, az üregesebb szerkezetűek - a gyomor, a vese, a belek stb. - jinként szerepelnek. (Az akupunktúrás könyvek egyikében-másikában a besorolás a szerveket létrehozó és tápláló Chi'i" energia milyenségén alapul. A keleti orvoslásban mindegyik fő szervet egy másik fő szerv ellentétének, illetve kiegészítőjének tekintenek: tüdők szív vesék lép máj vastagbelek vékonybelek (húgy)hólyag gyomor epehólyag Ha valamelyik szervvel baj van, akkor az őt kiegészítő párjával is baj lesz. Étrend és diagnózis A keleti orvoslás tanítása szerint erőnlétünk és egészségünk legfőbb forrása a megfelelő étrend, a betegség oka pedig elsősorban a szegényes táplálkozás. Ha étrendünk olyan, hogy nem tudunk megfelelően alkalmazkodni az éghajlat változásaihoz, illetve nem tudunk annyit mozogni, amennyit szüntelen változásban lévő szerve- 19
zetünk megkíván, betegek leszünk. A megfelelően kialakított étrendnek az emberiség fejlődési folyamatát, a személy környezetét és az általa végzett tevékenységet kell tükröznie. A nekünk leginkább megfelelő étrendet a jin és jang elvének alkalmazásával találhatjuk meg igazán, mint ahogy arra is így jöhetünk rá, hogyan variálhatjuk ezt a magunk szája íze szerint. Hogy megértsük, mennyire fontos a jin és a jang szerepe az étel kiválasztásában, vegyük példának a növényi energia éves ciklusosságát. A növények növekedése kiegészítő ellentétben áll az éghajlattal: jang éghajlat alatt a jin növények teremnek meg, és fordítva. Télen hideg van (jin); az évnek ebben a részében a növényeknél az energia leszáll a gyökérbe (Jang). A téli növények - például a pasztinák és a tök - szárazabbak, lassabban növekednek és nehezek. A nyári növények - például a saláta és az uporka - hamar megnőnek, nagyobb a víztartalmuk és többnyire könnyűek. Ha olyan ételekkel táplálkozunk, amelyek saját éghajlatunk alatt és saját lakóhelyünk környékén teremnek, akkor természetes környezetünkkel is megteremthetjük az egyensúlyt. A beduinok például a száraz (jang) sivatagi kaktusz nedvdús gyümölcsét (jin) eszik. Az eszkimók jóformán csak húson (jang) élnek, ezzel pótolva szervezetükben a hideg (jin) éghajlati viszonyaikból hiányzó meleget. 20
A növényi energia ciklusossága és kapcsolata az évszakokkal és az éghajlattal 21
Néhány közismert élelmiszernövény és a bennük lévő jin és jang tényezők 22
A makrobiotikának igen fontos része a jin és a jang elvének alkalmazása az ételek kiválasztásában és elkészítésében. A makrobiotika fogalmát George Ohsawa vezette be, hogy megismertesse a Nyugattal a keleti étrend és orvoslás alapjait. A szóösszetétel előtagja - a makro" - nagyot, nagyméretűt, utótagja pedig - a biotika" - az élettel vagy élő dolgokkal való összefüggést jelent. A makrobiotika nem más, mint életünk meghosszabbításának, a természettel való szorosabb kapcsolatunk megteremtésének s a végtelenhez való közelebb kerülésünknek a módja. Ha visszanyerjük a természet iránti fogékonyságunkat, talán megérezzük majd, milyen kapcsolatban is állunk vele valójában, s arra is rájövünk: igenis szabadon dönthetünk egészségünkről és sorsunkról. A keleti diagnosztika egyik fontos eszköze a saját egészségünkért vállalt cselekvő felelősség, amely rámutat táplálkozásunk hiányosságaira vagy mér- 23
téktelenségére. Ha felismerjük ezeket a jeleket, jelzéseket, már célszerűen tudjuk alakítani étrendünket, képesek leszünk rá, hogy visszafordítsuk a kialakulófélben lévő betegség folyamatát, és nekikezdhetünk egészségünk helyreállításának. David Lasocki William Tara London, Anglia 1977. május 24
A diagnosztizálás sorrendje és módszere Amikor diagnosztizálunk, próbáljuk meg az ember állapotát egészében, a maga teljes mivoltában vizsgálni! Tekintsünk bele páciensünk múltjába, jelenébe és elképzelt jövőjébe. Tanulmányozzuk körülményeit, fizikai és szellemi állapotát, fejlődési lehetőségeit. Milyen sors vár rá? Vegyük figyelembe egyéniségét, ítélőképességét és szellemi színvonalát. A diagnosztizálást három lépésben végezzük. Először: meg kell ismernünk az egyén teljes környezetét, Másodszor: meg kell figyelnünk jelenlegi fizikai és lelkiállapotát és azt az egészhez kell viszonyítanunk. Harmadszor: figyeljük meg a részleteket - azaz a tüneteket. A mai orvostudomány sok esetben eltekint az első kettőtől, és csupán a harmadikra koncentrál. A diagnosztizálás - módszerét tekintve - öt lépésből áll: (1) intuitívan megragadjuk az illető egész mivoltát; (2) meghalllgatjuk kórtörténetét: (3) megfigyeljük kézírását és azt, milyen benyomást kelt bennünk esztétikailag; (4) megfigyeljük a tüneteket és (5) tapintással támasztjuk alá a látottakat. Feltétlenül tartsuk be ezt a sorrendet, például ne a tapintás legyen az első. így kifejlődhet bennünk az intuíció (ösztönös megérzés) ké- 25
pessége: ezután már ösztönösen fogjuk tudni, milyen állapotban van az illető (még ha nem is találkozunk vele). Kialakul róla bennünk egy kép, s bár a részletekre esetleg nem is emlékszünk már, megérezzük, mi lehet a problémája. Mindezt korábbi személyes tapasztalataink is megerősíthetik. Ha idegenekkel találkozunk, egyéniségük és lelki tulajdonságaik általában valamilyen érzést váltanak ki belőlünk. Ha tüneteiket ellenőrizzük: azaz meghallgatjuk, jobban szemügyre vesszük és megérintjük őket, több részletet ismerünk meg abból, amit már egyébként is tudunk (érzünk). Ha kialakul bennünk a megfelelő érzékenység, fogékonyság (szenzibilitás), már úgy is felállíthatjuk a diagnózist, ha az illető esetleg csupán telefonál vagy levelet ír nekünk. Ha már valóban tökéletes diagnoszták vagyunk, akár találkozununk sem kell vele (természetesen az embereket ez nemigen elégíti ki). Ha leülünk velük beszélgetni és megérintjük őket, ez pusztán csak érzeteink erősítését kell hogy szolgálja, A hagyományos keleti diagnózis lényege ez az erős, ösztönös megérzés. Az orvosok többsége - akár keleti, akár nyugati orvosokról legyen szó - sajnos nincs e képességek birtokában. Vizsgáljuk meg kissé közelebbről a diagnosztizálás sorrendjét és módszerét. Amikor először ránézünk valakire, próbáljuk meg kitalálni az életkorát. Az emberek biológiai életkora sokkal fontosabb, mint a tényleges életkoruk. Lehet, hogy valaki - bár csupán tizennyolc éves - testileg (és szellemileg is) sokkal idősebbnek néz ki. Az egészséges embereknek fiatalabbnak kell látszaniuk, mint amilyenek általában a korcsoportjukba tartozó emberek. (Egy húszévesnek két-három év- 26
vei, egy harmincévesnek öt évvel fiatalabbnak kell kinéznie és így tovább.) Következő dolgunk az, hogy megpróbáljunk ráérezni páciensünk szellemi fejlettségének fokára. Érdeklődik-e a lelki dolgok iránt? Milyen az ítélőképessége? Ezután állapítsuk meg, hogy kiegyensúlyozott volt-e a fejlődése vagy sok viszontagságon kellett keresztülmennie. Rendszeres vagy rendszertelen-e az életmódja? Ezek a tendenciák visszatükröződnek az arcon: a sok ránc, bemélyedés és az ebből adódó kiemelkedések azt mutatják, hogy az illető hajlamos a túlzásokra. Azt is tudnunk kell, milyen környezetben nőtt fel a páciens: kisvárosban, nagyvárosban vagy vidéken. Könnyű vagy nehéz-e az élete? Gazdag vagy szegény? Mindezekhez a csontozatot kell szemügyre vennünk. A városban nevelkedett emberek többnyire véznábbak, mint azok, akik vidéken nőttek fel. A törékeny csontozat általában lassan kifejlődött, gyenge alkatra utal. Ezen információk birtokában már magunk elé képzelhetjük az illető múltját. De azt is tudnunk kell, mit tartogat számára a jövő, ha továbbra is megszokott életmódja szerint él. Az egészséges emberek aktívak. Azt is jól láthatjuk, ha valaki vezetői képességekkel van megáldva. A vezetői rátermettségre az erős testalkatból, a nagy kézből és a fejhez szorosan hozzásimuló, nagy fülekből következtethetünk. Miután kialakult bennünk valamiféle általános benyomás, hozzákezdhetünk a részletek megfigyeléséhez. Milyen ételeket kedvel az illető, és ezek milyen hatással vannak az egészségére? Figyeljük meg, mely szervei gyengék - a 27
szíve, a lépe, a vastagbele - és nézzük meg, hogy milyen hatással vannak ezek a hibák a kiegészítő szervekre (lásd A jin és a jang, valamint a szervek osztályozása című részt). Tehát például ha a szívével van baj, akkor a vékonybelek állapotát kell megvizsgálnunk. Nézzük például a lépet. A lépproblémákat a szem fölött ívelő csont és a fül szélének a pirossága jelzi. De lépproblémákra utaló gyakori jel az is, ha az orrnyereg két oldalán kissé zöldes elszíneződést látunk. Manapság sok embernek azért van baj a lépével, mert nincsenek mandulái. Ha eltávolítják a mandulákat, a lépnek nagyobb intenzitással kell dolgoznia; a nagyobb megterhelés különböző problémák kialakulásához vezethez, különösen, ha ezek az emberek cukrot, vegyi úton előállított termékeket vagy gyógyszereket fogyasztanak. A mandula eltávolítása csökkenti az ellenálló képességet azzal a megterheléssel szemben, amelyet az említett anyagok szervezetbe kerülése okoz. A lép felelős a vér és a nyirokrendszer megtisztításáért; de ugyanezt a funkciót töltik be a mandulák is. A duzzadt mandulák arra utalnak, hogy a szervezetben toxikus anyagok halmozódtak fel. Ha eltávolítják a mandulát, megszűnik a szűrés, és a mérgező anyagok szétszóródnak a szervezetben. A könyvünkben leírt diagnosztizálási módszer a megelőző orvostudomány szerves része. A megelőző orvostudomány a tüneteket nem úgy kezeli, mint megszüntetendő bajt". Figyelmeztető jelnek tekinti őket, s így a betegség kiváltó okain már a kialakulás pillanatában változtatni tud. 28
Az embrió Különbséget kell tennünk az emberek állapota és testalkata között. Az, hogy valakinek milyen lesz a testalkata, már a születés előtt eldől; ebben közrejátszanak az anya, az apa és az elődök jellemző vonásai, de azok az ételek is, amelyeket az anya a magzat embrionális fejlődésének szakaszában elfogyasztott. A csontszerkezet, az arcberendezés, a koponya mélysége és szélessége, a kéz- és a lábfej formája, bizonyos mértékig a testmagasság és testszélesség, valamint a lábak hosszúsága határozza meg az ember alkatát. A később szerzett külső tulajdonságok (például a bőr színárnyalata és szerkezete) már az ember állapotára utalnak. Megfelelő táplálkozással és életmódváltoztatással az emberek viszonylag könnyen változtathatnak állapotukon; az alkat megváltoztatása azonban szinte lehetetlen. Az, hogy egészséges és kiegyensúlyozott lesz-e valaki, döntő mértékben attól függ, mi történik vele az anya terhessége idején. Szervezetünk három legfontosabb rendszere: az emésztőrendszer, az idegrendszer és a keringési rendszer. Az embrió emésztőrendszere belül (jang), idegrendszere kívül (jin) van. Kialakulásukkor ellentétes tényezőket gyűjtenek magukba, ezért megváltoztatják polaritásukat, Az ásványi anyagok hátra, a fehérjék, zsírok stb. előre kerülnek. A testen kívüli jin vonzza a jangot, megkeményszik, hogy ezzel létrehozza a gerincoszlopot és a hátat. A belül lévő jang vonzza a jint, meglágyul és létrehozza a belső szerveket, Ez az át- 29
változás kitűnő példa a jin és a jang nem statikus, hanem dinamikus, folyton változó tulajdonságára. Az emésztőrendszer alsó szakasza - tehát ami a borda alatt van - a fizikai táplálék jang részét (szilárd anyagok és folyadékok) dolgozza fel, míg a borda fölötti felső szakaszból lesznek a tüdők, amelyekben kifejlődik a jin-szerű fizikai táplálék (a levegő) kezelésének képessége. Az idegrendszer szintén két részre oszlik. Evolúciójának abban a szakaszában, amikor még nem volt tudata, az embernek csak egyetlen A három fő rendszer elhelyezkedése egymáshoz képest oz embrióban 30
idegrendszere volt, amely ortoszimpatikus tulajdonságokkal rendelkezett. Ebből alakult ki később a központi idegrendszer és az autonóm (vegetatív) idegrendszer. Végül az autonóm rendszer ortoszimpatikus és paraszimpatikus rendszerré vált szét. Az ortoszimpatikus rendszer a jinszerveket tágulásra, a jang-szerveket összehúzódásra készteti. A paraszimpatikus rendszer a jinszervek zsugorodását és a jang-szervek tágulását idézi elő. Hogyan sorolhatjuk a keringési funkciókat jinbe és jangba? A vér piros és aktív (jang). A nyirok világos színű, feladata az, hogy az elhasznált testnedveket lassanként összegyűjtse a perifériáról és visszaszállítsa a szívhez. Ezek a rendszerek is jinnel és janggal társíthatók, hiszen elosztanak és összegyűjtenek. A testünkre jellemző alapvető antagonizmus - az elülső és a hátulsó rész. A szilárd és folyékony anyagokat, valamint a levegőt az elöl lévő (emésztő- és keringési)' rendszerek fogadják magukba. A rezgéseket - a rövid, a hosszú és a mágneses rezgéseket egyaránt - a hátul lévő rendszer (az idegrendszer) fogja fel. Az étel, amely jang, spirális mozgással halad lefelé és az alsó központ felől indul útjára. A rezgések, amelyek a jinbe sorolhatók, szintén spirális mozgással, de felfelé haladnak, az agy felé. Metafizikai fogalmakkal ezt a két területet nevezzük hará nak, Hl. harmadik szemnek. Ezeket melegen, ill. hidegen (jang és jin) kell tartani. Ha ezek az elöl és hátul működő erők nincsenek összhangban egymással, az ember nem képes kontrollálni az ételekből és az idegekből jövő impulzusokat. 31
A keringési, az emésztő- és az idegrendszer a száj környékén csoportosul. Testünknek ez a legfeszesebb, leginkább jang része, A jang képes magába gyűjteni és befogadni; ez az a terület, ahol a táplálékfelvétel s a légzés történik, A jang ezenkívül aktív is: erről a területről mozgás is kiindul - a beszédünk. A száj a test középpontja, az a hely, ahol tudatunkat és szabadságunkat gyakoroljuk. Ez a szervezet működésének alappillére. Táplálkozásunk, légzésünk, beszédünk kontrollálásával urai vagyunk saját életünknek. Az ember egyéniségére vagy lelki beállítottságára elsősorban abból következtethetünk, hogy szájának környéke jin vagy jang-e. Ez a terület az egész test nyitja; meg kell tanulnunk olvasni" róla. Figyeljük meg barátaink száját, vajon szorosan zárt-e vagy sem, petyhüdt vagy duzzadt stb. A test belső szervei a karok és a lábak embrionális helyzetének felelnek meg. A bokák és a far az ugyanazon a szinten lévő szervek - a nemi szervek - megfelelői. A lábak középső része az emésztőszerveknek felel meg. A térd és a könyök körüli terület a máj, a lép és a hasnyálmirigy 32
megfelelője. A kezek a mellkas előtt záródnak össze. A csukló ezért az ugyanabban a magasságban lévő szerveknek - a tüdőknek - felel meg, A kezek az arc előtt is összezárulhatnak. Amikor megijedünk, zavarban vagyunk vagy sírunk, a kezünket rögtön az arcunk elé emeljük; jang állapotban vagyunk, és kezünk felveszi embrionális helyzetét. Az embrió fekvése Születés után karjaink oldalt fekszenek, és kezdenek megfelelni azoknak a területeknek, amelyeknek így a közelségébe kerültek. A csuklókörnyék a nemi funkciókat kezdi kifejezni. Ha csuklónk merev, akkor a nemi szervek területén leblokkolódik, lemerevedik az energia. Ha a csukló rugalmas, a nemi szervek jól működnek. 33
Könnyen megfigyelhetjük az emberek testi állapotát nyáron, amikor rövidnadrág vagy fürdőruha van rajtuk. Vegyünk észre minden anyajegyet, szőrszálat, foltot, vénát; figyeljük meg, hol szélesedik ki és hol szűkül össze testük; figyeljük meg a bőr alapszínét. Az emberek állapotát azonban az év minden szakában diagnosztizálhatjuk, ha masszázst alkalmazunk rajtuk. Van-e a lábukon olyan hely, amely - mondjuk - vizes, feszes vagy dagadt? Ne feledjük, hogy a bokák a nemi szerveket jelképezik; az Achilles-ínnak feszesnek kell lennie. A lábikra a beleknek felel meg, a láb feljebb lévő részei pedig a máj, a lép és a hasnyálmirigy állapotát jelzik. Ha valakinek görbe a háta, akkor a görbület magasságában lévő szervek vagy dagadtak vagy feszesek. A csigolyák közti porc könnyen kitágul és elcsúszik a helyéről. Egyenletesek-e a csigolyák közti távolságok vagy sem? Ha két csigolya közt nagy távolság van, akkor a mögötte lévő régió túlságosan jin - kitágult a sok cukorvagy folyadékfogyasztástól; Ha a távolság túl kicsi köztük, akkor a mögötte lévő területen a jang van túlsúlyban a túlzott hús-, ill. sófogyasztástól - de az ilyen állapot nem túl gyakori. Ha az erős nyomás helyén fájdalom lép fel, akkor a megfelelő szervvel valami baj van. 34
Az arc Senkinek sem tökéletesen arányos a teste vagy a feje. Mindannyian különbözőek vagyunk, attól függően, hogy miféle táplálékok jutottak el hozzánk anyánk méhében. Az arc arányai sokat elárulhatnak valaki alkatáról, születéskori állapotáról. Az arc három részre osztható. Idegrendszer Az arc három szelvénye és a megfelelő fő rendszerek kialakulása A fogamzás után a megtermékenyített pete hét napig vándorol a petevezetéken át a méh mélye felé, ahol beágyazódik és a következő 21 nap folyamán gyors növekedésnek indul. Lénye- 35
gében ebben az első 28 napban alakul ki az arc felső szelvénye. Ha eközben vegyi anyagok vagy gyógyszerek jutnak a szervezetbe, ez életre szóló problémákat okoz az egyén számára (kevésbé súlyos a helyzet, ha az anya a beágyazódás előtt szedett gyógyszereket). Az anyajegyek" keletkezése általában erre az időszakra tehető. Az arc középső szelvénye lényegében a következő 63 napban fejlődik ki. A 91. napra nagyjából minden szerkezet létrejön, Az arc alsó szelvényének kialakulása a fennmaradó időben, körülbelül a terhesség vége előtti 189 napban zajlik. Figyeljük csak meg, hogy az előbb említett periódusok mindegyike - 7, 21, 63 és 189 nap - A rendszerek kialakulása az embrióban háromszor akkora, mint az előző! Az embrió három rendszere folyamatosan fejlődik ki, de lényegi fejlődésük a következőképpen megy végbe: az első három hónapban az 36
idegrendszer fejlődik gyorsan. A második három hónapban a keringési rendszer, valamint a vér szűrését végző és az egyensúlyt megteremtő szervek mennek át gyors fejlődésen, Az utolsó három hónapban a légző- és emésztőrendszer indul rohamos fejlődésnek. A leginkább jang rendszer (az idegrendszer) az embrionális spirál (a leginkább jin rész) perifériáján fejlődik ki. Az üreges szerkezetű (jin) emésztőrendszer a spirál közepén (a leginkább jang helyzetben) alakul ki. E két rendszer között található az egyensúly megteremtéséért felelős keringési rendszer. Mivel a terhesség kilenc hónapig tart, csak három évszakot töltünk a méhben. Az évszakok' vonatkozásában fejlődésünk négyféle periódus valamelyikében történik: tavasz-nyár-ősz; nyárősz-tél; ősz-tél-tavasz és tél-tavasz-nyár. A régi időkben az emberek télen több jang ételt, nyáron pedig több jin ételt ettek. Ennek következtében az arcnak azok a részei, amelyek az adott évszakban fejlődtek; összébbhúzódtak (jang) vagy kitágultak (jin). A negyvenévesnél idősebb embereken még mindig tisztán megfigyelhetjük, melyik évszakban születtek. Manapság azonban olyan sok, az évszakhoz nem illő ételt fogyasztunk - például télen fagylaltot és banánt -, hogy a fiatalok arcának már mások az arányai, Hagyományos étkezési mód esetén az embereknek négyféle jellegzetes arcformájuk lehet, attól függően, hogy a terhesség ideje a négy lehetséges évszakvariáció közül melyikre esett. Az A típus állhatatos és gyakorlatias. A B típus inkább romantikus, érzelgős, szentimentális, idealista. A C gondolkodó, intellektuális típus; a D élénk, tevékeny. 37
Az alkat és az állapot Minden anyagot összehúzó erő hoz létre, amely elér egy zsugorodási határt, majd tágulni kezd. így minden anyagi dolog belül inkább jang (sűrű), kívül inkább jin. Minél nagyobb az összehúzó erő, annál nagyobb a tágítóerő. Az ábrán látható levelek szerkezetén jól látszik, hogy minél melegebb éghajlatról származnak, annál kisebb összehúzó erő hat rájuk. A bal oldali levél északon termő örökzöld, az öszehúzóerő nagy. A jobb oldali levél a trópusokról való, a tágítóerő nagyobb, mint az összehúzó erő. A középső, mérsékelt égövi levél erőegyensúlyt mutat. 38
Mindegyik levélre hatással van az éghajlat és az a tápanyag, amelyet a talajból felvesz. A belső és külső erők egyensúlyra törekednek és ez az emberiséggel is így van. Hatások érnek bennünket a természetből és a társadalomból, és létrehozzuk saját belső erőnket. Mindezek hatnak a testformáinkra. A külső erőket nem irányíthatjuk ugyan, de a belsőket - étrendünkkel - igen. Ami a fizikai értelemben vett táplálékot illeti: ha túl sok ételt vagy inkább jin ételeket fogyasztunk, belső erőnk tágul. Ha keveset vagy több jang ételt eszünk, akkor a belső jobban összpontosul. A belső erők működését megfigyelhetjük az arcvonásokon. Egyes emberek szeme mélyebben ül (jang belső erő), másoké inkább kidülled (jin). A lapos orrú emberek nem tudnak szemüveget hordani; de mivel ők inkább jangok, ritkán van szükségük szemüvegre. Ha megnézzük az embereket az utcán, láthatjuk, hogy némelyi- 39
kük szája kifelé áll és duzzadt; mások ajka keskeny és lapos. A keskeny ajkú emberek általában határozottak, de gyakran hajlamosak a makacsságra. A függőleges irány jin (alulról jövő tágítóerő); a vízszintes jang. A hosszúkás, keskeny szem ezért inkább jang. A kerek szem (ahol nagyobb a függőleges erő) inkább jin. A hosszú orr, főleg ha erősebben kiemelkedik, jin; a lapos orr inkább jang. A vízszintes orrlyuk jang alkatra utal. A jang alkat másik fontos jele a nagy, élesen kirajzolódó állkapocs. Akiknek ilyen vízszintes formájú az arcuk, azok általában igen aktív emberek. A bal oldali arcberendezésben a jang van túlsúlyban. A jobb oldali arc, amelyen a függőleges vonalak dominálnak, inkább jin 40
Már a méhen belül eldől, milyen lesz az ember alkata. Az arcberendezés is kialakul a születés előtt. Ami az alkatot illeti, a vízszintes vonalak a jang jelei. A születés után azonban vonások, ráncok jelennek meg az arcon. A függőleges kiterjedés (jin) vízszintes ráncokat rajzol az arcra. Ilyen ráncok leginkább a homlokon jelennek meg a túlzott folyadékfogyasztás (jin) miatt. Példa a homlokon és a szemek alatt húzódó vízszintes vonalakra. Nem az arcberendezés adottsága, hanem a túl sok folyadék rajzolja ki a ráncokat A szemek között futó függőleges vonalak máj- és epehólyag-bántalmakra utalnak. A májat jelképező terület alatt, az orr két oldalán található a lépnek és a hasnyálmirigynek megfelelő 41
terület - és mivel ezek a szervek a gyomor kiegészítői, a gyomornak megfelelő terület is ez. Az ezen a területen gyakran megfigyelhető zöldes szín gyomor- és lépproblémákra figyelmeztet, Az orr fölött, a szemöldökök között látható függőleges barázdákat a túl sokjang étel okozza. Ezek a vonások a beteg máj jelei Mivel a szemöldök formáját a szemöldökcsont alakja határozza meg, ez alkati jellemző. Ha a terhesség alatt az anya több jang ételt fogyaszt, főleg húst, akkor a csecsemő szemöldöke lefelé, az arc közepe felé fog kanyarodni. A vegetáriánusok szemöldöke kifelé ívelő. 42
A bal oldali férfi szemöldöke határozottan közép felé mutat. Ez a túl sok állati eredetű táplálék fogyasztásának a jele. A jobb oldali arcon a szemöldök inkább jin, és kifelé ível A szemöldök hossza és vastagsága már a születéskor eldől. Ha kihullik a szemöldökünk, mindig kívülről kezd hullani. A hosszú szemöldök a boldogság és a hosszú élet jele. A vastag szemöldök nagy életerőről vall; a vékony szemöldökűek kevésbé életrevalók. Az arc felső fele egy nagy hasadék, amely visszatükrözi az agy szerkezetét. Az orr és a száj környékén összesűrűsödnek a vonások (jang). Az orron és a szájon nem szabadna hasadéknak lennie, mégis gyakran látunk kis bemélyedést valaki orrhegyén vagy ajkán. Ez azt mutatja, hogy nincs megfelelő összhang a test két oldala között. Az orron lévő hasadék azt jelenti, hogy a szív két oldala nincs egyensúlyban, és az illetőnek ún. szívzöreje van. Akinek ilyen hasadékai vannak, nem eléggé állóképesek; nem jó futók. 43
Ez az állapot általában már a születéskor is fennáll, de a rossz táplálkozás tovább ronthatja. Az ajakhasadék szélsőséges esete az úgynevezett nyúlszáj, amely a túl sok jin jelenlétére utal. A nyúlszáj az anya méhében alakul ki, ha a terhesség alatt elfogyasztott ételekben nincs annyi jang erő, amely ki tudná egészíteni az arcot formáló összehúzó erőt. Az arcvonásokat jin és jang erők hozzák létre. A felső arcon jin (tágulás) okozta vonalakat látunk, amelyek inkább felfelé mutatnak és vízszintes ráncokat alakítanak ki. A cukor, a zsír és a folyadék egyaránt oka lehet e vonalak megjelenésének. Az alsó az összehúzó jang erőt mutatja, amely függőleges ráncokat rajzol ki. Ennek az erőnek az állati eredetű ételek vagy a túl nagy mennyiségű só lehetnek az okozói 44
A duzzadt, puhánynak és vizenyősnek tetsző orr azt mutatja, hogy a szív felpuffadt a túlzott folyadékfogyasztástól. Ha az orr úgy duzzadt, hogy vaskos és kemény, az a vajban és sajtban túl gazdag étrend következménye. A szív környékén zsír rakódott le, Az ilyen keményebb, vaskos orrú emberek hajlamosak a szívrohamra; a szív felpuffadt, ezért elvesztette rugalmasságát. Az arcon leggyakrabban előforduló vonalak. Mélységük a probléma súlyosságára utal 45
A szem Ha szeretnénk megérteni, milyen összefüggés van a szem és a test egésze között, először az ember evolúcióját kell megvizsgálnunk. A halfázisban a szem, az emésztőrendszer és az idegrendszer szinte egyenes vonal mentén helyezkedett el: innen származik a kapcsolat szemünk és emésztőrendszerünk, illetve szemünk és idegrendszerünk között. A szem - az emésztőszervek közül - elsősorban a májat jelképezi; a máj sokféle megbetegedése először a szemen látható. Az idegrendszer állapota is ugyanígy a szemen látszik. A szem az egész idegrendszer állapotát tükrözi, és mivel az iáegrendszer a test minden szervével kapcsolatban áll, a szem végső soron minden szerv állapotának tükörképe. 47
A nagyagy, a kisagy és a középagy a központi idegrendszerben helyezkedik el, amely mint egy virág és a szára, a gerinc mentén fut lefelé. A látóközpont a hátsóagynak felel meg; az egyik elöl, a másik hátul van. Hasonló a kapcsolat a hátsóagy és a máj között is. Az arcot jang erő hozza létre, hátulról jön, hogy az arc két feiét előretolja és egyesítse egymással. Az embrió fejlődésének korai szakaszában a szemek, akár a halaknál, oldalt helyezkednek el a fejen. Ha a terhességnek ebben az időszakában nincs jelen jang erő, a csecsemő szemei távol kerülnek egymástól, inkább jin jegyekre vallanak, s az életerő hiányáról, az elszigetelődésre és az elkülönülésre való hajlamról árulkodnak. Ezt az arcot keleten özvegyarcnak" nevezik. Az embrió arca a fejlődés három szakaszában a vonásokat kialakító összehúzó erővel 48
Szanpaku A japán szanpaku szó szerint három (szán) fehéret (paku) jelent. Arra az állapotra utal, amikor a szem szivárványhártyáját három fehér rész vagy terület veszi körül. A szanpaku megszokott fajtája - az alsó szanpaku, amikor a szivárványhártya két oldalán és alatta látszik a fehér szín - a tágulás (jin) eredménye. Amikor a szemgolyó a túl sok jintől megnagyobbodik, felfelé fordul, ugyanis csonton fekszik, és a tengelye körül kell forognia. A felső szanpaku - amikor a szivárványhártya két oldalán és fölötte látható fehérség - az összehúzódás (Jan9) következménye. Ezért van minden újszülöttnek (akik jangok) felső szanpakuja, Ezt az állapotot sokszor megfigyelhetjük az erőszakos embereken. Amikor a szó megszokott értelmében elkezdünk szanpakuvá válni - tehát kialakul az alsó szanpaku - egész testünkön a jin kezd eluralkodni. Izmaink, szívünk, agyunk, minden szervünk elernyed ahelyett, hogy megtartaná a kellő feszességet. A modern társadalomban gyakorlatilag mindenki szanpaku. Egyeseken nem látszik a szanpaku, ha egyenesen előre tekintenek, de a legjobb próba a szivárványhártya alatti fehérség megállapítására, ha az illető szemét akkor figyeljük meg, amikor 45 fokos szögben felfelé néz. A szanpaku teljes hiánya több ezer vagy több tízezer eset közül talán csak egyszer fordul elő. A szanpaku arányos annak a tényezőnek a feleslegével, amely kiváltja. Minél több fehérség látszik a szemben, annál rosszabb állapotban van az illető. 49
Alsó szanpaku Felső szanpaku A szanpaku másik típusa a kidülledt szem. Ez a vízszintes irányú kiterjedés nem annyira jin, mint az előzőekben tárgyalt függőleges kiterjedés, mégis betegségre utaló jel. Vízszintes kiterjedésnél megváltozik a látás. A szemlencse és a retina közti távolság megváltozása rövidlátást eredményez. A szanpaku szokásos típusa gyakran vezet távollátáshoz. vízszintes Normális szem Függőleges irányú kiterjedés irányú kiterjedés 50
A keleti országokban a függőleges és a vízszintes kiterjedést egyaránt a balszerencse vagy a veszély jelének tekintik, Szanpakunál a normális esetben a tömör központi ideg és a középagy megduzzad, és az érzékelés pontatlanná válik. Amikor a nagyagy sejtjei kitágulnak, az elektromágneses energiákat csak rosszul tudják felfogni. Ha ezek a sejtek megduzzadnak és vizenyőssé lesznek, a gondolkodás egyoldalúvá, szűk körűvé vagy zavarossá válik; a dolgokat az ember már nem képes a maguk teljességében nézni, Az egészséges embernek nagyszerű az ítélőképessége, és általában megérzi, ha veszély közeledik. ítélőképességünk legalább olyan jó lenne, mint az állatoké. A patkányok nem várják meg, amíg kigyullad a ház vagy elsüllyed a hajó, már azelőtt elmenekülnek, A kígyó, érezvén, hogy különösen hideg lesz a tél, a szokásosnál is mékyebb lyukat ás a földbe. Őseink jól ismerték a természet változásait; előre látták például a hurrikán közeledtét. Nem hallgattak semmiféle időjárás-jelentést, mégis jó néhány nappal előre tudták, milyen idő várható, így meg tudták tenni a szükséges óvintézkedéseket. Ismerték a Világegyetem Rendjét, és fel is tudták használni! Valamikor régen sok ilyen ember volt, nem úgy, mint manapság. Nagyszüleink generációjában sokan azt is előre megérezték, mikor jön el értük a halál. Kitakarították a lakásukat, rendbe tették a dolgaikat, megírták végakaratukat, felkeresték rokonaik sírját és imádkoztak. A család többi tagja minderről nem tudott semmit. Manapság nemigen hallani ilyen adottságról. Vannak, akik merénylet áldozatai lesznek, mint John F. Kennedy, Robert Kennedy, Martin 51
Luther King és sokan mások, John F, Kennedy nem érezte, hogy Texasban meg fogják ölni, hiába figyelmeztették. Miután a férfiak és nők között ma olyan sok a szanpaku, gyakran lesznek tragikus halál áldozatai. Jó lenne, ha az emberek - elődeikhez hasonlóan - óvatosak, mértéktartóak, szerények és alázatosak lennének. A kancsalság A kancsaiságot a túl sok jang étel okozza. A szemgolyó ilyenkor függőleges tengely körül fordul el, mivel a szem mögötti izmok összehúzódnak. Ha a szem az ellentétes irányban, tehát kifelé áll, az a túl sok jin étel következménye. Helyes étrenddel mindkét állapoton könnyen lehet javítani. A kiegyensúlyozott étrendre való áttérés rövid időn beiül normális helyzetbe állítja a szemet. Kerek szem és keskeny szem Ha tekintetbe vesszük, hogy a nők sokkal inkább jinnek látszanak, mint a férfiak, akkor vajon miért kerekebb a szemük, tehát miért jellemzőbb rájuk a jang állapot, mint a férfiakra? Noha a nőknek inkább jin a külsejük, belül itt-ott észrevehetjük bennük a jangot. Jó példa erre a szem: a kerek szemű nők finomabbak, nőiesebbek, a keskeny szeműek aktívabbak és férfiasabbak. A kerek szemű férfiak általában érzékenyebbek, több bennük a művészi hajlam, gyengédebbek. Férfiaknál a keskeny szem az erős alkat és a mozgékonyság jele. 52
A szemgolyó A szemgolyót is jin és jang területekre oszthatjuk. A jang területek az orrhoz közelebbi és a szemgolyó közepe (szivárványhártya) felé eső részek. A leginkább jang területek a test leginkább jang részeinek (hát) felelnek meg. A szemgolyó jin területeit az arc külső része felé eső területek, valamint a perifériája jelentik. A leginkább jin területek a test lágyabb részeinek (a test elülső felének) megfelelői. Maguk a szervek a szem minden területén jin és jang szerint rendeződnek el: az agy például a kéregtől a velőig terjed. A kisagy megfelelője a szem orrhoz legközelebbi sarkában található. Ezen a ponton gyűlnek össze az idegek által közvetített üzenetek - ami a jang működésre utal. A kéreg megfelelője a külső részen található; ennek mű- 53
ködése absztraktabb (jin). Hasonlóképpen rendeződnek el a belek is - a vastagbél megfelelője a szem széle, a vékonybél megfelelője a szem közepe felé eső részen található. Ha valakinek minden szerve gyenge, a szeme fehérjén tizenkét jól látható vértágulat jelenik meg. Ha hatnál több ilyen van, akkor az illető súlyos beteg. Általában négy körül szokott lenni, de már egy is a test egyensúlyi állapotának felborulására utal. Ezek a vonalak naponta változnak. Ha este, lefekvés előtt állati eredetű ételeket, sört, fagylaltot stb. fogyasztunk, reggelre sok pici hajszálér vonalkázza be a gyomrunknak, a beleinknek és a hátunknak megfelelő területeket. Ha a csíkok piciny pontokban végződnek, valahol meszesedés és pangás van a vér- és nyirokkeringésben. A szem fehérjén - a nemi működésnek megfelelő részen - gyakran látható vesekőre utaló jel. Előfordul, hogy foltok is tarkítják ezt a területet, ami a gerincoszlop alsó része vagy a nemi szervek problémájára, prosztatagyulladásra vagy petefészekcisztára utal. Ezek a foltok vagy pontok többnyire vagy sötétek (barnák vagy feketék), vagy pirosak, illetve sárgák. A barna és fekete szín inkább jin, és kövek vagy ciszták jelenlétére utal. A sárga vagy piros szín a vér pangását jelzi, és nem annyira súlyos. A pupillán is gyakran megfigyelhetünk színeket (a pupillának áttetszőnek kell lennie; a csecsemőkön kissé kékes, de felnőttkorra áttetszővé válik). A sárgás szín a húgyhólyag elégtelen működése miatt képződő nyálkára utal. A feketés' árnyalat veseproblémát jelez. Ezek a színek akkor is ugyanezt jelentik, ha a szemen nem a hozzá tartozó szervnek megfelelő részén találha- 54
tók. A szem bármely részén látható bíborszínű árnyalat nagyon veszélyes, A sötétbarna szín azt mutatja, hogy a szervek kezdenek megkeményedni és rugalmatlanná válni. A szemnek lágynak és áttetszőnek kell lennie, nem keménynek, A szemgolyó megkeményedése rontja a látást, végül vakságot okoz, Ha jobban megfigyeljük egy vak ember szemét, láthatjuk, hogy a fehér szín sok esetben sötétkékké vagy szürkévé változott. A szivárványhártya A pupilla és a szivárványhártya, valamint a szivárványhártya és a szemfehérje közti rész határai az idegrendszer állapotára utalnak. Ha a szivárványhártyát a szemfehérjétől elválasztó rész homályossá és nehezen megkülönböztethetővé válik, akkor gyengül az ortoszimpatikus érzékenység és romlik a látás, Ez elég gyakran előfordul. 55
Sok embernek végérvényesen kitágul a pupillája. Ez jin állapot, amelyet legtöbbször az LSD, a marihuána és más drogok vagy gyógyszerek okoznak. A pupillának kicsinek kell lennie és gyorsan kell reagálnia a fény változásaira. Ha az autonóm (vegetatív) idegrendszer nem jól működik, a pupilla reagálása lassú és gyenge, A szivárványhártya a szemgolyó hasonmása. A szivárványhártyán lévő foltok azt jelzik, hogy a megfelelő szervben kő, ciszta vagy vérpangás van. Nagyító nélkül nem látszanak a részletek, csak a foltok és pigmentáció változásai. A szemhéj A szemhéj lehet dupla (körbeveszi a szemgolyót) vagy szimpla (egyenes). A nyugati emberek szemhéja általában dupla, ami a jin túlsúlyára utal. A szimpla szemhéj inkább jang állapotot jelez. Az ember általában percenként négyet, illetve tizenöt másodpercenként egyet pislant. A pislogás a túlzott jin jele. A csecsemő egyáltalán nem pislog. Az egészséges ember percekig kibírja pislogás nélkül, Ha tárgyalás közben tárgyalópartnerünk pislogás nélkül néz a szemünkbe, általában nehezen álljuk a tekintetét, A macskák és kutyák gyakrabban pislognak, mint az emberek. Ha mereven belenézünk egy tigris szemébe, az is megpróbál ugyanígy tenni, de végül feladja. Figyeljük meg, hogy mennyit pislog valaki! Ha kevesebbszer, mint mi, jobban tesszük, ha visszavonulunk. A szemhéj környéke A szemhéj vizsgálatakor húzzuk szét az illető szemét és nézzük meg, milyen a szemhéj alatti terü- 56
let, Ezen a területen váladék képződik. A szemhéj széle, ahol a szempillák nőnek, az idegrendszer állapotára utal. (A haj is az idegrendszer határán nő, például a fejtetőn.) Az alsó szempillák és az alsó szemhéj a nemi szervek, a felső szempillák és a felső szemhéj pedig az agy és a fej környékének állapotára utal, A szempilla rendes körülmények között befelé pöndörödik. Ha bárhol is kifelé pöndörödik, valami baj van a nemi működéssel. Férfiaknél ez impotenciát, nőknál frigiditást, meddőséget vagy vetélésre való hajamot jelez. Ha az alsó szemhéjat lehúzva megfigyeljük az így szabaddá váló területet, a keringési rendszer állapotáról kapunk képet. Ennek a résznek rózsaszínűnek kell lennie. A fehér szín vérszegénységre utal, (Ugyancsak vérszegénységre utaló jel, ha a kinyújtott ujjakon fehér szín jelenik meg a köröm alatt,) Előfordul, hogy a szemhéj alatti terület nagyon vörös. Ebből fertőzésre és gyulladásra gyanakodhatunk, ilyenkor ugyanis a vér a felszín felé tolul. A húst, gyümölcsöt és cukrot fogyasztó embereknél ez a terület gyakran élénkpirossá válik. Láthatunk itt jól megkülönböztethető pontokat és foltokat is; ezek a jang túlzott voltát jelzik, Ezt az állapotot - a trachomát, az egyiptomi szemgyulladást" - az állati eredetű termékek, elsősorban a sajt, a hal és a tej okozzák. Amikor az állati zsiradék a gyümölcssavak vagy a cukor hatására megdermed, ez a rész megkeményedik. A felső és alsó szemhéj találkozásánál, a külső és a belső szemszögletben piciny bemélyedések vannak. A fehér vagy sárga lerakódások a szervek közötti nyálkalerakódásra utalnak. Az al- 57