Tartalomjegyzék. 9. A közoktatás-fejlesztés stratégiai céljai 9. oldal 10. Középfokú oktatási intézményekbe történő beiskolázás, pályaválasztási

Tartalomjegyzék 1. Általános elvek, megállapítások 2. oldal 2. Helyzetelemzés 2. oldal 3. Demográfiai adatok és a foglalkoztatás mutatói 3. oldal 4. Óvodai nevelés 4. oldal 5. Általános iskolai oktatás 4. oldal 6. Középfokú oktatás 5. oldal 7. A Baranya Megyei Önkormányzat feladatellátása 5. oldal 8. A nem önkormányzati fenntartású nevelési oktatási intézmények feladatellátása 8. oldal 9. A közoktatás-fejlesztés stratégiai céljai 9. oldal 10. Középfokú oktatási intézményekbe történő beiskolázás, pályaválasztási tevékenység 11. A Baranya Megyei Önkormányzat által fenntartott általános iskolákba és 12. oldal speciális szakiskolákba történő felvétel, pályaválasztási tevékenység 15. oldal 12. Idegen nyelvek oktatása a Baranya megyei Önkormányzat fenntartásában lévő középfokú oktatási intézményekben 16. oldal 13. Felnőttoktatás 19. oldal 14. Középiskolai oktatás 20. oldal 14.1. Gimnáziumi oktatás 22. oldal 14.2. Szakközépiskolai oktatás 24. oldal 14.3. Szakiskolai oktatás 28. oldal 15. Kollégiumi ellátás 33. oldal 16. Művészetoktatás 36. oldal 17. Pedagógiai szakmai szolgáltatás 39. oldal 18. Pedagógiai szakszolgálatok 43. oldal 19. Baranya Megye Közoktatásának Fejlesztéséért Közalapítvány 45. oldal 20. Ütemterv a kötelező eszköz és felszerelési jegyzékben foglaltak teljesítésére 21. Az intézményfenntartó önkormányzatok együttműködésének alapelvei Mellékletek 1-17 45. oldal 46. oldal 1

1. Általános elvek, megállapítások A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 85. (4) pontja előírja, hogy A helyi önkormányzat önállóan, vagy más helyi önkormányzattal közösen köteles a közoktatási feladatai megszervezéséhez szükséges önkormányzati döntés-előkészítést szolgáló feladatellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési tervet (a továbbiakban: önkormányzati intézkedési terv) készíteni. Az intézkedési tervek elkészítésének kötelezettségével a települési szint, mint önálló tervezési szint jelenik meg a szabályozásban, melyet a helyi önkormányzatok legalább kétévenként értékelnek, és szükség szerint felülvizsgálnak. Az intézkedési terv elkészítésekor figyelembe vettük a megye kötelező feladat-ellátási kötelezettségét, a megyei fenntartású közoktatási intézmények fejlesztési terveit és jövőbeni működési elképzeléseit, a települési önkormányzatok intézkedési terveit. Azokat a tényezőket is figyelembe kell vennünk, amelyek hosszabb távra meghatározhatják a helyi oktatáspolitikai viszonyok alakulását. Ilyenek a demográfiai mutatók, a foglalkoztatási és szociális helyzet, a területfejlesztési tervek, a közoktatás-fejlesztés és szakképzésfejlesztés koncepciói, a helyi sajátosságok és hagyományok, társulások, az oktatási intézmény fenntartó befolyásoló hatása. Az intézkedési terv célja, hogy a fentiek figyelembevételével kiszámítható feltételeket, együttműködésre alkalmas helyzetet és támogató környezetet teremtsen az intézményeknek feladataik állátásához. 2. Helyzetelemzés Baranya megyében a közoktatás intézményrendszere biztosítja az önkormányzatok közoktatással összefüggő kötelező közszolgáltatásainak teljesítését. Baranya megye közoktatásának feladat-ellátási intézményhálózat működtetési és fejlesztési terv tartalmazza az önkormányzatok alapfeladat ellátását. Az óvodai nevelési és az általános iskolai oktatási feladatokat a települési önkormányzatok önálló intézmények fenntartásával, társulással és megállapodás alapján teljesítik. (14. sz. melléklet) A középfokú oktatás intézményhálózata a gimnáziumokban, szakközépiskolákban, szakiskolákban, speciális szakiskolákban nyújtanak továbbtanulásra lehetőségét az oktatás-képzés széles spektrumában. A kötelező felvételt biztosító intézményekben a tankötelezettség teljesítése minden gyermek számára adott. Az elmúlt másfél évtizedben sokszínű, sokrétű és plurális intézményrendszer alakult ki a közoktatásban. 2

Baranya megyében és Pécsett közoktatási feladatokat nem önkormányzati intézmények is ellátnak. A minisztériumi fenntartású, a PTE fenntartásában lévő, az egyházi, alapítványi és gazdasági szervezetként működő iskolák a szülők szabad iskolaválasztás jogának gyakorlását teszik lehetővé. A közoktatás közfeladatainak megyei szintű ellátása keretében a Baranya Megyei Önkormányzat köteles gondoskodni: a kollégiumi és a nemzeti és etnikai kisebbségi kollégiumi ellátásról a középiskolai és szakiskolai ellátásról a nemzeti és etnikai kisebbség középiskolai és szakiskolai ellátásáról a felnőttoktatásról az alapfokú művészetoktatásról a továbbtanulási tanácsadásról, pályaválasztási, a nevelési tanácsadásról, a logopédiai szolgáltatásról, a gyógytestnevelésről abban az esetben, ha a községi, városi önkormányzat a feladat ellátását nem vállalja, illetve a feladat ellátása a megye területén nem megoldott. Az irányítás szintjei a más megyékben is általánosan elfogadott struktúrának felel meg. Az irányításban döntő szerepe a megyei közgyűlésnek van. Az oktatás-szervezési folyamatok irányítását az OISB látja el. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlés Hivatala Humánszolgáltatási Irodáján belül az Oktatási, Közművelődési és Sport Csoport a tanügyirányítás feladatait végzi. 3. Demográfiai adatok és a foglalkoztatás mutatói Baranya megye közoktatásának feladat-ellátási, intézményhálózat működtetése és fejlesztési terve tényszerű, adatokkal alátámasztott helyzetelemzése megbízható alapul szolgál a fejlesztési irányok kijelöléséhez. A KSH-tól kért 2002. évi adatokat az 1. sz. 6. sz. mellékletek tartalmazzák: Demográfiai jellemzők Baranya megye lakosságának várható alakulása 1. sz. melléklet Az iskoláskorúak létszámának várható alakulása Baranya megyében 2. sz. melléklet Az iskoláskorúak létszámának várható alakulása Baranya Pécs nélkül 3. sz. melléklet Az alkalmazásban állók száma gazdasági áganként 4. sz. melléklet Településcsoportok fontosabb mutatói 5. sz. melléklet Népesség, településszerkezet 6. sz. melléklet Az ország népességének másfél évtizede tartó természetes fogyása Baranyában is érzékelhető. Az iskoláztatás szempontjából releváns korosztályra 2020-ig a csökkenő létszám lesz 3

jellemző. Kivételt ez alól egyes Pécs agglomerációs körzetébe tartozó települések (pl. Kozármisleny, Keszü) jelentenek. A népesség előreszámításából kiindulva a helyi önkormányzatok intézkedési terveiben tanulói létszámfüggő és időintervallumok szerint ütemezett fejlesztési stratégia, illetve intézkedési terv szükségessége fogalmazódik meg. 4. Óvodai nevelés Megyénkben az önkormányzatok döntő többsége óvodáztatási kötelezettségeit az óvodák fenntartásával és működtetésével valósítja meg. A fennmaradó kevés számú önkormányzat nem tart fenn óvodát, a gyermekeket megállapodás szerint más települések óvodáiban látják el. Az óvodások közel 60%-a városi óvodákban nyer elhelyezést. Az óvodai csoportok számának csökkenése mellett az óvodákba felvett gyermekek száma több helyen meghaladja a férőhelyek számát. Az elmúlt 5 évben kevés óvoda szűnt meg, és tovább csökkent az önálló igazgatású óvodák száma. A fenntartó önkormányzatok intézmények összevonásával az óvodákat többcélú közoktatási intézmények részeivé alakították, vagy összevont óvodaegységekként működtetik. A szervezeti átalakításoknak elsősorban gazdasági pénzügyi oki voltak. Az óvodai férőhelyek kihasználtsága a megyében nagyon változó képet mutat, de létszámcsökkenés egyre több intézményben kimutatható. Nőtt az etnikai kisebbségi nevelésben részesülő gyermekek száma. A városokban a cigány gyermekek nevelését, differenciált képességfejlesztését azok az óvodák vállalták fel, amelyek felvételi körzetében koncentrálódott a népesség csoport. A speciális nevelés, oktatás megszervezésében a hátrányos helyzetű és a veszélyeztetett gyermekekkel való foglalkozás, a logopédiai ellátás, a fogyatékosok integrált nevelése nem mutat teljes lefedettséget a megyében. A Kt. 2004. évi módosítás a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai ellátását a megyei önkormányzat kötelező feladatai közé sorolja. 5. Általános iskolai oktatás Elsősorban az apró- és törpefalvakban az alsó fokú intézmények csak nehezen tarthatók fenn. Indokolt társulások létrehozása, települések és intézmények közötti együttműködés kialakítása az alapfeladatok ellátása érdekében. Többcélú közös igazgatású intézmények létrehozása az intézmények megtartását eredményezik, egyúttal biztosíthatók az eredményességi és hatékonysági elvárások, valamint az irányítás szakszerűsége egyaránt. A kistelepülések oktatási intézményeinek fenntartását a 4

helyi társadalom igényli, működésükhöz ragaszkodik. Az oktatási egyenlőtlenségek mérséklése oktatáspolitikai döntéseket igényel, elsősorban a fejlesztéseket és szolgáltatásokat célzottan eljuttatni képes fejlesztő mechanizmus működtetésével. 6. Középfokú oktatás A középfokú oktatási intézmények férőhely kapacitása az elmúlt másfél évtizedben folyamatosan nőtt. Az érettségivel záruló középfokú oktatás expanziója tovább tart. Pécsen kívül Bólyban, Villányban, Siklóson, Sellyén, Szigetváron, Szentlőrincen, Sásdon és részben Mohácson a települési önkormányzatok fenntartásában lévő oktatási intézmények látják el a középfokú oktatást önként vállalt feladatellátás keretében. Pécs Megyei Jogú Város középfokú oktatási intézményrendszere lehetőséget biztosít megyei és térségi beiskolázásra mind a középiskolák, mind pedig a szakiskolák vonatkozásában. Baranya megye középfokú iskoláinak férőhely kapacitása meghaladja a továbbtanulók számát. Több megyére kiterjedő beiskolázással is az igények maradéktalanul kielégíthetők. Érvényes ez a gimnáziumi, a szakközépiskolai és a szakiskolai oktatásra egyaránt. 7. A Baranya Megyei Önkormányzat feladatellátása A Baranya Megyei Önkormányzat fenntartásában lévő közoktatási intézményhálózat 2003- ban a Komló Város Önkormányzatától átvett intézményben, illetve annak három intézményegységekben ellátott feladattal bővült. A Baranya Megyei Önkormányzat Radnóti Miklós Szakközépiskolája és Szakiskolájában (Mohács) a 2003/2004. tanévben beiratkozó tanulók adatai: Szakiskolában tanul: 417 fő Szakközépiskolában tanul: 590 fő Összesen: 1007 fő Ebből felnőttoktatásban vesz részt: Szakközépiskolában: 176 fő A 199 fő kollégista tanulót a város középiskolai kollégiuma fogadja. A Baranya Megyei Önkormányzat II. Béla Középiskolája Élelmiszeripari Szakiskolája és Kollégiumában (Pécsvárad) a 2003/2004. tanévben beiratkozó tanulók adatai: Szakiskolában tanul: 224 fő Gimnáziumban tanul: 139 fő Szakközépiskolában tanul: 94 fő Összesen: 457 fő Ebből felnőttoktatásban vesz részt: - Az intézmény kollégiumában kap ellátást: 114 fő 5

A Baranya Megyei Önkormányzat Nagy László Gimnáziuma, Szakközépiskolája, Szakiskolája és Kollégiumában (Komló) a 2003/2004. tanévben beiratkozó tanulók adatai: Szakiskolában tanul: 359 fő Speciális szakiskolában tanul: 49 fő Gimnáziumban tanul: 583 fő Szakközépiskolában tanul: 588 fő Összesen: 1579 fő Ebből felnőttoktatásban vesz részt: Gimnáziumban: 56 fő Szakközépiskolában: 169 fő Fontos oktatáspolitikai és társadalmi cél az érettségivel záruló oktatásban résztvevők számának növelése. Ezt az iskolai rendszerű felnőttoktatás, valamint az esti és levelező gimnáziumi és szakközépiskolai oktatás is segítik. A megye középfokú oktatási intézményei képesek az igények kielégítésére. Érettségi után nemcsak a felsőoktatásban továbbtanulásra van lehetőség, de folyamatosan bővül, illetve az igényeknek megfelelően átalakul a korszerűsített OKJ szakképesítések megszerzésének lehetősége is. Dinamikusan növekszik az érdeklődés az akkreditált felsőfokú szakképzés iránt. A magasabb iskolai végzettséggel és szakképesítéssel rendelkezők társadalmi mobilitása jobban biztosított, a munkaerőpiacon elhelyezkedési esélyeik jobbak. Még a közismereti oktatás és a szakképzés a szoros együttműködés irányába fejlődik, a munkaerő-piaci igények és a szakképzés tudatos összehangolása permanens feladat. Az Európai Unióhoz csatlakozást követően a nagyságrenddel növekvő tovább- és átképzési igényt csak a képző intézmények és a képzőhelyek számának növelésével lehet kielégíteni. A munkaerőpiac igényének megfelelő képzések szervezése a piaci alapon működő oktatási szervezetektől várható elsősorban. Az iskolarendszerű oktatást folytató önkormányzati iiskolák kiegészítő, de nem meghatározó szereplői lesznek a munkaerő-piaci képzésnek. A megyei fenntartású középfokú oktatási intézmények lehetőségeikhez mérten csatlakoznak a munkaerő-piaci képzéshez. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény a fogyatékos fiatalok integrációjának elősegítését rögzítette, de a szakiskolákon belül a speciális iskolák biztosítják a másság elismerését is. A két szakképesítés megszerzésének állami támogatása ma már a fogyatékkal élő fiatalok esetében is biztosított. Kiemelt feladat a fogyatékkal élő fiatalok 6

rehabilitációjának, esélyteremtésének elősegítése elsősorban a szakképzéssel, amely a munkaerőpiacon történő elhelyezkedés szempontjából döntő jelentőségű. A Baranya Megyei Önkormányzat által fenntartott intézményekben azoknak a tanulóknak, akiknél a vezető fogyatékosság az enyhe értelmi fogyatékosság a speciális szakiskolai képzést biztosítja: Baranya Megyei Önkormányzat Általános Iskolája, Szakiskolája, Kollégiuma és Gyermekotthonában (Mohács): 1-8 osztályos tanulók száma: 154 fő Speciális szakiskolai tanulók száma: 24 fő Baranya Megyei Önkormányzat Általános Iskolája, Szakiskolája, Kollégiuma és Gyermekotthonában (Pécsvárad): 1-8 osztályos tanulók száma: 79 fő Speciális szakiskolai tanulók száma: 52 fő A két intézmény 80-90 tanulót tud jelenleg fogadni. Amennyiben a települési önkormányzatok nagyobb arányban lesznek képesek az általános iskolák tanulóinak integrált nevelésére oktatására, a speciális szakiskolákban a férőhely szám növelhető. A szakképzési évfolyamokon a szakmai gyakorlatot intézményi és intézményen kívüli gyakorló helyen is szervezik. A döntést alapvetően az adott tanuló szocializációs fejlettsége befolyásolja. A tanulók jelenleg: faműves, ápolási asszisztens, gombatermelő, porcelánfestő, virágkötő, ruhakészítő, parkgondozó, ABC eladó szakmák közül választhatnak a megyei önkormányzat intézményeiben. A 2004/2005. tanévtől a szakmaváltás céljából kiírt pályázat eredményeként újabb szakképesítések elsajátítására lesz lehetőség. A szakiskolai csoporthoz tartozik a készségfejlesztő speciális szakiskola is, amely az oldi és a pécsváradi intézményekben nyújt ellátást összesen 38 tanuló számára. Ennek az intézménytípusnak fő feladata, hogy az önkiszolgálási képességet fejlessze, valamint egyszerű, pl. mezőgazdasággal kapcsolatos munkatevékenységeket, egyszerű betanított munkák elvégzését tegye lehetővé. 7

Baranya Megyei Önkormányzat Nagy László Gimnáziuma, Szakközépiskolája, Szakiskolája és Kollégiumában (Komló): Speciális szakiskolai tanulók száma: 49 fő A kollégiumi elhelyezés valamennyi intézményben megoldott. A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. Tv., valamint a közoktatási tv. a hátrányos megkülönböztetés tilalma mellett megfelelő jog feltételeket biztosít a cigány kisebbségi nevelés, oktatás számára. A 32/1997. (XI. 5.) MKM rendelet tartalmilag és szervezetileg is rögzíti az iskolai oktatási programokban alkalmazandó irányelveket. Kiemelt figyelmet kell fordítani a cigány kisebbségi programban részvételre. Ahol ez indokolt, az iskola pedagógiai programjában szükséges rögzíteni a roma fiatalok identitását biztosító, és kultúrájukat áthagyományozó nevelési-oktatási célokat és feladatokat. 8. A nem önkormányzati fenntartású nevelési oktatási intézmények feladatellátása Megyénkben a 2003. szeptember 1-jei állapot szerint 46 nem önkormányzati fenntartású intézmény szerepel, amelyek fenntartóik, és az iskolatípus tekintetében, sokszínűek. Fenntartó szerinti csoportosítás: - egyházi: 9; - alapítványi: 24; - közhasznú társasági: 5; - egyéb: 8. Fenntartók szerinti csoportosítás közhasznú társaság 11% egyéb 17% egyházi 21% alapítványi 51% Az intézmény típusa szerinti csoportosítás: - óvoda: 5; - általános iskola: 4; - szakiskola: 2; - szakközépiskola: 7; - kollégium: 2, - több célú intézmény: 14; - alapfokú művészetoktatási intézmény: 12. alapfokú művészetoktatási intézmény 26% több célú intézmény 31% Intézmény típusa kollégium 4% óvoda 11% általános iskola 9% szakiskola 4% szakközépis-kola 15% 8

Az intézmény típusonként a telephelyek száma: - óvoda: 5; - általános iskola: 7; - szakiskola: 2; - szakközépiskola: 14; - kollégium: 2, - több célú intézmény: 18; - alapfokú művészetoktatási intézmény: 82. A fenti számok tükrében megállapítható, hogy a nem önkormányzati fenntartásban működő intézmények egyre nagyobb szerepet vállalnak a közoktatási feladatokból. Az óvodák és az általános iskolák vonatkozásában elsősorban az egyház; az alapfokú végzettségre, illetve az érettségire épülő szakmai képzést végző intézmények tekintetében Kht.; az alapfokú művészetoktatási intézmények esetében alapítvány a fenntartó. Az egyházak által fenntartott intézmények jellemzője az alapképzés, akár egy intézményen belül a középfokú oktatás biztosítása, ehhez társítva a művészetoktatást. 2004/2005. tanévtől megkezdődik az érettségire épülő szakmai képzés is Pécsett, a Katolikus Egyház által fenntartott Szent Mór Iskolaközpontban. Az egyházi intézmények működési engedélye általános iskolában megközelítőleg 1200 főre, középiskolában 500 főre terjed ki. Az intézménytípusok vizsgálata során megállapítható, hogy legnagyobb számban a művészetoktatási intézmények jelennek meg az oktatási intézmények struktúrájában, főként többcélú intézmény keretein belül. Ezen intézménytípus esetében az engedélyezett tanulólétszám 8500 fő, amely 82 telephelyen oszlik meg. Jellemző, hogy több művészeti iskola különböző településeken lévő és már korábban is működő általános iskolákban létesít telephelyet. A nem önkormányzati közoktatási intézmények a szakmai képzésben elsősorban az érettségire épülő képzést részesítik előnyben. A működő hét intézmény közel 1500 tanulója 20-25 féle képzés közül választhat. Közkedvelt az informatikára épülő képzés. 9. A közoktatás-fejlesztés stratégiai céljai Az Oktatási Minisztérium középtávú közoktatás-fejlesztési stratégiájának terve az intézményfenntartók és az intézmények számára is meghatározza a legfontosabb oktatáspolitikai célokat. A közoktatási rendszer egészére ható, a közoktatás minőségi fejlesztését célzó folyamat már megkezdődött. Egyes elemei tervekké, konkrét feladattá transzformálódtak, illetve cselekvési programokban realizálódnak. 9

A megye közoktatás-fejlesztési céljainak meghatározásakor alapvető fontosságú a reális helyzetértékelés és a megvalósítható jövőkép. Az alábbi általános fejlesztési célok és prioritások ezek figyelembevevételével fogalmazhatók meg: Az élethosszig tartó tanulás megalapozása a kulcskompetenciák fejlesztése révén, mint a tanulási technikák intelligens tanulás alkalmazó tudás eszközjellegű kompetenciák szociális kompetenciák értékorientáció Az oktatási egyenlőtlenségek mérséklése, mint az egyes iskolák közötti színvonal-különbségek csökkentése az egyének társadalmi gazdasági vagy kulturális hátterének a tanulás eredményességére gyakorolt hatása Az integráció elősegítése érdekében a szervezet-fejlesztést kell támogatni, a pedagógiai felkészültséget, pedig a továbbképzés ösztönzésével. Az oktatás minőségének fejlesztése megköveteli az EU közoktatási minőségértékeléssel kapcsolatos ajánlásainak figyelembe vételét. A megye minőségirányítási programja ennek az elvárásnak megfelel. A minőségértékelési rendszer: a társadalmi befogadást és a nemek egyenlő esélyét szolgálja, hozzájárul az élethosszig tartó tanulás megalapozásához, biztosítja az iskolai önértékelés és külső értékelés egyensúlyát, támogatja az iskoláknak a változó világ követelményeihez való igazodását, az önértékelés céljainak és feltételeinek világos meghatározására épül, olyan külső értékelést alkalmaz, amely támogatja az iskolai önértékelést és az iskolák fejlődését. 10

A pedagógus szakma fejlődésének támogatása Annak érdekében, hogy a pedagógusok képesek legyenek megfelelni az új oktatási célok teremtette kihívásoknak, erőteljes tartalmi fejlesztésre van szükség mind az alapképzésben, mind pedig a továbbképzési kínálatban. Az oktatási intézményekben támogatni kell azon mechanizmusok kiépülését, melyek tervezhető módon azonosítják a pedagógusok továbbképzési igényeit és szükségleteit. Mindezek érdekében három részcél kitűzése szükséges: a pedagógus szakma fejlesztése, a differenciált bérezést lehetővé tevő jövedelemhányad arányának növelése, a pedagógus továbbképzés támogatása. Az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásának fejlesztése Mivel az információs és kommunikációs technológiák használata nélkül ma már elképzelhetetlen az egyéni boldogulás és a társadalmi életbe való bekapcsolódás, az ehhez kapcsolódó alapvető kompetenciák elsajátítását is kivétel nélkül minden tanuló számára biztosítani kell. E technológiák alkalmazását és az alkalmazást szolgáló tartalmakhoz való hozzáférést biztosítani kell mind a tanulók, mint pedig a pedagógusok és az oktatási rendszer más szereplői számára. Ennek megfelelően két részcél kitűzése indokolt: az oktatási tartalomfejlesztés és szolgáltatás kiszélesítése, az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásának kiszélesítése. Az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásának kiszélesítése során kiemelt prioritásként szükséges kezelni a hátrányos helyzetű tanulókat nevelő és a kistelepüléseken működő iskolák számára nyújtható támogatásokat és fejlesztéseket. Az oktatás tárgyi feltételeinek javítása Fokozatosan fel kell számolni az oktatási intézmények felújításában, felszereltségében és eszközellátottságában mutatkozó több évtizedes lemaradást. A fenti cél teljesülése érdekében a következő részcélok kitűzése indokolt: építés és rekonstrukció a közoktatási intézményhálózatban, az eszköz és felszerelésjegyzék felülvizsgálata, az eszközellátottság fejlesztése, a hardver- és szoftverellátás fejlesztése. 11

Az oktatás költséghatékonyságának és irányításának javítása Ez elengedhetetlenül szükségessé teszi a források elosztási, allokációs mechanizmusainak felülvizsgálatát, és ezen keresztül a finanszírozás és az oktatás eredményességének erőteljesebb összekapcsolását. A költséghatékonysággal kapcsolatos problémák megoldása egyben szükségessé teszi az oktatásirányítás rendszerének modernizációját. Az irányítási rendszer felülvizsgálatát nélkülözhetetlenné teszi a formálódó közigazgatási reform is. A fenti cél teljesülése érdekében a következő részcélok kitűzése indokolt: az oktatásfinanszírozási rendszer fejlesztése, a helyi-területi tervezési rendszerek fejlesztése, a társulások, települések és intézmények közötti együttműködés támogatása és fejlesztése, a közoktatási információs és statisztikai rendszer fejlesztése, az intézményi szintű menedzsment fejlesztése. 10. Középfokú oktatási intézményekbe történő beiskolázás, pályaválasztási tevékenység A középiskolai oktatás általánossá tétele helyes tendencia. A középiskola mai presztízse a múltból táplálkozik, alapjában véve mégis a jelen társadalmi tényein alapul, mivel kedvezőbb esélyeket biztosít a magasabb társadalmi presztízsű foglalkozásokhoz. Az általános iskolát végző tanulók továbbtanulását alapvetően a szabad iskolaválasztás joga határozza meg. Az egyes intézmények sokszínű oktatási-képzési kínálata lehetőséget biztosít a tanulók szülők számára a legmegfelelőbb iskola kiválasztására. A továbbtanulási lehetőségek megismerését az OM információs rendszere mellett a BPSZSZSZK kiadványai, a Baranya Megyei Munkaügyi Központ Foglalkoztatási Információs Tanácsadója, az intézmények pályaválasztási nyílt napjai, a pályaválasztási szülői értekezletek, a médiában közzétett információk, az intézmények internetes honlapjai, pályaválasztási kiállítások, szórólapok az általános és a középiskolák tanácsadói munkája mely személyes kontaktust is biztosít és még számos egyedi módszer, mely a gyermekek reális pályaválasztását segíti. A megye egész területét lefedve biztosított 9. évfolyamon a felvételi eljárás során elutasított tanulók továbbtanulása középfokú oktatási intézményekben. A megyei önkormányzat köteles gondoskodni azoknak a tanulóknak különbözeti vizsga vagy évfolyamismétlés nélküli iskolaválasztásáról, akiknek a lakóhelyén, ennek hiányában a tartózkodási helyén a tankötelezettség végéig nem biztosítottak az iskolai nevelés és oktatás feltételei. 12

A közoktatás-fejlesztési terv 16a) melléklete tartalmazza a kötelező felvételt biztosító oktatási intézményeket. A Baranya Megyei Önkormányzat fenntartásában lévő mohácsi, komlói és pécsváradi középfokú oktatási intézmények ebbe a körbe tartoznak. A közoktatás-fejlesztési terv 16b) mellékletében olyan beiskolázási ütemterv szerepel, amely megyei fenntartású középfokú oktatási intézmények befogadási kapacitását is jelzi azokon az évfolyamokon, amelyeken az oktatás szintje változik. Az iskolahálózat változásai, az oktatásiképzési struktúra szélesedése azonban évente módosítja a beiskolázási tervet. A Baranya megyében 8. évfolyamot végzett fiatalok továbbtanulását alapvetően érintő Pécs Megyei Jogú Város önkormányzata közoktatási intézkedési tervében 2006-ig nem tartja indokoltnak a középfokú oktatási intézmények oktatási-képzési kapacitások csökkentését. Feladatátadási szándékot Siklós Város Önkormányzata jelzett a művészetoktatás és a kollégium ellátás területén. A humán szolgáltatás területén a középfokú oktatásnál érvényesül legjobban a megyehatárok gyengülő szerepe. Baranya megye a Dél-Dunántúli régióhoz tartozik. A gazdasági élet és az oktatás területén is folyamatosan bővülnek a régiós együttműködés lehetőségei. Az EU-s támogatásokhoz hozzájutás legjobb módszere a kooperáción alapuló oktatásszervezés. Baranya megye középiskolái várják és számítanak a szomszéd megyéből érkező tanulókra. A közoktatási intézmények fő adatait fenntartó szerint a 7. sz. melléklet tartalmazza. A tanulók szülőinek lakhelye szerint készített kimutatást a 8. sz. melléklet tartalmazza. Beiskolázási terv Fő feladatok: A tanulók felvételekor a közoktatási törvény 102. (2) bekezdés c) pontjában meghatározott fenntartói előírásoknak kell megfelelni. A maximális osztály, csoportszámtól lefelé elétérés engedélyezése akkor szükséges, ha a Kt. 118.. (6) bekezdés alapján az iskola többlettámogatást nem kér, vagy saját forrásból biztosítja, és a fenntartó hozzájárulását adta. A felfelé eltérés engedélyezéséhez az OKÉV engedélye szükséges. Az osztályok, csoportok szervezése a Kt. 3.sz. melléklete I. és II. fejezetében előírtakat kell alkalmazni. A beiskolázási terv módosításához a fenntartó hozzájárulása szükséges. Az iskolák maximális tanulólétszámát az iskolák alapító okiratai tartalmazzák. 13

Indítható Iskolák osztályok száma BMÖ Radnóti Miklós Szakközépiskolája és Szakiskolája - Mohács Szakközépiskola: Szakiskola: Szakma csoportok száma 9. évf. nappali 3 3 9. évf. nyelvi előkészítő nappali 1-9. évf. felnőttoktatási nappali 1 - esti 1-13. szakképzési évf. nappali 3 2 9. évf. nappali 4 4 9. és 11. szakképzési évf. nappali 4 8 BMÖ II. Béla Középiskolája, Élelmiszeripari Szakiskolája és Kollégiuma - Pécsvárad Gimnázium: 9. évf. nappali 1 9. évf. esti - Szakközépiskola: 9.évf. nappali 1 Szakiskola: 9. évf. nappali 2 Kollégium: 9. szakképzési évf. nappali 3 3 110 fő BMÖ Nagy László Gimnáziuma, Szakközépiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma - Komló Gimnázium: Szakközépiskola: Szakiskola: Kollégium: 5. évf. nappali 1 9. évf. nappali 2 9. évf. nyelvi előkészítő nappali 1 9. évf. nappali 6 9.évf. Arany J. tehetséggond. nappali 1 9.évf. Felnőttoktatási nappali 2 esti 1 13. szakképzési évf. nappali 4 9. évf. nappali 3 9. és 11. szakképzési évf. nappali 3 11 9. évf. speciális szakiskola nappali 2 3 130 fő 14

11. A Baranya Megyei Önkormányzat által fenntartott általános iskolákba és speciális szakiskolákba történő felvétel, pályaválasztási tevékenység Iskolák Indítható osztályok száma Szakma csoportok száma Baranya Megyei Önkormányzat Általános Iskolája, Kollégiuma és Gyermekotthona Komló Napközis csoportok száma 1.a Óvoda 1 csoport - 1. osztály 2 2 2. osztály 2 1 3. osztály 1-4. osztály 1 1 5. osztály 2 1 6. osztály 2 1 7. osztály 1-8. osztály 2 1 Baranya Megyei Önkormányzat Általános Iskolája, Kollégiuma és Gyermekotthona Mohács 1.a Óvoda 1 1. osztály 1 1 2. osztály 1 3. osztály 1 4. osztály 1 1 5. osztály 1 6. osztály 2 7. osztály 2 8. osztály 2 9. osztály 1 10. osztály 1 1 11. osztály 1 2 12. osztály 1 1 Baranya Megyei Önkormányzat Általános Iskolája, Kollégiuma és Gyermekotthona Pécsvárad 1.a előkészítő 1 1. osztály 1 2. osztály 1 1 3. osztály 1 4. osztály 1 5. osztály 1 1 6. osztály 7. osztály 1 8. osztály 1 1 9. osztály 1 1 1 15

10. osztály 11. 2 osztály 6 12. 2 osztály 6 1.cs. 2.cs. 3.cs. 4.cs. 5.cs. 6.cs. 1 1 1 7.cs. 1 8.cs. 1 9.cs. 10.cs. 1 11.cs. 12.cs. Baranya Megyei Önkormányzat Általános Iskolája, Kollégiuma és Gyermekotthona Old 1.cs. 2.cs. 1 3.cs. 4.cs. 5.cs. 1 6.cs. 7.cs. 1 8.cs. 1 9.cs. 10.cs. 1 11.cs. 12.cs. 1 Az óvodába, általános iskolába, speciális szakiskolába, készségfejlesztő szakiskolába, integrált oktatásba kizárólag a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye szerint kerülhet a gyermek/tanuló. 12. Idegen nyelvek oktatása a Baranya megyei Önkormányzat fenntartásában lévő középfokú oktatási intézményekben Baranya megyében a nemzetiségi nyelven történő nevelés és oktatás minden változata megtalálható. Az általános és a középiskolákban mindhárom oktatási forma létezik: a nemzetiségi nyelvoktató, a két tannyelvű és a tannyelvű. A nemzetiségi oktatás színvonalának 16

emeléséhez és korszerűsítéséhez újszerű taneszközök beszerzését, szakmai módszertani tanácsadást, valamint az anyaországgal való kapcsolat kiépítését és működtetését igénylik az intézmények. Az igények függvényében megteremtődtek a nemzetiségi elsősorban a német és a horvát oktatás feltételei. Az idegen nyelv oktatásának fejlesztését az Európai Unióhoz csatlakozás szükségszerűen indokolja. Az iskolák nyelvoktató programjainak bővítése emelt óraszámok és csoportbontások tervezésével, a munkaerő-piaci esélynövelés programjának kiterjesztésével, a nyelvvizsga díjak visszatérítésével kap ösztönzést. A Baranya Megyei Önkormányzat középfokú oktatási intézményeiben a szülők igénye szerint német és horvát nemzetiségi nyelvoktató program alapján szervezik az oktatást Mohácson a Radnóti Szakközépiskolában és Szakiskolában; német nemzetiségi nyelvoktató program alapján Komlón a Nagy László Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola gimnáziumi intézményegységében és a szakképző intézményegységben. Az idegen nyelv tanulása kötelező a gimnáziumi, a szakközépiskolai és a szakiskolai osztályokban, valamint a szakképzési évfolyamokon is. A Baranya Megyei Önkormányzat Radnóti Miklós Szakközépiskolájában a tanulók az angol és a német nyelv tanulása közül választhatnak, a Szakiskolában német nyelvet tanulnak. A Baranya Megyei Önkormányzat II. Béla Középiskolájában a tanulók a német és az angol nyelvet, a Szakiskolában szintén a német vagy az angol nyelvet tanulják; a Nagy László Gimnázium intézményegységben 5-8. osztályig német és az angol nyelv tanulása közül választhatnak, 9. évfolyamtól a német, az angol, a francia és az olasz nyelv tanulása közül kell választaniuk. A Szakközépiskola intézményegységben szintén a német és az angol nyelv tanulása a kötelező. A Szakképző intézményegységben a szakközépiskolai és a szakiskolai osztályokban is a német vagy az angol nyelvet választhatják. Dinamikusan fejlődik a szakmai idegen nyelv oktatása. A szakmai és a vizsgakövetelményekben egyre nagyobb hangsúlyt kap a szakmai idegen nyelv alkalmazás színtű ismerete. Mindhárom iskolában biztosított idegen nyelvekből a tehetséggondozás és a felzárkóztatás lehetősége a tanulók számára. A 2004/2005. tanévtől Baranya Megyei Önkormányzat Radnóti Miklós Szakközépiskolája és Szakiskolája; és a Nagy László Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola egy-egy nyelvi előkészítő osztály indítását tervezi 9. évfolyamon. A jelentős többlet óraszámot a Kt. 28. és 29. -ai, és az 52. által megállapított órakeretből biztosíthatók. 2004-től a nappali, az esti és a levelező rendszerű középiskolai oktatásban is kötelező érettségi vizsgatantárgy az idegen nyelv. Mind a formálódó közoktatás-fejlesztési stratégia, mind pedig a már működő szakiskolai fejlesztési program kiemelt fontosságot tulajdonít, ezért a kulcskompetenciák fejlesztése 17

körébe vonja a nyelvi és a kommunikációs kompetenciák rugalmas és rutinszerű alkalmazását. Az iskolák ilyen irányú fejlesztési törekvéseit a fenntartó Baranya Megyei Önkormányzat támogatja. Az idegen nyelvet tanulókról készített megyei összefoglaló adatokat a 9. sz. melléklet tartalmazza. Fejlesztési feladatok: 1.) A nemzetiségi oktatás és nevelés fejlesztése a Baranya Megyei Önkormányzat által fenntartott intézményekben a szülők igényének figyelembevételével és a helyi kisebbségi önkormányzat egyetértésével történik. Határidő: minden év augusztus 31-éig 2.) A nyelvi előkészítő osztályok 9. évfolyamon történő indítása a Baranya Megyei Önkormányzat által fenntartott középiskolában a tanulók képességeinek fejlesztését célzó program. Az iskolák pedagógiai programjuk kidolgozását a Kt. -ben rögzített a nyelvi előkészítő osztályra vonatkozó feltételekkel készítik el. Határidő: 2004. április 15. 3.) A Baranya Megyei Önkormányzat, mint fenntartó ösztönzi az iskolákat arra, hogy a Kt. ben garantált órakeretben, az iskola helyi tanterve szerint emelt óraszámban oktassák az idegen nyelveket. Határidő: az iskola helyi tantervének elkészítése 2004. április 15. 4.) A Baranya Megyei Önkormányzat támogatja a fenntartásában lévő középfokú oktatási intézményekben folyó nyelvvizsgára felkészítő munkaerő-piaci esélynövelő programot. Az iskolákkal évente egyeztetett órakeretet biztosít számukra. Határidő: minden év október 15. 5.) A Baranya Megyei Önkormányzat a fenntartásában lévő oktatási intézményekben ösztönzi és támogatja a nemzetiségi könyvtár-fejlesztéseket, és multimédiás (szakmai) idegen nyelvoktatás fejlesztését. Határidő: folyamatos 18

6.) A Baranya Megyei Önkormányzat a fenntartásában lévő oktatási intézményekben ösztönzi és támogatja a szakközépiskoláknak az Oktatási Minisztérium által meghirdetett Világ-Nyelv Programhoz csatlakozását. Határidő: pályázati határidők 13. Felnőttoktatás A 2001. évi CI. törvény a felnőttképzésről jelentősen befolyásolja az e tevékenységet folytató intézmények működését. A megyei fenntartású iskolák közül felnőttoktatási tagozaton a mohácsi Radnóti Miklós Szakközépiskola és Szakiskola szervez szakközépiskolai oktatást négy évfolyamon nappali rendszerű oktatás keretében, és négy évfolyamon levelező - 2002- től esti tagozaton. A komlói Nagy László Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskolában levelező tagozaton a gimnáziumi oktatás kifut, új beiskolázást nem terveznek. A szakközépiskola felnőttoktatást nappali és esti tagozaton szervezik négy-négy évfolyamon. Mindkét iskolában lehetőség van az előző tanulmányok beszámítására, ennek következtében a tanulmányi idő csökkentésére. Pécsváradon a II. Béla Középiskolában a gimnáziumi felnőttoktatás jelentkezők hiányában szünetel. Mohácson és Komlón az általános műveltséget megalapozó iskolarendszerű felnőttoktatás és szakképesítés megszerzésére felkészítő iskolarendszerű felnőttoktatás is folyik informatika szakmacsoportban. Az iskolarendszerű felnőttoktatást folytató iskolák a törvény által megszűntetett szakmunkások szakközépiskolája feladatait is átvállalják. Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatást folytathat mindhárom középfokú oktatási intézmény. Gazdasági szervezetekkel, a Baranya Megyei Munkaügyi Központtal és Pécsi Regionális Munkaerőfejlesztő és Képző központtal együttműködve szervezik az OKJ szakképesítést adó tanfolyamokat. Az elmúlt években a következő szakképesítések megszerzésére szerveztek az intézmények tanfolyamokat: A Baranya Megyei Önkormányzat Radnóti Miklós Szakközépiskolája és Szakiskolájában (Mohács): kereskedő-boltvezető, ABC eladó, gyorsétkeztetési eladó, varrómunkás, hegesztő A Baranya Megyei Önkormányzat II. Béla Középiskolája Élelmiszeripari Szakiskolája és Kollégiumában (Pécsvárad): számítógép-kezelő (használó) A Baranya Megyei Önkormányzat Nagy László Gimnáziuma, Szakközépiskolája, Szakiskolája és Kollégiumában (Komló): számítástechnikai szoftverüzemeltető, kereskedő-boltvezető, nehézgép-kezelő 19

Az iskolai felnőttoktatásban tanulókra vonatkozó megyei adatokat a 10)a. és 10)b. sz. mellékletek tartalmazzák. A Munkaerő-piaci Alapból a Baranya Megyei Munkaügyi Központ támogatásával finanszírozott képzések adatait a 11. sz. melléklet tartalmazza. A munkaerőpiaci-képzés továbbra is a leggyorsabban képes reagálni a gazdaság igényeire, legérzékenyebb az igények kielégítésére. A szakképzési struktúrában bekövetkezett változásoknak a motorja, így az egyes szakirányok iskolarendszerű képzésbe történő bevezetésének a kísérleti terepeként, az oktatásnak pedig gyakorló helyszíneként is jelentős szerepet tölt be a munkaerőpiaci-képzés. Fejlesztési feladatok 1.) A Baranya Megyei Önkormányzat fenntartásában lévő középfokú oktatási intézmények elegendő számú jelentkező esetén biztosítják a továbbtanulást, és az érettségi megszerzésének lehetőségét iskolarendszerű felnőttoktatás keretében, gimnázium és szakközépiskola nappali és esti tagozatán. Határidő: mindenév augusztus 31. 2.) A Baranya Megyei Önkormányzat támogatja és ösztönzi a felnőttek foglalkoztatását segítő munkaerőpiaci képzés feltételeinek megteremtését a fenntartásában lévő középfokú oktatási intézményekben. Így az intézményi akkreditációt, a képzési programok akkreditálását, a szakmai és vizsgakövetelményeknek megfelelő oktatásszervezést. Határidő: folyamatos 3.) A célcsoportok igényének megfelelő képzési programok kiajánlásával célszerű bővíteni az iskolák munkaerőpiaci-képzési kínálatát. Határidő: folyamatos 14. Középiskolai oktatás Az intézkedési terv hatásának időszakában az általános iskolai tanulólétszámok az ismert adatok alapján az alábbiak szerint alakul Baranya megyében: 20

Megyei tanulók száma évfolyamonként (Pécs várossal együtt) Tanév Évfolyam 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 1999-2000 4732 4664 4739 4649 4656 4761 4714 4577 2000-2001 4732 4664 4739 4649 4656 4761 4714 2001-2002 4732 4664 4739 4649 4656 4761 2002-2003 4732 4664 4739 4649 4656 2003-2004 4732 4664 4739 4649 2004-2005 4732 4664 4739 2005-2006 4732 4664 2006-2007 4732 Az évek során tapasztaltak szerint a 9. osztályban továbbtanulók számának várható alakulása iskolatípusonként: Pécsett továbbtanulni Gimnázium Szakközépiskola Szakiskola szándékozók száma évfolyamonként 45 % 35 % 20 % 69% Tanév Létszám Tanuló Osztály Tanuló Osztály Tanuló Osztály 1999-2000 3158 1421 40 1105 31 631 21 2000-2001 3252 1463 41 1138 32 650 21 2001-2002 3285 1478 42 1149 32 657 21 2002-2003 3212 1445 41 1124 32 642 21 2003-2004 3207 1443 41 1122 32 641 21 2004-2005 3269 1471 42 1144 32 653 21 2005-2006 3218 1448 41 1126 32 643 21 2006-2007 3265 1469 41 1142 32 653 21 A táblázatban szereplő tanuló létszámok megegyeznek az iskolák által felvenni kívánt tanulók számával, illetve az osztály-számok indítani kívánt osztályok számával. Az arányok is megfelelnek az igényeknek, amennyiben az érettségit adó képzések kerülnek előtérbe. 21

14.1. Gimnáziumi oktatás Az elmúlt közel másfél évtizedben a gimnáziumban továbbtanulók száma a megyében több, mint másfélszeresére növekedett. A megnövekedett szülői, tanulói igényeket az intézményhálózat bővítésével sikerült kielégíteni. Az 1991-ben volt 13 feladat-ellátási hely 23-ra emelkedett, a nappali oktatásban résztvevő tanulók száma 5227-ről 8103-ra nőtt 2003-ra. Jellemző volt egyrészt a lefelé terjeszkedés, a 6-8. osztályos gimnáziumi osztályok beindítása, a képzési idő meghosszabbodása, valamint a felfelé terjeszkedés is a szakképző évfolyamok beindítása révén. Az egyéni életpálya szempontjából, és a kedvező társadalompolitikai hatások mellett azonban a települési szinten kedvezőtlen hatások is megjelentek, mint pl.: az általános iskolák felső tagozatain csökkent az osztályok feltöltöttsége, nőtt a fajlagos költségszint. A Baranya Megyei Önkormányzat fenntartásában lévő oktatási intézmények közül a pécsváradi II. Béla Középiskolában és Komlón a Nagy László Középiskola Gimnázium intézményegységében folyik gimnáziumi oktatás. A pécsváradi iskolában nappali tagozaton általános tantervű négy évfolyamos gimnáziumban a 11. évfolyamtól belügyi pályára orientáló oktatási programot teljesítenek. Az oktatott idegen nyelvek a német és az angol. A 9. évfolyamra egy osztályban 30 főt iskoláznak be. Esti tagozaton a budapesti Sziltop Kht. Tagiskolájaként évfolyamonként egy-egy osztályt terveznek indítani. A komlói iskolában a középtávú beiskolázási terv alapján indítanak nappali tagozaton tanévenként három osztályt. 2004-től megfelelő számú tanuló jelentkezése esetén lehetőség van négy osztály indítására. (Nyelvi előkészítő gimnáziumi osztállyal bővül a beiskolázás.) 1991-ben kezdődött a nyolcosztályos gimnáziumi oktatás. Kiemelt figyelmet fordítanak az idegen nyelvoktatásra. A 6. évfolyamtól egy, a 9. évfolyamtól kettő idegen nyelv tanulása kötelező a tanulók négy idegen nyelv közül választhatnak. Az induló évfolyamra 30 főt iskoláznak be. Az általános tantervű 4 évfolyamos gimnáziumi osztályban a 11. évfolyamtól a tanulók igénye szerint rendészeti fakultációra van lehetőség. A német nemzetiségi nyelvoktató program alapján folyó oktatást egy osztályban szervezik. Esti 12. évfolyamon kifutó levelező tagozaton évfolyamonként egy osztály indítására van lehetőség. A képzési forma iránt az érdeklődés csökken. Nyelvi előkészítő osztályt 9. évfolyamon 2004 szeptemberétől a Gimnázium intézményegységben tervezik indítani. Az oktatás a 13. évfolyamon fejeződik be. 22

A gimnáziumi nevelés és oktatás jellemző adatait Baranya megyében a 12 sz. melléklet tartalmazza. Fejlesztési feladatok: 1.) A gimnáziumi oktatás intézményi feltételrendszere Baranya megyében biztosított. A férőhelyek száma elegendő és a társadalmi igényekhez igazítása folyamatos. Lehetőség van a tanulók lakóhelyéhez közeli gimnáziumi beiskolázásra és igény szerinti kollégiumi ellátásra. Évente figyelemmel kell kísérni, és szükség esetén módosítani kell az indítható osztályok számát. Határidő: minden év október 15. 2.) A jelenlegi iskolaszerkezetben a négy évfolyamos gimnáziumi oktatást kell stabilizálni. A nyolc osztályos gimnáziumi osztályok számát nem célszerű növelni a megyei fenntartású iskolákban sem. A jogszabályokban előírt személyi és tárgyi feltételek biztosítása e célok elérését szolgálja. Határidő: a feltételek teljesítésére: a kötelező (minimális) eszköz és felszerelési jegyzékre vonatkozó ütemtervnek megfelelően; a Kt. 102. (1) bekezdés d) pontja szerint 3.) A gimnáziumoknak és a szakközépiskoláknak fel kell készülniük a középszintű érettségi vizsgára felkészítés mellett a tanulóknak az emeltszintű érettségi vizsgára történő felkészítésére is. Biztosítani kell a tanulók tantárgyi választási jogát. Fontos feladat az iskolák, illetve az intézményegységek közötti együttműködés kialakítása, valamint az optimális oktatásszervezés. Határidő: jogszabályban meghatározott 4.) A Baranya Megyei Önkormányzat kiemelt hangsúlyt fektet az információs és kommunikációs technológiák alkalmazására. Támogatja 9. évfolyamon nyelvi előkészítő osztályok indítását a fenntartásában lévő középiskolákban. Határidő: 2004. augusztus 31. 5.) A minőségi oktatásra törekvés fontos követelmény, egyben értékmérő. A tantárgyi lehetőségeknél szélesebb körű, sokszínű tevékenységi terepet kell biztosítani a tanulók részére. Az iskolák pedagógiai programjukban érvényesítsék gyermekközpontú fejlesztési feladataikat. Határidő: a minőségirányítási program ellenőrzési tervének megfelelően 23

6.) A Baranya Megyei Önkormányzat támogatja a fenntartásában lévő iskolák gimnáziumi osztályaiban a nemzetiségi nyelvoktató programok szerinti oktatást, a pedagógiai programban rögzített specialitást és fakultációt biztosító oktatást. Határidő: minden év augusztus 31. 14.2. Szakközépiskolai oktatás 1991-től 2004-ig a szakközépiskolai oktatásban jelentős változások történtek. Az oktatás szerkezete a 90-es évek elejéig igazodott Pécs és Baranya megye gazdasági szerkezetéhez. A végzős tanulók érettségit és szakképesítést is szerezhettek. A rendszerváltást követően az iskolák alkalmazkodtak a megváltozott körülményekhez. A többször módosított közoktatási és szakképzési törvény az oktatást képzést befolyásoló háttértörvények valamint az Európai Unióhoz csatlakozás új követelményeket határoztak meg a fenntartók és a képzést folytató iskolák számára. Az oktatáspolitika és a foglalkoztatáspolitika kapcsolatának erősítése, a és területfejlesztés és az oktatás tárgyi infrastruktúrájának fejlesztése, a közoktatás benne a szakképzés strukturális problémáinak kezelése egyidejűleg több ágazat és szakterület számára jelentenek feladatot. A minőségi kritériumok és demográfiai folyamatok ismeretében a fejlesztések a régiós szerepet vállaló és a kistérségi iskolaközpontok (térségszervező városok) intézményeiben valósíthatók meg. Az elmúlt másfél évtizedben legdinamikusabban a szakközépiskolában tanulók száma emelkedett. Ez összhangban van azzal a társadalmi elvárással és érdekkel, a szülők és a tanulók igényével, hogy emelkedjen az érettségit adó képzésben résztvevők száma és aránya. A feladat-ellátási helyek száma 1991-ben 17 volt, 2003-ban 33. Ugyanezen időn belül a tanulólétszám nappali oktatásban 5643-ról 7687-re nőtt. A beiskolázás trendje alapján a következő években stabilizáció a jelenlegi szinten várható. Az oktatási forma népszerűsége többek között annak is köszönhető, hogy a világbanki modell követése jelentős szakmai fejlődést eredményezett az egyes iskolákban; a szakmacsoportos oktatás bevezetése segíti a szakirányú továbbtanulást; lehetővé teszi érettségi után szakképesítés megszerzését; későbbi időpontra halasztja a pályaválasztást és munkába állást; a szakmai programfejlesztések az oktatás minőségfejlesztését eredményezték, és társadalmilag elfogadott értékorientációkat erősítették. Dél-Dunántúl szakközépiskoláinak szakképzési térképe azt mutatja, hogy humán szakterületen 15 iskolában, műszaki szakterületen 78 iskolában, gazdasági, szolgáltatási 24

szakterületen 52 iskolában, agrár szakterületen 16 iskolában folyik szakmai orientációs és szakmai alapozó oktatás. Baranya megye szakközépiskolai oktatásának jellemző adatait a 13. sz. melléklet tartalmazza. A Baranya Megyei Önkormányzat fenntartásában lévő három középfokú oktatási intézményben van szakközépiskolai oktatás. A Baranya Megyei Önkormányzat Radnóti Miklós Szakközépiskolájában Mohácson nappali tagozaton, humán szakterületen, egyéb szolgáltatások szakmacsoportban egyedileg akkreditált adaptált tanterv alapján rendészeti szolgáltatások (határrendész, közbiztonsági); gazdasági, szolgáltatási szakterületen kereskedelem marketing és üzleti adminisztráció szakmacsoportban, valamint műszaki szakterületen informatika szakmacsoportban szervezik az oktatást. 9. évfolyamon három osztály indítására van engedélyük. 2004-től nyelvi előkészítő osztályt indítanak 9. évéfolyam 30 fővel. Felnőttoktatási szakközépiskolában nappali és esti tagozaton szervezik az oktatást informatika szakmacsoportban. A tanulók érettségi után az igényeknek megfelelően, az iskola szakmai programjában és továbbtanulási tájékoztatóban meghirdetett szakmákat tanulhatják. A Baranya Megyei Önkormányzat II. Béla Középiskolájában Pécsváradon humán szakterületen, egyéb szolgáltatások szakmacsoportban belügyi pályára orientáló oktatás folyik. 9. évfolyamon egy osztályt indítanak, a tervezett felvételi létszám 30 fő. A tanulók szakképesítést rendészeti szakközépiskolákban a szakképzési évfolyamok elvégzését követően szerezhetnek. A Baranya Megyei Önkormányzat Nagy László Gimnáziuma, Szakközépiskolája és Szakiskolájában Komlón a szakközépiskolai és szakképző intézményegységben folyik szakközépiskolai oktatás. A szakközépiskolai intézményegységben gazdasági szolgáltatási szakterületen egy közgazdasági, egy kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció; műszaki szakterületen egy informatika, humán szakterületen egy kommunikáció szakmacsoportba tartozó osztály indítására van lehetőség megfelelő számú jelentkező esetén. A szakképző intézményegységben műszaki szakterületen könnyűipar (ruhaipar), környezetvédelem vízgazdálkodás szakmacsoportban és faipar szakmacsoportban szervezik az oktatást szakmacsoportonként a 9. évfolyamon egy-egy osztályban. A tanulók az iskola szakmai programjában és a továbbtanulási tájékoztatóban meghirdetett érettségihez kötött szakképesítéseket szerezhetik meg. Felnőttoktatási szakközépiskolai osztályokat nappali és esti tagozaton szerveznek. Az informatika szakmacsoportos képzésben mindkét tagozaton, négy-négy évfolyamon 25

oktatásban résztvevők kérhetik az előző tanulmányok beszámítását, így tanulmányi idejük egy-egy évre csökken. Az érettségivel rendelkezők Mohácson a Baranya Megyei Önkormányzat Radnóti Miklós Szakközépiskolája és Szakiskolájában jelenleg kereskedelmi technikus és vámügyintéző szakképesítést szerezhetnek. Szakmaváltó iskolaként a szállítmányozó, valamint a logisztikai ügyintéző szakképesítés megszerzésére hirdetnek beiskolázást 2004-től. Megfelelő számú jelentkező esetén informatika és kereskedelem-marketing üzleti adminisztráció szakmacsoportban szerezhetnek szakképesítést az iskolarendszerű oktatásban résztvevők. Pécsváradon a Baranya Megyei Önkormányzat II. Béla Középiskolában és Mohácson a Baranya Megyei Önkormányzat Radnóti Miklós Szakközépiskolája és Szakiskolájában az egyéb szolgáltatások szakmacsoportban (rendészet) érettségizők rendészeti szakközépiskolában szerezhetnek szakképesítést más városokban. Komlón a Szakközépiskola intézményegységhez pénzügyi-számviteli ügyintéző, ügyintéző titkár, számítástechnikai szoftverüzemeltető, gazdasági informatika, ápoló és szociális asszisztens szakképesítéseket szerezhetnek az érettségizettek. A Szakközépiskolai intézményegységben ruhaipari technikus, faipari technikus és környezetvédelmi technikus szakképesítés megszerzésére van lehetőség. 2004. szeptemberétől sikeres akkredítációt követően intézményi kommunikátor felsőfokú szakképesítés megszerzésére lesz lehetőség. Mindhárom iskolában a szakmai program több szakképesítést tartalmaz, mint amennyire felvételt hirdetnek, és kevesebben folyik képzés mert kevesebb a jelentkező mint ahány szakma oktatására az iskoláknak lehetőségük van. A felsőoktatás expanziója negatívan hat az érettségi utáni szakképzésre. Fejlesztési feladatok: 1.) Az egyik legjelentősebb oktatáspolitikai cél, hogy a középiskolai benne a szakközépiskolai oktatás expanziója középtávon folytatódjon. A hátrányos helyzetű kistérségek versenyképességének növelésében fontos szerepet töltenek be a szakközépiskolák. Támogatni szükséges azt a törekvést, hogy középfokú oktatási (szakképzési) központ szerepet, és többfunkciós nevelési központ szerepet vállaljanak a megyei fenntartású iskolák Mohácson, Komlón és Pécsváradon. Határidő: folyamatos 26